"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. augusztus 31., szerda

Szeptember 1.

Könyv, toll, tinta, ceruza,
rontom-bontom,
kezdődik az iskola,
csak aszondom.    

/Weöres Sándor: Kezdődik az iskola/

Jó reggelt





Szeptember jön

Szeptember
Szent Mihály hava
 „Hordót készít Szent Mihály hava termett szőlőknek,
Földbe veti ő búzáját jövendő termését.”




szeptember 1. Egyed napja
Ezen a napon lépnek szolgálatba juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. Szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkezdődik a szőlő őrzése.Ha azt akarta valaki, hogy a disznaja jó kövérre hízzon, akkor Egyed napján fogta hízóra. Elébe öntött egy kaska kukoricát, és az mondta neki: Egyed! Ha a disznó jó étvággyal látott hozzá, biztosan jól meghízott karácsonyra.
szeptember 8. Kisasszony napja
Őspogány őszkezdő nap, amely a magyar kereszténységben Mária születésnapjává változott. Ilyenkor a hívő asszonyok kimentek az udvarra a napfelkeltét várni. Aki érdemes volt rá, ekkor megláthatta a nap sugarai között Máriát. A vetnivaló gabonát kitették a harmatra, hogy az „Úristen szentelje meg”.„Fecskehajtó Kisasszony”-nak is nevezik. Ezen a napon indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak. Sok helyen a dióverés napja, és ekkor álltak szolgálatba a cselédek is.
Negyvenes nap ez is, a következő hónap időjárására mutató:Ha hűvös az idő, nem indulnak útra a fecskék, mert hosszú, meleg ősz következik. Ha bugyborékosan esik az eső, csapadékos időszak következik.
szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya napjaE
kkor emlékeznek Mária anyai fájdalmaira. A költészet egyik legrégebbi emléke, az Ómagyar Mária-siralom is tanúsítja régiségét a kultusznak.
 A népi imádságokban is megjelenik Mária fájdalma:
Piros hajnal hasad,
égi madár reppene,
tekintsétek a Máriát,
mint sirassa Szent Fiát!
Ó én Uram, Teremtőm,
aki ingem teremtettél,
szent lelkedvel szerettél,
szent véredvel megváltottál,
fogadj héjzád kerek égnek alája,
lobogó csillagnak felije
,s a tük szent nevetek dicséretével,
Ámen!
szeptember 17. Lambert napja
Ha még itt találja a fecskéket, újévig nem érkezik meg a hideg.Ha mennydörgéssel, villámlással érkezik: szép lesz az ősz, a „vénasszonyok nyara”, de kemény télre számíthatunk


szeptember 21. Máté napja


Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés
.Van, ahol vetésre Máté hete nem kedvező, „pelyvahét”-nek nevezik. Máshol viszont Máté hetében vetették a búzát, amely nagy értelmet kívánó férfimunka volt.A tiszta ruhába öltözött gazda szótlanul kiment a gabonaföldre, ahol a megszentelt vetőmagot elkezdte szórni. Ezt a tevékenységet káromkodással tilos volt megszentségteleníteni
Bár csillagászatilag ezen a napon van az őszi napéjegyenlőség, jelentősebb ünnep nem kapcsolódik hozzá. Ezután kezdődnek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági évvégét jelentő szüreti mulatságok. 
szeptember 29. Mihály napja
Az ősz jeles napjai közül kiemelkedik Szent Mihály napja. Kétféle tekintetben is ünnep: egyházi és gazdasági – természeti okon.Mihály arkangyal, egyházi tanítás szerint mennyei sereget vezérel, aki majd az utolsó ítélet harsonáját megfújja. Ő az emberi cselekedetek mérlegelője, a halottak másvilági útjának kísérőtársa.Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.
„Kikeletkor, Szent György napkorMinden ember lehet pásztor,De már ősszel, számadáskorAz az ember, ki beszámol.”
Farkasünnep a hegyi pásztoroknál, a télre mutató nap az időjárás-megfigyelés szerint.
 A pásztorok úgy tartják:ha Mihály nap éjszakáján összefekszik, egymást melegítve
a birkanyáj, kemény lesz a tél, ha egymástól távolabbra feküsznek, enyhe telet várhatunk.
Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak.A mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

Népi mondóka:

Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.


Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Jó idő következik, ha hónap elején sok futócsillag látszik, ha nem esik harmat, vagy ha esett is, de hevenyében elszárad, ha az éjjelek rendkívül hidegek, ha a Tejút az égen tisztán látszik.
Rossz idő jö, ha a galambok vízben fürödnek és későn repülnek haza

A csend virágai






Véget ért ramadan, a böjti hónap

A ramadán csillagászati és naptári érdekességei
  •  
Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot ismerjük,.  . A Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. De mit is érdemes erről tudnunk?
   Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok számára a Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, az ma is, ismerkedjünk meg most ennek érdekességeivel.
   A Hidzsra-naptár (tévesen hívják egyesek „Mohamedán” naptárnak!), a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az, hogy egy Hidzsra év kb. 10–11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ, mert 33 napév 34 Hidzsra év! (Például: a 2005. év Hidzsra évben = 1426. év)
   De mi is a ramadán?  Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, a nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. A Hidzsra naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja, és ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni az igazhívő muszlimnak. Ezt a hónapot azért ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamedhez – az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás.
   Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával, annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik cél, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyánál és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja győzni az éhségérzetét, amíg a Nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit és így a szegény emberek problémáit!
   A ramadán végén úgymond „lelövik” a böjtöt, ez akkor következik be, amikor vége van a holdhónapnak, majd a  fiatal, egészen piciny keskeny holdsarló megpillanthatóvá válik.
Ramadán hónap után shavvál hónap következik, mely első 3 napján tartják a böjt megtörésének ünnepét (kis bajrám). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti időtartam hosszabb
Mit esznek a muszlimok böjt idején?
!
Böjt idején reggel és este is bőségesen étkeznek, de ne higgyük, hogy ilyenkor az egész napi ételt egyszerre veszik magukhoz. Reggelire (suhur) friss lángost, kenyeret, tejtermékeket, sajtot, datolyát, olajbogyót fogyasztanak, de gyakoriak a babos, lencsés fogások is.
A nőknek nagyon nehéz a délutánt éhesen a konyhában tölteni, és elkészíteni a finom vacsorát.
A böjt végét, a vacsorát (futuur vagy iftár) egy nagy pohár vízzel várják. Egyes helyeken az első dolog a datolya fogyasztás, majd következhet tejeskávé, főtt tojás, sok helyen lencse- vagy csicserilevest fogyasztanak (Marokkóban például harirát), majd húsokat, salátákat, kenyeret, gyümölcsöket és süteményeket. Az iszlám gasztronómiában fontosak a sütemények, és ramadán éjszakáin is több fogy belőlük. Grízzel, mézzel, mandulával, szezámmal készülnek.



Fűszerek Egyiptomból Fűszerek Egyiptomból

A filtri: a ramadán vége, a étek ünnepe
A ramadán vége óriási, háromnapos fieszta, melyet találóan az étek ünnepének neveznek. A családok, barátok esznek, ünnepelnek, szórakoznak, meglátogatják szeretteiket a temetőben. Tűzijátékok és utcai ünnepségek zajlanak

Magyar borvidék


A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szőlőtermelési és borászati kultúra megőrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken előkerült a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szőlő Tokajban őshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvező fekvésű lejtőknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette őszi párának köszönhető. A hordónak való tölgyfák is itt helyben nőnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedő különleges penész segíti. Az eredményt egészen a legutóbbi időkig gyógyszerként is számon tartották, XIV. Lajos francia király pedig a borok királyának, a királyok borának nevezte.
A Tokaj-Hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába többek közt Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya legkiemelkedőbb termőhelyeit, de ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Sárospatakon a Rákóczi pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Bormúzeum pincéi is.

A terület mind földtörténetileg, mind földrajzilag egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység eredményeképp sokféle talajtípus keletkezett itt, ez hatással van a talaj termő erejére, ásványi anyag tartalmára, hőelnyelő, hőtároló és visszasugárzó képességére. A kedvező fekvésű lejtők, a napsugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat teremt, melynek egyik következménye, hogy a Botrytis cinera penészgomba nemesrothadást, vagyis a szőlőszemek aszúsodását váltja ki. A szőlőszemek mustja literenként akár 850 gramm cukrot is tartalmazhat, ezzel együtt magas savtartalom és aromaanyag is koncentrálódik benne. Az aszúszemek kiválogatása a fürtből már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált Hegyalján. A sajátos mikroklímának köszönhetően a pincék falán különleges pincepenész telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással.

A magyarság borkultúrája kettős eredetű: egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományokat. Ezek tükröződnek Tokaj-Hegyalja szőlőtermesztésében és pinceépítési szokásaiban. A szőlőművelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában valószínűsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A XII. század második felétől, a vallon telepesek megérkezésétől kezdve viszont már adatokkal bizonyítható a szőlőművelés elterjedése ezen a vidéken.

Az évszázadok során különböző népcsoportok -szászok és svábok, lengyelek, románok, örmények és zsidók- telepedtek meg itt, akik mind gazdagították a gazdasági, társadalmi életet, azon belül a bortermelés kultúráját. Ezt a sokszínűséget tükrözi a települések egyházi és világi építészete. A népi építészet emlékei mellett egyedülálló értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárosodó parasztság XVI-XVII. századi épületei is.

A terület 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította.. A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára

Tokaj-Hegyalján tehát a táj, az ökoszisztéma, az emberi kultúra és tradíciók olyan egyedülálló összefüggése és egymásrautaltsága alakult ki, amelynek megőrzése és bemutatása egyetemes érdek.

magyar borok

2011. augusztus 29., hétfő

A megbocsátás boldogságunk titka

A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt (Mark Twain)

Hogy másként érezhessük a világot, meg kell változtatnunk hiedelmeinket: hagynunk kell, hogy a múlt tovaszálljon, jobban kell figyelnünk a jelenre, és el kell oszlatnunk a bennünk lévő félelmet. Sok út vezet a belső átalakuláshoz és a lelki békéhez.



A boldogtalanságnak oka a fejünkben lévő alaptalan elképzelések.
Találunk-e legalább egy igazán boldog embert, aki nem fél, mentes a bizonytalanságtól, feszültségektől, az idegeskedésektől, nem rágódik a múlton. A boldogtalanságnak az is az oka, hogy arra figyelünk, ami nincs, ahelyett, hogy arra összpontosítanánk, amink éppen most van. Ami boldoggá vagy boldogtalanná tesz minket, az nem a világ és a körülöttünk lévő emberek, hanem a saját gondolataink. Az a nézet, hogy majd boldogok leszünk, ha minden vágyunk teljesül, tévedés. Valójában éppen ezek a vágyak és ragaszkodások tesznek minket feszültté, csalódottá, idegessé, bizonytalanná, és ezek telítenek el félelemmel is. A vágyak teljesülése a legjobb esetben is csak a gyönyör és izgatottság pillanatait kínálja. Ne tévesszük ezt össze a boldogsággal.
Mi tehát a boldogság? A boldogság a belső harmónia és a lelki béke elérése. A boldogság egyik alap pillére, hogy félelem nélkül éljünk. Engedjük el a ragaszkodásainkat, fogadjuk el a környezetünket, embertársainkat s magunkat is. Engedjük el a múltat és a jövőt, a jelen pillanatát éljük meg teljes valóságában. Ha megértjük boldogtalanságunkat - az el fog, tűnni - ami keletkezik az a boldogság állapota. Ha megértjük büszkeségünket - az el fog múlni - helyében ott lesz az alázatosság. Ha megértjük félelmeinket -azok elolvadnak -, ami keletkezik, az a szeretet. Ha megértjük ragaszkodásainkat -azok megszűnnek -s a következmény a szabadság. Amit észlelünk, az valójában a világnak hívott vászonra kivetített lelki állapotunk. Ha adunk, tulajdonképpen kapunk, ez a szeretet törvénye. A mások iránt érzett ellenséges gondolataink tulajdonképpen saját magunk ellen irányulnak.                                       
A félelem: Nézzük meg a következő listát - fejfájás, hátfájás, nyakfájás, idegesség, pattanásig feszült lelkiállapot, álmatlanság, gyakori félelem érzet, boldogtalanság. Itt csak néhány szerepel azon tünetek közül, amelyek a haragtartó tudat következményei lehetnek. Az időnk legnagyobb részét a múlton való rágódással és a jövő miatti aggódással töltjük, a félelem ártalmas körforgása, pedig kevés teret enged a jelenben a szeretet és az öröm számára. Mit akarunk, konfliktust vagy békét? A világot nem tudjuk megváltoztatni, azt viszont igen, hogyan látjuk a világot, a többi embert és magunkat. Két érzelem létezik: a szeretet és a félelem. Amit tapasztalunk, az a kivetített lelki állapotunk, ha ez jó, akkor szeretet, béke van bennünk, ha viszont tele vagyunk félelemmel, aggodalommal ezt a lelki állapotot tükrözzük a körülöttünk lévő világra, és ez lesz tapasztalati valóságunk. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy más emberek cselekedetei, vagy olyan körülmények és események miatt háborog a lelkünk, melyeket úgy tűnik nem tudunk befolyásolni. A feldúltságot megélhetjük düh, féltékenység, sértettség, vagy lehangoltság formájában, valójában mindezek az érzések a félelem egy fajtáját jelentik. Attól kezdve, hogy felismerjük, hogy mindig választhatunk, a félelem vagy a szeretet vezéreljen minket, ha szeretetet választjuk, többé nincs ok zaklatottságunkra. A tudatunk olyan, mint egy filmvetítő gép. A múltbéli emlékeink jelentik a képeket, amelyeket a vászonra vetítünk. Ez a vászon, pedig sokszor az az ember, akivel éppen beszélünk. Ha a tudatunkban pergő film bűntudatról, vagy haragról szól, ezeket az érzéseket kivetítjük a jelen helyzetre. Ezért találjuk úgy, hogy a másik megpróbál bűntudatot ébreszteni bennünk, így az illető - látszólag - megérdemli haragunkat.
A megbocsátás:megtanulhatunk félelmeinktől megszabadulni a megbocsátás által úgy, hogy mindenkit -így magunkat is - vétlennek látunk. A megbocsátást nem abban az értelemben kell értelmeznünk, hogy eltűrjük egy másik ember nekünk nem tetsző viselkedését, hanem abban, hogy helyesbítjük azt a bennünk kialakult téves elképzelést, miszerint az illető ártott nekünk. Aki nem bocsát meg, annak lelkét félelem uralja. Az ilyen ember biztos abban, hogy dühe indokolt, elítélő véleménye pedig helytálló. Aki nem bocsát meg embertársainak, ugyanolyannak látja a múltat és a jövőt, és ellenáll a változásnak. Nem akarja, hogy a jövő eltérjen a múlttól, önmagát ártatlannak véli, a többieket  pedig bűnösnek. A konfliktus élteti és az, ha igaza van. A boldogság egyik forrása a megbocsátás. Bárki megtanulhatja a megbocsátást, függetlenül attól, hogy hány éves, jelenleg milyen világnézettel rendelkezik, miket tapasztalt meg a múltban, vagy hogyan bánt eddig a körülötte élőkkel. A megbocsátás a legnagyobb erejű orvosság. Ha nem bocsátunk meg, a szenvedés mellett döntünk. A szeretet és a lélek szempontjából a megbocsátás azt a szándékot jelenti, hogy meg akarunk szabadulni a fájdalmas múlttól, a választást, hogy nem találunk többé értéket a gyűlöletben és haragban. Meg akarunk szabadulni a vágytól, hogy fájdalmat okozzunk másoknak és magunknak, valamilyen múltban történt dolgok miatt. A szándékot jelenti, hogy nyitott szemmel törekszünk meglátni másokban a fényt ahelyett, hogy ítélkeznénk, vagy elutasítanánk őket.
Mi a hatásosabb gyógyszer azoknak a kezelésére, amelyek az előbbi tüneteket okozzák? A megbocsátás. Ha megbocsátunk másoknak, azzal közelebb jutunk ahhoz, hogy önmagunknak is megbocsássunk. A megbocsátással az immunrendszerünk erősebbé válik. Nehéz megbocsátani, ha Énünk azon tanácsát fogadjuk meg, amely azt mondja, akkor cselekszünk helyesen, ha megbüntetjük az illetőt, aki fájdalmat okozott nekünk, és megtagadjuk tőle szeretetünket. Nehéz megbocsátani, mert makacs Énünk van, amely arról próbál meggyőzni, hogy a gyűlölet jobb és biztonságosabb a számunkra, mint a szeretet. Nagyon fontos, hogy ne tegyük Énünket az ellenségünké, de ne is hallgassunk rá. Vagy teljesen megbocsátunk, vagy nem beszélhetünk megbocsátásról.Csak akkor lehetünk igazán boldogok, és elégedettek, ha megértjük annak fontosságát, hogy megbocsátással és szeretettel fordulunk önmagunk és mások felé. Nagyon fontos, hogy a megbocsátás mindennapi gyakorlattá váljék.
õ  A ragaszkodás Agyunk folyton boldogtalanságot kreál. Ha jól figyelünk, rájövünk, hogy mi okozza még a boldogtalanságot? Ez a túlzott ragaszkodás. A ragaszkodás nem valami tény. Csak elképzelés, fantázia, amely a programozás által került oda. Érzelmi kapcsolódás vagy kötődés, amit az a hiedelem okoz, hogy bizonyos dolgok vagy személyek nélkül nem lehetünk boldogok. A ragaszkodásnak az a tragédiája, hogy ha nem sikerül a tárgyát megszerezni, akkor boldogtalanságot okoz. De, ha sikerül megszerezni, akkor sem boldogít, csupán gyönyört szerez, amit azonnal a kimerültség követ, és természetesen állandósul vele az aggodalom, hogy elveszíthetjük ragaszkodásunk tárgyát. Próbáljuk meg elfogadni azt a tényt, hogy ragaszkodásuk tárgya nélkül is lehetünk boldogok. Eszünkbe ötlött-e már, hogy megtarthatjuk az összes ragaszkodásunkat, anélkül, hogy feladnánk őket, anélkül, hogy egyről is lemondanánk, s nem ragaszkodva, nem kötődve hozzájuk még jobban is örülhessünk nekik, hisz akkor békések vagyunk, és nem fenyegeti semmi sem az örömünket? Ha megtanuljuk, élvezni ezer virág illatát, akkor nem fogunk egyhez ragaszkodni, és nem fogunk szenvedni attól, ha azt az egyet nem kapjuk meg. A ragaszkodásunktól ne megtagadással vagy erőltetett lemondással váljunk meg, mert amiről fogcsikorgatva mondunk le, ahhoz örökké ragaszkodunk, hanem azáltal, hogy látjuk bennük a rémálmot, s ezáltal elveszítik hatalmukat felettünk, nem tudnak többé megsebezni és félelmet okozni, majd ezek után megtapasztalhatjuk a lelki békét, a boldogságot.
Az elengedés Ha egyetlen valóságunk a szeretet: a félelemtől való megszabadulással, a félelem elengedésével érhetjük el a lelki békét, amely egészséghez és belső teljességhez vezet. A belső béke megteremtéséhez feltétlenül szükséges a megbocsátás, amely a múlt elhagyását jelenti.
õAz elvárások  Ha elvárások és feltételek nélkül adunk, azon nyomban rátalálunk a belső békére. Abban a percben azt is megértjük, hogy mindent, amit adunk, azt mi magunk kapjuk. Nem bírálni másokat, ez is egy lehetséges útja a félelem leküzdésének. Ha megtanulunk lemondani a másik feletti ítélkezésről, ha képesek vagyunk teljesen elfogadni embertársainkat, és nem akarjuk őket megváltoztatni, akkor eljutunk önmagunk elfogadásához is. Minden, ami - látszólag - megesik velünk, úgy történik, ahogyan elvárjuk. A kommunikációs problémáink nagy része abból fakad, hogy mindenféle előírásaink vannak a másik viselkedését illetően. Meg kell szüntetnünk ezeket az előírásokat, és végre boldogok lehetünk.
A jelenben élni Ha csak a jelen pillanata jár az eszünkben, lelkünkben béke költözik. Akkor mondhatjuk, hogy eltökélt szándékunk másképpen látni a dolgokat, ha csakugyan hajlandók vagyunk megszabadulni a múlttól és a jövőtől, s így a jelent olyannak éljük meg, amilyen valójában. Az életünk bármely valós elemét csak most a jelenben tapasztalhatjuk meg. Ahhoz, hogy a szívünk és a tudatunk készen álljon a megbocsátásra, le kell győznünk magunkban azt a hiedelmet, hogy a múlt elkerülhetetlenül megismétlődik a jövőben. Gondolataink és nézeteink határozzák meg, milyenek látjuk az életet. A megbocsátás célja, hogy megszabadítson minket a múlttól, hogy megszabaduljunk megbántottságunktól és gyűlölködésünktől. Nem veszélyt hoz ránk a megbocsátás, hanem lehetővé teszi a jelen teljesebb megélését. A harmonikus jelen pedig cserében elősegíti, hogy nyugodt tekintettel nézzünk a jövőnk felé.

…s üzenem volt barátaimnak, kik megtagadják ma nevemet: ha fordul egyet újra a kerék, én akkor is barátjok leszek és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag. Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk és leszünk Egy Cél és Egy Akarat. (Wass Albert)



Sunflowers
Kép

2011. augusztus 28., vasárnap

Augusztus 28

Goethe Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom - és művészelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. Első korszaka, a "Sturm und Drang" a zseni - elmélet irodalmi megjelenítése. Ezt követte a strassburgi "áttörés", akkor írt verseiben az fejezödött ki, hogy korlátnak érzi kora társadalmát. 1794-ben barátságot kötött Schillerrel, kapcsolatukat termékeny együttműködés és nemes versengés jellemezte. 1805-től, Schiller halála után életét az egyetemességre való törekvés hatotta át. Életműve annyira kiemelkedóa líra, a dráma, az epika és az esszéirodalom területén, hogy neve mindazt felidézi, amit írt.Legfontosabb műveinek felsorolása alig áttekinthető: Az ifjú Werther szenvedései szentimentális levélregény, hatása egész Európára kiterjedt, és Goethét végig a Werther szerzőjeként tisztelték. A vándor vihardala, a Mohamed éneke, a Prométheusz, a Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Következő nagy műve a Római elégiák, ezek az antik szerelem erotikáját, az érett férfi életörömét fejezik ki. Híres balladái (A villikirály, Az isten és a bajadér, A bűvészinas, A korinthusi menyasszony), a Schillerrel való versengés során keletkeztek, témájuk régi és távoli forrásokból származik, melyek Goethe foIdoIgozásában mély erkölcsi és mítikus tartalommal telítődtek. Ismert műve még a Wilhelm Meister tanulóévei, a Hermann és Dorothea, a Vonzások és választások. Késői szerelmének csodás terméke a Marienbadi elégia, amely búcsú is az élettől. Halála előtt befejezte félbehagyott műveit, az Utazás Itáliábant, a Költészet és valóság önéletrajzi köteteit, s lezárta főművét, a Faustot, a "világkölteménynek" szánt tragédiát, amely élete főműve lett.

Szent Ágoston ünnepe

Szent Ágoston katolikus egyházi író, filozófus
 Szent Ágoston lelkesen tanulmányozta Platón és a neoplatonisták munkásságát. Később figyelme a Biblia vizsgálata felé irányult, végül 387-ben kereszténnyé vált. 391-ben pappá szentelték, majd 396-ban hippói püspök lett. 397-ben írta híres önéletrajzát a Vallomásokat, majd 413-426 között a keresztény egyház igazolását, a "De Civitate Dei"-t. A De Trinitate című műve a Szentháromság doktrínájának magyarázata. A kereszténység kétségtelenül legnagyobb filozófusa volt. Életművéből táplálkozik a középkor ideológiája, s hatása szinte napjainkig érvényesül.

Goethe: Faust

Ősi legenda ez, ami az ember jellemével és törekvéseivel egyidősnek tekinthető, függetlenül a tényleges keletkezési idejétől.
Faust doktor története, aki mágiával is foglalkozott, és egy nap egyezséget kötött az ördöggel, hogy halála után átengedi a lelkét neki, ha addig akad az életében egy olyan pillanat, amikor valóban boldognak és elégedettnek érzi magát („Ha egyszer így szólnék a perchez: Oly szép vagy, ó maradj, ne menj! / Akkor bátran bilincsbe verhetsz, / Akkor pusztulnék szívesen! / Akkor harang konduljon értem, / Akkor szolgálatod letelt, / Az óra több időt ne mérjen, / Akkor az én sorsom betelt!”)
A történet valós háttere 1540 körül játszódott le. „Egész éjjel rettenetes lárma rázta az Oroszlán fogadó falait. Sikolyok, üvöltés és valami természetfölötti dübörgés rémítette a szomszédokat. A fogadós is csak a hajnal első sugaraiból merített annyi bátorságot, hogy bekopogtasson Faust nevű titokzatos vendége ajtaján. Amikor nem kapott választ, reszketve nyomta le a kilincset. Pozdorjává tört bútorok között ott feküdt a padlón a hírneves mágus felismerhetetlenségig elváltozott és iszonyúan megcsonkított holtteste.
Württemberg polgárai megoldották a haláleset rejtélyét, magyarázatuk ma is olvasható a fogadó falán lévő bronztáblán: „A leghatalmasabb ördögök egyike, az életében sógorának nevezett Mephistopheles törte ki a nyakát, amikor 24 évvel korábban kötött szerződésük lejárt, és lelkét örök kárhozatra magával ragadta.” *
Faust csalódott a tudományban, amelyre egész életét feltette. De igazából nem is a tudományon van itt a hangsúly. Mindenkinek eljöhet az életében az a pont, amikor úgy érzi nem tudta magát megoldani, nem tudta áttörni önön korlátait és nem látja az esélyét a révbe érésnek. Ilyenkor az ember vagy felismer valamit vagy nem. És az ördög az ilyen lelkekre, a megfáradtakra, a meghasonlottakra vadászik. Ne üssük el annyival, hogy ez csak a „vallásosoknak” használható szöveg. Az ördög nem mindig patásan érkezik. A bukáshoz ezer és ezer út vezethet, ezer és ezer helyzet, történés, ami a végzetes döntések miatt arra a tornácra juttat, ahonnan már látszanak Dis városának (a Sátán városa Dante művében) súlyosan nyomasztó, igazi, de mégis hamis fényei. Faust érezte, hogy egyszer eljön ez a nap, ahogy az önmaguk korlátaiba fehéredő ujjakkal kapaszkodók közül is sokan előre megsejtik. („Közelgetek hát újra, kósza árnyak, / kik hajdan már feltüntetek nekem.”)

A szerződés megköttetik és megkezdődik egy izgalmas utazás, önmagunk feltárása és a figyelem előtt megnyilatkozott mélységek megélése. („Csak nyúlj le az emberéletbe mélyen! / Mind éli, ám kevésnek érdemes –de – / bárhová nyúlsz, mindig érdekes!”)
 A tragédia első része a talán legelemibb erejű emberi érzés, a szerelemben kiteljesedhető lehetőségeket ragadja meg, mint az élet magasabb formái felé vezető utat („Te csak emezt a vágyat ismered; / Jobb meg se tudnod, mi a másik! / Jaj, nékem kettő lakja lelkemet, / S egyik a mástól elszakadni vágyik; / Egyik szerelmi mámorért eped, / S minden kaccsával a földhöz tapadna; / Másik a porból vakmerőn lebeg / Dicső ősökhöz a magasba.”)

A tragédia második részében Faust az alvilágba utazik, ahol, mintegy a szerelemben rejlő számtalan lehetőséget tovább futtatva övé lesz Heléna, az antik világ (görög) mitológiája szerinti legszebb nő, még gyermekük is születik. Az antik szépségeszmény és a modern nyugati világ találkozása, az ebben rejlő szintézis és az ebből adódó szárnyaló lehetőségek már sok gondolkodót megihlettek. Gondoljunk csak például a közismert „test és lélek” összhangjának filozófiájára, ennek modern környezetbe való leképzésére, a lehetőségek valóban lelkesítők, ezzel alapjában véve nincs is semmi probléma. De a fenti sémához való visszatérés miatt, viszont a tragédia itt is valószínűsíthető Gyermekük bár nem ismer korlátokat, amikor repülni próbál, lezuhan. A hőn áhított pillanat itt sem érkezik el. Talán Faust is szembesül a Heléna-motívumon keresztül - hiszen Heléna ez esetben csak a misztikának köszönheti nem-valós létezését -, hogy mit is ér a legnagyobb szépség és révület, ha az mégis csak illúzión, káprázaton alapul.
Számos misztikus epizód után Faust visszatér a való világba és a teremtő, grandiózus alkotó munkában találja meg az élet értelmét, a tökéletes pillanatot.
A Faust témát többen feldolgozták már, történetesen Goethe műve lett a leghíresebb. Az eredeti ősi legenda szerint Faust a tökéletes pillanat elérése után, a szerződésnek megfelelően elkárhozott. De Goethe megmenti hősét, az Úr közben jár Faustért, angyali seregek érkeznek, Faust megmenekül, azaz az ördög elveszti a fogadást, az embert meg lehet váltani.
A mű másik végkövetkeztetése két síkon mozog. Az egyik, mely nem arra keresi a választ elsősorban, hogy mi az élet értelme, hanem, hogy van-e egyáltalán értelme, egy olyan pillanat szimbólumában, amely azt jelképezi, hogy igen, ez az, ez kell, ez a lényege?
A másik sík, hogy van-e olyan cél, lehet-e olyan cél, ami bármilyen árat megér?
Nem egyszerű, az emberiséggel egyidős kérdések ezek…
A művet jogosan méltatták megjelenése után nem sokkal így: „a legmagasabb, amit a német szellem valaha alkotott”. Igen, mindenképp jelentős momentuma annak a tiszta és fennkölt magasztos szellemiségnek, amely az európai kultúrának olyannyira jellemzője.  


/Forrás: Andriska István/


Cukkini tippek

cukkini.gifBár cukkinit egész évben vásárolhatunk, a szezonban (júniustól októberig) termő friss, hazai, vagy akár a kertünkben termesztett cukkini varázsa és táplálkozás szempontú értéke még nagyobb. Nem drága, zöldségesnél, de élelmiszerüzletekben is megvehetjük. Könnyű és változatos ételeket készíthetünk cukkinivel.
A cukkini népszerűsége hazánkban az elmúlt években jelentősen megnőtt. Ennek oka, hogy könnyen beszerezhető, akár termeszthető a kiskertben, és változatos, könnyű ételeket készíthetünk belőle. Formáját illetően leginkább az uborkához hasonlítható, de készíthető belőle a tökfélékre jellemző étel is. Általában 10-30 cm hosszúságú, hazánkban leginkább mélyzöld színű változata kapható. Tartalmaz A, B1, B2 és C vitamint, folsavat, gazdag ballasztanyagban. Energiaértéke (100 gr/Kcal): 32.
Vásárlásnál ügyeljünk arra, hogy hibátlan és kemény példányokat válasszunk, amelyek az ujjunk nyomásának nem engednek. A cukkini vásárlást követően tárolható a hűtőszekrény zöldséges rekeszében, kb. 5 napig. A vékonyabb és kisebb példány kiválóan alkalmas akár nyersen készülő salátákhoz, míg a nagyobbakat leveshez használhatjuk fel, illetve töltve.
 
Felhasználás
• Cukkiniből készíthetünk levest, köretet, salátát, zöldséges főételeket.
• Fogyaszthatjuk párolva, főzve, sütve, grillezve, töltve vagy rántva, de mártogatóssal vagy salátában nyersen is nagyon ízletes.
• Gazdagíthatunk cukkinivel tésztaszószokat, mártásokat, de akár wok ételeket is. Salátához inkább a kisebb (kb. 10 cm) és aromásabb cukkinit válasszuk.
• A nagyobb példányokat használjuk levesek, vagy töltött cukkini készítéséhez.
• A mag és a héj is fogyasztható, de ízlés szerint ki-, illetve le is vágható.
• A cukkini virága is fogyasztható sörtésztában megforgatva és bő olajban kisütve, vagy töltve. Nincs markáns íze, de épp ezért, továbbá puhaságának köszönhetően gyermekek is szívesen fogyasztják.
• A cukkinit belereszelhetjük például a gyerekek nagy kedvencébe, a bolognai mártásba, de akár pizza feltéte is lehet. Ajánljuk továbbá diétázóknak, időseknek, de méregtelenítéshez is. Az egészséges táplálkozás egyik alapja a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása. Ehhez változatosan elkészített cukkinis ételekkel is hozzájárulhatunk, és szerencsére létezik rengeteg cukkini recept.
• Feldolgozásnál alaposan mossuk meg, vághatjuk karikákra, kockákra, de zöldséghámozóval vékonyan fel is szeletelhetjük. Kedvenc fűszerei és ízesítői: fokhagyma, petrezselyem, menta, bazsalikom, kapor, bors, citromlé.

Beérik a szőlő, a bogyós gyümölcsök királynője




Nyár végén egy igazi különlegességgel ajándékoz meg minket a természet. Végre beérik a szőlő, a bogyós gyümölcsök királynője. Ez a több ezer éves nemesített gyümölcs már az ókorban is gyógyító erejéről volt híres, fürtjei igazi kuriózumnak számítottak. A szőlőt kezdettől fogva, ahol csak termesztették, szent és isteni növénynek, életfának tekintették. Az ókori civilizációkban a bor mindenhol isteni eredettel lett felruházva, és az emberekhez mindig isteni közvetítéssel jutott el. A kínaiak a Kr. e. 3000 körül élt Fokhit tartották a szőlőtermesztés atyjának, ugyanezt az indiai hagyományban Prithu-Siva vagy Mon-Sotti-Wrata nevéhez kapcsolták. A perzsák Dzsemsid királyt, az egyiptomiak Oziriszt tekintették a szőlőművelés és a bortermelés megteremtőjének, a görög kultúrában pedig Dionüszosz a bor és a mámor megtestesítője. Mezopotámiában is hamar elterjedt a borkultúra, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Hammurápi már törvénnyel büntette a borhamisítást.


A szőlő értékes bogyói teljes értékű tápláléknak számítanak, mivel minden megtalálható bennük, ami a szervezetünknek fontos. A húsa, a héja, a magja mind telis-tele van értékes tápanyagokkal. A szőlő héjában és magjában antioxidánsok, gyógyító erejű ásványi anyagok találhatók, mint például a kálium és a szelén. A kálium helyreállítja a szervezetünk sav-bázis egyensúlyát, továbbá jó vízhajtó, így segíti a vese kiválasztómunkáját. A szelénről tudjuk, hogy antioxidáns, tehát nagymértékben támogatja a sejtek öregedése elleni küzdelmet. A héjában lévő vegyületek ezenkívül a vírusokat, mint például a herpeszvírust is hatékonyan semmisítik meg. Maga a gyümölcshús, illetve -lé is rendkívül gazdag tápanyagforrás. Linolsavtartalma az általános életerő javítására alkalmas. A B-vitaminoknak és a magnéziumnak köszönhetően idegerősítő hatása is kiemelkedő. Gazdag vas- és folsavtartalma a vérképzésben fontos, ezért a vérszegénység ellenszereként is számon tartják. Fáradékonyság esetén is hatékonyan alkalmazható, mivel a szénhidrát szőlőcukor formájában van jelen, melyet a szervezet közvetlenül energiává tud alakítani. Magas A-, C-vitamin- és szeléntartalma miatt pedig immunerősítőként is megállja a helyét, E-vitamin-tartalma pedig késlelteti a sejtek öregedését. A szőlőmagolaj is igen értékes: segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Jó hatású lehet azok számára is, akiknek valamilyen allergiájuk, ízületi gyulladásuk vagy visszértágulatuk van.

A szőlő egyik alkotóeleme a kvercetin nevű flavonoid, amely antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. A kvercetin szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Védi érrendszerünket a káros lerakódásoktól, illetve ennek következményétől, vagyis az erek beszűkülésétől, az infarktustól és az agyvérzéstől. A vegyület a legnagyobb mennyiségben a vörös szőlő levében és a vörösborban található meg. A kvercetin a szőlőn kívül előfordul még a vörös- és a lila hagymában.

Szőlődiéta

A szőlődiéta maga a megtisztulás és a felfrissülés. A szőlőben található víz, vitaminok és ásványi anyagok elsősorban a bőrre, a vesére és a bélrendszerre vannak jótékony hatással. A rostok letisztítják a bélfalakat, így a lerakódott, felgyülemlett káros anyagok feldolgozásra kerülnek. Aki fáradt és rosszkedvű, a kúra alatt látványos változáson mehet keresztül. A felgyorsult anyagcserének köszönhetően visszatér az életereje, idegei „kisimulnak”. Ha szőlődiétát tartasz, akkor kizárólag friss gyümölcsöt fogyassz minden étkezésnél. A kúrát megelőző napokban csak könnyű ételeket fogyassz, hogy ne legyen drasztikus a váltás.
A vörös és kék fajták magasabb antioxidáns-tartalmúak, a sárgák (salsa, muskotályos) viszont mézédesek. Bármelyik megfelel a méregtelenítéshez, melyhez napi 2-3 kg szükséges. Az antioxidáns hatás miatt érdemes a magot és a héjat is elfogyasztani. A kúra alatt kétóránként tanácsos enni, és legalább másfél liter ásványvizet fogyasztani. Kúrától függetlenül is jót tesz az emésztésnek, ha bármelyik étkezés előtt vagy reggel, éhgyomorra bekapsz pár szem szőlőt.
Hatása
1. Az emésztőrendszer felszabadul a kúra idejére, mivel a szőlő megemésztése nem kíván sok munkát, így a pihenés biztosított. Amikor csak egyetlenféle tápanyagot eszünk, amely ráadásul fehérjeszegény, a szervezet számára az emésztés kevesebb energiát, erőfeszítést jelent.
2. A szőlődiéta alatt a bélrendszer kitisztul, ugyanis a növények magas rosttartalma szinte átmossa, letisztítja a bélfalakat.
3. Tisztítja a vesét és a májat is, tehát hatékonyan támogatja a szervezet méregtelenítési munkáját.
4. Energikusabbak leszünk, ahogy egyre tisztul a szervezetünk, és szinte újjászületünk a gazdag ásványianyag- és vitamintartalom hatására.
A fokozatosság elve
Ahogy a böjtnél, a szőlőkúra esetében is fontos, hogyan kezdünk újra táplálkozni. Ellenkező esetben olyan kellemetlenségekkel kell számolnunk, mint a fejfájás, a puffadás, a telítettség. A visszaszokást kezdd nyers vagy főtt zöldségekkel. A harmadik naptól már ehetsz gabonafélét és halat is, a húsfélék csak ezek után jöhetnek. A visszaszokásnak feleannyi ideig kell tartania, mint a kúrának magának.

Érdekesség:
A szőlőfürdő tisztít és méregtelenít. A gyógyvíz elkészítéséhez a levelekre is szükséged lesz, ugyanis a szőlő leveleiben található hatóanyagok relaxáló, bőrregeneráló, fiatalító hatásúak. Borítsd be a fürdővizedet friss szőlőlevelekkel, majd várj tíz percet, hogy kioldódjanak a hatóanyagok. Ezt követően szórd bele a szőlőszemeket, ugyanis a szőlő héjában található polifenol szintén erőteljesen növeli a bőr rugalmasságát. A fürdő nyugtató-relaxáló hatású, emellett reumás panaszok enyhítésére is alkalmas.

2011. augusztus 26., péntek

Lassan végetér augusztus, programok


A péntek esti ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét Nyíregyházán a szeptember 4-ig tartó Vidor Fesztivál, amelyen csaknem négyszáz zenei, színházi és kulturális programmal várják a látogatókat.


Augusztus utolsó hétvégéjén rendezi meg az Egészség-vár Alapítvány a hazai húshagyók legnagyobb éves összejövetelét, a Vegetáriánus Fesztivált, mely a húsmentes élet mellett kampányol, de nem csak növényevőknek szól, sőt!
Egy kis fagylalt..
 


A fagylalt feltalálását  Néró császárnak tulajdonítják  
 aki rabszolgáit a hegyekbe küldte egy kis hóért, majd azt nektárral, gyümölcsökkel és mézzel kevertette össze. Marco Polo leírása szerint hasonló trükkel már a kínaiak is próbálkoztak, csak ők tejet is adtak a mixtúrához, de feljegyezték, hogy Nagy Sándor a katonáinak szolgáltatta fel a jeges édességet élénkítő hatása miatt, Hippokratész pedig betegeinek ajánlotta gyógyírként. Az első fagylaltot árusító kávéház Párizsban nyílt meg – az 1686-ban bejegyzett és azóta is üzemelő Le Procope-ban 40 féle ízt kínáltak -, ám a fagylaltforradalomra várni kellett, amíg az ipari forradalom a konyhatechnológiát el nem érte, hiszen a siker kulcsa a folyamatos hűtés. A tölcséres fagyit egy Italo Marchiony nevű úriember találta fel, aki a Wall Streeten árult fagylalatoskocsijából, és aki így az eltört és ellopott üvegtálakból adódó veszteségtől szabadult meg: igaz, az általa 1903-ban szabadalmaztatott modellnek még lapos volt az alja.
Magyarországra a fagylalt, amelyet a nyelvújítás előtt hideg nyalatként emlegettek, osztrák közvetítéssel került a 18. században, de ekkor még gyerekeknek ajánlották, a felnőttek fagyijába viszont bort vagy pezsgőt tettek. Kis hazánkban tölcséres fagyit legelőször a Gerbeaud-ban lehetett enni/venni. A konzervatívabb amerikai államokban sok helyen úgy tartották, hogy a fagyi túl jó ahhoz, hogy legális legyen, így például vasárnap nem lehetett árulni, Kansasban pedig törvény tiltotta, hogy meggyes pitére fagylaltot tegyenek. Ironikus módon ma a legtöbb fagylalt pont az USA-ban fogy – és az is meglepő, hogy a Top 10-ben olyan északi országok is szerepelnek, mint Svédország, Kanada Dánia és Norvégia – a legnépszerűbb íz pedig a mezőnyt messze megelőzve és a csokit is lekörözve a vanília, a kedvenc „feltét” pedig a csokiöntet, vagyis a tejszínhab ideje lejárt. Japánban a következő meghökkentő fagylalt ízesítések is népszerűek: lóhús, hal, polip, padlizsán, rák, bab, és a környzetvédők nagy bánatára: a bálna. Japán különlegesség a rizsporból készült fagyi, a Mochi is.  

