"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2015. november 13., péntek

A magyar nyelv napja

A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 26-án  fogadta el azt az országgyűlési határozatot, amelynek értelmében november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. 1844-ben ugyanis e napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.

Anyanyelvünknek szerves része a benne megőrzött és folyamatosan újjáteremtett nemzeti kultúra, a hagyomány, nemzeti közösségünk emlékezete .

Magyarul mintegy tizennégy-tizenöt millióan beszélnek a Földön. Ez nem sok, de nem is kevés.

A világon több ezer élő nyelv van. Ha azt nézzük, hogy a világon hányan beszélik nyelvünket, akkor körülbelül a hatvanadik helyet foglaljuk el. Európában a tizenkettedik helyen vagyunk. 

A kenyér, föld, só, otthon, öröm, szeretet, születés és vég csak anyanyelveden érthető mélyen, csak ezen a nyelven hatnak a gyökerekig, csak így lesz döbbenet a halál, mennyei érzés a szerelem.

  Azok, akik a magyar nyelvet nem ismerik, a magyar beszédet hallva azt mondják: ez a nyelv furcsa, szokatlan. Akik már megkezdték vele az ismerkedést, azt mondják: ez a nyelv érdekes. És akik jól beszélnek, olvasnak e nyelven, megértik a magyar költők verseit, a magyar nép dalait, s ráéreznek e nyelv kifejező erejére, ritmusára és dallamára, azok azt mondják: ez a nyelv gyönyörű.

Nyelvünk emlékezete több ezer évre nyúlik vissza. A magyar nyelv szavai, akár a föld rétegei, őrzik elmúlt korok eseményeit, valamint a társadalmi és földrajzi környezetre is utalnak.



Az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik a Magyar nyelvtörvény 1844. november 13-án elfogadott eredeti példányát