Bonchida 600 éven át a Bánffy család birtokában volt. A kastélyt Bánffy Dénes kezdte el építeni 1650-ben a dobokai vár köveiből. Fia, Bánffy György, Erdély gubernátora az 1690-es években folytatta az építkezést. A négy sarokbástyás épület nem készült el teljesen. A kuruc szabadságharc idején mindkét fél pusztította a támaszpontként használt kastélyt. Az építési és helyreállítási munkálatokat a 18. század elején folytatták, amikor a kastélyt reneszánsz stílusban bővítették, majd 1748-50 között Bánffy Dénes kolozsi főispán barokk kastéllyá építette át. 1855-ben Kagerbauer Antal is dolgozott az épületen. A régi épület keleti szárnyához patkó alakú épülettagot toldottak, ami istállókat és melléképületeket foglalt magába, a tetején pedig helyt adott a Johannes Nachtigall faragta barokk szobor- és urnagalériának, amely 36 mitológiai tárgyú szobrot foglalt magába, amik Ovidius Metamorphoses című műve alapján készültek. 1944-ben a németek felgyújtották és kirabolták. Utolsó tulajdonosa Bánffy Miklós, író volt.
Kép:
A bonchidai Bánffy-kastély a XIX. század elején. Bíró József „Erdélyi kastélyok” címû munkájának címlapjáról
Gróf Bánffy Miklós hét nyelven beszélõ, rendkívül mûvelt és sokoldalú ember volt. Ismert közéleti ember, hosszú éveken át országgyûlési képviselõ, a Bethlen-kormány külügyminisztere. A magyar irodalom jelentõs, de méltatlanul elfeledett alkotója, elsõsorban drámákat, regényeket, novellákat írt. De nemcsak az irodalomhoz volt tehetsége, szépen hegedült, remekül rajzolt, festett és figyelemre méltóak színházi rendezései is. (1913-tól 1918-ig az Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa, azaz közös igazgatója volt.) 1926-ban a román állampolgárságot fölvéve visszaköltözött szülõföldjére, ahol vezetõ szerepet játszott az erdélyi magyar irodalmi életben, szerkesztõje volt az Erdélyi Helikon címû folyóiratnak. 1934 és 40 között veti papírra Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol címû regényeit. A nagy ívû regénytrilógia (összefoglaló címen Erdélyi történet) kritikai realizmusunk egyik jelentõs teljesítménye, a XX. század klasszikus mûvei közt lenne a helye.
Bánffy volt azon politikusok egyike, aki kieszközölte az ausztriai területek visszacsatolásáról tartott népszavazást, melynek eredményeként a "hűség városa", Sopron és környéke visszakerült az országhoz 1922-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése