"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. december 30., hétfő

Újévi ételek

Az újévi ételekhez elsősorban bőségvarázsló hiedelmek tapadnak, ezért az emberek ilyenkor különös gondot fordítanak az étrendjük összeállítására.

 Nálunk azért esznek sokan ropogós malacpecsenyét, mert a malac előre túrja a szerencsét, különösen szerencsésnek tartják megkaparintani a malac farkát. Kiskarácsonykor, ahogy a magyarok valaha az újév napját nevezték, nem árt lencsét is enni, mert ez jólétet ígér.
 


Újév napján tilos bármilyen baromfihúst fogyasztani, mert az elkaparja a szerencsét. Pulykát pedig egyenesen tiltott, mert mindehhez még mérgeskedést is hoz a házhoz.

       

 Érdemes viszont szilveszterre szerencsepogácsát sütni. Az egyik pogácsába pénzérmét rejtünk, és aki megtalálja, annak bőséges lesz a következő év. A pogácsának még az óévben el kell fogynia, különben visszájára fordul minden az újban. Rétessel lehet hosszúra nyújtani a gazdagságot, és az életet is – így nem árt pár szelet rétest is asztalra tenni.

Nemcsak nálunk, hanem a világ más részein is az újévi ételeket hagyományosan szerencsét hozónak tartják, ezért készítenek gyűrűs, kör alakú süteményeket az év ciklusának befejezéseként, és az eljövő év teljességéért. A hollandok emiatt esznek Olieát Bollen nevű, fánkhoz hasonló süteményt újév napján. Az argentinok, kubaiak és az olaszok éjfélkor tizenkét gömbölyű szőlőszemet fogyasztanak el, és hogy az elkövetkező tizenkét hónap szerencsés legyen, minden szemnél kívánnak valamit. Más felfogás szerint a tizenkét szőlőszem, amelyet éjfélkor megesznek, az előző tizenkét hónapot reprezentálja.

A disznóhús és a hüvelyesek fogyasztása máshol is sok jót ígér. Az olaszoknál töltött disznólábat, lencsét, csicseriborsót és kaviárt szolgálnak fel, hogy gazdagodjanak, egészségesek és szerencsések legyenek. Az angolok óva intenek attól, hogy újév napján bárki marhahúst egyen. Mert a marha hátrafelé "túr", és ez nem szerencsés. Ők is a disznóhúst kedvelik ilyenkor. A lengyelek az újév napján elsőként pácolt heringet esznek, szerintük ez hoz szerencsét, a németek is a heringre esküsznek. Dániában főtt tőkehalat esznek. A litvánok szerint, aki jóllakik újévkor, annak egész évben lesz mit ennie, és jóllakott lesz.


A népi hiedelmeknek, hagyományoknak se szeri - se száma a nagyvilágban. Viszont egy dolog közös: a világ bármely pontján megtartott ünnepi szokásnak a lényege, a szeretetből fakadó boldogság keresés.

2013. december 29., vasárnap

A szilveszter és az újév talán a leggazdagabb babonákban.

December 31..  


Még a hitetlenek is „varázsolnak” valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk. A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon. 

A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol. A lencse, a bab, vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke, vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket. 


 Ma tilos a mosás, teregetés, mert az valaki halálát hozza. Ma tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is!


A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben.

Ezen az esrén  szokás az ólomöntés, vagy – ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer – a faggyúöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Minkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.
 Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!).  

Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre – azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére – mielőtt a többiekkel koccintana, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor "dől a lé" egész évben. 


 A  pezsgő ivása 
 
Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először – véletlenül – borból pezsgőt. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsgő elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Ráadásul a palackok egy jelentős része felrobbant az előállítás során. Nem véletlen tehát, hogy a pezsgő ebben az időszakban csak a legtehetősebb nemesi családok mulatságain kerülhetett elő. Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsgő is előállítható egyszerre. Érthető módon az új gyártási technika a pezsgő árának jelentős csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszerű földi halandók számára is elérhetővé vált.A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz. 



 A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is.

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra.   A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe    szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számíatni.   Természetesen szilveszterkor is jártak a legények házakhoz köszöntőt mondani, vagy éppen valamely tréfás jelenettel a háziakat jókedvre deríteni. 

Újévi szokások
 A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Szép hagyomány újév napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő.   

2013. december 28., szombat

Karácsony után - Szilveszter előtt

Karácsony utáni regenerálódás

Töltött káposzta, halászlé, mákos és diós bejgli, szaloncukor, sütemények és egyéb ünnepi nyalánkságok… A rengeteg finom falat láttán nehéz mértékletességet tanúsítani: a karácsony bizony nem a fogyókúra ideje.

Az ünnep után azonban jólesik kicsit pihentetni szervezetünket: könnyebb ételeket enni, mozogni, vagy éppen meginni egy bögre gyógyteát. Ha ráadásul el is rontottuk gyomrunkat, vagy állandósult a teltségérzet, feltétlen iktassunk be egy pár napos diétát. Adjunk egy kis pihenőt emésztőrendszerünknek!

Séta, torna

Sétáljunk egy nagyot a szabadban, hisz szervezetünknek nemcsak a mozgás, hanem a friss levegő is elengedhetetlen! Már egy húsz perces séta is élénkíti anyagcserénket és keringésünket, regenerálja szervezetünket.

Könnyű ételek

Az ünnepi menü ideje után fogyasszunk egyszerű, könnyen emészthető fogásokat. Kerüljük a zsíros, nehéz ételeket, a karácsony alatt jócskán leterhelt emésztőrendszerünket ne traktáljuk tovább! Készítsünk ebédre finom, de könnyű levest, sovány húst párolt zöldségekkel, főzeléket, zöldséges rizottót, vagy tésztát valamilyen egyszerű szósszal. Reggelire is válasszunk kalóriaszegény falatokat: együnk csak gyümölcsöt vagy joghurtot kevés müzlivel, de ihatunk frissen préselt zöldséglevet is.

Gyógyteák

Szervezetünk regenerálásában és emésztésünk helyreállításában a különféle herbateák sokat segíthetnek. Az édeskömény például serkenti az emésztést, görcsoldó és szélhajtó hatású. A borsmenta is hasonló jó tulajdonságokkal bír, gyomor- vagy szélgörcs esetén igyunk egy bögrével! Ha a sok nehéz, zsíros étellel túlterheltük gyomrunkat, a kortyonként elfogyasztott meleg kamillatea kiváló gyulladásgátló hatása révén segíthet hasfájásunkon.




Gyümölcsnap

Ha nincs időnk vagy erőnk egy hosszabb salaktalanító kúrához, érdemes az ünnepek után egy gyümölcsnapot beiktatni. Nem igényel nagyobb előkészületet, hisz csak be kell szereznünk és meg kell tisztítanunk a gyümölcsöket.

Emésztőrendszerünk ezzel megpihen a nagy karácsonyi trakta után, frissebbek, energikusabbak leszünk. A gyümölcs feltölt vitaminokkal, nyomelemekkel, magas rosttartalma pedig elősegíti szervezetünk tisztítását. Ilyenkor télen almából, narancsból és grapefruitból lé- és vitamindús egynapos étrendet állíthatunk össze.

Forrás: vitaminsziget

2013. december 27., péntek

János nap december 27.

A János a 16-18. században a legnépszerűbb férfinév volt, elterjedtségére utal a mondás: Én is János, kend is János, az Isten is János.

Van az évben egy nap, amikor a borokra áldás hull az égből. Persze nem elég, ha csak kitöltjük a poharunkba, arra kérni is kell az áldást. Sőt! Ezen a napon a szőlősgazdák borukkal egészen a templomi oltárig mennek. A papi szertartás elvégzése után a frissen megáldott borok tulajdonosai minden hordójukba csepegtetnek, hogy a benne lévő nedű ne romoljon meg. Ahogy sok ünnepünknek, ennek a december 27-ei névnapnak is érdekes és sokrétű hagyományai vannak.


A bor fogyasztását sokszor kötik össze Szent Jánossal. Írásos bizonyítékok szerint a 13. századtól, Németországban terjedt el a János-napi borszentelés, melynek Johannisminne a német neve. Ekkor a pap a következő szavakkal adta vissza a bort a híveinek: „Igyátok Szent János szeretetét!” Tehát a megszentelt bor maga az evangélista szeretete.

Magyarországon már 1499-ból is vannak írásos emlékek az ünnepi ceremóniákról, mégpedig a pécsi misekönyvben tesznek róla említést. Miután a pap megáldotta a bort, nagy reménysége lehet a gazdáknak a következő évi jó termésre.

A megszentelt bornak gyógyerőt is tulajdonítottak, tévelyedett emberrel, gyermekkel itatták, megrontott állat hátára keresztet rajzolva locsolták, vagyis az ártó szellemek, az ördög kísértése ellen javasolták, meghintették vele a vetőmagot, illetve fül-, fej és fogfájásra, tehén fájós tőgyére használták. De ha valaki útra indult vagy harcba ment, akkor annak is szinte már kötelező jelleggel kellett a nedűből kortyolnia, hogy áldás legyen útján és munkáján.

Végül, de nem utolsó sorban a szőlőből készült ital mellé az almára is szoktak áldást kérni, melyet utána a torokfájás esetén használtak, illetve az állatokkal is etettek, mert úgy gondolták, így egészségesek lesznek.

Sőt! A 15. században a nemesi és polgári társaságok búcsúpohárra hívása is „Na, még a Szent János áldására!” mondattal vette kezdetét, melyet ülve kellett a jelenlévőknek elfogyasztaniuk.

Karácsony üzenete

Az ünnepeknek jelentőségük van életünkben..
Olyan különleges alkalmak, amelyek felszínre hozzák a lelkünkbe rejtett titkokat.      


Jól csak a szívével lát az ember...

Azzal, hogy elfogadjuk magunkat és embertársainkat, megtapasztaljuk a belső béke hatalmát. Elhagyjuk előítéleteinket, és emberi kapcsolatainkban megtanulunk a szívünkkel látni.

“Művészet-e a szeretet? Ha igen, akkor tudást és erőfeszítést igényel. Vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, beleesik? (…) Az emberek nagy többsége manapság kétségkívül az utóbbi nézetet vallja. Nem mintha nem volna nekik fontos a szeretet. Élnek-halnak érte; boldog és boldogtalan szerelmi történetek garmadáját nézik végig a moziban, a szerelemről szóló bárgyú dalok százait hallgatják meg – azt azonban jóformán senki sem hiszi, hogy szeretni meg kellene tanulnia.” (Erich Fromm)

“Azért szeretünk valakit, mert fáradunk érte, és azért fáradunk érte, mert szeretjük.” (Erich Fromm)

 

2013. december 26., csütörtök

December utolsó napjai - babonák, hiedelmek

December 24-én semmit sem szabad kivinni a lakásból, házból, mert vele együtt a szerencsénket is elveszítjük. Karácsonytól egészen újévig nem ajánlatos a takarítás, mosás, porszívózás, mert ezzel bevonzható a balszerencse is. Amire viszont tökéletesen alkalmas a karácsonyi ünnep, az az egészségvarázslat elvégzése.
December 26-a erre a legjobb nap. Ilyenkor gyújts meg egy zöld színű gyertyát, és a kívánj valamit – egészséggel kapcsolatosat persze. Ha közben egy marék zsályát is füstölsz, az csak fokozza a hatását.


December 27-e Szent János apostol emléknapja. Európa egyes részein a pap által megszentelt bort isznak, hogy erőt merítsenek belőle. Szentelt borral, „Szent János poharából” gyógyítanak beteg embereket, sőt az állatoknak is adnak belőle.

December 28-a az Aprószentek napja a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes király az újszülött Jézus keresésekor öletett meg. A keresztény egyház ezeket az aprószenteket vértanúként tiszteli. A nyugati egyház hívei december 28-án, a keletiek pedig 29-én emlékeznek rájuk. Az Aprószentek napját baljóslatú napnak tartják, nem szabad megházasodni, új ruhát felvenni, körmöt vágni, vagy bármilyen fontos dologba kezdeni ezen a napon. Egykoron az év legszerencsétlenebb napjának tekintették, úgy vélték, hogy a hét azon napja, amelyikre az Aprószentek napja esik, a következő évben végig szerencsétlen lesz.

December utolsó, 31. napja Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. A szilveszteri és újévi a szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét, valamint az emberek egészségét, szerencséjét. Amire nagyon figyelni kell: ahogy az újéved kezdődik, olyan lesz a hátralévő 365 nap is. Ezért érezd magad a lehető legjobban, és lehetőleg ne adj ki pénzt, mert akkor egész évben költekezni fogsz. Az sem mindegy, mit eszel ilyenkor. Ha malacot, akkor a szerencséd már biztosítva van, ha viszont lencsét, akkor anyagi gondokkal már nem kell foglalkoznod.

A december hónap szülötteinek a jólétet jelző türkiz, a cirkon, a topáz és a tanzanit a születési kövei, a szerencsét hozó növényei pedig a magyal vagy krisztustövis, a nárcisz és a mikulásvirág.

2013. december 25., szerda

Karácsonyi ételek

Európában, az amerikai és ausztrál kontinensen is a karácsony a legszentebb, legmeghittebb ünnep. Az ajándékozási és az étkezési szokások azonban országról országra különbözőek.

Lengyelországban érdekes szokás dívik. Az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai fénypontjának a halleves számít, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak.

Svédországban szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik. A böjtösnek nem mondható szentesti vacsorát valóságos ételorgia követi december 25-én és 26-án.

Németországban december 24-én hal legfeljebb előételként kerül a fehér damaszttal megterített asztalra. Az ünnepi menü általában négyfogásos, az első hideg előétel (többnyire kaviár pirítóssal, vagy kagylóból, rákból készült saláta). Ezután általában húsleves következik, majd liba-, esetleg kacsasült. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés torta zárja a menüsort.

Franciaországban december 24-én érkezik a Mikulás, akkor kell a csizmát az ablakba tenni. Itt egyébként egyáltalán nem vallásos jellegű az ünnep . A tulajdonképpeni ünnep 25-e, amikor az ott is csemegének számító libamájat fogyasztják. A franciák híres karácsonyi süteménye a buche de noel, amit mi egyszerűen csokoládés fatörzsnek ismerünk.

Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető az egyébként gasztronómiailag is puritán népeknél. Ennek eredete abba a korba nyúlik vissza, amikor a parasztok és halászok az év minden napján heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy kacsáját karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Utána elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap. Ez a kedves, és gyerekek számára izgalmas szokás egész Skandinávia-szerte dívik.

Olaszországban nincs egységes menü, az ünnepi étkek tájanként, tartományonként változnak. Északon a vadat és a szárnyasokat részesítik előnyben, Veneto tartományban pulykát vágnak és polentával körítik a pecsenyét. Nápolyban elmaradhatatlan a Roccocco-keksz, egy mandulából készült kemény sütemény, amelyet a híres vörösborba, a Lacrima de Gesuba (Jézus könnyei) mártogatnak.


Buche de Noel /karácsonyi fatörzs/

Hozzávalók 12 szelethez:
A tésztához: 6 evőkanál cukor, 6 tojás, 3 evőkanál kakaó, 6 evőkanál rétesliszt, 3 evőkanál rum, késhegynyi szódabikarbóna
A krémhez: 15 dkg cukor, 3 tojás, 3 evőkanál kakaó, reszelt narancshéj, 20 dkg vaj
Elkészítés: A cukrot a tojássárgájával és a szódabikarbónával habosra keverjük, majd beledolgozzuk a kakaót, a lisztet, végül óvatosan belevegyítjük a kemény habbá vert tojásfehérjét is. A masszát akkora, sütőpapírral kibélelt sütőlemezre öntjük, hogy ujjnyi vastag tésztát kapjunk. Kb. 10 perc alatt megsütjük. Tiszta ruhára borítjuk, a papírt lehúzzuk róla és rummal meglocsoljuk. A ruha segítségével többször ki-be tekerjük. Felcsavarva hagyjuk kihűlni. A krémhez a cukrot a tojással és a kakaóval habosra verjük, narancshéjjal ízesítjük, majd gőz fölött sűrű krémmé keverjük. Langyosra hűtjük és kikeverjük a puha vajjal. A szétnyitott piskótatekercset megkenjük a krém felével, összetekerjük, majd kívül is bevonjuk a kakaókrémmel. A krémet villával berovátkoljuk, hogy „fakérget” kapjunk. Szeletelés előtt legalább 8 órára hűtőszekrénybe helyezzük.

forrás: mindmegette


2013. december 22., vasárnap

Advent negyedik vasárnapja

Minden adventi gyertya egy fogalmat szimbolizál: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt.



Az első adventi vasárnapon egy kék köpenybe öltözött angyal érkezik, aki az emberek közötti kommunikációt erősíti fel és megnyitja a lelkeket egymás felé.
 A második adventi vasárnapon pirosba öltözött angyal száll le az emberek közé, aki megkeresi a szeretetteli embereket.
 A harmadik vasárnapon az újabb, piros színt öltő angyal árasztja a szeretetet az emberi szívekben.
 Míg a lila palástú negyedik angyal az utolsó adventi vasárnapon a béke rezgéseit közvetíti az emberek számára.


Amikor pedig a negyedik gyertya lángja is felragyog, eszünkbe juthat a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogása.

 

2013. december 21., szombat

Karácsonyi sós és édes sütemények

Sós fenyőropi

Hozzávalók:

50 dkg liszt
25 dkg tehéntúró
10 dkg kacsazsír, vagy vaj
1 tojás
5 evőkanál tejföl,
1,5 evőkanál só,
1 tasak sütőpor,
a tetejére: 1 tojás, 20 dkg reszelt sajt


A lisztet a sütőporral átszitáljuk,majd elmorzsoljuk benne a zsiradékot meg a tehéntúrót.
Közepébe mélyedést csinálunk, beleütjük a tojást, hozzáadjuk a sót meg a tejfölt, egy villával összekavarjuk, majd beledolgozzuk a lisztbe. Ha szükséges még kevés tejfölt adunk hozz, hogy puha masszát kapjunk. Lisztezett felületen 1 cm vastagságúra nyújtjuk, és fenyőfa formával kiszaggatjuk. Tetejüket lekenjük felvert tojással, majd megszórjuk reszelt sajttal, előmelegített sütőben világosra sütjük. /Erdélyi konyha/

Az alábbi tésztából készíthetünk édeset  és sósat is:

25 dkg liszt
25 dkg Rama-margarin
25 dkg tehéntúró /félzsíros/
1 kávéskanál só

 Összegyúrjuk, azonnal is kinyújthatjuk, de lehet pihentetni is.  Készíthetünk belőle  pogácsát, sajtos rudat, tetejét megkenjük tojással,megszórjuk sajttal /pogácsa/ köménymaggal, szezámmaggal /rúd/

Édesen:

 Almás batyu

Hozzávalók:

25 dkg liszt
25 dkg tehéntúró
25 dkg vaj/margarin
1 kávéskanál só
5-6 hámozott alma kisebb kockára vágva

A hozzávalókat  az alma kivételével összegyúrjuk, kézzel diónyi darabokat tépünk,kis négyzet alakú batyukat formázunk, közepébe helyezünk egy-egy almakockát, és a négyzete kegymással szemben álló füleit összenyomjuk.Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük.Előmelegített sütőben mosolygósbarnára sütjük. Amint kivettük a tepsiből még melegen vaníliás porcukorba  forgatjuk. Kevés fahéjat is adhatunk a porcukorhoz,így még finomabb lesz a süteményünk.

Alma helyett tölthetjük szilvalekvárral, bejgli dió-mák töltelékével.

 Gyorsan elkészül, mutatós, finom...

LEMEZES LINZER

40 dkg liszt, fél csomag
sütőporral elkeverve,
1 tojás sárgája
15 dkg zsír
1 tojás sárgája
10 dkg porcukor,reszelt citromhéj.

kevés tejjel összegyúrni.

3 részre osztani

kettőbe kakaó
A tepsibe alulra kerüljön a barna, megkenve lekvár plusz darált dió
közepébe fehér  ezt is megkenni, majd a
tetejére barna 

/közepes méretű tepsi/   







Téli napforduló


Soha máskor nem tölti meg annyi misztikum és mágia a levegőt, mint a téli napforduló időszakában..

A téli napforduló az északi féltekén idén egészen pontosan december 21-én, 17:11 perckor fog bekövetkezni.
Amikor a forgástengely a pálya során a legkisebb szögben hajlik el a beérkező napsugaraktól, akkor van a nyári napforduló, amikor pedig a legnagyobb szögben, akkor a téli. A nyári napforduló az északi féltekén június 21-re, a téli pedig december 21-re esik, a déli féltekén éppen fordítva. A decemberi téli napfordulón az északi félteke a legtovább marad árnyékban, ezért ott ekkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Az Északi-sarkkörön december 21-én nem is kel fel a nap, végig a horizont alatt marad.

A történelem során szinte minden nép és minden vallás ünnepelte a fény diadalát a sötétség felett, illetve az új év kezdetét több kultúrában ezektől az ünnepektől számolták. Első erre vonatkozó emlékeink nagyjából ötezer évesek.

 Újabb kutatások szerint a Stonehenge-et is használták téli napfordulók idején rituális célokra. Jóval többet tudunk a sumérok napfordulós szertartásáról, a Zagmuk nevű ünnepről. A mezopotámiai nép azt vallotta, hogy óvó istenük, Marduk év végén vívja meg csatáját a káosz túlvilági szörnyeivel, és 12 napos ünneppel emlékeztek meg erről. Hogy támogassák Mardukot, az ünnepség végén feláldozták királyukat, hogy a túlvilágon győzelemre segítse az istent.

Más ókori népek is ünnepeltek a téli napfordulón. A görögök a Lenaia során Dionüszosz isten újjászületéséről emlékeztek meg rituálékkal és drámákkal, a perzsák pedig többek között azzal adtak hálát az ismét rövidülő éjszakákért, hogy a rabszolgák és az urak egy napra szerepet cseréltek. A rómaiak a Saturnalia nevű egyhetes mulatsággal adóztak a téli napfordulónak (a görögök Kronia nevű ünnepét vették át), kocsiversenyeket és más látványosságokat tartottak, és a szolgák rövid időre itt is az urak székébe ülhettek. A korai európai és ázsiai népek hasonló ünnepeiben markáns motívum a sötétség gonosz szellemeinek elűzése és legyőzése, például a szlávok is így ünnepelték a Korocsunt. A szó egyik jelentése "lépő, átforduló", ami a napfordulóra utal, erre a szláv ünnepre eredeztethető a magyar "karácsony" szó. A másik lényeges elem a téli napforduló idején a fény ünneplése fénnyel, a skandináv és germán népek tűzzel köszöntötték a rövidülő éjszakákat.

Népszokások is őrzik a téli napforduló emlékét, a magyar folklórban is találunk több ilyet. Az egyik legismertebb a karácsony másnapján tartott regölés, amivel az újévet köszöntik a legények és a házasemberek, akik házról házra járva kívánnak termékenységet és bőséget. Több vidéken szokás a kolompolás és az alakoskodás (állatbőrök viselése) is, ezekkel az ártó szellemeket űzik el. A betlehemezés is karácsonyi népszokás, amivel Jézus születését mesélik el.


"Téli napfordulókor a Fekete Ló (Nyilas) hónapjának vége, a sötét-fekete nap elbúcsúzik, és az egyre világosodó, Fehér Szarvasnak adja át a helyét. A Nap a Szarvas (Bak) jegyébe lép, a szarvak között kel fel. Ehhez kapcsolódik egy régi népszokás. „Téli napfordulókor éjfélkor megjelent kíséretével a csodaszarvasnak öltözött ember.

csodaszarvas
Őseinknél a Csodaszarvas az Ég jelképe volt és ezért a csodaszarvas-álarcos regösnek nagy, fekete köpenye vagy fekete subája volt … csillagok borították. Az agancson gyertyák és csengettyűk.” Itt az agancs az égbe nyúló világfát, a gyertyák és csengettyűk a csillagokat jelképezik. A karácsonyfa – gyertyák – csengettyű ezt idézik. (csillag-csilingel) ezért szokás gyertyákkal díszíteni, és csengőkkel csilingelni karácsonykor.

 

Télapó virgácsa és Gyógyító Boldogasszony


A skandináv IDUN a gyógyító, a varázsgyümölcs őrzője, egyezik a nyírfaistennővel. Ő is kapcsolódik a téli napfordulóhoz, és megfeleltethető a mi Gyógyító Boldogasszonyunknak. A nyírfaágakkal vesszőzés szokása magyarhonban régi. Átmentődött részben a Mikulás virgácsába, aminek a célja a jobbá tevés, a gyógyítás és nem a büntetés volt. A másik, - néhol még élő - szokás a Gyógyító Boldogasszony napján (december 28.) történő nyírfavesszőzés is az egészségvarázslás és termékenységvarázslás szertartásához tartozott.

Mivel a betegségeket démonok, boszorkányok művének tekintették, ezért az egészségvarázslás egyúttal démonűző, ill. boszorkány távoltartó művelet is volt. Ennek maradványa pl. az alma (varázsgyümölcs), a fokhagyma (démonűző), és méz (mézes) fogyasztása, hogy az elkövetkezőkben is egészségesek maradjunk.

(kivonatok a "A rovásjelek titkai" c. könyvből)
Temesvári Gabriella"

2013. december 19., csütörtök

A karácsonyi halászlé

19Mikor eszünk halászlét? Hagyományosan leggyakrabban karácsonykor. Ennek eredete abban keresendő, hogy a katolikusoknál hajdan még szigorúan tartott adventi böjt utolsó napja december 24-e. Ekkor még nem kerülhetett más hús, csak hal az ünnepi asztalra.

 Milyen halból főzzük? A klasszikus halászlé alapja a ponty.     A szakértők az alapléhez keszeget, kárászt vagy más apróhalat használnak, süllő vagy csuka pedig nem való a halászlébe.

Az alaplé elkészítéséhez legjobb a vegyes, úgynevezett fehér hal, elsősorban a keszegfélék. Ehhez jön még a ponty feje és farokrésze. A megtisztított, kibelezett halakat tegyük a felaprított hagymával együtt a főzőedénybe, öntsünk rá annyi vizet, hogy bőven ellepje, és addig főzzük, amíg a hús leválik gerincről és a nagyobb szálkákról. A levet leszűrjük és a halhúst szitán átpasszírozzuk, vigyázva, hogy szálka ne kerüljön bele. A hagymától és halhústól sűrű lébe kerülnek az előzőleg úgy 3 cm vastagra vágott és besózott halszeletek. Ha vékonyabbra vágjuk könnyen lefőhet a vastag szálkákról, ami most már nem cél. Ha túl nagyok a patkók, félbe is vághatjuk, ez a tálaláskor nagy könnyebbséget fog jelenteni. Mikor a halszeletek és ha van ikra vagy tej, a lébe kerültek, vízzel felöntjük, sózzuk és beletesszük az őrölt pirospaprika felét. A paprika minősége meghatározó!
Ha lehet, biztos forrásból, háznál vásárolt paprikát használjunk, édeset és csípőset ízlés szerint keverve. Ettől kezdve lassú tűzön hagyjuk főni az ételt, időnként óvatosan rázogatva, pontosabban forgatva  a  fazekat , vigyázva, hogy a felszínen úszó paprika nehogy rásüljön az edény falára, mert akkor keserű lesz. A halszeletek hamar elkészülnek, inkább az igényel folyamatos figyelmet, nehogy túlfőjenek. Befejezés előtt néhány perccel tegyük bele a paprika másik felét, ez adja majd a végső ízt és színt. Ha már nehéz, ragadós párák szállonganak a légben, készre jelenthetjük a halászlét.

Az "igazi" halászlé:   gyönyörű, mély bordó színű,  sűrű,  benne kényelmes méretű ponty- vagy harcsaszeletekkel, ikrával és tejjel, mellette kistányéron erős paprika,  férfias méretűre vágott friss fehérkenyér szeletek. .. az íze legyen kellemesen csípős a jóféle pirospaprikától,  a lé állaga pedig sűrű, tartalmas.

 11

   A halászlé a néprajzi szakirodalom szerint a „hosszúlére eresztett halpaprikás”-sal  azonos, s még a 100 év ezelőtti szakácskönyvek is „halpaprikás halászosan” cím alatt ismertették. Vizek melletti vendégeskedések, halfőző mesterek, csárdák, vendégfogadók kedvenc fogása volt és maradt is mind a mai napig.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon két nagy folyó található, el sem képzelhető, hogy ne két iskola létezzen az „igazi” halászlé elkészítési módját illetően.  A két módszer alapvető különbsége kicsit leegyszerűsítve egyetlen mondatban összefoglalható. A tiszainál először alaplé készül, majd ebbe kerül a hal, míg a dunaiba egyszerre minden belekerül, ellenben tészta is jár hozzá. (Itt jegyzendő meg, hogy a balatoni halászlé is tiszai módra készül.)
Számtalan recept létezik mindkét típusra, sőt a szakácskönyvek sem adnak egységes megoldást.

8
Az első hiteles recept:
A tekintélyes szakértő Herman Ottó ”étele” szerint sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa kívánkozik bele. Tisza mellékén pontyból, csukából, angolnából és kecsegéből főzték. Paprika, hagyma és babérlevél volt az igazi ízesítője.
A szegedi levének olyan sínének kellett legyen, mint „a legdühödtebb bika vére”. A komáromit sok hal (ponty, harcsa, kecsege) paprika és hagyma fele – fele aránya jellemezte. A Balaton melléki, úgynevezett „ritkás” hal lébe sok hagymát, de paprikát csak módjával, és kecsege helyet csak apróhalat, főleg dévérkeszeget írtak elő a népi receptek.
7

Karácsonyi asztaldíszek

Pohár nyaka

Ha nem szeretnénk sok helyet elfoglalni a díszekkel, de egy kis ünnepi hangulatot azért csempésznénk az asztal díszítésébe, akkor jó ötlet, ha kis szalagokkal masnit kötünk a talpas pohár nyakára, és a masnikkal kis fenyőágakat fogunk össze és néhány gyöngyöt, vagy bogyót ragasztunk minderre.



A kevesebb több?Szalvéták Masnik


Válasszunk egy színben megfelelő szalagot, és kössük át vele a szalvétákat, az evőeszközöket, illetve nyugodtan tehetünk belőle a poharak és tartók nyakára, fogantyújára. Egységes, finom és elegáns hatást kelthetünk vele, mégsem foglal semmi helyet sem az asztalon.


Csengők

/bien.hu/

2013. december 17., kedd

Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom?

A kelt kalács a kenyér különleges, ünnepi változata, amely értékes hozzávalókból készül: jó minőségű lisztből, vajból, tejből, élesztőből, tojásból, a karácsonyi ételek egyik legfontosabb fogása volt. De nemcsak nálunk, máshol is sokféle kalács kerül az asztalra ilyenkor.

Bejgli nélkül nincs karácsony!
Bejgli-legendák
A bejgli eredettörténete igencsak homályos. Nincs egy lánglelkű cukrász, aki adott város adott cukrászdájában életre hívta volna a bejglit, csupán sejtések, legendák utalnak arra, hogy a közép- és kelet-európai régió nemzetei mikor kezdtek el a karácsonyhoz kapcsolódóan valami ehhez hasonló - mákkal, dióval gazdagított - süteményt készíteni. A tölteléknek ugyanis kultikus jelentősége van. A bőséget, termékenységet szimbolizáló mák és a szintén gazdagságot, jó egészséget, jólétet jelképező, rontás ellen védő dió jól illik a karácsony szimbolikájába. A különféle mákos, diós sütemények mellett a bejgli az, ahol mindkettő tökéletes szimbiózisban megjelenik, saját rajongótábort követelve magának.talán a legismertebb és kikezdhetetlen logikája miatt legelfogadottabb, hogy a bejgli a pozsonyi pékek töltött kiflijéből, az úgynevezett pozsonyi kifliből született.

  A történet szerint az 1376-ban céhbe tömörült pozsonyi pékek évszázadokon keresztül figyelték a pozsonyiak vásárlási szokásait, majd 1559-ben gondoltak egyet, és dióval, mákkal töltött kiflik gyártásába fogtak. Ezeknek a töltött patkóknak akkora sikere lett, hogy hamar megjelentek Pozsony városán kívül és - a pozsonyi jelzőt megőrizve - messzi tájakon is nagy népszerűségre tettek szert. A történet szerint ebből a kifliből született az azonos tésztájú és töltelékű, de sokkal gazdaságosabb kivitelű bejgli.A pozsonyi kiflitől független - bejgli-eredettörténet szerint a töltött sütemény Sziléziából származik, és egy, a középkorban már ismert, töltött kalács továbbgondolt formája. A történetben szereplő német ige a beugen, azaz meghajlít, tényleg utal a sütemény formájára és ebből a históriából hitelesnek tűnik a németet lelkesen elhalló magyarság beigli, bejlgi, bájgli szavának eredete is.

Bármi is legyen az eredet, a bejgli az Osztrák-Magyar Monarchia idején vált közismertté. Az osztrák hatásra nálunk is egyre gazdagabban ünnepelt karácsony más elemeivel – a szaloncukorral és a karácsonyfával - együtt a bejgli is megjelent az ünnepi asztalon, s azóta a karácsonyi desszertek koronázatlan királyává vált. Czifray István 1830-ban megjelent szakácskönyvében már Posonyi finom mákos kaláts néven szerepelt is.
Ha már a monarchiánál tartunk: a híresen édes szájú Ferenc József császár az isler és a Sacher mellett a bejglit is nagyon szerette. Egy bécsi legenda szerint egyszer valaki felkereste Schratt Katalint, a császár szeretőjét azzal, tud-e abban segíteni, mivel járhatna a császár kedvében. Schratt erre elküldte az egyik bécsi cukrászdába, hogy vegyen egy rúd mákos és egy rúd diós bejglit a császárnak, attól biztos megenyhül, és meghallgatja az illető kérését.

Németországban elmaradhatatlan édesség a stollen, amely ovális formájával, egymásra hajtogatott széleivel a bepólyált  kis Jézusra emlékeztet. 
A sütemény középkori eredetű, először egy 1329-es irat említi. A mai, kandírozott gyümölcsökkel gazdagított, porcukorfelhőbe burkolt vajas kelt tésztának azonban nem sok köze van a korabeli olajos „Krisztuskenyérhez”.
Akkoriban a stollen ugyanis böjti eledelnek számított, s mint ilyen, sem vajat, sem tojást, de még tejet sem tartalmazhatott. Az eredeti tészta zablisztből, vízből és repceolajból készült, nem kifejezetten karácsonyi dőzsöléshez találták ki. Nem lehetett ezt annyiban hagyni.
A jobb ételekhez szokott szász választófejedelmeknek sem volt különösebben ínyére, ezért aztán több levélben ostromolták a pápát, hogy oldja fel a vajfogyasztás tilalmát. A kedvező válaszra egészen 1491-ig kellett várniuk. VIII. Ince pápa ebben az évben bocsátotta ki a vajbullát, amelyben a megfelelő búcsúcédula megvásárlóinak engedélyezte, hogy böjt idején is fogyasszanak vajat és más tejtermékeket. A búcsúcédulákért beszedett pénz egy részét a freiburgi dóm építésére fordították. Az üzlet tehát megköttetett, az egykor puritán böjti kenyér megtette az első lépést a dekadens süteménnyé válás útján.

Az olaszoknál nem hiányozhat a karácsonyi lakomákról a panettone, amely Milánóból származik, sok cukrozott gyümölccsel,citromhéjjal, mazsolával gazdagítva.

A franciáknál a fatörzsre emlékeztető csokoládés piskótatekercs, a Buche de Noel kerül terítékre. Egykoron szenteste a család körbeült a tűzhelyet, a tűzre kerülő farönköt levelekkel és szalagokkal díszítették, a családfő olajjal vagy pálinkával megáldotta.Hamvait megőrízték, mert óvta a családot. Ez jelképezi ezt a süteményt.
forrás: kalács története,Mindmegette,
Stollen története


2013. december 16., hétfő

Karácsonyra - sütemények

Mazsolás csokoládétorta


Hozzávalók:
A piskótához

 
• 6 tojás
• 12 dkg cukor
• 12 dkg liszt 1 dkg vaj
• 1 ek. liszt




A csokoládékrémhez
• 15 dkg cukor
• kb. 1,5 dl víz
• 25 dkg vaj
• 10 dkg főzőcsokoládé

A díszítéshez
• ˝ csomag mazsola
• 2 ek. hámozott mandula
• 2 ek. csokoládéreszelék



Elkészítése:
A piskótához a 6 tojássárgáját a 8 dkg cukorral habosra keverem.
A fehérjét a maradék cukorral kemény habbá verem, majd ezt a tojássárgájával és a liszttel könnyedén összekeverem. A piskótatésztát vajjal kikent, kilisztezett formába töltöm, és középmeleg sütőben megsütöm.

A krémhez a cukrot kevés vízzel sziruppá főzöm. Kihűtöm, és a vajjal, valamint a megolvasztott csokoládéval habosra keverem.
A kihűlt, három lapra felvágott piskótát vastagon megkenem krémmel, egymásra helyezem. Az oldalát és a tetejét bevonom a maradék krémmel.

Díszíthetjük mazsolával, hámozott mandulával, csokireszelékkel. Néhány órára hűtőbe teszem. 


Fenséges csokis-mézes pite

Hozzávalók:

 
1 dl olvasztott vaj vagy finom étolaj
1 teáskanál vanília
1dl finom búzaliszt
2 dl   méz
6 dkg étcsokoládé
2 db tojás
2 dl apróra vágott dió
1 teáskanál sütőpor
1/2 teáskanál só.

Elkészítés:
Egy kis edényben lassú tűzön olvasszuk egybe a csokoládét, a vajat, a sót és a vaníliát, állandóan kevergetve közben, hogy jól elkeveredjenek, majd vegyük le a tűzről.

 Most keverjük bele a mézet, a lisztet és a sütőport. Adjuk hozzá a tojásokat is, és jól verjük fel.

 Végül keverjük bele a diót, és az egészet öntsük egy kivajazott, kb. 22 x 22 x 5 cm-es tepsibe. 

160C°-os sütőben süssük kb. 35 - 40 percig, illetve addig, míg a közepében vékony késsel, vagy kötőtűvel végzett "szúrópróba" azt nem mutatja, hogy jónak találtuk.

 Hagyjuk lehűlni, mielőtt kb. 4 x 4 cm-es darabokra felvágnánk. Aki szereti, porcukorral is meghintheti.
 


Kávés-mogyorós keksz
(kb. 60 db)

500 ml (2 csésze) liszt
250 ml (1 cs) mogyoró (nem kell hamozni)
180 ml (3/4 cs) cukor
1/2 tk so
2-3 ek őrőlt kávé
200 g vaj
2 tk vanilia-kivonat
60 db kávészem

A mogyorót, lisztet, sot es cukrot apritogepben egyenletesen finomra daráljuk.
Hozzaadjuk a kávét, vajat es vaniliat, összekeverjük es gyorsan simara gyúrjuk.
Rudakká vagy hasábokká formázva folpackba csomagoljuk es min.2 órára a hűtőbe tesszük, meg jobb egy ejszakát pihentetni. (Fagyasztani is lehet.)
Felszeleteljuk, tepsire rakjuk, minden kekszre 1 szem kávét teszünk diszitésként, előmelegitett sütőben rövid ideig sütjük.


Mézes sütemény

Hozzávalók: 500 g finomliszt, 1,5 teáskanál szódabikarbóna, 3 tojás, 350 g méz, 80 g cukrozott citromhéj (kihagyható), 80 g cukrozott narancshéj (ezt is), 4 evőkanál olaj, 1 csomag kotányi mézesfűszer  /fél csomag/

1. A
lisztet keverjük össze a szódabikarbónával és  a mézesfűszerkeverékkel.

2. 2 tojást a mézzel keverjünk habosra keverőgép segítségével.

3. Keverjük össze a mézes tojásokat a liszttel, a finomra vágott narancs és citromhéjjal, olajjal és 3 evőkanác vizzel, dolgozzuk sima tésztává és hagyjuk legalább 1 órát hideg helyen pihenni.

4. Tegyük a tésztát lisztezett gyúródeszkára, nyújtsuk fél cm vastagra és szaggassuk ki a kívánt formákra.

5. Helyezzük a kiszaggatott süteményeket egy enyhén beolajozott tepsire, kenjük meg a tetejüket tojással. Díszíthetjük dióval mandulával. 180 C-on süssük aranysárgára.





Narancsos kuglóf


Hozzávalók:

    *  25 dkg margarin
    *  17 dkg cukor
    *  1 vanilias cukor
    *  csipet só
    *  4 tojás
    *  1-1 kávéskanál reszelt citrom és narancshéj
    *  4 evőkanál citromlé
    *  11 evőkanál narancslé
    *  30 dkg liszt
    *  1 sütőpor
    *  12 dkg porcukor
    *  kandirozott narancshej

Sütés:
 előmelegitett villanysütőben 180 fokon, 50 perc

Elkészités: A margarint, a csipet sót es a vaniliás cukrot, cukrot habosra keverem. Hozzáadom a tojásokat, a reszelt citrom- es narancshéjat. Ezekkel is összevegyitem. A csavart citromléből 3 evőkanállal, a narancsléből 10 evőkanaállal teszek hozzá, ezt felvátva keverem ossze a 30 dkg liszttel (amit elözőleg elkeverek a sütőporral). Kuglofformába öntöm, és megsütöm. Melegem boritom ki, mert a máz, amit a tetejére kenek, igy fog rádermedni.

Máz: A 12 dkg porcukrot elkeverem a megmaradt 1-1 evőkanál citrom- es narancslével. A meg folyós mázba beleszórom a kandirozott kockákra vágott narancshéjat. 

Ehhez az adaghoz általában 1 citrom es 2 narancs szükséges. A forma normál nagyságú kuglofforma, amit kivajazok. A sutemeny a narancslétől  lesz igen sűrű, ajanlott a már összekevert tésztát 10-15 percet pihentetni, igy finomabb és könnyebb lesz! 
 

2013. december 15., vasárnap

Advent harmadik vasárnapja..


Azt mondtam egy angyalnak,
aki az év kapujánál fogadott:
adj nekem agy lámpást,
hogy biztos léptekkel
mehessek szembe a bizonytalansággal.
Ő így válaszolt:
-Indulj csak a sötétbe,
és tedd a kezed Isten kezébe.
ez jobb, mint egy lámpás,
és biztosabb, mint egy ismert út.
network.hu

Advent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”.

 
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.

Pilinszky János : Hitünk titkairól
(részlet)

Ilyenkor decemberben jobban fáj a múló idő, s benne mindaz a jó, amit elmulasztottunk megtenni, s mindaz a rossz, amelyet elkövettünk.

Ilyenkor decemberben jobban vágyik a lelkünk a szeretetre, a békére, a megértésre, a megújulásra.

Ilyenkor decemberben várjuk a tiszta havat, amely elfedi ezt a szennyes világot; vágyjuk a lelki-szellemi megtisztulást, amely felülírja személyiségünk számítógépében a szégyenteljes szándékokat, gondolatokat, szavakat és cselekedeteket.

http://pctrs.network.hu/clubblogpicture/1/5/7/_/157454_758990472_big.jpg



 

2013. december 14., szombat

Milyen karácsonyfát vásároljunk?

  Nordmann fenyő

 Sok néven hívják, van, ahol normannd fenyőnek van írva, van ahol normann fenyőnek, de egy biztos egyre kedveltebb fenyőfa karácsonyra, hiszen nem hullik, és nagyon tartós. Ez a növény a Kaukázusokból indult el, ám Normanndiához semmi köze sincs. Nevét Alexander Nordmann finn botanikus nevéről kapta, hiszen ő fedezte fel ezt a fenyő fajtát    Sokáig megtartja a leveleit, és a meleg szobában is sokáig eltartható. Másik előnye, hogy a levelei nem szúrósak, így kisgyermekes családoknak ez a legbiztonságosabb választás.

  Sokáig megtartja a leveleit, és a meleg szobában is sokáig eltartható. Másik előnye, hogy a levelei nem szúrósak, így kisgyermekes családoknak ez a legbiztonságosabb választás.


Lucfenyő

Lucfenyő
A lucfenyő az egyik leggyakrabban vásárolt fafajta Karácsonykor. Előnye, hogy nagyon mutatós, általában szabályos alakkal rendelkezik, az ára pedig lényegesen kedvezőbb, mint például a nordmann fenyőnek.
Hátránya azonban az, hogy ha magas hőmérsékletű szobában tartjuk, akkor sajnos nagyon hamar lehullajtja a leveleit. Ezt sokszor már akár néhány nap elteltével is tapasztaljuk, mivel lehet, hogy a fát már jóval vásárlás előtt kivágták.

Ezüstfenyő

Az ezüstfenyő igazán gyönyörű karácsonyfánk lehet, ráadásul fantasztikus illatával belengi az egész szobát. Színe egyedivé teszi a karácsonyfa látványát, a levelein megtalálható viaszréteg pedig garantálja, hogy tovább megtartsa a vizet, és csak később hullajtsa le a leveleit.

Ezüstfenyő
Hátránya, hogy nagyon szúrós levelei vannak, ezért kisgyermekes családnak nem ajánlott. Nem utolsó sorban az egyik legdrágább fenyőfajta is.
Feketefenyő
 A feketefenyő nevét természetesen a különösen sötét leveleinek köszönheti. Előnye, hogy a legmelegebb szobákban sem hullajtja el a leveleit jó ideig, illata pedig az egész lakásban képes karácsonyi hangulatot árasztani.
Feketefenyő

Erdeifenyő

ErdeifenyőAz erdeifenyő az egyik legnépszerűbbnek számító fenyőfajta, ha a karácsonyfa kiválasztásáról van szó. Nem csak ára, de lombtartása miatt is sokan szeretik, mivel meleg szobában is viszonylag későn kezdi hullajtani a leveleit.

Szabálytalan ágai miatt nehezebb belőle szimmetrikus alakút találni, és levei is meglehetősen szúrósak, ráadásul gyakori, hogy kifolyik belőle a gyanta, ami sok kellemetlenséget okozhat.

Ne dobd ki az ágakat!

Ne dobd ki az ágakat!

A legtöbb fenyő egy kis csinosítást kíván, tehát itt-ott le kell metszeni az ágaiból. A levágott részeket ne dobd ki, inkább készíts belőlük díszeket, amelyek természetes légfrissítőként is funkcionálnak majd!

Szépen mutatnak az asztalon, az ajtón, az ablakban, s lényegében a lakás bármelyik pontján.

forrás: bien.hu