"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. szeptember 29., hétfő

Október jön

Október jön... Bár a nappali melegek még a nyarat idézik, a természet már készül a jól megérdemelt pihenésre. Azért ne szomorodjunk el nagyon, hiszen az ősznek is megvan a maga szépsége.

Az ősz kincsei gondoskodnak arról, hogy a szűkösebb téli napok előtt még feltöltsük a vitamin és ásványianyag tartalékainkat.

Töltött paprika télre..



Nem kell mást tennünk, mint összeállítani a tölteléket, megtölteni a paprikát, majd egyszerűen lefagyasztani. Télen használatkor jegesen tegyük fazékba, engedjünk rá ugyanúgy vizet mintha frissen készítenénk, majd főzzük készre.






szőlő
Szőlő: Vitaminok közül béta karotin-, B1- és a B2- és C- K-vitamin-, folsav- és biotin található meg benne. Az ásványi anyagok közül sok foszfort, káliumot, magnéziumot és cinket tartalmaz.

Szilva: gazdag ásványi anyagokban (kálium, vas, magnézium), B2-, és C-vitaminban. A héja nagyon gazdag élelmi rostokban.
Alma: B1, B2, B6-vitaminokat, folsavat, C-vitamint, kalciumot, vasat, magnéziumot,foszfort, káliumot, és cinket tartalmaz. Az alma értékes rostanyaga a pektin, ami javítja az emésztést, és béltisztító hatású.

Körte: A körte kis mennyiségben B1-, B2-, B3-, B5-, B6-vitaminokat, folsavat, C-vitamint, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, és cinket tartalmaz. Jótékony hatású gyulladásos megbetegedések esetén. Használják gyomor-, és bélhurut esetén, emésztési zavarokra, reumatikus fájdalmakra. Salaktalanító, méregtelenítő hatású is, így segít megszabadulni a méreganyagoktól, amik gyengíthetik a szervezetet.

2014. szeptember 28., vasárnap

A Szív Világnapja

A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját.

Szeptember utolsó vasárnapján több, mint 100 országban tartanak rendezvényeket a Szív Világszövetsége felhívására.

Az emberi szív maga a csoda.

 A szív működése:
1. A pitvarok megtelnek vérrel. A vénákon keresztül a jobb pitvarba széndioxid-tartalmú – tehát elhasznált – vér érkezik a testből, a bal pitvarba pedig oxigénben dús a tüdőkből.
2. A jobb és a bal oldali pitvar összehúzódik és a vér a kamrákba áramlik.
3. A kamrák összehúzódnak, a vér a bal kamrából az aortába, a jobb kamrából pedig a tüdőartériába áramlik. Eközben a pitvarok elernyednek.

A vérkeringésnek a jobb kamrától a tüdőn keresztüli szakaszát kisvérkörnek, a bal kamrától a szervezetbe kiindulót nagyvérkörnek nevezzük.

A szív üregeiben lévő vér nem vesz részt magának a szív falának vérellátásában, azt külön érrendszer, az ún. koszorús erek rendszere biztosítja, amelyek egymással csak kismértékben vannak összeköttetésben.

A szívizomsejtek eltérnek minden más izomtól. Különlegességük az állandó és folyamatos munka, mivel önmaguktól képesek az összehúzódásra.

A szív olyan szerv, amellyel a legtöbben nem foglalkozunk eleget. Csak akkor kezdjük el védeni a betegségektől, ha már veszélyben az életünk. Holott szívedre minden kihat: az érzelmeid, a táplálkozásod, a mozgásod, a benned felgyűlő feszültség.

- Az emberi szív percenként körülbelül 72-szer húzódik össze, és vért pumpál az érrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt 2,5 milliárdszor dobban a szív.

 - A kezeletlen magas koleszterinszint hosszú távon szív-érrendszeri betegséghez vezethet.

Szivűnket joggal érezhetjük központi jelentőségűnek.  Évezredek óta ide helyezik a legkülönbözőbb kultúrában élő emberek az érzéseik, érzelmeik, sőt sokszor énjük központját.

Magyar nyelvünk csodálatos tulajdonsága, hogy mindmáig  gazdag képi nyelvezetet őriz. Ezek az összefüggések gyakran szimbolikusan sűrítve jelennek meg, és fontos tudást közvetítenek az emberről. A szívünk bánatában meg tud szakadni, szívdobogva várjuk kedvesünket és melegszívű az édesanyánk. Azok a testi-lelki élmények, melyeket ezek a képek felidéznek, erősítsenek meg minket, mai, racionális korban élő embereket abban, hogy az érzelmeknek igenis nagy jelentősége van az egészségünk szempontjából, és ami gyógyító, pozitív élmény lelki szinten, az testünknek is az egészséget jelenti.

    A szív működéséről egészen korai, és rendkívüli erejű tapasztalatot szerzünk mindannyian a magzati lét során. A fejlődő pici lény állandóan érzi, később hallja is az anyai szív dobogását. Nem véletlen, hogy automatikusan vesszük bal karunkra a kisbabát, így nyújtva neki a megnyugtató szívdobogás élményét. Felnőtt korunkban azonban csak akkor törődünk a szívünkkel, akkor érzékeljük működését, ha valami baj van. Ha hevesen ver, ha szúr, szorít és fáj, ha kihagy vagy éppen összevissza üt.




2014. szeptember 27., szombat

A pirospaprika a magyar konyha leggyakrabban használt fűszere.



A régi magyar szakácskönyvekben még "törökbors" néven szerepel, ami az eredetét is jelzi: a hagyomány szerint a törökök közvetítésével került hazánkba Dél-Amerikából 1560 tájékán (Egy legenda szerint egy magyar szolgálólány csente el a "török bors" magvait a budai Mehmed pasa kertjéből) és még további kétszáz évnek kellett eltelnie a darált paprika felbukkanásáig. Olyannyira meghonosodott, hogy ma világszerte a legjellemzőbb magyar fűszerként tartják számon, holott csak a tizenhetedik században került a gyógynövények sorából a konyhába.




A magyar kertészek nemesítették kedvenc fűszernövényüket, aminek eredményeként számos változatát sikerült kitenyészteni
Az erős ízt az erek rejtik, ha ezeket kivágjuk, bátrabban fogyaszthatjuk. Ízesítésre az őrleményt használjuk .

Először az alföldi parasztok ismerték fel, hogy a sertészsírban pirított vöröshagymához adva, optimálisan oldódnak ki a fűszerpaprika-őrlemény íz- és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit magyaros ételek jelentős részénél készítésénél máig alkalmaznak. Ez teljesen átalakította a magyar konyhát. A fűszerpaprika társadalmi emelkedését az ezzel ízesített gulyás nemzeti ételként való kezelése is segítette. A reformkorra már a polgári szakácsművészet is alkotott paprikával ízesített ételt (tejfölös paprikás csirke)



Gazdag paprikatermés
Az erős aroma hatására beindul a verejtékezés is, elpárolgása pedig kellemesen hűsíti a testet. A kellemetlen csípős inger az agyban fájdalomcsillapító hatású endorfinok termelődését idézik elő, ami boldogságérzeteket kelt. A paprika fogyasztása által mérhetően csökken a vér koleszterinszintje, segíti a szív működését, sőt jótékony hatással van a hangulatunkra.

A csípős paprika legjellemzőbb tulajdonsága, hogy csíp. Ha beleharapunk, akkor ő visszaharap. De minek is köszönhető ez a magától érthetődő dolog? Egy színtelen és ízetlen vegyület okozza, a kapszaicin. Nagyon stabil vegyület, sem melegítésre, sem fagyasztásra nem sérül, nem bomlik. Kivonata fehér por, mely alkoholban oldódik, de vízben nem. Ezért nem segít, ha a paprika csípősségét víz ivással próbáljuk enyhíteni.

A legnagyobb előszeretettel használt fűszerünk. A fűszerpaprikát, a paprika bogyóterméseiből állítják elő, utóérlelés, szárítás és őrlés során.
A nyers fűszerpaprikát vagy még tövön vagy szakaszos betakarítás után zsákokban, ládákban, vagy fűzve a falakon lógatva utóérlelik.
Mosás és szárítás után köves malomban roppantják össze, és hengerszékeken, illetve kalapácsos malomban őrlik meg. Ha köves malomban őrlik, ennek utolsó fázisa a „pirosító” kő, amikor is a dörzsölés hatására a paprikamag olajtartalma kioldódik a magtöredékből, feloldva a bőr festéktartalmát, és egységesen befesti valamennyi szemcsét.


Őrlés után az őrleményt kondicionálják (víztartalmát beállítják az előírt közelére), pihentetik, majd a mikrobiológiai állapottól függő hősokkal csökkentik csíratartalmát. Végül egalizálják és a minőség megállapítása után a megfelelő minőség megjelölésével ellátott tasakokba csomagolják.

A paprikát őrölt formájában hungaricumnak tekinthetjük, mivel a fűszerpaprika szárítás utáni őrlését mi magyarok találtuk ki, s tisztán őrölt paprikát szinte csak Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében használtak, s használnak a mai napig.
A magyar konyha tipikus és közkedvelt fűszere. Levesek, mártások, saláták, főzelékek, húsos töltelékek, pástétomok, húsok, körözöttek, és egyéb magyaros fogásokhoz használjuk. 





Érdemes tudni, hogyan bánjunk jól vele a főzés során. Forró zsiradékba csak nagyon szapora kevergetések közepette tegyük, máskülönben megég és keserű lesz, valamint megbarnul, így nem tud kioldódni mélyvörös színe. A méretéhez képest igen csípős fajtát pedig csak ízesítésre kínáljuk, mert ha belekerül az ételbe, nem biztos, hogy kérnek repetát a vendégeink.
Inkább az édesnemes fajtáját válasszuk, a csípős paprika elnyomja a többi ízt, sőt megviseli a gyomrot is. Gulyásba, pörköltbe, paprikásba általában egy evőkanálnyi kell, más levesbe, főzelékbe késhegynyi is elég, hogy színt, zamatot adjon.



BUDAPESTI OPERAHÁZ

Ünnepélyes keretek között megnyílt a budapesti operaház - 1884.09.27.

Budapest a világ egyik legszebb operaházával büszkélkedhet. . A kor egyik legkiválóbb építésze, Ybl Miklós által alkotott palota lépcsőházát és nézőterét a kor legnagyobb magyar festőinek – Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly– freskói díszítik. Első igazgatója Erkel Ferenc volt, de éveken át igazgatta Gustav Mahler, és saját operájának bemutatóját kétszer is rendezte itt Puccini. Az európai operaházak között ma is vezető helyet foglal el.

Magyar Állami Operaház

Az, hogy mit jelent saját életünkben a zenehallgatás, mindenki tudja, van, akinek szép emlékeket idéz, van, akinek kapu egy másik, sokkal szebb világba.
Közelebb visz saját lényegünkhöz, segít a pillanat csodáját meglelni zajos életünkben.
Figyelni a szólamok egymásba fonódását, hogy milyen érzelmeket vált ki belőlünk egy-egy dallam, a feszültség levezetésének egy formája lehet, melyben megnyugszunk,
ellazulunk, feloldódunk.
A zeneszerzők kapcsolatba lépnek egy olyan világgal, mely alkotás közben talál Rájuk, ami szorosan összefügg a transzcendentálissal.
Hallgassunk meg akár egy Bach, vagy Vivaldi művet...
És rálelünk a szférák zenéjére.
Megpróbálják lehozni Nekünk a mennyország egy darabját.

Végetér a szeptember

A virágok és más növények préseléssel való megőrzése  az egyik legrégebbi díszítési mód, ahogy az emberek nem csak otthonukat szeretnék szépíteni, de egyben a nyár szépségét is próbálják megőrizni.

Préselés hatékonyságaMikrohullámú sütő

Préselés előkészítése

Ha már megvan, hogy milyen virágokat szeretnénk hazavinni, akkor érdemes a szállításra is alaposan odafigyelni. A legjobb, ha egyből száraz papírok közé tesszük őket, hogy ne gyűrődjenek, és ne változtassák nagyon az alakjukat.

Otthon tegyük őket szépen eligazgatva egymás mellé az újságpapírokra, figyelve arra, hogy ne érjenek egymáshoz. További rétegeket megfelelő vastagságú újság lapokkal válasszuk el egymástól.
 
Virágok a lakásban - ideális szobanövények a feng shui szerint

Aloé

Az aloénak szintén nagyon sok pozitív hatást tulajdonít a feng shui. Feltölt energiával, segít túljutni a saját lustaságunkból fakadó problémákon, ezért a lakás bármelyik pontján eredményesen alkalmazhatjuk.

Egészséget, gazdagságot és békét hoz, vagyis magába foglal minden olyan vágyat, amire általában törekszünk. Bármennyi aloét tarthatunk otthonunkban, hiszen a feng shui alapján kizárólag pozitív hatással lehet életünkre, ráadásul annak minden egyes területén.
Aloé

Fokföldi ibolya

 

A fokföldi ibolyánk szintén olyan hatásokat tulajdonít a feng shui, amelyek az élet rengeteg területén segíthetnek a boldog, kiegyensúlyozott mindennapok megteremtésében. Feltölt energiával, segíti a jókedv dominanciáját s nem utolsó sorban megnyugtató harmóniát áraszt maga körül.

Nyitottabbá, a többi ember iránt érdeklődőbbé és fogékonyabbá tesz bennünket, így segít a barátságok elmélyítésében. Pozitív gondolkodásra és életigenlésre sarkall, ideális helye a nappali,
forrás: bien.hu

Őszi diszek


2014. szeptember 26., péntek

Gesztenye - vadgesztenye

 Parkjaink egyik legnépszerűbb  díszfája a tüskés terméseket potyogtató vadgesztenye. 

