"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. december 28., péntek

Teázóknak.. I.rész.

A lélekmelegítő, serkentő hatású tea kétségkívül az egyik legváltozatosabb és legegészségesebb ital. Egy kínai mondás úgy tartja: „Inkább étlen három napig, mint tea nélkül egy napig." Más felfogásban pedig: „A tea maga a folyékony bölcsesség." A tea örökzöld cserje,karcsú piramis alakú  koronával. Levelei sötétzöld színűek.  Az első botanikai leírás 1654-ben jelent meg Marsigli Novus Atlas munkájában. Tudományosan Linné adott róla elsőnek meghatározást.


Mi van a  teában?
Cseranyagok  aromaanyagok, teanin, koffein, ásványi anyagok. A tea legfontosabb összetevője élettani szempontból a koffein, amelynek értágító hatása van, ezenkívül a szellemi tevékenységet is élénkíti.


"A bor vidámmá hangol,
gondjaidat felejteti!
A tea élessé teszi a szellemedet,
gondjaidat legyőzi"
/Kinai közmondás/

A tea a Távol-Kelet felé fordítja tekintetünket. Édes illatot, lágyan omló selymek suhogását, ismeretlen hangszerek bűbáját, halk muzsikáját varázsolja az európai ember elé.

A teából művészet, költészet fakad, a tea a mindennapi életet a képzelet színes fátyolával borítja.

A teaívás elterjedése a buddhizmushoz kötődik: a szerzetesek éjjeli imádkozásaik alatt áloműzőnek itták, eredetmítosza is innét ered.

Ősi kínai mítosz szerint, az Indiából érkező  Bodhidharma /kínai neve Ta-Mo/ buddhista szerzetes égi adományként kapta a teát. Állítólag India egyik uralkodójának a fia volt, tengeren érkezett Kantonba, más  elbeszélések szerint fáradságod úton a hegyeken keresztül,  hogy Buddha vallásának megerősítését hozza, ezt pedig hosszan tartó éjszakai elmélkedésekben látta. Szeme olykor cserben hagyta: elmélkedés közben elszunyókált. Egy alkalommal azonban megdühödve, szempilláin állt bosszút, kitépte őket. A legenda szerint a földre hullott pillákból sarjadtak az első teacserjék
Bódhidharma

Indiában is ismert ez előzőhöz hasonló mítosz.

Kínában él egy másik mítosz, ennek története szerint egy kínai uralkodó jött rá a teaital élvezetére.
Egy uralkodóvándorlása közben éjszaka egy sötét erdőben volt,kénytelen volt megpihenni. Elhatározta, hogy egy fa alatt ütteti fel a sátrát.

Egyszer csak hatalmas szélvihar támadt, tépdeste a fák leveleit, majdnem elsodorta az  uralkodó sátrát is. A szolgák nem vették észre, hogy uruk vízmelegítőjébe a fáról levelek hullottak.Amikor reggel felmelegítették a vizet, látták, hogy valami van benne, és ki akarták önteni. Az uralkodó azt mondta, hogy előbb vizsgálják meg. Mindnyájan megízlelték, és élvezetesnek találták az italt. Igy ismerkedtek meg az emberek a teával.





 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése