Véget ért ramadan, a böjti hónap

A ramadán csillagászati és naptári érdekességei

Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot ismerjük,.  . A Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. De mit is érdemes erről tudnunk?    Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok számára a Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, az ma is, ismerkedjünk meg most ennek érdekességeivel.    A Hidzsra-naptár (tévesen hívják egyesek „Mohamedán” naptárnak!), a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az, hogy egy Hidzsra év kb. 10–11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ, mert 33 napév 34 Hidzsra év! (Például: a 2005. év Hidzsra évben = 1426. év)    De mi is a ramadán?  Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, a nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. A Hidzsra naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja, és ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni az igazhívő muszlimnak. Ezt a hónapot azért ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamedhez – az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás.    Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával, annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik cél, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyánál és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja győzni az éhségérzetét, amíg a Nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit és így a szegény emberek problémáit!    A ramadán végén úgymond „lelövik” a böjtöt, ez akkor következik be, amikor vége van a holdhónapnak, majd a  fiatal, egészen piciny keskeny holdsarló megpillanthatóvá válik. Ramadán hónap után shavvál hónap következik, mely első 3 napján tartják a böjt megtörésének ünnepét (kis bajrám). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti időtartam hosszabb Mit esznek a muszlimok böjt idején? ! Böjt idején reggel és este is bőségesen étkeznek, de ne higgyük, hogy ilyenkor az egész napi ételt egyszerre veszik magukhoz. Reggelire (suhur) friss lángost, kenyeret, tejtermékeket, sajtot, datolyát, olajbogyót fogyasztanak, de gyakoriak a babos, lencsés fogások is. A nőknek nagyon nehéz a délutánt éhesen a konyhában tölteni, és elkészíteni a finom vacsorát. A böjt végét, a vacsorát (futuur vagy iftár) egy nagy pohár vízzel várják. Egyes helyeken az első dolog a datolya fogyasztás, majd következhet tejeskávé, főtt tojás, sok helyen lencse- vagy csicserilevest fogyasztanak (Marokkóban például harirát), majd húsokat, salátákat, kenyeret, gyümölcsöket és süteményeket. Az iszlám gasztronómiában fontosak a sütemények, és ramadán éjszakáin is több fogy belőlük. Grízzel, mézzel, mandulával, szezámmal készülnek. Fűszerek Egyiptomból A filtri: a ramadán vége, a étek ünnepe A ramadán vége óriási, háromnapos fieszta, melyet találóan az étek ünnepének neveznek. A családok, barátok esznek, ünnepelnek, szórakoznak, meglátogatják szeretteiket a temetőben. Tűzijátékok és utcai ünnepségek zajlanak