"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. december 31., hétfő

Boldog Újévet!

Adjon Isten minden jót, Vegye el mind a nem jót!
Mitől félünk mentsen meg,
Amit várunk legyen meg
Ez új esztendőben!

Óesztendő utolsó napját, vidámság, öröm járja át. Az új se legyen másképpen, kívánom, hogy Isten áldása töltse be egészen a világot!

 Boldog újévet kívánok.




  •  Happy  New Year!
     
  •   Ein Gutes Newus Jahr!
     
  •   С Новым Годом (S novim godom)
     
  •    Xin Nian Kuai Le
     
  •   Gott Nytt Ar
     
  •   Godt Nyttår
     
  •   Pnnellista Uutta Vuotta
     
  •   Szczęśliwego Nowego Roku
     
  •   Feliz Año Nuevo
     
  •   Feliz Ano Novo
     
  •   Bonne Année
     
  •   Gelukkig Nieuwjaar
     
  •   Felice Anno Nuovo
     
  •   Sretna Nova Godina
     
  •   Un An Nou Fericit
     
  •   šťastný Nový Rok
     
  •   Kali Chronia
     
  •   Yeni Yiliniz Kutlu Olsun
     
  •    Akemashite Omedetô

2012. december 30., vasárnap

A 2013-as év

A 2013-as év a Kígyó jegyében zajlik a kínai horoszkópban. Ez egy ellentmondásos elemekkel teli periódust hoz, mint az instabilitás, dinamizmus, szeretet, jólét.

Mit hoz a Kígyó 2013-ban

2013 február 9-én jár le a Sárkány Éve, február 10-én pedig kezdődik a Kígyó Éve a kínai horoszkópban, amely 2014 január 31-ig tart. A kínai asztrológia szerint a 2013-as év a Vízi Kígyó éve lesz. A víz elem változást, dinamizmust, de ingatagságot is hoz az új évben. A kínai horoszkópban a Kígyó a misztikumot, a szépséget, szakrálist és a bölcsességet jelenti.
A 2013-as évet gyors változások, meglepetések, dinamizmus, ingatagság jellemzik. Ebben a periódusban a családra fektetik majd a nagy hangsúlyt. A kínai hagyományok szerint a Kígyó a házban bőséget hoz a családnak, amely nem fog éhezni.
Az év kozmikus eleme a Fekete Víz. A Kígyó Évének domináns színei a fekete, kék és a zöld. Ezek a színek szerencsét hoznak a Kígyó Évében.
A vizet a mobilitás, dinamizmus és változás jelképezi. Ez 2013-ban ingatagságot, termékenységet és nem várt változásokat hoz. 
Az ázsiai hagyományok szerint a Vizi Kígyó egy nyugodtabb periódust hoz, amelyben a szeretet és a bőség kellően érezteti majd magát. 
 Mindezek mellett a 2013-as év a termékenység és szerelem éve is. Sok ember számára eljön a szenvedélyes kapcsolat időszaka, és a gyermekáldás is meghatározó lesz. A szerelmi kapcsolatok különlegesek, egyediek, egyáltalán nem monotonak, és sok kiállja az idő próbáját.

A Kígyó Évében születettek

A Kígyó évében született személyek intelligensek, néha bölcsek. E jegy szülöttei jó közvetítők és sikeres üzletemberek. Lelkes vagy, és gyorsan felfogod a dolgokat, ezzel néha mások csodálatát is kivívod. A Kígyó jegyében születettek néha kétszínűek, és nehezen mutatják ki érzésüket, ha valaki megbántja őket azt nehezen felejtik el. Ha barátságokat kötnek, azok akár egy életre is szólhatnak.

A Kígyó által uralt évek:

1905 február 4. - 1906 január 24.
1917 január 23. - 1918 február 10.
1929 február 10. - 1930 január 29.
1941 január 27. - 1942 február 2.
1953 február 14. - 1954 február 2.
1965 február 2. - 1966 január 20.
1977 február 18. - 1978 február 6.
1989 február 6. - 1990 január 26.
2001 január 24. - 2002 február 11.
2013 február 10. - 2014 január 30.
2025 január 29. - 2026 február 16.
2037 február 15. - 2038 február 3. 


forrás Twice.hu

Búcsúzik az Ó Esztendő.

"Temessük el vidámságban
Üljük torát szép pompában.
                            Az Új Évre minden jót,
                            Pénzt, meleget, mogyorót.
                            Boldogságot, békességet,
                            Ne veszítsd a reménységet.
                                                        Ősz Lantos"   

A remény

A remény olyan, mint a levegővétel, észre se vesszük, annyira hozzánk tartozik. De nagyon érzékenyek vagyunk a hiányára. A remény energiát ad, életben tartja a változásba vetett hitet. Gyakran nem tudjuk, honnan van bennünk a remény,és mi tartja életben, azt viszont nagyon is érezzük, hogy fenntart és éltet minket.Így tartja a mondás is: addig élünk, amíg tudunk reménykedni.A remény érzése létezésünk alapjával van kapcsolatban: aki remél, az vár még valami jót az élettől. A remény az egyik legalapvetőbb pozitiv érzelem.
Miért nehéz boldognak lennünk? Gyakran azért, mert túlságosan és görcsösen szeretnénk azok lenni. Vagy még inkább azért, mert túlságosan pontosan meg szeretnénk határozni, hogy mitől és hogyan is lehetnénk boldogok. Tele van a fejünk elvárásokkal. Úgy járunk-kelünk a világban, mintha egy képzeletbeli listát ellenőriznénk: mi az, amit már sikerült megszerezni, és mi az, ami még hiányzik. A lista minden tétele valahogy így kezdődik: Boldogabb és elégedettebb lennék, ha... És jönnek szép sorban a feltételek, amelyek megakadályoznak minket abban, hogy itt és most örüljünk a világnak, magunknak, másoknak. Amikor Boldogság-zsarnokhoz kötjük a boldogulásunkat, akkor sokat markolunk, de gyakran keveset fogunk. A boldognak festett jövőhöz képest a jelen szegényes lehet, ami még fokozza is az elégedetlenségünket. Elvárásaink hajszolása közben nem marad időnk, energiánk a valóságot értékelni.

Egy parányi, kékesfehér színű golyó a hatalmas világűrben - ez a mi otthonunk.




Szórakozási szokások - csillagjegyek szerint

 Bika: április 20. – május 20.

Kos: március 21. – április 19.

A Kos jegy szülöttei eleve impulzív és temperamentumos típusok, így a szórakozásban is ezt keresik. Az kapcsolja ki őket, ha teljesen átadhatják magukat a zenének, és semmi másra nem kell figyelniük maguk körül.

A modern zenék, főleg az elektronikus zene erre a tökéletes eszköz, hiszen itt nem kell a többiekre, akár a partnerére sem koncentrálni. Ha szórakozni vágynak, legjobban a nagy koncerteket részesítik előnyben.

Bika: április 20. – május 20.

Bika: április 20. – május 20.A Bika a megszokott környezetét szereti, és ha nincs rákényszerítve, lehetőleg nem mozdul ki otthonról még szilveszterkor sem.

Néha elönti a vágy, hogy önfeledten szórakozzon, és ilyenkor jól is érzi magát, de nem jellemző rá, hogy magától szervezzen ilyen programokat. Ahogy idősödik, annál nehezebben mozdul ki, és inkább a megszokott környezetet választja szilveszterkor is.
 

Ikrek: május 21. – június 21.

Ikrek: május 21. – június 21.

Az Ikrek szülöttei (nem véletlenül kettős jegy) nagyon eltérően igénylik a szórakozást. Van, hogy alig várják, hogy elmehessenek valahova, de gyakran előfordul az is, hogy a hátuk közepére kívánják a hasonló programokat, legyen az az év búcsúztató partija vagy bármi egyéb.

Pedig jó táncosok, de néha beleesnek abba a hibába, hogy a feszültséget próbálják kitáncolni magukból, így túlzásokba esnek.
 

Rák: június 22. – július 22.

Rák: június 22. – július 22.

A Rákok érzékiek és szenvedélyesek, és ugyanez mutatkozik meg a szórakozási szokásaikon. Gyakran előfordul velük, hogy akkor is elmennek szórakozni, ha másnap korán reggel halaszthatatlan teendőjük van.

Nehezen állnak ellen a csábításnak. Az évek múltával ez mérséklődik, de a társaságot, a szórakozást, idősebb korban inkább az önfeledt nevetést és beszélgetést soha nem hagynák ki.
 

Oroszlán: július 23. – augusztus 22.

Oroszlán: július 23. – augusztus 22.

Az Oroszlán alaptermészetének része, hogy szereti a luxust és a csillogást, és szereti megmutatni magát. Magabiztos fellépése miatt minden társaságban örömmel fogadják, szórakoztató stílusa miatt pedig könnyen visz színt a programokba.  

Szűz: augusztus 23. – szeptember 22.

Szűz: augusztus 23. – szeptember 22.

A Szűz lehetőség szerint a partikban is szereti megtalálni a szervezettséget, és ha lehet, akkor nem szeret nagyon kitűnni a többi közül. Tisztában van azzal is, hogyan kell egy bulit megszervezni, és erre jó érzékkel választja ki a résztvevőket is.

Maximalizmusa néha megakadályozza abban, hogy elégedett lehessen, és bár a táncban is érez kötelességet, ettől függetlenül el tudja engedni magát – persze csak amennyire ezt jónak látja.
 

Mérleg: szeptember 23. – október 22.

Mérleg: szeptember 23. – október 22.

A Mérlegek nagyon szeretnek szórakozni, de pillanatnyi hangulatuk dönti el, hogy végül hogyan alakul az este. Képes az utolsó pillanatban is elfogadni vagy akár lemondani egy meghívást, ha azonban már ott van valahol, akkor mindent megtesz azért, hogy jól érezze magát.

A mérlegelés ilyenkor nem jellemző rá, könnyen válik mértéktelenné például az alkoholfogyasztásban is, amit másnapra természetesen rettenetesen bánni fog.
 

Skorpió: október 23. – november 21.

Skorpió: október 23. – november 21.

A Skorpiók kiváló táncosok és szeretnek minden olyan alkalmat, ahol ezt kimutathatják. Gyakran járnak táncos szórakozóhelyre, ahol van elég tér a számukra, ott érzik magukat igazán elemükben, ahol egy jó partnerrel megmutathatják tehetségüket.

A partikban igazi királyok és királynők.
 

Nyilas: november 22. – december 21.

Nyilas: november 22. – december 21.

A Nyilasok imádnak szórakozni, de szeretik, ha ezt a saját szabályaik alapján tehetik. Éppen ezért nem szeretik a túlságosan sok kötöttséget rejtő programokat, így szilveszterre is ritkán választanak egy elegáns éttermet.

Sokkal jobban szeretik azt, ahol elengedhetik magukat – ekkor vannak igazán elemükben, ilyenkor gyakran válnak a társaság humoros lelkévé. Igaz, nem tökéletes táncosok, de laza mozdulatain látszik, hogy a Nyilas.
 

Bak: december 22. – január 19.

Bak: december 22. – január 19.

A Bak jegyben születettek általában nagyon kedvelik a társas szórakozási lehetőségeket.

Gyakori, hogy bevett társasága van, akikkel rendszeres programokat, például együtt töltött szilveszterezéseket szerveznek, és ezt a hagyományt akár évtizedeken keresztül is őrzik. Idegen társaságban előfordul, hogy nehezen oldódik, de a sajátjai között igazán felszabadultan tud szórakozni.
 

Vízöntő: január 20 – február 18.

Vízöntő: január 20 – február 18.

A Vízöntők a parkett igazi ördögei, és mint ilyenek, szeretnek minden alkalmat megragadni arra, hogy élhessenek ennek a szenvedélyüknek. Szilveszterre is leginkább olyan helyszínt választanak, amely minderre alkalmas.

Ráadásul szeret szerepelni is, ezért ha tehetik, egy hatalmas táncterű szórakozóhelyet választanak a szilveszteri mulatozás helyszínének.
 

Halak: február 19. – március 20.

Halak: február 19. – március 20.

A Halaknál nagyon sok múlik azon, hogy éppen milyen élethelyzetben és kedélyállapotban van. Ha minden rendben körülötte, akkor leginkább a visszafogott, kiegyensúlyozott programokat szereti: szívesen hív magához vendégeket szilveszterre, és inkább a nyugodt, beszélgetős kikapcsolódást részesíti előnyben.

Ha mégis lehetősége van táncra perdülni, akkor viszont szenvedélyesen teszi azt.

Forrás: bien.hu /ezo/
Fischer Anna
 
 
 
 
 

2012. december 29., szombat

Újévi ételek a világban

Az újévi ételekhez elsősorban bőségvarázsló hiedelmek tapadnak, ezért az emberek ilyenkor különös gondot fordítanak az étrendjük összeállítására. Nálunk azért esznek sokan ropogós malacpecsenyét, mert a malac előre túrja a szerencsét, különösen szerencsésnek tartják megkaparintani a malac farkát. Kiskarácsonykor, ahogy a magyarok valaha az újév napját nevezték, nem árt lencsét is enni, mert ez jólétet ígér. Az italoktól beteg gyomornak a savanyú káposztás korhelyleves használ. Süteményként a csörögefánk dívik. Régen az ünnepi asztalra a karácsonykor elültetett, kizöldellt búzát, egy imakönyvet és egy pénzzel telt erszényt tettek, hogy az újévet megáldja az Isten.


Nemcsak nálunk, hanem a világ más részein is az újévi ételeket hagyományosan szerencsét hozónak tartják, ezért készítenek gyűrűs, kör alakú süteményeket az év ciklusának befejezéseként, és az eljövő év teljességéért. A hollandok emiatt esznek Olieát Bollen nevű, fánkhoz hasonló süteményt újév napján. Az argentinok, kubaiak és az olaszok éjfélkor tizenkét gömbölyű szőlőszemet fogyasztanak el, és hogy az elkövetkező tizenkét hónap szerencsés legyen, minden szemnél kívánnak valamit. Más felfogás szerint a tizenkét szőlőszem, amelyet éjfélkor megesznek, az előző tizenkét hónapot reprezentálja.

A disznóhús és a hüvelyesek fogyasztása máshol is sok jót ígér. Az olaszoknál töltött disznólábat, lencsét, csicseriborsót és kaviárt szolgálnak fel, hogy gazdagodjanak, egészségesek és szerencsések legyenek. Az angolok óva intenek attól, hogy újév napján bárki marhahúst egyen. Mert a marha hátrafelé "túr", és ez nem szerencsés. Ők is a disznóhúst kedvelik ilyenkor. A lengyelek az újév napján elsőként pácolt heringet esznek, szerintük ez hoz szerencsét, a németek is a heringre esküsznek. Dániában főtt tőkehalat esznek. A litvánok szerint, aki jóllakik újévkor, annak egész évben lesz mit ennie, és jóllakott lesz.

Az Egyesült Államok déli államaiban sok helyen tehénborsó evésével ünneplik az újévet. Ehhez rendszerint sertéstoka vagy sertéscomb dukál. A tehénborsó gyarapodásra, sok pénzre, a disznó jómódra utal. A káposzta, a kelkáposzta és a spenót szerencsét hozó zöldségek, melyet újévkor fogyasztanak, ugyanis nagy leveleik a papírpénzt jelképezik, így fellendülést prognosztizálnak. A Fülöp-szigeteken fontosnak tartják, hogy éjfélkor legyen étel az asztalon, ezzel biztosítva az élet gazdagságát az elkövetkező évben.

Másutt a rizst tartják szerencsésnek, ezért esznek rizsételt újév napján.  A koreaiaknál elmaradhatatlan a rizslepény-leves, szerintük e leves legalább egy évvel megnöveli élettartamukat. A japán buddhista templomokban hagyományos tésztát fogyasztanak ilyenkor.

A kínaiak az új évi ünnepek során általában többet esznek, mint máskor. Nagy mennyiségű hagyományos ételt készítenek családjuk és barátaik részére, valamint a meghalt hozzátartozók számára. Újév napján a kínai családok vegetáriánus ételt, jait fogyasztanak. A jai változatos összetevőiről különféle babonás feltételezésük van. Azt hiszik, hogy a benne lévő lótusz magvak sok fiú utódot jeleznek; a gingkódió, ezüst ékszerek megvételére utal; a fekete alga, a mérhetetlen gazdagság jele; a bambuszrügyek pedig sok jó kívánság teljesülését jelképezik. Az egyébként széles körben kedvelt hófehér tofu, vagyis szójasajt viszont sosem kerül az újévi asztalra, mert balszerencsére, sőt halálra is figyelmeztet. Az újévi ételek közül elmaradhatatlan a hal és a csirke. Az egész hal náluk az összetartozást és a bőséget, a csirke pedig a gazdagodást szimbolizálja. A csirkét fejjel, farokkal és lábbal szolgálják fel, hogy teljességet jelezzen. A tésztákat azért nem vágják el, mert a hosszú életet reprezentálják. A különféle szervírozott kandírozott gyümölcsökről tudni vélik, hogy megédesítik az életet. Mindegyik gyümölcsszem valamilyen szerencsét jelképez: a sárgadinnye, gazdasági növekedést; a vörösre festett dinnye, élvezetet, igazságot, őszinteséget; a licsi, erős családi köteléket; a savanyú narancs, jólétet; a kókuszkopra, összetartozást; a földimogyoró, hosszú életet.


A zsidók az újév, ros hasána két napos ünnepén olyan ételeket fogyasztanak, amelyektől bőséget remélnek. Elsősorban az édes ízek dominálnak. Az ünnepi kalácsot, a barheszt édesen, mazsolával készítik, kerek alakúra sütik, mert ez emlékeztet az élet forgandóságára, és mákkal hintik be, hogy gazdagodjanak. A keleti zsidóság körében szokásos a sokmagvú gránátalma fogyasztása, az askenázi (közép- és kelet-európai) zsidók pedig édes sárgarépát főznek, mindkettő a termékenységgel, a szaporodással, a gyarapodással függ össze. Az elkészített szárnyasokat a fejükkel együtt tálalják, hogy fejesekké, vagyis főnökökké váljanak. Étrendjükben szerepel még a tehénborsó, és a hal is. Az utolsó fogásként almakompótot, almás pitét, vagy a mézbe mártogatott almaszeleteket fogyasztanak, hogy megédesítsék az új esztendőt.


Forrás: Rosta Erzsébet
Újévi ételek hiedelmek,babonák

Óév búcsúztatása


Az óév búcsúztatása és az újév kezdetének megünneplése nem csak napjainkban van szoros összefüggésben a vidám, zajos és főleg bőséges lakomával és sok itallal megtartott mulatással. A pogány Rómában – ahol az évkezdet még március elsejére esett – Janus tiszteletére tartották, aki a be- és kijáratok istene volt és egyben istene minden kezdetnek – az év első hónapjának, minden hónap első napjának és az emberi élet kezdetének is.

Ábrázolásain kulcsokat tart, 365 ujja van az év napjainak megfelelően, valamint ellenkező irányba néző két arca – innen ered a „Janus arcú” kifejezés. Már ebben az időben szokás volt, hogy az emberek jókívánságokat mondtak és ajándékot adtak egymásnak. A szilveszter elnevezés I. Szilveszter pápa (314-335) nevéhez kötődik, aki I. (Nagy) Constantinus római császár (307-337) kortársa volt, ő ismerte el 313-ban a kereszténységet, ami Szilveszter pápasága idején államvallássá lett. A januári évkezdet csak a XIII. Gergely pápa (1572-85) által bevezetett napév szerinti időszámítással honosodott meg Európában. Ezt azonnal elfogadták Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, míg hazánkban, 1587-ben vezették be, de például a protestáns Németország csak 1699-ben járult hozzá használatához.

Ide tartozó érdekesség, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdet nagy valószínűséggel őszre vagy tavaszra eshetett, aminek emlékét az őszi és tavaszi pásztorünnepek őrizték. A naptárreform bevezetésétől függetlenül azonban egészen a XVI. századik Karácsony napján – december 25-én ünnepelték az újévet, néhol pedig január 6-án (háromkirályok idején). Január elsejét végül XII. Ince pápa rögzítette az újesztendő első napjának 1691-ben. Az újév köszöntését kísérő babonák, étkezési szokások és az ünneplés helyszínei országonként és tájegységenként is sok-sok érdekességgel szolgálnak.

2012. december 28., péntek

Teázóknak.. I.rész.

A lélekmelegítő, serkentő hatású tea kétségkívül az egyik legváltozatosabb és legegészségesebb ital. Egy kínai mondás úgy tartja: „Inkább étlen három napig, mint tea nélkül egy napig." Más felfogásban pedig: „A tea maga a folyékony bölcsesség." A tea örökzöld cserje,karcsú piramis alakú  koronával. Levelei sötétzöld színűek.  Az első botanikai leírás 1654-ben jelent meg Marsigli Novus Atlas munkájában. Tudományosan Linné adott róla elsőnek meghatározást.


Mi van a  teában?
Cseranyagok  aromaanyagok, teanin, koffein, ásványi anyagok. A tea legfontosabb összetevője élettani szempontból a koffein, amelynek értágító hatása van, ezenkívül a szellemi tevékenységet is élénkíti.


"A bor vidámmá hangol,
gondjaidat felejteti!
A tea élessé teszi a szellemedet,
gondjaidat legyőzi"
/Kinai közmondás/

A tea a Távol-Kelet felé fordítja tekintetünket. Édes illatot, lágyan omló selymek suhogását, ismeretlen hangszerek bűbáját, halk muzsikáját varázsolja az európai ember elé.

A teából művészet, költészet fakad, a tea a mindennapi életet a képzelet színes fátyolával borítja.

A teaívás elterjedése a buddhizmushoz kötődik: a szerzetesek éjjeli imádkozásaik alatt áloműzőnek itták, eredetmítosza is innét ered.

Ősi kínai mítosz szerint, az Indiából érkező  Bodhidharma /kínai neve Ta-Mo/ buddhista szerzetes égi adományként kapta a teát. Állítólag India egyik uralkodójának a fia volt, tengeren érkezett Kantonba, más  elbeszélések szerint fáradságod úton a hegyeken keresztül,  hogy Buddha vallásának megerősítését hozza, ezt pedig hosszan tartó éjszakai elmélkedésekben látta. Szeme olykor cserben hagyta: elmélkedés közben elszunyókált. Egy alkalommal azonban megdühödve, szempilláin állt bosszút, kitépte őket. A legenda szerint a földre hullott pillákból sarjadtak az első teacserjék
Bódhidharma

Indiában is ismert ez előzőhöz hasonló mítosz.

Kínában él egy másik mítosz, ennek története szerint egy kínai uralkodó jött rá a teaital élvezetére.
Egy uralkodóvándorlása közben éjszaka egy sötét erdőben volt,kénytelen volt megpihenni. Elhatározta, hogy egy fa alatt ütteti fel a sátrát.

Egyszer csak hatalmas szélvihar támadt, tépdeste a fák leveleit, majdnem elsodorta az  uralkodó sátrát is. A szolgák nem vették észre, hogy uruk vízmelegítőjébe a fáról levelek hullottak.Amikor reggel felmelegítették a vizet, látták, hogy valami van benne, és ki akarták önteni. Az uralkodó azt mondta, hogy előbb vizsgálják meg. Mindnyájan megízlelték, és élvezetesnek találták az italt. Igy ismerkedtek meg az emberek a teával.





 

 

Végetér az esztendő

Az ókoriak úgy vélték, valahányszor új év kezdődik és elmúlik az előző, a Mindenség teremtése megismétlődik, azaz nemcsak új esztendő, de új Univerzum is születik. Ezért ilyenkor – óév és újév határnapján, mely ezekben az időkben december 21-e, a téli napforduló napja, és nem 31-e volt – az emberek felidézték magukban a világ teremtését.

Babilonban például a papok a köztereken hangosan felolvasták a teremtést elbeszélő szent iratot. Ebben egyébként az szerepelt, hogy réges-régen a Káosz erői uralták a Mindenséget – szörnyek, kígyók, skorpiók –, akik fel akarták falni a világot, hogy ne teremthessenek abban életet az istenek. Csakhogy jött egy Marduk nevű ifjú isten, legyőzte őket, és megtette mindazt, amit a szörnyetegek mindenáron meg akartak volna gátolni. Fényt lehelt a mindenségbe, életet vitt mindenhová, fáklyájával lángra lobbantotta a Napot, a Holdat, a csillagokat, és legvégül – mintegy műve koronájaként – megalkotta itt a Földön a növényeket, az állatokat és az embert.

Mielőtt azonban ez sikerült volna Marduknak, a szörnyek tomboltak. Ez volt a Káosz ideje, s az ifjú isten győzelmével pedig megszületett a világban a rend.

A babiloni „szilveszteren”, december 21-én ezért nemcsak felolvasták a történetet, de el is játszották maskarás felvonulásokon, utcai színpadokon. Újév előestéjén a főpap nyilvánosan bejelentette, hogy „Marduk meghalt”, és az emberek gyászba borultak. Eljátszották, hogy a Káosz erői tombolnak: mindenki kitódult a házából, nevetséges, vagy ijesztő álarcban, rongyos, piszkos ruhában, vagy épp meztelenül végigrohant az utcán, s igyekezett úgy viselkedni, mint egy őrült. Voltak, akik bolondos dalocskákat fújtak, mások trombitáltak (lehetőleg olyasvalaki füléhez tartva a hangszert, aki épp nem számít rá.) A nők viszont Mardukot siratták, és megtépdesték öltözetüket.

Aztán éjfélkor a főpap Marduk jelmezében diadallal végigvonult az utcán, hazazavarva a „Káosz erőit”, hiszen – mint kiderült – az istenség nemhogy nem halt meg, hanem győzött. Legyőzte a zűrzavart és megteremtette a Mindenséget. Az emberek ekkor szép ruhába bújtak, s boldogan díszítették bolygókat és csillagokat jelképező színes gömbökkel, süteményekkel, gyümölcsökkel a város közepén felállított nagy ciprusfenyőt. Hiszen most már nem volt ok a gyászra: megfiatalodott a világ, az Idő újjászületett...

Így kezdődött az új év Krisztus születése előtt körülbelül 3000 évvel, Babilonban.

És hogy mi a tanulság ebből...? Mit üzen ez a történet a mai embernek? Azt, hogy életünk folytonos halálok és újjászületések sorozata, ahogyan azt a régiek bölcsen megállapították. Merjük megélni mindennapi szenvedéseinket, fájdalmainkat, de úgy, hogy ne életünk kerékkötőiként, hanem fejlődésünk előrelendítőiként gondoljunk rájuk! Az újév tulajdonképpen nemcsak az Időt, de a benne élő lényeket is megfiatalítja. Minden évváltás lehetőség az újrakezdésre, a megtisztulásra..




/Forrás: Miként a főnixmadár/

2012. december 27., csütörtök

János napi bor-áldás

Juhfark

Ssomloi Juhfark


 Különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkező bor. Sokan máig úgy vélik, hogy a juhfark az igazi férfiasság bora, a Somló különlegessége. Illata diszkrét, ugyanakkor semmihez sem hasonlítható, ami a minerális illattal teljes harmóniában van. Tökéletesen száraz bora mégis sav- alkohol egyensúlyos és gömbölyű ízt adó.


Ősi magyar fajta. A juhfark valódi értékeit a vulkáni, ásványos talajokon tudja megmutatni, de a meszes talajt is kedveli. Bora utóbbin könnyedebb, illatosabb. Levele ötkaréjú világoszöld, nyílt vállöblű. Fürtje hosszú, hengeres, gyakran visszakanyarodik. Nevét is ettől a tulajdonságától eredeztethetjük. Bogyói fehéres zöldek, hamvasak.
A magyar tájon termő legkeményebb bornak tartják. Rusztikus. Fiatalon neutrális illat- és ízvilága nem teszi könnyen érthetővé.  Értékeinek kibontakozásához idő kell, levegőztetést és a szokásosnál magasabb hőfokot igényel. Csúcsának eléréséhez legalább 3-4 évre van szükség. Savai ekkorra már veszítenek kezdeti érdességükből és nagyon tiszta ízű, tartalmas, elegáns bort mutat.

 Kiváló pezsgő alapanyag. Számos monda fűződik hozzá.

A somlói borral kapcsolatos hagyományok

Sokféleképpen szokták nevezni a somlói bort: „gyógybor”, „nászéjszakák bora”, „tűz és arany keveréke”. A somlói borok kedvező élettani hatását évszázados népi megfigyelések erősítik. „A Somlai bor mindent gyógyít” – ez állt a patikák receptkönyvében a 18-19. században. Európa egyik leghatásosabb gyógyborának tekintették, és ténylegesen 18 féle betegség kúrálására javasolták. Kedvező élettani hatását a legújabb kutatások magas flavin-tartalmának tulajdonítják. Rendszeres, mértékletes fogyasztása optimális szintre állítja be a gyomorsavat, így azok is bátran fogyaszthatják, akik gyomorsav problémáik miatt nem tudnak száraz borokat inni. A jellegzetes, utánozhatatlan karakterű savak kedvező összetétele segíti elő a gyomorra gyakorolt kedvező hatását.
A somlói bort a „nászéjszakák borának” is nevezik, mivel úgy tartja a hagyomány, hogy akik rendszeresen isznak somlói bort (főleg juhfarkot), azok fiú utódokra számíthatnak. Ezért Európában több királyi család is rendszeresen fogyasztott somlói bort. 

A matyó hímzés

Felkerült a matyó hímzés az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes kormányközi bizottsága 2012. december 5-én Párizsban hozta meg a kedvező döntést.



A matyó népművészetről
A matyóság a Magyarország északkeleti részén fekvő Mezőkövesd városának és környékének magyar lakossága. A matyó örökséget meghatározza a matyó néprajzi csoport ma is élő, hagyományos kultúrája: jellegzetes stílusú, színes népművészete, egyedi viselete, valamint erős katolikus vallásossággal átszőtt kulturális identitása.
A matyó népművészet jellemzője a 19. század végén kialakult virágos, térkitöltő hímzés, melyet használati és díszítő funkciójú textileken alkalmaznak. A virágminták, főleg a „matyórózsának” nevezett motívum más kézműves tevékenységekben, főként az önálló népművészeti ággá váló bútorfestészetben is főszerepet kap.



 



"Hogyan is született meg ez a gyönyörű hímzőkultúra?

Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért.



 

2012. december 25., kedd

Fény diadala a sötétség felett

 A történelem során szinte minden nép és minden vallás ünnepelte a fény diadalát a sötétség felett, illetve az új év kezdetét több kultúrában ezektől az ünnepektől számolták. Első erre vonatkozó emlékeink nagyjából ötezer évesek. Jó példa erre a  newgrange-i sír és még néhány hozzá hasonló építmény, de újabb kutatások szerint a Stonehenge-et is használták téli napfordulók idején rituális célokra.

 A mezopotámiai nép azt vallotta, hogy óvó istenük, Marduk év végén vívja meg csatáját a káosz túlvilági szörnyeivel, és 12 napos ünneppel emlékeztek meg erről. Hogy támogassák Mardukot, az ünnepség végén feláldozták királyukat, hogy a túlvilágon győzelemre segítse az istent.

Más ókori népek is ünnepeltek a téli napfordulón. A görögök a Lenaia során Dionüszosz isten újjászületéséről emlékeztek meg rituálékkal és drámákkal, a perzsák pedig többek között azzal adtak hálát az ismét rövidülő éjszakákért, hogy a rabszolgák és az urak egy napra szerepet cseréltek. A rómaiak a Saturnalia nevű egyhetes mulatsággal adóztak a téli napfordulónak (a görögök Kronia nevű ünnepét vették át), kocsiversenyeket és más látványosságokat tartottak, és a szolgák rövid időre itt is az urak székébe ülhettek

  A korai európai és ázsiai népek hasonló ünnepeiben markáns motívum a sötétség gonosz szellemeinek elűzése és legyőzése, például a szlávok is így ünnepelték a Korocsunt. A szó egyik jelentése "lépő, átforduló", ami a napfordulóra utal, erre a szláv ünnepre eredeztethető a magyar "karácsony" szó. A másik lényeges elem a téli napforduló idején a fény ünneplése fénnyel, a skandináv és germán népek tűzzel köszöntötték a rövidülő éjszakákat. A zsidók ünnepében, a Hanukában is megfigyelhető ez a motívum akár a menóra gyarapodó gyertyáiban, akár a Chág háorim (fények ünnepe) elnevezésben.

December 25-e is időjárásjósló nap:

ha ezen a napon borús az idő, esik, havazik – akkor jó nyár, bő termés lesz
ha süt a nap, akkor rossz nyár, rossz termés várható
A népi regula szerint:
„Sötít karácsony, világos pajta,
Világos karácsony, sötít pajta.”

Magyar Karácsonyi szokások

Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben).

December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bensőséges  családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.


Karácsony első napja

Krisztus megszületett.

  Ahogy eddig minden nap rövidebb és sötétebb volt, de most változás állt be, hiszen már újra hosszabbodnak a nappalok és egyre több a világosság az életünkben, úgy legyen hát egyre több szeretet is bennünk
 

Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek,
és e földön békesség,
és az emberekhez jóakarat. (Lukács 2:14.)


2012. december 24., hétfő

December 24.

De jó volna mindent, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

 

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna
Óh de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgotha nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege,
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…
/Ady Endre/

2012. december 23., vasárnap

Merry Christmas

 
  http://www.jacquielawson.com/preview.asp?cont=1&hdn=0&pv=3169996
Az oldal betöltése után kattints az Angyalkára.....
☃ ☃ ☃ ☃ ☃ ☃ ☃ ☃

A hieroglifák titka

1790. 12.20-án született Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus 

A hieroglifák évezredes titkát Jean-François Champollion fejtette meg az 1820-as évek elején. A hieroglifa egy igen egyedi írásmód, hiszen első ránézésre képírást takar, azonban a jelek szót, szótagot, de akár egy-egy mássalhangzót is jelölhetnek. Éppen a képírás volt az, ami a legtöbb tudóst is zavarba hozta, sőt mi több, félrevezette, így nem csoda, hogy évszázadokig senki nem tudta megfejteni, hogy mit is jelentenek a különös és misztikus alakok.
Az egyiptomi hieroglifák rejtélyének megoldása igen sokáig váratott magára, és tulajdonképpen Napóleon rajongásának köszönhető, hogy ma már tudjuk, mit is takarnak a különleges alakok és ábrák.

A fiatal császár 1798-ban két okból ment el Egyiptomba: egyrészt azért, hogy visszaszorítsa az angolokat, másrészt azért, mert maga is sokat hallott a fáraók mesés kincseiről, az egyiptomi kultúráról, amit a saját szemével is szeretett volna megcsodálni. A hadjáratra magával vitte Pierre-Francois Bouchard mérnököt,aki a Nílus deltájában fekvő Rosette város melletti Fort Julien erőd falainál egy hatalmas, fekete gránittömbre bukkant, melyen három különféle írásmódot vélt felfedezni. A rosette-i kő (ismert még Rosetta kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.

Champollion a család hetedik gyermekeként született, ebből kettő már az ő születése előtt meghalt. Grenoble-ban élt néhány évig, és már gyermekként megmutatkozott kivételes nyelvi tehetsége. 16 éves korára már tucatnyi nyelvet ismert, és a Grenoble-i Akadémián a kopt nyelvről tartott előadást. 17 éves korában beválasztották a Tudományos Akadémia rendes tagjának. 20 éves korára a következő nyelveken beszélt: latin, görög, héber, arab, szír, káldeus, amhara, szanszkrit, avesztáni, pahlavi, perzsa és kínai, anyanyelvén, a francián kívül.[1] 1809-ben tanársegéd lett történelemből Grenoble-ban.

A keleti nyelvek iránti érdeklődésének, különösen kopt nyelvismeretének köszönhetően megbízták az akkor felfedezett rosette-i kő megfejtésével. 1822–1824 között csak ezzel a feladattal foglalkozott. 1824-es munkája, a Précis du système hiéroglyphique egy új tudománynak, az egyiptológiának vetette meg az alapjait.




A franciaországi Figeac elsősorban arról nevezetes, hogy itt született Jean-François Champollion, egykori szülőházában kapott helyet A Világ Írásainak Múzeuma. Ugyanebben a városkában, a múzeum közelében található az Írások tere is. Burkolatán a Champollion munkájának sikeréhez nélkülözhetetlen, 1799-ben felfedezett (ógörög, valamint egyiptomi démotikus és hieroglifás feliratú) rosette-i kő másolata kapott helyet - nem mindennapi látvány!

2012. december 22., szombat

Betlehemezés

 

Régen a magyar falvakban az volt a szokás, hogy karácsony este a fiúk és a férfiak betlehemezni indultak. „Betlehemet” készítettek, amely Jézus szülőhelyét, a betlehemi istállót ábrázolta a jászolban fekvő kisdeddel, édesanyjával, Szűz Máriával, valamint az istállóban lakó állatokkal. Az ajtóban a pásztorok és a három királyok sorakoztak, fölöttük a betlehemi csillag ragyogott. A betlehemesek régi, szép énekbe foglalták Jézus születésének történetét. Sorra látogatták a falu házait, és köszöntötték az ünnepre készülőket. Énekükért kaláccsal és borral jutalmazták őket.



 

A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés...) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát...), hogy egészségesek maradjanak.

Aprószentek napja (december 28.) tulajdonképpen a Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Aprószent minden fiúcsecsemő. Az Aprószentek-napi vesszőzés az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája, a katolikus egyház őrzi ezt a szokást. Régen a gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon.

Közeledik a Karácsony

Ez a legszebb ünnepünk mind közül, ez a szeretet ünnepe.


Néhány nap megállás, néhány nap csendesség, a fenyő illata, a Karácsonyhoz kapcsolódó jellegzetes ételek; mind-mind az ünnep szerves részei.

Ilyenkor megajándékozzuk azokat, akiket szeretünk, de ami még ennél is fontosabb az az, hogy együtt vagyunk Velük.

Szép Tündérország támad föl szívemben,
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.”


(Részlet Juhász Gyula „Karácsony felé” c. verséből)

Ahogy Ádvent fényei, hagyományai a karácsonyhoz vezetnek bennünket, úgy a karácsony egymáshoz vezet bennünket. Hiszen nem csak egy ünnepről van szó, hanem érzésről, átélésről, tisztulásról.  A gondok elhalványulnak ilyenkor, az ünnepi fények  szeretetet és  megnyugvást árasztanak.

Érdemes átgondolni, mi is történt az elmúlt időszakban, mit tettünk jól, mit bántunk meg, s mit tennénk ma másképp. Ha a belső számvetés megtörtént,  szavakkal ki nem fejezhető béke telepszik az emberre.

A gondok és problémák ellenére  higgyünk magunkban és egymásban, a békességben, az emberi jóságban és jóakaratban. 

2012. december 21., péntek

Gyors, finom bögrés sütemények

 Joghurtos bögrés

Hozzávalók:

1 bögre cukor, 4 db tojás, fél bögre étolaj, 2 bögre liszt, 1 cs. sütőpor, 1 pohár joghurt, 1 kanál sütőrum, 10 dkg étcsokoládé.

A krémhez: 3tojás, 6 dkg liszt, 10 dkg cukor, 3,5dl tej.

A cukrot a tojást az étolajjal habosra keverjük. Hozzáadjuk a lisztet, a sütőport és a joghurtot, a sütőrumot és jó alaposan kikeverjük. Végül beleszórjuk a tört csokoládét. A tepsibe sütőpapírt teszünk és egyenletesen beleöntjük a masszát. Előmelegített sütőben 200 fokon 15 percig sütjük, majd takarékra vesszük a hőfokot és még 20 percig sütjük.

A krémhez a 3 tojás sárgáját fél deciliter tejjel és a liszttel habosra keverjük, felöntjük a maradék tejjel és folyamatos keverés mellett takaréklángon addig főzzük, amíg elválik az edény falától. Levesszük a tűzről és hozzákeverjük a felvert fehérjét. Amikor a tészta megsült kettévágjuk és megkenjük a krémmel, a tetejét pedig megszórjuk porcukorral.

Barackos lepény

Hozzávalók:

5 bögre barackbefőtt, 20 dkg vaj, 1 bögre cukor, 2cs., vaníliás cukor, fél citrom reszelt héja, és leve,2 bögre liszt, 15 dkg keményítő, 1cs. sütőpor, 6 tojás, só, porcukor.

A barackokat kettévágjuk, és lecsöpögtetjük. A sütőt előmelegítjük 180 fokra és a tepsit kibéleljük sütőpapírral.

A vajat 3/4 bögre cukorral, 1 cs. vaníliás cukorral, citromhéjjal és a citromlével habosra keverjük. 1,1/2 bögre lisztet, 10 dkg keményítőt összekeverünk a sütőporral. A vajhoz hozzákeverünk 3 tojást, majd ezt is a lisztes keverékhez adjuk.

A tésztát a tepsibe simítjuk, és a tetejét kirakjuk a barackokkal, majd 160 fokon 15 percig sütjük. A megmaradt tojásokat szétválasztjuk, és a fehérjét csipet sóval kemény habbá verjük.

A tojássárgáját a maradék ¾ bögre cukorral és 1 cs. vaníliás cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a maradék 2 dkg lisztet és 5 dkg keményítőt, és a végén a felvert tojáshabot. Óvatosan összeforgatjuk, majd a tésztát kivesszük a sütőből, rákenjük a tojásos masszát és visszatoljuk a sütőbe. Kb. 20 percig sütjük még, kivesszük, hagyjuk kihűlni és porcukorral megszórva tálaljuk.

Kevert almás sütemény!

Gyors bögrés almás süti recept, amely nagyon gyorsan elkészíthető.

Hozzávalók:

3 bögre liszt, 2 bögre cukor, 1 sütőpor, 3 tojás, 3 bögre reszelt alma, kevés fahéj, csipet só, tortabevonó.

A tojássárgáját kikeverjük cukorral, majd a fehérjéből csipet sóval kemény habot verünk. A sárgájához hozzákeverjük a reszelt almát, a lisztet, a sütőport, a fahéjat, majd a legvégén óvatosan beleforgatjuk a tojásfehérje habját is. Kivajazott és lisztezett tepsibe öntjük és előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük. Ha megsült hagyjuk kihűlni és a tetejét olvasztott csokoládéval bevonjuk.

Borokról

 Egy jó karácsonyi vacsora mellé nem hiányozhat az asztalról a minőségi bor sem. Ahhoz hogy teljes legyen a vacsora vagy az ebéd, a megfelelő bort kell kiválasztani a megfelelő ételhez.

 Az első és talán legfontosabb szabály hogy éhgyomorra nem fogyasztunk bort, így érdemes a vendégeknek egy kis előételt felkínálni.




Előételnek kínálhatunk a vendégeknek rákot, szendvicseket, vagy hidegtálat, amely után egy alacsonyabb szeszfokú világos fehérbor a jó választás.

A főételeknél már érdemes az adott fogáshoz illő bort kiválasztani. Főtt halakhoz leginkább a Rajnai rizling, vagy a burgundi fehér bor illik. Sült vagy rántott halhoz az illatos könnyű fajborok valók, mint pl. a rizlingszilváni, vagy a tramini. A pisztránghoz és a lazachoz nem a száraz, hanem a testes félédes vagy édes bort kínáljuk, mint pl. a debrői hárslevelű, vagy a badacsonyi szürkebarát.


A zöldségfélékhez, mint pl. a híres töltött káposzta mellé a száraz borok passzolnak, mint a Móri ezerjó, a száraz tokaji furmint, vagy a Badacsonyi kéknyelű.

