A zöld zöldség legendája egy egyszerű tévedésen alapul. A paraj vastartalmát a svájci fiziológus, Gustav von Bunge vizsgálta a XIX. század végén. A kutató számításai helyesek voltak, de a nyomtatás során a tizedesvessző egy helyi értékkel hátrébb került - így lett 3,5 mg vasból 35 mg 100 g friss parajban. Ennek ellenére a spenót nagyon egészséges! Valóban tartalmaz vasat, de elsősorban a benne lévő A-, C- és E-vitamin, továbbá a folsav, a béta-karotin, a kálium és a kálcium miatt ajánlott a fogyasztása.
A tojás növeli a vér koleszterinszintjét
Sokan állítják, hogy a tojás nem szívbarát étel magas koleszterintartalma miatt. Pedig ez nem igaz. Egy-két, de még öt tojás sem ellensége a szívnek, inkább nagyon jó barátja - magas koleszterintartalom ide vagy oda. Többek között értékes összetevői - A-, B1-, B2-, B5-vitamin, folsav, kálcium, vas, cink, magnézium, foszfor, kálium - védik és erősítik a sejteket, ápolják és szépítik a bőrt, óvják az agyat és az idegeket. Az omega-3 zsírsavak pedig kifejezetten szívbarát anyagok. Tehát ha kiegyensúlyozottan táplálkozol, nem kell aggódnod egy-egy tojás miatt.
A tojáshoz egy másik tévhit is kapcsolódik, miszerint a barna héjú egészségesebb, mint a fehér. Pedig sem ízbeli, sem tápanyagbeli különbség nincs a kettő között, csupán a mama színére utal. A barna tyúkok ugyanis barnát, a fehérek fehéret tojnak általában.
Az állati eredetű zsírok egészségtelenek
Évek, sőt, évtizedek óta hallani, hogy az állati eredetű, többszörösen telített zsírok, többek között a vaj és a tejszín, rossz hatással vannak a szívre, ezáltal az egész szervezetre. Ezért jobb, ha növényi, könnyebben emészthető zsírokkal helyettesítjük ezeket. Tulajdonképpen ennek nincs tudományos alapja, több tanulmány szerint például a magasabb zsírtartalmú tejtermékek sem emelik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Sőt, ezek az élelmiszerek védik és táplálják a szív és az agy ereit.
Sokan állítják, hogy a kávé kiszárítja a szervezetet, hiszen vizet von el tőle. A kávé dehidratáló hatásáról szóló figyelmeztetés azonban nem igaz, így arra sincs feltétlenül szükség, hogy minden csésze kávéhoz megigyál egy pohár vizet - persze ártani nem árt.
/Paucsics Veronika/
A kávé ugyanis semmiben sem különbözik más italoktól, nem dehidratálja, hanem hidratálja a testet. Csupán azoknál lehet enyhe vízhajtó hatása egy csésze kávénak, akik nem szoktak mindennap, akár többször is kávézni, de ez kevés ahhoz, hogy valóban kiszárítsa a szervezetet.
A teljes kiőrlésű kenyér mindig sötét
A teljes kiőrlésű pékáruk gyakran sötétebbek, mint a hagyományosak, a különbség azonban nem törvényszerű. Nem minden sötét színű kenyérféle teljes kiőrlésű, és vica versa. A zsemle, kifli és más pékáruk színe az összetevőktől függ. Míg a búza és tönköly péktermékek inkább halványabbak, addig a rozsból dagasztottak, malátával kevert tésztájúak inkább barnábbak, majdnem feketék lehetnek. A kenyérfélék akkor számítanak egészségesnek, ha legalább 90 százalékban tartalmaznak teljes kiőrlésű rozs-, búza- vagy más lisztet. Ha egy fehér zsemlét vagy kiflit például napraforgó- vagy tökmaggal bolondítanak meg, még nem lesz feltétlenül egészségesebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése