Tisztelt Blog-olvasók!

     Napok óta blogom  a Chrome-böngészővel nem érhető el, olvasóim száma jelentősen csökkent.
Az okot  nem tudom, ezúton kérek elnézést azoktól, akik emiatt nem tudják elérni, olvasni

Remélem, hogy blogom ismét elérhető lesz, és tudom folytatni írását.

A levendula

A levendula egy mediterrán félméteres örökzöld félcserje, amely illatos és élénk lila virágairól ismert. Régen illatosítóként használták kozmetikumokba, de ma már gyógyító hatása is közismert.

A levendula kedveli a napos meleg kerthelyiséget, ültethetjük szegélynövénynek, vagy nagyobb dézsába is. Gyógy vagy dísznövénynek is kiváló. Színvilága és illata messziről jelzi a levendula jelenlétét.
Mi mindent gyógyít a levendula?
Idegi eredetű problémákra, mint depresszió, nyugtalanság, álmatlanság, idegesség, heves szívdobogás és fejfájás ellen is hatásos gyógymód. Ezen kívül megszünteti a rossz emésztést, a felfúvódást, enyhíti a test bármely pontján fellépő gyulladásos folyamatokat. A bőr ekcémás betegségére is hatásos. Csökkenti a magas vérnyomást, tisztítja az epét és a vesét.

Felhasználása:
Virágját és az abból készült illóolajt használjuk fel. ruhásszekrénybe téve a levendula elűzi a nem kívánatos látogatókat. A levendula párna az ágy fölé téve, nyugodt álmot biztosít. Tegyünk pár csepp levendulaolajt a párologtatóba és lélegezzük be jó mélyen, nyugtató hatása szinte azonnal érződik.

Fogyasztása:
Teába téve egy kiskanál levendula virágot forrázzunk le, hagyjuk állni 10 percig. Langyosan fogyasszuk, mézzel édesítve. A levendula virágot lekvárba is belekeverhetjük. Nagyon finom íz világot ad a lekvárnak.

Külsőleg:
Tegyünk a fürdővízbe néhány csepp levendulaolajt, és élvezzük a kellemes ellazulást. Készíthetünk saját magunk is házilag levendula olaját, tegyünk egy üvegbe bármilyen finom olaját, pl.: rózsaolaj, vagy mandula, szőlőmag olaját, és tegyünk mellé levendula virágot, majd zárjuk le az üveget és tartsuk így 4-5 napig hűvös sötét helyen. Az így lekészült olaj kiváló masszáshoz, vagy fürdővízhez adagolva

forrás: Kert Varázs

1880.július 27.én született Helen Keller

Helen Keller (1880-1967)

A világtalanság, az örök csend és a némaság egyenként is emberpróbáló teher a fogyatékos ember számára. Helen Keller e három igát egyszerre hordozva teremtett magának - segítséggel - kiegyensúlyozott életet. Népszerűségét mutatja, hogy hosszú élete során (nyolcvannyolc évesen hunyt el) oly hírneves emberekkel került nem egy esetben baráti kapcsolatba, mint Alexander Graham Bell, Enrico Caruso, Charlie Chaplin, Thomas Alva Edison, Henry Ford, Rabindranath Tagore vagy Mark Twain.

Helen Keller 1880. június 27-én született Tuscumbiában, egy észak-alabamai kisvárosban. Az életerős kisgyermek tizenkilenc hónapos korában egy súlyos agy- és gyomorvérzést követően - melyet csodával határos módon túlélt - elvesztette látását, hallását, és megnémult. 

Később a sötétség és csend börtönében vergődő hétéves - elkényeztetett, akaratos, a szülők felett "zsarnokoskodó", zabolátlan - kislányhoz tanítónő érkezett a vakok bostoni Perkins-intézetéből. 

A szülők a siketnémák gyógyításával foglalkozó - s a telefon feltalálásával közismertté vált - Alexander Graham Bell tanácsára hívták házukba a huszonegy éves gyógypedagógust, aki a siket-vakok oktatására-nevelésére szakosodott.

A nevelést és oktatást a kislány megszelídítésével kellett kezdenie. Miután megnyerte védence bizalmát a kislány által gyakran megérintett tárgyak nevét a tenyerébe betűzte. A folytonos ismétléssel pedig rögzültek a tárgyakhoz kapcsolódó jelek, vagyis a szavak. 

Kitűnő értelmi képességeinek köszönhetően Helen gyorsan haladt a tanulásban. Azonban az elvont fogalmak megértése jóval nehezebben ment. A Braille-ABC elsajátítása után viszont megnyílt számára az írás és az olvasás lehetősége.

Helen Keller 10 éves volt, amikor Sarah Fuller megtanította beszélni. Természetesen beszéde nehezen volt érthető, de képes volt előadásokat tartani és gondolatait a beszéd útján is kifejezni.

Helen Keller 20 éves volt, amikor környezete lebeszélése ellenére jelentkezett a Radcliffe Egyetemre.

Felvették, és az egyetemi órák anyagát a hűséges barátnő és tanító, Anne Sullivan betűzte a tenyerébe.

Vizsgáihoz Helen nem kért és nem kapott semmiféle könnyítést. Szerette a görög és a latin nyelveket, a történelmet és a földrajzot, de kevésbé az elvont számtant és mértant.

24 évesen átvehette a diplomáját, hogy azután tudását átadhassa a rászorulóknak. Ekkor jelent meg önéletírása.  (A magyar fordítás címe: Csöndes, sötét viágom.)

Megtanult gépelni és ettől kezdve könyveit segítség nélkül irta. 1923-tól bekapcsolódott az Amerikai Vakok Szövetsége munkájába. Hosszú élete során beutazta mind az öt kontinenst, előadásokat tartott, agitált.

A két világháború idején a kórházakban bátorította azokat, akik elveszítették látásukat. Optimista és bölcs gondolatait tanulmányaiban és könyveiben fogalmazta meg Helen Keller, aki szerint a "győzhetetlen szellem" képes minden igazságot átlátni.
Folytonosan anyagi gondokkal küszködött, egy ideig arra kényszerült hogy varietében lépien fel, majd A. Carnegie támogatta.

Tanárnőjével, Sullivannel együtt lakott, annak 1936-ban bekövetkezett haláláig. 1946-ban háza porig égett, barátai építtették újjá.

Sorsát szinte kezdettől fogva élénk közérdeklődés kísérte, törhetetlenül optimista írásait, amelyhez saját élete nyújtott cáfolhatatlan fedezetet, széles körben olvasták. Kora kiemelkedő személyiségei fogadták barátságukba, különböző egyetemek avatták díszdoktorukká. 

  Forrás: 
 Minden ami irodalom
 Forrás: http://onagy.zoltan.terasz.hu

Híd a lélekhez

A zene esztétikája olyan hullámhosszokat küld felénk, aminek segítségével képes megkerülni a gondolkodási sémákat vagy az ésszerű és logikusnak tűnő berögződéseket, és egyenesen a szívünkbe vezetni vissza bennünket. A hang, amit a gyógyítás és a felemelés szándékával bocsátanak ki, egy vibrációs hidat hoz létre a jelen pillanatához, ahol minden gyógyulási folyamat történik. A zene le tudja lassítani és ki tudja egyenlíteni az agyhullámokat: a körülbelül percenként 60 ütést tartalmazó zene a hétköznapi tudatosság béta szintjéről a magasabb tudatosság és a nyugalom alfa szintjére tud emelni bennünket.




 A világ manapság rettentően zajos, kaotikus, tele van kellemetlen, ártalmas rezgésekkel.   Aki harmonikus zenével veszi körül magát, az testét-lelkét megfürdeti az örömben és a szépségben nap mint nap.
A világban rengeteg a fájdalom, és ez mindenkire hatással van, aki benne él. A lelkeknek nagy szükségük van egy kis gyógyulásra, hiszen a fizikai test is így tud csak meggyógyulni. Ennél egyszerűbb módja talán nincs is a gyógyulásnak: figyelj oda a benned levő hangokra,  keresd meg azt a zenét, ami a legjobban esik abban a pillanatban, és add át neki magad és a tested teljesen. Fantasztikus ereje van.


A tibeti hangtálak csodálatos ereje

Az emberiség évezredek óta használja a hangrezonanciát gyógyításra. Hatását úgy kell elképzelni, mint amikor egy tóba egy követ dobunk és a tó vizében a szabályos kör alakú hullámok  mindenhova eljutnak. Mivel testünk 70 százaléka víz, ezért ez a hatás az emberi szervezetre is érvényes. A harmonikus rezgések a test minden részébe eljutnak, kezdve a bőrtől, a csontokig és a különböző szervekig. A hangok gyógyító erejét már ötezer éve ismerik Ázsiában. Európában és a nyugati világban elsőként Peter Hess, német fizikus ismerte fel a hangrezonanciában rejlő erőt. Hess két évtizeden keresztül a Himalája vidékén tanulmányozta a zene hatását az emberi szervezetre. Később kifejlesztette saját módszerét az európai igényekhez igazítottan. A terápia negyven perces. Az érintés nélküli masszázsra vágyónak el kell helyezkednie a kezelőágyon, majd a test különböző pontjaira tibeti hangtálakat helyeznek. Ezeket megkongatva szinte azonnal érezni lehet a nyugalmat, mely a testben könnyedén szétáramlik. Eloszlatja a félelmeket és a stresszt. Szinte meditatív állapotot idéz elő a tibeti hangtálak csodálatos ereje.

Korallzátonyok

 Mint kőbe merevedett víz alatti őserdők, a korallzátonyok az élőlények által valaha létrehozott építmények legcsodálatosabbjai.



A Nagy-korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya , a Korall-tengerben található, nem messze Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjaitól. 2000 km hosszan húzódik, 34,4 millió hektáron  és még az űrből is látható. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll  melyek nagyjából azonos távolságra vannak a tengerparttól.

Az idő haladtával, a világméretű felmelegedés következtében a gleccserek megolvadtak, az óceánok vízszintje pedig fokozatosan emelkedni kezdett. Ennek hatására Új-Guinea és Tasmania végérvényesen elvált a szárazföldtől. Az elöntött tengerparti síkságokat a korallok színes világa váltotta fel, kialakítva Queensland állam partjainál a Nagy-korallzátonyt. Számtalan élőlénynek nyújt otthont: míg a cetek egyik különleges fajtájának fő szaporodási területet, addig egyes veszélyeztetett fajoknak, mint a tengeri tehénnek, illetve a zöld és a cserepes teknősöknek táplálkozási helyet biztosít.
E fantasztikus képződményről először Cook kapitány adott hírt hajónaplójában, amikor 1769-ben először elhajózott mellette. Az ízig-vérig felfedezőt és tengerészt azonban nem a tenger alatti világ szépsége nyűgözte le, hanem az a veszély, amelyet e szirtek a hajózás számára jelentenek. A szigetek külső – óceán felé eső – fele meredeken zuhan le, akár 2000 méter mélységig is. A vastag korallmészkő az alapot képező kőzetek lassú süllyedése miatt alakult ki, ugyanis a szirtképző korallok csak 50 méter mélységig képesek életben maradni. /Wikipedia/




Veszélyben a Nagy- korallzatony

A korallok pusztulását a globális felmelegedésen túl a túlzott halászat és a vízszennyezés is súlyosbítja. A Queenslandi Egyetem Tengertudományi Központjának tanulmánya szerint a korallok nem képesek alkalmazkodni a világtengerek hőmérsékleti ingadozásaihoz. Márpedig a felmelegedés az előrejelzések szerint 50 év múlva legalább 2 °C-ot fog elérni.

 A pesszimista jóslat szerint a 21. század közepére a korallzátonyból csak 5 % marad életben, 2100-ra pedig az egész korallállomány elpusztulhat.

Hal és Borünnep. 2013.

  Balatoni Hal és Borünnep Balatonfüred - Tihany - Csopak - Paloznak .

A hal  és borünnep célja a kultúra, a bor-és gasztronómia minél szélesebb körben történő megismertetése.

  

Balatonfüred település Veszprém megyében, a balatonfüredi kistérség központja. A Balaton egyik leglátogatottabb üdülőhelye a Balaton-felvidéken. A Balaton északi partjának történelmi hangulatot árasztó kisvárosa több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Jelentős településsé a 19. században vált, amikor a hazai kulturális és társadalmi élet egyik legjelentősebb központjaként tartották számon. Híres költők, írók, politikusok töltötték itt a nyarat, lelték gyógyulásukat. Vonzereje gyönyörű fekvésében, szénsavas forrásainak gyógyhatásában, a Balaton-felvidéken termő zamatos, jó boraiban rejlik.

2013. Múzeumok éjszakája

Budapesten tizenegyedik, vidéken kilencedik alkalommal kerül megrendezésre  a Múzeumok Éjszakája.. Az időpont az év legrövidebb éjszakájához, Szent Iván napjához igazodik.A  múzeumi rendezvénysorozat ötlete 1997-ben Berlinben született, majd Magyarországon először 2003-ban rendezték meg.

A nyári napforduló ünnepe a kultikus tűzgyújtások ideje. A Szent Iván-éji tűzgyújtásról azt tartották, hogy megvéd a betegségektől. A Múzeumok Éjszakája a feledéstől véd meg minket, képzeletbeli tüze megvilágítja felhalmozott értékeinket.

Mi a múzeum? Egy olyan otthonos épület, amely bejárást biztosít a történelembe és kulturális örökségünkbe. Segít abban, hogy megértsük, kik vagyunk, és mi dolgunk a világban

Június elseje a meteorológiai nyár első napja.

Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló). A napfordulat a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi. Mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől. Náluk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.




A magyarok régen júniust hívták még Gödölyetor havának, Eper havának, Szent István havának, valamint Napisten havának is.

Azt talán még kevesebben tudják, hogy a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnapon van a Nap napja. Ennek az 1994-ben indult ünnepnek (is) célja, hogy felhívják a figyelmet a megújuló energiaforrásokra, így a nap „erejére” is

Június 21. A Zene európai ünnepe

1982-ben tartották először Franciaországban. Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt köszöntsék zenével. Az ötlet Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter támogatásával valósult meg.

 A zene egyfajta különösen hatékony kommunikáció amely képes mind a zenész, mind a hallgatók lelkében hangulatokat teremteni, változásokat előidézni. Míg a beszéd az értelmünket célozza meg, addig a zene elsősorban érzelmeinkre és azon keresztül a többi lelki folyamatunkra hat. Ez a hatás hangok, hangközök, ritmus és egyéb zenei eszközök segítségével érhető el, de a hangsúly nem ezeken van, ezek csak a hordozói annak a tartalomnak, amit a zenével közvetítünk.

A legtöbb ember hallgat zenét. Azért tesszük ezt mindannyian, mert valamit kapunk ezáltal.

Amikor forróság van

Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk.
Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványanyag tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is.
Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz - ezek fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől!
Étrendünk legyen pároláson alapuló, zöldségfélékben és gyümölcsökben gazdag (kerüljük a „magyarosan” főszeres nehéz húsételeket!).

Fogyasszunk főétkezésként is salátaféléket. Emésztésük nem veszi igénybe túlságosan a szervezetünket, ezen kívül tartalmazzák az immunrendszerünk erősítéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat..

Balatoni panoráma

A magyar tengerben nemcsak csobbanni felejthetetlen és nosztalgikus élmény, de a magasból megcsodálni is büszkeséggel tölti el mindazokat, akik szerint nincs is ennél szemet gyönyörködtetőbb hely az egész országban.


A déli partról már az eleve csodás panorámát is lehet tovább fokozni, ha a legnépszerűbb magaslatokról szemléljük a helyet. Kilátók, várak, dombok és hegyek, ahová érdemes felkapaszkodni. 
 A Tapolcai-medencét a legmagasabb vulkanikus hegyéről, a 438 méteres Badacsonyról is érdemes megnézni.Az új,18 méter magas kilátót könnyű megközelíteni, a csúcsról pedig az összes tanúhegy, a legendás Rózsakő (egy különálló bazalttömb) és a Balaton déli partja is látható.

A Káli-medence egyik legszebb bazaltkúpja a 363 méter magas Fekete-hegy. Szentbékkálláról egy háromnegyed órás sétával lehet megközelíteni a kék jelzésen, a végén egy kicsit komolyabb emelkedőkkel. A hegy háromszintes, felújított kilátóját Eötvös Károlyról nevezték el. Tiszta időben szinte az egész Balaton és a teljes Káli-medence belátható.

A Jókai kilátó a balatonfüredi Tamás-hegy tetején áll, a Lóczy barlangtól a zöld jelzést követve juthat fel ide. A 317 méter magasan lévő csúcsról a Tihanyi-félsziget panorámája is látható.

