"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2016. szeptember 29., csütörtök

Szeptember 29. Mihály napja


Szent Mihály fõangyal, arkangyal, õ a mennyei seregek fejedelme. Mihály és angyalai támadták
meg a Mennyben a sárkányt, és letaszították õt onnan a romlott angyalokkal együtt.

A haldoklókat Mihály oltalmazza, s lelkük kísérõtársa, amikor az
ember a túlvilágra költözik.
A halottat „Szent Mihály lován” viszik utolsó útjára, a temetõbe.

A temetési harangszó a gyászolók lelkét az égig emeli, kísérik a halottat, akinek
lelkét Szent Mihály vezeti.
Szent Mihály az ember bírája, amikor Isten elé áll. Õ teszi mérlegre jócselekedeteinket és gonoszságainkat.

Világszerte hegyeket, várakat, várkápolnákat, templomokat, városkapukat
neveztek el róla, hogy tartsa távol a gonoszt, a járványokat és a betegséget.




Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

„Kikeletkor, Szent György napkor
Minden ember lehet pásztor,
De már ősszel, számadáskor
Az az ember, ki beszámol.”
Farkasünnep a hegyi pásztoroknál, a télre mutató nap az időjárás-megfigyelés szerint. A pásztorok úgy tartják:
ha Mihály nap éjszakáján összefekszik, egymást melegítve a birkanyáj, kemény lesz a tél, ha egymástól távolabbra feküsznek, enyhe telet várhatunk.
Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak.
A mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

Mihály – napi népszokások:
Szent Mihály a templomok védőszentje, ezért sok falu és város búcsút tart a templomban szeptember végén.
Több helyen /főleg az Alföldön/ ezen a napon járt le a pásztorok szolgálati ideje, ekkor fizették ki a bérüket.
Ez az időszak a híres vásárok ideje, ahol a falusi emberek kereskedtek portékáikkal.
Szent Mihály napján kezdődik a kisfarsang, az őszi lakodalmak tartásának időszaka valamint:
- a gazdasági év fordulója;
- a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének, ünnepi lakomáinak ideje;
- vásárnap;
Ehhez az időszakhoz sokféle időjáráshoz kapcsolódó szólás és közmondás tartozik.
 
/O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások/
Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér: szólás,  ami azt jelenti, hogy a keleti szél fagyos telet hoz.
Aki Szent Mihály - nap után gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni:
közmondás, ami azt jelenti, hogy aki Szent Mihály napja(szeptember 29.)
után is úgy öltözködik, mint ahogyan nyáron szoktak, az nem lehet okos ember.
Szent Mihály nap után akármerről fúj a szél, hideg az:közmondás, jelentése az, hogy késő ősszel már csak hideg szél szokott fújni.


2016. szeptember 28., szerda

Ezen a napon született Caravaggio

Caravaggio (er.: Michelangelo Merisi vagy Amerighi; Lombardia, Caravaggio, 1573. szeptember 28. - Porto Ercole, 1610. július 18.) itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé. 

Forradalmian új stílusa, amely a fény és árnyék kontrasztján alapul, vagy az alak drámai megvilágításán a mély árnyékból a barokk festészet ismertetőjegye lett. 

 Rövid pályafutása ellenére jelentős életművet hagyott hátra, és utat mutatott követőinek, a caravaggistáknak.

Caravaggio rövid és zaklatott élete miatt nem hozott létre iskolát, nem gyűjtött tanítványokat, de művészetének egyedisége több jelentős festőt vont hatása alá, akik összetett stílusának különböző részleteit vitték tovább. 

Ezen a napon- Tompa Mihály

 

 ALKONYATKOR

 A hírhez tartozó képTünődve állok én
Az est sugárinál,
Midőn a nap sötét
Hegyek mögé leszáll;
Kérdem: ha életünk
Fáklyája majd elég,
Ujabb dicső korány
Reá derűl-e még?
És a vak éj után
Ragyogva kél napunk;
Jelenti: álmaink
Után - feltámadunk.

1817. szeptember 28-án Rimaszombaton született Tompa Mihály.

A népies-nemzeti irodalmi irányzat képviselőjeként tartják számon, ugyanis költészetének középpontjában a népiesség, valamint a hazafias líra állt. Petőfi Sándor és Arany János mellett az úgynevezett „nagy triász” tagja volt.