"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. május 29., csütörtök

Népművészeti motívumok



 Népdalaink, meséink a szerelmeseket nagyon sokszor virágnevekkel jelölik. A bimbó a fiatalabbakat, a kinyílt virág az eladósorban lévőket, illetve házasulandókat jelzi. Ez a virágnyelv fedezhető fel a bútoraink díszítéseinél is (csakúgy, mint a székely kopjafákon is).   A piros virágok a férfit (tűz), a kék virágok a nőt (víz) jelölik, de ezen belül is vannak árnyalatbeli fokozatok attól függően, hogy milyen korú személyről van szó. A kelyhes virág nő, a napforma virág férfi, a befogadó, illetve a megtermékenyítő analógiából. A hervadt virág bánatot, beteget, halált jelent.   A virágcsokor a családot, a házasfeleket jelképezi. A festett bútorokon, ládákon nagyon gyakran látunk olyan virágcsokrot, amely egy szívből indul. Így a szerelemből, szeretetből fakadó családot mutatja, de jelképezi a lélek különböző megjelenési formáit is.

Matyó rózsa

magyar-haz-2




Ősi magyar jel­kép, a lélek szimbóluma. Az Atya­isten ter­mé­kenyítő tűz e­re­jét a külső pi­ros szirmok (láng­nyelvek) jelentik. A belső kék kör (víz-erő) az Anyaisten, az Anyaméh jelképe, a legbelső mag pedig az anyaméhbe plántált „isteni szikra”, a lélek. A rózsá­kat egymással indák, levelek, hullám­vonalak tartják össze, amik női víz szim­bólumok. Tehát e hímzés magát a teremtett világot jelenti, ahol a lelkek nem egymástól függetlenül, hanem egymással a lehető legszorosabb kap­­csolatban léteznek, az Atyaisten nemző, illetve az Anyaisten befogadó és összetartó erejének gyümölcseként. Amióta ezeket a mintákat, kézimunkákat nem csupán saját használat­ra, ha­nem megrendelésre is elkezdték készíteni, sokszor a megrendelők óhajának megfelelően változtattak az eredeti színösszeállításon.

Őrizzük meg emlékeinkben az eredeti jelentéstartalmat! 

Forrás: Bodnár Erika ,lurkovilag.hu
Bodnár Erika  : A magyar ház mágikus titka

 A virág-motívumok között különleges szerepet tölt be a tulipán.