Várak és magaslatokNemcsak a kiépített kilátókon fogad minket mesés panoráma, gyakorlatilag a régió bármelyik magaslatán elénk táruló látvány fényképezőgépért kiált. Tihanyban a legnépszerűbb kilátópont az a vulkáni magaslat, ahol a bencés apátsági templom található, és ide sorolható a 13. században épült szigligeti vár is. Ez utóbbi panorámája egyébként IV. Bélának is annyira megtetszett, hogy visszavette a várat a pannonhalmi apátságtól.
A tapolcai-medence vulkanikus kúpjai, pl. a Szent György-hegy vagy a Csobánc megmászása után is csodás kilátás a jutalmunk. A balatonkesei magaspartról hosszában láthatunk a tóra, párás időben ezért kicsit olyan, mintha egy tenger panorámájában gyönyörködnénk.

Alsóörsön két helyről is érdemes megnézni a Balaton panorámáját. Az ún. török ház, Magyarország legrégebbi, gótikus udvarházának telkéről a Balaton keleti medencéjét és a Tihanyi-félszigetet lehet látni. A 15. században épült udvarház egyébként kiállítások, kulturális rendezvények és esküvők helyszíne is. A csaknem 300 méter magas Csere-hegyi kilátó vörös homokkőből épült 1935-ben, a Bakony és a Somogyi-dombság is látszik innen. 

forrás: origo


  

Itt a kánikula

Honnan ered a kánikula szó?

"kutya meleg van"

 A canicula [kánikula] a canis kicsinyítő képzős formája, tehát annyit tesz: ’kiskutya, kutyakölyök, kutyus’. Na de mi köze a hőségnek a kutyushoz? Az, hogy a rómaiak idejében a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz nyár közepén, a legnagyobb hőség idején jelent meg először az égbolton. Az egybeesés miatt a rómaiak azt feltételezték, hogy a csillagkép okozza a nagy meleget.

A kutya meleg viszont aligha függ össze a csillagképpel: ezt már abból is sejthetjük, hogy kutya hidegről is beszélünk!

forrás: : Nyelv és Tudomány

Ha valami hideget innánk - limonádé

  Egyre többen érezzük úgy, hogy ebben a hőségben enni sincs kedvünk, csak innánk, innánk valami hideget. Ez a limonádé igazi szezonja, sok folyadék, némi vitamin és kevés cukor, hogy segítsen túlélni a szaharai napokat.

A limonádé története:

Úgy tartják, hogy a citromra Észak Indiában, Kínában és Burmában találtak rá. A 700-as években ismertté vált Perzsiában, az Arab vidékeken és Egyiptomban is. Ahol a citrom megtermett, ezzel a gyümölccsel különböző ételeket ízesítettek, és a belőle készült italt valamennyi országban ismerték valamit fogyasztották. A limonádé első írásos emlékét Egyiptomban találták meg, így okkal feltételezhetjük, hogy valójában ebből az országból származik.
A limonádé fogyasztás az egészséges életmód előtérbe kerülésével új lendületet kapott. Ezzel egy időben számos változata is megjelent, bár az eredeti ital csak citromlét és szénsavas, vagy sima vizet tartalmazott.


Ha a limonádéba zöldfűszereket, citromfüvet, mentát tesztünk  érdemes valamivel előbb elkészíteni, hogy legyen ideje összeérnie az ízeknek.

Gyümölcsös limonádé

• Hozzávalók: ½ csésze cukor, 1 csésze víz, ½ csésze menta levél, 1 csésze citrom leve, 1 csésze gyümölcs darabok (pl barack), 3-4 csésze ásványvíz
  
• Elkészítés: forraljuk fel a vizet, cukrot és a mentát, és kevergessük el egy töménysziruppá. Hűtsük le, majd szűrjük át a szirupot. A barackokat préseljük ki. Önstük össze a szirupot, baracklevet, citromlevet és adjunk hozzá ízlés szerint ásványvizet. Díszítsük mentalevelekkel. (tipp: egyéb gyümölcsöt is alkalmazhatunk, pl alma, eper, málna, cseresznye, dinnye)
  
  
  
  /BOON limonádé receptek/
  

Hűsitő tippek

Vannak közöttünk olyanok, akik nagyon bírják a hőséget, és bőven akad olyan is aki szenved tőle. Aki teheti a nagy meleg elől víz mellé vagy hűvösebb helyekre menekül: vízpartra, erdőbe, hegytetőre, ahol elviselhetőbb a meleg, amikor csak kedvünk tartja csobbanhatunk egyet vagy árnyékba húzódunk. Mivel védekezhetünk a forróság ellen, ha még – vagy már - nem vagyunk ilyen forróság-barát helyen és nem szeretnénk egész nap légkondiban ülni? Ime néhány kánikula-tipp.

Folyadék kívül-belül
Az egyik tévhit, hogy nagy forróságban minél hidegebb vizet iszunk, annál jobb. Az arab világban forró mentateával kezdik a napot. A mentol önmagában is hűsít. Ha az egész napot forróságban töltjük, például város nézünk Egyiptomban vagy Rómában vagy Barcelonában, vigyunk magunkkal egy előzőleg lefagyasztott üveg vizet, így a fokozatosan olvadó viz sokáig hideg marad, ezzel hűthetjük a nyakunkat, csuklónkat, karjainkat, ez a legfrissítőbb, és kortyolgatásra is megfelelő. Ha megtehetjük zuhanyozzunk langyos vízzel többször egy nap. És ne feledjük, inni is a legjobb a tiszta víz, nem csak zuhanyzásra. A cukrozott üdítők rövid időre oltják csak szomjunkat. Ha sehogyan sem tudunk megbarátkozni a vízzel, citromos limonádét, frissen facsaet gyümölcs vagy zöldségleveket igyunk. Ez utóbbiakba ha pici sót teszünk, segít a víz megkötésében, vagyis nem távozik olyan gyorsasággal bőrünkön keresztül a folyadék.
Öltözködés


  Válasszunk hosszúujjú nagyon lenge világos anyagból készült pamut vagy lenvászon inget, hosszabb szoknyát vagy nadrágot, de talán a ruha a legjobb, az nem melegíti derekunkat sem.

Fejfedő
A fejünk, mivel a legmagasabb pontja testünknek, őt éri a meginkább és legtöbbet a nap, ezért különösen vigyáznunk kell rá. Hordjuk kendőt, kalapot, sapkát, bármit, hogy megvédjük a felforrósodástól kobakunkat, ez vezet ugyanis a túlforrósodáshoz, ami ájuláshoz vezethet. Ha nincs semmi amit a fejünkre tekerhetnénk, akkor gyakran öntsük le magunkat vízzel. Kíméletlenül.

 
A lakás hűtése
Azok akik nem tehetik meg vagy nem szeretik, hogy légkondicionálóval hűtsék lakásukat, egy ágyneműmosással párásíthatják a levegőt. Magas páratartalomnál ugyanis a melegérzet enyhébb. Amikor besüt a nap a lakásba sötétítsünk el, reggel és a kellemes esti, hűvösebb órákban pdig alaposan szellőztessünk, ha tehetjük csináljuk kereszthuzatot, hogy a bentrekedt meleget üzzük ki. Szintén jó hűtési módszer a ventillátor, amit azonban ne irányítsunk magunkra, hanem az ablak felé. A ventillátornak a nagymamája a legyező is jó célt szolgálhat és azt ráadásul  magunkkal is vihetjük.

Amit nem szabad
Először is amennyiben tehetjük déli órákban ne tartózkodjunk a napon. Nem hiába van szieszta idő a mediterrán országokban ilyenkor. Ne igyunk túl sok kávét és alkoholt tűző napon. Ne együnk nehéz, zsíros ételeket, inkább könnyű zöldség-, gyümölcs alapú étrendet kövessünk. A nehezebb, kalóriásabb ételeket reggel fogyasszuk. Megerőltető sporttevékenységet kora reggeli vagy késő esti órákban végezzünk.
Kellemes hűsűlést!

Itt a nyár..

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr ráncosodásához, korai elöregedéséhez, sőt bőrrák kialakulásához is vezethet. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem egészségünk szempontjából fontos védekezési eszköz, mert megvédi szemünket a Napból érkező ultraibolya sugárzástól.

Minden nap - függetlenül az évszaktól és az aktuális időjárástól - ki vagyunk téve a Napból jövő UV-sugarak hatásának. Ezt jobbára észre sem vesszük, mivel a sugarak UV-tartománya láthatatlan az emberi szemnek, mégis gondolnunk kell a hatásaira. Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a szemben elnyelt UV-fény hozzájárulhat a szem korral járó változásaihoz, és több igen súlyos betegség kialakulásához is. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az UV-B sugarak - talán mert nagyobb az energiájuk - nagyobb károsító hatással rendelkeznek. Bár az UV-A sugárzásnak alacsonyabb az energiája, ez is okozhat károsodást. Az UV-sugárzás számos szemészeti kórkép kialakulásában játszhat szerepet. Káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás lassan és fájdalommentesen, szinte észrevétlenül jelenik meg, de végül homályos látás, megváltozott színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában jelentkezhet

Kik vannak kitéve fokozott kockázatnak?

Az UV-sugárzás szempontjából mindannyian ki vagyunk téve bizonyos mértékű kockázatnak, mivel szemünk nem védett a károsító hatásokkal szemben.

Van néhány olyan tényező, amely növeli az UV hatásra kialakuló szemkárosodás kockázatát. Ide tartozik minden, ami növeli a szemet érő napsugárzás mennyiségét. Azok, akik hosszabb időn keresztül a szabadban végzik a munkájukat vagy szabadidős tevékenységüket (pl. síelés, horgászat, repülés), fokozott kockázatnak vannak kitéve. Mivel a nagy kiterjedésű víz-, hó- vagy világos homokfelületek visszaverik az UV-fényt, a síterepeken, vízen vagy vízparton különösen megnő a szem károsodásának veszélye. A legnagyobb kockázatot a déli órák - 10-től 15 óráig - jelentik, különösen a nyári hónapok során. Ugyancsak nő az UV-sugárzás mennyisége nagy tengerszint feletti magasságban (tehát magas hegyeken), illetve az Egyenlítő környékén.

Mivel a szemlencse elnyeli az UV-sugarakat, azok az emberek, akik szürkehályog műtéten estek át, a retina-károsodás fokozott kockázatának vannak kitéve, hacsak az operáció során nem ültettek be a szemükbe UV-szűrős műlencsét. Azok pedig, akik a retina valamilyen idült betegségében szenvednek, ideghártyájuk csökkent védekezőképessége miatt már a normális mértéket nem meghaladó sugárzás mellett is veszélyeztetettek.

Egyes gyógyszerek fokozzák a napfény hatására kialakuló szem- vagy látáskárosodás veszélyét, mivel védtelenebbé teszik ezekkel szemben a szemet. Ezek közé tartoznak például a fogamzásgátlók, a vízhajtók, néhány antibiotikum, és egyes nyugtatók is.

Mi a helyzet a gyerekekkel?
Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek. Ők a felnőttekhez képest jobban ki vannak téve az UV-sugárzás károsító hatásainak, hiszen idejük nagy részét a szabadban töltik, anélkül, hogy tudatában lennének a veszélynek. Ráadásul az ő szemlencséjük még nem képes annyi UV-sugárzás kiszűrésére, mint a felnőtteké, ezért a szem belseje - az ideghártya - még több károsító hatást szenved el. Ezért a szülőknek ügyelni kell arra, hogy gyermekeik is viseljenek kalapot és napszemüveget ott, ahol erős UV sugárzásnak vannak kitéve; például a strandon, vagy havas tájon.

.

Napozni jó..

 Napozni jó, sőt hasznos is - de ismerni kell a veszélyeit is!

A Nap jókedvre derít, pozitív gondolatokat ébreszt, a napsugár simogat, felmelegít..

 

Mit jelent a sugárzás erőssége?

Ha a híradásokban azt halljuk, hogy az UV-index nulla és 2,9 közötti, akkor gyenge ultraibolya sugárzásról beszélünk, amely nem jelent különösebb veszélyt az átlagember számára, kivéve csecsemőket és a nagyon érzékeny bőrűeket. Ilyenkor a normál bőrűek naponta 35 percet süttethetik magukat a pázsiton, de 11 óra előtt és 15 óra után akár a kétszeresét is. Gyenge sugárzás esetén is védjük a szemünket széles karimájú kalappal vagy napszemüveggel, és használjunk napvédő krémet. Ne feledjük, hogy a víz, akárcsak télen a hó, visszaverik a sugarakat, így megduplázódik a hatás, amely ellen legalább 15-ös faktorú naptejjel védekezzünk.

A 3,0 és 4,9 közötti UV-index mérsékelt sugárzást és alacsony veszélyességi szintet jelent. Ilyenkor az érzékenyebb bőrűek már háromnegyed óra alatt teljesen leéghetnek, napi 25 percnyi napfürdőzés még nem ártalmas, 11 óra előtt és 15 óra után akár 50 perc is lehetséges. Vigyázat! Az UV-sugárzás hatása a nap folyamán összeadódik, tehát ha többször fekszünk ki fél órára, annak is csúnya leégés lesz a vége. A szem és a bőr védelmére vonatkozó tanácsok a sugárzás erősségének növekedésével természetesen fokozottabban érvényesek.

Ha az UV-index 5,0 és 6,9 között van, akkor erős sugárzásról beszélünk, ami a védtelen bőrfelület számára emelkedett kockázatot jelent: az érzékenyebbek 30 perc alatt leéghetnek, a normál bőrűeknek naponta 20 perc napozás javasolt, a délelőtti és délutáni órákban, ahogy a többi eset ben is, a duplája is megengedett.

Ilyen erős sugárzás esetén 11 és 15 óra között minél kevesebbet tartózkodjunk a napon, és használjunk legalább 15-ös faktorszámú napvédő krémet, ne felejtsük otthon a fejfedőt és napszemüveget sem.

A 7,0 és 7,9 közötti UV-index nagyon erős sugárzást jelent, melynek hatására a védtelen bőr 20 perc alatt leég. A már jól ismert „védőfelszerelések” ilyenkor elengedhetetlenek, kétóránként kenjük be magunkat naptejjel vásárlás és séta közben is, és csak 11 óra előtt és 15 óra után napozzunk legfeljebb 20 percig, a déli időszakban pedig keressünk árnyékos, hűvös helyet.

A 8,0 feletti extrém UV-index nagy kockázatot jelent a védtelen bőrfelület számára. Bár ez hazánkban viszonylag ritka,   nyaraláskor a tengerpartokon és a magas hegyekben viszont gyakran találkozhatunk vele. Extrém mértékű UV-sugárzás esetén a bőr 10 perc alatt leég. A fényvédőkrém csak akkor hatásos, ha vastagon kenjük a bőrre, és kétóránként megújítjuk a védőréteget. Ennyire szélsőséges esetben a naptól való elbújás az egyetlen út, ami segít elkerülni az egészségkárosodást.

Éjszakai világító felhő

Az éjszakai világító felhő (NLC, az angol noctilucent cloud kifejezésből rövidítve) az egyik legcsodálatosabb légköri tünemény, amely ugyan elsősorban a mienknél magasabb szélességekre jellemző, ám hazánkban sem túl ritka vendég.





A világító felhőket először a 19. század közepén figyeltek meg a Krakatau kitörése után. Először a légkörbe került rengeteg vulkáni hamu számlájára írták a jelenséget, de ez a feltevés tévesnek bizonyult.

Napnyugta után fél-másfél órával, amikor a sötétedő égbolton előbukkannak a fényesebb bolygók és csillagok, nyugati irányban a horizont felett időnként kékes, ezüstös színű, esetleg narancsos vagy arany szegélyű, feltűnően fénylő felhők tűnnek fel. Erősen elütnek a többi felhőtől, melyek ekkor már csak sötét foltokként vetülnek az égboltra. A jelenség a keleti égen hajnalban is megfigyelhető a csillagászati és a navigációs szürkület ideje alatt.

Mibenlétükről hosszasan vitáztak a tudósok. Ma már tudjuk, hogy ezek a szokatlanul nagy légköri magasságban, mintegy 80 km-en lévő, nagy kiterjedésű felhők igen ritkásan elhelyezkedő jégtűkből állnak. Ezek a jégkristályok még akkor is visszaverik a Nap fényét, amikor az már mélyen a horizont alatt van, és amikor a szokványos felhők (amelyek maximális magassága 30 km lehet) már régen elsötétültek. Kiterjedésük a 10–100 ezer km-es nagyságot is elérheti, azonban igen gyér szerkezetüknek köszönhetően össztömegük ilyenkor is csak 1–2 kg vízjégnek felel meg. Ennek köszönhetően a fényesebb csillagok fénye minden akadály nélkül áthalad rajtuk.

Jelenleg a NASA egy műholdja folyamatosan követi a világító felhőket, melyeket az utóbbi időben egyre délebbi szélességekről lehet megfigyelni. A jelenség Földünk globális klímaváltozásával állhat kapcsolatban. .