Az édességek, sütemények és desszertek mellé az édes fehérborok illenek, ezek közül a legjobb választás a Tokaji szamorodni, vagy torták és cukrászsütemények mellé kínáljunk tokaji aszút.
Ha szánunk rá időt és fáradtságot hogy az ünnepi menősor mellé a megfelelő bort szolgáljuk fel a vendégek számára, egy valódi kulináris élvezetben lesz részük, ahol az ízek és aromák teljes összhangban lesznek egymással.

forrás:kertvarázs

Finom desszert: csokoládés körtelegyező

Hozzávalók
1 citrom, 10 dkg cukor, 1 rúd fahéj, 8 szegfűszeg, 4 nagy körte

A mártáshoz:

5 dkg cukor, 1 ek.kakaópor, 15 dkg étcsokoládé, 2 dl tejszín

Elkészítés:

1. a citromlét felöntjük 2 liter vízzel, hozzáadjuk a fahéjat és a szegfűszeget, felforraljuk. Közben a körtéket meghámozzuk, azonnal a citromos-fűszeres lébe merítjük, és puhára főzzük, kb 10-10 perc. A lében hagyjuk kihűlni, majd  a hütőbe tesszük pár órára, hogy egészen lehűljön.
Tálalás előtt a körtéket rácsra tesszük, lecsepegtetjük, gömbölyded végük felől, ék alakban kivágjuk a magházukat. "Talpra" állítjuk őket, majd a szár felőli részükön 3-4 cm-et egyben hagyva, függőleges irányban, körben bevagdossuk őket. Négy kistányérra helyezzük, és legyezőszerűen eldöntjük-kiterítjük a bevágott szeleteket.

A mártáshoz elkeverjük a cukrot a kakaóval és 1 dl forró vízzel. A csokoládét apróra vágjuk vagy tördeljük, a kakaós sziruphoz adjuk,majd mérsékelt tűzön, folyamatosan keverve összeforraljuk, 4 kk kivételével belekeverjük a tejszínt, és még egyszer felforraljuk.

A körték köré öntjük a forró mártást, megpöttyözzük 1-1 kk tejszínnel, és cirmosan-könnyedén késheggyel belehúzunk. Néhány citromfűlevélkével díszítjük, és azonnal tálaljuk, mert a hideg-meleg összhatás teszi igazán különlegessé. Külön tálkában tejszínhabot kínálunk mellé

Kép: Katakonyha






December 21. és a világvége

 

December 21-én, magyar idő szerint délben, azaz a korong alakú maja naptár szerint 13.0.0.0.0.-kor állítólag vége a világnak.   Pontosan milyen módon is fog eljönni az apokalipszis.??

A megkérdezettek 8 százaléka fél attól, hogy 2012-ben eljön a világvége, a többség azonban nem hisz benne – derül ki egy felmérésből.A törökök és az amerikaiak 22 százaléka, a dél-afrikaiak 21 százaléka, a franciák 6 százaléka gondolja úgy, hogy halála előtt eljön az Armageddon. A kínaiak hisznek leginkább az idei világvégben, őket 13-13 százalékkal a törökök, az oroszok, a mexikóiak, a dél-koreaiak és a japánok követik a rangsorban. A németek és az indonézek 4 százaléka, a britek, a dél-afrikaiak és az olaszok 7 százaléka gondolja úgy, hogy 2012 az utolsó év.  /MTI/

A tömeghisztériának nagy hagyománya van, és jobban terjed az influenzánál is.    A maják által jósolt világvége 1975-ben jött igazán divatba egy amerikai antropológusnak köszönhetően, aki szerint van rá utalás, hogy a Nagy Kör végeztével apokalipszis söpri el a romlott embereket, majd utána új kor kezdődik.   A kritikai gondolkodás hiánya, az emberi hiszékenység és az interneten keringő áltudományos félinformációk ötvözete hihetetlen gyorsan csap át tömeghisztériába, amiből a legélelmesebbek még hihetetlenebbül meggazdagodnak. Az éttermek és hotelek már hetek óta speciális ajánlatokat kínálnak december 21-re, a nagyvárosokban tematikus koncerteket rendeznek, úton-útfélen kuruzslók, jósok dörgölik markukat és egyre több pár jelentette be, hogy a világvége napján kötne házasságot. Eközben a pánikoló emberek szabadnapot vesznek ki az apokalipszis napjára és alaposan bevásárolnak előre, de csak apránként, hogy a boltokban ki ne nevessék őket.

Az egyik legkorábbi világvége-jóslat egy időszámításunk előtt 2800-ban készült asszír agyagtáblán olvasható, s követve a példájukat az önjelölt próféták máig előszeretettel riogatják apokalipszissel a bűnös lelkeket. Ugyanakkor a korai keresztények is híres világvége-várók voltak, szinte minden évszázadban várták a Biblia által is megjósolt, biztosnak hitt armageddont. A reneszánsz sem volt kivétel, ám ekkor már matematikusok, csillagászok tudományos alapon kísérelték meghatározni az utolsó napot, Nostradamus pedig igencsak homályos verseivel jövendölt, amelyekbe csak azt nem lehet belemagyarázni, amit nem is akarunk. Több száz hiába várt világvégét is felsorolhatnánk.

Egy felmérés szerint az emberiség 15 százaléka, vagyis nagyjából egymilliárd ember hisz abban, hogy a világvége még az ő életében bekövetkezik. Ismerve a tömeghisztéria lelkületét, az Amerikai Egyesült Államok kormányának hivatalos blogja már napokkal korábban cáfolta a világvégét, leszögezve, hogy az apokalipszisről szóló félelmetes találgatások tényleg csak találgatások, a NASA pedig közölte, hogy a 2012-es világvége-elméletekből – null-sík, mágneses póluscsere, kisbolygó – hiányzik mindenféle tudományos bizonyíték. A francia hatóságok ugyanakkor lezártak egy hegyet, amely a hiedelem szerint védelmet nyújt a maja naptár szerinti világvége elől – sőt még a világvége harmadnapján sem szabad megmászni –, az orosz kormány pedig az amerikaiakhoz hasonlóan hülyeségnek nevezte a világvégét. A legeredetibb az ukrán pátriárka, aki közleményben emeli ki, hogy a végítélet bizonyosan eljön, azonban ezt az emberiség morális lezüllése váltja majd ki, nem pedig kisbolygók érkezése vagy a maja naptár vége. Fején találta a szöget.

Két dologban azonban igazuk van a világvége-hívőknek: a világnak vége lesz, hiszen tágul az univerzum, csakhogy a Föld megsemmisülése még több milliárd évig biztos nem következik be, és meghalni is meghalunk, még ha nem is a félremagyarázott maja naptár miatt.

Diósi Árpád - MagyarSzó /részlet/