"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. november 30., vasárnap

Vers - vasárnapra

Endrődi Sándor: A szeretetről

Valakit, valamit szeretni kell.
Istent, szülőföldet, hazát.
Kinek lelkében nincs szeretet:
Az élete csupa pusztaság.

Valakit, valamit szeretni kell.
Nyíló virágot, kék eget,
Minden koldusnál százszor koldusabb,
Ki senkit, semmit nem szeret.

Valakit, valamit szeretni kell.
Jók vagyunk, ha szeretünk.
Az Isten a szeretet tüzét
Szövet nélkül adta nekünk.

Valakit, valamit szeretni kell.
Hogy szívünk boldogabb legyen,
Kivert kutyánál is gazdátlanabb
Az ember, hogyha szívtelen.

Valakit, valamit szeretni kell.
A szerető szív tündököl.
S Isten világa örök éj marad
Annak, ki mindent csak gyűlöl.

 Endrődi Sándor költő, író, irodalomtörténész
1850. január 16. — 1920. november 7.

Endrődi Sándor (13691 bytes) 
 Költészete mellett igen jelentős irodalomtörténeti munkássága is.

November 30. - András napja


A latin Andreas névből származik, mely a görög eredetű Andreiaszból alakult ki.
Jelentés: férfi, férfias

András apostol halászember volt, később Jézus tanítványa lett. Oroszország védőszentje, mivel a legenda szerint egészen a Volgáig hirdette az evangéliumot. Néró császár uralkodása idején mártírhalált halt. A legenda szerint átlósan ácsolt kereszten végezték ki. Innen az "András kereszt" elnevezés. 

Ilyet láthatunk útjelzőként a vasúti átjárók előtt is.

Már az Árpád-kortól kezdve a leggyakoribb és legnépszerűbb keresztnevek közé tartozott.
Szinte minden idegen nyelven megtalálható, az angolok Andrew, a franciák André, az olaszok Andrea, a spanyolok Andres, a németek, dánok, hollandok Andreas, a csehek, oroszok Andrej, a lengyelek Andrzej, Jendrzej alakban viselik.

Családnévként is közkedvelt név, nagyon sok alakban fellelhető pl: Anda, Andacs, Andics.

A magyar királyok közül hárman viselték az András nevet: I. András (1046-1060), II. András (1205-1235) és III. András (1290-1301).

Az András név fellelhető több magyar település nevében így például: a vas megyei Andrásfa, a Zalaegerszeg melletti Andráshida, a békés megyei Békésszentandrás.

SZENT ANDRÁS A SZENT KORONÁN 




András apostol és a magyar nemzet András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében.
Annál is inkább, mivel a magyarság 

önmagát szkítának jelölte meg 

ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kultúrában.

Továbbá a honfoglalás kori arab és európai írók mind, de a magyarság szövetségesei és ellenfelei is mindannyian szkítának nevezik a magyarokat.

A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jóhírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta.

Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. 
Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás kori síroknak a kereszt.

Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján 

a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották,
az általuk újnak nevezett, "római hittel" szemben.


Táltos - Dávid Julia alkotása

A népszólás szerint "Az András napi hó, vetésnek nem jó." vagyis ha november végéig leesik az első hó, az árt a vetésnek.

A nap már az adventnek, illetőleg az egyházi évnek a kezdete, amely beleesik a téli napfordulat időszakába, és így alkalmas mindenféle bűbájosságra, főleg az eladó lányok szerelmi praktikájára. A korábbi időkben a pap ezen a napon szokta felolvasni a plébánia az évi történéseit, így az esküvők és születések számát is, amiről az egyszerű emberek, főleg a fiatalok arra következtettek, hogy András házasságszerző szent.



A lányoknak, hogy belelássanak a jövőjükbe, többnyire magányosan, titokban kellett a különböző praktikákat elvégezniük.

Például:

- az a lány, aki meg akarja látni, hogy ki lesz a jövendőbelije, András napján böjtöljön, és este tegyen a feje alá egy férfigatyát, akkor álmában meglátja őt.

- ugyanezen a napon egész napi böjtölés után sózzon meg este egy darab kenyeret, lefekvés előtt imádkozzon 3 Miatyánkot és 3 Üdvözlégyet, utána harapjon a kenyérből, a megmaradt darabot pedig tegye egy kis tükörrel együtt a vánkosa alá. Éjfélkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja benne a vőlegényét.

- Este a lányok lefekvés előtt megmosakodtak, de nem törölköztek meg, majd álmukban a jövendőbeli kedvesük letörli őket.

- Sok nagylány lefekvéskor a párnát háromszor megforgatta e szavak kíséretében: párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg a jövendőbeli párom!

- Megrugdosták az ólat, mert úgy tartották, hogy ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez.

- Gombócfőzéskor a gombócok közepébe férfineveket rejtettek, s hitték, hogy amelyik először jön fel főzéskor a víz színére, az lesz a jövendőbeli férj neve.

- Ólmot is öntöttek, s az ólóm formájából megpróbáltak a leendő férj foglalkozására következtetni.

Az egész napi böjt nélkül a férjjósló praktikák nem voltak hatékonyak.

 András napi köszöntők:


„Valahányat ugrik életében a szarka, / Valahányat billen annak a farka, / Valahány szarkának farktolla tarka, / Oly sokáig tartsa a szerencse marka! / Szívemből kívánom!"
„András napja ma vagyon, / Kotlós tyúk ül a padon, / Ahányat ugrik féllábra, / Annyi áldás szálljon rája! / Nem volna kár felírni a nevét egy tönkre, / Felvinni a Tokaji hegyre, / Onnan lelökni Lökre, / Hogy híre­ neve múljon el örökre! / Isten sokáig éltesse!"
„András napja ma vagyon, / Ugrik a bak a fagyon, / Azért ugrik a fagyon, András nekem pénzt adjon!"


Andrással befejeződnek a zajos mulatozások, "András zárja a hegedűt". Legfeljebb az András utáni szerdán, "kukaszerdán" lehetett még otthon muzsikálni, de  másutt nem. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent. 

2014. november 29., szombat

Kedvenceink - a sütemények


A sütemények története a középkorba vezethető vissza. Az elődeink sokáig csupán a mézet ehették édességként, így alakultak ki a mézeskalácsos céhek a 17. század elején. A magyarországi cukrászat megteremtői külföldről jött mesterek, "pepecsművesek" voltak, akik a főurak szolgálatába álltak, és feladatuk volt az ünnepi lakomáknál az asztalok feldíszítése is.

A hazai cukrászdák a reformkor idején nyíltak meg, és az akkori polgári ízlésvilágnak megfelelően többségüket biedermeier stílusban rendezték be, a kis asztaloknál, székeken ülve nassolhattak, pletykálkodhattak dédapáink és -anyáink. A mestereket ekkor tájt cukorművesnek, cukorsüteményesnek nevezték. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában. A cukrászok és a mézeskalácsosok a múlt század elején váltak szét egymástól. / forrás MTI/

A grillázsról már a XVI. századi iratok is említést tesznek. Előbb még, mint gyógyszert alkalmazták. Eredményes volt a köhögés ellen, és az emésztés elősegítésére is. Az 1695-ös első magyar szakácskönyv már, mint az ünnepi étkezések elengedhetetlen részét említik. Minden forrás kiemeli, hogy Mátyás király és Beatrix esküvőjén is megtalálható volt. A grillázstortának ráadásul különös hagyománya van a lakodalmakon. Az étkezés befejeztével – általában éjfélkor – az ifjú férj hozza a konyha fellelhető legnagyobb kését, hogy azzal „szeletelje fel” a tortát. A kés kettős jelentéssel bír. Egyrészt a férj ezzel jelzi, hogy „asszonya minden gondolatát lesi”. Másrészt azzal, hogy a férj és a feleség együtt fogja meg a kést és töri össze a tortát; jelzik, hogy később is együtt fognak dolgozni. A néphagyomány szerint, ahány darabra törik a grillázs torta, annyi boldog évet fognak együtt tölteni.

Mindegyik édes költemény receptje mögött egyúttal különös kultúrtörténeti históriák rejlenek. A Dobos-torta például a 19. század híres budapesti cukrászmesterének, Dobos Józsefnek a keze alatt 1885-ben született. A sütemény eredeti jellegét az addig ki nem talált kakaóvajkrém adta, amelyet a mester a piskótalapok közé töltött, néhány csepp citromlével megbolondított, a kerek tortát pedig olvasztott karamellcukros tetővel borította. A polgárosodó főváros népét lázba hozta az újdonság, és a vidékről, Vecsés irányából a pesti piacokra érkező szekerek gazdái is - ha csak tehették - megálltak a Kecskeméti utcai cukrászdánál egy kis nyalánkságért.

A Pozsonyi kifliről 1559-ből származik az első adat, amikor is a pozsonyi sütők céhe a városi fogyasztási szokásokat kielemezve elhatározta, hogy diós és mákos patkókat fognak készíteni. A másik történet szerint egy pozsonyi cukrászmester Miklós-napra elkészítette a karácsonyi bejgli kicsinyített változatát, és azzal ajándékozta meg a gyerekeket. És bármily hihetetlen, még ezt is lehet fokozni. Történt ugyanis, hogy a Pozsonyban ülésező országgyűlés tagjai megéheztek, mire is a Palugyay féle Zölddiófa fogadó a korabeli újságok híradása szerint mákos, diós és mandulás pozsonyi kiflit szolgált fel a politikusoknak. Kossuth Lajosnak pedig az egyik kedvence lett a mandulás pozsonyi kifli, amely aztán el is nyerte a keresztségben a Kossuth kifli nevet… Ennél magyarosabb történetet keresve sem találnánk!

Romantikus szerelmi történet

A Rigó Jancsi viszont egy régi romantikus szerelmi történetet hordoz.. E szerint a 19. század második felében egy bizonyos Rigó János nevű cigányprímás bandájával a világot járta, és 1896-ban Párizsban olyan szívhez szólóan húzta a vendégek fülébe a magyar nótákat, hogy egy, a férjével az étteremben vacsorázó hercegné azon nyomban belehabarodott. Elhagyta érte a nála jóval idősebb herceget, és a világra szóló botránynak fittyet hányva a szerelmesek 10 éven át repdestek együtt a boldogságtól. A híres pár így vetődött Budapestre is, ahol egy cukrászdában nagyon ízlett a csalfa asszonynak a csokis, krémes sütemény. Az élelmes tulaj rögtön elnevezte a kreálmányát Rigó Jancsinak, és ettől kezdve fel is lendült a forgalma, mert a botrányhős párt mindenfelé nagy figyelem kísérte.

A rákóczi túrósnak nem sok köze van Rákóczi Ferenchez. Ugyanakkor mégis egy budapesti szakácshoz, bizonyos Rákóczi Jánoshoz köthető, aki 10 évig a Bristol, 20 évig a Gellért Szálló éttermeinek vezetője volt. A korabeli források arról számolnak be, hogy az 1930-as években már ismerték. Receptje az 1937. decemberi Magyar Szakácsban olvasható először, a világot jelentő deszkákat pedig az 1958-as brüsszeli világkiállítás jelentette a sütemény számára.

A Somlói galuskának helyrajzilag van magyar vonatkozása. Általában annyival elintézik, hogy a Somló hegyről kapta a nevét. De ennél azért többről van szó! A csoki öntettel meglocsolt diós, kakaós, vaníliakrémes piskótagaluska a Gundel étterem egykori főpincérét, Gollerits Károlyt dicséri. Minthogy a főpincér felesége a Marcal-medence ezen részéről származott, és ő is besegített a finomság elkészítésébe, úgy gondolta, hogy szülőföldje megérdemel egy ekkora megtiszteltetést.

Egy kedves legenda szerint az omlós, lekváros linzer az egykori / /ma is működő/  Ruszwurm cukrászda hajdani tulajdonosa, Richter Lénárdkészítette először törzsvendég, Linzer József szabadságharcos főhadnagy kedvére.

/Hasonló sütemény már az ókori Rómában is készült./


2014. november 28., péntek

A mikulásvirág



A mikulásvirág a karácsony hírnöke

Az egyik legjellegzetesebb adventi növény a mikulásvirág. Szépsége elsősorban piros, rózsaszín, sárgabarack vagy éppen fehér felleveleiben rejlik, és akár két-három hónapig is gyönyörködhetünk benne.

  Ahhoz, hogy minél tovább díszítsen, helyezzük a lakás legvilágosabb részére, 18-22 °C-os szobába. Ha a talaj felszíne száradni kezd, akkor alaposan öntözzük meg, a felesleges vizet a cserépalátétből mindig öntsük ki. Tápoldatos öntözéssel még tovább fokozhatjuk a "virágzást".

2014. november 27., csütörtök

Horoszkóp sütemény sütéshez

Kos - A hirtelen sütő

Ha Kos vagy, nem tervezgeted és számítgatod, hogy mikor mit és mennyit süss. Ha akcióba kezdesz - és ezt elég gyakran megteszed -, akkor nem állíthat meg semmilyen akadály. Vajat habosítasz, szétválasztod a tojást, mogyorót darabolsz, összekeversz mindent, majd be a forró sütőbe. Bár a temperamentumod és lelkesedésed adott a süteménysütéshez, gyakran előfordul, hogy a közeli cukrászdába kell rohannod, hogy desszertet szerezz. A tied ugyanis félresikerült, megégett, kőkemény lett, vagy nyers maradt.

Bika - A türelmes sütő

Ha Bika vagy, hatalmas türelemmel és elhivatottsággal fogsz neki a sütésnek. Elhatározod, hogy mit csinálsz, majd aprólékos gondossággal elkészíted a tésztát, a tölteléket és a borítást. Ez utóbbit a legszívesebben, hiszen imádod a csokimázat, a csokidarát és a csokireszeléket. Kóstolgatni is, nem csak a tortára borítani, szerinted ugyanis ez a sütik legjobb része. Szereted a különleges formákat, gyakran kerül ki a sütődből márványmintás, homokdomb vagy fa alakú édesség, természetesen vastag bevonattal.

Ikrek - A kész sütő

Muffin, zsemle, almatorta, mézeskalácsszív, ha Ikrek vagy, te bármelyiket képes vagy megsütni. És meg is sütöd, ha kapható előre lefagyasztva vagy már félig kész állapotban. Ezzel átéled a sütés minden örömét. Annyira, hogy még magad is elhiszed, ezt bizony te alkottad. És néha a vendégeidnek sem említed meg, hogy az asztalon illatozó édesség a mélyhűtőből került a sütőbe, majd eléjük. De tulajdonképpen nem is ez a lényeg, hanem hogy mindenki elégedett legyen.

Rák - A családnak sütő

Ha Rák vagy, a családodnak nem kell nélkülöznie a finomabbnál finomabb süteményeidet. Hiszen te igazán beleadod a szívedet és a lelkedet az édességekbe - és ettől már-már mennyeiek! Nálad szívesebben és lelkesebben senki nem áll a sütéshez, állatfigurák, minikalácsok és cipócskák hada kerül ki szorgos kezeid közül. Ha a családtagjaid is segítenek a sütésben, táncra perdülsz a boldogságtól! Ilyenkor még az sem zavar, ha lisztréteg fedi be az egész konyhát, csokis kéznyomok kerülnek a falra, és tésztadarabok repülnek a plafonra, a lényeg, hogy együtt van a család!

Oroszlán - A csodálatra méltó sütő

Ha Oroszlán vagy, nem sütsz ám akármit és akármikor! A te konyhádból sosem kerül ki egyszerű meggyes piskóta vagy lekváros palacsinta... Ha ilyesmire adod a fejedet, akkor valami fejedelmi receptet keresel, minimum háromemeletes tortát marcipánbevonattal, de nem csak úgy apropó nélkül. Egy kerek születésnap vagy évforduló viszont már megfelelő alkalom arra, hogy elővedd különleges alakú tortaformáid egyikét. Igazán megérdemled a dicséretet - és el is várod a méltatást fáradságos munkádért.

Szűz - Az egészségesen sütő

Ha Szűz vagy, nemcsak arra figyelsz oda, hogy a süteményeid finomak legyenek, hanem arra is, hogy egészségesek. Nem adod túl gyakran sütésre a fejedet, hiszen ahhoz hosszadalmas és alapos felkészülésre és tervezésre van szükséged. Mivel nem kapható minden sarki boltban biotojás és teljes kiőrlésű liszt, előre meg kell venned a hozzávalókat. A friss gyümölcsöt vagy a házi lekvárt természetesen a piacon őstermelőktől szerzed be. Az a biztos. Bár mindent megteszel, a süteményeid sikere ennek ellenére kétes.

Mérleg - A művészi sütő

Ha Mérleg vagy, te készíted a világ legszebb és legegyénibb süteményeit. Vékony aranybevonat, pasztellszínű marcipándíszek, csokoládévirágok és megannyi ék díszíti a süteményeidet. Az embernek szinte nincs is kedve beleharapni a desszertjeidbe. És néha ennél jobbat nem is tehetnek a szeretteid. Számodra annyira fontos a külcsín, hogy a belbecs olykor félresikerül. Mondjuk kihagyod a tésztából a cukrot, vagy véletlenül túl sok sót teszel bele. Igen, a sütijeid sokszor ehetetlenek, de a legszebbek a világon, az biztos.

Skorpió - A boszorkányos sütő

Ha Skorpió vagy, csak a különleges süteményreceptek foglalkoztatnak - például egy padláson porosodó ősrégi szakácskönyv végére lejegyzett családi titok. Vagy valami boszorkányos torta... A krémes, habos, színes torták egyáltalán nem a kedvenceid, inkább a sötét süteményeket részesíted előnyben - és itt nem arra gondolunk, hogy szénfeketére égeted az édességeket. A te tortáid feketecsokis bevonattal készülnek, belül kakaós piskóta szolgáltatja az alapot, a töltelék pedig lehetőleg feketeáfonya, ribizli, szeder vagy kávékrém.

Nyilas - A világjáró sütő

Ha Nyilas vagy, szívesen kipróbálsz bármilyen receptet, aminek legalább egy kissé idegenül cseng a neve. A repertoárodban ott az oroszkrémtorta, a feketeerdőtorta, a francia krémes és persze az angol puding. Mivel szívesen járod a világot, rendszeresen beszerzel magadnak külföldi süteményes könyveket is. Ha esetleg nyelvi nehézségeid támadnak egy-egy egzotikus desszert elkészítésénél, improvizálsz. Ennek ellenére ritkán rontod el a sütiket, vagy ha valami mégis másképpen alakul, mint tervezted, az csak jobb lehet!

Bak - A felkészült sütő

Ha Bak vagy, biztosra mész. Hiszen az nem lehet, hogy bármit is elhibázz! Ezért amikor időd engedi, félkész tortákat és süteményeket gyártasz és lefagyasztod ezeket. A karácsonyi bejgli valószínűleg már márciusban a mélyhűtőben vár a sorára, felcímkézve, az októberben elkészített húsvéti kalács és aprósütemények mellett. És persze nem lephetnek meg soha a vendégek, mindig kisütsz nekik valamit. A felkészültséged bámulatos, de hol marad a sütés öröme és a kísérletezés rizikós élvezete?

Vízöntő - A bevállalós sütő

Ha Vízöntő vagy, szívesen kipróbálsz bármilyen melegen ajánlott receptet. Csak éppen már a második sornál másképp csinálod, mint ahogy az le van írva, hiszen te azt úgyis jobban tudod. Így kerül a meggy helyett ananász a süteménybe vagy csokoládétöltelék helyett koffeinmentes kávékrém a tortába. Szerencse vagy tehetség kérdése, döntsd el magad, de az édességeid mindig nagy sikert aratnak. Pontosan a kreativitásodnak és fantasztikus fantáziádnak köszönhetően. Nem is készíted el kétszer ugyanazt a receptet ugyanúgy, mivel mindig improvizálsz, valószínűleg nem is tudnád.

Halak - A könnyed sütő

Ha Halak vagy, csak könnyed, könnyű vagy könnyen elkészíthető süteményeket sütsz. Ha találsz ilyen receptet, akkor azt viszont tökélyre fejleszted. Szereted a könnyű habokat, a nem hizlaló tortaszeleteket és minden olyan desszertet, amit maximum fél óra alatt meg lehet sütni, majd tálalni. Nehezen viseled a kudarcot, ha egy édességed félresikerül, mondjuk kőkemény lesz vagy sületlen marad, soha többet nem próbálkozol vele, inkább egy másik recepttel teszel egy próbát, vagy visszatérsz valamelyik megunhatatlan, jól bevált kedvencedhez.


Karácsonyi illatok

A karácsony meghatározó illata a fenyő mellett a narancs.Készítsünk narancsos-csokoládés finomságokat, narancslekvárt, szeljünk fel néhány narancsot vékony karikákra, s tegyük a radiátorra száradni. Egy-két nap elteltével, szépen megszáradnak, aranyszállal pedig girlandra, karácsonyfára köthetjük őket, s még az adventi koszorút is díszíthetjük velük. Ne feledkezzünk meg régről kapott örökségünkről, a szegfűszeges narancsról se, ami igen dekoratív és illatos eleme ilyenkor a lakásnak. A szegfűszeget elég csak különböző alakzatokban a narancsokba nyomkodni és tálra rakosgatni. Hamar felszabadul a gyümölcs és a fűszer aromája, s kellemesen csiklandozza mindenki orrát.

Nincs karácsony fahéj nélkül sem. A szegfűszeges narancsok mellé bátran tehetünk néhány helyes kis fahéjrudat, igazi illatorgia! A dekorboltokban kapható fahéjtekercseket is fellógathatjuk a fára, s akár aprósüteményt, akár muffint készítünk, érdemes egy kicsit nagyvonalúbban bánni ezzel a fűszerrel. Ha felöntünk fél deci rumot másfél deci forró gyümölcsteával, és citromot, citromkarikát meg néhány fahéjrudat dobunk bele, már kész is az illatos grog, amely a hideg téli esték barátságos, fahéjas rum illatú lélekmelegítője.

A karácsony a legszebb ünnepünk. Az öröm, a szeretet, a várakozás ünnepe.

A karácsonyi ételek, italok jellegzetes fűszeres illata elengedhetetlen a meghitt ünnepi pillanatokhoz. A fahéj, a szegfűszeg, az ánizs és a gyömbér nemcsak a karácsonyi hangulat nélkülözhetetlen kellékei, de a jó közérzetünkhöz is hozzájárulnak. Az egészben vagy őrölt formában beszerezhető ánizsmagot elsősorban sütéshez használják, de kompótoknak vagy forró karácsonyi italoknak is finom, fűszeres ízt kölcsönöz. Az ánizs hatóanyagai emellett javítják az étvágyat, fertőtlenítő és görcsoldó hatással rendelkezik.
A szegfűszeg az örökzöld szegfűszegfa szárított virágbimbója, melynek intenzív, csípősen fűszeres, könnyű, édes aromája van.
Jó ízt ad a mézeskalácsnak, a puncsnak és a forralt bornak. A szegfűszegolaj helyi fájdalomcsillapító, érzéstelenítő és fertőtlenítő szer. Nem kevésbé illatos fűszer a fahéj, amely tulajdonképpen a fahéjfa fiatal ágainak lehántolt kérge. A szárított és feltekert kéregdaraboknak az enyhén édestől egészen a csípősig terjed az aromája. A fahéjnak is több jótékony hatást tulajdonítanak: gyomorjavítók alkotórésze, a népi gyógyászat pedig felfúvódás ellen használja. A fahéj kiválóan ízesíti az édességeket és a kompótot. Nagyon finom a sült almán, a karácsonyi aprósüteményekben és a forralt borban. Az erős, enyhén édes aromájú egzotikus gyömbér hatóanyagairól azt tartják, hogy erősíti a gyomrot és javítja az étvágyat. Emellett - az előbbi fűszerekhez hasonlóan - finom ízt ad az aprósüteményeknek, a mézeskalácsnak és a kompótoknak.

Intenzív aromája miatt azonban óvatosan használjuk az ételekben! A legtöbbször szegfűszeggel és fahéjjal ízesített mézeskalács méltán nevezhető a karácsony süteményének. Készítésének hagyománya a régi időkre nyúlik vissza. A különböző figurákat ábrázoló és változatos díszítésű mézeskalács az idők során egyre népszerűbbé vált, ajándékozása pedig az ünnep része lett. A friss, illatos mézes finomság így egyszerű süteményből dísztárggyá, ajándéktárggyá és talán a karácsony egyik szimbólumává vált.





Adventi koszorúk

 

Örökzöld karácsonyi koszorú


Bogyós adventi koszorúKarácsonyi koszorú vörösben
Termés-koszorú
Téli ajtódísz Adventi koszorú citrusokkal



2014. november 26., szerda

Az er­dé­lyi nagy­asszony, Ár­va Beth­len Ka­ta

 

Árva Bethlen Kata, Bethlen Sámuel gróf leánya, Haller László gróf, majd Teleki József gróf neje, erdélyi írónő és mecénás.

 1700. november 25-én született Bonyhán.Anyja, Borsai Nagy Borbála 1717-ben a református hitben elmélyült leányát mostohafiához, Haller Lászlóhoz kényszerítette feleségül, aki 1719-ben meghalt. Beth­len Ka­ta pe­dig, akár egy gö­rög tra­gé­dia hõs­nõ­je, egy évig vir­rasz­tott a holt­test mel­lett.

  1722-ben férjhez ment gróf Teleki Józsefhez, akivel annak haláláig, 1732-ig éltek egyetértésben. Ezután nevezte magát Árva Bethlen Katának, mivel elvesztette két férjét, a két házasságból származó hat gyermeke közül négy meghalt, kettőt pedig erőszakkal elvettek tőle. . Egészségi állapota gyenge volt, és a csapások hatására betegségei súlyosbodtak. Egyik legfontosabb támasza a reformtus hitvalláson kívül, az írás volt. 1744-ben kezdte el önéletírását. A csonkán maradt kézirat halála után, 1762-ben jelent meg Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása címmel. Még életében megjelent imádságoskönyve, a Védelmező erős pais. Az irodalom mellett a református hit védelme és a magyar kultúra támogatása kötötte le minden energiáját. Olthévízi és nagyenyedi otthona valóságos szellemi központja volt az akkori Erdélynek. Mecénásként bőkezűen támogatta udvari papjait, köztük Bod Pétert, akit kisdiák korától iskoláztatott. Bőkezűen támogatta az erdélyi református kollégiumokat is, igen gazdag könyvtárát a nagyenyedi kollégiumra hagyta.

A nagy­asszony sír­ja a re­for­má­tus temp­lom tö­vé­ben ta­lál­ha­tó, ma­gá­nyos fák alatt, ma­gá­nyo­san. Ke­gye­let­tel gon­doz­zák.

"A hé­vi­zi ha­gyo­mány­ban Beth­len Ka­ta ne­ve el­sõ­sor­ban ké­zi­mun­kák ké­szí­tõ­je­ként ma­radt fenn, aki mû­he­lyé­ben var­ró­nõ­ket fog­lal­koz­ta­tott. Ezek se­lyem­re meg posz­tó­ra hí­mez­tek, a mun­kát õ irá­nyí­tot­ta, a ter­ve­ket, min­tá­kat ma­ga ké­szí­tet­te.
A két leg­gyö­nyö­rûbb ké­zi­mun­ka Fog­ara­son, a re­for­má­tus pa­ró­ki­án ta­lál­ha­tó. A tün­dök­lõ sár­ga se­lyem­abroszt Beth­len Ka­tá­nak és má­so­dik fér­jé­nek ki­varrt cí­me­re ural­ja, meg egy tar­ka tol­lú, szét­tárt szár­nyú an­gyal, kö­rü­löt­te fan­tasz­ti­kus vi­rá­gok, óri­ás­csi­gák, egy va­dász les­ál­lás­ban, kí­gyó, med­ve és egy in­di­án tal­pig fegy­ver­ben.
Azt tart­ják, hogy ezt vi­sel­te Beth­len Ka­ta az 1722-es es­kü­võn, s csak ké­sõbb lett az ün­ne­pi pa­lást­ból úr­asz­ta­lá­ra va­ló te­rí­tõ a bol­dog ese­mény em­lé­ké­re. A má­sik ugyan­ilyen min­tá­jú, de egy­sze­rûbb ab­rosz „jegy­szok­nya” volt, ame­lyet az el­jegy­zé­sen vi­sel­he­tett. A két da­rab va­ló­szí­nû­leg a szá­zad öt­ve­nes éve­i­ben ke­rül­he­tett Fog­aras­ra.
Sal­ló Lász­ló"




Árva Bethlen Kata táblája a református templom falában 

Állatvilág..


 

Népművészet - hímzések


kalocsa lace cutwork embroidery
 A népművészet igazán jelentős Magyarországon, kiemelkedő a pingálás, a varrás, a csipkekészítés, a fafaragás, fafestés és a fazekasság. Minden régió saját magára jellemző mintákat használ. A leglátványosabb alkotásokon – mint például a kalocsai és a matyó hímzés – a rózsa, a pipacs, a tulipán és a nefelejcs központi helyen szerepelnek mind a festészetben, mind pedig a kézzel hímzett textíliákon és ruhákon

A halasi csipke több, mint százéves hagyománya nemzetközileg ismert és elismert, ezáltal alkalmas arra, hogy a külföldiek Magyarországgal azonosítsák. A halasi csipke olyan egyedülálló magyar értéket képvisel, amelynek kultúrákat összekötő szerepe is van.
 
A matyó hímzés

Hogyan is született meg ez a gyönyörű hímzőkultúra?
Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod  kötényedben a nyár  legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért. Így szól a legenda.
A matyó hímzés hozzávetőlegesen 200 éves múltra tekint vissza, legkorábbról a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn. Az országosan  is elterjedt fehér, vagdalásos vásznakat a XIX. század utolsó harmadában Mezőkövesden  a piros-kék fonallal, az ún. cipés-madaras mintával kivarrt lepedők  váltják fel.

Kunhímzés

A Nagykunságban a múlt század közepén még élt egy nagyon szép, különleges hímvarrás: a kunhímzés. Innen terjedt el a Tiszántúl némely szomszédos részére s ebből alakult ki hódmezővásárhelyi szőrhímzés. A nagykunsági nép ízlése, díszítőművészetének sok jellegzetes vonása tükröződik ezekben a mintákban, színösszeállításban. Maguk termesztette kender fonalából házilag szőtt vászonra hímezték. A hímzőfonalat is maguk készítették a racka juh hosszúszőrű gyapjából. A fonalat házilag festették meg, sőt a festéket is maguk készítették hozzá. Ennek anyaga többnyire a ház tájékáról, meg határbeli rétségek gazdag növényvilágából került elő. A hímzett rózsák árnyalatos piros színét adó festéket a mályvarózsa sziromleveléből főzték. A barnát a dió leveléből és kopáncsából nyerték. A kék színt a bodzabogyó festéke adta. Hagymahajból a barnássárga árnyalatot kapták. A kifőzött szalma levével sárgára festették a fonalat, de felhasználták erre a célra a lóhúgy festékanyagát is. Ez utóbbiból nagyon szép sárga színt, amely igen tartós volt, nem hanyult. Felhasználták a fodormenta, rozmaring, bazsalikom, szeder, szőlő, szikfű, leanderlevél, vízililiom festékanyagát is. De pompás színeket nyertek bizonyos mocsári növények főzetéből is, melyeket rétjáró pákászokkal szedettek össze. Egyik -másik nagytapasztalatú öregasszony valóságos tudósa volt a festékcsinálásnak. Napokon keresztül főzték-áztatták a fonalat a festékben. A hat-nyolc féle árnyalatot úgy nyerték, hogy különböző ideig hagyták az anyagot a lében, vagy pedig száradás után ugyanabba többször beavatták. Minél türelmesebb és hozzáértőbb volt a háziasszony, meg az eladólány, annál több színárnyalatú és ragyogóbb fényű fonál került elő a festékes fazekakból.
Tipikus kunhímzés 
A mintát feloldott koromba mártott lúdtollal rajzolták az anyagra az ügyeskezű asszonyok. Leginkább kedvelték a három mezőre osztott mintát. A szélesebb középsőt két egyenes sötét vonal veszi közre. Ennek gyakoribb elemei: a rózsa, a szegfű, a négyszirmú nefelejcs, de előfordul tulipánszerű virág is. E hímzésre jellemzők az erőltetés nélküli naiv formák és a tiszta pasztel színek. Az egyszínű hímzés nagyon ritka. A többszínű mintát inkább kedvelték. Sajátsága e színezésnek, hogy a színek nagyon finom árnyalatokkal mennek át egymásba s az egyes mintaelemek közepük vagy szélük felé sötétednek, illetőleg halványulnak. Így a hímzés tűfestésszerűen hat.
Eredetileg párnavégeken alkalmazták ezt a szép hímzést, később került lepedőszélekre. A nagykun házak brendezésének fő ékessége volt azelőtt a magasra vetett ágy, a terítőn felül rakott gyönyörű párnákkal. Miként a régi nóta mondja:
Hímes párna három sorral
Az ágy tetején,
Felsepertem a ház földjét,
Jöhet a legény.
S bizony a legény megnézte a díszes párnákat, és ha egyebet nem is, az eladó lány szorgos kezének bizonyítékát meglátta bennük.
/Forrás: Kaposvári Gyula: "A kunhímzés történeti kutatásáról" című cikkéből/

Rábaközi hímzés:  A rábaközi hímzés jellegzetessége, a szimmetrikus építkezés. A minták nem csíkban helyezkednek el, bár ilyen is van, hanem a közepén elhelyezett vázából ill. a kosárból nő ki a kisebb nagyobb virág, inda. A motívumok elhelyezése a reneszánsz díszítési mód kompozíciós megoldásaira emlékeztet.