Az éjszakai világító felhők (angol rövidítéssel NLC-k) 2013-ban a szokásosnál egy héttel korábban, már május 13-án megjelentek a NASA AIM nevű műholdjának mérései szerint. A sarki fény mellett a legszebb égi jelenség napnyugtakor figyelhető meg.

 
A jelenségben a klímaváltozás is szerepet játszik. Míg a 19. században Alaszkáig, Skandináviáig kellett utaznia a megfigyelőnek, most sokkal délebbről, például Magyarországról, de Spanyolországból vagy a szárazföldi Görögországból is láthatók néha. Ennek az a magyarázata, hogy jóval több az üvegházhatású metán a légkörben. Amikor a gáz a légkör magasabb rétegeibe emelkedik, oxidáció megy végbe, és a bonyolult reakciósorozat melléktermékeként vízgőz keletkezik. Ha pedig több a pára 80 kilométer fölött, akkor nagyobb eséllyel alakulnak ki világító felhők.

Forrás: Zöld Újság,Origo

Három zöldség egyben

A mángold

A Földközi-tenger népei már az i.e. V-IV. században is termesztették ezt a növényt. Legközelebbi rokona a  a cékla, a takarmányrépa és a cukorrépa.
Igen értékes zöldségnövény, egyesíti magában a spenót, a sárgarépa és a spárga legjobb tulajdonságait.
A mángold levele és nyele értékes vitaminokat, nyers cukrot, pektineket és értékes szerves savakat tartalmaz.

Fehér, lila vagy piros levélnyele vastag, levele húsos, sötétzöld, igazán dekoratív zöldségféle, finom, és egyesíti magában a spenót, a spárga és a rebarbara tulajdonságait. 

  Szerves savtartalma miatt élénkítő hatású. Gazdag A-vitaminban. C-vitamin tartalma a paradicsoménál is magasabb. Nagy pektintartalma miatt könnyen emészthető. Csekély energia- és magas rosttartalma ideális fogyókúrás élelmiszerré teszi (6-7 százalék cukor van benne). K-vitamin-tartalma a csontok erősítéséhez járul hozzá. A benne lévő karotin a szem egészségét őrzi, és ausztráliai kutatások szerint csökkenti a bőrrák kialakulásának kockázatát. Fogyasztása a tapasztalatok szerint előnyös a cukorbetegek számára, mert hozzájárul a vércukorszint szabályozásához.

Zöld leveleit a spenóthoz hasonlóan készíthetjük el. Gyakorlatilag minden olyan ételhez remek, amit spenóttal készítünk. Keverhetjük zöldsalátákhoz nyersen is.

Kis fokhagymás vajon megpárolva, tejszínnel a levélmángold kiváló körete halaknak, húsoknak. Burgonyával is keverhetjük, de a parajhoz hasonlóan túróval gazdagítva különféle rakott tésztákat, sós lepényeket is tölthetünk vele
.
Zöld leveleit a spenóthoz hasonlóan készíthetjük el. Gyakorlatilag minden olyan ételhez remek, amit spenóttal készítünk. Keverhetjük zöldsalátákhoz nyersen is.
Kis fokhagymás vajon megpárolva, tejszínnel a levélmángold kiváló körete halaknak, húsoknak. Burgonyával is keverhetjük, de a parajhoz hasonlóan túróval gazdagítva különféle rakott tésztákat, sós lepényeket is tölthetünk vele.

A levélnyélből kis előfőzés után készülhet saláta, de ha köretet ennénk, főzzük meg a mángoldszárat, és lecsöpögtetés után forgassuk át fokhagymás vajon.

Töltött mángold

Hozzávalók:
1 kg mángold
35 dkg darált sertéshús
7 dkg főtt rizs
2 evőkanál olaj
1 db tojás
2 dl tejszín
2 evőkanál finomliszt
tej
só
őrölt bors

 

 Töltött mángold

Elkészítés:
A darált húst a rizzsel, a tojással, a sóval meg a borssal összedolgozzuk, és 8 részre osztjuk. A gombócokat mángoldlevelekbe burkoljuk. A maradék mángoldot laskára vágjuk, és forró olajon megfuttatjuk. Megsózzuk, és amikor levet ereszt, a töltelékeket egymás mellé belehelyezzük. Fedő alatt, lassú tűzön fél óráig pároljuk, majd kiszedjük. A visszamaradt, vágott mángoldot a tejszínnel simára kevert liszttel besűrtjük, turmixoljuk, és ha kell, kevés tejjel hígítjuk. A töltelékeket visszarakjuk a szószba, és meg egyszer felforraljuk.

Forrás:Mindmegette

 

Virággondozás

Tea

Ahhoz, hogy egy kicsit felfrissíthessük a növényeinket, tökéletesen megfelel a tea. Főzzünk egy adagot kamillából, és hagyjuk kihűlni.

Hígítsuk fel, és permetezzük a növényeinkre. Ezzel többlet – tápanyaghoz juttathatjuk őket, méghozzá bármiféle vegyi anyag nélkül. Tökéletes megoldás, főleg akkor, ha olyan virágokat is tartunk, melyek a tápanyagokat a leveleiken keresztül veszik fel. 

A reggeli kávé nem csak nekünk lehet életmentő, hanem a szobanövényeknek is. Miután lefőztük  vegyük ki a zaccot a gépből.

Hagyjuk kihűlni, és keverjük hozzá a virágföldhöz. A lefőtt kávéból visszamaradó anyag ugyanis magas tápanyagtartalmú, így nagyon hálásak lesznek érte a virágok.

Ne öntsük ki a tojás főzővízét. .

  A tojásokról ugyanis sok olyan anyag oldódik le, amik a növények számára nagyon is jók, így ha hetente egyszer a kihűlt főzővízzel locsolunk, akkor a virágok dúsak és életerősek lesznek .

/Forrás: Kert és terasz /

A természet talán legszebb ékszerei a madarak

 

Az egyik legérdekesebb és leghihetetlenebb dolog, amit a madarakról tudunk, az az, hogy képesek évről évre több ezer kilométernyi utat megtenni azért, hogy a telet melegebb, kellemesebb éghajlaton töltsék. Egészen rendkívüli, ahogy a madarak minden évben csapatokba gyűlnek és elrepülnek - honnan tudják, merre menjenek, mikor induljanak, és mikor jöjjenek vissza? Hogyan képesek túlélni a hosszú és veszélyes utat, honnan tudják, hogy jó lesz-e az idő és hogyan dacolnak az erős széllel? Ezek a kérdések már nagyon régóta foglalkoztatják az embereket. Mára, a tudományos kutatásoknak köszönhetően sokkal többet tudunk a madarak vonulásáról, mint elődeink, de az még így is egyike a természet legnagyobb és legrejtélyesebb csodáinak!

A legtöbb madár a táplálékhiány miatt kel útra; télen nem könnyű élelmet - rovarokat, gyümölcsöket vagy magokat - találni Európában, míg a világ más, melegebb éghajlatú vidékein van belőlük bőven.   Miért nem élnek a madarak egész évben ezeken a melegebb éghajlatú területeken? A válasz egyszerű - északon, ahol a nyár enyhébb, a napok hosszúak és rengeteg a táplálék, könnyebb az utódokat felnevelni, mint délen, ahol ilyenkor forróság van és sok a ragadozó. A vándorlás megkönnyíti a fajok túlélését, annak ellenére, hogy sok egyed elpusztul a hosszú repülés során.

Ahhoz, hogy a hosszú utat túléljék, a madaraknak egészségesnek kell lenniük, valamint sok zsírra és új tollakra van szükségük. A szaporodási időszak végén, a vonulás megkezdése előtt a madarak kicsit "átalakulnak". A bőrük alatt a testükön mindenhol zsírt halmoznak fel, amit a hosszú úton energiaforrásként használnak majd, ha megszokott táplálékforrásukhoz nem tudnak hozzáférni. A madarak tollazata is teljesen megújul, a régi, elhasználódott nyári repülőtollak kihullanak és helyükön újak nőnek - ezek nagyon fontosak a hosszú repülés során.
A madarak az ősz/tél első jeleire - rövidülő, hűvösebb nappalok - hagyják el fészkelőhelyeiket. Az időjárás is befolyásolja, hogy a madarak korábban vagy később indulnak-e - a repüléshez az időjárásnak viszonylag állandónak és enyhének kell lennie. Mindemellett a madarak hormonszintje évenként többször megváltozik, aminek következtében a madarak tollruhát váltanak és késztetést éreznek, hogy elinduljanak délre.

A madarak, vonulásuk során rengeteg információt gyűjtenek környezetükről. Mégis főleg három dolog - a Nap, a csillagok és a Föld mágneses mezeje - alapján tájékozódnak. Ezek teszik lehetővé, hogy meghatározzák saját helyzetüket és rátaláljanak a helyes irányra. Repülés közben a madarak figyelik a Nap és a csillagok állását, és a csőrük felett található érzékszerv segítségével érzékelik a Föld mágneses mezejét. Amíg fiatalok, az első vonulásuk alkalmával tanulják meg használni ezeket az információkat

«Jön a tavasz, Hazatér a Fecske madár. Zöld ruhát ölt Künn a határ.»



 Tavasszal  jön vissza hozzánk a fecske,  még pedig az országos középnap szerint: április 4–5-én. Helyi és időjárási okok, vagyis a vidék alacsony vagy magas fekvése, annak éghajlata, az évek szerint ingadozó tavaszfakadás módosítják első jelentkezésének napját. Az első fecske látása eseményszámba megy minden háznál s a hiuságnak is van vele dolga, mert azt tartja népünk, a ki először lát fecskét s utána mosakszik, elveszti szeplőit, piros, bársonyos lesz orczája

Nálunk, csak úgy mint a mérsékelt öv egyéb tájain, alig van nálanál ismertebb, közönségesebb madár. És nincs egy sem, mely átöröklés útján, természetes soron, magától, annyira az emberhez szokott volna, mint ő, a szelid tekintetű, bizalmas, fürge, jámbor, vidám, szép szárnyas házibarátunk. Hajdan persze ez a szoros – ember és fecske közt létező – viszony nem volt meg s a barlanglakó, czölöpös házakban tanyázó történelem előtti ember alig ismerte: akkor még nem osztott vele egy födelet, hanem sziklafalakra, fákra építette sárfészkét. De azóta nagyot forgott a világ! Az a szives fogadtatás, melyet a házakban élő későbbi emberek részéről tapasztalt, lassanként elidegenítette őt a vadságos életmódtól, oda huzódott az «eresz alá» s látta, hogy jóság, kimélet környezi. Nemzedékről-nemzedékre erősbödött a szokás s ma már nagy ritkaság otthonát máshol találni, mint kunyhóban, házban, istállóban, pajtában, sőt palotában, templomban. S jogot is formál magának ezekhez a tartózkodási helyekhez annyira, hogy megszokott fészketájától erőszakkal sem egykönnyen lehet elüzni. De nem is űzi el senki sem, mert hisz úgy tartja a néphit: abba a házba, hol fecskefészek van, nem üt a menykő. Kerüli pedig azért, mert a fecske az «Isten madárkája». S jaj annak, a ki lepiszkálja a fecskefészket! Megbünteti az Úr úgy is, hogy tehene véres tejet ád.

/Takács Zoltán, Magyarország madarai/