A vadgesztenye fáját bizonyára minden gyerek ismeri, mert a gesztenye csodásan alkalmas játéknak. Régebben a gesztenyét különféle célokra használták, az orvosi hatása azonban csak a 19. század vége óta ismert. Így a gesztenyét gyűjtötték hizlaló takarmánynak, mosószernek, vagy a táskában hordtak magukkal három gesztenyét védekezésül a különböző betegségek ellen. Korábban vadgesztenyével etették a légúti betegségekben szenvedő lovakat – innen ered a neve is, ugyanis a vadgesztenyét lógesztenyének is hívják.




A vadgesztenyében rengeteg fontos vegyület található meg, ilyenek például az ecetsav, kámforolaj, karotin, C- és K-vitamin, katechol, keserűanyag, kolin és még folytathatnánk...

A vadgesztenye több más jótékony tulajdonsága mellett    sikerrel alkalmazható még visszér és ízületi gyulladásra, sérülés utáni ödéma felszívódására, vénás trombózisra és visszeres lábszárfekélyre, valamint a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére is.



Jótékony hatását egyéb érerősítő növényekkel együtt használva - mint a kanadai aranygyökér, a szilvalevelű bangita és a nagy-levelű csodamogyoró - megsokszorozhatjuk.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ellentétben a szelídgesztenyével, a vadgesztenye nem ehető, csak külsőleg alkalmazható.
Visszér elleni vadgesztenye tinktúra elkészítéséhez szükségünk van egy üveg jó gyümölcs pálinkára. Az összezúzott vadgesztenyét héjastól beletesszük az üvegbe, és teszünk még hozzá összedarabolt száraz fakérget is. Két hétig a napon érleljük, naponta fölrázzuk.

A vadgesztenyéhez köthető népi hagyomány egyébként az a hiedelem is, hogy aki gesztenyét hord a zsebében, azt elkerüli mindenféle betegség...

- ha a házunkba/lakásunkba beviszünk friss gesztenyét az ártó erőket kirekeszti!






Bartók Béla

 1945. szeptember 26-án New Yorkbn meghalt Bartók Béla


A népdal a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről-nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk. A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt. A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött. A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink. Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink - nevéhez fűződik.


 
"A magyar népdal - olvassuk Kodály Zoltánnál - az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". A népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyeket sokan és sokáig énekeltek. Az, hogy a magyar népzene ma is eleven valóság annak köszönhető, hogy annyira más, mint Európa minden indoeurópai népének a zenéje, ezért az nem tudta megváltoztatni., hiszen a nyelvvel, a táncművészettel, a hiedelemvilággal, a mesevilággal és a viselkedési formáinkkal bennünk élt, hozzánk kötődött és ma is magyarságunk szerves részét alkotja. Népzenénk mindig szorosan kötődött népünk életéhez; annak feltárása nélkül nem kaphatunk teljes képet őseinkről.

Az egyik legnagyobb zenetudós Nagyszentmiklóson született. Apja Béla iskolaigazgató, anyja Voit Paula zenetanár volt. Négy évig Pozsonyban tanult zongorázni és zongoraelméletet. 1899-től a budapesti Zene­akadémián tanult. 1903-ban mutatkozott be zongoristaként Pozsonyban, Bécsben és Berlinben.
Bartók ismert zeneszerzővé nőtte ki magát. Mint ilyen a XIX. sz-i magyar, romantikus muzsikának volt népszerűsítője. 1905-ben figyelme a népzenére irányult, és módszeres népzenei gyűjtőmunkához kezdett. Előbb csak a magyar, később a szomszédos népek népzenei anyagának feldolgozá­sával is foglalkozott. 1913-ban Afrikában az arab népzenét tanulmányoz­ta. Kodállyal karöltve új zenei stílust hívott életre. 1911-ben létre­hozta az Új Magyar Zenei Egyesületet.
1918-ban tánc játékai jelentették életének nagy sikerét.
Az I. világháborút követően külföldön hangversenyezett. Mint elismert komponistát és előadóművészt ismerte meg a világ. Zenéjével a népek testvérré válásának eszméjét hirdette. Népdal-gyűjtését 1920 és 1930 között dolgozta föl. Mint a Zeneakadémia tanára 27 esztendőt töl­tött el tanítással. 1934-től a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott a magyar népzene sajtó alá rendezésével. 1936-ban utolsó gyűjtőmunkáját Törökországban végezte. Alkotó munkája a csúcsra 1926 és 1938 között emelte.
1940-ben Bartók, feleségével, Pásztory Dittával az U.S.A.-ban tele­pedett le. Egészségi állapota állandóan romlott. Életét New-Yorkban fejezte be. Hamvait hazahozták és a Farkasréti temetőben, az unitárius egyház szertartása mellett helyezték örök nyugovóra.

Ősz - szőlők



A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történetét.

Szinte minden európai nép történetében van néhány szőlővel kapcsolatos monda, mese vagy rege.
Kutatások szerint az első jelentősebb borkészítők az egyiptomiak voltak. Egyiptomban Ozirisnek, a halál és az újjászületés istenének tulajdonították a szőlőtermesztés meghonosítását.

Szőlőtermelés már Magyarországon is igen régóta van. Ezt bizonyítja az írásos emlékeken kívül az ásatásokból előkerülő sokféle szőlőművelő szerszám (metszőkés, kapa, stb.) is.
A honfoglaló magyarok már itt találtak szőlőt, és letelepedésük után – a gabonatermelés mellett – a szőlőművelést sajátították el leghamarabb. Mátyás király adókedvezményt adott a szőlőt telepítőknek, és a korvinák iniciáléit is szőlőmotívumokkal gazdagították.
A hun, majd az avar és a frank uralom idején is művelték a szőlőt az itt élő népek.

Mint minden bogyós gyümölcs, a szőlő is gömb formájának köszönhetően sokkal több napfényt tud befogni, mint más gyümölcsfajta. A bogyós termés központjában helyezkednek el a magok, melyek a szaporodásért felelősek. Ha sérülten érnek be, nem tudnak eleget tenni a legfontosabb élettovábbító feladatnak, a szaporodásnak.

  A szőlő magja számos értékes anyagot tartalmaz, mely segítségünkre lehet a szív- és érrendszerünk védelmében, az immunrendszerünk erősítésében, a központi idegrendszerünk javításában vagy éppen a bőrünk fiatalításában.
Az aprócska szőlőmagnak -  amely élete során a legnagyobb sugárzásoknak van kitéve - természetes módon kell megőriznie, egészségét és épségét, hogy a legfontosabb feladatát a fajfenntartást biztosítani tudja. A szőlő kemény magja magas antioxidáns tartalommal rendelkezik.

A bor vérré válik és kismértékben gyógyszer
Amikor a szőlőről beszélünk, általában csak annyit tudunk, hogy  a húsa javarészt szőlőcukrot, a héja pedig pigment anyagokat tartalmaz. A szőlő számos további rendkívül fontos éltető anyagáról csak keveset tudunk.
Egyes mediterrán területeken és a Franciaországban élő emberek között sokkal ritkábban fordul elő szív- és érrendszeri megbetegedés az Egyesült Államokhoz és Angliához képest, holott a rizikófaktorok (elhízás, dohányzás, zsírfogyasztás) jelenléte mindenütt hasonló. Az 1980-as évek kutatásai, arra az eredményre jutottak, hogy a rendszeres, de mértékletes, étkezésekhez kötött vörösbor fogyasztásában rejlik a megoldás.

Érdekességek

A fekete vagy kék színű, húsos bogyójú szőlőből egyes vidékeken lekvárt is készítettek, kelt tésztába, fánkba, rétesbe használták. Az Alföldön a szőlőbefőtt, a megmosott, musttal leöntött majd dunsztolással tartósított csemege is népszerű volt. Alkoholmentes, üdítő ital volt a "konty alá való" édesbor vagy fojtott must, amely készítésénél forralással tartósították a mustot megakadályozva az erjedését. Ritka, keleti eredetű édesség volt a mustméz vagy más néven pekmez. Ez úgy készült, hogy mustba birsalmát vagy sütőtököt szeleteltek, és addig főzték, amíg mézsűrűségű nem lett.

A XX. század első felében még fontos szerepe volt a háztartásokban a borecetnek, amit törkölyre öntött gyenge borból érleltek. Az erjedő must habjával összegyúrt korpából készült a kenyérsütéshez szükséges borélesztő. A szőlőlevelet, szőlőbajuszt vagy kacsot és a termővenyigék végén található másodtermést savanyúságok téli tartósításához napjainkig használják a vidéki háztartásokban. A szőlőlevelet egy húsos finomságban, a szármás húsban is felhasználják: húsgombócokat töltenek bele. Tőtikének is nevezik.
 




OLASZRIZLING OKTÓBER | Nagy Olaszrizling Kóstoló  /október 11/

Az Olaszrizling Október célja, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a különleges fajtára, megmutassa kiemelkedő adottságait, változatosságát. Az olaszrizling hazánk egyik legjelentősebb fajtája, hiszen a legnagyobb területen termesztett fehér szőlő és szinte mindegyik borvidéken megtalálható. Különlegességét az adja, hogy visszafogott aromái révén képes kifejezni a termőtáj adottságait, különös tekintettel a Balaton északi partjának és Egerszólát dűlőinek vulkanikus talajára.

2014. szeptember 23., kedd

Szépművészeti Múzeum Textúra 2014 elnevezésű előadássorozata

Az ősz egyik legizgalmasabb projektjének ígérkezik a Szépművészeti Múzeum Textúra 2014 elnevezésű előadássorozata.

A Szépművészeti Múzeum hagyományteremtő szándékkal felkért 10 kortárs magyar szerzőt, hogy írjanak új irodalmi szövegeket a Múzeum állandó kiállításából kiválasztott, egy-egy inspiráló képzőművészeti alkotáshoz. Az elkészült irodalmi műveket hat alkalommal a Szépművészeti Múzeum kiállítóterében ismerhetik meg az érdeklődők 10 színművész tolmácsolásában.
A múzeumban sétálva a néző bekerül egy színház és a valóság közötti térbe. A színészek az adott festmény előterében adják elő az egyes produkciókat - egyszerre megelevenítve az írott szöveget és új megvilágításba helyezve az azt inspiráló műalkotást. 





Szabad asszociációk, dramaturgiai fortélyok, titkok és rejtvények a múzeum templomokat idéző fantasztikus tereiben. Mindezt rengeteg humorral, semmiképp sem patetikusan. A darabok önmagukban is rendkívül izgalmasak. Együtt, egy estén pedig felejthetetlen élményt nyújtanak: különleges írói és rendezői látásmódokon keresztül egy-egy szobor vagy festmény eddig nem is sejtett, valós és újraértelmezett rétegeibe pillanthat bele a néző. 


"A Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. Anyagának sokrétűsége, történeti folyamatossága és mesterművek sokasága méltán biztosít számára előkelő helyet a gyűjtemények sorában.

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története ekkor már bő egy évszázados múltra tekintett vissza, hiszen az 1896-ban elhatározott múzeumalapítással a magyar főúri és egyházi gyűjtőknek a 18-19. században kialakított kol­lekcióit egyesítették az új múzeumépületben.


  A Szépművészeti Múzeum nemzeti gyűjtemény, és története szo­rosan összefügg a magyarországi műgyűjtéstörténetével. Szemben a szerencsésebb nemzetek nagy közgyűjteményeivel, amelyeket többnyire uralkodók évszázadok alatt felhalmozott műkincsei alapoztak meg, ez a múzeum a magyar nemességnek köszönheti létét. A bécsi császári és királyi gyűjteményekből csupán kevés mű jutot­t ide: 1848-ban, Kossuth Lajos rendeletére a budai kamaraelnöki lakást díszítő dara­bokból köztulajdonba vett festmények között volt például Dürer Férfíképmása.
A magyar főúri gyűjtemények közül a legjelentősebb az Ester­házy-gyűjtemény volt, amelyet 1870-71-ben vásárolt meg a ma­gyar állam. Ez a kollekció alapozta meg az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjét. Az Esterházyaktól származó rajzok és fest­mények között voltak Leonardo, Raffaello, Correggio, Rembrandt és Tiepolo művei, több száz holland és flamand kép, valamint jónéhány kiemelkedő spanyol festmény: Ribera, Murillo, Goya alkotásai.
A Múzeum 1914-ben vásárolta Ferenczy István értékes bronzgyűjteményét, később pedig azokat a műveket, amelyek megalapozták a 19. és 20. századi Gyűjteményt."

Forrás:
Szépművészeti Múzeum története

2014. szeptember 22., hétfő

Valami készül..

Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap,
és úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.

/Kányádi Sándor/

2014. szeptember 21., vasárnap

A csillagászati ősz kezdete

Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart.

A szeptemberi napéjegyenlőség napja szeptember 22. (illetve szeptember 23.). Az északi féltekén őszi napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.

 Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél. A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt. A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum.

2014. szeptember 20., szombat

Környzetünk, takarítási világnap

A Takarítási Világnap nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik. A hagyomány Ausztráliából indult. Magyarországon a Magyar Cserkész Szövetség erdőtakarítási és szemétgyűjtési akciókat szervez.

Az alapötlet Ian Kiernan, ausztrál vitorlásversenyzõtõl származik, aki felháborodva a tengeren úszó rengeteg szemét látványán, megszervezte Sidney kikötõjének kitakarítását. Az elsõ kísérlet 1989-ben olyan jól sikerült, hogy a kb. 40 ezer önkéntes mintegy 5000 tonna szemetet gyûjtött össze. Az akcióból "Clean up Australia" néven rendszeres nemzeti program született, a következõ években már több száz településen százezrek takarították Ausztráliát.

A sikeres civil kezdeményezésre felfigyelt az ENSZ, és 1993-tól világméretû megmozdulássá szélesítette azt. Azóta szeptember harmadik szombatján rendezik a "Clean up the World" (Takarítási Világnap) akciót.  Kép

2014. szeptember 19., péntek

1802. szeptember 19-én született Kossuth Lajos

   

A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

Kossuth Lajos családja

Egy 1902-es kiadvány a nagy államférfi születésének századik évfordulója kapcsán ezt írja Kossuth családjáról:

Édesanyja Kossuth Lászlóné, született tyrlingi Weber Sarolta, Weber András liszkai postamester lánya volt. Nagy mûveltséggel rendelkezõ nõ volt aki a szabadságharc leverése után kiment Brüsszelbe, hogy az akkor Londonban, számûzetésben élõ fiához közelebb lehessen. Ott Brüsszelben, 1853-ban érte utol a halál.

Kossuth 39 éves korában nõsült meg. Esküvõjüket 1841 januárjában tartották. Felesége Meszlényi Teréz, Meszlényi János földbirtokos lánya. Terézia is követte férjét a számûzetésbe, vele szomorkodott a távoli haza sorsán és az oldala mellett hunyt el Turinban, 1865-ben.

Házasságukból három gyermek született: Kossuth Ferenc (1841), Kossuth Lajos Tivadar (1844), Kossuth Vilma (1843).
Vilma, Kossuth szelíd, szép lánya, édesatyja szemefénye, vigasza, öröme, fiatal hajadon korában, 17. évében 1862. április 22-én, húsvét vasárnapján halt meg.
A két Kossuth-fiú a mérnöki pályára lépett. Ferenc olasz vasút- és hídépítõ társaságok tervezõ mérnöke lett. Ebben a minõségében a nílusi acélhidak szerkesztésében elismert szakembernek tekintették. 1894-ben édesapja temetésekor hazatért, és nem nagy örömmel ugyan, de elvállalta a Függetlenségi Párt irányítását.
Atyja felfogásával ellentétben közeledett a Habsburg-uralkodó kiegyezéses politikájához, s 1906-1910 között a Vekerle- kormány kereskedelemügyi minisztere lett. Kétszer nõsült. Elsõ felesége egy angol arisztokrata nõ volt. Második házasságát halála elõtt négy hónappal kötötte özv. gróf Benyovszky Sándorné, szül. Kvassy Máriával.
Mindkét házassága gyermektelen maradt.

Lajos Tivadar mindvégig Olaszországban élt. Ott több vasúttársaság vezérigazgatója lett, s elismert vasútügyi szaktekintély volt. Agglegényként halt meg.

forrás: Kerékgyártó Mihály

Kossuth Lajos édesanyja


Kossuth Lajos neje



Édes napok a Budai Várban

 Az Édes Napok Budapest Magyarország legnagyobb csokoládé- és édességfesztiválja, ahol jelen vannak a legismertebb kézműves és csokoládé manufaktúrák, cukrászdák, neves és ismert világmárkák.

 


Csokoládé története

Sohasem fogjuk megtudni, hogyan fedezték fel, hogy a trópusi Theobroma cacao fa hüvelyében található termésből ital készíthető.

A kakaó növény története az i. sz. 600 körüli időkig, Yucatan dzsungelébe és a Maya birodalomba vezethető vissza, bár a történet valószínűleg ennél is régebbi lehet. Az bizonyos, hogy Mexikó őslakói ebben az időben már foglalkoztak kakaócserje ültetvények megművelésével. A kakaóbab már ebben az időben is értékes cikknek számított, fizetőeszközként és szertartások kellékeként használták. Sőt, a szemeket megpörkölve és ledarálva a port folyadékkal vegyítették, és az így kapott habos, ám elég keserű szubsztanciát ünnepélyesen meg is itták. Az italt chocolatl-nak nevezték.
A 13. század elejére azonban a mayák és toltékok hatalmát a teljes Közép-Amerikát leigázó aztékok uralma váltotta fel. A legyőzött törzseket arra kötelezték, hogy hódolatuk jeléül kakaóbabot adjanak legyőzőiknek. A 16. századra a chocolatl immár Montezuma azték uralkodó kedvenc italává vált. A csokoládé erre az időre vonatkozó története az azték legendakincs része.
Quetzalcoatl az őslakó mexikóiak tollas kígyóistene volt. A levegő uraként tisztelt istentől az emberek olyan tudást kaptak, mely magasabb szintű létezést tett számukra lehetővé. Ő tanította meg az embereket a csillagok útjának követésére, tőle kapta az ember a naptárt. Megmutatta, hogy lehet egy bizonyos vadon termő növény pelyhes csomóiból fonalat sodorni és vásznat szőni. Megtanította őket a jade kő és a tollból készült köpeny viselésére. És ami a legfontosabb: tőle kapta az ember az istenek eledelét és italát: a kukoricát és a csokoládét.
A legenda szerint a világos bőrű, szakállas király, Quetzalcoatl, az istenek leszármazottja, egy ellenséges király, Tezcatlipoca csábítására ivott a varázsitalból, amely ahelyett, hogy a király ígérete szerint egy távoli királyságba repítette volna, megfosztotta őt isteni bátorságától és hatalmától. Quetzalcoatl kénytelen volt elhagyni népét, kincseit eltemette, csodálatos kakaófáit pedig tüskés mesquitocserjékké változtatta. Ezután a tengerpartra, birodalma keleti határához utazott, oda, ahol ma Veracruz áll, majd egy kígyókból készült tutajon tengerre szállt. Mielőtt elhagyta országát, Quetzalcoatl ígéretet tett népének, hogy ugyanonnan, amerre eltűnt előlük, Ce Acatl évében visszatér hozzájuk. Ez az ígéret később nagy szerencsétlenséget hozott az aztékokra.
A konkvisztádorok Ce Acatl éve az 1519-es évnek felelt meg. Ez volt az az év, amikor spanyol hódítók egy csoportja, Hernando Cortés vezetésével kötött ki Mexikóban. A kor divatja szerint szakállt viselő, világos bőrű Cortés-ban az aztékok a népéhez visszatért Quetzalcoatl istent látták.
A spanyolokat az azték uralkodó, Montezuma palotájába vezették, és chocolatl itallal kínálták. A híres chocolatl ital volt az egyetlen ital, amit az uralkodó fogyasztott. Elkészítése meglehetősen bonyolult és hosszú folyamat volt, kínálása tehát nagy megtiszteltetésnek számított. Egy történész leírása szerint a chocolatl italról a következőket tudhatjuk:
“A chocolatl vaníliával és más fűszerekkel ízesített főzet, mézsűrűségű habos anyaggá elkészítve, mely fokozatosan olvad el a szájban. Hidegen fogyasztották. Az italt, ha ezt az anyagot egyáltalán italnak nevezhetjük, arany kelyhekben szolgálták fel, aranyból vagy finoman megmunkált teknőcpáncélból készült kanalakkal. Az uralkodó rendkívüli módon kedvelte, már csak az elfogyasztott mennyiségekből ítélve is: naponta nem kevesebb, mint ötven korsó chocolatl készült kizárólag saját maga részére, míg a királyi udvar számára további kétezer korsó volt engedélyezve.”
A spanyolok sohasem láttak még ilyet, ráadásul az ital maga túlságosan sűrű, keserű és csípős főzetnek tűnt. Mivel azonban a chocolatl szemmel láthatólag igen előkelő dolog volt, Cortés elrendelte egy spanyol kakaóültetvény kialakítását, hogy ezen a cserekereskedelemben jól használható kakaóbabot termesszenek. Ezután az azték birodalom másfajta kincsei olyan hatalmas vonzerőt gyakoroltak Cortésre, hogy immár a királyság meghódítása lett a célja. Az első kakaóbabot 1528-ban hozta Cortés Spanyolországba, annak a kincsnek a részeként, amelyet Quetzalcoatl népétől hódított el. Amikor a spanyol konkvisztádorok 1519-ben földet értek Mexikóban, igen nagy hatással volt rájuk a chocolatl előkelősége. A dátum nemcsak a dél-amerikai spanyol hódításnak, hanem a kakaó világhódító útjának a kezdetét is jelzi.
Hogy ízletesebb legyen, a spanyolok a chocolatl-t cukorral készítették, de általában még így sem voltak elragadtatva tőle. A papok egy része pedig azért tekintett gyanakodva a kakaóra, mert úgy gondolták, hogy az felkorbácsolja a szenvedélyeket.
A spanyolok fél évszázadon át megőrizték a kakaó és a chocolatl titkát, noha a kakaó nagyritkán, utazó barátok tarisznyájában a Pireneusok vidékén túlra is eljutott. A spanyol világuralom hanyatlásával más országok is kezdtek tudomást szerezni a kakaóról, melynek fogadtatása azonban nem volt mindig kedvező.
1569-ben V. Pius pápa a chocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy szerinte “az ital fogyasztása nem jelenti a böjt megszegését”, és szerinte egyáltalán nem valószínű, hogy bárkinek is szokásává válhat az ital “élvezete”. Még rosszabb, amit a holland és angol kalózok tettek az elfogott spanyol hajókon talált kakaóval: az értéktelen rakománynak tekintett kakaót egyszerűen a tengere öntötték.
A kakaó titka Európában csak a 17. században terjedt el. 1615-ben Ausztriai Anna, III. Fülöp spanyol király lánya feleségül ment XIII. Lajos francia királyhoz. Franciaország új királynőjével együtt új italt is kapott, a chocolatl-t, amely rövid időn belül divatossá vált az udvarban, majd népszerűsége Mária Terézia spanyol hercegnő és XIV. Lajos 1660-ban történt házasságkötése után tovább nőtt.