"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. október 30., kedd

Sandy hurrikán

Tájfunok és hurrikánok

Lényegében testvérek, mindkettő trópusi ciklon. A hurrikánok az Atlanti-óceán nyugati részéről és a Karib-tengerről startolnak, végigpusztítva a Karib-tengeri szigeteket, Közép-Amerikát és Egyesült Államok déli, délkeleti partvidékét. A tájfunok a Csendes-óceán „gyermekei”. Megjelenésük időpontjában és gyakoriságában is különböznek egymástól.

A meteorológia egyébként mindkettőt trópusi ciklonként definiálja, hiszen tudományos szempontból nincs közöttük különbség. Csak olyan trópusi óceánok felett jönnek létre, ahol a vízhőmérséklet legalább 26,5°C. Az északi félgömbön ezek a feltételek az 5. és a 20.szélességi fok között adottak, ebből a sávból indul ki a trópusi ciklonok háromnegyede, és mindig akkor, amikor a Nap az északi félgömb felett delel. Az Egyenlítő közvetlen környezetében sohasem keletkeznek tájfunok vagy hurrikánok. A déli félgömbön a trópusi ciklonok kialakulásának kisebb az esélye és a kialakultak is ritkán érnek szárazföldek fölé. Így a déli féltekéről sokkal ritkábban érkeznek hírek ilyesféle meteorológiai katasztrófáról. Ha mégis, ezek akkor következnek be, amikor a déli félgömbön van nyár. Az egész Földön éves átlagban ötven trópusi ciklon keletkezik.

A karibi viharistenről elnevezett hurrikánok az északi félgömbön egy átlagos esztendőben hétszer jelennek meg, főleg május és szeptember között. A tájfun, amely a „nagy szelet” jelentő „tai-fun” kínai elnevezésből származik, évente átlag hússzor pusztít. A legveszélyesebb időszakuk augusztus és szeptember. A Bengáli-öbölben egyszerűen a trópusi ciklon elnevezést használják. Az Indiai-óceánnak is megvan a maga trópusi ciklonja, az ún. Mauritius, bár ennek neve kevésbé ismert. A Fülöp-szigeteken a tájfun elnevezése baguiro.

Már egy-egy mérsékelt övi zivatar energiája is nagyobb, mint egy kisebb fajta atombombáé, a trópusi ciklonok energiái azonban felülmúlnak minden, az emberi dimenzióba tartozó erőt.

A hurrikánok intenzív kutatása az ötvenes évek derekán kezdődött az Egyesült Államokban, amikor kettő közülük több milliárd dolláros kárt okozott. A feladat az volt, hogy a hurrikánok keletkezési helyét, ún. fészkét, pontosan meghatározzák, megjósolhassák a pályájukat és a veszélyeztetett területek lakosságát idejében figyelmeztessék. Közvetlen légi megfigyelésük igen veszélyes: még egy mérsékelt övi zivatarfelhőbe sem lehet kockázat nélkül berepülni, a trópusi ciklonokat pedig minden repülőgép messze elkerüli. Viszont a radar révén már negyven éve lehetséges volt, hogy 400 kilométeres távolságból felismerjék a közeledő hurrikánt.

A hatvanas évek derekától a meteorológiai mesterséges holdakat is bevetették ellenük. Így ma egy trópusi vihar megérkezését több nappal előre tudják jelezni, felhasználva a nagy teljesítményű számítógépeket is.

Az űrfelvételek alapján sikerült felderíteni a hurrikánok belső szerkezetét is. Az intenzíven felmelegedő trópusi tengereken keletkező, többnyire néhány száz kilométer átmérőjű ciklon középpontja felé áramló levegő felmelegedve felemelkedik 10-12 kilométeres magasságba. (A legnagyobb magasság azonban elérheti a 20 kilométert is). A felszín közelében keletkező alacsony légnyomás miatti szívó hatás következtében a felemelkedő levegő viharos sebességgel kap utánpótlást, amely úgyszintén felfelé sodródik.

A ciklon középpontja felé tartó légtömegek feláramlása még a ciklon középpontja előtt megtörténik. Így középen kialakul egy néhány száz méter átmérőjű szélcsendes és felhőmentes terület a ciklon szeme, s ezt henger alakban veszi körül a feláramlások övezete, amely vastag felhőzetet is jelez. A ciklon szemében igen kicsi a légnyomás, sokszor csak 900 millibar (675 higanymilliméter). A szemet körülvevő örvénylő, kavargó turbulencia-burokban akár a 300 kilométert is eléri a szélsebesség. A mag körül spirális karok alakulnak ki felhőszakadások kíséretében. A lehulló csapadék mennyisége néhány óra alatt több száz milliméter is lehet. Amerre a hurrikán turbulencia-gyűrűje elhalad, 7-8 méterre csapnak fel a tenger hullámai. A parton ez a turbulencia-zóna okozza a legnagyobb pusztítást. Ha a hurrikán a szárazföldre vagy hidegebb vízfelület fölé ér, a szél gyengül, a felhőtömegek szétterülnek és végül feloszlanak. (Egyébként a vitorlázásban minden 33 m másodpercenkénti sebességnél erősebb szelet hurikánnak neveznek.)

A hurrikánokat kezdetben arra a névre keresztelték, amely név megjelenésük napján a kalendáriumban állott. 1950-től leányneveket adtak nekik, ábécé-sorrendben. Később már férfi nevekkel ruházták fel a természet e szeszélyes lényeit; 1980 augusztusában például a Karib-tengeren pusztító hurrikánt Allen névre keresztelték. A világsajtó Allent akkor „az évszázad szélvészének” titulálta, a szél sebessége helyenként a 300 km/órát is meghaladta. Barbadoson, St. Lucián, haitin, Jamaicán, Kubában és a mexikói Yucatan-félszigeten borzalmas pusztítást végzett, de nem kímélte az USA déli partvidékét sem. A károkat dollármilliárdokra becsülték.

forrás:katasztrófa inf.portál
  Juhász Árpád
(Katasztrófák évtizede/

Gárdonyi Géza

A századforduló egyik legérdekesebb, legeredetibb tehetsége, mindmáig a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott magyar írói közé tartozik Gárdonyi Géza.

 

 


Írt elbeszéléseket, verseket, az igazi sikert azonban regényeivel érte el: Egri csillagok (1899), Láthatatlan ember (1901), Az öreg tekintetes (1905), Ábel és Eszter (1905), Isten rabjai (1908), Szunyoghy miatyánkja (1916), stb.

1922. október 3.
Meghalt Gárdonyi Géza író, újságíró (Egri csillagok).

Az egri várban, az egri hősök között van eltemetve. Sírját egyszerű tölgyfa kereszt jelzi, a maga készítette sírfelirattal: "Csak a teste"

Gárdonyi Géza: Égre néző lélek - Gárdonyi Géza füveskönyve
Az egy­sze­rű, sze­rény, hét­köz­na­pi böl­cses­ség so­ha nem nél­kü­löz­te az i­dő mú­lá­sá­nak nyo­mon ­kö­ve­té­sét, s a tes­ti-­lel­ki e­gész­ség meg­őr­zé­sé­nek i­gé­nyét sem. Így nem cso­da, ha szin­te min­den csa­lád köny­ves­pol­cán ott la­pult a ka­len­dá­ri­um mel­lett egy Fü­ves könyv is. Az év­szá­za­dok so­rán kik­ris­tá­lyo­so­dott ta­pasz­ta­lás az a­pá­ról fi­ú­ra szál­ló és e­zen­köz­ben esszen­ci­á­vá sű­rű­sö­dő ,,­gyógy­ke­net" az é­let min­den­nap­ja­i­ban i­ga­zí­tot­ta el a té­vely­gőt, mi­köz­ben a szív, a lé­lek és test ba­ja­i­ra is gyó­gyí­rül szol­gált.

 Gár­do­nyi könyve nem me­rev ke­re­tek kö­zé szo­rí­tott ál­ta­lá­nos sza­bály­gyűj­te­mény ,  az é­let min­den­na­pi él­mé­nye­i­ből le­szűrt ta­pasz­ta­lat, a na­iv kí­ván­csi­ság­tól haj­tott meg­is­me­rés, majd a fel­fe­de­zés ö­rö­mé­vel á­t­i­ta­tott s meg­élt i­gaz­ság összeg­zé­sét kí­nál­ja ol­va­só­i­nak.
/Citatum/

„Az emberek megmossák az arcukat, kezüket, de vajon hányan vannak azok, akik mindennap megmossák a lelküket is?”

„Mikor valamit megköszöntök, szavatok legyen dúsan aranyozott. Mikor elégedetlenséget fejeztek ki – ha nem használhattok vele sem ügynek, sem embernek –, akkor csak magatokban beszéljetek.”

„Ha valamin mérgelődsz, bánkódsz, sírsz, egy hónap múlva nem úgy fogsz rajta mérgelődni, bánkódni és sírni. Hát még egy év múlva! Haj, de bölcs ember volna, aki mindent olyan szemmel tudna nézni, ahogyan egy év múlva látja!”

„Bármid van, amire azt mondod, enyém, ne feledd hozzágondolni: kölcsön kaptam.
Mert mindenedet az élettől kaptad, s mindenedet vissza is kell adnod.”


idézetek Gárdonyi Gézától, Új Akropolisz

„Legnagyobb ellenségünk a harag. De nem az, amelyik másoknak a szívéből ront reánk. Az ellen védekezhetünk. Hanem a magunk haragja.”



 

2012. október 29., hétfő

Őszi-téli búbánat

A napok egyre rövidülnek, az esték hosszabbodnak – ránk tör a sötét évszak. Minél sötétebbek a napok, annál sötétebb lesz sok ember hangulata..

