Statisztikai adatok szerint körülbelül 1,3 milliárd ember dohányzott a földön 2008-ban, az előrejelzések szerint 2020-ra ez a szám megduplázódhat, s az új dohányosok 80 százaléka a fejlődő országokban él majd. Naponta több mint 13 ezer ember veszti életét a dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben, évente mintegy ötmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira. A cigaretta több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz, ezért a mértéktartó dohányzás is káros az egészségre. Napi öt szál cigaretta elszívása akár háromszorosára is növelheti a szívroham és a tüdőrák kialakulásának veszélyét, s még a passzív dohányzás is káros.
A dohányzás története a Kr. e. 5000–3000 évre nyúlik vissza, a Dél-amerikai indiánok már ekkor használták a dohányt, mint élvezeti cikket. Európába Kolombusz jóvoltából jutott el a dohányzás kultúrája, és a 15-16. században vált népszerű szokássá a férfiak körében. Kontinensünkön hamar értékes csereeszközzé vált a dohány, és fellendítette a kereskedelmet. Elterjedéséhez az vezetett, hogy a kereskedővárosok földjei már kevésnek bizonyultak a dohánytermesztéshez, így a telepesek elkezdtek nyugat felé terjeszkedni, népszrűsítve a dohánytermesztést.
Hazánkban állítólag a török hódoltság ideje alatt terjedt el a dohányzás. A 17. századból maradtak fenn először olyan erdélyi rendeletek, amiket a dohányzás visszaszorításának érdekében hoztak. A dohányzás káros hatásai már a 17. században kiderültek, ennek ellenére az egész világon elterjedt ez a szokás.
/füstölgő/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése