"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

Városom - Budapest

Budapest története

Budapest a kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően már az őskortól kezdve lakott terület volt. A kelták a jelenlegi Óbudai területén települtek le Krisztus előtt.
Krisztus utáni első században a Rómaiak a Dunáig terjesztették ki határaikat, és a kelta település helyén építették fel katonai erődjeiket, Aquincumot, mely körül később városi település jött létre. A mai Óbuda területén találhatók a város romjai: kövezett utak, amfiteátrumok, bástyák, erődök.
A IV. század végére a római uralom megszűnt és a népvándorlás során hunok, gótok, longobárdok, majd az avarok uralma alá került Budapest.
A magyarok a honfoglalás befejezésével a IX. század végén szállták meg a város pesti részét. A XI. században a mai Gellért-hegy lábánál fontos dunai átkelőhely alakult ki.
A XII. század végére a mai Óbuda északi részén, Pesten és a Gellért-hegy környékén alakultak ki települések.
1241-ben a mongolok egész Pestet és Óbudát szinte teljesen elpusztították. A tatárjárás után épült meg a Budai vár, mely a XII. században egyre nagyobb jelentőségű település lett. A középkori Buda királyi székhelyként és polgárvárosként, míg Pest kereskedővárosként működött.
A XV. században I. Hunyadi Mátyás uralkodása idején Buda a korabeli Európa politikai, kulturális és művészeti központjává vált. Ekkor épült újjá a királyi palota, valamint könyvtár, nyomda és főiskola nyitotta meg kapuit.
A XVI. századtól 140 évig török uralom alá került az ország és ázsiai típusú, keleti várossá változott Budapest. Ebben az időben kevés említésre méltó műemlék keletkezett, leszámítva Budapest török fürdőit.
A mai Budapest a XVII. század végétől fokozatosan újjáépült. Ebben a században épült a mai városháza és a barokk templomok többsége, mindeközben a királyi várpalota is megújításra került. Buda az ország közigazgatási, Pest pedig a legfontosabb ipari és kereskedelmi központjává fejlődött.
A XIX század első felében Pest az ország szellemi centruma lett. A fejlődés tovább folytatódik, ekkor épül meg a Lánchíd.
A szabadságharc utáni kiegyezéssel megalakult az Osztrák-Magyar monarchia, melynek pozitív hatása volt a város fejlődésére is.
1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesült. A város óriási fejlődésen ment keresztül. Hidak, parkok, csatornák, közvilágítás, utak, és földalatti épült. Budapest a XIX. század végére nyolcszázezres lakosú világvárossá fejlődött és Bécs nagyságával és szerepével versenyzett. Pest az ország kereskedelmi, adminisztratív, politikai és kulturális központja lett.
A második világháború idején a város nagy része elpusztult, illetve megrongálódott, a hidakat mind lebombázták. 1945 és 1949 között a város újjáépült. 1950-ben a lakosság a környező megyei városok és nagyközségek hozzácsatolásával jelentősen megnőtt.




Királyi Palota

A Királyi Palota Budapest látványképének legkiemelkedőbb épülete, mely a Várnegyed, a főváros I. kerületének része. A palota ad otthont a Magyar Nemzeti Galériának és a Budapesti Történeti Múzeumnak is. l.

Budai Várnegyed

A gyönyörű Budai Várnegyed az Unesco Világörökség részét képezi. A keskeny kis utcákon sétálgatva a látogató úgy érzi, mintha visszautazott volna az időben. A Várnegyedben számos 17-18. századi ház és középkori emlékmű látható, illetve gyönyörű kilátás nyílik innen a Duna csodás épületekkel teli Pesti oldalára.

Halászbástya

A neoromán stílusú Halászbástya, a Budai Várnegyed panorámájának gyöngyszeme, 1905-ben, főként dekorációs célból épült. A látogatók a Halászbástyáról megtekinthetik a pesti oldal káprázatos dunai panorámáját, melyhez a Parlament lenyűgöző épülete és a Roosevelt tér is hozzátartozik.

1884.07.25 Meghalt Feszl Frigyes építész, a pesti Vigadó tervezője.


A Vigadót Feszl Frigyes tervezte, és egy nagyszabású bállal nyitották meg 1865-ben. A XIX. század legrangosabb koncert csarnoka volt, fellépett többek közt Liszt Ferenc, Johann Strauss, Johannes Brahms és Claude Debussy is. A palotában emellett tartottak bálokat, reprezentatív jellegű társasági eseményeket és konferenciákat. A világháborúk során súlyosan megrongálódott, de az 1970-es években az eredeti tervek alapján építették újjá. Noha ma már a jobb akusztika miatt a legnagyobb koncerteket a Művészetek Palotájában, a Zeneakadémián vagy az Operában tartják, a Vigadó a kortárs művészeti kiállítások fontos helyszíne.