Az őszi-téli búbánat, illetve a tavaszi-nyári jókedv nem civilizációs jelenség, hanem a négy évszakos mérsékelt égöv alatt élet természetes velejárója.

 

Leesett az első hó Magyarországon

Országszerte havazikOktóber 29.

Havas eső után nagy pelyhekben havazni kezdett ma reggel Budapesten.

A hó 0 C° fok alatt képződő csapadék. Vízpárát tartalmazó levegő lehűlésével jön létre, amikor jégrészecskék alakulnak ki, melyekre további jégrészecskék fagynak és végül hókristállyá, hópehellyé egyesülnek.

A magyar nyelvben van - a teljesség igénye nélkül - havazás, hóesés, hóhullás, hószállingózás, hószitálás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg. A hó tud még pilinkélni, szitálni, pelyhedzeni.

EDMOND HALLEY - természettudós, angol csillagász, geofizikus, matematikus, meteorológus és fizikus

A London közelében fekvő (ma már Londonhoz tartozó) Haggerston községben született 1656. október 29-én (az Angliában akkor még használatban lévő Julián-naptár szerint, a mai Gergely-naptárban ez november 8-ának felel meg).

Már huszonkét évesen foglalkozott azokkal a problémákkal, amelyek alapján Newton később megalkotta korszakos elméletét. És ő fedezte fel a róla elnevezett híres üstököst, sok egyéb fantasztikus megfigyelései mellett. 



Gyermekkorától intenzíven érdeklődött a matematika iránt. Tanulmányait Oxfordban mégsem fejezte be, nem lustaság miatt, hanem mert II. Károly angol király, addigi kutatási eredményeinek jutalmául, vizsga nélkül adományozta neki a diplomát. Az ifjú Halley ugyanis a déli égbolton kezdett megfigyelés-sorozatba, amely miatt meg kellett szakítania tanulmányait. Édesapja pénzügyi támogatásával Szent Ilona szigetére utazott 1676-ban, abból a célból, hogy kijavítsa az addig forgalomban lévő csillagászati katalógusokat. Másfél esztendő alatt létrehozta a Catalogus Stellarum Australium című gyűjteményt, közel háromszázötven csillagra vonatkozó részletes adatbázissal. Ezért a tettéért soron kívül beválasztották a Királyi Társaság akadémikusai közé, amelynek ő lett minden idők legfiatalabb tagja.

Ezután Halleynak Kepler harmadik törvényéből sikerült levezetnie, hogy a nehézségi erő a távolság négyzetével csökken, azonban ehhez a felfedezéshez Newton kellett, hogy megmagyarázza azt, hogy mindebből hogyan következik a bolygók ellipszispályája. A két tudós között barátság alakult ki. A szívélyes természetű Halley egyfajta közvetítő szerepet játszott a vehemens és makacs Newton vitájában, amelyet az Hooke-kal folytatott, aki szintén felfedezte a nehézségi erő csökkenésének törvényét. Amikor a később Halley-üstökös névre elkeresztelt égi objektum feltűnt az égen 1680-81 telén, buzgó tanulmányozásba kezdett. Addig az volt az uralkodó nézet, hogy az effajta jelenségek a légkör kipárolgásaiból keletkeznek. Halley már jóval a newtoni Principia megjelenése előtt feltette magának a kérdést, hogy vajon a megfigyelési adatok alapján pontosabban lehet-e meghatározni az „Isten virgácsainak” nevezett jelenségek pályamozgását. Ezután kikeresett minden létező adatot ezekkel kapcsolatban, és a gravitációs törvény alapján kiszámította az összes pályaelemet. Meglepődve vette észre, hogy három különböző üstökösre vonatkozóan rendkívül hasonló adatokat kapott: a szóban forgó  objektumnak ugyanolyan volt a kozmikus menetrendje, mint az 1531-es és az 1607-ik évinek. Halley emiatt úgy vélte, hogy mindhárom jelenség esetében ugyanarról van szó, amely a Nap körüli keringése folytán, meghatározott időközönként újra láthatóvá válik. Ez akkoriban egy óriási tudománytörténeti felfedezés volt, hiszen alapot szolgáltatott végre ahhoz, hogy az üstökösökről szóló évezredes babonákat kiirtsa. Halley később arra is rájött, hogy az általa megfigyelt jelenség azonos az 1305-ben, 1380-ban és az 1456-ban észlelt és hatalmas pánikot keltő objektummal. Számításai szerint az üstökös újbóli megjelenését az 1758. esztendőre előre jelezte. Mindez pontosan be is következett, amelytől hírneve még nagyobb lett, mint valaha. Ezt az eseményt azonban már nem érhette meg, mivel 1742-ben elhunyt. / NEMbulvár-eszgé/
 
Egy   névadás története

 Edmond Halley (1656 -1742) életében fontos szerepet játszott az 1680–81-es év tele, amikor fényes üstökös tűnt fel az égen. A jelenséget minden csillagász izgatottan figyelte, és mivel kétszer is látták – egyszer, amint a Nap felé közeledett majd eltűnt, másodszor amikor nemsokára újra feltűnt, a Nap másik oldalán –, ezért először arra gondoltak, hogy két külön üstökösről van szó. Hamar rájöttek azonban, hogy másodszorra távolodik, így valószínűsítették, hogy egyetlen égitestről lehet szó. Az üstökös látványos jelenség volt, London és Párizs utcáiról is tisztán látszott. Amikor először feltűnt, Halley épp egy nagyobb, európai körutazáson járt, és így az üstökös körüli kérdéseket több, neves tudóssal, köztük Giovanni Cassinivel is megbeszélhette. Halley hazatérése után is kitartóan foglalkozott az üstökösökkel, és Newtonnal is hosszasan levelezett a témában. Kimutatta, hogy az üstökösök jelentős hányada ellipszis alakú pályán mozog a Nap körül. A korábbi feljegyzések alapján azt gyanította, hogy az 1682-ben megfigyelt üstökös ugyanaz lehetett, amelyet már három alkalommal –1456-ban, 1531-ben és 1607-ben – is láttak, nagyjából 75 vagy 76 éves időközönként. Ennek alapján biztos volt benne, hogy az 1682-ben megfigyelt üstökös – Newton törvényeinek engedelmeskedve – „valamikor az 1758. esztendő tájékán” vissza fog térni. Ezt a jóslatát az 1705-ben kiadott, Astronomiae Cometiae Synopsis (Az üstökösök csillagászatának összefoglalása) című könyvében írta le. Ám egyúttal azt is kiszámolta, hogy ő maga akkorra éppen 102 éves lenne, amit valószínűleg nem fog megérni.  Ezért a legendák szerint arra kérte a nála fiatalabb csillagászokat, hogy figyeljenek majd az üstökösre, és amikor feltűnik, emlékezzenek meg róla. Kérése teljesült.
 Miután 1758 karácsonyán egy amatőr csillagász valóban meglátta a visszatérő üstököst, az érkeztét hírül adó társuk iránti tiszteletből a csillagászok Halley nevét adták az égitestnek. Ez volt az első alkalom, hogy nem a felfedező volt egy jelenség névadója. A Halley utoljára 1986-ban járt a Naprendszerünkben, és legközelebb 2061-ben fog visszatérni.

Halley-üstökösAz üstökösök az égi vándorai  Naprendszerünknek.

2012. október 28., vasárnap

2012. október 27., szombat

Növények - pénzt hozó növények a lakásban

A feng shui előszeretettel alkalmaz növényeket a lakásban, ám igencsak megválogatja azokat. A vágott, azaz halott virágokat például egyáltalán nem ajánlja, hiszen kifejezetten rossz energiát vonzanak. Jobban kedveli a cserepes növényeket, melyek nemcsak élő, pozitív energiával töltik meg a lakást, hanem egyben hatástalanítják a negatívokat is.

Az egészséges és gondozott élő növények különösen a fa elemű területeken fejtik ki áldásos hatásukat - így a lakás pénzzel és gazdagsággal kapcsolatos szektorában is. A Bagua-térkép szerint ez az otthonod bejáratától számított távolabbi baloldali sarok, illetve a lakásod délkeleti része felelős a pénzenergia akadálytalan áramlásáért, színben pedig a zöld harmonizál vele, ami egy újabb ok arra, hogy üde zöld növényekkel díszítsd. A cserepes növények közül erre a helyre leginkább úgynevezett pénzhozó növényeket telepíts: olyanokat, amelyek kerek, puha levelekkel rendelkeznek, tehát formájukban a pénzérmékre hasonlítanak. A szúrós, hegyes levelű vagy tüskés szobanövények kerülendők, mivel negatív energiát vonzanak, és a környezetükben élőket szúróssá, elviselhetetlenné teszik.

Korallvirág

Az üde zöld színű, kerekded, húsos levelű korallvirág nemcsak a pénzügyeidben segíthet, hanem virágaival az otthonod szépséges dísze is lehet. A piros, sárga vagy rózsaszín virágú korallvirág Madagaszkár szigetéről származik, de ma már az egész világon népszerű. Egyszerű szobanövény, nem igényel különösebb gondozást, jól tűri a fényhiányt, sőt, ha sötétebb helyen tartod, akár télen is virágot hozhat.

Majomkenyérfa

Az Afrikában és Ausztráliában hatalmasra növő majomkenyérfa cserépben élő rokona kifejezetten a pénzsarokba való növény. Apró, kerek, húsos levelei mintha zöld pénzérmék lennének, ezért gyakran nevezik pénzfának is. Nem különösebben vízigényes, ha túllocsolod nagyobb kárt tehetsz benne, mintha ritkábban öntözöd.

Fikuszok

A csüngőágú fikusz, vagy más néven kislevelű fikusz őshazájában, Dél-Európában, Afrikában, Délkelet-Ázsiában, illetve Ausztráliában vadon hatalmasra nő, de cserépben is jól érzi magát, és szépen cseperedik. A fikuszfélék igénytelen, mégis gyönyörűséges, szétágazó, dús levelű szobanövények.

Ciklámen

A ciklámen valamivel több odafigyelést igényel, mint a pozsgás pénzhozók, de ne ijedj meg ettől, a szürke téli napokon hálás leszel fehér, piros, rózsaszín vagy lilás virágaiért. A ciklámen a hűvös, világos helyeket kedveli, de a közvetlen napsütést nem, a legjobb helye két ablak között vagy az ablakpárkányon van. Óvatosan kell locsolni, ha a víz a levelére vagy a virágjára kerül, elrohadhat. A legjobb, ha a tálkába öntesz vizet, és amit egy-két óra alatt nem szív fel, kiöntöd alóla. Az elszáradt leveleket, elnyílott virágokat mindig metszd le róla.


Fokföldi ibolya

Pénzhozó szépség, de csak haladó növénytartóknak. A fokföldi, más néven afrikai ibolya ugyanis gondos törődést igényel. Kékes, lilás, bíbor, rózsaszín vagy fehér virágaiban egész évben gyönyörködhetsz, ha betartasz néhány alapvető szabályt. Soha ne locsold például a földjét vagy a virágait, sőt, a leveleit se érje víz, mert elrohad, inkább a tálkájába önts vizet, amit pedig nem szív fel néhány órán belül, azt öntsd ki.


2012. október 26., péntek

Cézanne és a múlt - Szépművészeti Múzeum




Mintegy 150 művön keresztül mutatja be Cézanne és a múlt - Hagyomány és alkotóerő címmel a francia festő életművét és annak előzményeit a Szépművészeti Múzeum péntektől látogatható kiállítása.

A több mint százéves Szépművészeti valaha volt legfontosabb tárlatának nevezte a posztimpresszionista alkotó magyarországi kiállítását a szerdai sajtóbemutatón a múzeum főigazgatója.



 

ASzépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. Anyagának sokrétűsége, történeti folyamatossága és mesterművek sokasága méltán biztosít számára előkelő helyet a gyűjtemények sorában

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története ekkor már bő egy évszázados múltra tekintett vissza, hiszen az 1896-ban elhatározott múzeumalapítással a magyar főúri és egyházi gyűjtőknek a 18-19. században kialakított kol­lekcióit egyesítették az új múzeumépületben.

A Szépművészeti Múzeum nemzeti gyűjtemény, és története szo­rosan összefügg a magyarországi műgyűjtéstörténetével. Szemben a szerencsésebb nemzetek nagy közgyűjteményeivel, amelyeket többnyire uralkodók évszázadok alatt felhalmozott műkincsei alapoztak meg, ez a múzeum a magyar nemességnek köszönheti létét. A bécsi császári és királyi gyűjteményekből csupán kevés mű jutot­t ide: 1848-ban, Kossuth Lajos rendeletére a budai kamaraelnöki lakást díszítő dara­bokból köztulajdonba vett festmények között volt például Dürer Férfíképmása.
A magyar főúri gyűjtemények közül a legjelentősebb az Ester­házy-gyűjtemény volt, amelyet 1870-71-ben vásárolt meg a ma­gyar állam. Ez a kollekció alapozta meg az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjét. Az Esterházyaktól származó rajzok és fest­mények között voltak Leonardo, Raffaello, Correggio, Rembrandt és Tiepolo művei, több száz holland és flamand kép, valamint jónéhány kiemelkedő spanyol festmény: Ribera, Murillo, Goya alkotásai.
A Múzeum 1914-ben vásárolta Ferenczy István értékes bronzgyűjteményét, később pedig azokat a műveket, amelyek megalapozták a 19. és 20. századi Gyűjteményt.

Forrás:
fotó Wikipedia ,
Szépművészeti Múzeum története

Időjárás - ízelítő a télből

Egy hét alatt vált az időjárás téliesbe a vénasszonyok nyarából.

"Mi is a természet része vagyunk, ahogy mi is hatunk a környezetünkre, úgy az is hatással van ránk."
Most éppen hidegfront érkezik Magyarország területére.

Egy légköri front tulajdonképpen akkor alakul ki, amikor is két ellentétes tulajdonságú (hideg és meleg) légtömeg találkozik egymással. A több száz vagy akár ezer kilométerre elterülő frontok aztán ideiglenesen vagy tartósan megváltoztatják az adott térség időjárását. A hőmérséklet változásokon kívül szeleket, csapadékot hozhatnak magukkal, ráadásul a légnyomás komoly csökkenésével járnak együtt, a páratartalom változik, és ezekkel együtt más lesz a levegő ion-tartalma is.

A hidegfront hatásait legfőképpen a front átvonulása után lehet érzékelni.A hőmérséklet csökkenése és a légnyomás emelkedése miatt gyakoriak az ízületi fájdalmak, ilyenkor tényleg a csontunkban érezhetjük az időjárást.

A hidegfront betörésekor az arra érzékeny embereknél a fő belső tünet a görcs hirtelen fokozódása. Attól függően, hogy kinél-kinél hol van a legkisebb ellenállású hely, fokozott fájdalmak jelentkezhetnek. Egy érgörcsnél fejfájás, epeproblémáknál epehólyaggörcs, emésztési gondoknál a gyomor görcse, megerőltető munkánál a végtagizmok görcse fordulhat elő. Jó görcsoldók a kálcium és magnézium vegyületek, valamint a köménymag- és borsmentatea. 

2012. október 25., csütörtök

Közeledik a tél

Amikor beköszöntenek a borús hónapok, ritkábban mozdulunk ki otthonról, s ilyenkor hamar megszáll minket az ihlet a lakás kényelmesebbé, hangulatosabbá tételére is.

A legalapvetőbb törvényszerűség, hogy a színekkel való játék képes változtatni a hangulatunkon.

A meleg, telt és egyúttal karakteres színek csodákra képesek: a barna, a piros, a narancs színei külön-külön és kombinálva is megteremthetik az ősz melegségét a négy fal között. Nem kell feltétlenül újrafestenünk a szobát, elég, ha a kiegészítőkön változtatunk.
Lovagi gesztenyék
Gesztenye tál
    7 csodásan illatozó szobanövény
  • A barna a föld hangulatát idézi, s ha a sárga, a narancs vagy az okker árnyalatival keverjük, igazán kellemes légkört teremthet a lakásban. Ha azonban túlzásba visszük, komorságot okoz.
  • A vörös színt általában az öntudatossággal, az erővel kötik össze, s valóban, ha az egészen erős árnyalataival dolgozunk, hamar fojtogatóvá válhat. Ám világosabb árnyalatait használva kellemes melegséget csempészhet a falaink közé.
  • A naranccsal is csínján kell bánnunk, mert bár vidámságot tükröz, nagy mennyiségben sokak számára irritáló lehet.
Ha már tényleg úgy érezzük, hogy minden napsugár elenyészett, itt az ideje, hogy a régi korok módjára elővegyük gyertyakészleteinket. A gyertyák nem csak melegséget árasztanak, de a remény szimbólumaiként is tekinthetünk rájuk, előrevetítve az ünnepek hangulatát.



  • A színeket az ember már az ókorban is tudatosan használta fel otthona szépítéséhez. Minden népnek, minden kórnak vannak kedvelt színei, sőt napjainkra egy-egy szín, ha rövid időre is de divattá válik. Ezt a fajta hóbortot viszont soha ne engedjük be a lakásunkba, mert berendezésének színeit nem a pillanatnyi divat kell, hogy diktálja, hanem lelkünk mélyéről fakadó kisugárzás mely otthonunk tükre egyben annak varázsa. 
Móra Ferenc: Levelek hullása 

Tegnap reggel, amint kinyitottam az ablakot, odaesik a párkányra egy száraz falevél. Ősz a küldője, szélpostás a hozója. Megcsípte már a dér ezt a levelet. Olyan mintha ezüst porral volna behintve. Olvasni pedig ezt lehet róla:

Kergetem a falvelet, hátamon hozom a telet, mosolygós a születésem, lucskos, sáros temetésem.

Hát ez így igaz. Az ősz az egyik kezével a nyárba fogódzik, a másikkal a télbe kapaszkodik. Az egyik szeme mosolyog, a másik szeme sír. Ahogy kinézek , látom, hogy ezüstbe, aranyba, bíborba öltöztek a fák. De ez a nagy pompa nem tartós. Lekopaszítja a fákat egy szellőlebbenés, és a zörgő leveleket szerteszét hurcolja. Azokkal küldi az ősz az üzenetet embernek, madárnak.
Az embernek azt üzeni:
15 egyszerű és leleményes őszi dekortipp 2000 Ft alatt  . Jön a köd,   jön a nátha, jön a köhögés. Jó lesz előszedni a meleg ruhákat.

November hónap
A november hónap több örömet hoz, mint azt elsőre gondolnánk. Csak tekints ki a sárguló tájra, érezd otthonod meleg nyugalmát vagy csábulj el az illatos sült gesztenyétől és máris megérted, mennyi apró örömet rejteget ez a hónap számodra! 

Forrás: képek bien.hu

Richard Evelyn Byrd amerikai sarkkutató

A virginiai Winchesterben született 1888. október 25-én. A floridai Pensacola-támaszponton megtanult repülni, s az I. világháború végéig szolgált az USA haditengerészeténél, ki is tüntették. A háború után repülő-navigációs berendezések kifejlesztésén dolgozott, megtervezte az első hidroplános atlanti-óceáni repülést. Az óceánrepülésre épített kormányozható léghajókkal is foglalkozott. 1924-ben a D. B. MacMillan vezette, nyugat-grönlandi expedícióban egy tengerészeti repülőegység parancsnoka lett.

 Ezután határozta el, hogy elsőként elrepül az Északi- sarkra. Ez 1926. május 9-én történt meg - saját közlése szerint - a Floyd Bennett vezette gépet ő navigálta. A Spitzbergákról 15,5 óra alatt oda-vissza megjárták az utat, ezért megkapta az Kongresszus emlékérmét. (Byrd halála után Bernt Balchen azt állította: az utat nem tették meg - ám ez nem igazolható.) Byrd később együttműködött Ch. A. Lindbergh-gel, mielőtt az 1927-ben egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Byrd ezt negyedmagával nyugatról keletre hajtotta végre 1927 júniusában, s a bretagne-i francia partokon kényszerleszállással ért földet. Ezért az útért megkapta a Becsületrendet, s a New York-i polgármester vitézségi érmét.,

 1928-ban bejelentette, hogy a levegőből kutatja végig az Antarktisz ismeretlen régióit, ehhez óriási támogatást kapott az amerikai társadalomtól. A költségeket 400 ezer dollárra becsülték. 1928 októberében indult el, s a Ross-jégen, a Bálna-öböl partján rendezkedtek be. A Little America bázisról indultak a repülők a kontinens fölé, felfedezték a Rockefeller-hegyláncot, s mögötte a Byrd feleségéről elnevezett Mary Byrd-földet a Nyugati Antarktiszon. 1929 novemberében - a déli félteke tavaszán - Byrd három társával elrepült a Déli-sarkra, majd vissza, összesen 19 óra alatt. Második expedíciója 1933-ban érkezett Little Americába. 1934 telén öt hónapot töltött egyedül, 196 km-el délre a bázistól, a Barrier-jég felszíne alatti kunyhóban a Bolling-bázison, 50-60 fokos hidegben. Betegen, fagyástól és szénmonoxid-mérgezéstől gyötörten találtak rá.  .

 1945 után a Magasugrás program vezetőjeként 1,4 millió km2 antarktiszi területet térképezett fel a Philipine Sea repülőgép-anyahajó fedélzetéről, s ismét átrepült a Déli-sark fölött. 1955-ben az USA antarktiszi programjainak parancsnoka lett, utolsó felfedező repülését Közép-Antarktisz felett hajtotta végre. Egyedül című könyvében leírta a Bolling-bázison átélt öt hónap tapasztalatait.

forrás: Múlt-kor

Byrd with seaplane, 1925

Egy legendás festő, legendás művekkel

 

1881. október 25-én született a spanyolországi Malagában. Apja, José Ruiz Blasco festő és művészetpedagógus és andalúziai anyja Dona Maria Picasso y Lopez első gyermekeként.

"Az ember - akár akarja, akár nem - a festészet eszköze; az diktálja jellemét, külső megjelenését."

Picasso csodaember vagy inkább embercsoda volt, amilyet a történelem legfeljebb egyszer produkál minden száz évben. Mintegy 160 cm magassága ellenére óriás volt. Igen. Különleges vitalitása és intelligenciája, karizmatikus egyénisége tette azzá. Úgy élt, ahogy élni akart, azt festette, amit csak ő látott - az emberiség két arcát. Volt minden: nagyon szegény, szegény, gazdag és nagyon gazdag. Mi volt a titka? Főúrian szegény; nagyvonalúan arcátlan; fájdalmasan vidám - igazi szélsőséges spanyol, igencsak exhibicionista, és sugárzóan emberi. Nem tudott élni szerelem nélkül. Az igazi, a mindent elsöprő, legnagyobb szerelme, a festészet volt.

szép képek picasso 

2012. október 24., szerda

Az olvasás öröme semmihez nem fogható..

Olvasni nagyszerű dolog.,Az olvasás öröme semmihez nem fogható..





Elég felkapni egy történelem könyvet és kezdődhet az utazás.  Számos író nemcsak intellektuális és spirituális tudást jelent, nemcsak a tudás áldását és a lelkileg felemelő érzést nyújt könyveik olvasása, hanem ezek az ember legjobb barátai. Már kezdetektől fogva azok voltak, hiszen az ember elrejtőzhetett egy jó könyvvel, melynek szavai vigasztalást nyújthattak a léleknek.

Az olyan könyvek, amelyek tágítják a látókört és táplálják a lelket, soha sem avulnak el, sőt az idő múlásával egyre értékesebbé válnak számunkra és a jövő generációi számára.

A könyvek elhelyezésének művészete
Nem mindegy hogyan rakjuk a könyveket a polcokra, hiszen ennek is igazi művészete van. Amikor egy padlótól plafonig érő könyvespolccal találod magad szemben, bármelyik szobában is legyen, próbálj meg élettel teli kompozíciókat kreálni növényekkel, porcelán és sárgaréz tárgyakkal és szobrocskákkal és könyvtámaszokkal. Ez az eljárás szórakoztató, hiszen féltve őrzött tárgyaidat elrejted a kedvenc könyveid közé.

A természet csodás alkotásai

A természetnek évmilliók álltak rendelkezésére, hogy kifejlesszen olyan megoldásokat, melyekről mi emberek sokáig csak álmodhattunk.

Delfin

A delfin   elképesztő sebességre képes, holott a testét fedő izomréteg ezt nem tenné lehetővé. Ám egy ügyes csellel mégis fürge vadásszá lett, ez pedig nem más, mint az áramvonalas fej.

A delfin orra olyan jól „formatervezett” hogy az állat gyakorlatilag ellenállás nélkül hasítja a vizet. Ezt a tulajdonságát használták ki az emberek is, amikor a hajóikat tökéletesítették.

Csiga

Az, hogy az ember páncél mögé bújik egy támadáskor, egyáltalán nem új keletű dolog. A régi népek is láthatták, hogy a teknős, vagy éppen a csiga is így tesz, és ezt leutánozták
 

Bogáncs

Talán a legismertebb természet ihlette találmányok egyike a tépőzár, melynek eredetijét a bogáncs adta. Ennek a virágnak a termése sok apró kiálló szálat tartalmaz.

Ettől azonban még nem tapadna, ám minden ilyen szál kampós véggel rendelkezik, így ha nem teljesen sík a felület, hanem szálas rendszerű, akkor azon megkapaszkodik. Ezt ismerte fel George de Mestral, és alkotta meg az azóta is használatos tépőzárat.
 

Szitakötő

A másik legismertebb természeti technika a szitakötő repülési módszere. A közel sem egyszerű rendszer tökéletesítője egy magyar tudós, Asbóth Oszkár volt.

A helikopter kezdetben sok áthidalhatatlannak látszó problémával küzdött, ám Asbóth, egy szitakötőből ihletet merítve, végül legyőzte a nehézségeket.
 
forrás: Bien.hu Természet a tudományban
 
 

Paul Cézanne - a világon egyedülálló és egyedi Paul Cézanne kiállítás nyílik Budapesten


Paul Cézanne (Aix-en-Provence, 1839. január 19. - Aix-en-Provence, 1906. október 22.) francia festő, a 19. századi festészeti irányzatokat radikálisan átalakító, a modernizmust megelőlegező posztimpresszionizmus jeles alakja.



Cézanne azt vallotta, hogy a világ az övé, és úgy fordítja le a maga nyelvére, ahogyan akarja - ez a művész igazi szabadsága.

Élete makacs küzdelem volt művészetével. Küzdelem, hogy az előtte lévő háromdimenziós világot összebékítse vászna kétdimenziós korlátaival.
Késői éveiben csendéleteke, figurális festményeket és tájképeket festett.



„A művésznek úgy kell megalkotni a műveit, mint ahogy a mandulafa virágot hoz” – mondta Cézanne, a modern művészetnek ez a talán legtöbbet gyötrődő, korszakos jelentőségű óriása. Hatalmas intellektuális erőfeszítések, mindig újat kereső szívós kutatómunka eredményeképpen, dacolva megnemértéssel és csüggedéssel csodálatos képein sikerült megoldani a maga elé tűzött feladatot: összeegyeztetni a dolgok formáit felbontó fényt és a dolgok szerkezetét, egyesíteni a színt, az impresszionisták eredményét és a formát, a klasszikusok örökségét. A nagy művész minden képe ugyanakkor valóban olyan harmonikus és nemesen egyszerű, mint a mandulafa virága.


 2012 októberében a világon egyedülálló és egyedi Paul Cézanne kiállítás nyílik Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Címe Cézanne és a múlt.



Cézanne életművének újszerű, eddig még egyetlen kiállításon sem bemutatott megközelítését tűzte ki célul a Szépművészeti Múzeum október végén nyíló, Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című nagyszabású tárlata. A francia posztimpresszionista alkotó csaknem 100 művét felvonultató kiállítás a festő régi mesterekhez való viszonyáról és ezzel összefüggésben a klasszikus képzőművészet megújításában játszott szerepéről kíván áttekintést adni.

Cézanne a művészet történetének legnagyobb mesterei közé tartozik, azonban a nagyközönség életművének egy nagyon leszűkített válogatását ismeri. A most megnyíló kiállítás azonban a négy évtizedes művészi út egyik lehetséges olvasatát kívánja adni, az életművet egy különleges megközelítésben - Cézanne és az által nagyra tartott mesterek viszonyának szempontjából - vizsgálva. 
 
A világ nagy múzeumaiban Cézanne művészetét számos kiállítás mutatja be évről-évre, s ezek egymással is párbeszédet folytatnak. A budapesti kiállítás ebbe a párbeszédbe kapcsolódik be azzal a szándékkal, hogy hozzásegítsen a művész jobb megértéséhez, és képet adjon róla a ma emberének.