"    Mit tart az európai "tudomány" a tulipán európai elterjedéséről? II. Mohamed török szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, majd a Kárpát-medence a XVI. század közepéig török kézre került. A mohácsi vészt követően (1526 után) a bécsi udvar érdeklődése a Törökországban termesztett különleges növények felé fordult. Bécs utasította a szultáni udvarnál levő követét, hogy kíséreljen meg tulipánokat beszerezni. 1554-ben a szultán tulipánhagymákat adott Ausztria isztambuli nagykövetének. A növények vizsgálatát a bécsi udvar holland származású botanikusára, Clausiusra (valódi nevén: Charles de l'Ecluse) bízta, aki a hagymákat kísérleti célokra különböző helyekre elküldette (A "tulipán" nevet is Clausiusnak tulajdonítják, aki nem vette át a tulipán török nevét, a "lalét"-t). Holland kertészek neszét vették a különleges növénynek és egy éjjel kilopták a hagymákat a földből. A tulipánok így szabad termesztésre kerültek és gyorsan elterjedtek. Különleges láz, a tulipánmánia kerítette hatalmába Hollandiát; az emberek nagy fogadásokat tettek a tulipán színére, nagyságára és növekedésére. Tulipa hungarica  Michael.H. Hoog 1973-ban kiadott A tulipánok eredete című munkáját így kezdi: "Négy évszázada ismerik Nyugat-Európában a tulipánt és majdnem négy évszázada úgy tudták, hogy a tulipán Törökországból származik. Azonban a pontos kutatások kimutatták, hogy a tulipánok bölcsőjét Keleten, sokkal távolabb, nevezetesen Közép- vagy Belső-Ázsiában kell keresni. Itt van e növény géncentruma is". A vadon élő tulipánok "hazája" Közép-Ázsia, ahol 125 vadtulipánfaj ismert. Az elsődleges génközpontja, azaz eredő helye feltételezhetően a Tien-san és a Pamír-Aláj hegység, ahol egy 1000 km sugarú körben 51 fajtája határozható meg. A tulipán Eurázsia területén sokfelé őshonos; Európának is vannak őshonos tulipánfajai. A Kárpát-medencében a Kazán-szorosban és a Vaskapuban él a 40-50 cm magas áprilisi virágzású Tulipa hungarica Borbás - a sárga tulipán; ennek alfaja a Tulipa hungarica subsp. undulatifolia (Roman), a hullámos szélű levelű, illatos virágú lilás portokú magyar tulipán. (Ennek elterjesztése Magyaroszágon folyamatban van.) A tulipán Belső-Ázsiában régtől ismert növény, hagymáját fogyasztották. Amikor bekerült a kertekbe egyúttal dísz volt, és élelemként is szolgált. Ezután, felfedezve a tulipán gyönyörűségét a vezetők kerti díszévé, a hatalom és a gazdagság jelképévé vált.  A tulipán korai Kárpát-medencei és ázsiai előfordulása  A magyar tulipománia 1904-1906-ban társadalmi mozgalmat indított az akkori kormány ellen és jelvényeként a tulipánt választotta. Ekkor politikai céljaik támogatására a magyar politikusok hozzátartozói tulipánkertek alapítására hívták fel a társadalmat. Az első bizonyíték az "ősmagyar tulipán" mellett 1904-ben jelent meg a Kert című folyóiratban Rahiczky Jenő tollából. Vaszary Mihály 1907-ben kimutatta munkájában, hogy a honfoglaló magyarok díszítőművészetében mindenütt megvan a tulipán, sőt ott látjuk az árpádházi- és vegyesházi királyaink pénzein, címereiben, a koronázó paláston, Mátyás király trónkárpitján és főleg régi tulipános ládáinkon stb. E korai szerzők munkáit a "tudomány" nevetségessé téve elhallgattatta. Újabban azonban immár tudományos felkészültséggel előbb Takácsy Elek Hollandiában élő magyar tulipánnemesítő, majd Érdy Miklós publikálták a tulipán-motívum korai Kárpát-medencei előfordulását.  A tulipánnak motívumként való előfordulása időrendi sorrendben visszaszámlálva ma a következő képet mutatja: a XVIII-XIX. századi előfordulása fán, kerámián, tojáson, bútoron, fémen stb. közismert. A XVII.századból - 1692-ből - Miskolcról tulipános tál, 1694-ből Bethlen Kata terítőjén tulipán van. A török idők előtt, XVI. századi, 1520-ban készült Erdődy-Bakócz kódex (E-B Graduále) iniciáléján, az 1515-ből származó Jordánszky Kódex címlapján és Mátyás király bibliájának bőrkötése borítójának mind a négy sarkában van tulipán. A XV. századi Castello Ithalico 1481-ben készült Kálmáncsehi-breviáriuma több lapján, az 1490 előtti Festetich-Kódexen a Kinizsi-címerrel indák közötti madár és számos háromosztatú tulipán látható. Mátyás király és Beatrix címeres tányérján, majolikapoharán és kelyhén tulipános a szegély. A XIV. század egyik 1340-ben készült missáléján, Károly Róbert és Nagy Lajos pénzein az Anjou-liliom szirmai között tisztán kivehetők a tulipánok; a Képes Krónikában és III. Béla király címerében pedig piros mezőben kék tulipánok figyelhetők meg. A XIII. század (Kun László, IV. Béla, II. Endre) pénzei további meglepetést szolgáltatnak. A XII. századi esztergomi királyi kápolna ("ítélkezőterem") oroszlános freskóján hármas osztatú indavégi tulipánok vannak az 1190-es évekből. Hasonlóak láthatók egy székesfehérvári kőpárkányon és az 1015-ben alapított pécsváradi bencés apátság egyik oszlopfőjén. A XI. századi veszprémi kőfaragó műhely kőfaragói frízeken palmettás tulipán-díszeket alkalmaztak.  1031-ből származik az eredetileg miseruhának készült a XII. században átalakított koronázó palást. Gazdagon díszített szegélyének szimbolikája hármas: emberi, állati és növényi. Szent István közvetlen bal keze felé eső madárpár között egy nagy hármas osztatú tulipán több helyen indavégi tulipánok vannak. A Magyar Szent Korona Szent Tamás képének zománcos lemezén és a felső "Pantokrátor" két oldalán indavégi tulipánok fordulnak elő, de találunk tulipánt honfoglaló magyar szablya markolatán, szíjvégeken és ruhadíszeken. X, sőt a IX.. századba nyúlhat vissza Ajtony címere, amelyen a hátsó lábain álló oroszlán mellső lábai közt piros tulipánt tart. Tulipán látható a szolnok-strázsahalmi tarsolylemezeken. A IX. századra keltezhető az Attila-kardjaként ismert szablyán, - amely Álmosé vagy Árpádé lehetett - indavégi tulipánok láthatók. A IX. századira keltezett nagyszentmiklósi kincslelet 2. számú korsóját indavégi lándzsás tulipánokkal díszítették.  A levédiai Csertomlikben talált kardmarkolat is tulipánsorral van díszítve. A IX. vagy VIII. századi Volga menti Tankajevkán talált tarsolyfüggesztő lemez szétnyitott szirmú palmettás tulipánt ábrázol. Tulipán és szív együtt fordul elő a martinovkai VI. századi szíjvégen és ez előtt számos belső-ázsiai leleten. A Kr.előtti V. századi Altaj-hegységi Pazyrik halomsíros temetkezéseiben bőven akadunk tulipán-ábrázolásra bőrpalackon, rátétes lemezen és szőnyegen. Előkelő szkíta lován pettyes kacagányban jelenik meg a temetkezésnél használt szőnyegen az anyaistennő előtt, aki ülve fogadja az elébe járulót és kezében olyan életfát tart, amelynek számos indás ága hármas osztatú tulipánban végződik. A legkorábbi ismert tulipán-ábrázolás a Kr.előtti VII. századból való egy dél-kaukázusi szkíta leletből Ziwiyeből. Aranyból készült pecsétnyomón öt vastagodó hasban végződő tulipán van.  A tulipánokról szóló munkáját Érdy Miklós így fejezi be: "A magyar díszítőművészet tulipán-motívumát tekintve a szkíta kultúrkör hiedelemvilágáig visszamenő egyezés -, amelynek az ázsiai türk népek az örökösei - jelzi azt, hogy milyen környezetben és hol folyt le a magyarság korai története. Mindezek nem azt jelentik, hogy a tulipán őshazája a Kárpát-medence, hanem azt, hogy ezt a virágot a különféle jelentéseket hordozó jelképeivel együtt magunkkal hoztuk az őshazánkból, ami szükségszerűen egybeesett a tulipán géncentrumával, amely területre az ősi tulipánfajtáknak - vadtulipánoknak - ma is 50-55%-a esik."
istvandr.kiszely.hu/ostortenet/





2014. május 28., szerda

Kék tenger

Mindannyian tudjuk, hogy a természetnél szebb, színesebb dolog nem létezik a világon, a természet színeinek nagy része érthető, logikusan megmagyarázható. Az ég kék, a fű zöld, a nap sárga.. ezek számunkra egyértelmű, megszokott tények. Ám van itt valami, ami sokunkat érdekel. Mi lehet a titka, hogy a tengerek és óceánok kék színűek? Ugyanezekből a vizekből ha merítünk egy pohárral, a víz színe átlátszó, a legkevésbé sem kék színű.

Nos több elmélet is létezik a tenger kék színéről, sőt, bizonyára a görög mitológiában is megvan a magyarázat arra, mitől lett kék a tenger. Bár a mitológiai személyek ábrázolásában nem feltétlenül játszott szerepet a kék szín, a különböző elképzelésekről szóló feljegyzések arról tanúskodnak,  hogy az ókori görögök bizony gyakran képzelték el a tengeri isteneket úgy, hogy megjelenésük harmonizáljon a tenger kék színével.
 
Poszeidon tengeri növényekből, moszatokból font koszorúja alatt pl. kék hajfürtökről szólnak az írások. Néreusz és Dórisz ötven lánya, a néreidák kék hajú, tengeri nimfák, akik a tenger alatti barlangokban élnek. Poszeidon feleségének legtöbbet használt jelzője pedig a “kékszemű” és a “kéklábú”.

A legelterjedtebb magyarázata ennek a kék égbolt, a légkör színe, melyet a tenger visszatükröz. Sokáig hittünk is ennek a feltevésnek, ám a tenger kék színe napszakonként és időjárástól függően változik, ezzel megkérdőjelezhető e-magyarázat.
Ugyanakkor abba is érdekes belegondolni, hogy egy folyónak, pataknak teljesen más a színe, holott ugyanúgy vízről van szó, még ha nem is mindig sós vízről. Erdőben, vagy egy tisztáson a tavak víz felszínén a kék ég sokszor tisztán látszik, a felhők körvonalai tűélesen rajzolódnak ki víz tükrében, ám a tavak, a folyók mégsem olyan kékek, mint a tengerek, vagy az óceánok.
Mindemellett az is ezen elmélet ellen szól, hogy bolygónk; a Föld az űrből nézve szintén kék, ami azonban már nem magyarázható tükröződéssel. Mi lehet akkor a válasz?
Kételkedésünkben utánajártunk, hogy is van ez pontosan. Az tények szerint a tárgyak színtelenek, amit mi a tárgyak színének nevezünk, azok valójában a róluk visszaverődő fény. A fény a napfény alkotórésze, a sugárzás egyik formája. Hullámzó mozgás az üres térben, melynek hatására a különböző hullámhosszú, látható fénysugarakat különböző színűeknek látjuk.

A rövidebb hullámhosszt szemünk ibolya színűnek, a leghosszabbat, pirosnak érzékel. A fény hullámhosszainak spektrumát láthatjuk a szivárványban is. Ezek a színek: lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös. A víz azonban elnyeli a fényt. A vörös és narancs hullámhosszokat a vízfelszín alatti első 15 méter víz nyeli el, így a fény kékebb megjelenést kap. 30 láb mélyen a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül 50 láb mélységben a zöld színkép is eltűnik.
A megmaradt kék és lila hullámhosszok a magyarázat arra, hogy a tenger színe sötétkék.  400 méter alatt teljes sötétség uralja a vízi világot.
A víz színét azonban a planktonok is befolyásolják. A görög plankton szó vándorlót, sodródót jelent. A planktonok többsége olyan parányi élőlények, amelyek helyváltoztatása elsősorban nem saját izomműködésükkel, hanem a víz áramlásával történik. A görög phyto, ( növény) szóból eredő fitoplanktonok közé tartoznak pl. a kovamoszatok (Diatomeae), cianobaktériumok (kékeszöld moszat), és a zöld algák (Chlorococcales).
A fitoplanktonok a tenger legfelső zónájában, a vízfelszín közelében élnek,  ahol még elegendő fény jut le a fotoszintézishez. A planktonokon a fénysugarak visszaverődnek és különböző színhatásokat (legfőképpen sárgás színárnyalatokat) hoznak létre, így a tenger színét a zöld szín irányába terelik.

Összességében tehát a tenger csodálatra méltó kék színe elsősorban a fények különböző anyagokról történő visszaverődésének, illetve elnyelésének köszönhető, melyet kis részben a vízfelszín közelében található planktonok és a felhők is befolyásolnak.

Cetcápa
Sajnos azonban a klímaváltozással a fitoplanktonok mennyisége világszerte csökken évente egy százalékkal. Ez nem csak  a tenger színét befolyásolhatja, de a folyamat az óceánok táplálékláncát is veszélyezteti, beleértve az embert is. Bár a fitoplankton a tengeri tápláléklánc legalján található, méltán nevezik a fitoplanktont a tenger üzemanyagának, hiszen bolygónk oxigénjének felét a fitoplanktonok termelik, emellett elnyelik a légköri szén-dioxidot is.
Megfogyatkozása hatással van az emberek által fogyasztott halakra is! S ahogy a tápláléklánc alján található apró élőlények, úgy a legnagyobb állatok is veszélyben vannak. A legnagyobb jelenleg élő halfaj, a cetcápa.
A cetcápa átlag testhossza 4-6 méter, de elérheti akár a 18 métert is. Termete ellenére nem ragadozó, planktonokkal és krillel táplálkozik. A cetcápa kitátja hatalmas száját, melyen keresztül a vízzel milliónyi apró élőlényt nyel. A víz a kopoltyúnyílásain át távozik. Ha a planktonok száma csökken, a cetcápa tápláléka is csökken…

Vigyázzunk a környezetünkre és csodaszép kék tengereinkre!

Szerző: · 

Zöld levelű, fodros növény - a petrezselyem

A petrezselymet - Petroselinum hortense - az ókorban inkább gyógynövényként, mint konyhai fűszerként tartották nagy becsben.
Petrezselem, petruska, sőt petrezsirom neveken is szerepel régi szakácskönyvekben. A latin petroselium név a görög petrosz (szikla, kő) és a szelion (növény) szavak összeolvadásából jött létre. A rómaiak ételeiben jelent meg először, és hamarosan olyan népszerű lett, hogy azt az embert, aki mindenbe beleártotta magát, petrezselyemnek nevezték.Az antik Rómában gladiátoroknak adták a harc előtt, mert azt gondolták, hogy nemcsak a bátorságuk, hanem a bicepszük terjedelme is megduplázódik tőle. A görög orvosok úgy vélték, a petrezselyem a legerősebb vizelethajtó gyógynövény.


A világ egyik leggyakrabban használt fűszernövénye a petrezselyem, mely azon kívül, hogy friss, aromás ízt ad ételeinknek, ennél még jóval többet is tud. Hihetetlenül tápanyag dús, A- és C-vitamintartalma kiemelkedő, ráadásul a K-vitamin legkiválóbb forrása is egyben.


A petrezselyem számos pozitív hatással van egészségünkre a benne található illóolajoknak és flavonoidoknak köszönhetően.


A flavonoidok segítenek megelőzni a sejtek károsodását, a gyulladások kialakulását, illetve számtalan kutatás eredménye igazolja, hogy a rákos megbetegedések megelőzésében is fontos szerepet töltenek be.
 A petrezselyem nyers fogyasztása nemcsak megszünteti a kellemetlen leheletet, hanem méregteleníti is a májat, vesét és az epét.

Segít a stroke, a cukorbetegség és egyéb szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, vagy akár csökkentésében!

Ha valakinek karikás a szeme, éhgyomorra néhány karika petrezselyemgyökeret kell elfogyasztani. Még érdekesebb a szeplők elleni hatása: néhány nyers petrezselyemlevél szárát 2 dl vízzel leforrázunk, 15 percig hagyjuk ázni, majd leszűrjük. Gézt mártunk a lébe, s ezzel mosogatjuk naponta 15-20 percig a szeplős bőrt.
 

 
A petrezselyem a magyar konyha hagyományosan használt zöldségei közé tartozik.
 
Petrezselyemszósz:

Nagyon jól kiegészíti a sült vagy grillezett húsokat, halakat.
Egy evőkanálnyi margarinon piríts sárgásbarnára másfél evőkanál lisztet. Tegyél bele két-három csokor finomra vágott petrezselymet. Öntsd fel egy bögre zöldséglével, és forrald össze. Fűszerezd sóval, borssal, tálaláskor keverj hozzá egy-két kanál tejfölt is.

Reggeli madárdal

A nyári reggel hangulatához hozzátartozik a madárdal. Hajnalban, ahogyan telik az idő, egyre több és más dallam hallható. Minden percben más-más madárfaj „érzi meg” a reggel közeledtét, és énekelni kezd. De honnan tudják a madarak, hogy mikor van reggel? Az ég világosságából és fényeiből. A legfrissebbek a rozsdafarkúak, akik már 4 óra tájban dalra fakadnak, hogy felébresszék a kakukkot, a cinegét és a rigót. Az ő daluk idején még teljesen sötét van. 5 óra után, a hajnali szürkülettel előbb az erdei pinty, majd a többi cinege és a fakúsz is megszólal. A kivilágosodás a barátposzátát és a házi verebet is szóra bírja. A zöldike, a kenderike és a tengelic viszont csak napfelkelte után, 6 óra tájban szólal meg. Ha azonban felhős-esős idő van, a madarak később kezdenek énekelni, mert később világosodik.

Tudósok szerint napi öt perc, amelyet madárcsicsergés hallgatásával töltünk, segít felvidítani a napot.

2014. május 27., kedd

Régi szakácskönyv


1877. május 27-én született Vízvári Mariska, a komika és sztárszakácsnő.

 


"Másfél évtizeden keresztül éppen csak megtűrték a nemzet első színházában, leginkább nagyapjára és szüleire való tekintettel. Mert azt nem vállalta be egy színidirektor sem, hogy a súlyos egyéniségű, neves színművész, Szigeti József unokája helyét bárki megkérdőjelezze a társulatban. És ha még egyetlen művész hírneve nem nyomott volna a latba, akkor ott volt az anyja, Szigeti Jolán komika, akit maga Szigligeti Ede, a neves színműíró és direktor szerződtetett a Nemzetihez, és a dundi, pisze orrú és mindig jókedvű színésznő a férje, Vízvári Gyula, aki a színház egyik vezető komikusa volt. A szülők a színpadon éltek, ott is ismerték meg egymást, Vízvári hosszas udvarlás után 1878-ban vette feleségül partnerét.

Az ő egyetlen gyermekük, Mariska (született: Vízvári Mária) született tehetség volt, ereiben valódi színészvér csörgedezett és ezt a tehetségét mielőbb meg is csillogtatta a nemzeti színpadán, hiszen tizenhárom évesen a jó Paulay direktor már szerepet adott neki az Alfonz úr című darabban. Úgy tűnt semmi meg nem akadályozhatja a fiatal lányt abban, hogy folytatva a családi hagyományt, ő is a színpadon arasson babérokat. Ám, mint azt a már idős színésznő jubileumi interjújában elmesélte, a szülői, főleg az atyai jóváhagyást erőnek erejével kellett otthon kierőszakolnia. 1894-ben, hogy megváltoztassa apja döntését, éhségsztrájkba kezdett, ami során annyira lefogyott, pedig anélkül is eléggé vézna volt, hogy Vízvári Gyula nagyon megijedt. Lánya ijesztő soványsága a tüdővésszel fenyegetett, ennek pedig a lehetőségét is igyekeztek kivédeni, így hát a színész apa beadta a derekát, és hozzájárult leánya színi tanulmányaihoz.
Másfél évtizednek kellett eltelnie addig, míg megtörtént a csoda. Legalábbis Csathó Kálmán így emlegeti azt a pillanatot, amikor a 33 éves, mellőzött, éppen csak megtűrt, elvált, két gyermekes színésznő egy pazar karakterszerepben végre bebizonyíthatta valóban színpadra termett. 1912-ben egy ismeretlen XV. századi francia bohózatban Hevesi Sándor Rajnai Gábor partnerének Vízvári Mariskát szemelte ki. Mivel addig komikus szerepet nemigen kapott, többen kételkedtek a választás helyességében, ám nem nekik lett igazuk. A szenzáció erejével hatott Vízvári Mariska játéka – írta Csathó Kálmán. A nagyapja és szülei árnyékában élő tehetséges asszony végre kiteljesedett a színpadon, „az addig gátlásos, bizonyos félszegséggel küzdő színésznő egyszerre felszabadult ennek a sikernek a hatása alatt. Megtalálta a maga igazi hangját, egyszerű lett, közvetlen és természetes.” Így pályájának tizenhatodik évében elindult a karrierje, sorra kapta a koránál idősebb szerepeket, amelyekben nagyszerű alakításokat nyújtott. Az egyik legismertebb volt a Nem élhetek muzsikaszó nélkül Zsani nénije, ezt a film is megőrizte az utókornak.


„Vegyünk másfélkilós szép vesepecsenyét; megsózzuk, megborsozzuk, füstölt szalonnával megspékeljük, forró zsírban aranybarnára pirítjuk… elfogyasztása után pedig mehetünk egyenesen Karlsbadba…” – hangzott nem kevés iróniával a harmincas évek derekán a Magyar Rádió Háztartási tanácsadójában amint a színésznő saját receptjét sorolta. Ízek és zamatok – akik látták a színpadon sokszor a jó ételhez hasonlították játékát. Nem véletlen tehát, hogy a kor sztárja – akár mostanság is – egy egészen másfajta területen is kiteljesítette önmagát, és lett újabb sztár.
Az 1930-as években számtalan szakácskönyv jelent meg, úriasszonyok, és neves szakácsok, cukrászok egymás után osztották meg a széles közönséggel főzési tudományuk titkait. Ezen könyvek elsősorban a korhangulat szerinti magyar életérzés erősítését és ezen belül a magyar konyha népszerűsítését, hagyományainak megőrzését szolgálták. Ebben a nagy kínálatban bőségesen helye volt Vízvári Mariska kötetének is. A színésznő előbb a Színházi Élet olvasóinak „főzött” A konyha művészete című saját rovatában, később 1931-ben a Budapesti Hírlap kiadásában jelent meg ugyanezzel a címmel az írások összegyűjtött változata."
forrás: Vargha Zsuzsa/


 



Mi az oka annak, hogy ebben a műfajban egy-egy könyv maradandónak, időtállónak bizonyult ? Generációk kedves könyve lesz, amely féltett kincsként száll anyáról leányra.

Az, hogy receptjei jók, használhatók, elkészítésük öregbíti a háziasszony hirét-nevét önmagában kevés, hiszen a megjelent és megjelenő szakácskönyvek többsége is használható recepteket közöl.
 Könyvének minden sorából az asszony szól az asszonyhoz, a tapasztaltabb társ a kevésbé tapasztalthoz nem előadói emelvényről, hanem baráti beszél­getésben.

- Én ezt így csinálom, azt úgy szokták elkészíteni, emezt ajánlom, mert igen finom, bár kissé drága ... és így tovább.

ízes magyarság, egyéni báj, az abszolút hozzáértésből fakadó tekintély teszi ezt a hasznos, igen hasznos könyvet élvezetes olvasmánnyá, nemzedékek kincsévé.
Manapság sok háztartásban becses kincsként őrzik a színésznő szigorú ceruzaportréjával díszített kemény címlapos kötetet, amelyet 1957-ben jelentettek meg az eredeti szakácskönyv alapján (azóta többször több féle kiadásban jelent meg).

A könyv olvasása is élmény, azon túl, hogy a legegyszerűbb konyhai fogásokat, mint például a tarhonya főzését is tökéletesen elsajátíthatja belőle a kezdő háziasszony, útmutatást kap a befőzésre, a heti menüre vonatkozólag. És miközben elmerülünk a boldog békeidők hangulatában, derűvel olvassuk a recepteket, amelyek így kezdődnek „végy tíz nagy tojást….” Varázslatos időutazás, gasztro élmény és praktikus kézikönyv..
Vízvári Mariska pogácsája
40 dkg lisztet 24 dkg margarinnal, ízlés szerinti sóval és 2 deci tejföllel összeállítjuk keményebb rétestésztaszerűvé. Egy órán át pihentetjük, utána kinyújtjuk, majd apró pogácsákat szaggatunk.
(Kiegészítés: Tetejét tojássárgájával megkenjük, 170 fokon 20 perc alatt aranybarnára sütjük. Tetejére szórhatunk reszelt füstölt sajtot, durvára vágott diót, szezámmagot)

A tej világnapja

Magyarországon 1957 óta tartják, május utolsó keddje. 

A kiegyensúlyozott táplálkozás keretében a tej számos, a megfelelő növekedéshez, a csontok és a fogak fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagot szolgáltat. Értékes kalciumforrás, 200 ml a napi javasolt kalciumbevitel egyharmadát fedezi. Ezen kívül fontos fehérje, energia, B2 és B12 vitamin, foszfor és jódforrás, továbbá hozzájárul a táplálkozással való B1 vitamin, niacin, folsav, A, D és C vitamin, kálium, magnézium és cink bevitelhez.

A fejés és a tejtermelés időszámításunk előtti időkre vezethető vissza. Időszámításunk előtt az ötödik évezredben már foglalkoztak a tejjel, feldolgozták azt vajat és sajtot készítettek belőle. A legrégebbi írott adatok indiai és szanszkrit nyelven szólnak a tejről és annak a táplálkozásban vállalt szerepéről. Régészeti kincsek bizonyítják a tej feldolgozását az ókori egyiptomiaknál, görögöknél és suméroknál.

A tejgazdaság és a tej feldolgozásának ugrásszerű fejlődése a XIX. század kezdetére vezethető vissza, amikor is a piaci termelés és az iparszerű feldolgozás egyre nagyobb szerepet kapott. Igazából a nagyvárosok kialakulása, és az ott koncentrálódó fogyasztók igényeinek fokozott megnövekedése eredményezte, mind a tejtermelés, a feldolgozás valamint a tejfeldolgozó gépek és berendezések elsődleges szerephez való jutását.


Tejtermékek
 
A Joghurt-legenda
A történet ott kezdődött, hogy az állatok tejet adtak. Ennek idestova hat-hétezer éve. A magas hőmérséklet hatására – merthogy hűtőszekrényük nem volt még - a tej megsavanyodott. Ekkor jöttek rá, hogy a savanyú tej üdítőbb, szomjoltóbb és hosszabb ideig eltartható, mint a tej.

Egyik legenda szerint maga Isten küldte el a joghurt titkos receptjét egy angyalával Ábrahámnak, az egyik patriarchának, aki állítólag 175 évet élt. Egy másik történet a mongol Dzsingisz Kán nevéhez kötődik, akinek egyik követe a meghódított falu népétől bosszúból víz helyett tejet kapott a kulacsába. A lovas azonban túlélte a sivatagot, sőt igencsak ízlett neki a melegben és a rázkódástól elkészült joghurt. Ezt aztán Dzsingisz Kán lovasai hódításaik során mindenhova magukkal vitték.

Nyugat-Európába I. Ferenc bélproblémáinak köszönhetően került, aki a török szultántól kért segítséget, miután saját orvosai nem tudták meggyógyítani. A szultán orvosa egy birkacsordával és a joghurt titkos receptjével érkezett az udvarba. A „titkos recept" alapján elkészített birkatej (a joghurt) meggyógyította a királyt, és az udvarban egy időre elterjedt a joghurt ivása, aztán ismét elfelejtődött 400 évre.

A 20. század elején, egy orosz biológusnak, Ilya Metchnikoffnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt, így a benne található élő kultúrák rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára: ezek a „jó” baktériumok harcolnak, ill. megakadályozzák a bélben a toxikus anyagokat gyártó baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért 1908-ban Nobel-díjjal tüntették ki.

