"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. november 30., szombat

Természetfotózás



A legszebb fotókat, a természetben lehet készíteni. A fotózás egyik ága a természetfotózás.

A Magyar Természettudományi Múzeumban 2005-óta idén 9. alkalommal került megrendezésre a naturArt szervezésében a „GDF – SUEZ Az év természetfotósa” pályázat eredményhirdetése.
/A Magyar Természettudományi Múzeum Magyarország legnagyobb természetrajzi (ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani) gyűjteménye./

 - Magyar Természettudományi Múzeum


Az Év Természetfotósának járó kisplasztikát a pályázaton Máté Bence vehette át – aki egyúttal Az Év Természetfotóját is készítette –, Az Év Ifjú Természetfotósa Balla Tihamér, míg Az Év Búvárfotósa Tökölyi Csaba lett. A több mint százhúsz lebilincselő fotográfiából rendezett kiállítás 2014. január 27-ig – a Magyar Természettudományi Múzeum nyitva tartási ideje alatt – látogatható.


Balla Tihamér, az év ifjú természetfotósa: Tavaszi szél...
Balla Tihamér, az év ifjú természetfotósa: Tavaszi szél..
Növények és gombák kategória, harmadik díj: Konkoly Attila: Harkály tintagomba.
 Növények és gombák kategória, harmadik díj: Konkoly Attila: Harkály tintagomba

Kovács Margit kerámiaművész




Kovács Margit (Győr, 1902. november 30. – Bp. 1977. június 4.) kerámiaművész

 1972-ben életműve nagy részét a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának ajándékozta. Az életművét bemutató kiállítás 1973-ban abban a hangulatos, XVIII. századi épületben nyílt meg, amely eredetileg sóházként, majd postaállomásként később kereskedőházként működött, végül id. Vastagh György festőművész fiának, a jogászként végzett Bélának a lakóháza lett.



Az épület múzeummá alakításakor a párkányos oromzatú főhomlokzat ba­rokk kapuzata mellett helyezték el a Kovács Margit 1929-es Korongos reliefjének a másolatát. A kiállítóhelyet 1977-ben 300 m2 alapterületű udvari szárnnyal bővítették és a pincerész átalakításával kilenc különböző nagyságú kiállító terem és egy emeleti galéria jött létre. A múzeum tizenegy kiállító termében a különböző népek időben és térben távoli plasztikai hagyományait a magyar népművészettel ötvöző keramikus háromszáznál több alkotása, terrakottából vagy samottból készült plasztikája, reliefjei és sokféle típusú dísztárgya látható.
Kovács Margit tanulmányait Jaschik Álmos magániskolájában kezdte, majd az Iparművészeti Iskolában folytatta. 1926-tól Hertha Bucher bécsi kerámia műhelyében gyakorolta a mesterség fogásait. 1928-ban és 1929-ben a müncheni Staatsschule für Angewandte Kunst növendéke. Az 1930-as évek elején Koppenhágában és Sevres-ben tett tanulmányutakat.

A harmincas évek elejére jellemző expresszív felületkezelésű műveinek jellegzetes példája a Zsömlelány (1933-34) c. plasztikája, melynek formálása a középkori szobrászat formaeszményéhez kapcsolódik. A geometrizáló tendencia (Kuglófmadonna, 1938) mellett a negyvenes években a művész egyre nyúlánkabb arányú, oszlopszerű alakokat formáz (Jó pásztor, 1942). Biblikus, moralizáló vagy népköltészeti tematikájú alkotásainál a színes mázak mellett ekkor már matt hatású, színezett agyagmázat (engobe) is alkalmaz. A harmincas, negyvenes években készült alkotások kiemelkedő biblikus témájú művei egyrészt bizantinizáló falképek (Angyali üdvözlet 1938; Utolsó vacsora 1935), másrészt korongolt plasztikák ( Corpus, 1948; Bárányos király, 1944).
Funkcionális tárgyait: korsóit, tálait, vázáit kifogyhatatlan leleményességgel formálta meg. A közéjük tartozó, pártázatos  Az ötvenes években a folklorisztikus inspiráció mellett a paraszti zsánerjelenetek kapnak nagyobb hangsúlyt az életműben. Az életképpel díszített csempeképek és magasreliefek mellett (Almaszedés, 1952, Parasztla­kodalom, 1955) – a szocreál korszak követelményeihez igazodva - ebben az időszakban születnek realista hangvételű nagyméretű korongolt figurái is (Fonó, 1953).
A hatvanas és hetvenes években készült durvább, samottosabb anyagból formált, rusztikus plasztikák és reliefek a görög mitológia, az archaikus mesék és népi mondák világát (Cantata Profana, 1969) idézik meg.

Kezedben pihenek, mint formálatlan agyag.
Ugye tudod:
az is tündöklik, ha rászolgál a nap ?
Alakíts hát hozzád hasonlóvá !
Azzá leszek, amivé akarod.
De belül azért agyag maradok.

Advent első vasárnapja jön

ADVENT HETEI




  Az advent kifejezés latin eredetű, az érkezés, bekövetkezés jelentésű
adventus szóból származik. Adventus Domini pedig az Úr eljövetelét jelenti.

Az advent tulajdonképpen a karácsony várásának, az ünnep előkészületeinek az időszaka, mely a
Szent András napját (november 30-át) követő vasárnappal kezdődik.

Valamikor az advent kezdetét éjféli harangszó jelezte, ekkor kezdődött az egyházi év
is. Az advent hetei alatt a vallásos emberek hajnali − ún. aranyos vagy angyali − misékre
jártak, és szigorúan böjtöltek. A karácsonyi előtti böjtöt először Perpetuus tours-i püspök
(461-490) rendelte el, akkor ez november 11-étől (Szent Márton napjától) volt
érvényben. Az adventi időszakot a Tours-i Zsinat (567) vezette be.

Az advent heteihez, elsősorban a keresztény országokban, különféle népszokások
kapcsolódnak, az egyik legismertebb, a fenyőből, örökzöldből készített adventi koszorú,
melynek négy gyertyáját az adventi hetek négy vasárnapján kell meggyújtani. Úgy
tartják, hogy a gyertya lángja, Jézus fénye. A fehér gyertyák a tisztaságot szimbolizálják,
a lila gyertyák a bűnbánatra figyelmeztetnek. A koszorúkat díszítő vörös és arany
szalagok, az életet jelképezik.

Az adventi  hiedelmek közül jó néhány kötődik  a  hajnali miséhez.  például, ha a
hajadon lány azt kívánja, hogy farsangkor sok hódolója legyen, a hajnali misére hívó
harang köteléből kell levágnia három kis darabot, melyeket aztán, ha belefon a hajába,
elképzelése teljesedni fog. Az Alföldön a lányok a hajnali misére hívó harangszóra mézet,
vagy cukrot esznek, hogy megédesítsék szájukat, így óhajtják leendő férjüket magukhoz
édesgetni. Az erdélyi magyarok − megakadályozandó, hogy az állati bőrbe bújt
boszorkányok bejussanak a házukba, és ott rontást kövessenek el − a ház valamennyi
ablakát, ajtaját valamint az ólakat bezárják a hajnali mise idejére.

Advent ideje nemcsak a karácsonyi felkészülésé, meglehetősen jó alkalom adódik a
különböző varázslásokra, amelyekhez segítségül az egyház szentjeit hívják, például
december 4-én Borbálát, 6-án Miklóst, 13-án pedig Lucát. Mindeközben arról sem
feledkezhetnek meg, hogy advent heteiben – advent vasárnapjától Vízkeresztig − a római
katolikus egyház tiltja az ünnepélyes esküvőt.

November 30 - András nap



A latin Andreas névből származik, mely a görög eredetű Andreiaszból alakult ki.
Jelentés: férfi, férfias

András apostol halászember volt, később Jézus tanítványa lett. Oroszország védőszentje, mivel a legenda szerint egészen a Volgáig hirdette az evangéliumot. Néró császár uralkodása idején mártírhalált halt. A legenda szerint átlósan ácsolt kereszten végezték ki. Innen az "András kereszt" elnevezés.

Már az Árpád-kortól kezdve a leggyakoribb és legnépszerűbb keresztnevek közé tartozott.
Szinte minden idegen nyelven megtalálható, az angolok Andrew, a franciák André, az olaszok Andrea, a spanyolok Andres, a németek, dánok, hollandok Andreas, a csehek, oroszok Andrej, a lengyelek Andrzej, Jendrzej alakban viselik.

Családnévként is közkedvelt név, nagyon sok alakban fellelhető pl: Anda, Andacs, Andics.

A magyar királyok közül hárman viselték az András nevet: I. András (1046-1060), II. András (1205-1235) és III. András (1290-1301).

Az András név fellelhető több magyar település nevében így például: a vas megyei Andrásfa, a Zalaegerszeg melletti Andráshida, a békés megyei Békésszentandrás.

A népszólás szerint "Az András napi hó, vetésnek nem jó." vagyis ha november végéig leesik az első hó, az árt a vetésnek.

A nap már az adventnek, illetőleg az egyházi évnek a kezdete, amely beleesik a téli napfordulat időszakába, és így alkalmas mindenféle bűbájosságra, főleg az eladó lányok szerelmi praktikájára. A korábbi időkben a pap ezen a napon szokta felolvasni a plébánia az évi történéseit, így az esküvők és születések számát is, amiről az egyszerű emberek, főleg a fiatalok arra következtettek, hogy András házasságszerző szent.



A lányoknak, hogy belelássanak a jövőjükbe, többnyire magányosan, titokban kellett a különböző praktikákat elvégezniük.

Például:

- az a lány, aki meg akarja látni, hogy ki lesz a jövendőbelije, András napján böjtöljön, és este tegyen a feje alá egy férfigatyát, akkor álmában meglátja őt.

- ugyanezen a napon egész napi böjtölés után sózzon meg este egy darab kenyeret, lefekvés előtt imádkozzon 3 Miatyánkot és 3 Üdvözlégyet, utána harapjon a kenyérből, a megmaradt darabot pedig tegye egy kis tükörrel együtt a vánkosa alá. Éjfélkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja benne a vőlegényét.

- Este a lányok lefekvés előtt megmosakodtak, de nem törölköztek meg, majd álmukban a jövendőbeli kedvesük letörli őket.

- Sok nagylány lefekvéskor a párnát háromszor megforgatta e szavak kíséretében: párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg a jövendőbeli párom!

- Megrugdosták az ólat, mert úgy tartották, hogy ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez.

- Gombócfőzéskor a gombócok közepébe férfineveket rejtettek, s hitték, hogy amelyik először jön fel főzéskor a víz színére, az lesz a jövendőbeli férj neve.

- Ólmot is öntöttek, s az ólóm formájából megpróbáltak a leendő férj foglalkozására következtetni.

Az egész napi böjt nélkül a férjjósló praktikák nem voltak hatékonyak.

 András napi köszöntők:

„Valahányat ugrik életében a szarka, / Valahányat billen annak a farka, / Valahány szarkának farktolla tarka, / Oly sokáig tartsa a szerencse marka! / Szívemből kívánom!"
„András napja ma vagyon, / Kotlós tyúk ül a padon, / Ahányat ugrik féllábra, / Annyi áldás szálljon rája! / Nem volna kár felírni a nevét egy tönkre, / Felvinni a Tokaji hegyre, / Onnan lelökni Lökre, / Hogy híre­ neve múljon el örökre! / Isten sokáig éltesse!"
„András napja ma vagyon, / Ugrik a bak a fagyon, / Azért ugrik a fagyon, András nekem pénzt adjon!"

„Valahányat ugrik életében a szarka, / Valahányat billen annak a farka, / Valahány szarkának farktolla tarka, / Oly sokáig tartsa a szerencse marka! / Szívemből kívánom!"
„András napja ma vagyon, / Kotlós tyúk ül a padon, / Ahányat ugrik féllábra, / Annyi áldás szálljon rája! / Nem volna kár felírni a nevét egy tönkre, / Felvinni a Tokaji hegyre, / Onnan lelökni Lökre, / Hogy híre­ neve múljon el örökre! / Isten sokáig éltesse!"
„András napja ma vagyon, / Ugrik a bak a fagyon, / Azért ugrik a fagyon, András nekem pénzt adjon!"
Andrással befejeződnek a zajos mulatozások, "András zárja a hegedűt". Legfeljebb az András utáni szerdán, "kukaszerdán" lehetett még otthon muzsikálni, de  másutt nem. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent. 

2013. november 28., csütörtök

Az üstökösök mindig lázba hozzák a csillagvadászokat..



Ma lesz a legközelebb a Naphoz az ISON üstökös. Ha túléli, gyönyörködhetünk benne. És jön a Lovejoy is.
Örülhetnek az üstökösvadászok, úgy tűnik, van esély rá, hogy az ISON túléli a napközelséget, és távolodva tőle láthatjuk felfényesedő csóváját. Az ISON ma 19.38-kor lesz legközelebb a naphoz. A csillagászok azt remélik, hogy az üstökös nem esik szét, és 29-30-án a napfigyelő szondákon ismét megfigyelhető lesz.
Szabad szemmel december 2-tól van esélyünk megpillantani az égi jelenséget, és december első hetében a hajnali égbolton, napkelte előtt láthatjuk a látványos csóvát.
Az évszázad üstökösének is nevezett ISON mellett még egy üstökösben gyönyörködhetünk idén. A Lovejoy az előrejelzések szerint kedvező körülmények esetén akár szabad szemmel is megfigyelhető lesz év végéig, amii azért is nagyszerű lenne, mert 346 évenként tűnik fel a Nap közelében.

A Lovejoyt szeptember elején fedezte fel egy ausztrál amatőr csillagász, Terry Lovejoy. Ez hajnalonként látható a keleti égbolton.
Forrás:Fényörvény
Kép: Juan Carlos Casado felvétele a Tenerife szigetén található Teide Obszervatóriumból készült november 21-én hajnalban. 

Ezen a napon, Magellán szoros

Ferdinand Magellan portugál hajós áthajózott a később róla elnevezett szoroson. /1520. 11.28./

Ha a XVI. század spanyol expedícióinak történetét olvassuk - rendszerint kezdeteik s módszereik azonosak. "Induljatok el terjeszteni hitünk szent igéit az ismeretlen tengereken s a szigetek lakói között" - ezt kapják írásba a kapitányok, mielőtt felhúzzák a horgonyt. Ez a valóság nyelvén rendszerint nyers hódítást, arany- és fűszervadászatot jelent, rabszolgák befogását, ezenfelül s mindenekelőtt a Spanyolországban dicsőséggel uralkodó Ausztriai Ház hatalmának növelését.

Magellan is így indul útnak. De ez a spanyol szolgálatban álló portugál hajós rányomja különös, nagy egyéniségének bélyegét a déli óceán meghódításának hőskölteményére. Ő az, aki kialakítja azt a nagy "szertartásrendet", melyet majd a Csendes-óceánon századokon keresztül követnek a felfedezők.

Rendszerint nem egy hajó indul el, hanem legalább kettő: egyiknek erősebb a fegyverzete, a másikban több készletet lehet tárolni. A hajókat rendszerint szétszórja a vihar, megtéveszti a köd, pártokra szakadnak, cserbenhagyják a vezérhajót. Egyébként ezer veszély leselkedik ezekre a két-háromszáz tonnás, gyakran korhadt testű fa alkotmányokra. Ha zátonyra kerülnek, ha korallszirtekre futnak, ezek a tenger színe alatt leselkedő élek és sarkantyúk könnyen átfúrják a gyenge hajóbordákat, s akkor már semmi sem gátolhatja meg a katasztrófát. A tengeri utazások története azt is mutatja, hogy a hajók kevés élelmiszert tudnak csak magukkal vinni, s viszonylag rövid utazás után - különösen trópusi vidékeken - hamar megromlanak az élelmiszerek, megdohosodik, ihatatlanná válik a hordókban tárolt víz. Ilyenkor a matrózok lázongani kezdenek, felüti a fejét az éhínség, patkányokra vadásznak s lerágják a hajófelszerelés bőrdarabjait is.

Ha áthatolnak e veszélyeken s ismeretlen szigetekhez közelednek, a bennszülöttek rendszerint rettegve húzódnak vissza a bozótba. A spanyolok ilyenkor egy csónakon partra szállnak, színes kendőket, vasszegeket, üveggyöngyöt, tükröket tesznek a partra (ez az a "gyarmatáru", mellyel századokon át ellátnak minden, az ismeretlen vidékekre induló hajót). Elsősorban, persze, az arany érdekli őket, de mindennapi szükségleteikre élelmiszer is. Ha barátságosabb bennszülöttek jelentkeznek, a főnök spanyol inget vagy sapkát kap, esetleg egy-egy baltát s késeket.

A veszélyben kap történelmi veretet a kapitány profilja. Ha hónapokon át kell tartani a lelket a beteg, skorbuttól gyötört tengerészekben, fenn kell tartani bennük a hitet, hogy napokon belül már békés földek, szigetek közelébe jutnak. A XVI. század "kapitány" fogalmának Magellan a legmaradandóbb megtestesítője. Komor tengerésztragédiák övezik történetét, de alakja elválaszthatatlan az új óceán meghódításától: ő volt, aki elsőnek, egyedül, ezer veszély és kétség között felfedezte az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba vezető labirintust - azt a szorost, mely most már minden időkben Magellan nevét viseli.


Ez a nagy hajós jelentéktelen csetepatéban vesztette életét, melyet akkor folytatott, amikor már a biztos úton készült hazatérni hazájába a Föld első körülhajózója. Különös módon hozzá igen hasonló módon pusztult el negyed évezreddel később a Csendes-óceán egy másik nagy vezéralakja, James Cook kapitány. Az egyiknek halálát 1520 jelzi, a másikét 1780. Ami e két évszám közé esett az időkben - ott kell felkutatnunk az ötödik földrész felfedezésének történetét.

Magellan nemcsak a nevéről elnevezett szorost fedezte fel, de ő volt az első, aki többé-kevésbé világos képet alkothatott arról, hogy a Csendes-óceán minden eddigi tengerészelképzelésnél sokszorta nagyobb. Felfedezése egyébként olyan időben történt, amikor a kelet-nyugati átjáró megtalálásának gondolatát kezdték feladni nemcsak a hajósok, de a kor politikusai, vezető szellemei is.

Forrás: Passuth László


2013. november 27., szerda

Vallások - ünnepek

Megkezdődött a hanuka. 

 A hanuka szó jelentése: megszentelés, megtisztítás. Az egyik legnagyobb, nyolc napig tartó zsidó ünnep .
 

A Hanuka története

Időszámításunk előtt 167-ben Izrael görög uralom alatt volt és a görög helyhatóságok sok zsidó szokást eltiltottak. A jeruzsálemi nagytemplomot kiközösítették és a görög isteneknek állítottak fel szentélyeket benne.

Rövidesen egy forradalom tört ki, aminek a vezetője Mattatiás volt. Neki öt fia is volt és az egyik fia, Judás, a Makkabeus, vette át a hadak vezetését. Ezután a követőit is makkabeusoknak hívták, ami kalapácsosokat jelent. Judás nagyon ügyes vezér volt és egy sor kemény csata után, amit a görög király erős csapatai ellen kellett vívjanak, sikerűlt visszafoglalniuk a Moria hegyén álló jeruzsálemi Szent Templomot.

I.e. 165-ben, kiszlev hónap 25-ik napján foglalták vissza a csapatok a Templomot a görögöktől, és azonnal fel szerették volna szentelni. Az egyik legfontosabb tartozék az örökmécses volt, de csak egyetlen napra való olajat találtak hozzá egy sarokban. Azonnal kiadták a kérelmet, hogy hozassanak frissen préselt olajat, de a friss olaj csak nyolc nap múlva érkezett meg. Ennek ellenére az újonnan felszentelt örökmécses végig égett a nyolc napon át, hiába volt csak egy napra való olaj benne!





Hogyan ünneplik a Hanukát?

Úgy emlékeznek meg a csodáról, hogy egy speciális hanukai gyertyatartóban, a menorában gyertyát gyújtanak nyolc napon át minden este. A menorának kilenc ága van, nyolc napnak megfelelő nyolc tartó, és egy kilencedik, amibe a sámás, vagyis a szolga ül: ez az a gyertya, amivel a többit gyújtják meg. Vagyis első nap a sámással csak egyet, második nap kettőt gyújtanak meg, utolsó este pedig mind a nyolc (a sámással együtt kilenc) fog égni.
A családok összegyűlnek ilyenkor, hogy naplementekor meggyújtsák a gyertyákat és így "ujjáavassák" magukat a hitükben, valamint, hogy közösen elfogyasszanak egy finom, tradicionális vacsorát. Áldások és imák hangzanak el, ahogy a gyertyák meggyúlnak.

Az étkezéskor olajban sűlt dolgokat illik tálalni, ami szintén a csodára emlékezteti az ünneplőket. A leggyakoribb hagyományos étek a látke, azaz burgonyaérmék. De a fánk is szivesen látott vendég.

Nyolc napon keresztűl tart az ünneplés, vendégeskedéssel, énekléssel, olvasmányokkal és ajándékokkal. A gyerekek ilyenkor egy speciálisan erre az ünnepre jellemző társasjátékot játszanak egy pörgettyűvel, amit dreidelnek hívnak. Négy, lapos oldala van, minden oldalon egy héber betüvel, amelyek a következő mondás első betűi: Nagy Csoda Történt Itt.

 .

2013. november 25., hétfő

Megérkezett a tél

Itt a tél..

A téli napokban az a jó, hogy hosszú esték állnak rendelkezésünkre.
Kezünkben egy testet-lelket melengető itallal beszélgessünk nagyokat, ha pedig egyedül vagyunk, vegyünk egy jó könyvet, burkolózzunk be egy jó meleg takaróba, kortyolgassunk  finom meleg teákat, forralt  bort. 

A forralt bor




A forralt bort általában a karácsonyi szezonnal asszociáljuk, mivel a karácsonyi vásárok nélkülözhetetlen itala. Azonban egy bögre finom, fűszeres, forró bor jól esik a többi hideg, téli napon is .. Mivel az egyik legnépszerűbb téli ital, így rengeteg verzió és forralt bor recept létezik .

A forralt bor név meglehetősen félrevezető – ugyanis pont az a lényege az italnak, hogy nem szabad felforralni! Csupán felmelegítjük, miközben folyamatosan kevergetjük is!

Létezik fehér és vörösboros forralt bor is – bár a vörösborból készült verzió a klasszikus.

Fűszeres forralt bor:
1 üveg vörösbor
2-3evőkanál cukor
1/2 narancs
1 fahéjrúd
néhány szem szegfűbors

A bort melegedni tesszük a cukorral, a fahéjjal és a szegfűborssal. A narancs héját lereszeljük, a fehér részt lehámozzuk, a húsát cikkekre szedjük és a jól felforrósodott borhoz adjuk a reszelt héjjal együtt. Tovább már nem is forraljuk, hanem lefedve meleg helyen pihenni hagyjuk, hogy az ízek jól összeérjenek.

  Poharakba szűrve, narancscikkekkel díszítve kínáljuk.



"A bor vidámmá hangol,
gondjaidat felejteti!
A tea élessé teszi a szellemedet,
gondjaidat legyőzi"
/Kinai közmondás/

A lélekmelegítő, serkentő hatású tea kétségkívül az egyik legváltozatosabb és legegészségesebb ital. Egy kínai mondás úgy tartja: „Inkább étlen három napig, mint tea nélkül egy napig." Más felfogásban pedig: „A tea maga a folyékony bölcsesség." A tea örökzöld cserje,karcsú piramis alakú  koronával. Levelei sötétzöld színűek.  Az első botanikai leírás 1654-ben jelent meg Marsigli Novus Atlas munkájában. Tudományosan Linné adott róla elsőnek meghatározást.

Mi van a  teában?
Cseranyagok  aromaanyagok, teanin, koffein, ásványi anyagok. A tea legfontosabb összetevője élettani szempontból a koffein, amelynek értágító hatása van, ezenkívül a szellemi tevékenységet is élénkíti.
A teából művészet, költészet fakad, a tea a mindennapi életet a képzelet színes fátyolával borítja.

A teaívás elterjedése a buddhizmushoz kötődik: a szerzetesek éjjeli imádkozásaik alatt áloműzőnek itták, eredetmítosza is innét ered.

Ősi kínai mítosz szerint, az Indiából érkező  Bodhidharma /kínai neve Ta-Mo/ buddhista szerzetes égi adományként kapta a teát. Állítólag India egyik uralkodójának a fia volt, tengeren érkezett Kantonba, más  elbeszélések szerint fáradságod úton a hegyeken keresztül,  hogy Buddha vallásának megerősítését hozza, ezt pedig hosszan tartó éjszakai elmélkedésekben látta. Szeme olykor cserben hagyta: elmélkedés közben elszunyókált. Egy alkalommal azonban megdühödve, szempilláin állt bosszút, kitépte őket. A legenda szerint a földre hullott pillákból sarjadtak az első teacserjék

2013. november 24., vasárnap

Tél - a tűz varázsa

Az tűz az ősi hit szerint meleget és fényt adó földi nap. A tűzhelyet, mint a jelképest oltárt és a családi élet szimbólumát régen az épületek központjában helyezték el. A fiús szülők háztűznézőbe mentek, amikor a leányos házba léptek be. De a világirodalom csodálatos alkotásai is gyakran szólnak a tűz, a tűzhely szépségéről, lélekig hatoló lényegéről

Hans Christian Andersen A hóember történetéből: A hóember egész álló nap sóvárogva bámult be az ablakon. Alkonytájban még meghittebb, hívogatóbb volt a szoba, a kályha szelíd piros fényt árasztott, szebbet, mint a nap, szebbet, mint a hold, olyat, mint a kályha, amikor jól megrakják. Néha kinyitották az ajtaját, s ilyenkor vörös lángnyelvek csaptak ki rajta, rózsaszínűre festették a hóember vágyakozó arcát.

Arany János Családi körében is központi helye van a tűzhelynek:
Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Nagy László: Tűz te gyönyörű, dobogó csillag-erejű,… ihlet mindenség-gyökerű, …jegeken győztes-örömű…

A téli hónapok otthonainkba szorítanak bennünket. Ki jól, boldogan éli meg ezt az időszakot, s a tűzhely melegét fenntartva, tüzet rakva fűzi szorosabbra a családi kötelékeket.   Mások boldogtalanul, rab madárként „vészelik át” ezt a néhány hónapot.


Pedig a tűz, akár csak egy-egy gyertya, vagy illatosított mécses naponkénti meggyújtásával a természetes fény élvezetével kis melegséget varázsolhatnak a házba, lakásba és a szívünkbe is.

A magyar népi építészetben nem véletlenül építették a búboskemencét a ház középpontjába, mert úgy tekintettek rá, mint a ház szívére, ahol a lélek lakozik.

,, A ház lelke ott van, ahol a tűz ég. A lélek helye nálunk, magyaroknál a szív, . A piros szív, a matyó rózsa is ennek a léleknek a szimbóluma.

/Forrás: Tóth Katalin/

2013. november 23., szombat

Álmok - Katalin nap

Álommal kapcsolatos jósló eljárások is ismertek voltak e napon.

 A néphit szerint az álomból következtetni lehet bizonyos események közeli bekövetkezésére, vagyis az álom tulajdonképpen előjel. Az álomból való jóslás története igen régi időkbe nyúlik vissza, már az ókori Egyiptomban és Babilonban ismerték. A középkor után, a könyvnyomtatás elterjedésével nyomtatott álmoskönyvek terjesztették az álomfejtés „tudományát”. Valószínű, hogy ezeknek az anyaga jelentős hatással volt arra a hiedelemanyagra, amelyet parasztságunk őriz az álmokkal kapcsolatban. Általános felfogás volt, hogy az álomnak mindig az ellenkezője szokott beteljesedni.

 Az álmoskönyvek egymástól eltérő jóslataiból ez az alapelv már nem olvasható ki egyértelműen, inkább az egyenes megfelelés (analógia, mágia) kerül gyakran előtérbe. Az idegen helyen álmodott első álom akkor szokott beteljesedni, ha a mennyezet gerendáit elalvás előtt megszámlálják. Hogy felébredéskor ne felejtődjék el, meghatározott tárgyat (pl. fésűt) kellett a párna alá tenni.

 A néphit szerint az álom tartalma irányítható. Pl. a Gömör megyei hiedelem azt tartotta, hogy aki két krajcár ára sáfrányt megtört és citromlével elvegyítette és az abba mártott ruhát szívére tette, az illető titkos szeretőjével álmodik majd. Ugyanitt azt tartották, hogy aki karácsonykor éjfélkor megmosdik a kútnál és úgy fekszik le, álmában eljön a jegyese, és ő törli meg.

 A matyó lány, hogy leendő férjét megálmodja, Katalin-napon kendermagot hintett a favágóra és kötőjével elboronálgatta, vagy keresetlen kettős lóherét tett éjszakára a vánkosa alá. Eger vidéki hiedelem szerint, ha valakinek evés közben egy falat kiesett a szájából, azt papírba csomagolva párnája alá kellett dugnia: álma teljesülni fog.



2013. november 22., péntek

Vikingek szerint jön a világvége

"A Yorkban megszólaló ősi kürt figyelmeztetett, hogy 2014. február 22-én Odin istent megöli Fenrir, a farkas, a földet és az eget méreg fogja befesteni, míg a tengerek elöntik a szárazföldeket, vagyis elkövetkezik egy újabb világvége...

Ha a vikingek ma is élnének, valószínűleg frászt kaptak volna, ugyanis november 15-én az angliai York városában megszólalt a kürt, jelezve, hogy a skandináv mitológia szerint száz nap elteltével eljön a világvége, azaz a Ragnarök. A vikingek szerint a mitikus Gjallerhorn-t Heimdallr istennek kellett megfújnia.
Az apokalipszist a vikingek szerint jól értelmezhető jelek fogják megelőzni: gyakori földrengések következnek be, három egymás utáni fagyos tél követi egymást, amelyek között nem lesz nyár, a kürt hangja pedig csatába szólítja Odin fiait, s végül az isten is életét veszíti, halála után pedig a szárazföld a tengerbe csúszik. Az erkölcs semmivé lesz, s a világ minden táján harcok tüze lobban fel. Skoll, a másik farkas felfalja a Napot, míg testvére, Hati megeszi a Holdat, a csillagok eltűnnek az égről, a Föld pedig örök sötétségbe borul.
A vikingek történetét kutató szakértők kiszámolták, hogy a viking végnap a mai naptárunk szerint 2014. február 22-én következik be. Danielle Daglan, a Vikingkutató Központ munkatársa szerint a legenda arról ír, hogy a Ragnarök bekövetkeztekor testvér testvér ellen támad, eltűnnek a határok, s ami valaha létezett, megszűnik. A kutató szerint különös véletlen, hogy mára a globalizáció és az internet világában szinte bárkivel a földgolyón kapcsolatot tudunk létesíteni, ily módon a határok valóban leomlottak.

A télre vonatkozó jóslatok sem maradhatnak modernkori párhuzam nélkül, hiszen a klímakutatók egy újabb kis jégkorszak beköszöntére számítanak, bár természetesen nem a nyári hónapok teljes kimaradásával. A mítosz másik része szerint a világ végezetével a Midgard Serpent néven is emlegetett Jormungand óriáskígyó a farkába harap, s kilép az óceánból. Különös egybeesés, hogy nemrégiben Kalifornia partjainál két hatalmas kígyószerű hal vetődött partra.
A vikingek nem véletlenül tették az apokalipszis idejét február 22-re, ugyanis hagyományosan ez a Jolablot-fesztivál napja, amely a tél végét jelölte az északiaknál. Azonban ha e napon nem ér véget a hideg évszak: megérkezett a Ragnarök."  /Múlt-kor történelmi portál/

A viking szó hallatán a legtöbb ember "lelki szemei előtt" szarvakkal ellátott sisakokban harcoló, kerek pajzsokkal, kardokkal fosztogató vad nép, és a sajátos evezős hajók jelennek meg. De talán kevesebben tudják, hogy bizony ők voltak Amerika első európai látogatói is. Fejlett kultúrával, navigációs tudással és kereskedelmi képességekkel rendelkezve Amerika mellett - az őshazájuknak tekintett skandináv partokról - eljutottak a Volgán keresztül a mai Ukrajna területére is, és komoly hatással voltak az orosz cárság kialakulására, miután a vikingek közül került ki a későbbi Orosz Birodalom első cári diniasztiája a Rurikov dinasztia tagjai. /forrás: /Harmat Árpád Péter/

Vikingek

2013. november 21., csütörtök

A szív

A természeti népek még ösztönösen érezték testük jelzéseinek üzenetét, és tudták, min is kell változtatniuk…

Egyre inkább képesek vagyunk parancsolni a testünknek: igyekszünk egészséges életmódot folytatni, sőt agykontrollal és egyéb módszerekkel változtatni is tudunk beidegződéseinken. Csak azt nem vesszük észre, hogy ez egyoldalú kommunikáció.

Mi ugyan tanítómesterei vagyunk a testünknek, ám annak tanításait nem értjük, vagy nem fogadjuk el. Pedig minden tünet és minden betegség, sőt baleset is intő jel, amely arra utal, hogy mellékvágányon közlekedünk, mi több, talán ki is siklottunk...

A szív az érzelmeinkkel áll összefüggésben, hiszen szívverésünk hűen tükrözi lelkiállapotunkat. Szoros kölcsönhatásban van a test másik központjával, az aggyal, amely tudatosságunkat jelképezi. A szívritmus a légzés ritmusához hasonlít, de akaratunkkal nem szabályozható. A keringés szervrendszeréhez tartoznak még a kötőszövetek, amelyek összekötik a specifikus szerveket, tartást adnak nekik, és egységekké kovácsolják össze őket. Ennek megfelelően a belső tartást, életünk egységességét is szimbolizálják.

A szív működéséről egészen korai, és rendkívüli erejű tapasztalatot szerzünk mindannyian a magzati lét során. A fejlődő pici lény állandóan érzi, később hallja is az anyai szív dobogását. Nem véletlen, hogy automatikusan vesszük bal karunkra a kisbabát, így nyújtva neki a megnyugtató szívdobogás élményét. Felnőtt korunkban azonban csak akkor törődünk a szívünkkel, akkor érzékeljük működését, ha valami baj van. Ha hevesen ver, ha szúr, szorít és fáj, ha kihagy vagy éppen összevissza üt.

Szívünk percenkénti 72 dobbanása akkor sem csökken, ha mélyen ellazulunk. Két szívverés között van egy pici töredék másodperc, ami alatt pihen a szív. Lazításkor ez a rendelkezésre álló töredék idő egy kicsit növekszik és ez már elég ahhoz, hogy a gyógyító hatás megjelenjen. Ennek  három fontos oka van. Egyrészt kevesebb vérellátásra van szüksége a szervezetnek, és így csökken az igénybevétel,  másrészt csökken valamennyi érben a feszültség, így a koronáriában (szívkoszorúér) is, vagyis javul a szív saját izomzatának vérellátása. A harmadik ok a vegetatív idegrendszer izgalmi állapotának jelentős csökkenése, ami magával hozza a hormonrendszer és az egész test megpihenését, ami a szívre közvetlenül is megnyugtatóan hat.

 A szív működése:
1. A pitvarok megtelnek vérrel. A vénákon keresztül a jobb pitvarba széndioxid-tartalmú – tehát elhasznált – vér érkezik a testből, a bal pitvarba pedig oxigénben dús a tüdőkből.
2. A jobb és a bal oldali pitvar összehúzódik és a vér a kamrákba áramlik.
3. A kamrák összehúzódnak, a vér a bal kamrából az aortába, a jobb kamrából pedig a tüdőartériába áramlik. Eközben a pitvarok elernyednek.

A vérkeringésnek a jobb kamrától a tüdőn keresztüli szakaszát kisvérkörnek, a bal kamrától a szervezetbe kiindulót nagyvérkörnek nevezzük.

A szív üregeiben lévő vér nem vesz részt magának a szív falának vérellátásában, azt külön érrendszer, az ún. koszorús erek rendszere biztosítja, amelyek egymással csak kismértékben vannak összeköttetésben.

A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körül a testet. A szervezet vérereinek hossza mintegy 100 000 km! Ez a távolság kétszer is körülérné az Egyenlítőt. Egy átlagos élettartam alatt száznál több úszómedencét megtölthetne vérrel a pumpáló teljesítményével. Mindezek ellenére az egészséges szív soha nem pihen. Elernyed és összehúzódik.

Anatómia
Az izmos falú, üreges, kúp alakú szerv nagyobb részével a mellüreg bal oldalán, a két tüdő között helyezkedik el. Üregét hosszanti irányban a szívsövény jobb és bal szívfélre osztja. Mindkét szívfél egy pitvarból és egy kamrából áll.

A pitvarok és a kamrák közötti nyílást a billentyűk zárják le, melyek a helyes irányba való áramlást biztosítják. A szív fala háromrétegű: a szív üregeit belülről borító, tükörsima, vékony szívbelhártyából, a középső réteget alkotó szívizomrétegből és az epicardiumból – a szívburok szívizomhoz tapadó zsigeri lemeze – áll.

A szívizomsejtek eltérnek minden más izomtól. Különlegességük az állandó és folyamatos munka, mivel önmaguktól képesek az összehúzódásra.

A szív olyan szerv, amellyel a legtöbben nem foglalkozunk eleget. Csak akkor kezdjük el védeni a betegségektől, ha már veszélyben az életünk. Holott szívedre minden kihat: az érzelmeid, a táplálkozásod, a mozgásod, a benned felgyűlő feszültség.

- Az emberi szív percenként körülbelül 72-szer húzódik össze, és vért pumpál az érrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt 2,5 milliárdszor dobban a szív.
 - A kezeletlen magas koleszterinszint hosszú távon szív-érrendszeri betegséghez vezethet.

-Az első, hosszú távra beültetett műszívet egy seattle-i fogorvos kapta 1982-ben.
- Théophile Laennec francia háziorvos 1816-ban összetekert újságot használt, hogy meghallgassa egyik nőbetege szívét. Ezzel elkészítette a világ első sztetoszkópját.

- A 60 ütem/percnél gyorsabb zene, a stílusától függetlenül, megemeli a szív ritmusát és a vérnyomást is. Ezek szerint nem az számít, hogy a zene techno vagy klasszikus-e, a hangereje és sebessége határozza meg a szívre gyakorolt hatását.
- Ha heti 5-6 alkalommal egy maroknyi diót, mogyorót és egyéb magvakat fogyasztasz, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát jelentősen csökkentheted.- Ha kevés káliumot juttatsz a testedbe, szívritmuszavarra, alacsony vérnyomásra és szaporább pulzusra számíthatsz
./forrás: Ötvenentúl.h/


2013. november 20., szerda

Ezen a napon - Laborfalvi Róza

Laborfalvi Róza a 19. századi magyar színháztörténet egyik legkiemelkedőbb alakja.



Ő az első a magyar színésznők közül, aki tiszta hangsúlyozással, a szavak elharapása, a szótagok felrángatása nélkül mondott verset, és mégis érvényesült a mondanivaló, a szándék, nem törte prózába ritmusát.

 Vörösmarty vezette őt pódiumra először, és az ő szárnyaló ütemein tanult költeményt mondani, s ennek a művészetnek élete végéig csodált mestere maradt. Vörösmarty az ő elbeszélése nyomán írta, neki ajánlotta és vele szavaltatta először "Az árvízi hajós"-t.

 Arany balladáit ő vitte elsőnek színpadra és pódiumra. Fenségesen és érző kedéllyel mondta a Rozgonyiné"-t, s az önkényuralom idején politikai kényszerűségnek engedve szavalta a pesti német színház színpadáról talpig gyászban az "Ágnes asszony"-t. Versmondásának szépségét Gyulai, Salamon, Greguss Ágost is emlegették. Hangját egy nemzet hallgatta gyönyörűséggel, s Bartók Lajos ennek a közérzésnek adott hangot, a kor kissé emelkedett stílusában, Jókainé halálára írt versében:
Most sírjatok! Az a valódi vég,
Kik százszor tapsoltátok a művészit!
Való gyász sebzi a haza szívét,
S a forrása bútól elvesztvén színét,
Halvány könnyekben felbuzogva vérzik!"
Kiváló művész, és kiváló ember volt, akihez bátran fordulhat példáért a magyar színművészet, ha megfogyatkozik emberségben, a szépség tiszteletében, mértéktartásban és magyarságba.
Forrás:  / Takács István 2008.  szineszkonyvtar.hu/

Laborfalvi Róza a visszavonulásáig, 1859-ig, a tragikai szerepkör „uralkodónője” volt, méltó követője csupán Jászai Mari lett. A művésznő 1886. november 20-án tüdőgyulladásban hunyt el Budapesten.

Jókai felesége, Laborfalvi Róza, a gyönyörű, ünnepelt színésznő sokat időzött a tűzhely mellett; aszalt szilvás orjalevese, sertésbordája nagy népszerűségnek örvendett vendégei körében.
 

2013. november 19., kedd

Novemberben számos babona színesíti meg a szürke, őszi napokat.

Erzsébet -  Az egyik legkedveltebb névünnep hazánkban, és ehhez a naphoz is kapcsolódnak – főként az időjárással kapcsolatos- népi hiedelmek és jóslatok. Amennyiben ez a nap esős, nem kell zord téli időjárásra számítani, enyhe lesz a tél. A gazdák szerint amilyen idő van Erzsébet napon, olyan idő várható decemberben és karácsonykor is.

"Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." - emlegették ilyenkor november derekán a 19-éhez kapcsolódó regulát a régi öregek. Aztán, ha az Örzsébet a "hópendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek. Még inkább kívánták a késő ősz első kiadósabb havazását az úgynevezett iccés juhászok, mert nekik, a tavasszal megkötött egyezség szerint, addig kellett kint tartani az őrzésre, legeltetésre felvállalt falkát, amíg a birka hátát be nem lepte a hó.
 

Katalin napja

Katalin egyszerre védőszentje a kórházaknak, betegeknek, a diákoknak és az egyetemeknek is. Napjához, november 25-hez mégis a házasságkötéssel kapcsolatos babonák kötődnek. Egy letört gyümölcsfagallyat vízbe kell tenni, és ha az Karácsony napjáig kivirágzik, a házban hamarosan esküvőre lehet számítani. A férfiak ezen a napon böjtölnek, éjszakára egy lányinget helyeznek a párnájuk alá, álmukban pedig meglátják jövendőbelijüket. Ha Katalin napján esik az eső, nagy valószínűséggel Karácsonykor sem lesz ez másképp.

András napja

A meteorológiai tél illetve a disznóvágások kezdetét is jelenti. Ezen a napon népszerű az ólomöntés és a gombócfőzés. Az előbbi tevékenységből a leendő férj foglalkozását, utóbbiból a nevét jósolják meg. Neveket írnak apró papírdarabokra, amiket a megfőzendő gombócokba tesznek, majd a már megfőtt darabok közül kiválasztanak egyet, abból tudhatják meg életük párjának nevét.

András napja azonban már a következő év időjárását is sejteti: ha ezen a napon havazik, az rossz, míg a sáros, esős idő víg újesztendőt jövendöl. Hagyomány, hogy ezen a napon 12, a hónapokat jelképező hagymagerezdet besóznak, és amelyiken a só újévig elolvad, az a hónap sok esővel érkezik majd.

2013. november 18., hétfő

Egy édes csábítás


 Almás batyu

Hozzávalók:

25 dkg liszt
25 dkg tehéntúró
25 dkg vaj/margarin
1 kávéskanál só
5-6 hámozott alma kisebb kockára vágva

A hozzávalókat  az alma kivételével összegyúrjuk, kézzel diónyi darabokat tépünk,kis négyzet alakú batyukat formázunk, közepébe helyezünk egy-egy almakockát, és a négyzete kegymással szemben álló füleit összenyomjuk.Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük.Előmelegített sütőben mosolygósbarnára sütjük. Amint kivettük a tepsiből még melegen vaníliás porcukorba  forgatjuk. Kevés fahéjat is adhatunk a porcukorhoz,így még finomabb lesz a süteményünk.

forrás: Bereczki Emőke
Erdélyi konyha

Az alma jótékony hatásáról már Hippokratész is szót emelt az ókorban.
Ez a gyümölcs óriási gyógyerővel bír, sokféle vitamin-és ásványianyag tartalmának köszönhetően.

Minden nap egy alma az orvost távol tartja..










Novemberi köd

Ködös hajnalok, levelüket lassan elvesztő, egyre csupaszabb fák.

November az ősz utolja, nem sok kell hozzá, s: „November, december, lábon áll a hóember.” 

November a legködösebb hónap itt a Kárpát-medencében, ez az időjárási helyzet nem kapcsolódik frontokhoz. Akkor alakul ki, ha felettünk napokig nagy kiterjedésű anticiklon alakítja az időjárást. Az "eseménytelen" időben, felhőtlen éjszakákon, amikor a levegőben elegendő vízpára van, hajnalban a felhőképződéshez hasonló folyamat játszódik le.
Ilyenkor a felszín éjjel erősen lehűl, lehűti a fölötte lévő felszín közeli levegőt, ami telítetté válik, azaz alacsonyabb hőmérsékleten már nem tudja ugyanazt a mennyiségű vízgőzt magában tartani. A vízgőz apró cseppekben kicsapódik a levegőbe, és kialakul a köd.

A hideg légpárna a Kárpát-medence egyik éghajlati sajátossága, a medence jellegből adódik. Ez általában napokig tartó folyamatosan ködös, nyirkos időt eredményez gyakori szitálással, ónos szitálással. Ködös időben áll elő az a furcsa jelenség, hogy a hegycsúcsokon melegebb idő (és ráadásul napsütés) van, míg a ködben úszó alacsony területeken hideg.
/meteoline/

2013. november 16., szombat

Tolerancia Világnapja (International Day for Tolerance).


Az ENSZ 1995-ben hirdette meg a Tolerancia (a türelmesség, elfogadókészség) évét, s azóta november 16-án emlékezünk meg a Tolerancia napjáról.

A tolerancia a kölcsönös megértés és tisztelet alapja. Életszemlélet, ami lehetővé teszi a világ sokszínű kultúráinak virágzását. Emellett a globális harmónia előmozdítására tett erőfeszítéseink sarokköve is. 

2013. november 15., péntek

Tájfunok, viharok

380 kilométer per órás széllel tombolt az eddigi legerősebb tájfun, a Haiyan. A feljegyzések óta nem volt ilyen. 
Egy hete még gyenge trópusi ciklonként kezdte megfigyelni a japán meteorológiai szolgálat azt a tájfunt, mely péntekre a valaha mért legerősebb, szárazföldre lecsapó szuperviharrá fejlődött. A Haiyan péntek reggel elérte a Fülöp-szigetek partjait, a magjában helyenként 313 km/órás alapszél mellett 380 kilométer/órás széllökéseket is mértek. Ez a szélerősség majdnem eléri a tornádók osztályozására szolgáló Fujita-skála 5-ik fokozatát.  /Időkép/




Évente átlagosan mintegy 84 trópusi vihar és 45 hurrikán / tájfun alakul ki a Földön. 


A hurrikán olyan ciklonálisan,vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes,a délin vele egyező irányban forgó több száz kilométer átmérőjű felhőörvényt jelez, amely a trópusokon, azaz a Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen,egészen pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. E zónára utalva trópusi ciklonnak is szokták nevezni, de az örvénylés irányát nem számítva semmiben sem hasonlít a nálunk is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz.

 A Csendes-óceán térségében ezt a képződményt tájfunnak hívják.

A trópusi ciklonok a mérsékelt öviekkel ellentétben nem két légtömeg határán képződnek. Létrejöttükben a fő szerepet a meleg, nedves trópusi levegő és a meleg, legalább 26-27 °C-os tengervízfelszín játssza. Ha ezek az alapvető feltételek nincsenek meg, akkor kialakulásuk nem valószínű.
A meleg óceán felett páradús, forró levegő emelkedik a magasba, és spirális forgásba kezd (északi féltekén az órajárásával ellentétes, a délin megegyező irányban). A kialakult légköri képződmény csak trópusi viharnak nevezhető addig, míg a benne mozgó szelek sebessége el nem éri a 74 mérföld/órát (megközelítőleg 120 km/h). E fölött nevezik hurrikánnak (tájfunnak), és a szakemberek hivatalosan is regisztrálják az ilyen képződményeket; nevet kapnak, és mozgásukat folyamatosan nyomon követik.
A trópusi ciklon mérete és a benne lévő légnyomás jelentősen kisebb, mint mérsékelt övi társaié. A trópusi ciklonban a szél elérheti akár a 240-350 km/h sebességet, ami már óriási pusztításhoz vezethet. Szemben a mérsékelt övi ciklonokkal, a trópusi ciklonokban nincsenek időjárás i frontok. A ciklon középpontjában található a legkisebb légnyomás, itt kialakul egy lefelé mozgó áramlás, ahol a felhők feloszlanak, és a műholdképeken kis fekete lyuknak látszanak. Ezt a részt nevezik a ciklon szemének, mérete mindössze 15-40 km. A szemet gyűrű alakban óriási felhőfal övezi, melyet a rendkívül heves feláramlások hoznak létre. Ez a viharzóna. A felhőfal a teljes troposzférát átfogja, és igen intenzív csapadék zúdul le belőle. 

Nagyobb veszélyt jelentenek a tájfunok a partok mentén élők számára a tengerszint emelkedése miatt.
A jelenségre a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hívta fel a figyelmet az ENSZ varsói klímakonferenciáján szerdán bemutatott tanulmányában.

A szervezet a jelentésben abból indult ki, hogy 2013 a tíz legmelegebb év egyike az időjárási mérések 1850-es kezdete óta. Január és szeptember között a hőmérséklet világszerte 0,48 Celsius-fokkal volt az 1960-as és 1990-es évek közötti időszak átlaga fölött. Ausztráliában, Japánban, Kínában és Dél-Koreában rekordhőmérsékleteket mértek a nyáron.

„Még ha az egyes ciklonok kialakulása nem is vezethető vissza közvetlenül a klímaváltozásra, a tengerek magas vízállása miatt nagyobb az árhullámok esélye. A tragikus következményeket láthattuk a Fülöp-szigetek esetében” - hangoztatta Michel Jarraud, a világszervezet főtitkára. A klímaváltozás nemcsak a hőmérsékletre hat, hanem szárazságokat, áradásokat és extrém esőzéseket is előidéz - fejtette ki a szakértő.

A szervezet jelentése szerint a tengerek vízszintje 2013-ban rekordmagasságot ért el. 1993 óta évente átlagosan 3,2 milliméterrel növekedett a tengerszint, ez kétszerese a 20. században mért évi átlag 1,6 milliméteres növekedésnek.


Forrás: Egyre veszélyesebbek a tájfunok

 
Történelemformáló viharok...


Poszeidón a görögökkel van

A Hellász ellen támadó Perzsa Birodalmat a tenger görög istene nem fogadta kegyeibe, ugyanis többször is hatalmas vihar sújtotta és pusztította el a hódító ázsiaiak hajóhadát. A Dareiosz vezette első nagyobb perzsa tengeri hadjárat i. e. 492-ben csupán a Trákiához közeli Chalkidiki-félszigetig jutott, ahol az ázsiai (főként föníciai) hajók hatalmas viharba kerültek, s többségük annyira megrongálódott, hogy esélytelen volt velük tovább hajózni, így szégyenszemre visszafordultak.
Elődje hibájából tanulva az új perzsa uralkodó, Xerxész alaposabban felkészült a csatára. I. e. 480-ban megindított hadjáratában kettéosztotta seregét: egy szárazföldi és egy tengeri kontingens indult meg a Perzsa Birodalomnak behódolni nem kívánó görögök ellen. Az Európát és Ázsiát összekötő Hellészpontoszon (a mai Dardanellák) egy hatalmas, közel hét kilométeres hidat ácsolt össze hajóiból, ily módon flottájának felét „elveszítette”. A megmaradt hajóhadával a partok mentén haladt nyugat, majd dél felé. A biztonság kedvéért átvágatta a Chalkidiki-félsziget keleti nyúlványát, hogy a tengeri viharok ellen védelmet nyújtó szorosban haladhassanak gályái. (Egyébként 12 évvel korábban ennek a félszigeti nyúlványnak a megkerülésekor veszett oda Dareiosz hajóhada.)

Mivel a Dardanelláknál felállított pontonhidat a tengeri viharok megrongálták, a hiú király a legenda szerint elrendelte a tenger megostorozását, amit Poszeidón szintén nem nézett jó szemmel: később a király dél felé futó hajóhada egy újabb viharba került, amely a hajók harmadát elpusztította. Így a több mint 1300 hajóból csupán 550 maradt meg az év szeptemberére, amikor az Athén városával szembeni Szalamisz szigeténél Themisztoklész görög hajóhada tönkreverte a perzsa flottát.

A britek menedéke

Nagy-Britannia számtalan alkalommal mondhatott köszönetet ködös és borongós időjárásának, valamint a szigetországot és a kontinenst elválasztó csatorna viharainak, amiért távol tartotta a partjaitól az ellenséget. A britek körében van is egy gyakorta emlegetett mondás: „God is an Englishman”. (Isten angol) A korai időkből ugyanakkor több olyan esemény is említhető, amikor az időjárás ellenére különböző népek árasztották el a szigeteket, legyen szó a rómaiakról, angolszász törzsekről, s ne feledkezzünk meg Hódító Vilmos hadjáratáról, a Brit-szigetek elleni utolsó sikeres katonai akcióról sem.
Az angolok ellen vonuló spanyol Nagy Armada főként viharok okozta tragédiája mellett a másik legfontosabb esemény, amely során az időjárás mentette meg Londont az ellenséges inváziótól, az 1744-es francia kudarc volt. A francia-angol ellenségeskedés évszázadokra visszanyúlik, a 18. század első felében a tengerekért és a kereskedelemért folyó véres gyarmati küzdelmek pedig odáig fajultak, hogy a zseniális francia tábornok, de Saxe kidolgozott egy Anglia elleni inváziós tervet, s már az angol trón új várományosát is megnevezte.
Célja az volt, hogy az osztrák örökösödési háborúban az osztrákokat, míg a többi európai összecsapásban Hannovert és Hollandiát pénzelő angolokat kiiktassa a kontinentális nagyhatalmi babérokra törő ország. Elképzelése nem volt elrugaszkodott, hiszen a jelentékeny flottával rendelkező britek anyaföldön állomásozó szárazföldi csapatai (maximum 10 ezer fő) igencsak kevésnek bizonyultak az állandó, minimum 200 ezer fős francia szárazföldi haddal szemben.

Az inváziós tervek készen voltak
A nagyszabású tervet azonban – amellett, hogy a franciák rosszul mérték fel az angol hajóhad helyzetét és annak megjelenésekor gyors visszavonulásba kezdtek – egy hatalmas vihar akadályozta meg februárban, amikor a francia flotta szállítóhajóit a több méteres hullámok Dunkerque-nél elnyelték. 1759-ben szintén tervbe vették az inváziót, de ez szintén kudarccal végződött.

Forrás  Múlt kor



 

2013. november 14., csütörtök

Ősi mesterség - a szénégetés

 A szénégetés rendkívül ősi mesterség. 
 

 A kovácsok már évezredekkel ezelőtt is égettek faszenet, egy kisebb boksa termése akár 5-6 évig elegendő volt egy műhely működéséhez. Nagybani előállítása tüzelőanyag-igényes iparágak kiszolgálójaként alakult ki – a praktikumot szem előtt tartva. A szenítés során a fa elveszíti tömegének 3/4 részét, így sokkal könnyebben és olcsóbban szállítható, emellett ebben a formában a nehezen megközelíthető területek faállományának felhasználása is gazdaságossá vált. A vas- és ólomeszköz-készítés mellett a sófőzés és az üveg- és lőporgyártás is nagy mennyiségű tüzelőanyagot igényelt

Magyarországon az Árpád-korban már biztosan égettek kereskedelmi mennyiségben faszenet.

Gazdasági szerepüket jól mutatja, hogy a felső-magyarországi bányavárosok szén­égetői – a bányamunkásokkal és favágókkal egyetemben – egészen II. József uralkodásáig mentességet élveztek az adófizetés, a robotmunka és a katonai szolgálat alól. A török korban viszont a hadászatilag fontos uradalmak jobbágyi szolgáltatás formájában kötelezték a parasztságot a lőpor előállításához szükséges faszén beszolgáltatására.

A kevés megművelhető földterülettel rendelkező hegyvidéki térségekben egész falvak éltek szénégetésből. Ilyen település volt a Bükk hegységben megbúvó Mályinka, ahol a néphagyomány szerint „a pap kivételével mindenki szenet égetett”






1986. * fotó *
 A szénégetők lapos, tisztás helyet keresnek az erdőben, melyet tökéletes simára egyengetnek. A hosszú hasábokra darabolt fát (bükk, tölgy) szabályos rendben egymás mellé és egymásra állítgatják. Ez a boksa, amit lehullott falevelekkel, majd földdel betakarnak. Belsejében üreget hagynak, melyet gyúlékonyabb anyaggal (forgács, fahulladék) töltenek ki. A boksát a tetején keresztül gyújtják meg. Lassan, füst nélkül, gőzölögve 8–12 napig izzik. Ezután a földet lehúzzák róla, és szénporral betakarják, hogy teljesen kialudjon. A faszenet kis zsákokba csomagolva szállítják el. Régebben városról-városra, faluról-falura jártak a faszenes szekerek, árujukat kovácsok, lakatosok, bádogosok fémek izzításához és más kisiparosok, valamint háziasszonyok vasaláshoz vásárolták.  

Forrás:Földgömb,
- erdei iparok

2013. november 13., szerda

Novemberi napok


Már Hippokratész (i.e. 460 - i.e. 375), az ókor híres görög orvosa, is megfigyelte, hogy a légköri viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre: "Aki orvoslással akar foglalkozni, tudnia kell, hogy az évszakok befolyásolják az ember egészségi állapotát. Az egyes emberek szervezete különbözőképpen viselkedik az évszakokkal szemben, némelyek számára a nyár, másoknál a tél a kedvező vagy hátrányos (…) 


A borongós novemberi reggeleken nosztalgiával gondolunk  vissza a nyárra...A napok egyre rövidülnek, az esték hosszabbodnak – ránk tör a sötét évszak. Minél sötétebbek a napok, annál sötétebb lesz sok ember hangulata.

A  fák lecsupaszodnak, a nappalok rövidek . Novemberben  inkább csak úgy... vagyunk.



 November az ősz utolja, nem sok kell hozzá, s: „November, december, lábon áll a hóember.” Márton madara, a holló is bejön már az erdőről, ellepi a szántóföldeket, élelem után kutatva.

2013. november 9., szombat

Szent Márton számos népi szólásunkban szerepel:




„Aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik.”
 
 „Szent Márton napján, aki nem iszik bort az szamár, aki túl sokat iszik, az kétszeresen az.”

 „Kövér, mint Márton lúdja.” (nagyon kövér)

„Sok Szent Márton lúdja elkelt azóta.” (régen volt az)

„A bornak Szent Márton a bírája.” (az őszi időjárás dönti el, hogy milyen minőségű lesz a bor.)

„Eljött Márton szürke lovon.” (havazik)

„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz; ha barnán akkor kemény tél várható.”

„Ha a Márton napja ködös, zűrzavaros tél lészen, ha peniglen hideg, száraz tél.”

„A Márton-lúd mellye, ha világos, hó lészen, ha fekete, eső.”

„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
 

  A Rábaközben és Zalában a pásztornak minden háztól szentmártonrétes járt. Járandóságát nem egyszerre szedte össze, hanem beosztotta: újévig is eltartott, amíg minden háztól megkapta. Göcsejben a csordás és a kanász a falut végigjárta, közben tarisznyájába sütemény, korsójába bor került. Néhol bélesadó, rétespénz járt neki. A gazdasszony azért sütött ezen a napon rétest, hogy Szent Márton köpönyegét kinyújtsa, így az ő könyörületességéből a család ne szűkölködjék, és másokon is tudjon segíteni.

 

A Márton-napi finomságok nem éppen a sovány, zsírszegény, kalóriaszegény ételek közé tartoznak, bár, ha pecsenyelibából (nemtől függetlenül a 9 hétnél nem idősebb, fehértollú liba) készül az ünnepi étek, akkor nincs miért aggódnunk!

Fodros lúd

Mint minden házilúd fajtának, ennek is a nálunk vadon élő nyári lúd az őse. A magyar lúdfajták legérdekesebb képviselője. Érdekessége, hogy a háttollak dísztoll szerűen megnyúltak és forgókat képezve borítják azt. Ez különleges megjelenést kölcsönöz a fodros lúdnak. Előfordul fehér és tarka színben egyaránt. Magyarországon kívül a Duna völgyében több helyütt ismert. A fodros tollazat mutáció eredménye, és valószínűleg az állatok különleges szépsége miatt maradt fenn tartósan a köztenyésztésben. Parlagi fajta maradt, amely viszonylag keveset tojik és lassabban fejlődik, de állítólag a mája különleges nagyságot ér el. A fodros lúd megmentésében és tenyésztésében fő szerepet a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszéke vállalta és ma is ott tartják fenn a legnagyobb állományt.

Forrás Márton nap

Márton nap története

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

Szent Márton kultusza a Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette. A hagyomány szerint a szent egy álomban sietett a király és az ország védelmére. Így Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett. A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.

Egy másik változat szerint ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: megkóstolták az új bort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol.A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.) A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis” (Mars isten madara); régi szófejtéssel „Márton madara”-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.

A hat gyógyító hang

Évezredek óta az emberi hang nyugtató gyógyító és inspiráló ereje tudott és elismert volt a világ valamennyi kultúrájában. Anyák ösztönösen altatódallal nyugtatták kisbabáikat, az ének szerzetesek meditációjának tartozéka volt, az emberek dallal kötődtek egymáshoz és a föld ritmusához munka közbeni éneklésükkel. Manapság elvesztettük a kapcsolatot ezzel az egyedülálló emberi képességgel.


1. A tüdő gyakorlata: az első gyógyító hang SzSzSZSZ

Üljünk egy székre, irányítsuk figyelmünket a tüdőnkre. Fordítsuk kifelé a tenyerünket és emeljük a fejünk felé. Képzeljük el és érezzük, hogy a tüdő burka teljesen összenyomódik. A száj helyzete a tüdő hangjának képzésekor: zárjuk össze az állkapcsunkat, hogy a fogak összeérjenek.Kissé húzzuk hátra a szájunk szegletét.

2. A vese gyakorlata a második gyógyító hang. HÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ

Figyeljünk a vesénkre, kulcsoljuk össze kezünket a térdünk körül.
Kerekítsük ajkunkat és képezzük a gyertya elfújásánál hallatott hangot.Nyomjuk hasunk közepét a vese irányába.

3.A máj gyakorlata:a harmadik gyógyító hang SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS

Figyelmünket irányítsuk a májunka. Lassan emeljük karunkat a fejünk fölé, fűzzük össze újainkat és fordítsuk ki a tenyerünket,nyomjuk kifelé a tenyerünk tövét.Nyomjunk erősebben a jobb karunkkal. majd tenyerünk tövével nyomjunk kifelé.
-lélegezzünk ki az SSSSSSSSSSSSSSS hanggal

4. A szív gyakorlata a negyedik gyógyító hang HAAAAAAAAAAAAAAAA

Irányítsuk figyelmünket a szívünkre. Vegyük fel ugyanazt a testtartást, mint a máj hang gyakorlásakor. Nyomjunk erősebben a bal karunkkal. Száj nyitva, ajak lekerekítve. Kissé nyissuk ki a szánkat kerekítsük ajkunkat és lélegezzünk ki a HAAAAAAAAAAAAAAAAA hanggal.
.

5. A lép gyakorlata az ötödik gyógyító hang KHÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ /az elején erős, torok h/

Figyelmünket irányítsuk a lépre.Vegyünk mély lélegzetet,helyezzük kezünket a gyomrunkra úgy, hogy a mutatóujjak a szegycsonttól kissé balra kifelé legyenek.Lálegezzünk ki KHÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ hanggal, lélegezzünk lépbe, a hasnyálmirigybe és a gyomorba.

Hármas melegítő gyakorlata a hatodik gyógyító hang

Feküdjünk hanyatt. Ha fájdalmat érzünk a keresztcsont tájékában emeljük meg térdünket egy párnával Hunyjuk be a szemünket és vegyünk mély lélegzetet.
Lélegezzük ki halkan a HIIIIIIIIIIIIIIIIII hanggal és érezzük, amint egy nagy henger kipréseli belőlünk a levegőt a mellkas tetejétől az alhasig. Képzeljük el, hogy a mellkas és a has olyan lapos, mint egy ív papír, érezzük magunkat könnyűnek és üresnek. Pihenjünk ebben a helyzetben normális légzéssel.Ismételjük meg a gyakorlatot háromszor, vagy hatszor, vagy még többször, ha még mindig teljesen ébren vagyunk. A hármas melegítő hangját oldalt fekve, vagy széken ülve elalvás nélküli lazításra is használhatjuk.


Igyekezzünk naponta gyakorolni a hat gyógyító hangot. Különösen jó lefekvés előtt, mert mély, lazító álmot hoz.

Használjuk a hat gyógyító hangot intenzív fizikai mozgások után, mint pl. az aerobik, illetve olyan típusú jóga gyakorlása után, amely sok hőt halmoz fel.
Tartsuk be a hangok megfelelő sorrendjét.
Mindig a megadott sorrendben gyakoroljunk. Kezdjük a tüdő hanggal /ősz/ ezt kövesse a vese hang /tél/ majd a máj hang /tavasz/, azután a szív hang /nyár/ a lép hang végül a hármas melegítő hangja.

Ha valamelyik szervünkben problémát észlelünk, az illető szerv gyakorlatát végezzük el többször önállóan, a többi gyakorlat nélkül.



Évszak,szerv, hang

Az adott évszakban uralkodó szerv fokozottabban működik, és több hőt termel. Ezért az illető hangot többször ismételjük. Ha nagyon kevés időnk van vagy túl fáradtak vagyunk, elég ha csak a tüdő és a vese hangját alkalmazzuk,

A két hang közötti kis pihenés fontos, ezalatt jobban odafigyelünk és tudatos kapcsolatot alakítunk ki szerveinkkel.

A mantra

 
 A mantra szó két szanszkrit szótagból származik: man "elmét" jelent, tra pedig „tisztítani”, vagyis durván fordítva a mantra szó „elmetisztítást” jelent.  A mantra kis versike, imádság, de akár egyetlen szó vagy hangsor is lehet. Valami, amit mondogatni, mormolni kell, és ezáltal fejti ki hatását. Az imától abban különbözik, hogy nem a szavak értelme, hanem a hangok sorrendje fontos, és hogy nem csupán kapcsolatot teremt a természetfölöttivel, de a hangok rezgésével fizikailag-mentálisan is hat az emberre.

 Régen a mantrákat gyógyításként, a kívánságok teljesülése céljából is mondogatták, de legfőbb szerepe az volt, hogy a megvilágosodáshoz segítse a spirituális útkeresőt. Gyöngyöket vagy imafüzéreket morzsoltak hozzá, hogy a koncentráció teljesebb legyen.

  A mantrák hatása az őket felépítő hangok rezgéséből adódik. Körülöttünk minden rezeg, mi magunk is, legkisebb atomjaink is rezgésekből állnak. A rezgések pedig hatnak egymásra – ezt használják ma fel a biorezonanciás készülékek is. Régen pedig (gondoljunk csak a sámánokra), minden spiritiuális utazáshoz használták a hangok, dobok rezgését, ritmusát. Az emberi agy a ritmikus, ismétlődő hangokkal befolyásolható, a tudatállapot magasabb szintre hozható a segítségével.

 Az ősi mantrák úgy lettek megalkotva, hogy a bennük található hangok szimbóluma, sorrendjük, jelentésük és rezgésük mind-mind az elme felszabadítását célozza. 

 /A legismertebb mantraként használt szótag az om vagy aum, míg a legismertebb mantrák a Haré Krisna mantra, a Gájatrí mantra, és a buddhizmusban használt Om mani padme hum  vagy Om mani peme hung mantra./ 

 A szavaknak-gondolatoknak ereje van, ha pedig sokat ismételjük őket, megerősítjük, megizmosítjuk ezt a gondolattestet. Ugye, mindannyian hallottuk már: „ne mondogasd, mert megtörténik!” Így hát érdemes olyan dolgokat mormolgatni, amelyeknek vágyjuk a beteljesülését, pl. „sikeres vagyok”, „egészséges vagyok” stb. Meditációval, imádságokkal, mantrákkal befolyásolhatjuk életünk menetét, saját harmóniánkat – érdemes kipróbálni hát ezt az ősi tudományt!

 forrás:  Mantrák


A kutatók értékes eszköznek találták a gondok leküzdéséhez a mantrák használatát. Olyan, mintha "szünet" gombot  nyomnának meg az elmében. A mantrákat a stresszes, de a nyugodt perceinkben is használhatjuk. "Lecsendesíthetjük" az elménket, mondogathatjuk egyszer-kétszer, de akár 20 percen keresztül is.
 (forrás: Napidoktor)

2013. november 7., csütörtök

ISON üstökös

A 2013-as év leglátványosabb csillagászati eseménye a novemberben érkező C/2012 S1 (ISON) üstökös lesz.

Az ISON az elmúlt két hónapban elrejtőzött a csillagászok szeme elől, mert a Földről nézve éppen a Nap átellenes oldalán tartózkodott.

A NASA kezdeményezésére az űreszközökkel dolgozó, valamint a földi hivatásos és amatőr csillagászok összehangolt észlelési kampányt (Comet ISON Observing Campaign, CIOC) indítottak a nem mindennapi égitest megfigyelésére.

Az üstökös november 28-án 1,16 millió km-re halad el a Nap izzó felszíne fölött (ez nagyon kis naptávolságnak számít, vagyis az ISON egy úgynevezett napsúroló üstökös). Látszó fényessége ekkor a teliholdét is elérheti, így a nappali égbolton is láthatjuk.

Az ISON nemcsak rendkívül szoros napközelsége miatt különleges, hanem azért is, mert igencsak messziről jön. Nagyon elnyúlt ellipszispályáján az üstökösmagokból álló Oort-felhőből érkezik, vagyis a legtávolabbi bolygók pályáján messze túlról. Eddig soha nem sikerült még közvetlenül az Oort-felhőből jövő és ilyen szorosan a Nap közelében elhaladó üstököst részletesen tanulmányozni. A remélhető látvány mellett az ISON érdekes tudományos felfedezéseket is ígér.

A csillagászat.hu a következőket írja róla:
.. Egy héttel a november 28-i napközelség előtt már mindenkinek érdemes lesz az ég alatt töltenie a derült hajnalokat, az üstökös feje ekkor már a legfényesebb csillagok fényével fog vetekedni, csóvája pedig több csillagképen is átívelhet. A napközelség idején majd nagyon kell vigyázni, hogy az üstökös nappali megfigyelésénél a Napot kitakarjuk, kizárjuk a látómezőnkből. Az igazi látványosságot az immáron távolodó üstököstől várjuk decemberben, hiszen a kométa a hónap végéig még közeledik bolygónkhoz (legkisebb távolsága mintegy 65 millió km lesz), csóvájára pedig pontosan oldalról fogunk rálátni, amely az intenzív anyagkibocsátásnak köszönhetően akár a fél égbolton is átívelhet.
Megtörténhet azonban, hogy az üstökös magja széthullik, elporlad, ami az égitest végét jelenti, hiszen a több millió km hosszú csóvának nem marad anyagutánpótlása.

Mind az üstökösök, mind a meteorok csak "vendégei" égboltunknak, de látványos megjelenésük nagy feltűnést kelt. Az üstökösök olyan égitestek, amelyek külsejükben lényegesen felülmúlják a saját jelentéktelenségüket. Az üstökösök félelmetes alakjukkal, szabálytalan feltűnésükkel és különös pályájukkal a szabad szemmel megfigyelhető leglátványosabb égitestek.

Az emberek ősidők óta figyelemmel kísérik az üstökösöket. A babiloni és a kínai csillagászok feljegyzéseiben több mint négyezer évvel ezelőtt üstökösök leírását is megtalálhatjuk. Az üstökösökre évezredeken át a legtöbben úgy tekintettek, mint katasztrófák, háborúk vagy halálesetek előjelére.

Üstökös adta hírül például Attila, Valentinian, Vespasianus vagy I. Nagy Károly halálát. Vespasianus például kifejezetten kigúnyolta az érkező üstökös állítólagos jelentőségét, azonban még abban az évben meghalt. Josephus, a híres zsidó történetíró „tűzkardként” jellemezte a Halley-üstökös i.sz. 66-os megjelenését, ahogy áthaladt Jeruzsálem felett néhány évvel a város elpusztítása előtt. Ugyanez az üstökös jelezte Konstantinápoly elestét és Anglia legyőzését a normannok által.
Az 1528-as „nagy üstököst” olyan rémisztőnek tartották Európában, hogy néhányan szó szerint szörnyethaltak az ijedtségtől, mások pedig ámultak az üstökös hatalmas vérvörös csóvája láttán

forrás: ISON üstökös,idők jelei,Origo