Az újévi ételekhez elsősorban bőségvarázsló hiedelmek tapadnak,
ezért az emberek ilyenkor különös gondot fordítanak az étrendjük
összeállítására. Nálunk azért esznek sokan ropogós malacpecsenyét, mert a
malac előre túrja a szerencsét, különösen szerencsésnek tartják
megkaparintani a malac farkát. Kiskarácsonykor, ahogy a magyarok valaha
az újév napját nevezték, nem árt lencsét is enni, mert ez jólétet ígér.
Az italoktól beteg gyomornak a savanyú káposztás korhelyleves használ.
Süteményként a csörögefánk dívik. Régen az ünnepi asztalra a
karácsonykor elültetett, kizöldellt búzát, egy imakönyvet és egy pénzzel
telt erszényt tettek, hogy az újévet megáldja az Isten.
Nemcsak nálunk, hanem a világ más részein is az újévi ételeket
hagyományosan szerencsét hozónak tartják, ezért készítenek gyűrűs, kör
alakú süteményeket az év ciklusának befejezéseként, és az eljövő év
teljességéért. A hollandok emiatt esznek Olieát Bollen nevű, fánkhoz
hasonló süteményt újév napján. Az argentinok, kubaiak és az olaszok
éjfélkor tizenkét gömbölyű szőlőszemet fogyasztanak el, és hogy az
elkövetkező tizenkét hónap szerencsés legyen, minden szemnél kívánnak
valamit. Más felfogás szerint a tizenkét szőlőszem, amelyet éjfélkor
megesznek, az előző tizenkét hónapot reprezentálja.
A disznóhús és a hüvelyesek fogyasztása máshol is sok jót ígér. Az
olaszoknál töltött disznólábat, lencsét, csicseriborsót és kaviárt
szolgálnak fel, hogy gazdagodjanak, egészségesek és szerencsések
legyenek. Az angolok óva intenek attól, hogy újév napján bárki marhahúst
egyen. Mert a marha hátrafelé "túr", és ez nem szerencsés. Ők is a
disznóhúst kedvelik ilyenkor. A lengyelek az újév napján elsőként pácolt
heringet esznek, szerintük ez hoz szerencsét, a németek is a heringre
esküsznek. Dániában főtt tőkehalat esznek. A litvánok szerint, aki
jóllakik újévkor, annak egész évben lesz mit ennie, és jóllakott lesz.
Az Egyesült Államok déli államaiban sok helyen tehénborsó evésével
ünneplik az újévet. Ehhez rendszerint sertéstoka vagy sertéscomb dukál. A
tehénborsó gyarapodásra, sok pénzre, a disznó jómódra utal. A káposzta,
a kelkáposzta és a spenót szerencsét hozó zöldségek, melyet újévkor
fogyasztanak, ugyanis nagy leveleik a papírpénzt jelképezik, így
fellendülést prognosztizálnak. A Fülöp-szigeteken fontosnak tartják,
hogy éjfélkor legyen étel az asztalon, ezzel biztosítva az élet
gazdagságát az elkövetkező évben.
Másutt a rizst tartják szerencsésnek, ezért esznek rizsételt újév
napján. A koreaiaknál elmaradhatatlan a rizslepény-leves,
szerintük e leves legalább egy évvel megnöveli élettartamukat. A japán
buddhista templomokban hagyományos tésztát fogyasztanak ilyenkor.
A kínaiak az új évi ünnepek során általában többet esznek, mint
máskor. Nagy mennyiségű hagyományos ételt készítenek családjuk és
barátaik részére, valamint a meghalt hozzátartozók számára. Újév napján a
kínai családok vegetáriánus ételt, jait fogyasztanak. A jai változatos
összetevőiről különféle babonás feltételezésük van. Azt hiszik, hogy a
benne lévő lótusz magvak sok fiú utódot jeleznek; a gingkódió, ezüst
ékszerek megvételére utal; a fekete alga, a mérhetetlen gazdagság jele; a
bambuszrügyek pedig sok jó kívánság teljesülését jelképezik. Az
egyébként széles körben kedvelt hófehér tofu, vagyis szójasajt viszont
sosem kerül az újévi asztalra, mert balszerencsére, sőt halálra is
figyelmeztet. Az újévi ételek közül elmaradhatatlan a hal és a csirke.
Az egész hal náluk az összetartozást és a bőséget, a csirke pedig a
gazdagodást szimbolizálja. A csirkét fejjel, farokkal és lábbal
szolgálják fel, hogy teljességet jelezzen. A tésztákat azért nem vágják
el, mert a hosszú életet reprezentálják. A különféle szervírozott
kandírozott gyümölcsökről tudni vélik, hogy megédesítik az életet.
Mindegyik gyümölcsszem valamilyen szerencsét jelképez: a sárgadinnye,
gazdasági növekedést; a vörösre festett dinnye, élvezetet, igazságot,
őszinteséget; a licsi, erős családi köteléket; a savanyú narancs,
jólétet; a kókuszkopra, összetartozást; a földimogyoró, hosszú életet.
A zsidók az újév, ros hasána két napos ünnepén olyan ételeket
fogyasztanak, amelyektől bőséget remélnek. Elsősorban az édes ízek
dominálnak. Az ünnepi kalácsot, a barheszt édesen, mazsolával készítik,
kerek alakúra sütik, mert ez emlékeztet az élet forgandóságára, és
mákkal hintik be, hogy gazdagodjanak. A keleti zsidóság körében szokásos
a sokmagvú gránátalma fogyasztása, az askenázi (közép- és
kelet-európai) zsidók pedig édes sárgarépát főznek, mindkettő a
termékenységgel, a szaporodással, a gyarapodással függ össze. Az
elkészített szárnyasokat a fejükkel együtt tálalják, hogy fejesekké,
vagyis főnökökké váljanak. Étrendjükben szerepel még a tehénborsó, és a
hal is. Az utolsó fogásként almakompótot, almás pitét, vagy a mézbe
mártogatott almaszeleteket fogyasztanak, hogy megédesítsék az új
esztendőt.
Forrás: Rosta Erzsébet
Újévi ételek hiedelmek,babonák
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése