"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. november 21., csütörtök

A szív

A természeti népek még ösztönösen érezték testük jelzéseinek üzenetét, és tudták, min is kell változtatniuk…

Egyre inkább képesek vagyunk parancsolni a testünknek: igyekszünk egészséges életmódot folytatni, sőt agykontrollal és egyéb módszerekkel változtatni is tudunk beidegződéseinken. Csak azt nem vesszük észre, hogy ez egyoldalú kommunikáció.

Mi ugyan tanítómesterei vagyunk a testünknek, ám annak tanításait nem értjük, vagy nem fogadjuk el. Pedig minden tünet és minden betegség, sőt baleset is intő jel, amely arra utal, hogy mellékvágányon közlekedünk, mi több, talán ki is siklottunk...

A szív az érzelmeinkkel áll összefüggésben, hiszen szívverésünk hűen tükrözi lelkiállapotunkat. Szoros kölcsönhatásban van a test másik központjával, az aggyal, amely tudatosságunkat jelképezi. A szívritmus a légzés ritmusához hasonlít, de akaratunkkal nem szabályozható. A keringés szervrendszeréhez tartoznak még a kötőszövetek, amelyek összekötik a specifikus szerveket, tartást adnak nekik, és egységekké kovácsolják össze őket. Ennek megfelelően a belső tartást, életünk egységességét is szimbolizálják.

A szív működéséről egészen korai, és rendkívüli erejű tapasztalatot szerzünk mindannyian a magzati lét során. A fejlődő pici lény állandóan érzi, később hallja is az anyai szív dobogását. Nem véletlen, hogy automatikusan vesszük bal karunkra a kisbabát, így nyújtva neki a megnyugtató szívdobogás élményét. Felnőtt korunkban azonban csak akkor törődünk a szívünkkel, akkor érzékeljük működését, ha valami baj van. Ha hevesen ver, ha szúr, szorít és fáj, ha kihagy vagy éppen összevissza üt.

Szívünk percenkénti 72 dobbanása akkor sem csökken, ha mélyen ellazulunk. Két szívverés között van egy pici töredék másodperc, ami alatt pihen a szív. Lazításkor ez a rendelkezésre álló töredék idő egy kicsit növekszik és ez már elég ahhoz, hogy a gyógyító hatás megjelenjen. Ennek  három fontos oka van. Egyrészt kevesebb vérellátásra van szüksége a szervezetnek, és így csökken az igénybevétel,  másrészt csökken valamennyi érben a feszültség, így a koronáriában (szívkoszorúér) is, vagyis javul a szív saját izomzatának vérellátása. A harmadik ok a vegetatív idegrendszer izgalmi állapotának jelentős csökkenése, ami magával hozza a hormonrendszer és az egész test megpihenését, ami a szívre közvetlenül is megnyugtatóan hat.

 A szív működése:
1. A pitvarok megtelnek vérrel. A vénákon keresztül a jobb pitvarba széndioxid-tartalmú – tehát elhasznált – vér érkezik a testből, a bal pitvarba pedig oxigénben dús a tüdőkből.
2. A jobb és a bal oldali pitvar összehúzódik és a vér a kamrákba áramlik.
3. A kamrák összehúzódnak, a vér a bal kamrából az aortába, a jobb kamrából pedig a tüdőartériába áramlik. Eközben a pitvarok elernyednek.

A vérkeringésnek a jobb kamrától a tüdőn keresztüli szakaszát kisvérkörnek, a bal kamrától a szervezetbe kiindulót nagyvérkörnek nevezzük.

A szív üregeiben lévő vér nem vesz részt magának a szív falának vérellátásában, azt külön érrendszer, az ún. koszorús erek rendszere biztosítja, amelyek egymással csak kismértékben vannak összeköttetésben.

A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körül a testet. A szervezet vérereinek hossza mintegy 100 000 km! Ez a távolság kétszer is körülérné az Egyenlítőt. Egy átlagos élettartam alatt száznál több úszómedencét megtölthetne vérrel a pumpáló teljesítményével. Mindezek ellenére az egészséges szív soha nem pihen. Elernyed és összehúzódik.

Anatómia
Az izmos falú, üreges, kúp alakú szerv nagyobb részével a mellüreg bal oldalán, a két tüdő között helyezkedik el. Üregét hosszanti irányban a szívsövény jobb és bal szívfélre osztja. Mindkét szívfél egy pitvarból és egy kamrából áll.

A pitvarok és a kamrák közötti nyílást a billentyűk zárják le, melyek a helyes irányba való áramlást biztosítják. A szív fala háromrétegű: a szív üregeit belülről borító, tükörsima, vékony szívbelhártyából, a középső réteget alkotó szívizomrétegből és az epicardiumból – a szívburok szívizomhoz tapadó zsigeri lemeze – áll.

A szívizomsejtek eltérnek minden más izomtól. Különlegességük az állandó és folyamatos munka, mivel önmaguktól képesek az összehúzódásra.

A szív olyan szerv, amellyel a legtöbben nem foglalkozunk eleget. Csak akkor kezdjük el védeni a betegségektől, ha már veszélyben az életünk. Holott szívedre minden kihat: az érzelmeid, a táplálkozásod, a mozgásod, a benned felgyűlő feszültség.

- Az emberi szív percenként körülbelül 72-szer húzódik össze, és vért pumpál az érrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt 2,5 milliárdszor dobban a szív.
 - A kezeletlen magas koleszterinszint hosszú távon szív-érrendszeri betegséghez vezethet.

-Az első, hosszú távra beültetett műszívet egy seattle-i fogorvos kapta 1982-ben.
- Théophile Laennec francia háziorvos 1816-ban összetekert újságot használt, hogy meghallgassa egyik nőbetege szívét. Ezzel elkészítette a világ első sztetoszkópját.

- A 60 ütem/percnél gyorsabb zene, a stílusától függetlenül, megemeli a szív ritmusát és a vérnyomást is. Ezek szerint nem az számít, hogy a zene techno vagy klasszikus-e, a hangereje és sebessége határozza meg a szívre gyakorolt hatását.
- Ha heti 5-6 alkalommal egy maroknyi diót, mogyorót és egyéb magvakat fogyasztasz, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát jelentősen csökkentheted.- Ha kevés káliumot juttatsz a testedbe, szívritmuszavarra, alacsony vérnyomásra és szaporább pulzusra számíthatsz
./forrás: Ötvenentúl.h/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése