"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. július 31., vasárnap

Vigyázz a madárra

A világ 7 csodája: látni, hallani, tapintani, ízlelni, érezni, nevetni és szeretni.
A legértékesebb dolgokat az életben nem lehet kézzel felépíteni vagy megvásárolni.

Ne légy annyira elfoglalt, hogy ne vedd észre ezt!


Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte,
 szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzásai,
de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet.
/ Fekete István /



VIGYÁZZ A MADÁRRA - 1996, Révész Sándor

Ember, világ, két kezedtől sír,
Egyikkel a kertet ásod, másikkal a sírt,
A másik, tudod bőven várhat Rád,
Építsd a kertet hát tovább!
S közben mindent jól vigyázz!

Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül!
Őrizd meg a csendet, el se menekülj!
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll...
Vigyázz a madárra, ha válladra repül!
Amerre a szíved, arra menekül,
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll...

Ember, a világból csak a sajátod érdekel
A szükség határát ritkán hagytad el,
Pedig azon túl szintén van világ,
Gondolhatod, ott gondolnak Rád!
És értük a Mindent jól vigyázd!

Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül!
Őrizd meg a csendet, el se menekülj!
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll...
Vigyázz a madárra, ha válladra repül!
Amerre a szíved, arra menekül,
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll...






2011. július 29., péntek

Ízek finomságok innen-onnan





Ha fel kellene sorolnunk, milyen keleti édességeket ismerünk, melyiket emlitnénk először, alighanem a baklava  végezne az első helyen. A baklava olyan különlegességnek számított évszázadokig, amelyet csak az uralkodói, főúri udvarokban lehetett megkostólni A baklavát magáénak ismeri fél mditerráneum, egész Észak-Afrika, a Közel-Kelet, az egykori Perzsia Azerbajdzsán, Örményország és a Balkán nagy része is.
 A szultáni palota konyhájában egykor valóságos főzőakadémia müködött, a baklava tésztájának készítése a szakácsok felvételi feladatai közt első helyen szerepelt. Először is a tésztát  pontosan a tepsi méretére kellett nyújtani, de olyan hártyavékonyra,  hogy száz rétegére egy aranyérmét  élével ejtve a pénzdarabnak koppania kellett a tepsi alján! A látványos bemutatót érdeklődő közönség figyelte, és siker esetén a szakács nem csak az állást nyerte el, hanem az aranypénzt is megtarthatta...


         
  




Garibaldi galuska

6 tojás6 evőkanál tejföl
6 evőkanál rétesliszt
1 liter tej
6 dkg kristálycukor
5 dkg porcukor
1 csg van. cukor
10 dkg vaj
5-5 dkg dió és mazsola

Elkészítés:

tojások sárgáját a tejföllel alaposan kikeverjük, majd a lisztet, meg a habbá vert tojásfehérjét belekeverjük.   A tejet a kristálycukorral felforrósítjuk, a van. cukrot beleszórjuk és a tésztából a tejbe mártogatott kanállal nagy galuskákat szaggatunk bele. /Mintha madártejet készítenénk. / Ha a galuskák a tej tetejére feljönnek, szürő-lapáttal kiemeljük, lecsöpögtetjük és az olvasztott vajban megforgatva egy tűzálló tálba fektetjük /vagy sütőtál, tepsi/ Több részletben főzzük ki a tésztát, és rétegenként rakjuk le, a közöket porcukorral, durvára vágott dióval, mazsolával megszórva. A forró sütőbe toljuk, de a lángot mérsékelve kb 10-05 percig sütjük, azon forrón tálaljuk.


Vinetta    és társai

A padlizsán július végétől késő őszig kapható, lila héjú, szivacsos állományú bogyóját fo-gyasztjuk: a növény vadon élő faját egyes leírások szerint Dél-Ázsiában kezdték el nemesí-teni, más adatok szerint viszont India az őshazája, és innen került Dél-Ázsiába. Európában a XVI. században terjedt el, Magyarországra pedig a török hódoltság ideje alatt került, népies elnevezését - törökparadicsom - szintén ebben az időben kapta. Tojásgyümölcsnek is nevezik, , mely angol és német nevének tükörfordítása.

A padlizsán (Solanum melongena) bogyótermése lehet tojás, hosszabb hengeres, vagy gömb alakú. Mindig megfelelően érett padlizsánt vásároljunk, mely körülbelül 5-8 cm átmérőjű, csillogó, kemény, sima héjú, élénkzöld kocsányú termés. A szedés után rövid ideig, 5-6 napig tárolható. A túlérett vagy hosszan tárolt padlizsán felülete matt, magjai barnásak, húsa kesernyés ízű és szívós, csészelevelei hervadtak. A még éretlen, illetve nem teljesen érett padlizsán a szolanin nevű (keserű ízű, zöld színű és mérgező) vegyületet tartalmazza. Ez a vegyület más zöldségekben is megtalálható, például a burgonyagumón jól látható zöldes részben és az éretlen paradicsomban. A nem teljesen érett padlizsánt szobahőmérsékleten is lehet érlelni, vagy hibátlan és érett növényt kell vásárolni.

A padlizsán gyógyhatása

A padlizsán fogyasztása különösen ajánlott cukorbetegeknek, illetve reumában vagy máj- és vesebetegségben szenvedőknek. Vérképző, vizelethajtó, bélgyulladást gátló és emésztést fokozó hatású. Túlzott gyomorsav-termelődésben és gyomorfekélyben szenvedőknek nem ajánlott a fogyasztása.

Amerikai kutatások szerint a padlizsán antocianin- (a flavonoidok közé tartozó növényi fes-tékanyag) tartalma segíti a C-vitamin hasznosulását, szerepet játszhat a rákbetegek kezelé-sében, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, továbbá csökkenti a koleszterin-szintet, és növeli a "jó", vagyis a védő hatású HDL-koleszterin szintjét a vérben. Az antocianin serkentő hatással van a különböző agyműködési funkciókra is; a vegyület többek között a vöröskáposztában is megtalálható. A padlizsánban lévő nem felszívódó (abszorbeált) flavonoidok a gyomor- és béltraktusban intenzív átalakulási folyamatokon mennek keresztül, aminek a végén egyszerű fenolsavak keletkeznek: ezek a vegyületek már könnyen felszívódnak a vékonybél nyálkahártyáján keresztül. Az egyszerű fenolsavak antioxidáns, rákmegelőző hatású vegyületek.
A gyógyászatban a padlizsán terméskivonatát máj- és epebetegségek kezelésére ajánlják. Az indiai természetgyógyászat szerint a zöldség idült asztmában és hörghurutban is jó hatású lehet.

A padlizsán a balkáni népek és a mediterrán étrend egyik legtöbbet használt élelmiszere, sokszor eszik hús helyett. Nyersen nem fogyasztható. A balkáni országokban jellemző fűszerei  a bazsalikom, a borsikafű (csombor), a bors, az oregánó, a vöröshagyma, a fokhagyma és a zöldpetrezselyem. Sokszor adnak hozzá paradicsomot is. Készítenek belőle olajos salátát, illetve egyéb zöldségekkel kombinált ételeket is.

A padlizsán héját sütés, főzés előtt nem mindig kell eltávolítani (ez az étel jellegétől függ), a kocsonyáját egyujjnyi gyümölccsel együtt kell levágni. Készíthető belőle saláta, előétel és rakott étel, népszerű rántva is. Felhasználható levesekbe, főzelékekbe, párolva, mártásként, köretnek. Legelterjedtebb elkészítési módja a padlizsánkrém. A görög muszaka és a francia, provanszi ratatouille egyaránt padlizsános egytálételek. A katalán escalivada grillezett zöldség, , a vinetta  saláta pedig román és erdélyi magyar zöldségkrém.

A padlizsán tápanyagtartalma

Energiatartalma kicsi (27 kcal/100 g; 113 kJ/100 g), fehérjetartalma 1,3 g/100 g, ezen kívül kevés szénhidrát is van benne (4,8 g/100 g). Cukorbetegek és fogyókúrázók is fogyaszthatják az elkészítési módtól függően (zsiradékszegényen): zsírtartalma 0,2 g/100 g és 2,58 g/100 g élelmi rost is található benne. Nagy a víztartalma (92,3 g/100 g).

Értékes C-vitamin- (30 mg), folsav- (31 mcg) niacin- (0,60 mg) és pantoténsav- (0,23 mg) forrás. Ásványianyag-tartalma kiemelkedően jelentős, 145 mg/100 g káliumot, 21 mg/100 g foszfort, 16 mg/100 g magnéziumot és 10 mg/100 g kálcium tartalmaz. Nátriumtartalma kicsi, 3 mg/100 g. Purin- (21 mg/100 g) és oxálsav- (10 mg/100 g) tartalma alacsony. A felsorolta-kon kívül antioxidáns hatású ubikinon (Q10: 0,21 mg/100 g) is található benne: a vegyületnek fontos szerepe van a sejtanyagcserében és a sejtekre káros szabadgyökök megkötésében.

Rövid receptek padlizsánnal

Vinetta erdélyi zöldségkrém

Egy kiló padlizsánt sütőben megsütünk, majd meghámozzuk és leszűrjük a levet róla. A meghámozott, összetört padlizsánhoz hozzáreszelünk egy nagyobb fej vöröshagymát, ízlés szerint sót és egy deciliter olajjal, vagy majonézzel jól kikeverjük. Kenhetjük pirított vagy barna kenyérre.

Padlizsán receptek

Erdélyi recept az olajos marinált padlizsán, ami nagyon finom hideg salátának, vagy akár reggelinek, vacsorának.- A padlizsán meghámozva, felkarikázva, olajon picit megpárolva, fokhagymával, erős pap-rikával fűszerezve volt berakva egy befőttes üvegbe. Soronként váltakozott a paprika, fokhagyma és a padlizsán,   fel kell önteni annyi ecetes, sós olajjal, hogy elfedje, és ki kell dunsztolni. Így eltehető télire is,  nem kell rá semmilyen tartósító szer se.

Az arabok padlizsán salátájának egy egyszerűbb és egy hangyányival komplikáltabb változatát  is meg lehet itthon csinálni. Az egyszerűbb receptje szinte szóról szóra hasonló az előbbihez, azzal a különbséggel, hogy a padlizsánt nem hámozzuk meg, és elmarad az ecet belőle. Tesznek rá viszont petrezselyemzöldet apróra vágva, és egy kis bazsalikomot. Előételnek, , húsokhoz, vagy ugyanúgy reggelire vacsorára nagyon finom.

 Pármai padlizsán:
Így készül két személyre

Egy közepes nagyságú padlizsánt megmosunk, és kisujjnyi vékony szeletekre vágunk, majd besózzuk, és fél órát állni hagyjuk. Közben félkilónyi vagy akár több paradicsomot meghá-mozunk, feldarabolunk. Kevés olívaolajon két kövér gerezd, felvágott fokhagymát megfutta-tunk, amíg felszáll az illata, rádobjuk a paradicsomot megkeverjük, sózzuk, kicsit borsozzuk, és félrebillentett fedő alatt, kislángon főzni kezdjük. Néha megkeverjük, és addig rotyogtatjuk, amíg krémesen besűrűsödik. (Ez a paradicsom fajtájától függően 20 perctől, akár háromnegyed óráig terjedhet.)

A főzés vége előtt néhány perccel apróra tépkedett bazsalikom leveleket keverünk bele. Közben a padlizsánszeleteket leöblítjük, megtörüljük, és lisztbe forgatjuk - vagy nem. Kevés olívaolajon mindkét oldalukat rózsaszínre sütjük, és az olajat leitatjuk róluk. Egy nagy gombóc mozzarellát vékonyan felszeletelünk. Egy tűzálló tálat kiolajozunk, és egy réteg padlizsánt teszünk az aljára, megkenjük a paradicsommártással, megrakjuk mozzarellával, majd megint padlizsán, paradicsom és sajt következik. Akkora tálat válasszunk, hogy legalább négy emeletet tudjunk rakni a padlizsánból. A tetejére paradicsommártás és sok reszelt Parmezán sajt kerül. 180 fokos sütőbe tesszük, és úgy fél óra alatt pirosra sütjük. Friss bagettel vagy csak magában, langyosan kínáljuk.

GÖRÖG PADLIZSÁN
Hozzávalók:

2 nagyobb padlizsán,
4 evőkanál olaj,
só, bors,
2 gerezd fokhagyma,
1 csomó petrezselyem, néhány szál kapor,
1 evőkanál paradicsompüré,
5 dkg zsemlemorzsa,
2 evőkanál liszt,
2 dl tejföl,
1 fej reszelt vöröshagyma.

Görög padlizsán elkészítése :

Az egyik padlizsánt sütőben megsütjük, meghámozzuk, és műanyag késsel összetörjük. Két evőkanál olajban megpirítjuk a vöröshagymát, hozzáadjuk a fokhagymát, 1-2 percig pirítjuk, beletesszük a finomra vágott zöldpetrezselymet, a kaprot, megsózzuk, borsozzuk. Beleke-verjük az összetört padlizsánt, a paradicsompürét és a zsemlemorzsát. 20-25 percig állni hagyjuk. A másik padlizsánt meghámozzuk, ujjnyi vastagon fölszeleteljük, egy kicsit meg-sózzuk, és lisztbe mártva forró olajban ropogósra sütjük.
Két szelet padlizsán közé kenjük a tölteléket, és ezeket a dupla szeleteket tűzálló tálra fektetjük. Leöntjük 2 dl tejföllel, és a sütőben jól átsütjük.


Jó étvágyat!

2011. július 28., csütörtök

Színek-képek



network.hu


 








 




Gondolat

A jó dolgoknak véletlenül, meglepetésszerűen kell megtörténniük velünk. Ha valami után



 nagyon vágyakozunk, úgy járunk, mint az, aki túl erősen szorít magához egy léggömböt: Az álom egyszercsak kipukkan, s darabkái a semmibe hullanak.”
Tény, hogy kell bátorság, hallgatni a belső hangra, ami gyengéden vez
A természet a gyógyítója minden betegségnek
            Hippokratész




Öt perc kedvesség egy nap boldogságot jelenthet annak, aki szenved, s megmentheti életét.

     Kathy O Beirne.






A legjobb módszer önmagunk felvíditására, ha felvidítunk valaki mást.
Marl Twain



A mély gyökerű fák nőnek magasra
F. Mistral


2011. július 27., szerda

Szentendre - Nyár

Szentendre (szerbül Сентандреја, horvátul Senandrija) város Pest megyében a Szentendrei kistérségben. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.

Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található
.Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben II. Valentinianus császár.

A népvándorlás korában a környék nem volt lakott hely. A 9. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely (lat.: vicus militaris) és a hozzá tartozó polgári település romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.
A 9-12. század között a város története gyakorlatilag ismeretlen. Egyes források alapján e környékre lokalizálható egy Apurig nevű település, aminek névetimológiája alapján egy Apor patak (Apor ügy) nevű vízfolyás melletti lakott hely képzelhető el. A környéken azonban négy jelentős patak is található, a Dera, Bükkös (korábban Bela-voda), Öregvíz (vagy Sztaravoda) és a Sztelin (régebben Pismány patak), ezenkívül az 1872-1884-es harmadik katonai felmérés térképe alapján egy ma már jobbára kiszáradt vízfolyás is jelentős volt, a Dömörkapui patak. Nem eldönthető, hogy az Apor patak melyikkel lenne azonosítható.
A 12. században már a veszprémi püspökség oklevélkiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák (valójában „hospes”, püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először. A pannoniai Ulcisia Castra és a honfoglalás kori település, valamint Apurig és Szent András városa között nem kimutatható településkontinuitás. A 12. századi városmag a korábbi római őrtoronyhoz képest a Bükkös patak másik oldalán települt a ma is meglévő Szent András-templom köré. (Ma Keresztelő Szent János-plébániatemplom.)
A török korban a város elnéptelenedett, egy 17. századi összeírás alapján a városban egyetlen családfő volt, vagyis legfeljebb egy családnyi állandó lakos, valamint a hozzájuk tartozó kiszolgáló személyzet jelentette a teljes létszámot.
A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján, mindenekelőtt a mai városközpont szerb kereskedőházai őrzik emléküket. Ezek azonban nem azonosak az eredeti szerb bevándorlók által épített házakkal, a városközpont a 19. század végi térképek alapján még más épületeket tartalmazott.
A szerbekkel együtt jelentős dalmát bevándorlás is volt. A dalmát családok a Szamárhegyen telepedtek le, ahol ma a Dalmát utca őrzi emléküket. Ebben az utcában még az 1980-as években is kizárólag a dalmát családok leszármazottai éltek. Ma már szétszóródtak a város területén.
Szentendre 1872-ben kapta meg a rendezett tanácsú város jellegét. A városi rang visszavonására sosem került sor, de a török időkben elnéptelenedő terület természetszerűleg nem szerepelt a városok listájában. Az 1690-es évektől a néhány száz fős lakosság lassan gyarapodni kezdett, és 1872-ben érte el azt a szintet, amikor a falusi jelleg helyett ismét a városias jelleg dominált, és mind a közigazgatás, mind a település infrastruktúrája lehetővé tette a várossággal járó előjogok gyakorlását.
A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.


.


2010-07-09 - 2010-08-29

A Szentendrei Nyár a város legnagyobb kulturális rendezvénye. Igazi összművészeti fesztivál, amely június végétől augusztus végéig valamennyi műfajban változatos programot kínál.

szentendre

Ezen a napon : július 27

Megszületett Eötvös Loránd, világhírű magyar fizikus, geofizikus, a torziós inga feltalálója, miniszter.

Az író és politikus Báró Eötvös József fiát a család jogásznak szánta, de Loránd sokkal inkább a természettudományokhoz vonzódott. 1867-től a heidelbergi egyetemen tanult kémiát, fizikát és matematikát. 1871-ben tanársegéd, majd hamarosan tanár, Jedlik Ányos nyugdíjba vonulása után pedig a kísérleti fizika professzora és a fizikai intézet igazgatója lett a pesti egyetemen. Tudományos munkásságát legfőképp a gravitáció és földmágnesség témakörében folytatta, legismertebb eredménye az igen precíz és érzékeny torziós-inga megszerkesztése volt. Másik jelentős felfedezése és bizonyítása Eötvös-effektus néven ismert, melynek lényege, hogy a Föld felszínén kelet felé mozgó testre nagyobb centrifugális erő hat, mint egy nyugat felé haladóra. Eötvös József tudományos eredményeiért és tevékenységéért számos hazai és külföldi elismerésben részesült.

1894 júniusában kinevezték vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A mindösszesen hét hónapos minisztersége alatt, négyszáz új népiskolát hozott létre.

Munkássága mellett sportemberként és hegymászóként is ismert volt, Dél- Tirolban 1902-ben az egyik 2837 m magas csúcsot róla nevezték el Cima di Eötvösnek.

Megszületett Brunswick (Brunszvik) Teréz, az első magyarországi óvodák („Kisdedóvók”) megalapítója.

Brunszvik Teréz alakját és tevékenységét már életében Széchenyi Istvánéhoz hasonlították: a „reneszánsz egyéniségű” nagyasszony (ahogy Jókai Anna nevezi), Széchenyi rokonlelkeként, ébresztője és – az ember belső értékekeit tekintve – orvosa kívánt lenni szűkebb és tágabb környezetének. Hosszú életét (1775-1861) egy olyan időszakban élte le, amelyet áthatottak az emberbarát eszmék, a felvilágosodás hite a nevelés erejében (a 18. századot a „nevelés évszázadának” keresztelték el a kultúrtörténészek) és a romantika lelkesedése a kiemelkedő egyéniségekért és küldetésükért. Mind Széchenyire, mind Brunszvik Terézre a kortársak számára szinte szenvedélyes tenni akarás és fáradhatatlanság volt jellemző. Egész életüket eltölthették volna a legtöbb arisztokratához hasonló szórakozásokkal, legfeljebb felületes jótékonykodással, a hivatalos címekkel megelégedve.

De „minél magasabb rangban állunk, annál jelentősebbek cselekedeteink” – írja a magyar óvodák útnak indítója –, és ennek jegyében született nemességét valódi, szívből jövő nemességgé igyekszik emelni. A reformkor e két kiemelkedő egyénisége abban is rokonítható, hogy nem elégednek meg a fejlődés-fejlesztés szükségességének hangoztatásával, hanem egész erejükkel a gyakorlati megvalósításra törnek.

„Az Igazság papnője”

1775-ben, egy július végi napon, napfelkeltekor látta meg a világot Brunszvik Antal gróf és Seeberg Anna Brunszvik Terézbárónő első gyermeke Pozsonyban, aki császári és királynői keresztanyja után a Mária Terézia nevet kapta. Anyai öröksége a szerénység és a javak szigorú beosztása, egy olyan asszony példája, aki nem restellte lovon bejárni és saját kezűleg igazgatni a família martonvásári birtokát. Apjától (akinek családja egy Magyarországon új hazát lelt német keresztes lovag leszármazottának tudta magát) pedig a nagyvonalú adakozás, a nevelés ügye iránti elkötelezettség és a széleskörű műveltség igénye hagyományozódott rá. Teréz atyja nyomdokain járva otthon volt mind az ókori filozófiában, mind a keresztény vallásos irodalomban, továbbá az amerikai szabadságeszme képviselőinek műveiben vagy akár a költészetben is. Az évek előrehaladtával egyre gyarapodott az általa elolvasott pedagógiai művek, valamint a korban divatos nevelési regények száma. Ifjúkori olvasmányai között a főhelyen találjuk Platón írásait, amelyek hatására tizenéves korukban testvéreivel egy „platoni respublikát” alapítanak, hogy majdan az ideálok harcosai lehessenek. A könnyen tanuló, kitűnő memóriával megáldott leányban korán megfogalmazódik, hogy valamilyen hivatás vár rá. Ahogy emlékirataiból (Félszázad életemből címmel jelent meg) megtudjuk, korán elhunyt apja emlékére egy kis piramist emeltet, és e szent helyen „az Igazság papnőjévé” avatja magát azzal az elhatározással, hogy nem megy férjhez, hanem a hazának és az emberiségnek áldozza magát.

A tudásra vágyó, csupa élet ifjú leány rendkívüli energiákat mozgatva kezdi kibontakoztatni sokoldalú tehetségét: jól rajzol és fest, kitűnő zenésznek, énekesnek és táncosnak számít. Amikor családjával Bécsben időzik, személyesen Beethoven ad számára zongoraórákat, sőt igen bensőséges barátság szövődik a zeneszerző és a Brunszvik testvérek között. Beethoven több művét ajánlotta valamelyik családtagnak, és valószínűleg nem egy alkalommal megfordult a martonvásári kastélyban. (Utóbb az a hír járta, hogy a muzsikus leveleiben emlegetett „halhatatlan kedves” Teréz lett volna, azonban a Beethoven-kutatók többsége nem osztja ezt a véleményt.) A húszas éveiben járó Teréz élvezi a társasági életet, vidám házi zenélések részese, és kérője is akad, de talán akkor érzi magát legjobban, amikor testvére gyermekei mellett tanítóskodhat.
 
 

Balaton átúszás, kiállítások




Kiállítás: A Zsolnay legenda
Balatonfüred, Vaszary Villa – július 24-től augusztus 8-ig

A kiállítás középpontjában azok a szecessziós Vulkán vázák állnak, melyek a Zsolnay által nemrégiben indított limitált szériás gyűjtőprogram első darabjai. Az eredeti mesterművek Sikorski Tádé formatervei alapján készültek, motívumaikat Darilek Henrik tervezte a 20. század fordulóján. A kitörő vulkánt és a környező pineafákat ábrázoló három különböző változat az éjszaka, a hajnal és a napvilág színeiben pompázik. A világon ma is egyedülálló eozin technikával készülő különlegesség a Zsolnay három mesterfestőjének munkáját dicséri.

Kiállítás: Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság
Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum július 23-tól szeptember 26-ig

Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza és célja az asszonyi hűség kikényszerítése, biztosítása volt. Az elképzelés hamis. Valójában egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos, és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá. Az erényöv valódi története az elmúlt 500 év mentalitástörténetének, szexualitás-történetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a modern kor a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni.
A kiállítás ennek az elképzelt középkori tárgynak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé.


A meteorológiai szakemberek véleményét figyelembe véve, egyetértésben a Balatoni Vízirendészet vezetésével a Balaton-átúszás szervezőbizottsága ismét úgy döntött a várható rossz körülmények miatt (szeles-hűvös idő, hideg víz, zápor-zivatar), hogy a július 23-i Balaton-átúszást elhalasztja. Az új időpont a korábbi terveknek megfelelően július 30-a szombat, melynek tartaléknapja 29. (péntek), 31. (vasárnap), valamint augusztus 5-6-7" - áll a magyar mellett angolul és németül is megjelentetett értesítésben.
Tavalyelőtt egy híján 9300-an teljesítették a Révfülöp és Balatonboglár közötti 5,2 km-es távot a 28. Balaton-átúszáson, egy éve viszont a rossz idő miatt nem tudták megtartani a rendezvényt.

Időjárás, frontok

Már megint front van…

A frontbetöréseket megakadályozni nem tudjuk, ezért nekünk kell hozzájuk alkalmazkodni és védekezni ellenük. Honfoglaló őseink a frontok szempontjából nem egy nyugodt területet választottak, hiszen a Kárpát-medencében évente körülbelül 120 front alakul ki.

Mi történik szervezetünkben frontbetöréskor?
A levegő hőmérséklete, légnyomása, páratartalma, sőt a levegő elektromos töltése is megváltozik. Mindezek akár viharos gyorsasággal is. Az élet lényege, hogy a szervezet állandó belső egyensúlyt kialakítva tud működni. Ezt a belső egyensúlyi állapotot, az ún. homeostasist a frontok felborítják. Ezt a felborult egyensúlyt a szervezet igyekszik minél előbb helyreállítani.
A meleg hatására a hajszálerek kitágulnak. Az ehhez társuló izzadás pedig fokozza a hőleadást, ezáltal nemcsak folyadékot veszít a szervezet, hanem ásványi anyagokat is. Az ásványianyag-vesztés pedig szintén kihat a vérnyomásra. Verejtékezéssel főleg nátriumot veszítünk. A kitágult hajszálerekben több vér kering, ami az egész keringési rendszerre kihat. Változik a vérnyomás, a pulzusszám emelkedik.
De mindez nemcsak a keringési rendszerre, hanem a légzőrendszerre is kihat. Emelkedik a percenkénti légvételek száma, fokozódik a veseműködés is, mivel a vesének újra helyre kell állítania a só- és vízháztartás korábbi egyensúlyát.
Tehát láthatjuk, hogy a front megterheli a szervezetet (kiét jobban, kiét kevésbé). A front lényege, hogy hirtelen felborul a szervezet egyensúlya, és ezt igyekszik minél előbb helyreállítani.
Időjárási frontok

A hidegfront hatásai

Hidegfront betörésekor, főleg ha az viharos, csökken a levegő hőmérséklete és páratartalma. Viszont növekszik a levegő nyomása (a légnyomás). Fokozódik a paraszimpatikus idegrendszer izgalma, minek következtében csökken a vérnyomás, gyengül a szív működése, a reumatikus fájdalmak erősödnek, az arra hajlamosaknál gyakrabban alakul ki a migrén, mely lehet egy- vagy kétoldali. Az addig tűrhető fájdalom szinte elviselhetetlenné válik.
Növekszik a balesetek száma, főleg a közlekedési, mert megnyúlik a reflexidő. Az alvás mélyül és könnyebb lesz az elalvás is. Egyre több az epe-, a vesegörcs. Több az asztmás roham, mely nehezebben múlik el. Fokozódik a trombózisveszély, egyre több az agyvérzés, agylágyulás. Gyakoribb az ízületi gyulladás. Több a bélgörcs is. És nem utolsósorban csökken a munkabírás.

A melegfront hatásai

Melegfront betörésekor emelkedik a levegő hőmérséklete és páratartalma, viszont csökken a nyomás és fokozódik az anyagcsere. Növekszik a szív frekvenciája, emelkedik a vérnyomás, fokozott teher hárul a szívre.
A vércukor szintje is emelkedik. Ez főleg a cukorbetegeket terheli. Növekszik a vérzésre való hajlam. Gyakrabban fordul elő orrvérzés. Többen ingerlékennyé, nyugtalanná válnak; sokan panaszkodnak álmatlanságra és nő a depresszióra való hajlam is. Tompul a figyelem, s nőhet a dekoncentráltság.  
 A szívbetegeket szintén megterheli a melegfront. Megváltozik a vér folyadék- és ásványianyag-tartalma (növekszik a kalcium- és a káliumtartalom). A verejtékezés miatt csökken a vér vízmennyisége, ezáltal besűrűsödik, ami szintén növeli a trombózisveszélyt.

Tehetünk valamit a frontok ellen?

A frontra érzékenyek hallgassák a meteorológiai előrejelzéseket. Öltözködjenek mindig a várható időjárásnak megfelelően és ne feledjék szokásos gyógyszereiket bevenni. De nagyon vigyázzunk arra, nehogy minden tünetünket a frontra fogjuk, mert előfordulhat, hogy akár egy szívinfarktust, egy agyérgörcsöt vagy -vérzést nem veszünk észre.

Forrás: Patika Magazin

2011. július 26., kedd

Világűr-csillagok II.

           
1 











Forrás:  Új utak.    Visszatér Marduk csillaga,  kutatási anyag 2002 szeptember

    Mezopotámiai feljegyzések
            Mielőtt a régészeti leleteket ismertetem fontos megjegyezni, hogy a sumér-magyarok által leírt égitestet a legtöbben számos holddal rendelkező bolygóként azonosítják. A lehetősége azonban annak is fennáll, hogy a Nibiru nem bolygó, hanem barna törpecsillag, hét kísérővel. Ha ez utóbbi feltételezést fogadjuk el – márpedig a NASA mérései erre utalnak -, akkor könnyebben értelmezhető az égitest napközelben megfigyelt jelentős sebessége, a leírt gravitációs hatásai (áradások, földrengések), erős mágneses tere, hirtelen felfénylései, mélyvörös színe.
            A mezopotámiai szövegek nem győzik hangsúlyozni az égitest jelentős fényességét, kiemelni, hogy az még nappal is megfigyelhető: „látható napkeltekor és napnyugtakor tűnik el”. Egy Nippurban talált pecséthengeren (1. ábra) egy csoport földművest ábrázolnak amint feltekintenek a kereszttel jelölt 12. bolygóra (Zecharia Sitchin ismert műveiben ezen a néven hivatkozik rá). Az égitest több okból is kaphatta ezt a jelet. Talán azért, mert gyűrűrendszere van, s a megfigyelők éppen oldalról láttak rá. Ha pedig az „istenek” is innen jöttek, akkor célszerű volt a bolygó jelével azonosítani őket, a kereszt jel tehát így vonulhatott be a legtöbb nép ábrázolásába „Isten” jeleként.
            Számos pecséthengeren találkozhatunk az égitest mozgását bemutató ábrázolásokkal, feltüntetve azokat a különösen fontos csillagászati pontokat, melyeken áthaladásakor könnyedén azonosítható a Földről nézve. Földközelbe érve megfigyelésére első lehetőségként az az időpont adódik, amikor együttáll a Merkúrral (A – pont). Számítások szerint ekkor a földpálya kistengelyével a közelítő égitest éppen harminc fokos szöget zár be. Amint tovább közeledik az előző pozíciójához képest ismét kb. harminc fokra kerül akkor, amikor a Jupiter pályáját metszi (B – pont). Végül pedig eléri napközelpontját, ahol egykoron a születő Földnek ütközhetett - vagy valamelyik holdja (C - pont).             A manapság a „Mennyek Királyságának” visszatéréséről szóló spekulációk alapjául azok a tények szolgálnak, miszerint az ősi emberek többször is megfigyelték a 12. bolygó áthaladását Naprendszerünk belső terén.            Az égitest ismételt megfigyelése alátámasztja azt a feltevést, miszerint jelenléte a napkörüli pályán folyamatos, tehát Naprendszerünk része, hasonlóan számos hosszú periódusú üstököshöz.
            Mezopotámiai és bibliai források nagy határozottsággal állítják: a 12. bolygó keringési ideje 3600 év. A sumér-magyar ősi szövegekben a 3600-as szám jele egy nagy kör volt. Az égitest epithetonja egyébként a „Sár”, melynek jelentése többek közt „tökéletes ciklus”, illetve „teljes kör”, egyben a 3600-as számot is jelöli. A három kifejezés-tartalom – égitest/ciklus/3600 – szoros összefüggése nyilvánvalóan nem lehet puszta véletlen. A sumér-magyar isteni királyok uralkodási ideje minden esetben tökéletesen osztható 3600-zal. A következtetés mindebből csakis az lehet, hogy a isteni királyok uralkodási ideje egyértelműen összefügg a Nibiru 3600 éves keringési idejével.            Az ősi feljegyzések teljes mértékben egyetértenek abban, hogy a 12. bolygó feltűnését váratlan katasztrófák, nagyarányú változások és korszakváltás kíséri. A mezopotámiai szövegek az égitest periodikus megjelenéséről mint előrelátható, pontosan kiszámolható, megfigyelhető eseményről beszélnek. „A hatalmas égitest megjelenésében sötétvörös.” Megjelenésének napját az Ószövetségben leírtak szerint esőzések, áradások és földrengések kísérik.             A következő képen a Berlini Múzeumban őrzött, az ősi Közel-Keletről származó pecséthenger látható. Amikor a középső istenalakot, illetve mennyei lényt kinagyítjuk, megfigyelhetjük, hogy igazából egy hatalmas, sugárzó csillagot ábrázol, 11 égitesttől övezve. Ezenkívül, mintegy láncra felfűzve, 24 kisebb objektumot láthatunk. Igen valószínűnek látszik, hogy ezek a kisebb testek Naprendszerünk nagyobb holdjait képviselik.

Marduk

A babiloni panteon központi istensége, Babilon város főistene. Első írásos említése 4500 évvel ezelőttről ismert. Babilon védőisteneként már a III. Úr-i dinasztia (Kr.e. 22. sz.) alatt megemlítik. Központi istenséggé Babilonnak az I. Babiloni dinasztia (Kr.e. 16. sz.) alatti felemelkedése során lett, amikor is felvette más, főleg sumer-magyar (a sumer-magyar nyelvazonosság bizonyított!) istenek vonásait és jelzőit. Már Hammurápi törvénykönyvének bevezetőjében, mint Ea elsőszülött fiának Anu és Enlil átadják neki az emberek fölötti hatalmat, és minden égi isten fölé emelik. Számos átvett epithetonja és tulajdonsága között az Enkitől és Aszalluhitól származók vannak túlsúlyban, amelyek Marduk bölcsességét, gyógyító-tudományát, igézőerejét hangsúlyozzák. Megkapja a víz és a növények istenének funkcióját is. Utu istentől, akit olykor fivérének mondanak, rászáll az „Istenek Bírája” cím. Fő epitheonjai: „Istenek Ura”, „Istenek Atyja”. Felesége Szarpánítu, fia Nabu. Fő temploma az Észagila (Babilon főtemploma, ahol az „isten megszabja a sorsot”.  (Mitológiai Enciklopédia)

            -

Világűr, távoli csillagok

Mióta az emberiség tudja, hogy bolygónk nem egyedülálló a Naprendszerben, és hasonló nagyságú testvérei vannak, újra és újra felmerül a kérdés, hogy vajon létezik-e élet más bolygókon is. Főleg azon törték az emberek a fejüket, hogy vannak-e másutt is „emberi” társadalmak, értelmes lények, akik hozzánk hasonlóan kémlelik az égboltot, gyönyörködnek a világban. Úgy képzelték, hogy léteznek hold-, vénusz- és marslakók is.
A csillagászok már a modern űrkutatás kezdete előtt sem hittek ebben. A bolygók felszíne és a rajtuk uralkodó környezeti viszonyok semmiképpen sem hasonlítanak a földire. Az élethez víz, légkör és mindenekelőtt egy közel állandó, közepes hőmérséklet szükséges.
Csak a mi Földünk rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek otthont adnak az életnek. Ezek a feltevések - a holdraszállás alkalmával, a Vénusz és a Mars felszínére leszálló űrszondák révén - nyertek igazolást. Naprendszerünk mind a mai napig tartó felderítése során soha és sehol nem bukkantunk jelenlegi vagy egykor létező élet nyomára. Naprendszerünkben a Föld az egyetlen élő bolygó.




A Hubble űrteleszkóp egy, a földfeszíntől 593
km magasságban orbitális pályára helyezett,
28.000 km/h sebességű távcső. Az 1990 április
24-én fellőtt, Edwin Hubble amerikai
csillagásznak emléket állító teleszkópot a NASA
programjának keretében juttatták fel, a Nagy
Obszervatóriumok sorozat első tagjaként.






.
1984-ben a New York Times két szerkesztőségi cikkben a Time magazin pedig címlap történetben foglalkozott a Nemezis-hipotézissel. Két évtizede sincs tehát, hogy először vetették fel tudósok annak lehetőségét, hogy Napunk kettőscsillag, kísérője az üstökösfelhő megbolygatásával pusztulást hozó Nemezis, egy vörös vagy barna törpecsillag. Erre a következtetésre az ősmaradványok elemzésével jutottak. Elméletük megfogalmazásában korábbi, hasonló felvetések is szerepet játszottak. Összefüggést találtak a nagyarányú fajkihalások és az adott földtörténeti rétegek magas iridiumtartalma között. Az irídium ritka fém, a meteoritokban azonban jelentős mennyiségben található.David Raup és John Sepkowski Jr. Az utóbbi 250 millió évet átfogó földtörténeti leleteket tanulmányozta alaposan. Azt találták, hogy az irídium mennyisége az egyes rétegekben jelentősen emelkedik nagyjából minden 26. millió év tájékán. Találtak egy jellemző 30 millió éves ciklust is, bár nem annyira éleset. (Ez arra utalna, hogy a Nap nem is kettős, hanem sokkal inkább hármas rendszer. ) A csillag a nevét a Nature egyik szerkesztőjétől kapta: Nemezis.

Marduk csillaga – a Nibiru
Bizonyított tény tehát, hogy a Nemezis rendszeresen „világvégét” okoz. Jelenleg szerencsére nem kell tartanunk tőle, hiszen messze jár. A mérések az utóbbi években finomodtak és az egész Földre kiterjedtek. Ha az írásos emlékek túlnyomó többsége meg is semmisült, a népek emlékezete, rajzaik megőrizte történelmüket. Az események alapos megismeréséből levonható következtetések nem jeleznek rózsás jövőképet. Ahogy azt már Szolón révén a szaiszi papoktól is tudhatjuk, az emberi faj többször pusztult már ki szinte az utolsó szálig. És ha eddig így volt, ezután sem lesz másként. A kérdés az: tudunk-e valami kézzelfoghatót mondani közeli jövőnkkel kapcsolatban, magyarán: lesz-e a közeljövőben világvége?A Mars példáját látva nem ringathatjuk magunkat illúziókban. Testvérbolygónk fejlett civilizációját kisbolygóbecsapódás törölte el a felszínről. Igaz, a kisbolygó-övhöz közelebb kering mint Földünk, viszont a mi bolygónk tömege többszöröse a Marsénak.  Hasonló jelenségnek lehettünk szemtanúi, amikor 1994. július 18-án a Shoemaker-Levy üstökös darabokra szakadva a Jupiterbe csapódott. Ilyen csapás-sorozatot a földi élet nem igazán élt volna túl. / Forrás : Új utak/

2011. július 25., hétfő

Július 26. - Anna napja

Szent Anna a bányászok, a hajósok, szabók, gazdaasszonyok, anyák, özvegyek, valamint a házasságban élők, a járványos betegségben szenvedők és a haldoklók pártfogója. Védőszentje a katolikus asszonyoknak, hozzá folyamodnak segítségért, hozzá fohászkodnak pártfogásért, az ő tiszteletére böjtölnek, és az ő amulettjét viselik magukon a meddő, a várandós és a szülő nők.

 Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötödött. 
 
Szent Anna napja sokáig dologtiltó nap volt. Ez nap haláljósló napként is ismert: Szent Anna napjának reggelén a kíváncsiak virágkoszorút kötnek, s azt addig dobálják a háztetőre, amíg fennakad, ahányadik dobásra akad fenn a koszorú, annyi év múlva halnak meg. A néphagyomány szerint Anna napján szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a felszedését.




szentanna-to03.jpg

szentanna-to06.jpg
Szent  Anna-tó   
Szent Anna tóA Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp európai szinten is természeti ritkaság. A Csomád hegység két vulkáni kúpján alakult ki a két természeti csoda. Az egyik kúp helyén 950 m tengerszint feletti magasságban a 464 m átmérőjű Szent Anna-tó, a másik kúp helyén 1050 m magasságon a Mohos-tőzegláp.  /Erdély/



 

2011. július 23., szombat

Ez+Az

Bolygó hollandi

 Holland kísértethajó kapitánya, a legenda szerint arra kárhoztatott, hogy ítéletnapig járja a tengereket. Régi feljegyzések említenek egy valódi hajót, amely 1680-ban bontott vitorlát Amszterdam  kikötőjében, majd a Jóreménység fokánál viharba került. A hajó kapitánya szembeszállt Isten akaratával, és nem tágított, hogy megkerülje a fokot, ezért arra ítéltetett, hogy örökkön-örökké a vizeken bolyongjon, más hajóknak pedig a vesztét okozza. A bolygó hollandi hajójáról szóló sok-sok beszámolóról úgy vélték, hogy káprázat szüleményei, ám megmagyarázhatatlan a szemtanúk által leírt részletek hasonlósága.
* A bolygó hollandi legendája ihlette meg Wagnert A bolygó hollandi c. operája megkomponálására.





 

 

Abraham Lincoln és az óra állása avagy miért pont 10 óra 10 percnél áll a mutató




Feltűnt már nektek, hogy ha bemész egy óra kereskedőhöz vagy látsz egy óra reklámot az analóg órák általában 10 óra 10 percnél állnak vagy egy nagyon közeli időponthoz. Vajon miért?




. A legenda úgy szól, hogy a világ így tiszteleg Abraham Lincoln 16. amerikai elnök előtt. Bizonyára sokan tudják, hogy Lincoln gyilkosság áldozata lett 1865. április 15-én. A legenda szerint Lincoln halálának óráját ábrázolja ez a fura szokás. Na, igen ám, de Lincoln 7:22-kor hunyt el és előző nap este 10:15-kor lőtték le.  Így a legenda megbukott. Mi lehet akkor a magyarázat?
Másik dolog, ami valószínűbb azaz, hogy 1870-es évek prospektusaiból kiderült, hogy ez a hullám ilyenkor kezdett el tombolni. Erre mi lehet a magyarázat?A 10:10-es óra állás közre fogja az óra márkáját, a másik állás, ami még jónak bizonyult anno az 8:20-as állás, ami közre fogja az óra modelljét. Mit nem érdemes kitakarni? Márkát, Modellt és a dátumot, (ha esetleg van az órán). Ezek hol helyezkednek el általában? 12-nél a márka, 6-nál a modell és a 3-nál a dátum. Ezt egy órásnak nem érdemes kitakarni nem? Plusz a 10:10 és a 8:20-as állás szimmetrikus is. Az órások szerint nem csábító, egy 12:30-as (félbevágott óra), vagy egy 3:45-ös állású óra esetleg egy 4:22-es állású óra. Ezért maradt a 10:10-es óra állás és a 8:20-as.

De miért vetették el a 8:20-as állást, ami végül is már szimmetrikus volt? Egyszerű a válasz. Ki venne meg egy „szomorú” órát, aminek lefelé konyulnak a mutatói?
 
Ezért a leleményes órásaink a következőt tették. Tükrözték a mutatók állását így szimbolizálva egy mosolygós fejet, plusz a cég márkáját erőteljesen kiemelve ezzel. Ez lett a 10:10-es állás. Igaz mára már mondjuk nincs meg ez a rendszer néhány helyen. Sok órás manapság csak a 10:10-es óra álláshoz közelítő állásokat szeretik, mint például a 10 óra 9 perc 36 másodperc vagy másoknál a 10 óra 8 perc 30 másodperc vagy valaki csak felteszi, a falra aztán had menjenek, mert végül is működő órát akarunk venni és nem egy álló mutatójú  órát.


Ha valaki tüsszent, azért mondjuk, hogy "Egészségedre!", mert olyankor az ember szíve megáll egy ezred-másodpercre.
Egy igen erős tüsszentésnél akár egy ember bordája is eltörhet.
A krokodil nem tudja kiölteni a nyelvét.
A garnélarák szíve a fejében van.


A malacok nem tudnak felnézni az égre.







4000 évvel ezelőtt Babilonban bevett szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja újdonsült vejét egy hónapig itatta. Az ital mézből készült sör volt, innen származik a magyar "mézeshetek"" illetve az angol "honeymoon" (mivel a babiloniak holdhónapot használtak) kifejezés.
A baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt.
A Föld legnagyobb élő organizmusa egy "Sherman Tábornok" névre keresztelt fa, amely a Sequoia Nemzeti Parkban található (USA). Magassága több, mint 91 méter, a legszélesebb átmérője pedig meghaladja a 12 métert.
A heroin eredetileg a Bayer nevű gyógyszergyár védjegye volt - így nevezték el az általuk gyártott morfiumot.
A kaméleon testhosszúságának másfélszeresét teszi ki nyelvének hossza.
A korabeli írásokból kiderül, hogy Leonardo da Vinci nem tudományos vagy művészi teljesítményére volt a legbüszkébb, hanem arra, hogy puszta kézzel volt képes vasat hajlítani.
A lézersugár feltalálása után egy ideig a sugár erejét Gillette-ben mérték, ami azt mutatta, hogy hány Gillette borotvapengét volt képes átlyukasztani.
A méhek, a teknősök és a termeszek teljesen süketek.
A nulla az egyetlen szám, ami nem írható le római számokkal.
A patkányok hosszabb ideig bírják víz nélkül, mint a tevék.
A testen belül a fájdalom kb. 110 m/s sebességgel terjed.
A Titanic katasztrófáját két kutya is túlélte.
A Tyrranosaurus Rex legközelebbi ma is élő rokona: a csirke.
A víziló bőre közel 6, 5 centiméter vastag, így a legtöbb fegyver lőszere ellen védelmet nyújt. Az állat 3 méternél nagyobbra és 4 tonnára is megnőhet, mégis gyorsabban tud futni, mint egy ember!
Albert Einstein 6 éves korában kezdett beszélni.
Az "&" írásjel egy időben az angol ABC része volt.
Az első autós kiadó ablakkal rendelkező étterem egy McDonald's volt, az Arizona államban található Sierra Vista-ban. Az étterem azért csinált ilyen kiadó ablakot, hogy a közeli katonai támaszponton állomásozó katonákat is el tudják látni élelemmel, akiknek egyenruhában tilos volt bármilyen boltba belépniük.
Az ember által valaha generált legnagyobb hőmérséklet 70 millió fok volt, amit 1978-ban a Princeton Egyetemen állítottak elő.
Csak két állat van, amely a fejének elfordítása nélkül is látja a háta mögötti területet: a nyúl és a papagáj.

Péntek 13 nem is szerencsétlen

    Felmérések szerint a nyugati kultúrákban, főleg Amerikában és az angolszász nyelvterületeken az emberek 8-10 százaléka hisz abban, hogy ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre esik, az szerencsétlenséget jelent. Ez a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonája, aminek eredetét a legendák olyan régmúlt eseményekre vezetik vissza, mint Jézus keresztre feszítése, a templomos lovagok rendjének felszámolása, sőt, az özönvíz, vagy a kiűzetés a Paradicsomból.
Valójában a babona messze nem ilyen ősi: a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról a legrégebbi írásos említés 1869-ből való, a híres zeneszerző, Gioachino Rossini életrajzából (Rossini egyébként 1868. november 13-án halt meg, ami péntekre esett). Ezelőtt a babona legfeljebb közszájon forgott, de nem volt különösebben elterjedt. A hiedelmekkel, népszokásokkal, babonákkal foglalkozó híres Brewers Dictionary of Phrase and Fable enciklopédia még az 1898-as kiadásában sem emlékezik meg a szerencsétlen péntek tizenharmadikáról; az elátkozott 13-as szám, és a balszerencsés péntek azonban külön-külön szócikket kap benne.
Péntek tizenharmadika legendája a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején.

Tizenhárom

A tizenhármas a legtöbb ősi kultúrában kiemelt szerepet kapott: Kínában és Egyiptomban szerencsés számnak tartották, máshol pedig szerencsétlennek, mert eggyel több, mint a tökéletesség szimbólumának tartott tizenkettes.
A keresztény kultúrkörben az utolsó vacsora bibliai története bélyegezte meg a számot, ahol tizenhárman ültek az asztalnál. Kevésbé ismert, de egy hasonló történet szerepel a viking mitológiában is, ahol Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet.
A tizenhármas szám rossz híre a XX. század első felében olyan erős volt, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor, az utcákon 13-as házszám.

Péntek

Az ókori Rómában (majd később például a középkori Angliában) a péntek volt a kivégzések napja, így szükségszerűen Jézus keresztre feszítése is péntekre esett - innen származhat a szerencsétlenséget hozó pénteki nap babonája. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napja szent nap volt, amit az isteneknek szán az ember. Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kellett volna áldoznunk.
Az angol „friday" szó a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja's day"). Egyes történészek szerint a keresztény egyház szándékosan állította be a hívei előtt rivális vallás istennőjét boszorkánynak, Freyja szent napját pedig szerencsétlenséget hozó, elátkozott napnak, boszorkányszombatnak.