XI. LecsófesztiválBékéscsaba, 2011. augusztus 25-28.
Rendezvény jellege: gasztronómiai
A rendezvény szándéka elmélyíteni a köztudatban, hogy a lecsó hazája Békés megye és a lecsó bekerülhet a HUNGARICUMok közé. A Lecsófesztivál évente megrendezésre kerülő, színes programokkal, fellépőkkel, főzőversennyel fűszerezett gasztronómiai rendezvénysorozat.

Savaria Történelmi KarneválSzombathely, 2011. augusztus 26-28.
Rendezvény jellege: hagyományőrző, szórakoztató rendezvény


Savaria Történelmi KarneválAz ókort idézi meg a város – és a régió – legnagyobb történelmi fesztiválja, a Savaria Történelmi Karnevál – Ludi Savarienses - is. A kétezer éves Szombathelyen ilyenkor tógába és tunikába öltözik a város apraja – nagyja, felelevenítve a dicső múltat. A Karnevál hagyományosan 20 helyszínen, mintegy 200 produkcióval várja a harcművészet, világzene, színház, kelet misztikuma, a borok és finomságok kedvelőit. A Karnevál középpontjában a római kor felelevenítése áll: Savaria lakói és vendégei egy teljes hétvégére izgalmas, érdekes történelmi játék részesei lehetnek


 

2011. augusztus 25., csütörtök

Börzsöny

Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja.
Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.
A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.

Börzsöny Barokk Napok

A régi korok muzsikájának rajongói már otthonosan mozoghatnak a Börzsöny hegyei között, ahol 2011. augusztus 23. és 27. között immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a Börzsöny Barokk Napokat.


Szokolyától Nógrádig, Berkenyétől Verőcéig hat dunakanyari és börzsönyi településen csendül fel reneszánsz és barokk zene a kedden kezdődő Börzsöny Barokk Napok fesztivál keretében.

A Consort Zenei Alapítvány által szervezett ötnapos fesztivál a régizene köré épül: a koncerteken többek között gambán, csembalón és barokk hegedűn szólaltatnak meg a kora barokk és barokk triószonátákat, itáliai és spanyol barokk kamarazenei darababokat, de hallhatók lesznek Dante-korabeli humanista zenék is - közölte Lachegyi Imre furulyaművész, a fesztivál művészeti vezetője. A kismarosi ciszterci apátsági templomban barokk esttel, a váci piarista templomban barokk misével várják az érdeklődőket, a templomi hangversenyekre a Dunakanyar és a Börzsöny festői környezetében kerül sor, a helyszínek között szerepel Nógrád és Berkenye felújított templomai is.
Berkenye, rk. templom (fotó: Lachegyi Máté)

Szent Bertalan augusztus 24

A keresztény hagyomány szerint elevenen megnyúzva szenvedett vértanúhalált (Marsyas christianus). Ez a mozzanat magyarázza, hogy a régi céhvilágban a szegedi szűcsök védőszentjüknek választották. Ő volt a patrónusa a bőrrel dolgozó jászberényi csizmadiacéhnek is.
Bertalan vértanúságára utal az a jellemző pécsi monda is, amely a városhoz tartozó gyükési szőlők között emelkedő barokk Bertalan-kápolnához fűződik. Az itt buzgólkodó remeték a török elől a Mecsek erdőségeibe menekültek. Bertalan barát azonban a helyén maradt, és a kápolna kincseit egy közeli barlangba rejtette el. A törökök követelték rajta a kincseket. Ő azonban a rettenetes kínzások ellenére sem árulta el, hol vannak. Lekísérték a hegyről és egy présház mellett elevenen megnyúzták, bőrét karjára vetették, és most már megengedték neki, hogy visszamenjen a kápolnához. Amikor azonban odaért, összeesett és meghalt. A törökök ezeknek láttára annyira megrémültek, hogy még a tájára sem mertek menni többé a kápolnának. Világos, hogy a monda képződését az apostol kápolnabeli képe ihlette és adott neki sajátos pécsi színezetet.



Augusztus 24. a gazdasági életben az őszkezdet ideje: betakaritásé, szántásé, vetésé, sőt a szüret kezdete is. Ezen a napon ér véget a kánikula, ha zivatar van, akkor a néphit szerint sok hó lesz, ha eső, akkor jó káposztatermés. A Bertalan napon préselt mogyoróolaj a fül orvossága. Régi gyömöri hagomány szerint kigyómarás esetén Szent Bertalan segitségét kell kérni. A Felvidéken úgy tartják, hogy Bertalan nap után nem tanácsos szabad vízben fürödni, mert a kigyó már  belevizelt.

A régi magyarok úgy tudják, hogy  amilyen az idő  Bertalan-napkor, olyan lesz az ősz is.

2011. augusztus 23., kedd

A Vezúv kitörése elpusztította Pompeji és Herculaneum városát.