A joghurt ezután terjedt el Európa-szerte, bár még csak kis manufaktúrákban gyártották
 
A joghurt tartalmaz minden olyan tápanyagot, amire az emberi szervezetnek szüksége van, ezért egyike a legjobb energiaforrásuknak. A benne lévő kalcium az élelmiszerek között legnagyobb mértékben, kb. 90 %-ban felszívódik, és azáltal, hogy sokkal magasabb kálium-, mint nátriumtartalma, vérnyomásunkat is kedvező irányba befolyásolja. A tejsavas erjesztés alatt a tejtermékek egyes vitaminokban is gazdagodnak: a tejsavbaktériumok mindenekelőtt vízben oldható B vitaminokat, nikotinsavat, folsavat és biotint termelnek. Ezeknek a vitaminoknak a mennyisége erjesztés alatt akár 30-50%-kal is megnövekedhet.
Tartalmaz továbbá aminosavakat, amelyek szükségesek a dopamin és a noradrenalin termelődéséhez, mely anyagok stresszhelyzetben kiürülnek a szervezetből.
A tejtermékekben, így a joghurtban és a kefirben megtalálható tejcukor különleges élettani szereppel bír. Elősegíti az érfal regenerálódását, gátolja az érelmeszesedést, és ezen keresztül csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A tejcukor segíti a kalcium felszívódását is. A joghurt a fogyókúrázók őrangyala. A joghurtban található tápanyagok (zsír, fehérje, tejcukor, ásványi anyagok, vitaminok, bioaktív anyagok) könnyen felszívódó, jól emészthető állapotban vannak jelen. De kitűnő szépítőszer is: fölfrissíti a fáradt bőrt.



Zöldségekhez is nagyszerű zöldfűszeres salátaöntet készíthető joghurtból Zöldségekhez is nagyszerű zöldfűszeres salátaöntet készíthető joghurtból

2014. május 26., hétfő

Magyarország kincsestára - világörökségek

 A múlt ajándéka a jövőnek.. A világörökséget jelölő szimbólum az emberi alkotómunka, emberkéz alkotta forma /négyzet/ és a természet /kör/ harmonikus kölcsönhatását és egybefonódását jelképezi, illetve a Földet és az  értékeket   körbeölelő védettséget.
 

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta a Világörökség része .
Pannonhalma ezeréves apátsága a magyarok szakrális hegyén.  a Szent Márton hegyen található.Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.

Egy ezredév szellemét, hitét fonják körbe a robosztus falak. Hitet az életben, a tudásban és az alkotó emberben. Ezerötszáz éve él a gondolat, amely Szent Bemedekben megfogant és követőkre talált e helyen, ahol a  Szentírás és Benedek tollából származó bencés Regula -a kolostori élet szabálykönyve - ad útmutatást a mindennapokhoz. Királyok hittek az erőben, mely az évszázadok során megtartotta ezt a szellemet.
Az apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz elemek egyaránt felfedezhetők. A XI. századi, első épület egy tűzvészben elpusztult és a XII. századi épület jelentős méretű maradványai is csak a mai templom falaiban találhatók meg. A ma látható bazilika kialakulásának legjelentősebb korszaka a XIII. században Uros apát (1207-1243) kormányzásának ideje. Hatalomra kerülésének első éveiben kezdődhettek az építkezések, a befejezés a felszentelésről szóló oklevél alapján 1224-re tehető.

A monostor életében a következő jelentős építési időszak Mátyás király nevéhez fűződik: a XV. század végén épült többek között a mai kerengő, a Szent Benedek-kápolna és valamennyi szentély késői gót boltozata. A reneszánsz épületplasztika a Szűz Mária-kápolnán és a templom északi kapuján figyelhető meg. A török hódoltság után a XVIII. században Sajghó Benedek főapát (1722-1768) építtette fel a monostor ma is álló barokk épületeit - a kolostor jelenlegi kiszolgáló és lakóhelyiségeinek nagy részét, melyek közül művészettörténeti szempontból az új ebédlőterem érdemli a legnagyobb figyelmet. A XIX. század első évtizedeiben épült a klasszicista torony és a könyvtár épülete, a XX. században pedig a gimnázium és a diákotthon olaszos jellegű épülettömbje.

Könyvtára több mint 300.000 kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A Főapátsági Levéltár számos, értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős. 

Ezer év emlékét vigyázza a közeli dombon az emlékmű,mellyel száz éve tisztelgett népünk a magyar állam alapításának millenniuma előtt. A közeli kicsiny kápolnában szerzetesek hamvait rejtik a kövek, életüket a bencés rend tagjaiként, a kolostor lakójaként élték.

Messze lát a tetőre felkapaszkodó. Lába előtt terül el a táj, falvai mind gyűrű fogják körbe Pannónia kicsiny hegyét. A vár tövében érezni a levendula illatát, mely nyaranta lila szőnyegként borítja be a domb oldalát.
Gyógyír a szer, mondják.  Gyógyítja a kert a lelket, szellemet, a színes virágok, fák, bokrok arborétuma a rend tagjainak nyugalmát és pihenését szolgálja.

Zamatos a bor, mely a környező domboldalakon termő édes szőlőkből ered és löszfalba vájt pincék hűvösében egy tál étel mellé ajánlkozik.Nyugalmat áraszt a ravazdi erdő, útjai famatuzsálemek között kanyarognak.

Pannonhalmán a múlt és jelen összeér. Lépj be be vendég az apátság falai közé és láss, hisz van rá szemed, hogy észrevedd, a szellem magasabb, mint amilyennek a falakat hiszed!

/forrás: Bencés főapátság,Pannonhalma,
látnivalók Magyarországon/


2014. május 25., vasárnap

Gondolatok

Ha a kút eldugul, és a forrás betömődik, mélyre kell leásnunk és a földet megbolygatnunk, hogy a kutat kinyissuk, és a forrást felszabadítsuk. Ily módon és hasonló célból kell bensőtöket felbolygatni, ha meg akarjátok találni az igazságot. Amint földben a víz,  úgy van az igazság a szívetekben elrejtve.

Különbséget kell tenned a lényeges és a lényegtelen között.Légy szilárd, miként a szikla, ami a helyeset és a helytelent illeti, lényegtelen dolgokban pedig mindig engedj másoknak.

Jiddu Krishnamurti

Jiddu Krishnamurti  ) indiai filozófus, író, teozófus és spirituális tanító volt.

Jiddu Krishnamurti - Az Élet könyveKrishnamurti 1934-ben azt mondta: "Miért könyvekből akartok tanulni, miért nem az életből? Nézzetek szét, állapítsátok meg, mi igaz, és mi hamis mindabból a kényszerítő erőből és kegyetlenségből, ami körülvesz benneteket, és rátaláltok az igazságra." Többször hangoztatott álláspontja szerint egyedül "az élet könyvét" érdemes "olvasni",amelyben az életerő állandóan hullámzik, és amit képtelenség a gondolatok börtönébe zárni. Az összes többi könyvben csupán másodkézből származó információkhoz juthatunk hozzá. "Az emberiség történetét magunkban hordjuk. A nagy mennyiségű felhalmozódott tapasztalat, a mélyen gyökerező félelmek, szorongások, fájdalmak, örömök és mindenfajta hitek mind-mind évezredek alatt halmozódtak fel az emberi tudatban. Mi magunk vagyunk a könyv.

Gyermeknap

"Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya van,
A csillagok közé ő még el-elsuhan,
S kitárja vidoran a mennyek ajtaját:
Hiába könyveid, hiába lángeszed,
Az Isten titkait ki nem kémlelheted,
Csak gyermeklelken át."

Móra Ferenc



Móra Ferenc : Amikor a földön...

Amikor a földön
Gyermekek zokognak,
Az ég angyalkái
Mind elszomorodnak.
Vidám kacajuknak
Megszegül a szárnya,
Felhőt borítanak
Az ég ablakára,
Bánatos szemükből
Könnyek harmatoznak,
Amikor a földön
Gyermekek zokognak.

Amikor a földön
Gyermekek nevetnek,
Nagy az öröm kéklő
Mezején a mennynek.
Jókedvű angyalkák
Le-lekukucskálnak,
Fellegek nyílásán
Csókokat dobálnak,
Szivárványszalagból
Csokrot kötögetnek,
Amikor a földön
Gyermekek nevetnek.




2014. május 23., péntek

Finom, gömbölyű és egészséges

A két gyümölcs, illetve történetük, részint közös tőről fakad. A cseresznye latin nevét (Prunus avium, azaz „madárcseresznye") onnan kapta, hogy a madarak kedvelt csemegéje. Őshonos a Kárpát-medencében, és több száz, illetve több ezer éves adatok tanúsága szerint Nyugat-Ázsiában, Szibériában és Kínában is. Napjainkban az Ibériai-félszigettől Skandináviáig sok helyen vadon is megtalálható: elterjesztésében a madarak és a légionáriusok egyaránt részt vettek. Őseink a cseresznyét elsősorban szőlőföldekre telepítették, de a XVI. századra már exportálni is tudtuk.



A meggy a cseresznye illetve a Prunus nemzetség egy másik faja, az Észak-Iránban és a jelenlegi Türkmenisztán területén őshonos P. fruticosa segítségével alakult ki. Más vélemények szerint a másik Prunus faj a Fekete-, és a Kaszpi-tenger mellékén őshonos Prunus acida lehetett. Az utóbbi elmélet mellett szól erősen savanykás íze is. A meggyet a görögök már i.e. 300 táján ismerték, de népszerű volt a perzsák és a rómaiak körében is.
 
A cseresznye fogyasztása vitamin- (A, B és C) és ásványi anyag (kálium, kalcium, foszfor) tartalma miatt előnyös. Magas rosttartalma elősegíti az emésztést. Piros héja és húsa antociánban gazdag, tehát kiváló antioxidáns. Anyagcserét serkentő hatása révén segíti az ízületekben esetlegesen lerakódott húgykősav eltávolítását, és tisztítja a bőrt.

A meggy vitamin- és ásványi anyag összetétele hasonló a cseresznyééhez, azonban majdnem tízszer annyi A-vitamint és jóval több szerves savat tartalmaz. A meggy B-vitamin gazdagsága is említésre méltó. Elősegíti az emésztést, a keményítő és a fehérje feldolgozását, felszívódását. Serkentőleg hat idegeink működésére. Ásványi anyagai közül kiemelendő vas-, kalcium-, kálium- és magnéziumtartalma. Szerves savai segítenek az erek tisztításában, serkentik a veseműködést, az anyagcserét, és elősegítik a vitaminok felszívódását, de kitűnő vízhajtó is. A-vitamin tartalmánál fogva megtisztítja légzőszerveink nyálkahártyáját, erősíti szervezetünk természetes védekező rendszerét. A- és C-vitamin, valamint antocián- és bioflavontartalma kiváló antioxidánssá teszi a meggyet.

A meggyszárból fogyasztó hatású teát készítenek, amelynek a szívműködésre, a szívizmokra és a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatását egy magyar tudós fedezte fel.

Nemzeti parkok


A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára, amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól, és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is. (Az első nemzeti park, amelyet ilyen névvel is hoztak létre, az Egyesült Államokban 1872-ben létesített Yellowstone Nemzeti Park volt.) A nemzeti parkok működését az 1948-ban alapított Természetvédelmi Világszövetség előírásai szabályozzák.

 

Az európai nemzeti parkok napja




Az EuroPark nevű szövetség a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseit és jelentőségét kívánta népszerűsíteni. Az Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, s együttesen 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős. 1999-ben indított programja alapján május 24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban. 
 
Magyarországon tíz nemzeti park van. 
A nemzeti parkok listája:

Hortobágyi Nemzeti Park
Hazánk első nemzeti parkja, 1973. 01. 10.én  alapították.
Legjellemzőbbek a szikes puszták, a löszpuszták, a mocsarak és az árterek.
Címer állata a daru, mely éppen nász táncot jár.
Területe: 805, 49 km2


                                   


 Kiskunsági Nemzeti Park
1974-ben alapították hazánk második nemzeti parkja.
Jellemzőek a tájra a homokbuckák, a homokos és szikes puszták, elszórtan mocsarak.
Egész területe bioszféra rezervátum.
Címerén a jellegzetes homokbuckák láthatóak.
Területe: 567, 61 km2

                                    

Bükki Nemzeti Park
1966-ban alapították, Magyarország harmadik nemzeti parkja, viszont
az első olyan melyet az Északi-középhegységben hoztak létre.
A hegység főként dolomitból és mészkőből épül fel,
jellemzőek a víznyelők, a kiemelkedő kövek és a
barlangos terepek.
Címerén középen a szártalan bábakalács és azt
bükk levél veszi körül.
Területe: 402, 63 km2

                                    

Aggteleki Nemzeti Park
1985-ben alapították, Magyarország negyedik nemzeti parkja.
Többnyire mészkőből épül fel és más üledékes kőzetekből,
jellemzőek még a világ örökségnek nyilvánított cseppkő- és
karsztbarlangok, illetve a víznyelők.
Címerén a foltos szalamandra látható,
amely itt különlegesen kedvező élőhelyet
talált magának.
Területe: 201, 7 km2

                                   

Fertő-Hanság Nemzeti Park
1991-ben alapították, Magyarország ötödik nemzeti parkja ként.
Területén híres nádas-mocsaras vidék alakult ki, ahol
rengeteg védett madárfaj él.
Címerén a nagy kócsag látható.
Területe: 235, 88 km2

                                  

Duna-Dráva Nemzeti Park
1996-ban alapították, hazánk hatodik nemzeti parkja.
Területén híres a gemenci vadállomány, az ártéri erdők
melyek rengeteg madárnak adnak otthont.
Címerén repülő vízimadarak láthatóak.
Területe: 494, 79 km2

                             

Körös-Maros Nemzeti Park
1997-ben alapították, hazánk hetedik nemzeti parkja ként.
Jellemzőek rá főként az ártéri erdők és a nagy kiterjedésű
puszták.
Kiemelt feladata az erdélyi hérics és a bókoló zsálya védelme,
mert csak itt található meg az egész országban.
Címerén a puszták jellemző faja a túzok látható.
Területe: 501, 34 km2

                                    

Balaton-felvidéki Nemzeti Park
1997-ben alapított Balaton-felvidéki Nemzeti Park,
hazánk nyolcadik nemzeti parkja.
Feladat a Balaton egyedi állat- és növényvilágának
megőrzés, kiemelkedően a vízimadárvilág
védelme.
Területe: 569, 98 km2

                                

Duna-Ipoly Nemzeti Park
1997-ben alapították, Magyarország kilencedik nemzeti parkja.
Hazánk talán leggazdagabb élővilágú nemzeti parkja,
néhány faj csak itt található meg.
Címerállata a ritka havasi cincér.
Területe: 603, 14 km2

                               

Őrségi Nemzeti Park
Hazánk legfiatalabb tizedik nemzeti parkja, 2002-ben
alapították.
Területén él a ritka siketfajd is, ezen kívül számos
ritka tőzegmohafajnak és liliom féléknek, nősziromnak
add otthont. Gyakoriak a ritka védett növények.
Területe: 440 km2

Tájegységek - hungarikumok

Magyarországon hat nagy tájegység különíthető el: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység (a két utóbbi tájegységet a köznyelvben Dunántúlnak is hívják), az Északi-középhegység.

Budapest és a Közép-Dunavidék hungarikumai

El sem tudjuk képzelni az életünket a ma már nem csak a budapesti, hanem a magyarországi cukrászdák elmaradhatatlan süteményféléi, a dobostorta, a "zserbo" azaz a  Gerbeaud-szelet, a híres cigányprímásról elnevezett Rigó Jancsi-szelet, vagy a német-francia kugler /mignon/ nélkül. Szülőatya-cukrászmestereik jóvoltából ezek éppúgy részei a magyar cukrászkultúrának, mint ahogy a fővárosi édesipar híressé lett termékei - a konyakmeggy, vagy a szaloncukor. A szaloncukrot az egész világon hungarikumnak tekintik .



Aki Nagymaroson jár, gesztenyét és málnát, a Szentendrei-szigeti kirándulók szamócát és köszmétét, a Duna jobb partján Buda-vidéki kajszi-és őszibarackot, Tétény környékén mandulát, Solymáron gömbölyű, Pomázon hosszúszárú cseresznyét, Szobon ribiszkét keressen a piacokon, ha helyi specialitásra éhezett meg!



A zöldség-és fűszernövények közül a rozmaring Soroksár, a csiperkegomba Budafok, a Körösi-saláta néven híressé lett termék, a János-napi retek /Csepel-sziget/ a vecsési /savanyú/ káposzta érdemelte ki a hungarikum jelzőt.

Nyugat-Dunántúl hungarikumai

Húzott réteseket, tökös, mákos, győri páros-zsemlét, pozsonyi kiflit,/diós,mákos/
rábaközi és hökkön sült perecet találunk helyi specialitásként. Zalából származó ünnepi kalács a baba alakú "fumu"

A hőkőn sült perec, más néven hökkön vagy hőkkön sült perec két ágból font kerek, 20-22 cm átmérőjű, fényes, vörösesbarna felületű termék. Az Őrségben és Hetésben lakodalom, búcsú alkalmával, aratás, szüret idején fogyasztották.
A hőkőn sült perec jól kidagasztott tésztáját kelesztették, majd átgyúrták. Felosztották 1-1 ágának megfelelő, ökölnyi cipókra. Pár perc után rudakká sodorták. Kettőt összefontak kör alakúra, “kukoriba”. Felületét tejes tojással megkenték, majd forró kemencében a “hőkőre” (kemence fenekére) rakták sütni. Amikor kiszedték, cukros, zsíros vízzel megkenték, kosárba rakták, ruhával letakarták, és már kész is volt a finom őrségi perec.

A régió tejtermékgyártói sokat köszönhetnek a jó levegőnek és a jó tejet adó teheneknek. A vásárlók pedig  a körözött túró, csúcsos túró, őrségi kecskesajt, Lajta, Göcseji-sajt, Óvári sajt  stb. gazdag kínálatából válogathatnak kedvükre.

Erdei ajándék a sötét trombitagomba, az aranyvessző /solidago/ méze, a lilatönkű pereszke, mely ízletes gomba. Hogy a hajdina/pohánka vagy a tönkölybúza is e táj jeles terménye, kevésbé ismert, mint az.
hogy a mézes-pálinka nyugat-magyarországi specilalitás.