"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. december 1., szombat

Ezen a napon született Vörösmarty Mihály

1800. december 1-én Kápolnásnyéken született  Vörösmarty Mihály.

 A nemzeti romantika egyik kiemelkedő alakja a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.

Vörösmarty ötvenöt évet élt. Életműve nemzetközi örökség, és világirodalmi érték. Szózata  Kölcsey Himnusza mellett nemzeti imádsággá lett.





Csongor és Tünde:
Az öt felvonásos mesedráma megszületésére hatott Shakespeare mesejátéka a Szentivánéji álom, de ennek ellenére a mű mégis eredeti és mélyen nemzeti alkotás. Az Árgilus királyfiról szóló história anyagát a költô céljainak megfelelôen alakította át és egészítette ki. A mesedrámában Csongor már nem királyfi, hanem ifjú hôs: maga a költô, akit az élet lényege foglalkoztat. A mesedráma arra az alapkérdésre keres feleletet, hogy mi a boldogság titka, mi boldogítja az embert. A mesedráma szereplôi: Csongor és Tünde a két szerelmes, Mirigy a gonosz boszorkány, Balga a parasztember és Irma felesége, vándorok és ördögfiak. Az I. felvonás az aranyalmafával, a boszorkánnyal és a tündérszerelemmel a mesevilág ismert hangulatát nyújtja, s ez addig tart amíg a két szerelmes el nem szakad egymástól. A II. felvonásban kitűnik, hogy a dráma nem csupán dramatizált népmese. A hôse Csongor, nemcsak szerelmesét, nemcsak a maga boldogságát, hanem az embereket is keresi. A tündérországot keresô Csongor három vándorral találkozik, akik az ábrándok és a szerelem iránt érzéketlen, önzô, a boldogságot a pénztôl, a hatalomtól váró, kíméletlen embervilág megfestôi. Tôlük kér útbaigazítást, de válaszukkal kiábrándítják a földi valóság világából, és ennek következtében a szerelem vezércsillagának útmutatása szerint halad tovább. A III. felvonásból kiderül, hogy az ördögfiak ártalmatlanná teszik a gonosz boszorkányt, Mirigyet, a mindig zsörtölôdô Irma kibékül férjével, a két szerelmes egymásra talál, Tünde Csongor kedvéért lemond a tündérségrôl. Vörösmarty a mesedráma befejezésében adja meg az alapkérdésre a választ: az ember a világ bajaitól független szerelmi idillben találja meg a boldogságot. Ebben a korban Vörösmartyra hatott a népköltészet, ami a mesedrámából is kitűnik. Balga és Irma népi alakok, akiket reális népi vonásokkal ruházott fel. A népi nyelv fordulatai hatják át a mű nyelvét is. Ennek szépsége, változatos gazdagsága a mesedráma legnagyobb értéke.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése