"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. június 30., hétfő

A fürdőszoba


A mai világban élő ember már el sem tudja képzelni otthonát fürdőszoba nélkül. De idáig hosszú volt az út...




A szennyvízelvezetésre Babilonban boltíves fedésű utcai csatornahálózat volt kiépítve, míg Egyiptomban tudomásunk van róla, hogy Kleopátra, fürdőzései alkalmával, medencéjét rendszeresen szamártejjel töltette fel. A görög mintára épült római fürdők komfortfokozata még a ma embere számára is irigylésre méltó.
A modern fürdőzés megteremtését a római korból származtatjuk, mikor is a polgárok házaiban megjelentek az első magáncélú használatra épített fürdőhelyiségek. Külön meg kell említeni, hogy ebben az időben, de már Egyiptom nagy városainak villáiban is, külön helyiségek épültek olyan célra, melyben az éjjeli edényeket tárolták.(Ezek lehettek a mai WC ősi megfelelői.)

Rómában ez időben a fürdőket ( balneumokat ) használta a nép tisztálkodásra. A köznép a leírások szerint nyolcnaponta vette igénybe. Az otthonokban, úgynevezett mosókonyhákban fürödtek, melyeket latinul lavantrináknak neveztek. A fiatalság, és a szegényebb polgárok a Tiberiszt használták tisztálkodásra.
Augustus császár, görög mintára, közfürdőket építtetett, de a birodalom vége felé, Konstantinos idejében, Róma már közel 1000 balneummal rendelkezett.

Ezek a fürdők természetesen a köz javát szolgálták, de léteztek még az úgynevezett császári fürdők is, melyek a kiváltságosak fürdőhelyei voltak.


Ezeket a fürdőket termáknak nevezték, melyek nem csak a tisztálkodás igényeit elégítették ki, hanem a kikapcsolódás, a szórakozás, az üzletelés, és az örömszerzés időtöltését is biztosították.
Ezek a szokások bármennyire is hihetetlen, kisebb városokban, sőt falvakban is éppen úgy elterjedtek, mint a provinciákon. Példa erre Pannónia, és ezen belül is Aquincum, ahol napjainkig 9 fürdőhelyet tártak fel régészeink.

  /A   magyarság ősei rendszeresen tisztálkodtak, külön fürdősátrakban, a nap bizonyos időszakában. Ezt a fürdőserpenyők kongatásával, vagy kürtszóval jelezték a tábor népének. Még a bizánci császárok is bőrmedencés magyar fürdőt és sátrat vittek magukkal, ha útra keltek. /

Ami nélkül nincs élet - a víz

Víz nél­kül Föl­dün­kön nem ke­let­kez­he­tett vol­na so­ha élet. A víz az egész bio­szfé­ra éle­té­ben kulcs­sze­re­pet ját­szik, az or­ga­niz­mu­so­kon kí­vül épp­úgy, mint a bel­se­jük­ben. Az élet a víz­tõl függ.

Földünk 70 százalékát /több mint kétharmadát/  víz borítja.

A gleccserek visszahúzódása 1850 óta világszerte megfigyelhető, a folyamat napjainkban gyorsult fel: 2007-re az 1996-oshoz képest már kétszeres sebességgel olvadnak a Föld legfontosabb édesvíz utánpótlásai. A  lehetséges következmény  a vízkészlet csökkenése, hosszú távon a pedig a világtenger szintjének emelkedése. A világtengerek szintje az olvadás miatt évente 3-8 milliméterrel növekszik. A legijesztőbb olvadás az Antarktiszon zajlik. Nem kizárt, hogy a következő kétszáz évben eltűnik a Antarktisz jege, amely olyan vízszintemelkedéshez vezet, amely nemcsak az óceániai szigetvilág országait öntheti el, de veszélyt jelentenek Amszterdamra, Velencére, New Yorkra, Londonra is.

Mi a "vízlábnyom"?





 Köbméterben kifejezve azt az egy főre eső vízmennyiséget mutatja, amennyit valamely termék előállításához és/vagy szolgáltatás igénybevételéhez évente felhasználunk. Ennek a globális átlaga 1240 köbméter/fő.


1 kg búza 1500, ugyanennyi rízs 3000 liter vizet" fogyaszt" egy csésze kávé 150 literből jön ki, egy bögre teához 40 liter víz  kell.

Egy olyan nagy­vá­ros, mint pél­dá­ul NEW YORK na­pon­ta kö­rül­be­lül 4 mil­lió m3 vi­zet fo­gyaszt. Va­jon ki le­het-e elé­gí­te­ni eze­ket az ál­lan­dó­an nö­vek­võ igé­nye­ket? A víz kör­for­gá­sát vé­ve fi­gye­lem­be, ál­ta­lá­ban úgy vé­lik, hogy a fel­hasz­nál­ha­tó édes­víz­men­­nyi­ség (20 000 km3/év) ele­gen­dõ len­ne az em­be­ri­ség szá­má­ra, az­zal a fel­té­tel­lel, ha és­­sze­rû­en és ha­té­ko­nyan gaz­dál­kod­ná­nak ve­le, ami je­len­leg nem tör­té­nik meg.

Egy ember az élete folyamán kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el. Ezek azonban csak a szerencsésebb emberek! A világon kb. 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni. Korunk egyik nagy problémája - főként a fejlődő országokban - a vízhiányos területek egészséges vízzel való ellátása. 



Vízmegtartó technikák a háztartásban

Zuhanyozzunk fürdés helyett.
Ne folyassuk mosogatás közben a vizet feleslegesen.
Használjuk a mosógép víztakarékos programját.
Ha csöpög a csap, folyik a vécé, javítsuk meg azonnal!

A zöldségmosó vizet használjuk viráglocsolásra.



2014. június 29., vasárnap

A bőr szépítése

A nők az egész történelem során szerettek sminkelni. 
  .

network.hu
   
A bőr szépítésére és díszítésére való hajlam az ember fejlődésének már igen korai szakaszában jelentkezett. Idõszámításunk elõtt Menes fáraó sírjában a sok ékszer mellett szempillafestékre, rúzsra, fésűkre, egyéb szépítőszerekre- és eszközökre leletek a régészek. Az előkelő, gazdag hölgyek szintén ilyen kozmetikumokat használtak.

Magas színvonalú testápolásról árulkodnak a Mezopotámiában, Perzsiában, és az Arab-öbölben talált leletek. Babilonban a nők a mellüket is "sminkelték". Kleopátra az ókorban szemét felül kékkel alul zölddel kontúrozta, száját pirosra festette. Szemöldökét vastagon szénnel feketítette. A dekoratív kozmetika, mint képzőművészeti ág is az Ókorban fejlődött ki. A görögök legendás testkultúrája jóval később alakult ki – tőlük ered a kozmetika (kozmetikosz) szó is, de őrizték az egyiptomi hatást: a nők alapozót használtak, hogy világosabbá varázsolják arcuk bőrét, ezt a görög-római kultúrában a nők fehér krétaporral váltották ki. Nem sminkelték magukat, de a sápadtság divatját a középkori nemesség hölgyei is követték, akkor ugyanis a barna, napsütötte bőr az alsóbb társadalmi osztályok, a parasztok ismertetőjegyének számított. Egész a XIX. századig megvetették az arcfestést, úgy gondolták, hogy csak a prostituáltak festik magukat. Az 1800-as évek halvány, lehelletnyi rózsaszín arcpír divatja után a XX. század izgalmas időszaka következik, hiszen a nők előtérbe kerülésével, a mozi hódításával a smink is elindult diadalútján.

 
 Alkalmi smink 
Az alkalmi smink abban különbözik a hétköznapitól, hogy hangsúlyosabb, kevésbé visszafogott. A hétköznapi smink vagy a szemet, vagy a szájat hangsúlyozza, ám az alkalmi festésnél mindkettő hangsúlyt kap. Alkalomtól függően lehet elegáns vagy party smink, ezeknél már erősebb színek, strasszok, csillámporokat is alkalmaznak. Külön műfaj az esküvői smink, amely egy felerősített és tartósított alkalmi smink, hiszen a fotókon, videókon is jól kell mutatnia a menyasszonynak. A könny-, izzadás-, és időjárásálló smink tartóssága alapvető követelmény, ennek érdekében több anyagot tesznek fel az arcra, másrészt sminkfixálót is használnak. Ugyanez az elv a divat- és reklámfotózás esetén, ahol a cél a minél tökéletesebb, kreatívabb, fotóképesebb smink elkészítése. Az alkalmi, esküvői sminket sminkesek, kozmetikusok készítik, míg a divatfotózáskor profi sminkesek, sminkmesterek működnek közre.

Színpadi smink 

Az arc festése régebben csupán a figyelemfelkeltés eszköze volt. A színházban azért alkalmazták, hogy a nézők a hátsó sorokból is jól lássák a színészek arcát. Előszeretettel alkalmazták a japán, kínai, görög színházakban, így tudták élethűbben megjeleníteni az eljátszott személy egyéniségét; az "alakok" látványosabbá váltak. Nagy hangsúlyt kapott a szem és a száj. A görögök színjátszási hagyományaihoz képest sokat finomodtak a szokások, hisz az antik színészek óriási mimika-maszkokat ragasztottak képükre. A színpadi smink feladata, hogy fokozza a drámai hatást, kiemelje a karaktert.

Testfestés, kulturális smink  

A testfestés eredete régről való, ősi védelmi és áldást biztosító módszer. Legyen akár hennafestésről vagy arcdekorálásról szó, minden földrészen végigkíséri a történelmet, a maga kulturális közegéhez alkalmazkodva: az indiánoktól a keleti népekig alkalmazták a testfestést, mert hittek annak áldó hatásában. A festés elkészítője a közösség megbecsült tagja volt, mely gyógyító és áldó formulákat, szimbólumokat is alkalmazott a beteg testrészre, de a lelki sebekre is alkalmazták; a szerencse, boldogság szimbólumai védték viselőjét. Festettek még a törzsi-családi hovatartozás kifejezésére, a férfivá avatás megtörténtének jelzésére csakúgy, mint harcra készülődéskor a rémület leplezésére illetve rémület keltésre vagy gyász, ünnep kifejezésére. Ez a szokás korunkban is tovább él bohócok nélkülözhetetlen eszköze vagy a karneváli, báli alkalmakon, hagyományőrző viseleteken (japán gésák) illetve egyes sportversenyeken. (amerikai foci, rögbi csapatok illetve szurkolók arcfestése)

forrás: smink története ,Wikipédia

2014. június 28., szombat

Peter Paul Rubens, a XVII. századi flamand festészet legkiemelkedőbb és legtermékenyebb alkotója


A vesztfáliai Siegenben született 1577. június 28-án, ahová kálvinista családja menekült az Antwerpent megszálló spanyolok elől. Ügyvéd apja korábban nemcsak titkára volt a Hollandia szabadságát kivívó Orániai Vilmosnak, de feleségét is elszerette, amiért börtönbe került. Az idősebb Rubens két évvel fia születése után meghalt, ezután felesége visszatért Antwerpenbe. Rubens katolikus hitben nőtt fel, de kiváló humanista nevelést is kapott. Kezdetben neves festőelődök képeit másolta, majd Itáliába utazott. Gonzaga mantovai herceg szolgálatában járt Velencében, majd Rómában, ahol nagy hatást tettek rá Michelangelo, Leonardo, Veronese és Caravaggio alkotásai.


1603-ban diplomáciai útra küldték Spanyolországba, itt ismerte meg III. Fülöp király hatalmas gyűjteményét, különösen Raffaello és Tiziano képeit tanulmányozta tüzetesen, és megfestette Lerma hercegének lovas portréját is. 1604-ben tért vissza Itáliába, ahol számos portrét festett, s elkészítette a római Santa Maria Vallicella templom oltárképét (Madonna a szentekkel és angyalokkal).

1608-ban anyja halálos betegségének hírére tért vissza hazájába, ahol Németalföld helytartója, Albert főherceg udvari festője lett. 1609-ben elvett egy gazdag polgárlányt, gyönyörű házat építtetett, itt kapott helyet gazdag könyvtára és műgyűjteménye is. Műhelyében segédek és festőtanoncok festették vázlatai alapján a hatalmas képeket, Rubens a fő részletek elkészítésére és az egységesítésre koncentrált. Ekkor már egész Európa festőfejedelemként tisztelte, uralkodók és miniszterek ültek neki modellt, 1622-ben Medici Mária meghívására a francia régensnő életéről szóló képekkel díszítette Párizsban a Luxembourg-palotát.

1626-ban meghalt felesége, Rubens fájdalmát a következő évek diplomáciai megbízásai enyhítették, így például I. Károly angol király kérésére közbenjárt az angol-spanyol viszály megoldása érdekében. A formalitásokra oly sokat adó spanyol uralkodó, a Habsburg IV. Fülöp kezdetben fogadni sem akarta a polgári származású diplomatát, de aztán lenyűgözte Rubens művészete és kifogástalan viselkedése. Az 1630. november 15-én aláírt szerződés után mindkét országban lovaggá ütötték. Tárgyalásai során Madridban Tiziano műveit tanulmányozta, s megismerkedett IV. Fülöp udvari festőjével, Velázquezzel, Londonban megfestette a Whitehall Lakomaházának mennyezetképét.

53 éves korában feleségül vette elhunyt felesége 16 éves unokahúgát, akit gyakran szerepeltetett képein. Festészetében egyre inkább a megtalált családi boldogság, az életöröm témája lett uralkodó, nem vállalt több vallási témájú megbízást, inkább tájképeket festett. Élete utolsó szakaszában sokat gyötörte a köszvény, 1640. május 30-án halt meg Antwerpenben.

Rubens képei erőt sugárzó, az élet élvezeteit kifejező alkotások: ragyogó színekkel, kimeríthetetlen képzelőerővel dicsőítik a világot annak minden szépségével. Rubens rendkívül nagy hatást gyakorolt a későbbi festőkre: hősi idilljeit viszontláthatjuk Watteau scénes galantes-ein, vadászjeleneteit Delacroix képein, a női test dús, búja szépségét dicsőítő munkái egyenesen mutatnak Renoir aktja felé.

2014. június 27., péntek

A Tordai hasadék legendája

Tordai-hasadék Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága.

A hasadék keletkezésének legendája: sok monda és teória létezik a hasadék keletkezéséről. A legnépszerűbb legenda szerint a győztes kun sereg üldözőbe vette Szent Lászlót, akit már-már utolért. De midőn a Szent király Istenhez fohászkodott, az alatta elhelyezkedő hegy megrepedt s áthatolhatatlan gátat vont a király és pogány üldözői közé. Tehát Isteni csoda hozta létre a hasadékot. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön.
Tordai-hasadékMás népi hiedelmek szerint egy óriási kincs van eldugva a Tordai-hasadék valamely barlangjába. A Dárius kincstára éppen az egyik ilyen barlangban – a Kéményseprő barlangban – van. Nem messze a hasadéktól van Szent László kútja. A legenda szerint Szent László király harcolt a kunokkal errefelé, és megszomjaztak a vitézei. Belevágta a bárdját a kősziklába, s rögtön megeredt a forrás. Így mentette meg vitézeit a szomjúságtól. A Tordai-hasadékban látszik egy lófő, s a lónak az orrán bugyborékol a forrás, az a Szent László forrása.

 A Tordai hasadék 1938 óta védett terület. A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A hasadék Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. Egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt beszakadt völgyet mosta a benne folyó Hesdát-patak ki sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. 1983-ban természeti rezervátumnak nyilvánítják, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Tordai hasadékban több mint 997 fajta növény él, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyede. A hasadékban több védett állatfaj él, pl. a szirti sas, a fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle. 
forrás: Érdekes Világ

2014. június 26., csütörtök

Csillagokról

"A világegyetemben a csillagok nem magányosan tündökölnek, hanem csillagvárosokba, úgynevezett galaxisokba tömörülnek. A mi csillagvárosunk a Galaxis, így, nagy kezdőbetűvel írva. A Földről szabad szemmel látható összes csillag a Galaxishoz tartozik, mely korong alakú. A Galaxis síkjának irányába nézve sokkal több csillag látszik, mint az ég más területein. Ez a rengeteg csillag, mintegy összeolvadva, egy halvány tejszerű sávnak látszik, ez a Tejút. A Tejutat nagyobb városokból, így Budapestről sem lehet látni a fényszennyezés miatt. A Tejút a Hattyú csillagképnél két ágra szakad, amit egy, a csillagközi térben levő sötét köd fényelnyelő hatása okoz.

A Tejutat sok szép monda említi meg.

A székely eredetű monda a hun mondakör Csaba vezéréhez kapcsolódik. Két változata ismeretes, egyik a Csaba Útja, a másik a Hadak Útja.

Csaba Útja:
A szánakozó Hadúr csodát tett Csaba királyfi búcsúzásakor. Mikor az vitézivel elindult a holdvilágos éjjel, az égbe emelte őket, útjukat csillagok mutatták, s a lábuk nyomán gyémántszikra lobbant, mely ott maradt örökkön-örökké.

Hadak Útja:
Csaba királyfi az apjának, Attilának halála után kitört testvérháborúban csatát vesztett, és Bizáncba menekült. Seregének egy részét hátrahagyta, s ők a Csigle mezőn várták visszatérését. Az Erdélyben őrködni hátrahagyott székelyeknek Csaba esküvel ígérte, hogy veszedelem idején a segítségükre siet. Háromszor kellett a keletre tartó seregnek visszafordulnia. Előbb a föld rengése, az erdők zúgása adta hírül a bajt, egy esztendő múlva a folyamba siető patak s a tengerbe torkolló folyam továbbította a segélykérést, három év múltán pedig már csak a szélvész, a puszták vihara érte utol a legendás hadat. A monda szerint hosszú idő telt el ezután, Csaba is rég meghalt, segítségre már senki sem számított, amikor ismét háború sújtotta a népet, s a veszély minden addiginál nagyobb volt. A segítség azonban negyedízben sem maradt el. Ezúttal a Székelyek Járó csillaga (a Szaturnusz) vitte a veszedelem hírét a földről az "égi csarnokba". Csaba hadai a csillagos égen végigvágtázva érkeztek, majd - sebezhetetlenek lévén - teljes létszámban ugyanarra, ugyanoda vonultak vissza, miután az ellenséget megfutamították.
"A fényes hadak ösvénye pedig, melyet jöttökben és visszatértökben taposának, eltörölhetetlen marad az ég boltozatán: az ő lábaik és lovaik patkóinak nyoma az, mit derült éjfeleken mint tejfehér szalagot látsz tündökölni a magasban, s melynek azon órától Hadak Uta a neve a székelyeknél, melyre tekintve megemlékeznek ők Csabáról és hős atyjáról, Eteléről."

Egy másik székely monda a Tejutat Szépasszony Vásznának tartja:
"A szépasszony hűtlen lőn kedveséhez. Ez arcul csapta őt, s letűnt a feneketlen kristálytóba, ezt mondván: Várhatsz engem ezer esztendeig! A szépasszony most kedvesét ezer esztendő óta várja, éjjelenként kiteregetve vásznát s estve-reggel a kristálytó vizével öntözgetve azt, mi aláperegvén szüli a harmatot."

A Csallóközben a Tejutat Tündérfátyolnak is hívják:
"Élt egyszer a Csallóközben egy szegény halászlegény, aki beleszeretett a vízimolnár leányába. A molnár hallani sem akart a halászról, mivel gazdagabb kérőt szánt a lányának. Már éppen készültek volna a lakodalomra, amikor a halászlegénynek sikerült megszöktetnie a lányt. A menyasszony és a vőlegény rokonsága üldözőbe vette a szerelmeseket, s a lány fátyla, amely menekülés közbe beleakadt egy bokorba, nyomra is vezette őket. A molnár, amikor rájuk talált, haragjában mindkettőjüket megölte. Ekkor a lányból fehér, a fiúból piros liliom lett, de a gazda azokat is leszakította. A fehér liliom tündérlánnyá változott, felszállt az égbe, ahová magával vitte árulkodó fátylát is. A piros liliom helyén viszont bővizű forrás buzogott fel a földből. A tündérleány azóta is az égbolton úszó fátylán ereszkedik le éjjelenként a forráshoz, hogy szomját oltsa. Szomorú dalát még ma is gyakran hallhatják az éjszakai halászok."

Egyébként a népi képzelet gyakran kapcsolja össze a Tejutat a tündérek útjával, amelyen éjszakánként a földre ereszkednek. Erre utaló elnevezések: Tündérek Útja, Tündérek Járása, Tündérek Fordulója, Tündérút.
A Csallóközben a Harmatos Út név is ismert:
"Az égen látható út, amin a tündérek forognak meg jönnek le az égbül. Oszt hogy éjjel le ne térjenek az útrú, a mennybül harmat száll alá a csillagokra, hogy a’ látható legyen. Hajnalra meg főszárod, mikorra má’ a tündérek visszamentek az égbe, ezér’ híják harmatos útnak."
A Hajnalszakadék, Hajnali Hasadék elnevezések, valamint a csallóközi monda közötti hasonlatosság látszik. Ez előbbiek keletkezése valószínűleg onnan ered, hogy hajnal közeledtével fokozatosan tünedeznek el a halványabb csillagok, így a Tejút derengő fénye is eltűnik hajnalhasadtára, bár még a fényesebb csillagok világítanak. "
forrás: MCSE Várhegyi Péter


A régi népek 48 csillagzatot különböztettek meg. Honunkban majd mindannyi látszik: a Sarkcsillagtól az állatövig 21 csillagkép, a déli mennybolt 15 csillagzata, a többi 12 az állatkör képeiben. Ezeket a magyar néphagyomány több mint 630 csillag és csillagkép névvel látta el.

Néhány az ismertek közül:
Göncöl: Béresszekér, Illés Szekere, Kincső
Hold: Istenkalács
Jupiter: Magyarok csillaga
Kisgöncöl: Nagyboldogasszony csillaga
Mars: Hadakozó, Vérszemű csillag
Nap: Ruhaszárító csillag, Tarhonyaszárító
Sarkcsillag: Bábamatullája, Furucsillag, Göncöl Térítője
Szaturnusz: Székelyek csillaga
Tejút: Ég Útja, Éjjeli Kegyelet, Fejérárok, Fejérköz, Hadak Útja, Hajnalszakadék, Isten Barázdája, Isten Palástja, Isten Szeme, Isten Szérűje, Isten Útja, Jézus Útja, Legeltető csillag, Lelkek útja, Országút, Szalmahullajtó, Szalmásút, Szent Mihály útja, Részegember Útja, Tündérút, Tündérek Fátyla, stb. - 58 elnevezés
Vénusz: Hajnalcsillag, Alkonycsillag, Esthajnalcsillag, Ökörkereső csillag, Pásztor, Pásztorserkentő, Szarvaslegeltető, Szerelemcsillag, Vacsoracsillag, Vadak csillaga, Vadlegeltető - 11 elnevezés
Vénusz neve a magyar hagyományban: Hajnalcsillag, Alkonycsillag, Esthajnal-csillag. A középkorban voltak olyan műveltségek, amelyek a Hajnal- és az Alkonycsillagot két különböző bolygónak tartották. A Vénuszt a magyarság hagyományosan nevezte Esthajnalcsillagnak is.
/Beszélő csillagnevek,Vetési Zoltán/

Európa legnagyobb ártéri erdeje a Gemenci-erdő

A Gemenc hazánk egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, nemzetközi szinten is kiemelkedő természeti érték. A terület jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.



 Ezen a vidéken a Duna az uralkodó természeti erő. Az ártéren található növény- és állatvilágot főleg a tavaszi zöldár élteti. Az ártéri erdőket keresztül-kasul szabdalják a mellékágak, a fokok, a holtágak, melyek páratlan természeti értékeket rejtenek, és mintegy érként táplálják az erdőt. Ez a csodálatos vidék a víz és a szárazföld találkozásának harmóniája következtében kapja egyedi jellegét. Az alacsonyabb területeken a fűz és a nyár ligeterdők, a magasabb fekvésű részeken a tölgy, kőris és szil lomberdők húzódnak. Ezek az aljnövényzettel sűrűn benépesült erdők, ligeterdők szinte áthatolhatatlan lombozatokkal kiváló menedékül szolgálnak az erdő nagy- és apróvad állományának. A világrekorder trófeákat adó gímszarvas állomány, a vaddisznó, valamint az őz nem ritkaság ezen a területen, de a nagyvad mellett a vadmacska, a borz, a róka, a nyuszt, nyest, mókus, vidra és a hód is megtalálható. A madárállomány is különleges: a rétisas, a kerecsensólyom, barnakánya, feketeharkály, kócsag, bakcsón kívül a világ legsűrűbb feketególya állománya is itt található.


Ezen a napon történt - Lord Kelvin

Anglia fizikusainak egyik legnagyobbika, Lord Kelvin, családi nevén Thomson William.



Fizikus volt, a glasgowi egyetem tanára 22 éves kora óta, s tudományos munkásságával jelentékenyen tovább vitte a fizikai jelenségek elméleti megismerését. Vizsgálódásai főleg a hő mechanikájára s a villamosságra, főleg pedig a tengeralatti táviratozásra s a hajózásra vonatkoznak.

Hőtani vizsgálatainak olyan hatalmas eredményei vannak, mint az energia szétszóródásának törvénye, a mellyel bebizonyította, hogy minden munkakifejtésnél az energia egy része hővé változik át, vagy a testek hőmérsékletének megállapítására vonatkozó tanulmányok, melyekben a cseppfolyós levegő gyári előállítása alapszik. A villamosságra vonatkozó vizsgálataival pedig ő tette lehetővé a kábelen való táviratozást bármely nagy távolságokra s a hajózást is számos hasznos találmánnyal mozdította elő.
Elméleti kutatásaival nemzeti célokat is segített elő, egyszerre tudta szolgálni a tudományt és Anglia világhatalmát. Hálából ezért már életében a legnagyobb tiszteletben és minden képzelhető megtiszteltetésben részesítette, hamvait pedig legnagyobb fiai közt, a Westminster Abbeyben helyezte el nemzete.
 /forrás: Tudomány-technika/

Arról, hogy egy test mennyire hideg vagy meleg, azaz milyen a hőállapota, a hőmérséklete ad információt, a hőmérséklet számszerű értékét pedig hőmérővel mérhetjük meg.

Anders Celsius a víz fagyáspontját nulla foknak tekintette,  a víz forráspontját pedig 100 foknak. Így jött létre a Celsius skála.
 
 René Antoine Ferchault de Reaumur a víz forráspontja és fagyáspontja közötti  hőmérséklet különbséget 80 részre osztotta, a Reaumur- skálának ma már csak történeti jelentősége van.

Gabriel Daniel Fahrenheit a róla elnevezett Fahrenheit skála szerint a víz fagyáspontját 32 °F-nek tekintette, és a víz forráspontját, pedig 21 2 °F-nek.

A részecskék kinetikai energiájával arányos hőmérséklet az abszolút hőmérséklet , jele a T, mértékegysége az 1 K (Kelvin). 

Napjainkban alapvetően három hőmérsékleti skálát használunk. Számunkra a legismertebb a Celsius-skála. Ha ezen a skálán megadnak egy hőmérséklet értéket, mindnyájan el tudjuk dönteni, hogy az hideg, meleg vagy nagyon forró. Nem tudjuk ugyanezt megtenni a főként angolszász országokban használt Fahrenheit-skála esetében. Nekünk a 100 °C forrót jelent, de nem igazán tudjuk, mit jelent a 100 °F (Fahrenheit fok).

Az egyes skálák közötti átváltás a következő:
Celsiusról Kelvinre: T (K) = T (°C) + 273
Kelvinről Celsiusra: T (°C) = T (K) – 273
Celsiusról Fahrenheitre:
Fahrenheitről Celsiusra: .

 



2014. június 25., szerda

Egészségünk - lúgosítás : a szervezet savasodásának helyreállítása.

Az állati eredetű táplálékokat /húsok, tojás, tej/ érdemes kiegyensúlyozottan fogyasztani, jó sok friss zöldséggel kombinálva őket.

A gyümölcsök nagy része savasító hatású, ám a zöldségek inkább a lúgosító kategóriába tartoznak, ezért jó, ha sok friss zöldséget eszünk salátaként vagy köretként egyéb táplálékok mellett. /A zöldségeknél   kerüljük a sok vízben való főzést, enyhén, éppen csak roppanósra pároljuk, /kivétel, ha levesnek szeretnénk elkészíteni/.

A gyümölcsök közül a citrom és a lime /zöld citrom/ a leginkább lúgosító hatásúak, ezért jó beiktatni a mindennapjainkba.  Nem kell egyebet tenni, minthogy  a vízbe, amit megiszunk, tegyünk 1-2 evőkanálnyi citromlevet /ha eleinte furcsa a citromos víz íze, csak néhány csepp citromlevet tegyünk bele, majd fokozatosan növeljük az adagot. / Ha a citrom mellett néhány friss mentalevelet is adunk a vízhez, finom, aromás limonádét kapunk
 /Cukor nélkül készítsük!/. Ez a legegyszerűbb és legolcsóbb lúgosító módszer, amit bárki alkalmazhat az év bármely időszakában. 

Lúgosító gyümölcs még a meggy, a grépfút, a görögdinnye.

Az uborka, brokkoli, a spenót, a spárga, a sóska, a zöldbab, a káposzta és a salátafélék mind-mind kitűnő lúgosító alapanyagok, de ide sorolhatjuk még a /nyers/ paradicsomot, a zellert  a paprikát és a retket is.

A fűszerek közül a fokhagyma, a gyömbér, a cayenne-i bors, a petrezselyem és a metélőhagyma állnak az élen.




2014. június 24., kedd

"Hagyd otthon az elektronikát"

Az internet a mindennapi életünk építőkövévé vált , minél inkább rábízzuk magunkat, annál inkább tűnik lehetetlennek a nélkül való létezés.

Az elektronika és a digitális világ a 21. századi ember életének egyik legmeghatározóbb eleme.

"De mennyire befolyásolja egy utazás élményét, ha egy fél hátizsáknyi töltővel, elemmel, kábellel és egyéb felszereléssel indulunk útnak, hogy aztán mindenhol az akkumulátoraink feltöltésének lehetősége, meg a müködő WIFI-kapcsolat legyen az elsődleges szempont?

Az utazás értelmét, szépségét és eredetiségét kétségtelenül csorbíthatja a sok elektronikus  és kommunikációs eszköz, amit újabban magunkkal hordunk, és az is, ha csak egy kamera keresőjén látjuk a bejárt tájat. Persze nem mondom senkinek, hogy   hagyja otthon az összes kütyüjét, inkább azt javaslom, hogy mindenki próbáljon meg egyszer az életében egy olyan útat végigjárni, aminek nem kattintgatja végig minden óráját, ahol nem igéri meg senkinek otthon a rendszeres bejelentkezést, és úgy általában magára, az útra és az aznapra összpontosít.  Földgömb -  H. "Bedouin" Áron cikke /részlet/"

Megfontolandó!


http://www.femina.hu/egeszseg/stressz_oka_digitalis_kutyuk/laptop_okostelefon.jpg



Szép tájakon - itthon

 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénk székhelye Nyíregyháza, hazánk észak-keleti határa közelében helyezkedik el.

A varos helyén már a legrégibb időkben is éltek emberek. Az újkő-korszak (i.e. 4000-2500) idejéből is találtak a város területén az emberi életre utaló leleteket, elsősorban edényeket és fegyvereket. Az első írásos emlék 1215-ig vezeti vissza a város történetét, amikor a Váradi Regestrumban (a nagyváradi káptalan hiteleshelyi peresjegyzőkönyvében) felbukkan Nyíregyháza korai névalakja: a Nyr.

  A török ide is halált és pusztítást hozott, letarolta, magával ragadta a falut és népét. A romlás évszázadainak elvonultával munkáskezekre volt szükség, akik a romokon új világot építenek. Így esett a választás a Békés vármegyében élő szlovákokra, akik Szarvasról elindulva új otthonra találtak. A tirpákság érkezésével valami megmozdult, a falu népe kezébe vette sorsát és az álmos kis poros település szárba szökkent. Az evangélikus templom és a mezővárosi rang megszerzése a jelképe annak az emberfeletti munkának, amit a tirpák örökség adott.  
A vasút magával hozta a város felemelkedését és megyeszékhellyé válását. Nyíregyháza a 20. században óriási fellendülésen ment keresztül, amely napjainkig töretlenül halad. A város felvirágzása néhány nemzedék alatt a nyírségi csodák között a legnagyobb csoda.

A terek városa

Apró terek hálójában fekvő város, Nyíregyházát méltán illeti meg oly régóta a terek városa cím. A terek, mint a múlt egy-egy darabja, emléket állítanak és emlékezésre bírnak.   Huszárok, sárkányölő hősök,    gyönyörű múzsák és Vénuszok, írók, költők, festők, nemzetünk nagyjai, a legnagyobb magyarok emlékezete itt fut össze.


A virágzó város
A dualizmus korában lüktető, pezsgő várossá növi ki magát Nyíregyháza. Kaszinók, szalonok, báltermek, színház, nyüzsgő terek szerte mindenhol, virágzik a város. A trianoni határmegvonás óta fontos kultúrmissziót tölt be itt a végeken. Nyíregyháza volt Krúdy Gyula ihletet adó oázisa, Váci Mihály imádott szőke városa, itt született Benczúr Gyula, korának egyik legnagyobb festője. Sipkay Barna híres, publicista író szintén ezer szállal kötődött ehhez a városhoz.

A nyíri mese világa
„Egy nagy darab nemzeti történelem a Nyírség. Itt pusztult el a legtöbb régi uraság, itt váltotta fel a régi helyét a legjobb, legmagyarabb, legderekabb új birtokos osztály, itt nem vágatta ki a kőrisfát az új gazda, mert  szeretett alatta üldögélni, a komondorok szinte érthető magyar nyelven ugatják a holdat, és a keréknyomban ugyanaz a magyar nap ragyog, mint a Tisza vizében. Mintha a levegőnek, a homoknak, a szélnek, a víznek, a legelőnek volna itt olyan varázsa, hogy vadmagyarrá lesz az is, akinek az apja még nem tudott magyarul. Daliás zsidók és selyemruhás szlávok vére keveredett a honfoglalók vérével. Muzsikus cigányok régi nótákat játszanak az ablak alatt, míg a csecsemő a világra jön. Fűben, fában, falevélben az elmúlt szép, régi magyar világ; a kenyérnek illata, a víznek folyása, a hosszú őszi esőnek kopogása, a télnek jószaga, a falusi harangok hangja: az apákra, az ősökre emlékeztet, akiknek hagyományait szent tiszteletben tartják e tájon.”
(Krúdy Gyula, 1916)

Nyírségi ételek

Csokis almás  palacsinta

25 dkg liszt, 3,5 dkg tej,
2 db tojás, 1 dl olaj,
5 dkg kristálycukor, 1 csomag vaníliás cukor,
1 csipetnyi só,

Csoki öntethez:
10 dkg kakaópor, 10 dkg kristálycukor,
5 dkg vaj vagy margarin, 5 dkg liszt,
Fél dl rumaroma, 2 db tojássárgája,

Almatöltelékhez:
70 dkg alma, 15 dkg kristálycukor,
5 mazsola, Egy kevéske őrölt fahéj,

Elkészítése: A lisztből, tojásból, tej hozzáadásával édes palacsinta tésztát készítünk
(kb. 10-15 db). Közben az almát lereszeljük és kevés cukorral, fahéjjal, mazsolával ízesítve megdinszteljük a tölteléket. Elkészítjük a csoki mártást, vizet forralunk. Vajjal és kakaóport cukorral, tojásságával kikeverünk és felforraljuk. Hozzáadjuk a rumaromát. Tálalás: palacsintákat megtöltjük almatöltelékkel, háromszög alakura hajtjuk össze és forró csoki mártással bevonjuk.






Nyírségi  juhtúrós sztrapacska

½ kg reszelt krumpli (jobb az óburgonya)
annyi liszt, hogy nokedli keménységű tésztát kapjunk,
1 tojás,
ízlés szerint só és bors.

Elkészítése: A hozzávalókat összekavarjuk és lobogó sós vízben szaggatjuk. Amikor megfőtt, hideg vízben megöblítjük, és forró zsírral leöntjük, majd sózzuk. Ízesíthetjük túróval, pirított savanyú káposztával, hagymás zsírral.
 
Forrás: Egy falat Tündérmező

2014. június 23., hétfő

Június 23 - A Szent Iván éji tűzgyújtás napja

Június 24-e Szent Iván vagy Keresztelő Szent János napja. Annak előestje, a 23-áról 24-ére virradó éjszaka a Szent Iván-éj.

A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány.
Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat.
A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti. 

A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották.
A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: "páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk".
A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel.



Június 23-ról 24-re virradó éjszakán, vagyis Szent Iván éj alatt érdemes alaposabban odafigyelnünk, hogy mit is álmodunk éjszaka.

Ha álmunkban azt látjuk, ahogy a szabad ég alatt tüzet gyújtunk, akkor új szerelem ébredése van számunkra kilátásban.
 
Ha azonban kandallóban, vagy akár tűzhelybe gyújtjuk meg a tüzet, az arra utal, hogy a családi tűzhely lesz a fontos számunkra, mivel nemsokára családot alapítunk.

Ha álmunkban bármilyen tárgyat (például fényképeket) a tűzbe dobunk, vagy erre készülünk, az leginkább arra utal, hogy szeretnénk megszabadulni valamitől.

Ez a valami leggyakrabban egy fájó emlék, egy fel nem dolgozott régi esemény, ami máig beárnyékolja a mindennapi életünket. Ösztöneink ilyenkor azt súgják, hogy szabaduljunk meg ezektől.
/forrás:Fischer Anna Szent Iván éji álmok jelentése/

Szöregi Rózsaünnep

Szeged belvárosától délkeleti irányban terül el Szőreg települése, amelyet gyakran csak a "Rózsa hazájaként" emlegetnek. A szőregi virágtermelők minden év júniusában a háromnapos Szőregi Rózsaünneppel népszerűsítik a gyönyörű és illatos virágokat.

  A Szőregi Rózsaünnepen virágdíszbe öltöznek a település utcái, terei.

A rózsakiállításon vázákban kiállított többezer rózsaszál minden évben változó koncepció szerint mutatja be a Szőreg környékén termesztett park- és vágórózsákat.



A Szőregi Rózsaünnepnek nem kis szerepe van abban, hogy 2004-ben a szőregi rózsa hungaricum lett.

A szőregi rózsatermesztés kezdete az 1800-as évek közepére vezethető vissza, amikor megtörtént a Tisza és a Maros szabályozása. A torkolat nem a jelenlegi helyén, hanem a lebombázott vasúti híd környékén volt, s ezáltal felszabadult egy nagyon jó minőségű termőterület, amely ideálisnak bizonyult a rózsatermesztés meghonosítására.

2003-ban nyitott meg Szőregen az ország első Rózsamúzeuma, amely a helyi rózsatermesztés emlékeit őrzi.
/forrás:  kapanyél,szegedma.h/



A mondák szerint a vörös rózsa volt a szerelem istennőjének, Aphroditének a kedvenc virága, melyet később a római mitológia is átvett Vénusz formájában.

A rózsa a virágok királynője.

Azt mondják, ha szerelmespár rózsaszirmokat dob egy patak vizébe, és a szirmok közül kettő együtt úszik el, anélkül, hogy elválnának, hamarosan össze fognak házasodni. A rózsát a középkorban bevált szerelmi bájszernek tartották.

2014. június 22., vasárnap

Múzeumok Éjszakája

Milyen gazdag ország a miénk...

Az ország  egyik legnagyobb kulturális eseménye a Múzeumok éjszakája.
2013-ban háromszázötvenhatezer - ötszázhuszonkilenc-,ennyien tették le voksukat a kultúra és a múzeumok mellett a legrövidebb nyári éjszakán,   tanultak, rácsodálkoztak, szórakoztak, láttak érdekeset és meglepőt a Múzeumok Éjszakáján.

Idén is  több ezer múzeumi dolgozó, önkéntesek, fellépők és közreműködők százai dolgoztak azért, hogy a hagyományok folytatódjanak .

Köszönet  érte!

Magyar Nemzeti Bank

A Tőzsdepalota 1905 körül (Fotó: MEK/OSZK) AZ MNB épületének története

A XIX. század végén egyetlen hatalmas épületkolosszus állt a Szabadság tér helyén, az 1786-ben épült Újépület / Neugebäude/

Az erődszerű épület felhasználási célját, mint általában a katonai célú létesítményeknél, nem közölték a lakossággal, így a sokáig találgatások tárgya volt. A részletekben elkészült  és használatba vett óriási épület méreteivel akkor a Kárpát medencében a legnagyobb katonai építmények számított.




 Az épület az 1848-49-es szabadságharc bukása után a magyar hazafiak börtöne  és kivégzőhelye lett. Itt halt vértanúhalált gróf Batthyány Lajos, az első független magywr kormány miniszterelnöke. AXIX.század végére az épület a gyűlölt idegen elnyomás jelképévé vált, végül 1897-ben lebontották. A területet 28 parcellára osztva bocsátották áruba, 30 évi adókedvezményt biztosítva az építőnek.

Az épület eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézetének székházaként létesült. A bank 1900 nyarán írta ki zártkörű pályázatát, amelyre nyolc-nyolc neves magyar és osztrák építészt hívtak meg. 1901. május 10-12-én tartott ülésén a zsűri (két magyar és két osztrák építész) az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte.

Alpár Ignác (1855-1928) a kései eklektikus stílus jeles magyar képviselője volt. A budapesti bankok közül a legjelentősebbeket ő tervezte (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank – ma Belügyminisztérium, Magyar Általános Hitelbank – ma Pénzügyminisztérium, Pesti Hazai Első Takarékpénztár – ma Magyar Államkincstár, Tőzsdepalota – ma Magyar Televízió).
Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött és 1905 tavaszán fejeződött be, az épület az előirányzott hárommillióhoz képest négy és félmillió koronába került. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedő Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Az épület 1976 óta védett műemlék.



Érdekesség: az  összes homlokzat mészkőből készült, amihez Erdélyben három új kőbányát nyitottak. Az épület melegbarna színét oxidálási folyamatokkal érték el, mellyel a kőanyag nagyobb fagyállóságát is elősegítették.








2014. június 21., szombat

Június 21. Nyári napforduló

A nyári napforduló ünnepéhez szerte a világon számos varázsos, olykor misztikus, néha már-már ijesztő hagyomány kapcsolódik, melyben éppúgy jelen vannak a mesék, legendák mitikus lényei, a tündérek, koboldok és boszorkányok, csakúgy, mint a háziállatok, a termény, szántóföldek ártó szellemektől való megvédése.

A nyári napforduló közép-európai idő szerint szombaton 12 óra 51 perckor lesz, ezzel beköszönt a csillagászati nyár, amelyhez sok csillagászati és néprajzi érdekesség is kapcsolódik.  



zene

 A zene ünnepe
Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt zenével köszöntsék.
A ZENE ÜNNEPÉt 1982-ben tartották meg először Franciaországban. Az ötlet az akkori francia kulturális miniszter, Jack Lang támogatásával valósult meg.
Mára a zene ünnepe európai, sőt világméretűvé vált; több mint száz országban rendezik meg június 21-én.
 
Magyar Úszás Napja : A Magyar Úszó Szövetség az idén nyáron is megrendezi a Magyar Úszás Napja névre keresztelt országos sportnapot.