"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. november 30., szerda

Sors istennői

A Párkák...


Életünket a sors istennői irányítják, azaz a Párkák, akiket szerencse és végzet néven is szokás emlegetni. E három istennő hatalma minden más isten hatalmát felülmúlja, a kezük mindenhova elér. Nincs olyan dolog, természeti és társadalmi esemény, történés a világon, amelynek ne volna meg a maga sorsa. A Párkák fonják, szövik és vágják el életünk fonalát, tőlük függ, milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, milyen örömök várnak ránk.

A Párkák színe a fehér, a vörös és a fekete. Az erdélyi magyarok hímzései híresen szépek. Szertartásaik ünnepi öltözékeivel olyan ruhát vesznek magukra itt az emberek, melynek minden egyes öltése a szakrális védelmet és az áldás elnyerésének lehetőségét szolgálja. Szigorú szabályok határozták meg a hímzés motívumait, színeit. Bizonyos vidékeken mindmáig csupán a fent nevezett három színt használják. A vörös az éltető vér színe. A fekete magáé az életé, mert az összes szín benne van. A fehér pedig a halál és a lélek színe, mivel a fehérből hiányzik minden szín. A Sorsistennők színeit láthatjuk viszont otthonaik berendezési tárgyain, függönyein, ágytakaróin, asztalterítőin – hogy szerencsét hozzanak a házba. Van, ahol a motívumok figurálisak: galambok, rózsák, nefejelcsek. A munkaruhától az esküvői öltözetig mindenen megtalálhatók a jó szerencsét invitáló, és az öltözék viselőjét a rossztól óvni hivatott hímzések vagy rátétek. Őseinknek szerencsekabátja, szerencseinge és -szoknyája, szerencsecsizmája és szerencsenyaklánca volt, álomhozó takaróval takaróztak. A szerencsevarázslás és eszközei a Párkákat megidéző jelképek.

Néha jó volna egy pillantást vetni a Párkák szőttesére, hogyan, merre fonják életünk fonalát?

Ezen a napon született Kovács Margit /1902-1977/




Keramikus, szobrász, a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtője. Budapesti, bécsi, müncheni iskolák után Dániában és Franciaországban volt tanulmányúton. Egyaránt mestere a körplasztikának és a domborműnek, az agyagba vésett rajzos csempéknek, korongolt és felrakott edényeknek, a mázak finoman árnyalt keverésének. Alkotómunkásságának középpontjában az ember áll. Témaköre kifogyhatatlanul gazdag, változatos: reális hangvételű portrék, biblikus kompozíciók, groteszk figurák és zsánerképek, népdal illusztrációk, zsúfolt díszű korsók, tálak. Világa összességében egységes hatasú, sajátosan egyéni hangú, hazai talajban gyökerezik, ugyanakkor modern és európai.

Határtalan munkabírásával szinte az utolsó percéig dolgozott, mert hivatása szerelmese volt. "Az anyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált. És azóta az elem bekerülve vérem áramába, hol az öröm hullámhegyeire, hol az ijedt reménytelenség hullámvölgyeibe sodor, emel, buktat." - fogalmazta meg tömör egyszerűséggel röviddel a halála előtt.
Életműve befejezett, csodálatos egész; zaklatott






korban törékeny tökéletesség.

2011. november 29., kedd

Szőnyegekről


A szőnyegek eredete a mai napig nem tisztázott, számos tudósnak okozott és okoz fejtörést mind a mai napig. Néhányuk a kínaiakra vagy majákra esküszik, míg mások szerint a szőnyegkészítés bölcsője Egyiptom lehetett.

Egy álláspont szerint a különböző népcsoportok nagyjából egy időben kezdhettek szőnyegeket készíteni. A szőnyegek nyújtotta kényelem és meleg mind olyan tulajdonságok, melyeket máshogyan - pl. állatok bőréből nem tudtak pótolni.

Valószínűleg az első szőnyegek inkább használati tárgyak voltak, a díszítő-dekoráló funkció csak később vált fontossá. Az Ószövetségben található az egyik legkorábbi írásos nyom a szőnyegekről.

Ebből a korból származik a ránk maradt legrégebbi szőnyeg, mely neve Pazirik. E darabot az Altáj-hegységben találták egy szkíta hercegnő sírleletében, kivételesen jó állapotban. A szőnyeg szerencsés fennmaradása annak köszönhető, hogy nem sokkal a temetés után - mint oly sok más sír is - a sírrablók áldozata lett. A hanyagul visszatemetett sírba víz folyt be, mely gyorsan magfagyott. Így konzerválódott a hosszú évszázadok alatt, míg egy régészcsoport rá nem talált.


A szőnyeg finom kidolgozásából arra következtethetünk, hogy a szőnyegszövés már jóval korábban kialakulhatott. Századunk elején az egyiptomi Ká sírjából számos lenből készült ágytakaró került elő, amelyek Kr. előtti 1500-as évekből származnak, tehát nagyjából 1000 évvel idősebbek a Pazirik leletnél.

A régi perzsaszőnyegek egyik legismertebbje a grandiózus méretű (kb. 7 X 10m) Ardebil, melyet a Victoria and Albert Museumban őriznek.

E darab egy szőnyegpárosból maradt fenn úgy, hogy egyiküket teljesen fel kellett áldozni. A munka így is olyan drága és hosszadalmas volt, hogy csak nemzetközi adakozással indulhatott és készülhetett el.

/Forrás: szőnyeg/


Matild királyné szőnyege


Úgy is lehetne kezdeni, hogy volt egyszer, hol nem volt egy királyné, aki sok-sok napon és éjszakán keresztül varrogatott-hímzett egy szőnyeget, de az igazság akkor is az: a világ legnagyobb szőnyege egyben a világ egyik legrégibb képes krónikája is. Matild királyné szőnyege, melyet Franciaországban, Bayeux (ejtsd: Bájö) városában őriznek, azt bizonyítja, hogy mi mindenre lehetett egykor krónikát írni: íme még szőnyegre is. A híres szőnyeg mindössze 50 centiméter széles, de nem kevesebb mint 70 méter és 34 centi hosszú. A hagyomány szerint maga a királyné, ha nem is egyedül, hanem jó néhány varróleány segítségével, éppen 1070 körül, tehát úgy 900 esztendeje hímezte ezt a máig is csodálatos színes szőnyeget. A hetven méteres hímzett krónika, Matild királyné híres férjének, Vilmosnak azt a csatáját beszéli el képekben, melynek győzelmes megvívása után Hódító Vilmosnak nevezték el, amikor ő lett
85Anglia királya. A történészek azt is tanúsítják, hogy a kincset érő szőnyeg nemcsak híven elmeséli a csata eseményeit, hanem igazságos a legyőzött ellenfelekhez is, őket is vitéznek mutatja be.
A 70 méteren, megszámolták, pontosan 623 emberalak – katona, lovag – látható, 202 ló és öszvér, 505 egyéb állatfigura, 41 hajó, 49 fa és számtalan lándzsa, íj, nyílvessző, csatabárd teszi mozgalmassá ezt az értékes műalkotást.

/forrás:Lászlóffy Aladár/


A repülő szőnyeg:
Repülő szőnyeg márpedig létezik
Egy műanyagból készült miniatűr varázsszőnyeget "reptettek" laboratóriumukban a Princeton Egyetem kutatói - adta hírül a BBC hírportálja. A 10 centiméteres lapocskát "hullámenergia" hajtja meg, elektromos áram hatására apró légzsebek hullámzanak a lap alján elölről hátra. A másodpercenként körülbelül egy centiméteres sebességgel haladó "repülő objektum" prototípusát az Applied Physics Letters című szakfolyóiratban írták le részletesen kifejlesztői, akik azt remélik, hogy a dizájn módosításával akár egy méterre is növelhetik a másodpercenként megtett utat - jelenti a BBC.

Az eszközt témavezetője segítségével Noah Jafferis, az egyetem végzős doktori hallgatója alkotta meg, aki elmondta, hogy egy matematikai tanulmány elolvasása után támadt az ötlete.

A kísérletek első szakaszában azon dolgoztak, hogy az alkalmazott nagyfrekvenciás áram éppen úgy deformálja a műanyaglapot, hogy annak meghajlása a kellő hatást váltsa ki. Ezt követte egy két évig tartó szakasz, amelyben érzékelőket illesztettek a lap különböző pontjaira, és így finomították tovább a mozgását addig, amíg az elvárt, repülő szőnyeghez hasonló hullámzása kialakult.

A "repülő" jelzőt ugyanakkor mindenütt idézőjelben szerepeltetik tanulmányukban a szerzők, mert a szerkezetnek sokkal több közös tulajdonsága van egy légpárnás járművel, mint egy repülővel, hiszen csak a talajhoz egészen közel képes haladni az alászorult levegő segítségével.

Forrás: HVG.hu

2011. november 28., hétfő

A Hévízi-tó


A Hévízi-tó a maga nemében páratlan, a világon egyedül álló csoda, s mint, ahogy az a csodákkal lenni szokott, születését egy legenda övezi.

Valamikor az ősidőkben egy keresztény dajka Szűz Máriához imádkozott, hogy a rábízott, lebénult gyermeket gyógyítsa meg. A Szent Szűznél a könyörgés meghallgatásra talált, és a mélyből egy forrást fakasztott. A feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól az addig beteges, csenevész gyermek nem csak felgyógyult, de daliás ifjúvá cseperedett, aki Flavius Theodosius néven vált kelet-római császárrá.

A legenda talán a mesék birodalmába tartozik, a csoda azonban mind a mai napig valóság, hiszen a csodálatos forrás táplálta tó a világ minden tájáról vonzza a turistákat, és nem csak a gyógyulni vágyókat. A természet pedig még számtalan egyéb meglepetést is tartogat az idelátogatóknak. Hűvösebb napokon, ahogy a helyiek mondják, a tó pipál, vagyis egy párafüggönyt von maga köré, ami a vizet télen is melegen tartja, messzebbről tekintve pedig gomolygó „füstfelhőre” emlékeztet. A Hévízi-tavat körülölelő park a lápterületekkel és a telepített erdőkkel igazi különlegességnek számít.

A park ritkaságai közé tartozik a kelet-kínai páfrányfenyő, a ginkgo biloba, és a Japánban honos liliomfa, mely az otthonához hasonló párás környezetben kézfejnyi virágokat bont. A párás mikroklímát meghálálják az örökzöldek, a fenyők, a görög-, a kaukázusi- és az andalúz jegenyefenyő, és a narancsillatú amerikai duglászfenyő is. Az erdőben az amerikai eredetű mocsárciprus a kínai ősfenyővel együtt bronzszínű palástba öltözteti az őszi hónapokban a tó környékét. Ez az erdő kiemelt szerepet játszik a tó kiegyenlített klímájának megteremtésében, mert a szeleket felfogja, így összefüggő marad a sejtelmes párafüggöny. A sétányokkal feltárt északi véderdő uralkodó fafaja az enyves éger. Örökzöld szőnyeget alkot a borostyán, májusban pedig élénksárga virágszőnyeget bont a mocsári gólyahír.

A nyugati véderdő ösvényei erdős lejtőkön, a Festetics-grófság idejében telepített vörös- luc- és feketefenyők között vezet. Az eredetileg illír jellegű gyertyános-tölgyes erdő mementói a csíkos kérgű hatalmasságok, a gyertyánfák.

A park és a véderdő gazdag madárvilágnak ad otthont. Az erdő tavasztól őszig az énekesmadarak dalaitól hangos. Ősszel itt gyülekeznek a fecskék, télen pedig ritka madarak húzzák meg magukat a meleg víz közelében. /Forrás: Győri Anna/


Valójában miért is csodató Hévíz? Lehet, hogy elég mindössze annyit mondani, egy világcsodával állunk itt szemben, hiszen egy olyan tó, amelynek a vize télen is meleg marad, s ilyenből mindössze kettő van a világon: az egyik Új-Zélandon található, a másik Magyarországon, a Hévízi-tó.

/Kép: Magyar Búvár/

Lakóhelyünk a Föld

Az emberek időtlen idők óta utaztak, vándoroltak. Nagy területeket jártak be, sokkal korábban, mint írni tudtak. Ezért az első utazók nevét nem jegyezték fel, ezek a nevek örökre elvesztek.

A nyugati világok híres utazóiról: a föníciaiakról, görögökről, vikingekről elég sokat hallottunk, de a távoli, keleti országoknak is megvoltak a maguk bátor felfedezői.

Kína felfedezte magának Délkelet-Ázsia szigetvilágát, melyet az európaiak csak másfél évezreddel később ismertek meg. Indiában már hat évezreddel ezelőtt fejlett kultúra virágzott, gazdag, szép városaik voltak, ahonnan a kereskedők és más bátor tengerjárók szintén messzi földekre indultak. Persze ezek is csak a maguk számára fedezték fel a távoli tájakat.
A felfedezések akkor váltak az emberi tudás közkincsévé, amikor a beutazott világról egyetlen egységes képet alkotott végre a tudomány. Az a tudomány, melyet görögül geográfiának, magyarul földrajznak nevezünk. Ennek a tudománynak bölcs művelői és bátor hősei voltak. Az egyik tábor a térképek fölé hajolva, mérnökműszerekkel és számadatokkal felszerelkezve hosszú éjszakákon át fáradtságot nem kímélve dolgozott az adatok összesítésén, egy másik tábor életét kockáztatva szembeszállott a tengeri viharral, a jéghegyekkel, a sivatag hevével, és saját szemével látott, saját kezével tapasztalt minden ismeretlen titkot.

Így ismerte meg lakóhelyét, a Földet, az emberiség.

Forrás: Száz kultúrtörténeti kuriózum

2011. november 26., szombat

Az álmok

“Oly sokféleképpen össze lehet törni egy szívet. A mesék teli vannak szerelemtől összetört szívekkel, pedig igazán csak az töri össze a szívet, ha elvesszük tőle az álmokat - legyenek azok bármilyen álmok.”
(Pearl Buck)



Az álmoknak és jelentésüknek emberemlékezet óta fontos szerepet tulajdonítunk. Már az ótestamentumi próféták is felhasználták jóslásaikban. Platón, Shakespeare, Goethe és Napóleon bizonyos álmaiknak egyenesen profetikus jelentést tulajdonítottak.

Sigmund Freud a múlt század elején felfedezte az álomszimbolika lélektani jelentőségét. Az agykutatók mintegy ötven éve kísérleteznek alváslaboratóriumokban: azt vizsgálják, hogy a test mely funkcióira vannak hatással az álmok, és fordítva. Az álomkutatás ugyan még gyerekcipőben jár, de a tudósok egyvalamiben egyetértenek: álmokra szükségünk van ahhoz, hogy lelkileg egészségesek maradjunk. Vajon mi lakozik a lélek üzenetei mögött? És hogyan keletkeznek az álmok?

Alvás nélkül nincs élet

Az alvás hármas szerepe:
– nyugalmi funkció: a pihenés az elhasznált erőket újratermeli;
– az agy aktivizálása: minden kilencvenedik percben a felületes alvás fázisába kerülünk, amikor az agy teljes üzemben dolgozik anélkül, hogy eközben a külvilág ingereire reagálnia kellene (az agy áramköreinek „edzése” a működőkészség egyik záloga);
– az információk feldolgozása: mialatt álmodunk, agyunk szortírozza az információkat, amiket napközben felhalmozott, elkülöníti a lényegest a lényegtelentől.

A huszadik század ötvenes éveiben regisztrálták a tudósok először az alvó ember agyhullámait. Ekkor állapították meg, hogy alvásunk négy fázisra tagolódik. Ezek: átmenet az ébrenlétből az alvásba, a felületes alvás, a mélyalvás és az „álomalvás” (amit REM-nek is hívnak, angol elnevezésének rövidítése alapján). Ezek a fázisok kilencvenpercenként, körülbelül ötször ismétlődnek egy éjjel, és három–húsz percig tartanak.


Aki nem álmodik, előbb-utóbb beteg lesz. Hogy ez pontosan mitől függ, még nem derítették ki a kutatások. Annyit azonban megállapítottak: éjszakai álmainkra nagy szükségünk van. Ekkor oldjuk fel lelki feszültségeinket és próbálunk megbirkózni feldolgozatlan benyomásainkkal. Az álomkutatók rájöttek, hogy az alvás során rendszerezett és sokrétű információfeldolgozás megy végbe. Nem minden REM-fázis egyforma az éj folyamán.

Az éjszaka első felének álmai inkább a valósághoz kapcsolódnak, és tartalmukban többnyire az előző nap eseményeit idézik fel. Az éjszaka második felében látott álmok szokatlanabbak, irreálisak, kevésbé kötődnek a napi élményekhez. Egy-egy hajnali álom lehet akár bizarr és logikátlan is. Mégis ezek az álmok azok, amikre másnap leginkább emlékszünk. Ezért tűnnek álmaink gyakran lehetetlennek és megmagyarázhatatlannak. Amilyen különösnek hatnak némely álmaink, olyan fontos üzeneteket hoznak tudatalattinkból elfojtott érzéseinkről, gondolatainkról és emlékképeinkről.


Az önismeret kulcsa

Az álmoknak sajátos jelképrendszerük van. Évezredek óta próbálják ezeket a képeket értelmezni és általuk utalásokat találni lelki életünkre. Freud volt az első, aki az álomszimbolika jelentéseit és magyarázatait a tudományos lélektan – különösképp a pszichoanalízis – számára hasznosította. Felismerte, hogy ezek a szimbólumok a tudatalattiból jövő jelek, amelyekben sok csalódást, negatív érzést és rossz tapasztalatot rejtünk el. Az álomvilágban aztán álcázott formában újra felszínre törnek. Bizonyos terápiás eljárások elmélyülten foglalkoznak a páciensek álmainak tartalmával, hogy felfedjék és megoldják a konfliktusokat.

De nem csak negatív élettapasztalatainkat és érzéseinket éljük meg álmainkban. Vágyaink, reményeink, tehetségünk is kifejezésre juthat bennük. Az álmok segíthetnek életünk tervezésében. Ha ugyanis jobban ismerjük magunkat, életünket is sikeresebben tudjuk alakítani. Bizonyított tény: aki komolyan foglalkozik álmai tartalmával, többet megtudhat önmagáról.


Álmaink színei
- Sárga: a szellemre, az észre, a tudatra vonatkozik.
- Kék: az érzelmeket, érzéseket, a tudatalattit testesíti meg.
- Piros: utalás a testi dolgokra, a mindennapi életre, szerelemre, szenvedélyre.
- Zöld: az egyensúly, nyugalom és harmónia jele.
- Viola: a spirituális élmények, illetve a nehezen felfogható dolgok tükre.
- Barna: a földet és a földön lévő dolgokat szimbolizálja.
- Fehér: a tekintélyen alapuló férfiasság színe.
- Fekete: a nőiesség szent színe, mert minden a sötétségből ered.

Egy kis álomfejtés
A minduntalan ismétlődő álmok fölöttébb idegesítőek tudnak lenni. Ha megismerjük jelentésüket, változtathatunk azon az élethelyzeten, amely visszatérő álmainkat okozza, s akkor a kellemetlen álmok is eltűnnek.
- Támadás, roham: a saját lélek egymással szembenálló tendenciáit tükrözi vissza, és talán érdemes lenne utánagondolni, mit kellene tenni, hogy ez az agresszivitás ne ártson senkinek.
- Zuhanás: utalás arra, hogy gyakran hagyjuk magunkat sodródni az árral, és sokszor elbizonytalanodunk.
- Meztelenség: ez azt jelenti, hogy olyannak mutatjuk magunkat, amilyen valójában vagyunk, alakoskodás nélkül, őszintén és nyíltszívűen.
- Utazás: a tudat változását jelképezi. Ha az utazás megerőltető, az átalakulás végeredménye többnyire pozitív.
- Üldözés: majdnem mindig a személyiség el nem fogadott részének szimbóluma, amit ismernünk kellene, de inkább elrejtjük.

Forrás: Didimos-lexikon




Álmos bűbáj:

Ha elalvás előtt megfordítjuk a párnát, azzal álmodunk, akit szeretünk. Aki éjszaka felébredve ismét megfordítja a párnát, akkor a kedvese is látja őt álmában.

Hogyan ajándékozzunk valakinek, nyugodt alvást?

Borsmentát, levendulát, kakukkfüvet, és kamillát szórjunk forró vízbe. Keverjük meg háromszor, és mondjuk ezt:

Levendula álom virága,
Borsmenta alvás királya,
Kamilla alvás nyugalma,
Kakukkfű boldogság nyugalma,
Hassatok, és altassatok!


Illatok


A parfüm története

A parfüm szó a latin "per fumum" kifejezésből ered, ami annyit tesz: "A füstön át", vagy "Füst révén".


Ugyanis a parfüm régi formája nem volt más, mint illatos füst (tömjén) amelyet füstáldozatok bemutatásához és a halottak bebalzsamozásakor alkalmaztak, kábító illattal megtöltve a levegőt.

Már ezer éve különleges metszett üvegcséket készítettek az illatszerek méltó tárolására, melyet a mai kozmetikai ipar a tökélyig fejlesztett. Maga az illatosítás több ezer érve nyúlik vissza. I.e. 3200-ben Menes fáraó sírjában az ékszereken kívül, rúzst, szempillafestéket, hajgöndörítő csipeszeket, fésűket egyéb szépítőszereket valamint illatos kenőcsök tégelyeit találták a régészek. Az előkelő, gazdag hölgyek is éppen ilyen kozmetikumokkal éltek.

Az első parfümfajta, a tömjén után megjelentek az illatos vizek, amiket a gazdag házakban használtak, nem csupán illatosításra, de a higiénia hiánya okozta kellemetlen szagok ellen is ellenszerként alkalmazták. Így mind kedveltebbé váltak az illatos vizek a világon. A régi időkben az emberek - már akik tehették - mértéktelenül bántak az illatszerekkel: illatosított vízben fürödtek, testükön, hajukon kívül illatosították az ágyaikat, a házukat, a hintójukat, sőt még a lovaikat is. Az illatszerész igen megbecsült szakma volt, amit gyakran papok, orvosok, patikáriusok és más tudós emberek gyakoroltak.

A parfüm kialakulásának korai írásai szerint a XVI. században élő, híres olasz illatszerész, Mauritius Frangipani oldotta fel először égetett szeszben az illatanyagokat. Így őt tekinthetjük a mai parfüm szülőatyjának.


Középkor- egy magyar vonatkozású ügy:

A kor leghíresebb gyógyszere ekkor a Magyar Királynő Vize (L'eau de la reine d'Hongrie) nevet viselte. Ez tulajdonképpen szeszben oldott rozmaring volt, amit számos gyógyító és szépítő tulajdonsága egyből közkedveltté tett. Erzsébet magyar királyné előszeretettel használta ezt a csodaszert, sőt receptjét saját kezűleg írta meg rokonának. Ez az egyik verzió. A másik legenda szerint a receptet egy francia imakönyvben találták meg, melyet Piast Erzsébet, Károly Róbert felesége írt. Ám nemcsak írta azt a receptet, hanem használta is. A fáma szerint úgy megfiatalodott tőle az ifiasszony, hogy a lengyel király egyből feleségül is kérte.

Továbblibbenünk a történelem illatfelhőjén és belecsöppenünk pár száz év múlva a kölnikészítés kellős közepébe. 1792-őt írunk. Egy fiatal kereskedő "csodatévő víz" receptet kap nászajándékba egy szerzetestől, és láss csodát! Pár csepp a csodafolyadékból egy kis vízbe, és annyi a fejfájásnak, a nyűgösködésnek és az az illat! Így született meg az első Eau de Cologne, Kölnben.

Az illatozás itt nem ért véget, sőt, szinte csak most jönnek az igazán bódító évszázadok. Az egész központjában a franciaországi Grasse állt, amit hivalkodástól mentesen a mai napig csak a parfüm fővárosának hívnak. Az itt készült parfüm szolgálta ki az úri közönséget kénye-kedve szerint. Volt itt az illatosított kesztyűtől kezdve minden, mi szem szájnak és orrnak ingere. A tehetősek illatosított vízben fürödtek, ápolták a hajukat, testüket, illatosították ágyukat, házukat. Át is estek kissé az illatos ló túloldalára, merthogy még azt is parfümözték.

XX. század .. 1921, Coco Chanel, Chanel N°5. A nevet Coco találta ki, mégpedig egy nagyon egyszerű okból: az ötöst szerencsés számnak tartotta.

Az illatok szép emlékekkel töltik meg a történelmet.

Forrás: Takács Nóra,és a
parfüm története,kép: Rudolf Ernst festménye

Ezen a napon

Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban,
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”


(Babits Mihály: Második ének)


1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként. Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt, édesanyja Kelemen Auróra művelt, versszerető asszony. Tanulmányait Pesten, Pécsett, a ciszterciek gimnáziumában végezte, majd érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett. Négyesy László híres stílusgyakorlat óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Latin-magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta. Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden dolgozott gimnáziumi tanárként (1906–1908). Első műveivel a Holnap című antológiában jelent meg (1908). Fekete ország című versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével egyetemben érthetetlennek találták. Az induló Nyugat állandó munkatársa lesz 1908-ban, és ekkor utazik Itáliába, ahol elhatározza az Isteni színjáték lefordítását. 1909-ben első verseskötetével - Levelek Iris Koszorújából - az új magyar költészet első vonalába lép. Ezekben a korai versekben - egészen az első világháborúig - sok a szecessziós túldíszítés, nemegyszer fontosabb a forma, mint a tartalom. A sokáig eldugott vidékeken tanárkodó költő a formák szépségében találta meg a magány ellen a vigaszt, de a szép formákban ki is fejezte a magányt, a társakra vágyódást, a mindenben kételkedő pesszimizmust.

2011. november 25., péntek

A Sárga Császár

A Sárga Császár igen különös figura. A kínai feljegyzések szólnak azokról a bölcs lényekről, akiket egyszerűen a Menny Fiainak neveznek. Ezek a teremtmények sokat tettek a Huang-ho vidékén élő barbár vándortörzsek fejlődéséért. A Menny Fiainak megjelenése előtt különös csillagászati jelenségek történtek csakúgy, mint Huang-ti születése előtt. A császár világrajövetelét vagy érkezését (?) például a Nagy Medve csillagképben felragyogó csillag jelezte.

A Menny Fiai közül Huang-ti volt a legkiemelkedőbb alak, a kínai történelemre ő nyomta rá legjobban a bélyegét. Huang-ti nagyban különbözött minden más hőstől. Nem kívánta, hogy istenként imádják és nem hozott megvilágosodást. A császár és segítői sokkal inkább racionális gondolkodásúak voltak. Természetesen sok mindent megtanítottak az embereknek, például az akupunktúra alkalmazását is, ám a Menny Fiai sokkal nagyobb figyelmet fordítottak saját ügyeikre. Ezek legfontosabbja egy igen komplex szerkezet megalkotása volt.

Egy ukrajnai kutató, Krapiva, szerint Huang-ti készített tizenkét óriási tükröt, amelyekkel a Hold mozgását követték. A források szerint havonta más-más tükröt használtak.

Mi lehetett ez a tizenkét titokzatos tükör? Egy ókori beszámoló szerint azon a helyen, ahol Huang-ti elkészítette a tükröket, hátra maradtak a csiszoláshoz használt kövek. Ezeken a területeken később nem nőtt ki a fű.

Számos forrás megemlíti, hogy a császár készített egy másik titokzatos szerkezetet is, a csodálatos állványt. Ez hasonlatos volt azokhoz a háromlábú főzőállványokhoz, amelyeket a tűz fölé állítottak. Ez nemcsak magát a tartólábakat jelentette, hanem az edényt is, amelybe az ételt helyezték. Huang-ti tripodja azonban nem ilyen célt szolgált. Habár három-négy méter magas volt, űrtartalma alig érte el a száz litert. A kíváncsi emberek nem tudtak a belsejébe pillantani, de a szóbeszéd szerint szellemek lakoztak benne. Krapiva, aki minden hozzáférhető forrást áttanulmányozott, azon a véleményen van, hogy az állvány hangokat adott ki magából. Az ősi kínai legendák szerint az edényt annak a sárkánynak a képmása díszítette, amelyik időnként megjelent, hogy a Sárga Császárt és segítőit elrepítse.

Minden valószínűség szerint a csodálatos állvány egy adó-vevő berendezés lehetett. Ezt támasztja alá az is, hogy a szerkezetet olyan helyen kellett felállítani, ahonnan rálátás nyílt az éjszakai égbolt egy bizonyos pontjára, a Sjuan Jin csillagra. Ez volt ugyanis Huang-ti otthona. A csillag mai neve Regulus és az Oroszlán csillagképben található.

A legfurcsább tulajdonsága azonban az volt a tripodnak, hogy képes volt tudást és adatokat tárolni. Ezen felül önállóan mozgott és lehetett könnyű vagy nehéz (Krapiva szerint valamiféle gravitációs manipulációról lehetett szó).

/Forrás:Maghar Akadémia/



Huang-ti császár

Huang-tit a mai napig a kínai kultúra megalapítójának tekintik. A legendákba vesző császár a tradíció szerint Krisztus előtt 2697-től 2597-ig, tehát pontosan 100 évig uralkodott, és 110 éves volt, amikor a sárkány felvitte a mennyekbe. Erről a korról nincs még írásos feljegyzés. A történelmi mondák neki tulajdonítják a kocsi és a hajó feltalálását, és Csi Po orvossal folytatott beszélgetéseinek formáját öltötte az első kínai gyógyászati könyv is.

Tőle eredeztetik a legendák a császárságot jelképező sárga színt is, feleségének, Lei Cunak tulajdonítják azt, hogy megtanította a népet, miként lehet a selyemhernyókból a selymet előállítani, minisztere, Cang Csie pedig a kínai írásjelek atyjának számít a történelmi mondavilágban.

1802.11.25.

A magyar nemzetnek ajándékozta könyvtárát, numizmatikai és magyar történelmi gyűjteményét Széchényi Ferenc gróf.

Mint mecénás támogatta kora legkiválóbb tehetségeit, szellemi nagyságait: Révai Miklóst, Batsá­nyi Jánost, Hajnóczy Józsefet, Vályi Andrást, Csokonai Vitéz Mihályt, Tessedik Sámuelt.

1802-ben az uralkodó hozzájárult, hogy magángyűjteményét Bibliotheca Hungarica néven a nemzetnek ajándékozza, azt to­vábbra is gyarapíthassa, s arról ka­talógus
pótköteteket adhasson ki az alapkatalógusok már 1800-ig megjelentek. Ajándékának a könyvek mellett kéziratok, metszetek, térképek, címerképek, érmék is részét képezték. Könyvtáralapítói érdemeit a magyar országgyűlés az 1807. évi XXIV. törvénycikkében méltatta. A köznek ajándékozott ki­adványok az 1808-ban megalapított Magyar Nemzeti Múzeum alapgyűj­teményének, a később róla elnevezett Nemzeti Könyvtárnak a gerincét képezték.


/Forrás: Sopronhorpács
foto k -pixeloman-/

A köszönésről

A köszönés az emberi érintkezés legmindennapibb formája.

Nem is olyan egyszerű köszönni. Néha egy-egy szituációban nehéz eldönteni, mit is kellene tenni, kinek kellene előre köszönni és legfőképpen hogyan. Sajnos a globalizáció következményeként elveszítjük a ránk jellemző szokásainkat, hagyományainkat, és elsősorban a tengerentúlról átvesszük azokat a laza viselkedési módokat, melyek nem feltétlen illőek. Napjaink rohanó világában kezd feledésbe merülni az illem. Úgy tűnik, mintha ez már régimódi lenne, nem divatos és modern, éppen ezért mellőzzük is napjainkból. Pedig az, hogy hogyan viselkedünk, mindent elárul rólunk.


A köszönés a legáltalánosabb és leggyakrabban használt érintkezési forma. Egymás üdvözlése, köszöntése ősidők óta létezik. Talán ez volt a legelső illemszabály, amit az ember kitalált, megalkotott.

A köszönésben nincs semmi ördöngösség, ám még ezt a mindennapi műveletet is beidegződött szokások irányítják.

A szóbeli köszönés minden kultúrában jelen van, legtöbbször jókívánságunkat fejezzük ki vele. Egyben a tiszteletadást is megmutatja: észrevettelek, ezért köszöntelek. Rendszerint a napszaknak megfelelően köszöntjük a másikat. A ’Jó reggelt!’, ’Jó napot!’, ’Jó estét!’ és ’Jó éjszakát!’ után illendő a ’kívánok’ szót is hozzátenni. Itthon elterjedt köszönés a ’kezét csókolom’. Leginkább az Osztrák-Magyar Monarchia területén terjedt el, a századelőre volt leginkább jellemző. Napjainkban a családon belül a nagyszülőknek köszönünk így, valamint a gyerekek serdülőkorig köszönnek ekképpen a felnőtt nőknek. „
Tehát a férfi köszön előre a nőnek, a fiatal az idősebbnek, a beosztott a vezetőnek és a diák a tanárnak.

Fontos kérdés: tegeződjünk, vagy magázódjunk? „ A magyar nyelvben a tegezés volt az általános, az úr tegezte a szolgáját és viszont, természetesen a felfele járó tiszteletet megadva. A magázás a XVI. században kezdett elterjedni német mintára. Az ’ön’ és a ’maga’ a még régebbi ’önmaga’ szó kettéválásából keletkezett, melyből az udvariasabb, hivatalosabb változat az ’ön’ használata. Idegeneket mindig magázva szólítunk meg. Megszólítás lehet az ’Asszonyom’, az ’Uram’, fiatal nő esetén a ’Kisasszony’, fiatal férfinél pedig a ’Fiatalember’. A hivatali életben a rang és utána az úr vagy az asszony megszólítás a bevett szokás, például ’igazgató úr’. A
. Régimódi köszönés a ’Tiszteletem!’, az ’Adjonisten!’ – amire a válasz a ’Fogadjisten!’-, . A mai magyar parasztcsaládokban még mindig gyakori a magázódó forma.

A köszönés régi ceremóniája ma már jelentősen leegyszerűsödött, ám elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés.

A tegeződő köszönés a középkori latin servus humillimus sum (legalázatosabb szolgája vagyok) mondatból származik, ebből alakult ki a ’szervusz’ köszönésünk. Jelentésétől eltérően nem megalázkodást takar, hanem tegeződése miatt barátságot fejez ki. Kialakultak ennek tájnyelvi változatai, például a székelyeknél ’szerusz’. . A tegező köszönés mai modernebb, de illő formája a ’szia’.

A köszönés egyéb formája lehet még a foglakozáshoz tartozó köszönés (bányász: ’Jó szerencsét!’), a vallásos köszönés (’Dicsértessék!’). Jellegzetes köszönésük van a fegyveres erőknél szolgálóknak (’Erőt, egészséget!’) valamint a cserkészeknek (’Légy résen!’).

A verbális üdvölés gyakori kiegészítője a non verbális kommunikáció, többek között a kézfogás, a kézcsók és a kalapemelés, a tisztelgés. A kézfogás az egyik legrégebbi üdvözlési forma. Azért nyújtottak egymásnak kezet az emberek, hogy megmutassák, nincs náluk fegyver, békés szándékkal közelednek. Ezt igazolja egyik szólásunk: „Itt a kezem, nem disznóláb”. Kevesen tudják, hogy régen a pisztolyt hívták gúnyosan disznólábnak. Más kultúrákban is a fegyvertelenségre utal a szívre tett kéz, vagy az összekulcsolt, keresztbe tett kar. Természetesen a kézfogásnak is vannak szabályai: mindig a fölérendelt nyújtja először a kezét, az alárendelt pedig elfogadja azt. A kézfogás nem tart sokáig. A felajánlott kézfogást el nem fogadni nagyon sértő.

A kézcsók eredetének megvizsgálásához a feudalizmus koráig kell visszatekintenünk. A spanyol udvarból terjedt el, a hűbéres csókolt kezet a királynak. nőt. A kézcsók valójában már nem igazi csók, csak egy jelkép. Jelentősége napjainkban az egyházi méltóság elismerésében van, a pápának csókolnak kezet
.
Kalap viselése esetén a köszönéssel együtt meg szokták emelni a kalapot. Ez is egy régebbi köszönési forma, manapság a férfiak ritkán hordanak kalapot. Ezt is már csak falun figyelhetjük meg, ott viszont még ma is szokás. Hogy melyik kezünkkel emeljük meg a kalapot? A távolabbi kézzel szokás, és illik hozzá bólintani is. A nőknek ennél sokkal egyszerűbb a helyzetük: nekik nem kell a kalapjukat megemelni, csak a fejükkel bólintanak és mosolyognak a köszönéshez. E szokás legmélyebbi gyökerei a rabszolgatartó társadalomban keresendők. Az alsóbbrendűek úgy fejezték ki tiszteletüket, hogy ruhátlanul vagy részleges meztelenséggel jelentek meg az előkelők színe előtt. Egy nyugat-afrikai néger népnél a ruhafellebbentés együtt járt a kalap levételével. A mai köszönést kifejező kalapemelés ennek az ősi szokásnak a maradványa.

A katonák köszönés nélkül is tudják üdvözölni egymást: ez a tisztelgés. Valamikor a harcosok sisakot viseltek, amely teljesen eltakarta az arcukat. Amikor találkoztak, felemelték a sisak rostélyát, így mutatták meg az arcukat. Ez a mozdulat maradt meg a tisztelgésben.

Ha rövid időn belül többször találkozunk, másodszor már nem kell köszönni. Ilyenkor elég lehet egy mosoly, egy fejbiccentés. Ez alól kivétel az egyenruhában történő szolgálati tisztelgés.

Elköszönéskor, távozáskor az ismételt találkozásra illik utalni a köszönéssel. Erre a legmegfelelőbb és legelfogadottabb a ’Viszontlátásra!’. Rövidebb változata, a ’Viszlát!’ a zsargonban használatos: bizalmaskodó, nem illendő. Kórházban viszont nem illik azt mondani, hogy ’Viszontlátásra!’, inkább alkalmazzuk a ’Gyógyulást kívánok!’ vagy a ’Minden jót!’ formulát. Vidéken ez utóbbi mellett gyakori búcsúzási fordulat az ’Isten vele!’ és az ’Áldja Isten!’

A köszönés az udvariasság követelménye, de a visszaköszönés már mindenkinek a legelemibb kötelessége.

Mely országokban minősülne udvariatlanságnak a kézcsók?

Európán túl nem terjedt el. Nagy-Britanniában még a családon belül sem szokás, az Egyesült Államokban börtön járhat érte, mert zaklatásnak tűnik, ha pedig japán nőnek kezet csókolunk, az megbocsáthatatlan bűnnek számít.
Az érzelem nyilvános helyen történő kimutatása rendkívül ritka Indiában és más ázsiai országban, ami még a házastársak esetében is elitélendő. Távol-Keleten a kézcsók még társas üdvözlés formában sem gyakorolható nyilvánosan. Ahol a hölgyek garantáltan halálra rémülnek, ha kézcsókkal akarják köszönteni őket, ez Japán.
Törökországban a szeretet jelei, mint az ölelés, a kézfogás, a csók, nyilvános helyen nem használatosak. Az arab országokban a nő tabu idegen férfiak számára, így a kézcsók szóba sem jöhet.

Ölelés:

Az ölelés bizalmas üdvözlési forma. A formális ölelés nem jár a testek szoros érintkezésével, viszont a rokonok, bizalmas ismerősök ténylegesen átölelik egymást. Hossza az érzelmek mélységétől, a legutóbbi találkozás óta eltelt időtől, az adott alkalom motivációjától függ. A kapcsolódó váll- és hátbaveregetés örömöt fejez ki, de figyelni kell a mértékletességre.
Míg a köszönések túlnyomó alkalmaiban kivételesen fontos szerepet játszik a kéz és az arc, addig az ölelésben az arcunk eltűnik. Az ölelés feloldja a másik arcát, mintegy elzárja a másik testtől, miközben a mi arcunk éppúgy beleolvad az ölelésbe. Az igazi ölelésből száműzik a látást, illetve azt persze látjuk, mi van a megölelt társunk mögött, ő pedig arra pillanthat, ami mögöttünk terül, készülődik, fenyeget.
Az ölelés hagyományos országai: mediterrán országok (Olaszország, Latin-Amerika<


Hol, hogyan köszönnek?

Új-Zéland lakói orruk összedörzsölésével intézik el az üdvözlést.

A keleti népek, főleg a törökök, kezükkel mellükön, mély hajlással hódolnak egymásnak.

A japánok ettől merevebb hajlással, derékban megdőlve jelzik, örültek a találkozásnak.

Afrikában vannak törzsek, ahol köszönés gyanánt a tenyerükbe köpnek az emberek.

Tibetben kalapot lengetve, kinyújtott nyelvüket öltögetve, és bal kézzel a fülük mögött köszönnek.

Az oroszoknál még ma is „három csók” jár

2011. november 24., csütörtök

Katalin nap, november 25

November vége.
Katalin nap.
Írj falevélre
Katalinnak.
Küldd el a széllel,
s ha megkapja,
hópihe térdel
az ablakba.
Isten éltesse
a Katát mind!
Teljen bélesre,
s nyárra megint.




Sienai Szent Katalin 1347-ben született, a Szent Domonkos harmadik rendjében tevékenykedett, betegeket ápolt, szegényeket segített, bűnösöket térített, kongregációkat szervezett. Kora politikai életébe nagy békítő befolyása volt. Ő bírta rá XI. Gergely pápát, hogy visszatérjen Avignonból Rómába. Részt vett a Firenze és a római kúria kibékülésében, valamint VI. Orbán pápa hatalomra segítésében. A lélek bölcsességével tűnt ki, ő az első nő, akit egyháztanítóvá avattak. Legendája szerint Krisztus őt is eljegyezte, mint alexandriai védőszentjét és sebeinek hordozására találta méltónak. 33 éves korában halt meg a magára kiszabott szigorú aszkézis következtében.

Katalin a középkor egyik legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje, a Virginus Capitales, továbá a tizennégy segítő szent egyike. Középkori nagy népszerűségébe belejátszott Alexandriai Szent Katalin legendája, aki bölcsességével ötven tudóst nyert meg a kereszténységnek, s mikor Maxentius császár kerékbe törette volna, a kínzóeszköz a legenda szerint darabokra hullt.

Alexandriai Szent Katalin magyar nyelvű legendája a X. században készült, ez a XIII. században kiegészült a királylány megtérésének, még később születésének csodálatos históriájával:

Régen a pogány világban egy Costus nevű jámbor király kincsekben bővelkedett, de nélkülözte a legértékesebbet, mert nem volt gyermeke, akire országát hagyhatta volna. Népét Alexandriába gyűjtötte és felszólította, hogy az ott felállított kőbálvány előtt a király kívánságának teljesítéséért imádkozzanak. Az imádság azonban nem hallgattatott meg. A király ekkor Görögországból, egy Alforabius nevű híres bölcset hívott meg, aki azt a tanácsot adta, hogy öntessen arany szobrot az egy istennek képével és hirdesse, hogy ő az istenek istene. A király követte a tanácsot és kilenc hónap múlva leánygyermeke született, akit Katalinnak nevezett el és tudós mesterekkel neveltetett fel.

Amikor Katalin szépségben és bölcsességben tündöklő hajadonná serdült fel, atyja meghalt, így átvette az ország kormányzását. Egy alkalommal huszonnégy szűzzel, huszonnégy matrónával és száz lovaggal útra kelt, de éjszaka egy erdőben eltévedt. Itt egy remetére talált, aki beszélgetés kzben megkérdezte Katalintól, miért nem megy férjhez? Katalin büszkén felelte, hogy nem talált magához méltó kérőt. A remete mosolyogva megjegyezte, hogy ő ismer egy hatalmas császárt, akinek a fia éppen hozzá illenék. Katalin kijelentette, hogy ő holtig szűz marad. Mire a remete felvilágosította, hogy a császár fiának az a tulajdonsága, hogy jegyesét örök szűzességben megtartja; anyja is szűz és a neki szolgáló lányok is szűzek. Ekkor Katalin szerette volna látni a császár fiát, a remete pedig elővett egy képet, mely a császár fiát és annak anyját ábrázolta, vagyis Szűz Máriát és Krisztust.

Éjjel álmában megjelent Katalinnak a szent szűz Krisztussal, aki azonban elfordul tőle és anyja kérésének dacára elutasítja őt. Ezután Katalin ismét a remetéhez fordul, aki a keresztény vallásra oktatja és megkereszteli. Hazatérvén, álmában újra megjelenik neki Szűz Mária, ölében a gyermek Krisztussal, aki most már szeretetteljesen feléje hajol és gyűrűvel eljegyzi magának, majd megjósolja neki, hogy vértanúi halált fog érette szenvedni.

Nem sokkal később Maxentius császár Alexandriába vonul és megparancsolja, hogy mindenki a pogány isteneknek áldozzék. Katalin elmegy a császárhoz és felszólítja, hogy térjen Krisztushoz. A császár szerelemre lobbant a szép lány iránt és ötven bölcset hivatott, hogy eltántorítsák hitétől.

Katalin az ötven bölccsel vitába bocsátkozott, melynek eredményeként a bölcseket megtérítette, akiket azonban a császár ezért kivégeztetett. A császár, miután Katalin ellenállt csábításának, megkínoztatta és börtönbe záratta a lányt. Itt kereste fel a császárné, aki Katalin körül sebeket gyógyító angyalokat talált. A látvány és Katalin szavai annyira meghatották a császárnét és kísérőit, hogy keresztényekké lettek.

A császár újból maga elé rendelte Katalint, egy késekkel felszerelt kerekekből álló kínzószerkezettel próbálta jobb belátásra bírni, Katalin azonban továbbra is visszautasította ajánlatát, ezért a császár halálta ítélte. Az angyalok azonban megmentették Katalint, a kerék darabokra tört és sok katona halálát okozta. A császárné szót emelt Katalinért és kérte férjét, hogy ne bántsa, hiszen ő is hisz Krisztusban, a férje azonban nem hallgatta meg, őt és kíséretét is megkínoztatta és lefejeztette, majd megparancsolta, hogy Katalint is fejezzék le.

Amikor a hóhér levágta Katalin fejét, vér helyett tej folyt a testéből, majd angyalok jöttek és testét a Sinai hegyre vitték, míg lelke a mennyországba repült. Halála előtt arra kérte az Urat, hogy aki segítségül hívja az ő nevét, egészséges gyermeke szülessen és ne haljon meg gyermekágyba.

Mivel Katalin a hit igazságát olyan bölcsen védte, ezért a filozófusok, teológusok, ügyvédek, később a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok, tanulók védőszentje lett. A halála előtt segítséget ígért a betegeknek és haldoklóknak, ezért a középkori kórházak patrónájaként is megjelent. A börtön és kínzatásának csodás erejű elviselése miatt pedig a foglyok is hozzá imádkoztak szabadulásért. A legenda szerinti kínzókerék összetörése miatt pedig mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták.

Katalin-napi népszokások, időjóslás

Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.

Katalin-napkor egy zsákba dughagymát szedtek és felkötötték a szabadkéménybe, hogy meleg és gőz járja át.

Katalin napja időjósló és szerelmi varázsnap is. Régen az ünnep után sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem szoktak rendezni, mivel közelgett az adventi időszak.

Szokás volt Katalin-napján valamely gyümölcsfa ágát vízbe tenni - ez volt a Katalin-gally - , ha ez karácsonyig kivirágzott, azt jelentette, hogy az a lány, aki az ágat vízbe tette, a következő évben férjhez mehet.

Sóvidéken a lányok Katalin-napi szokása az orgonaág virágoztatása volt. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak és mindegyiknek legénynevet adtak. Úgy tartották, amelyik ág kivirágzik karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije.

Időjósló megfigyelés szerint, ha Katalinkor kopog, karácsonykor tocsog. Ennek a fordítottja is érvényes, ami azt jelenti, hogy a Katalin-napi fagy esős karácsonyt hoz, a Katalin-napi eső pedig szép, fagyos ünnepet.

Ha Katalin szépen fénylik,

a Karácsony vízben úszik.

Ezt bizonyítja a közmondás is: ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz.

Katalin-nap női dologtiltó nap, a Szerémségben ilyenkor nem szabadott kenyeret sütni.

Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon. Nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit, ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek, malmosok a templomba mentek, mert védőszentjük volt Katalin.

Csantavéren, Sárosfán ezen a napon böjtöltek a legények, hogy megálmodják, ki lesz a feleségük

Népi meteorológia

Az székely emberek éberen figyelték egyrészt a körülöttük lévő állatok, növények viselkedését, a nap, a hold, a csillagok járását, a természeti jelenségeket, másrészt az előbbiekkel összefüggésben a naptári év napjainak időváltozásait. Így alakult ki az időjóslás helyi tudománya, mely életüket és munkájukat alakította, igazította a műszeres meteorológiai előrejelzések hiányában.

Ezek az ismeretek apáról fiúra származtak, és tömör, szentencia-ízű mondatokba csíszolódva ma is ismertek. A gazdálkodással foglalkozók már a felhők, a szél járásából következtetnek a nap további, vagy az elkövetkező napok időjárására. Az időjóslás műveltsége a modern technikán alapuló előrejelzés időszakában sem vesztette hitelét és nem fakult a vele szembeni bizalom sem.
Az adatközlők tapasztalati tudását a következő típusokba sorolhatjuk be:

I. Szárnyasok, madarak, rovarok, különböző állatok viselkedése
- Ha a kakas délután kukorékol, az idő megváltozik, télen hóra, nyáron esőre.
- Ha a kakasok este 11 fele kukorékolnak, ugyanaz várható.
- Ha a kakas hajnalban 3-4 óra felé kukorékol, jó idő lesz.
- Ha a tyúkok este fele korán elülnek, másnap jó idő lesz, ha későn ülnek el, rossz.
- Ha a tyúkok a porban fürödnek, eső lesz.
- Ha a tyúkok ősszel egész testükön korán vetkőznek (elhullatják tollazatuk jórészét), kemény tél lesz.
- Ha a tyúkok ősszel a farktájban kezdik a vetkőzést, korán beköszönt a tél és hideg lesz.
- Ha a tyúkok ősszel a nyakuktól vetkőznek, a tél későn jön el.
- Ha a ludak hágóra mennek, gágognak, eső lesz.
- Ha a pulykák vagy fiatal baromfik leszökdösnek (leugranak) a helyükről lejövés helyett, rossz idő, eső lesz.
- Ha a verebek csiripelnek, vagy a porban fürödnek, eső lesz.
- Ha a szarkák kárognak nyáron eső, télen hó lesz.
- Ha a madarak nyáron kora hajnalban énekelnek, jó idő lesz.
- Ha a fecskék nyáron napközben a villanydróton gyülekeznek, másnap rossz idő lesz.
- Ha a fecskék alacsonyan, földközelben repülnek, rossz idő lesz, ha magasan, jó.
- Ha a gólyák kelepelnek, eső lesz.
- Télen, ha a veréb az ablakra száll, vagy a megnyílt ajtón berepül a házba, hideget jelez, azaz védett helyet keres.
- Ha a varjak seregben szállnak az égen, s ott kárognak, eső jön.
- Ha nyáron, kora reggel a varjak felfelé, az erdő fele repülnek, jó szénatakaró idő lesz, ha a falu fele, lefele, akkor rossz idő várható.
- Ha a varjak estefele, vagy este kárognak, másnap borús időre, azaz nyáron esőre, télen hóra lehet számítani.
- Ha a szarkák és varjak télen a hegyekben vannak, enyhe lesz az idő.
- Ha télen a cinege az ablak körül repdes, nagy hideg várható.
- Ha az erdei madarak télen bejönnek a házak közé, hideg idő, hosszú tél várható.
- Ha a mátyásmadár nyáron bejön a faluba, hűvös időre lehet számítani.
- Ha a kakukk megszólal, jön a tavasz.
- Ha a rigó február végén, március elején megszólal, itt a tavasz.
- Ha a rigó verőfényben (napsütötte rész) szólal meg, rossz, késői tavasz lesz, ha az északban (ahova nem süt a nap) szólal meg, jó tavaszra lehet számítani.
- Ha piros hasú madár vagy tőcsmadár azt csipogja, tőcs- tőcs, nagyon sok eső lesz a nyáron.
- Ha a madarak mondják, mit szősz, mit szősz, jó idő lesz.
- Ha a gerlék bejönnek nyáron a fákra, s huhognak, eső lesz.
- Ha ősszel a vadludak V alakban repülnek, közel van a tél.
- Ha a legyek, szúnyogok nagyon járnak nyáron, eső lesz.
- Ha a macska a küszöbön befele mosakodik, esőre számíthatunk.
- Ha a macska bebújik az asztal alá mosakodni, másnap eső lesz.
- Ha ősszel a juhok beccselnek (a fejüket összeütik), hideg, esős idő várható.
- Ha a juhok és a bárányok ugrálnak, az idő rosszra, hidegre, hóra fordul.
- Ha disznó hordja a vaszkát (a szájába szalmát, száraz füvet visz fekhelynek) a havason esős, hideg idő lesz.
- Ha békák este kuruttyolnak, rossz idő, eső várható.
- Ha a béka hágóra mászik, szárazság, a lűtőre (lejtőre), eső lesz.
- Ha a békák a tóban, pocsolyában vartyognak (kuruttyolnak), esőt jeleznek.
- Ha a szamár elbőgi magát, eső várható.

II. A nap, a hold állása, az égbolt helyzete, természeti jelenségek:
- Ha a nap lenyugvásakor visszasüt, másnap jó idő lesz.
- Ha a napot gyűrű övezi, eső várható.
- Ha a nap felhőkben nyugszik le, eső lesz.
- Ha napnyugta után vöröses az ég alja, másnap eső várható.
- Ha a nap tisztán halad el, meleg várható.
- Ha eső után a nap visszasüt, másnap jó idő lesz.
- Ha a hold függőlegesen áll, esőre, hóra lehet számítani (kifolyik belőle).
- Ha az újhold hanyatán áll (a háta alul van), száraz idő lesz holdtöltéig, ha nem így áll, eső lesz.
- Ha a hold két sarka lefelé van, eső lesz (kifolyik belőle).
- Ha holdnak udvara van (körülötte fehér gyűrű), abban a hónapban több eső, hó várható.
- Ha az ég szivárványos, szélre, zivatarra számíthatunk.
- Ha az égen éjszaka sok nagy csillag van, másnap télen nagy hideg lesz, nyáron nagy meleg.
- Ha a téli éjszaka borús, enyhe idő várható.
- Ha eső után szivárvány keletkezik az égen, három napon belül jó idő lesz, felhúzza a vizet.
- Ha Keleten vörös az ég, lágy idő lesz.
- Ha Nyugaton vörös az ég, szél lesz.
- Ha bárányfelhős az ég, és szivárvány jelenik meg, eső lesz.
- Ha az ég alja piros, másnap, nyáron, jó idő lesz, télen szeles.
- Ha estefelé az ég alja piros, és a nap visszasüt, másnap jó idő lesz.
- Ha az eső esik és nagy buborékok képződnek, hosszan tartó esőre lehet számítani.
- Ha eső után a nap visszasüt, másnap jó idő lesz.
- Ha eső után két szivárvány van, sok eső lesz, ha pedig egy van, magasan és vékonyan, szárazság lesz.
- Ha fúj a szél, felkavarja a port, az idő megváltozik.
- Ha Északról fúj a szél, hűvös, hideg időt jelent eső nélkül.
- Ha Délről fúj a szél, az idő megenyhül, jóra változik.
- Ha Keletről fúj a szél, vihart jelez, ha Nyugatról, jó időt.
- Ha a felhők pirosak, szeles idő várható.
- Ha forgószél van, száraz idő lesz.
- Ha a felhők Regat ( Moldova) fele mennek, jó idő lesz. Ha onnan jönnek, azt mondják, eső lesz.
- Amíg a felhők Keletnek mennek, nem lesz jó idő.
- Ha a Feketerez tetején, Gyergyó felől felhő jelenik meg, jó időt ne várj. Eső lesz.
- Ha Garadost a köd megjárja, eső várható.
- Ha az Olt fején, s a Kövek tetején a köd lefelé jön, három napos jó eső várható, ha a teteje fele felmegy, feltisztul, jó idő lesz, de ha a tetején szétterül, nem lesz jó idő.
- Ha a köd felszáll, utána jó idő várható, ha nem, eső.
- Ha a köd megjárja a falut, esni fog, szeles idő lesz.
- Ha a kéményből a füst egyenesen felszáll, jó idő, ha lecsapódik, rossz idő várható.

III. A naptári év egyes napjaihoz, az évszakhoz fűződő megfigyelések
- Ha csepeg Vízkereszt, jó termő idő lesz.
- Vízkereszt napján, ha a pap fejére süt a nap, várható még kemény fagy.
- Ha Piroska napján (jan. 18.) fagy, negyven napig tart, rossz tavasz lesz.
- Ha szépen fénylik Vince (jan. 22.), megtelik borral a pince.
- Hogyha Pál fordul (jan. 25.) köddel, ember hal el döggel (járványos betegséggel).
- Ha gyertyaszentelő napján (febr. 2.) az észkában (ahova nem süt be a nap) az eresz megcseppen, az iziket ne dobd el, mert későn lesz tavasz (az állatok által evés után meghagyott szénamaradék).
- Gyertyaszentelő napján a medve kijön a barlangjából, s ha olvad a hó, visszamegy, mert hátra van még a tél java.
- Ha Dorottya csorogtatja (olvad a hó febr. 6-án), Juliánna szorítja (febr. 16.) és fordítva.
- Ha Péter és Gergely (márc.12.) széke kopog a fagyon, lóghat a bunda a nyakon.
- Ha Mátyás napján nincs jég (febr. 24.), ő csinál. Ha van, betöri.
- Ha Szent Gergely napján megfagy, hat hétig fagy.
- Ha Szent József (márc. 19.) napján fagy lesz, még azután hat hétig fagy.
- Ha Szent György (ápr. 24.) napján esik az eső, még a kősziklán is fű lesz.
- Szent György nap előtt ahány nappal görget (dörög), utána annyi nap, illetve hét múlva hó lesz. A hegyekben biztos.
- Amilyen idő van húshagyó kedden, olyan lesz húsvét napja.
- Ha május elsején a nap tisztán jön fel, száraz nyár lesz.
- Ha május elsején két csepp eső is esik, tisztítsd meg a sziklát is, mert ott is fű lesz. - Ha májusban nincs eső, a nyár száraz lesz, fű nem lesz; ha viharos idők vannak, görget, fű lesz.
- Ha május elseje és Pünkösd között nem lesz eső, az aranyeke sem ér meg egy árpacipót.
- Ha áldozó csütörtökön (május16.) esik, sok szénát megeszen, azaz sok eső lesz, a széna elrothad.
- Ha Úrnapján (jún. 16.) nagy idő van, jó termés lesz.
- Ha Medárd (jún. 8.) napján esik az eső, negyven napig eső várható.
- Ha Margit (jún. 10.) napján esik (lepisili magát), hat hétig esni fog.
- Szent Antal (júl. 5., Szent Illés (júl. 20.), Szent Anna (júl. 26.) napok görgetősek, nagy idő szokott lenni.
- Ha Illés napján görget, a mogyorónak nem lesz bele.
- Ha Szent Anna napján esik, hat hétig esni fog.
- Ha Szent István napján (aug. 20.) esik az eső, az eke kiszárad a földből, azaz száraz ősz lesz.
- Szent István után ahány napra görget, Szent Márton (nov. 11.) előtt annyival leesik a hó.
- Ha korán leesik a hó, akkor is Szent Márton után legalább egy órára, vagy három napon, három héten át meleg lesz (kisüt a nap). Ez a vénasszonyok nyara.
- Ha Szent Mihály (szept. 29.) fehér lovon jön (havazik), hamar tél lesz.
- Ha Katalin (nov. 25.) kopog, András locsog. (nov. 30.)
- Ha Katalin kopog, karácsony locsog és fordítva.
- Ha Katalinkor a libák hóban járnak, karácsonykor sárban, és fordítva.
- Ha Szent András fehér inget veszen (hó van), karácsonykor feketét (sár lesz).
- Ha december eleje hideg, Luca napja (dec. 13.) után enyhül az idő.
- Luca napján részekre szedett tizenkét hagymacikkelyekbe sót tesznek. Amelyik karácsonyig megnedvesedik, az a hónap a következő évben esős lesz, amelyik nem, az száraz.
- Karácsony előtt amekkora hó, akkora lesz a következő évben a sarjú.
- Ha karácsonykor az út fekete (sáros), húsvétkor fehér lesz.
- Ha szekeres karácsony, szánas a húsvét.
- Ha karácsony éjjelén csillagos az ég, a következő évben jó majorságszaporulat lesz.
- Karácsonytól Vízkeresztig készítik az ún. hagyma- kalendáriumot a már említett módon: 12 hagymacikkre sót tesznek. Amelyik megnedvesedik, a következő évben a megfelelő hónap esős lesz.
- Ha a tél hideg, a nyár meleg lesz.
- Ha októberben korán lehullnak a fák levelei, esős tél lesz, ha viszont csak egy- egy levél hull le, gyenge tél várható.
- Ha ősszel a levelek a fákon maradnak, rossz tavasz lesz.
- Ha télen Nyugaton szivárvány jelenik meg, nagy telet jelez még.
- Ha télen görget, a tél még hosszú és kemény lesz.

IV. Különfélék:
- Ha a harangszó tisztán hallatszik, jó idő lesz.
- Ha a szenttamási harang a faluban jól hallható, az idő megváltozik: a jó rosszra fordul, a rossz jóra.
- Ha nyáron vak nap van (a nap mellett tompa a fény), hosszas esőre lehet számítani.
- Ha éjjel nagyon hideg van, másnap szép, napos idő lesz.
- Ha úgy hallod, hogy a vonat jön be a házba, megváltozik az idő.
- Ha a reumás testrész fájni kezd, rossz idő, eső, szél, hó várható.
- Ha valakinek a füle erőst viszket, az idő esőre, hóra változik.
- Ha télen háta nagyon viszket valakinek, hó lesz.
- Ha az operáció (műtét) helye fáj, eső, hó várható.
- Ha a tavaszi virágok, gyümölcsfák ősszel, szeptemberben újra virágoznak, hosszú ősz lesz.
- Ha a kála sír (vízcseppek jelennek meg rajta), eső lesz.
- Ha a filodendron, legfiatalabb levelén vízcseppek jelennek meg, eső lesz.
- Ha a sárgavirág (körömvirág) szirma reggel összehúzódik, aznap eső várható.
- Ha a Mária- tenyér virágon vízcsepp jelenik meg, eső lesz.
- Ha jégvirág vége megnedvesedik, eső lesz.
- Ha füst lecsapódik, rossz idő lesz.
- Ha a tűzről levett üst feneke (alja) szikrázik, eső várható.
- Ha a tűz nagyon pattog, nagy hideg lesz.
- Ha ropog a szalmakalap, eső várható.
- Ha a só megnedvesedik a lakásban, eső lesz.
- Ha a pókhálók ősszel szállingóznak a föld tetején, hosszú ősz lesz.
- Ha télen a víz kidollad (kifolyik a jégre), az idő meglatyakosodik, megloccsan.
- Ha télen a folyó felduzzad, szajzik, feljön a jég tetejére, hó lesz.
- Decemberben, disznóvágáskor a lépet megnézik, hogyan helyezkedik el a disznóban. Ha a vastagabb fele elől van, a télnek nehezebb fele eltelt, ha a szélesebb fele hátul van, akkor a nehezebb fele még hátra van.
- Ha télen esik az eső, nyáron árvízre lehet számítani.
- Télen ahová a víz kijön, azt nyáron is megjárja.

2011. november 21., hétfő

Az ezerszínű lótuszvirág

A lótuszvirágot számos különböző kultúrában – legfőképpen a keleti vallásokban – a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés szimbólumaként tartják számon.

A lótuszvirág jelentése a buddhizmus szerint

A buddhista tanítás szerint mindegyik ember képes tökéletessé és megvilágosulttá válni, csak idő kérdése, amíg mindegyik ember eléri a fényt.

Buddhát némelykor lótuszvirágon ülve ábrázolják, egy olyan személyt jelképezve, aki legyőzte az anyagi világ fájdalmait és megvilágosult, csakúgy, mint a lótuszvirág, mely a piszkos, iszapos mocsarakban növekszik, de képes a víz felszínére törni és gyönyörű virágot produkálni. Sok hindu istent lótuszvirágon ülve vagy állva ábrázolnak.

A lótuszvirágot az egyiptomiak is a reinkarnáció folyamatának a szimbólumaként tartják számon, ugyanis a lótuszvirág megtalálható ugyanabban az összefüggésben az egyiptomi mitológiában, mint a hindu mitológiában. Mindkét kultúrában a legendák szerint az élet a vízből, egy mély, végtelen óceánból és egy hatalmas lótuszvirág sarjadásából jött létre.


A lótuszvirág éjjel összecsukódik és a vízbe merül, hajnalban pedig a víz felszínére kerül és kinyílik, csakúgy, mint a Nap. Ezért is hozzák kapcsolatba a lótuszvirágot a Nap istenével, Atom-mal. Számos különböző vallásban a tudat a Nap reinkarnáción keresztüli utazását jelképezi, felkel, fényt áraszt, lenyugszik, de másnap megint felkel. Egyesek azon véleményen vannak, hogy az emberek megszületnek, elvégzik a feladataikat, meghalnak és aztán újraszületnek csakúgy, mint a Nap.

Forrás: Édenkert.

A szépség

Egy nagyvárosi sikeres kozmetikai cég pályázatot hirdetett a lakosság
körében: a legszebb nő fényképét kellett beküldeniük egy rövid történet
kíséretében.
Pár héten belül több ezer levél érkezett.
Az egyik annyira megragadta egy munkatársuk figyelmét, hogy a főnök asztalára tette.
Olyan fiú írta, aki elég nehéz családi körülmények között élt. A következők álltak
levelében: "Az utcánk végén lakik egy gyönyörű asszony. Minden nap
meglátogatom. Amikor nála vagyok, a világ legfontosabb gyerekének érzem
magam. Ha a problémáimról beszélek neki, mindig végighallgat. Megért engem,
és mikor hazaindulok, utánam szól, hogy milyen büszke rám." A fiú a
következőképpen fejezte be levelét: "Ezen a képen láthatják, hogy ő a
legeslegszebb asszony. Ha majd egyszer megnősülök, azt szeretném, hogy nekem
is ilyen szép feleségem legyen, mint ő."
A főnök érdeklődését fölkeltette a levél, elkérte a hozzá tartozó fényképet.
A titkárnője erre megmutatta neki egy idős, ráncos arcú, ősz hajú,
kerekesszékben ülő asszony fényképét.
"Ez az asszony nem nyerheti meg a pályázatot - mondta a főnök. - Ugyanis
akkor az egész világ megtudná, hogy a szépséghez nincs szükségük a mi
termékeinkre."

Úgy tartják, az igazi szépség belülről fakad. Ott lapul mélyen a felszín alatt. Érdemes ezen elgondolkodni, sok bölcsesség van ebben a mondásban.

Persze van aki gondolkozás helyett szimplán szó szerint veszi a dolgokat. Így tett az angol Hugh Turvey is, aki valóban kíváncsi volt mi lapul a szépség mélyén. Turvey 1996-ban kezdett el kísérletezni a röntgensugár és a művészet párosításával, amikor felkérték hogy tervezzen egy igazán egyedi album borítót. Ezen első munkája egy emberi koponyáról készült, és annyira megtetszett neki a technikában rejlő lehetőség, hogy azóta a legkülönfélébb dolgokat hozza össze a mindent látó sugarakkal. A képeket természetesen felvétel után színezni kell, amit Turvey saját állítása szerint legszívesebben kézzel csinál.
Szerencsére az angol művész ritkábban foglalkozik első felkérése óta emberi testrészekkel, így olyan dolgokkal is megajándékozta a világot, mint a virágokról készült bizarr, de lélegzetelállítóan gyönyörű fotósorozata.

Forrás: Érdekesség +foto :
szépség a felszín alatt/

Érdekes növény

Ginkgo biloba, vagy más néven: páfrányfenyő, a ma élő legrégibb magvas fafaj, “élő kövület”. Érdekes leveleivel, jellegzetes habitusával a páfrányfenyő a legszebb díszfák egyike.


A páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen faja. A család kialakulása 300 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti ókorban történt. Igazi virágkorukat 160 millió évvel ezelőtt élték, majd a harmadkorban hanyatlásnak indultak. Éltek Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is.

A családnak csak egyetlen képviselője maradt fenn Délkelet-Kínában, a Tien Mu Shan hegységben. A fát a holland nagykövetség orvosa fedezte fel Európának 1690-ben, Nagaszakiban.

Európában 1727-óta van jelen, 1784-től pedig Észak-Amerikában is közkedvelt növénnyé vált.

Akár 40 méter magasra is megnő és rendkívül hosszú ideig él, akár 2000 évet is megélhet.

Kétlaki növény, tehát a porzós és a termős virágok külön egyeden fejlődnek. A koronája kúp alakú, a fa kérge sima, szürke színű. A levelek teljesen egyedi kinézetűek, ma már jelképévé váltak a fának.

Lombhullató fenyő. Lombhullás idején a japán emberek a fa előtt hajlonganak, tisztelegnek szent növényük előtt.

A növény magjait, leveleit nagyon régóta gyógynövényként használják.

Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió kezelésére, alzheimer kór ellen. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A kivonat javítja a koncentráló készséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) ellen is.

Felhasználás módja:

Kivonat: A friss levelekből készült kivonat értágító hatású.
Tabletta: Javítja a vérkeringést.
Tinktúra: Rossz vérkeringés esetén ajánlott.



Forrás: /matyasciprian./novenyek/pafranyfenyo.php

2011. november 20., vasárnap

Horoszkóp

Az asztrológia az emberiség egyik legősibb tudománya. Minden napjainkig megismert ősi civilizációban fontos szerepe volt, és napjainkban is sokan művelik. Az asztrológia görög eredetű szó, jelentése „csillagtudomány”. Abból a sok generáció alatti megfigyelésből indul ki, hogy összefüggés van az égitestek kölcsönös helyzete és az emberek jelleme, életük sorsdöntő eseményei között, és ez nemcsak az egyénekre vonatkoztatva igaz, hanem a társadalomban végbemenő történések között is. A nyugati kultúrában a közel-keleti asztrológia terjedt el, míg a Távol-Keleten ettől lényegesen különböző, de egymás közt hasonlóságot mutató rendszerek alakultak ki, melyeket összefoglalóan kínai asztrológiának neveznek.

A horoszkóp eredetét keresve több ezer évet kellene visszautazni a történelemben, bár egyes kutatások szerint több mint tízezer évvel korábbról is találhatunk nyomokat, melyek a horoszkóp ősi formáira utalnak.
Alexander Marschack, ausztrál történelemtudós állítása szerint a paleolit korban keletkeztek azok a faragott rénszarvas csontok, melyek egy közel-keleti ásatás során kerültek elő. A csontokon olyan rajzok voltak kivehetők, melyek egyértelműen a hold ciklikus változásait ábrázolták. Természetesen nem horoszkóp volt még ez, de mindenféleképpen annak ősének tekinthető. A leletek több mint 25000 évesek! Az emberek, más támpont híján az égbolt csillagaihoz viszonyítva határozták meg a természet ciklusait.

I.e. 4000 évvel a sumérok, a lépcsős szerkezetű piramisaikat az éjszakai égbolt megfigyelésére használták.
Ez a kiváltság akkoriban a papok előjoga volt. Egyébként nagy általánosságban is elmondható, ami a világ más asztrológiával foglalkozó civilizációira is érvényes volt, hogy a csillagok fürkészése, azok jeleinek értelmezése és a horoszkóp készítése, mindig a hatalom képviselőihez, az uralkodóhoz közel álló papok, tudósok kiváltsága volt.
A sumérok igen kifinomult asztrológiai tudással rendelkeztek, amit számos fennmaradt emlék is bizonyít. Találtak olyan sumér ékírásos agyag- és kőtáblákat, melyekből kiderül, hogy gyakori elfoglaltsága volt a papoknak a horoszkóp-készítés.

Az idő túllépett a sumérokon, mikor az akkádok i.e. 2350-ben meghódították a Sumér birodalmat.
A felbecsülhetetlen értékű asztrológiai feljegyzéseket saját nyelvükre fordították le. Az akkádok Nap, Hold és Vénusz imádók voltak, de a többi planétát is figyelembe vették a Szaturnusszal bezárólag. Már az akkádok is képesek voltak számításaikkal pontosan előre jelezni a nap- és holdfogyatkozásokat.

I.e. 2000-re a Sumér birodalom helyén Babilóniát találjuk. A babiloni asztrológusok a zodiákus és a pontos asztronómiai számítások bevezetésével továbbfejlesztették az asztrológiát és a horoszkop-készítést. I.e. 600 körül Babilóniából Egyiptomba és Görögországba is eljut az asztrológia tudománya. A hosszú évszázadok, sőt évezredek számtalan megfigyeléséből nyert tapasztalat lassan kialakította a még korántsem tökéletes, de a mai asztrológiához nagyon hasonló formáját.

I.e. 540-re született meg az az elmélet, amely az ekliptikát 12 egyenlő 30 fokos részre osztotta fel.
Néhány ezer évvel ezelőtt az ókori görögök voltak az elsők, akik több emberöltőn keresztüli megfigyelések alapján, illetve, az ősök üzenetit tanulmányozva rájöttek, hogy a nap és a bolygók állása befolyással van minden ember életére és persze ezen belül az egyénére is, és a jövőjükkel kapcsolatban is válaszokat kaphatnak a bolygók állása alapján. A görögökön kívül, tőlük teljesen függetlenül más civilizációk is ugyan erre a megállapításra jutottak, például az aztékok, toltékok, egyiptomiak, maják, indiaiak, kínaiak, stb.

A kínaiak később kezdtek el a horoszkópkészítéssel foglalkozni, de ők voltak az elsők, akik felfedezték, hogy miként befolyásolja a nap helyzete az évszakok váltakozását. Így a mezőgazdaságban is tudatosan tudták használni az asztrológiát.

I.e. 500 körül Platón foglalkozott asztrológiával és nagy szerepe volt abban, hogy az asztrológia tudomány népszérűsödjön, és szélesebb körben megismerhetővé váljanak az addig elért vívmányai, eredményei. Tulajdonképpen a görögöknek köszönhető, hogy a horoszkóp személyre szabott lett. Az asztrológia Görögországban fejlődött olyan szintre, amit ma, mi is ismerünk. Eleinte horoszkópot uralkodók készíttettek önmaguk, családjuk és persze országuk részére. Később aztán az asztrológusok nagyobb népszerűségnek örvendtek, és felkeresték őket nemesek, katonák és kereskedők, akik hajóikkal és karavánjaikkal terjesztették el a görög típusú horoszkópot. A kereskedelem fejlődésének köszönhetően, ezekben az időkben alakulnak ki a Földközi tenger szerte népszerű görög, és egyiptomi jósdák is.

I.e. 300 környékén volt újabb nagy virágkora az asztrológiának Egyiptomban, mely hatást csak fokozott az Alexandriában működő és később tűzvész martalékává vált világhírű könyvtár, ahol nagy számban fordultak elő asztrológiával, és horoszkópkészítéssel foglalkozó könyvek.

Néhány száz évvel később, i.sz. 350 körül, a keresztény egyház megjelenésével és elterjedésével háttérbe szorult a horoszkóp-készítés. Az asztrológiát csak titkos kereteken belül lehetett végezni, hiszen a Pápa ördögi praktikának minősítette az asztrológiával való foglalatoskodást, és kevesen akarták a horoszkóp miatt a máglyán való pörkölődést, karóba-húzást, vagy egyéb más lassú kínhalált kipróbálni.

Az kétségtelen tény, hogy az emberiség történelmében, a horoszkóp jelenünkben éli legnagyobb virágkorát.
Szinte megszámlálhatatlan formában létezik: napi horoszkóp, heti horoszkóp, havi horoszkóp, szerelmi horoszkop, üzleti horoszkóp, kínai horoszkóp, kelta horoszkóp, maja horoszkop, indiai horoszkóp, baba horoszkóp, utazási horoszkóp, vércsoport horoszkóp és még számos más fajta, amit felsorolni is képtelenség./Forrás: Horoszkóp/



Ilyen is van:
Kávé horoszkóp

Kos: Kedveli a kalandokat, és állandóan úton van. Emiatt a tripla adag eszpresszót kedveli, hogy legyen energiája.

Bika: Makacsnak születtek, emiatt kiválasztanak egy bizonyos kávéfajtát és jó ideig hűségesek lesznek hozzá. Például egy egyszerű, mégis elegáns Cappucinót.

Ikrek: Mindig a legójabbat választják a piacról (illetve üzletből), nem számit annyira, hogy eszpresszó vagy cappucinó. Valószinű, hogy a legjobban egy dupla Caffe Latte teszi őket boldoggá, félig koffeinmentesen, félig normálisan.

Rák: Koffeinmentes kávét szereti, a koffein idegessé és lobbanékonnyá teszi őket.

Oroszlán: Kávérajongó, és nem kizárt dolog, hogy nincs kávéautomatája. Egy csicsás csészébe töltött eszpresszó jellemezheti, ami segitségével a figyelem központjában maradhat egész nap.

Szűz: Zárkózottsága lévén egy egyszerű kolumbiai kávét kedvelne. Mindenki tudja, hogy ez jó, és biztos benne, hogy függővé teszi. Sosem fogadna el egy rossz kávét.

Mérleg: Még az innivalók között is az egyensúlyra törekszik. Szerinte egy kávé tejjel az ideális. Persze egyenlő részre elosztva.

Skorpió: Elbújik egy nagy bögre kávé mögött... jó sok tejjel. De senkinek sem kell tudnia erről. Mintha titok lenne a Skorpió jellemzője, igy sosem tudhatod, mit iszik.

Nyilas: Ma egy karamelles kávé, holnap egy frappé. Ő sem tudja biztosra. Mindegyiket szereti, ugyanakkor egyiket sem. Minden tipust kipróbál szezontól, hangulattól és ajánlatoktól függően.

Bak: Mindig a leghatásosabb módót keresi, tehát talált egy megoldást kávézás terén is. Egy eszpressó megoldja az energia kérdését, ugyanakkor időtakarékos is. Nem szeretné, ha meg kellene álljon a tennivalóival egy kávé miatt.

Vizöntő: Szeret kisérletezni az izekkel, és mindemellett új iyvilágokat teremt. Nagy valószinűséggel sosem iszik meg két egyforma izű kávét. Keveri, méricskéli, és addig próbálgatja, amig meg nem találja a számára legfinomabb at.

Halak: Általában kávéhelyettesitőket keres. Nem igazán kedveli a kávét, de ha mindenképp meg kell igya, hozzáad egy csepp különlegességet: tejszinhabot, alkoholt vagy akár gyümölcskrémet.

Légy kreativ

Mese a királykisasszonyról, akit elrabolt a sárkány


Élt egyszer Nekeresd várában egy királykisasszony, akit egy hatalmas sárkány szomorú fogságban tartott. A királykisasszony nehéz vasajtaja előtt hevert a sárkány, úgy őrizte. Jöttek a bátrabbnál bátrabb kalandvágyó ifjak egymás után, hogy megmentsék, de egyiknek sem sikerült. Voltak, akik a vár rémítő külseje láttán már meghátráltak, voltak, akiket a vizesárok átúszása tartóztatott fel. Néhányan eljutottak a vár zegzugos folyosóira is, de ezeket elijesztette a hortyogó sárkány rettentő mérete.

Teltek az évek, végül a királykisasszony megértette, hogy senki sem fogja őt kiszabadítani, ezért elővette a jobbik eszét, gondos számítások után tíz éves kemény munkával ásott egy alagutat, amelyen keresztül kimenekült a szabadba és azontúl boldogan élt.


2011. november 19., szombat

Rejtélyek, érdekes helyek

A Teutoburgi erdő a német történelem jelentős eseményének színhelye. Alsó Szászországban, Detmold közelében történt, hogy Hermann, a keruszk törzs vezére Kr. u. 9-ben döntő vereséget mért a római légiókra, s így megakadályozta, hogy a rómaiak leigázzák a germán törzseket.

Ettől a híres helytől nem messze fekszik Externsteine, ahol öt hatalmas mészkő pillér tornyosul az erdő fölé.
A látvány valóban megrendítően látomásszerű, öt viharvert, bizarr formájú, barlangokkal, járatokkal és titkos kamrákkal teli homokkő szikla tornyosul előttük, 30 m magasra nyúlva a fák között.

A varázst fokozza a tündérmesékbe illő környezet, amely akár egy gyerekkönyv illusztrációja is lehetne. Mivel a térség amúgy is tele van ősi szent helyekkel, a sziklaegyüttes erős misztikus és mitologikus asszociációkat ébreszt. A néphagyomány szerint a köveket óriások emelték egyik napról a másikra, majd az ördög felégette őket, groteszk, kifacsarodott formájukat ennek az égő pokolnak a lángjaitól kapták.
Az externsteinei szentély ősidők óta zarándokhely. Sziklába vájt kamrái és üregei nyugalmat és csendet biztosítanak a szerzetesek és zarándokok áhítatához.

A"germán Stonehenge"…

A természet egyik "energiaközpontja", Externsteine már az ókorban is szent helynek számított. Ugyanolyan jelentősége volt a germán mitológiában, mint Stonehenge-nek a brit hagyományban. A kőkorszakban nomád vadászok keresték fel, és itt tartották pogány szertartásaikat a germánok is. Ezért a hely számos misztikus és mitologikus elemmel ötvöződött.

Nagy Károly frank király és római császár a keresztény hit terjesztése nevében pogányüldözésbe fogott, és 772-ben betiltotta az externsteinei szertartásokat. Később a közeli paderbotni apátság szerzetesei is a sziklákba vájt kamrákban tartották az istentiszteleteket. A 17. századi vallásháborúk idején a sziklák katonai erődítményként szolgáltak, békésebb időkben pedig a romantikus írók és művészek kedvelt helye volt. Ma idegenforgalmi látványosság, festői hatását még egy mesterséges tó létrehozásával is emelték…

A természet adta magas kőszirtek vonulatát mesterséges barlangok és üregek szakítják meg. Úgy tűnik, hogy az egymást követő generációk egyre tágasabbá alakították őket. Néhánynak - mint például a kápolnának - egyértelmű volt a funkciója, a legtöbbnek a rendeltetését azonban homály fedi. Lépcsők is találhatók köztük, melyek vájatokba, falmélyedésekbe, kis lyukakba és emelvényekre vezetnek, vagy éppen a sziklák felszínére. A legnagyobb sziklapillér és egy szabálytalan alakú kamra kétfelől is megközelíthető. Az északkeleti bejárat és a kamra két ablaka a nyári napforduló napkeltéje felé tekint, a másik bejárat pedig egy szűk folyosóba vezet, amelyet igen furcsa alakzatúra vájtak.

A főkamrát a korai keresztények avatási és tisztító szertartásaik színhelyévé választották. Európában több helyen találtak hasonló célt szolgáló föld alatti barlangokat, ahol ugyanilyen falmélyedések, érdekes, faragott arcok, padlókörök és graffitik maradtak fenn.

Az egyik pillér tetejének közelében sziklába vájt kápolna helyezkedik el, ez talán Externsteine legtitokzatosabb helye. Csak sziklába vésett lépcsőkön vagy egy ingatag pallón át közelíthető meg. Keleti vége egy kör alakú fülkét rejt, amelyben egy pilléroltár található. A templomépítészetben ez a megoldás teljesen ismeretlen. Közvetlenül az oltár fölött 50 cm átmérőjű, kör alakú ablak van.
1823-ban Otto von Bennigsen, a prehisztorikus kor kutatója, a kápolnában állva végignézte a nyári napforduló idején a nap és a holdkeltét. Ezek nagyon fontos asztronómiai események, számos prehisztorikus emlék (kőkörök, megalittömbök) kapcsolódik hozzájuk. A kápolnát úgy alakították ki, hogy az erdő fölött 6,5 km-es távolságban háborítatlan kilátás nyíljon ezekre az égi jelenségekre. Érdekes egybeesés, hogy Externsteine ugyanazon a tengerszint feletti magasságon található, mint Stonehenge, sőt ugyanabba az irányba is tekint… fontos tény ez az asztronómusok számára. Bennigsen szerint a kápolna a keresztény kor kezdete előtt épült, és az ősi "fénykultusz" bizonyítéka.

Amikor a pogányságot felváltotta a keresztény hit, gyakran előfordult, hogy a szerzetesek és papok régi pogány vallási helyeket alakítottak át a saját céljaiknak megfelelően. Externsteine kiváló példa erre. 1120 körül a cisztercita szerzetesek csodálatos kőfaragványt készítettek, mely Krisztus testének a keresztről való levételét ábrázolja.

Középkori sziklafaragvány...
Ezen szerepel egy utalás a régi pogány vallásra, a relief alján a pogány Irminsul, a Világoszlop látható, amely az univerzumot tartotta, és a legfőbb égi istenség kultuszára utal. A faragáson az Irminsul szék alakúra görbül, erre áll rá Nikodémosz, hogy elérje Krisztus testét. Mindez azt szimbolizálja, hogy a régi vallás behódolt az újnak. A faragvány érdekessége, hogy Nikodémosz lábát letörték. Elképzelhető, hogy ez a pogányok bosszúja volt, amiért megfosztották őket szent helyüktől…
A faragvány alján a Világkígyó tekergőzik, és úgy tűnik, hogy ez már egy másik kőfaragó munkája, valószínűleg egy angolszász mesteré. Azt a pontot jelölheti, ahol a föld energiái kiáramlanak. Ezek az energiák csak azokra hatnak, akik belépnek a sziklabarlangokba és az üregekbe. A sok-sok mesterséges bemélyedés, fülke, üreg és barlang a Föld belsejéhez való közeledést jelképezi. A világ több más helyén is találtak már az externsteineihez hasonló föld alatti vagy sziklába vájt kamrákat. Őseink azt akarták elérni, hogy minél közelebb kerüljenek az anyaföld belső energiáihoz….


forrás: erdekességek.hu , kép German Travel

Ködös, novemberi délután


/Kép:
geolocation.ws
Budai várnegyed; /

Ma ilyen az idő Budapesten. de közeledik a KARÁCSONY.

Az Adventi naptár




/Crafty Cow oldal naptárai/

Jó várakozni, készülni az ünnepre... Süssünk szerencse sütit!

A jókívánságokat apró szerencse sütikbe sütjük, majd azokat egy nagy üvegedénybe tesszük. Az étkezőasztalon elhelyezve megédesíthetjük vele az adventi reggeleket...

Honnan ered a szerencsesüti?

A szerencsesüti múltjáról, származásáról - mint szinte minden világszerte elterjedt hagyományról - ellentmondásos történetek keringenek..
.
Az egyik történet szerint kínai harcosoktól eredeztethető a sütemény (i. sz.: 13-14. század), kik sikeres szervezkedésük egyik eszközének tekintették a süteményekbe rejtett üzeneteket. Eszerint a változat szerint a tészta sem lényegtelen. Kimondottan lótuszdiópasztából készült, mivel a mongolok, akik akkortájt uralták Kínát, nem szerették az ízét.
Egy másik történet szerint Amerikában kezdte terjeszteni egy bevándorló kínai, s akkora lett a sikere, hogy hamarosan utánozni kezdték, míg végül világszerte elterjedt. Ebben a változatban beszélnek 1916-os és 1964-es dátumokról is. E szerint a nézet szerint a 90-es évekig Ázsiában ismeretlen volt ez a süti. Az ázsiai országokban Amerikai szerencsesütiként ismerik az emberek.
A harmadik változat szerint Japán a származás forrása, pontosabban a sintoista szentélyek, ahol az évforduló ünnepségek alkalmával az újévi szerencsekívánságokat csomagolták ezekbe a süteményekbe.
Előfordul még a legendák között Jung neve is, mint aki a szerencsesüti napjainkban való elterjedésének forrása lenne, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy ő nem szerencsejóslatokat szándékozott becsomagolni, hanem Konfucius bölcseleteit.
Hol hát az igazság? Valójában honnan is ered a szerencsesüti? Talán napjainkra már végleg feledésbe merült... Lehet, hogy sohasem fogjuk biztosan ismerni eredetét, de talán nem is baj. Hiszen így, ha lehet, még varázslatosabb, még misztikusabb ez a homályba vesző múltú élő legenda...


Linkek
Szerencsesüti
Szerencsesüti legendája
Szerencsesüti igazi története
Szerencsesüti receptje
Szerencsesüti üzenetek