431314_312846668778185_765157815_n.jpg  


Kevés nép alkalmazott olyan sokféle motívumot, készített annyi feltűnően szép és nagy mennyiségű hímzést, mint a magyar. 
 
Ősi és magas szintű hímzéskultúránk bizonyítékaként, csodával határos módon, megmaradt egy igen értékes darab: a magyar királyok koronázó palástja.



A magyar királyok koronázó palástja, egész Európában a létező legrégebbi hímzés.



1031-ben készült Veszprémben, feltételezhetően Szent Imre herceg koronázására.
Magyar hölgyek készítették az arany selyem- és fémszállal dúsan hímzett selyembrokát palástot.

Vannak öltések a paláston, melyeknek magyar öltés a neve. 
 

2014. november 25., kedd

1802. november 25.

  A könyvtárak védőszentjének, Alexandriai Szent Katalinnak ünnepét követő napon I. Ferenc, Magyarország királya aláírta az alapító okiratot, amelyben Széchényi Ferenc folyamodványának megfelelően engedélyezte a gróf könyvgyűjteménye nemzetnek történő adományozását és nyilvánossá tételét. Az égi és földi hatalom jegyében és jóváhagyásával ekkor jött létre nemzeti könyvtárunk.
 Akkor az alapító ezt Bibliotheca Regnicolaris-nak nevezte, vagyis a Szent Korona országaiban (az alapítás pillanatában: Magyarországon, Horvátországban és Erdélyben) lakók nemzeti könyvtárának.

Első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, s - más bel- és külföldi tékák mintájára - érmegyűjteménnyel is rendelkezett. 
. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összegeket. Emellett számottevő segítséget jelentettek egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványai is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.
A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, mely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, 1846-1847 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Az intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári Palota F épületébe.
A nemzeti könyvtár gyűjtőkörébe tartozik alapítása óta:
  • minden Magyarországon megjelent, bármilyen nyelven íródott mű;
  • minden magyarul megjelent mű;
  • minden nem magyar nyelven és nem Magyarországon, de magyar író vagy közreműködő által írt mű;
  • végül minden magyar vonatkozású, nem magyarul és nem Magyarországon megjelent mű.
    forrás:Országos Széchenyi Könyvtár
      
    Kölcsey Ferenc: Himnusz kézirat 1-2. oldalnagyobbanPhilostratus-corvina 0001rPhilostratus-corvina 0001v

     

     

    Írás- és könyvtörténet
    Az emberben már ősidők óta élt a vágy, hogy gondolatait, érzéseit, emlékeit valamiképpen rögzítse. 
    Az írás előzményei között tarthatjuk számon:
    - tulajdonjegy (billog) – Ázsia állattartó népei használták állataik megjelölésére
    - rováspálca – ez adósságok számontartására szolgált (a pálcán a bevágások száma utalt az összeg
    nagyságára – sok van a rovásán…)
    - csomójelek – az inkák használták különbözővastagságú és színű zsinórok és kötött csomók
    tömegéből állt, számadatokat rögzítettek vele.
    - kagylófúzérek: irokéz indiánoknál a kagylók számának és színének meghatározott jelentése volt. 
     
    Az írás megjelenése a sumérekhez fűzıdik (a Kr. e. 4. évezred végén). A sumér ékírás leegyszerűsített
    képi jelekből állt. A fejlődés során a képjelek fogalomjelekké alakultak, aztán a fogalomírás ábrái 
    egyre jobban összekapcsolódtak az egyes szavak hangalakjával és fokozatosan szó- és szótagírássá alakultak.
    Mezopotámiában kezdetben kőre, fára, bőrre írtak, de amikor ezek hiánycikké váltak, más 
    íráshordozó felületet kezdtek használni. Ezen a területen nagy mennyiségben található agyag, ebbe 
    karcolták írásjeleiket, így születtek meg az ékírásos agyagtáblák. Kezdetben felülről lefelé, 
    függőlegesen írtak,később   jobbról balra vízszintesen (az írásirány változásának valószínűsíthető  oka, hogy kezükkel elkenték a megírt sorokat.

    Egy másik fontos íráshordozó a korban a sztéle – dombormővel díszített feliratos oszlop. Leghíresebb
    közülük Hammurapi – babiloni uralkodó – törvényoszlopa.
    Az ékírás megfejtői  Grotefend és Rawlinson.

    Az emberiség első könyvei az agyagtáblák voltak. A táblákat napon szárították, vagy kiégették. A
    hosszabb szövegeket csak több agyagtáblára tudták leírni, ezért az egymást követőtáblákat
    megszámozták, vagy őrszókkal (az utolsó sor alá odaírták a következő  oldal első szavát) látták el és
    csontgyűrűkkel összekapcsolták. Ilyen agyagtáblákon maradt ránk pl.: a Gilgames-eposz.
    forrás: könyvtártörténet

2014. november 24., hétfő

Holnap lesz Kalatin nap

Katalin a középkor egyik legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje, a Virginus Capitales, továbbá a tizennégy segítő szent egyike. Középkori nagy népszerűségébe belejátszott Alexandriai Szent Katalin legendája, aki bölcsességével ötven tudóst nyert meg a kereszténységnek, s mikor Maxentius császár kerékbe törette volna, a kínzóeszköz a legenda szerint darabokra hullt.
Alexandriai Szent Katalin magyar nyelvű legendája a X. században készült, ez a XIII. században kiegészült a királylány megtérésének, még később születésének csodálatos históriájával.

Szent Katalin nevéhez számos dolog köthető. Egyszerre védőszentje a kórházaknak és betegeknek, de a diákoknak és egyetemeknek is, napjához, november 25-hez pedig leginkább a házassághoz jóslások kapcsolódnak. A letört gyümölcsfagallyat ezen a napon vízbe kellett tenni, ha az Karácsonyig kivirágzott, kihajtott, akkor a házban nagy valószínűséggel házasságkötésre is sor kerül majd a következő év folyamán. A férfiak Katalin napját végig böjtölték, éjszakára pedig egy lányinget tettek a párnájuk alá. A néphit szerint ekkor megálmodhatták ki lesz a feleségük. 

Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.
Katalin-napkor egy zsákba dughagymát szedtek és felkötötték a szabadkéménybe, hogy meleg és gőz járja

Természetesen a naphoz időjóslás is kapcsolódik, hiszen ha Katalin kopog, a karácsony locsog. Egy másik hiedelem szerint olyan januári időjárásra számíthatunk, amilyen ezen a napon van, másnapja pedig a februári időjárásra enged következtetni.

Ezt bizonyítja a közmondás is: ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz.

Katalin-nap női dologtiltó nap, a Szerémségben ilyenkor nem szabadott kenyeret sütni.
Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon. Nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit, ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek,  malmosok a templomba mentek, mert védőszentjük volt Katalin.
Csantavéren, Sárosfán ezen a napon böjtöltek a legények, hogy  megálmodják, ki lesz a feleségük.
(Forrás: Móser Zoltán: Névviseletek)

Alexandriai Szent Katalin vértanú (+305) a magyarság körében igen népszerű és nagy tiszteletnek örvendő szent. A diákok, tudósok, egyetemek, fuvarosok, bognárok, kerékgyártók, molnárok fazekasok, szövőlányok, bányászok és középkori céheink védőszentje. Tűztől, árvíztől, boszorkányságtól ment meg. A szabadkai magyarok szerint az árvizet és az elemésztő tüzet távol tartja testüktől és hajlékuktól egyaránt; elűzi tőlük a szorongást okozó gonosz lelket.

Álommal kapcsolatos jósló eljárások is ismertek voltak e napon.
A néphit szerint az álomból következtetni lehet bizonyos események közeli bekövetkezésére, vagyis az álom tulajdonképpen előjel. Az álomból való jóslás története igen régi időkbe nyúlik vissza, már az ókori Egyiptomban és Babilonban ismerték. A középkor után, a könyvnyomtatás elterjedésével nyomtatott álmoskönyvek terjesztették az álomfejtés „tudományát”. Valószínű, hogy ezeknek az anyaga jelentős hatással volt arra a hiedelemanyagra, amelyet parasztságunk őriz az álmokkal kapcsolatban. Általános felfogás volt, hogy az álomnak mindig az ellenkezője szokott beteljesedni. Az álmoskönyvek egymástól eltérő jóslataiból ez az alapelv már nem olvasható ki egyértelműen, inkább az egyenes megfelelés (analógia, mágia) kerül gyakran előtérbe. Az idegen helyen álmodott első álom akkor szokott beteljesedni, ha a mennyezet gerendáit elalvás előtt megszámlálják. Hogy felébredéskor ne felejtődjék el, meghatározott tárgyat (pl. fésűt) kellett a párna alá tenni. A néphit szerint az álom tartalma irányítható. Pl. a Gömör megyei hiedelem azt tartotta, hogy aki két krajcár ára sáfrányt megtört és citromlével elvegyítette és az abba mártott ruhát szívére tette, az illető titkos szeretőjével álmodik majd. Ugyanitt azt tartották, hogy aki karácsonykor éjfélkor megmosdik a kútnál és úgy fekszik le, álmában eljön a jegyese, és ő törli meg. A matyó lány, hogy leendő férjét megálmodja, Katalin-napon kendermagot hintett a favágóra és kötőjével elboronálgatta, vagy keresetlen kettős lóherét tett éjszakára a vánkosa alá. Eger vidéki hiedelem szerint, ha valakinek evés közben egy falat kiesett a szájából, azt papírba csomagolva párnája alá kellett dugnia: álma teljesülni fog. Az álomjóslatokat tartalmazó kalendáriumok és az olcsó kiadású álmoskönyvek a 19. sz. második felétől a 20. sz. közepéig rendkívüli mértékben elterjedtek, és parasztságunk kedvelt olvasmányai közé tartoztak, ezért az álommal kapcsolatos hiedelemanyag napjainkban is a népi hitvilág élő részei közé tartozik.



  

Téli időszak

Egy ősi sumér mítosz szerint, amely Inanna alvilágban tett látogatásáról szól, Inanna alászállásának, majd visszatérésének köszönhetően születik meg a téli évszak. Perszephoné görög legendája hasonló.

Az őszi, téli időszakban a sötétség már a felkelésnél rányomja bélyegét a hangulatunkra. Nehezebben indul a nap, ráadásul a napfény hiánya szó szerinti értelemben is hozzájárul a rossz közérzet kialakulásához: a szerotonin nevű boldogsághormon termelődéséhez fényre van szükség – állítják a szakértők.

A friss levegő az időjárástól függetlenül segíthet. A természetes fény ugyan gyengébb, mint a melegebb hónapokban, mégis jóval pozitívabb hatást fejt ki egészségünkre, és közérzetünkre, mint a beltéri világítás.

Egy forró kakaó is javíthat a hangulatunkon: a benne található triptofán a szerotonin előanyaga. A kakaó tehát nemcsak az édesség iránti vágyunkat csillapítja, hanem a téli, borongós hangulat elűzésében is segít.

Az aromaterápiából ismert, hogy az illatok közvetlenül hatnak a pszichére. A megfelelő illat néhány másodperc alatt javítja a hangulatunkat, mivel az agy limbikus rendszerére hat. A csokoládé, a vanília, és a narancs boldogabbá tesz, a citrom, és a grapefruit illata élénkítő hatással bír. Használhatjuk őket illatgyertya, aromaolaj, vagy fürdőolaj formájában.



Fűszerek a rossz hangulat ellen

A szerecsendió és vanília például kitűnően alkalmas a rossz hangulat elűzésére. A szerecsendiót például – kis mennyiségben – frissen tehetjük a krumplival készülő fogásokba, köretekbe, vagy zöldségekből készült szószokat, mártásokat dúsíthatunk vele. A vaníliát akár illatgyertya formájában is alkalmazhatjuk a lakásunk különböző helyiségeiben, vagy a konyhában is felhasználhatjuk. Elsősorban süteményekhez – szinte bármilyen süteményt finomabbá tudunk tenni eredeti vanília hozzáadásával – de akár teaként is fogyaszthatjuk.
Amikor kapar a torkunk, a szegfűszeg a legjobb választás – tanácsolja a szakértő: a szegfűszeg illóolaja gátolja a baktériumok, vírusok és gombák terjedését. Egy frissen készült szegfűszeges tea a megfázás első jeleit érezhetően csillapítani tudja. Az őrölt szegfűszeget süteményekhez is használhatjuk, mézes vagy narancsos süteményekhez kitűnően illik.

Tündérek




A tündérekről általában kedves mesék jutnak az eszünkbe, ahol e parányi, jóságos csodalények fehér ruhában, varázspálcával a kezükben pillangóként repkednek, teljesítve a jó emberek kívánságait.

A tündér szó, angolul "fairy", eredete a latin "fata" (sors, istennő), illetve az ófrancia "fay" (varázslat, bűbáj) szavakra vezethető vissza. Tehát mindenképpen olyan felsőbbrendű, halhatatlan lényre utal, aki emberfeletti varázserővel rendelkezik. A meséken kívül sok néphit- és mondavilágában léteznek, de legerősebben Írországban és a Balkánon maradtak fenn.

Az ír tündérek
Az írek szerint régen, amikor az ember még közelebb állt a természethez, a tündérek együtt éltek az emberekkel.
Ekkor a tündérek óriások voltak, majd ahogy az emberek egyre inkább kizsákmányolták a természetet, törpévé váltak, és a föld alá menekültek. A föld alatt tündérösvények mentén közlekednek, amelyek tündérbokrok közelében húzódnak, mint a kökény, galagonya vagy a mogyoró. Írországban még ma is látni "tündérdombokat" (sidhe), melyeket egy-egy tündérkirály és -királynő ural. Az év egy bizonyos napján előbújnak, de általában nem láthatják őket az emberek, csak azok, akik szépen tudnak zenélni. A monda szerint a tündérek hozták magukkal a hárfát még amikor istenek voltak, de mivel táncolni jobban szerettek, mint zenélni, így a zene tudományát később az emberekre hagyták.

Az itt élő tündérek betegségeket, és egyéb kellemetlenségeket okozó negatív alakok voltak. Az emberek féltek tőlük, ezért nem is merték a nevükön nevezni őket, nehogy haragra gerjedjenek. A balkáni tündérek általában a tavaszi és koranyári pogány ünnepeken jelentek meg az emberek között, de olykor vihar vagy forgószél formájában is előfordultak. Sok vár van itt, amelyről úgy vélekednek, hogy tündérek lakták vagy építették őket. Ilyen például a dévai, aranyi vagy a kolozsvári vár. Némelyikükben időnként még ma is megjelennek azok a tündérek, akik ott laktak.
Tündér etimológiája nem tisztázott – vannak, akik egy sumer szógyököt ismernek fel benne (dingir sumer nyelven „isten(ség)”, „ég” jelentésű; egyébként ugyanebből a szóból vezetik le a tenger-t is), sőt a magyar népmesék Tündér Ilonáját is egy sumer isten nevéből származtatják .


 

November 23. - Nyilas hava

Az asztrológia az emberiség egyik legősibb tudománya. Minden napjainkig megismert ősi civilizációban fontos szerepe volt, és napjainkban is sokan művelik. Az asztrológia görög eredetű szó, jelentése „csillagtudomány”. Abból a sok generáció alatti megfigyelésből indul ki, hogy összefüggés van az égitestek kölcsönös helyzete és az emberek jelleme, életük sorsdöntő eseményei között, és ez nemcsak az egyénekre vonatkoztatva igaz, hanem a társadalomban végbemenő történések között is. A nyugati kultúrában a közel-keleti asztrológia terjedt el, míg a Távol-Keleten ettől lényegesen különböző, de egymás közt hasonlóságot mutató rendszerek alakultak ki, melyeket összefoglalóan kínai asztrológiának neveznek.

A horoszkóp eredetét keresve több ezer évet kellene visszautazni a történelemben, bár egyes kutatások szerint több mint tízezer évvel korábbról is találhatunk nyomokat, melyek a horoszkóp ősi formáira utalnak.
Alexander Marschack, ausztrál történelemtudós állítása szerint a paleolit korban keletkeztek azok a faragott rénszarvas csontok, melyek egy közel-keleti ásatás során kerültek elő. A csontokon olyan rajzok voltak kivehetők, melyek egyértelműen a hold ciklikus változásait ábrázolták. Természetesen nem horoszkóp volt még ez, de mindenféleképpen annak ősének tekinthető. A leletek több mint 25000 évesek! Az emberek, más támpont híján az égbolt csillagaihoz viszonyítva határozták meg a természet ciklusait.

I.e. 4000 évvel a sumérok, a lépcsős szerkezetű piramisaikat az éjszakai égbolt megfigyelésére használták.
Ez a kiváltság akkoriban a papok előjoga volt. Egyébként nagy általánosságban is elmondható, ami a világ más asztrológiával foglalkozó civilizációira is érvényes volt, hogy a csillagok fürkészése, azok jeleinek értelmezése és a horoszkóp készítése, mindig a hatalom képviselőihez, az uralkodóhoz közel álló papok, tudósok kiváltsága volt.
A sumérok igen kifinomult asztrológiai tudással rendelkeztek, amit számos fennmaradt emlék is bizonyít. Találtak olyan sumér ékírásos agyag- és kőtáblákat, melyekből kiderül, hogy gyakori elfoglaltsága volt a papoknak a horoszkóp-készítés.

Az idő túllépett a sumérokon, mikor az akkádok i.e. 2350-ben meghódították a Sumér birodalmat.
A felbecsülhetetlen értékű asztrológiai feljegyzéseket saját nyelvükre fordították le. Az akkádok Nap, Hold és Vénusz imádók voltak, de a többi planétát is figyelembe vették a Szaturnusszal bezárólag. Már az akkádok is képesek voltak számításaikkal pontosan előre jelezni a nap- és holdfogyatkozásokat.

I.e. 2000-re a Sumér birodalom helyén Babilóniát találjuk. A babiloni asztrológusok a zodiákus és a pontos asztronómiai számítások bevezetésével továbbfejlesztették az asztrológiát és a horoszkop-készítést. I.e. 600 körül Babilóniából Egyiptomba és Görögországba is eljut az asztrológia tudománya. A hosszú évszázadok, sőt évezredek számtalan megfigyeléséből nyert tapasztalat lassan kialakította a még korántsem tökéletes, de a mai asztrológiához nagyon hasonló formáját.

I.e. 540-re született meg az az elmélet, amely az ekliptikát 12 egyenlő 30 fokos részre osztotta fel.
Néhány ezer évvel ezelőtt az ókori görögök voltak az elsők, akik több emberöltőn keresztüli megfigyelések alapján, illetve, az ősök üzenetit tanulmányozva rájöttek, hogy a nap és a bolygók állása befolyással van minden ember életére és persze ezen belül az egyénére is, és a jövőjükkel kapcsolatban is válaszokat kaphatnak a bolygók állása alapján. A görögökön kívül, tőlük teljesen függetlenül más civilizációk is ugyan erre a megállapításra jutottak, például az aztékok, toltékok, egyiptomiak, maják, indiaiak, kínaiak, stb.

A kínaiak később kezdtek el a horoszkópkészítéssel foglalkozni, de ők voltak az elsők, akik felfedezték, hogy miként befolyásolja a nap helyzete az évszakok váltakozását. Így a mezőgazdaságban is tudatosan tudták használni az asztrológiát.

I.e. 500 körül Platón foglalkozott asztrológiával és nagy szerepe volt abban, hogy az asztrológia tudomány népszérűsödjön, és szélesebb körben megismerhetővé váljanak az addig elért vívmányai, eredményei. Tulajdonképpen a görögöknek köszönhető, hogy a horoszkóp személyre szabott lett. Az asztrológia Görögországban fejlődött olyan szintre, amit ma, mi is ismerünk. Eleinte horoszkópot uralkodók készíttettek önmaguk, családjuk és persze országuk részére. Később aztán az asztrológusok nagyobb népszerűségnek örvendtek, és felkeresték őket nemesek, katonák és kereskedők, akik hajóikkal és karavánjaikkal terjesztették el a görög típusú horoszkópot. A kereskedelem fejlődésének köszönhetően, ezekben az időkben alakulnak ki a Földközi tenger szerte népszerű görög, és egyiptomi jósdák is.

I.e. 300 környékén volt újabb nagy virágkora az asztrológiának Egyiptomban, mely hatást csak fokozott az Alexandriában működő és később tűzvész martalékává vált világhírű könyvtár, ahol nagy számban fordultak elő asztrológiával, és horoszkópkészítéssel foglalkozó könyvek.

Néhány száz évvel később, i.sz. 350 körül, a keresztény egyház megjelenésével és elterjedésével háttérbe szorult a horoszkóp-készítés. Az asztrológiát csak titkos kereteken belül lehetett végezni, hiszen a Pápa ördögi praktikának minősítette az asztrológiával való foglalatoskodást, és kevesen akarták a horoszkóp miatt a máglyán való pörkölődést, karóba-húzást, vagy egyéb más lassú kínhalált kipróbálni.

Az kétségtelen tény, hogy az emberiség történelmében, a horoszkóp jelenünkben éli legnagyobb virágkorát.
Szinte megszámlálhatatlan formában létezik: napi horoszkóp, heti horoszkóp, havi horoszkóp, szerelmi horoszkop, üzleti horoszkóp, kínai horoszkóp, kelta horoszkóp, maja horoszkop, indiai horoszkóp, baba horoszkóp, utazási horoszkóp, vércsoport horoszkóp és még számos más fajta, amit felsorolni is képtelenség./Forrás: Horoszkóp/


  Az állatöv 9, jegye a Nyilas.

 A Nap november 23-december 22 között halad át ezen a jegyen. A Nyilas õsi ábrázolása: alul ló, felül íját feszítõ, Napot célzó ember, -utal a jegy természetére. Az állati rész a földhöz, az anyaghoz kötött, az emberi rész fantaszta, hiszen a Napot célozza.Ebbõl úgy látszik, mintha a Nyilas ember életének célja a nagy távolságok legyõzése, áthidalása lenne.  Uralkodó bolygója a Jupiter, mely hangsúlyozza a szétterjedésre valló képességét. Jelzi, hogy a Nyilas mindig kész ismeretei bõvítésére, látóköre kiszélesítésére, tapasztalatok szerzésére,- s teszi ezt emberszeretõ, optimista módon. A tüzes elemekhez, változó tulajdonságokhoz tartozó, pozitív jel.

2014. november 23., vasárnap

Palacsinta receptek

Kevés olyan ételféleség van, amelyik ilyen elterjedt lenne a világon, mint a palacsinta. Tulajdonképpen már ősidők óta ismerjük, hiszen a régi korok kenyérhelyettesítő lepényei nagyon hasonlítottak napjaink palacsintájához. Sütik kisebb-nagyobb átmérőjű kör alakban, de van, ahol téglalap formában ismerik. Sütik cukorral ízesített édes tésztából, de keverik gyengén sósan is. Egy biztos: mindenhol kedvelt csemege.

Almás táska

A hámozott almákat lereszeljük, citrommal meglocsoljuk, és az édes tésztából sütött palacsintákat, megtöltjük vele. Vánkos alakúra formázzuk, felvert tojásban és zsemlemorzsában megforgatjuk.
Bő, forró zsiradékban kisütjük. Finomra vágott mandulában megforgatva, azonnal, forrón tálaljuk.

Bécsi palacsinta

A darált diót porcukorral, tejszínnel, rummal, kis kockákra vágott ananásszal elkeverjük, és lassú tűzön állandó keverés mellett felfőzzük. Az édes tésztából sütött palacsintákat a krémmel megtöltjük, háromszögletűre hajtjuk. Forró csokoládémártással áthúzzuk, tejszínhabbal díszítve, azonnal tálaljuk.

Gundel palacsinta

A darált diót porcukorral, kevés tejjel, mazsolával, reszelt citromhéjjal elkeverjük és lassú tűzön, állandó keverés mellett felfőzzük. Az édes palacsintatésztából készült palacsintákat a krémmel megtöltjük, háromszögletűre hajtjuk. A palacsintákat rumos csokoládémártással áthúzzuk és forrón tálaljuk.

Királyi palacsinta

Az édes tésztából sütött palacsintákat vaníliaparféval megtöltjük és tűzforró rumos csokoládémártással leöntve, vaníliás porcukorral meghintve tálaljuk.

Ördög metélt

Az édes tésztából sütött palacsintákat metéltre vágjuk. A szokásosnál sűrűbb kakaót tejszínes tejjel felfőzünk. Gyengén kivajazott tűzálló tálba helyezett tésztát a tejszínes kakaóval meglocsoljuk, és előmelegített sütőben addig pároljuk, amíg a folyadékot beszívja. Porcukorral meghintve, tejszínhabbal díszítve, forrón tálaljuk.

Palacsintabomba

Az 1 cm-es csíkokra vágott palacsintákat kakaóval, dióval, rummal, baracklekvárral elkeverjük. Kivajazott tűzálló tálba helyezzük, és a tetejére almakarikákat fektetünk. Fahéjas cukorral meghintjük, és málnaszörppel ízesített tojásfehérje habbal bevonjuk. Kb. 15 percig sütjük, cikkekre vágva tálaljuk. Adhatunk mellé vanília- vagy borhabot.






Édesség - Palacsinta története

A palacsinta folyékony tésztából készített, serpenyőben mindkét oldalán megsütött, tésztája ízesítése szerint édes vagy sós étel. Összetevői aszerint különbözőek, hogy melyik országban készítik. Alapvetően liszt, tojás, , és/vagy cukor, valamint víz, szódavíz és tej felhasználásával készített folyékony tészta, melyet serpenyőbe vékonyan kiöntve megsütnek. Általában valamilyen töltelék kerül rá, négyrét hajtják, vagy feltekerik, esetleg tortaformát készítenek belőle, ilyenkor szeletelve tálalják. Tölteléke szintén nagyon sokféle lehet a tájegységek ízlésvilága szerint. Európában az egyik legismertebb meleg tészta, de világszerte ismerik és kedvvel fogyasztják önmagában és más ételek körítéseként. Számos nemzet vallja maga specialitásnak a  köztudatban, ami annak köszönhető, hogy az eredete egy közös pontba a római birodalomig vezethető vissza.

A palacsinta eredete a római korból származik, neve latinul placenta volt. A lepényszerű tésztát kerek kövön vagy a legendárium szerint bronzpajzson sütötték. Azonban tudni kell a pajzsos sütésről, hogy a római legionáriusok pajzsa a Scutum valójában fából készült, akárcsak a Clipeus, szóval megkérdőjelezhető ennek igazság alapja. Összetétele liszt, víz és kevéske só volt. Nagyon fontos szerepet játszott a római légiók ellátásában, mert hosszabb ideig eltartható volt. Ekkoriban nem is édes tölteléket használtak, hanem húsfélékkel fogyasztották. A kutatások szerint a palacsinta a római légiók nyomán terjedhetett el a Duna-medencéjében és tőle nyugatabbra is, német, francia, angol vidékekre. Az első feljegyzéseket már 1439-ben lehetett olvasni, ahol egy recept is szerepelt. A palacsintakészítés első magyar nyelvű leírása az erdélyi fejedelmi udvar főszakácsának a 16. század végén írt szakácskönyvében olvasható.[3] A néphagyomány szerint húshagyókeddig minden olyan elspájzolt élelmiszert el kellett fogyasztani, amit a másnapi, hamvazószerdát követő negyvennapos böjt alatt tilos volt enni. A palacsintatészta egyik alapanyaga a tojás, és a kisütéséhez akkoriban zsírt használtak, így ideálisnak bizonyult a feleslegessé vált tartalékok felhasználására. Az angolszász országokban palacsintát megünneplő nap született, mely napon palacsintasütő, palacsintaevő, palacsintafeldobó és -tekerő versenyeket rendeznek. Az ünnep alkalmából világrekordok megdöntésével kísérleteznek, palacsintaevő, -eldobó, -elkapó kategóriákban. 1994-ben Rochdale-ben sütötték ki a világ legnagyobb palacsintáját, amely 15 méter átmérőjű, 3 tonna a súlyú, és kb. 2 millió kalóriát tartalmazó édesség volt.
Ez a nagyon kedvelt édes tészta az egész világot meghódította. A palacsintának nemcsak a neve változik országonként, hanem az összetétele is.

Európa

Franciaország (crêpe)

Franciaországban élesztővel és sok tojással alaposan kikevert tésztát használnak. Sütés után pikáns, édes töltelékekkel töltik. A crêpe ropogós, vékony tésztájú. A vendégek összehajtva majd felgöngyölve kapják, pikáns, forró, édes likőrös vagy citromos vajjal nyakon öntve.
Magyarországra jellemző a nagyon vékonyra sütött tészta, amit tojásból, liszttel, tejjel, csipetnyi sóval, pici cukorral és szódavízzel keverünk ki. Ízlés szerint kevéske sütőport vagy élesztőt tehetünk bele, vagy olvasztott vajban sütjük olaj helyett. Tölteléke változatos: cukros kakaópor, lekvár, mazsolás túró, fahéj. A sós palacsintákat darált hússal, gombával, zöldségekkel tölthetjük. Híres magyar specialitás a hortobágyi húsos palacsinta.
Az oroszok palacsintája a blini, amit élesztős-búzakorpás tésztából készítenek. Sütés után tejföllel megkenik és tetejére kaviárt szórnak. Vodkával fogyasztják.
A maláj palacsinta különlegessége, hogy a tésztában pandan levél kivonat van, amitől az egész palacsinta gyönyörű zöld színű lesz. Kényelmi szempontból néha zöld ételfestéket is használnak, de az nem helyettesíti az igazi pandant, mivel azok nagyon édes illatúak. A tészta összetevői: pandan kivonat, apróra vágott levelek, liszt, kókusztej, só, tojás. Tölteléknek, maláj pálmacukorral összedolgozott kókuszreszeléket, pandan levelet, vizet kevernek össze, kukoricakeményítővel sűrítik.[6]

Afrika

Marokkó, (ataif)

A tésztát vastagabbra sütik és édesítik. Töltelékként kókuszreszelékkel összekevert kakaót használnak, amelyet reszelt narancshéjjal és kristálycukorral kevernek el, vaníliamártással tálalják. Marokkóban a palacsinta neve ataif, sós és édes változata is ismert. A sós változatnál a töltelék rendszerint spenótos, darált húsos vagy gombás töltet. Az édes változatban az ataif szirupba, vagy olvasztott mézbe van mártva, de a tölteléke lehet nyers vagy párolt gyümölcs is a tetején tejszínhabbal és pirított mogyoróval

.USA
Az amerikaiak a palacsinta tésztájához sütőport és szódabikarbónát tesznek, ezáltal a palacsinta habkönnyű, de vastagabb lesz. Tálaláskor nagyon édes önteteket használnak, mint juhar vagy áfonyaszirupot, bogyós gyümölcsöket vagy épp ropogós bacont.
Mexikóban tortilla a neve, babpürével és darálthússal töltik, paradicsomszószt öntenek rá.
A pikelet, magyarul kis csuka, egy kis vastag palacsinta, mely Ausztráliában és Új-Zélandon közkedvelt, az angol változatát skót palacsintának nevezik. A tészta fehér lisztből készül és élesztővel, cukrot, tejet, tojást vajat tartalmaz. Kedvelt töltelékei a friss eper, cseresznye, áfonya, baracklekvár, juharszirup, méz, csokoládé.

A palacsintasütés technológiája

Az összekevert palacsintatésztát merőkanállal vagy közvetlenül öntve a forró, esetleg olajozott, zsírozott serpenyőbe öntjük.   Pár másodperc alatt a még folyékony tésztát a serpenyőben finom „csuklókörzéssel” mozgatva egyenletesen szétfolyatjuk. Amikor az alsó oldala megsült (ha kellően vékony, a tészta széle kezd elválni a serpenyőtől), megfordítjuk. Ügyesebbek ezt külön konyhai eszköz nélkül, dobással is megcsinálhatják. Ha mindkét oldala megsült, egy tálra emeljük vagy csúsztatjuk. 

Forrás:: Wikipédia