"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. június 22., vasárnap

Múzeumok Éjszakája

Milyen gazdag ország a miénk...

Az ország  egyik legnagyobb kulturális eseménye a Múzeumok éjszakája.
2013-ban háromszázötvenhatezer - ötszázhuszonkilenc-,ennyien tették le voksukat a kultúra és a múzeumok mellett a legrövidebb nyári éjszakán,   tanultak, rácsodálkoztak, szórakoztak, láttak érdekeset és meglepőt a Múzeumok Éjszakáján.

Idén is  több ezer múzeumi dolgozó, önkéntesek, fellépők és közreműködők százai dolgoztak azért, hogy a hagyományok folytatódjanak .

Köszönet  érte!

Magyar Nemzeti Bank

A Tőzsdepalota 1905 körül (Fotó: MEK/OSZK) AZ MNB épületének története

A XIX. század végén egyetlen hatalmas épületkolosszus állt a Szabadság tér helyén, az 1786-ben épült Újépület / Neugebäude/

Az erődszerű épület felhasználási célját, mint általában a katonai célú létesítményeknél, nem közölték a lakossággal, így a sokáig találgatások tárgya volt. A részletekben elkészült  és használatba vett óriási épület méreteivel akkor a Kárpát medencében a legnagyobb katonai építmények számított.




 Az épület az 1848-49-es szabadságharc bukása után a magyar hazafiak börtöne  és kivégzőhelye lett. Itt halt vértanúhalált gróf Batthyány Lajos, az első független magywr kormány miniszterelnöke. AXIX.század végére az épület a gyűlölt idegen elnyomás jelképévé vált, végül 1897-ben lebontották. A területet 28 parcellára osztva bocsátották áruba, 30 évi adókedvezményt biztosítva az építőnek.

Az épület eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézetének székházaként létesült. A bank 1900 nyarán írta ki zártkörű pályázatát, amelyre nyolc-nyolc neves magyar és osztrák építészt hívtak meg. 1901. május 10-12-én tartott ülésén a zsűri (két magyar és két osztrák építész) az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte.

Alpár Ignác (1855-1928) a kései eklektikus stílus jeles magyar képviselője volt. A budapesti bankok közül a legjelentősebbeket ő tervezte (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank – ma Belügyminisztérium, Magyar Általános Hitelbank – ma Pénzügyminisztérium, Pesti Hazai Első Takarékpénztár – ma Magyar Államkincstár, Tőzsdepalota – ma Magyar Televízió).
Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött és 1905 tavaszán fejeződött be, az épület az előirányzott hárommillióhoz képest négy és félmillió koronába került. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedő Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Az épület 1976 óta védett műemlék.



Érdekesség: az  összes homlokzat mészkőből készült, amihez Erdélyben három új kőbányát nyitottak. Az épület melegbarna színét oxidálási folyamatokkal érték el, mellyel a kőanyag nagyobb fagyállóságát is elősegítették.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése