A természeti népek még ösztönösen érezték testük jelzéseinek üzenetét, és tudták, min is kell változtatniuk…
Egyre inkább képesek vagyunk parancsolni a testünknek: igyekszünk
egészséges életmódot folytatni, sőt agykontrollal és egyéb módszerekkel
változtatni is tudunk beidegződéseinken. Csak azt nem vesszük észre,
hogy ez egyoldalú kommunikáció.
Mi ugyan tanítómesterei vagyunk a
testünknek, ám annak tanításait nem értjük, vagy nem fogadjuk el. Pedig
minden tünet és minden betegség, sőt baleset is intő jel, amely arra
utal, hogy mellékvágányon közlekedünk, mi több, talán ki is
siklottunk...
A szív az érzelmeinkkel áll összefüggésben, hiszen szívverésünk
hűen tükrözi lelkiállapotunkat. Szoros kölcsönhatásban van a test másik
központjával, az aggyal, amely tudatosságunkat jelképezi. A szívritmus a
légzés ritmusához hasonlít, de akaratunkkal nem szabályozható. A
keringés szervrendszeréhez tartoznak még a kötőszövetek, amelyek
összekötik a specifikus szerveket, tartást adnak nekik, és egységekké
kovácsolják össze őket. Ennek megfelelően a belső tartást, életünk
egységességét is szimbolizálják.
A szív működéséről egészen korai, és rendkívüli erejű
tapasztalatot szerzünk mindannyian a magzati lét során. A fejlődő pici
lény állandóan érzi, később hallja is az anyai szív dobogását. Nem
véletlen, hogy automatikusan vesszük bal karunkra a kisbabát, így
nyújtva neki a megnyugtató szívdobogás élményét. Felnőtt korunkban
azonban csak akkor törődünk a szívünkkel, akkor érzékeljük működését, ha
valami baj van. Ha hevesen ver, ha szúr, szorít és fáj, ha kihagy vagy
éppen összevissza üt.
Szívünk percenkénti 72 dobbanása akkor sem csökken, ha mélyen
ellazulunk. Két szívverés között van egy pici töredék másodperc, ami
alatt pihen a szív. Lazításkor ez a rendelkezésre álló töredék idő egy
kicsit növekszik és ez már elég ahhoz, hogy a gyógyító hatás
megjelenjen. Ennek három fontos oka van. Egyrészt kevesebb vérellátásra
van szüksége a szervezetnek, és így csökken az igénybevétel, másrészt
csökken valamennyi érben a feszültség, így a koronáriában
(szívkoszorúér) is, vagyis javul a szív saját izomzatának vérellátása. A
harmadik ok a vegetatív idegrendszer izgalmi állapotának jelentős
csökkenése, ami magával hozza a hormonrendszer és az egész test
megpihenését, ami a szívre közvetlenül is megnyugtatóan hat.
A szív
működése:
1. A pitvarok megtelnek
vérrel. A vénákon keresztül a jobb pitvarba széndioxid-tartalmú – tehát
elhasznált – vér érkezik a testből, a bal pitvarba pedig oxigénben dús a
tüdőkből.
2. A jobb és a bal oldali pitvar összehúzódik és a vér a kamrákba áramlik.
3.
A kamrák összehúzódnak, a vér a bal kamrából az aortába, a jobb
kamrából pedig a tüdőartériába áramlik. Eközben a pitvarok elernyednek.
A
vérkeringésnek a jobb kamrától a tüdőn keresztüli szakaszát
kisvérkörnek, a bal kamrától a szervezetbe kiindulót nagyvérkörnek
nevezzük.
A szív üregeiben lévő vér nem vesz részt magának a szív
falának vérellátásában, azt külön érrendszer, az ún. koszorús erek
rendszere biztosítja, amelyek egymással csak kismértékben vannak
összeköttetésben.
A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt
járja körül a testet. A szervezet vérereinek hossza mintegy 100 000 km!
Ez a távolság kétszer is körülérné az Egyenlítőt. Egy átlagos élettartam
alatt száznál több úszómedencét megtölthetne vérrel a pumpáló
teljesítményével. Mindezek ellenére az egészséges szív soha nem pihen.
Elernyed és összehúzódik.
Anatómia
Az izmos falú, üreges,
kúp alakú szerv nagyobb részével a mellüreg bal oldalán, a két tüdő
között helyezkedik el. Üregét hosszanti irányban a szívsövény jobb és
bal szívfélre osztja. Mindkét szívfél egy pitvarból és egy kamrából áll.
A
pitvarok és a kamrák közötti nyílást a billentyűk zárják le, melyek a
helyes irányba való áramlást biztosítják. A szív fala háromrétegű: a
szív üregeit belülről borító, tükörsima, vékony szívbelhártyából, a
középső réteget alkotó szívizomrétegből és az epicardiumból – a
szívburok szívizomhoz tapadó zsigeri lemeze – áll.
A
szívizomsejtek eltérnek minden más izomtól. Különlegességük az állandó
és folyamatos munka, mivel önmaguktól képesek az összehúzódásra.
A szív
olyan szerv, amellyel a legtöbben nem foglalkozunk eleget. Csak akkor
kezdjük el védeni a betegségektől, ha már veszélyben az életünk. Holott
szívedre minden kihat: az érzelmeid, a táplálkozásod, a mozgásod, a
benned felgyűlő feszültség.
- Az emberi szív percenként körülbelül 72-szer húzódik össze, és vért
pumpál az érrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt 2,5
milliárdszor dobban a szív.
- A kezeletlen magas koleszterinszint hosszú távon szív-érrendszeri betegséghez vezethet.
-Az első, hosszú távra beültetett műszívet egy seattle-i fogorvos kapta 1982-ben.
- Théophile Laennec francia háziorvos 1816-ban összetekert újságot
használt, hogy meghallgassa egyik nőbetege szívét. Ezzel elkészítette a
világ első sztetoszkópját.
- A 60
ütem/percnél gyorsabb zene, a stílusától függetlenül, megemeli a szív
ritmusát és a vérnyomást is. Ezek szerint nem az számít, hogy a zene
techno vagy klasszikus-e, a hangereje és sebessége határozza meg a
szívre gyakorolt hatását.
- Ha heti 5-6 alkalommal egy maroknyi diót, mogyorót és egyéb magvakat
fogyasztasz, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát jelentősen
csökkentheted.- Ha kevés káliumot juttatsz a testedbe, szívritmuszavarra, alacsony vérnyomásra és szaporább pulzusra számíthatsz
./forrás: Ötvenentúl.h/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése