"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. május 31., kedd

Wass Albert..

LÁTHATÓ AZ ISTEN
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.

változatok egy színre....


 
 





 



 






Június.... a konyhában...

A zöldség- és gyümölcsféléknek jelentős szerepük van az egészség megőrzésében, ezért naponta szükség van fogyasztásukra. A bőséges zöldség és gyümölcs fogyasztására vonatkozó ajánlás oka a magas vitamin-, ásványi anyag-, élelmirost és fitovegyület(másodlagos növényi anyagok) tartalmuk. Egészségünk megőrzése érdekében javasolt a zöldség- és gyümölcsfélék többségének nyers és friss, szezonálisan az évszakhoz igazított fogyasztása(pl. ne együnk epret, paprikát, paradicsomot télen!) A szezonálisan nem jellemző és tőlünk távoli vidékekről származó zöldségek, gyümölcsök termesztési körülményei ismeretlenek, ellenőrizhetetlenek. Vizsgálatok szerint ezekben a termékekben nagyobb a kockázata a szermaradványok jelenlétének. 
Több tudományos vizsgálat megerősítette azt az évszázados megfigyelést, hogy a növényi eredetű táplálékok sokféle betegséggel szemben nyújtanak védelmet és egyre több bioaktív anyagot fedeznek fel.  A növényekben lévő fitovegyületek védik egészségünket azáltal, hogy természetes gyógyszerként hatnak. Ezek a másodlagos növényi anyagok olyan csekély mennyiségben fordulnak elő, hogy néhány évvel ezelőttig egyáltalán nem ismerték őket. Túlnyomórészt íz-, szín- és illatanyagok, növényi hormonok is tartoznak ide. Ezen vegyületek biológiailag aktívak, melyek az emberi szervezetre jótékony hatással vannak; antioxidáns, antibakteriális, antivirulens és  antikarcinogén hatással is rendelkeznek. Fokozzák a szervezet immunrendszerének működését, az öregedési folyamatok lassításában is igazolt a szerepük. A fitovegyületek számtalan hasznos hatása ismert és  még  több  ismeretlen.  Ebből  adódóan  jó  lenne, ha  ezekből  az értékes  anyagokból  ételeink is  hasonló  mennyiséget  tartalmaznának,  mint  az ezek alapjául szolgáló  növényeink. A fitovegyületek érzékenyek az oxidációra, fényre(pl. piros paprika kifakulása)., kémiai behatásokra, csírátlanításra, ezért a feldolgozás, tárolás során igyekezzünk belőlük minél többet megőrizni. Egy növényben akár több száz is előfordulhat, ezért ezen vegyületek a szervezetben történő lebontás során együttesen fejtik ki hatásukat, egymás hatását felerősítve hoznak kedvező eredményeket. Minél színesebb, változatosabb az elfogyasztott zöldség és gyümölcs, annál többféle egészségvédő anyaggal támogatjuk szervezetünk egészséges működését.





 



Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen karotinoid nevű vegyületek fogyasztása számos pozitív hatást fejt ki az egészségünkre.
Az egyes zöldségekben található zsíroldékony anyagok ugyanis nem csak fontos A-vitamin forrásként szolgálnak, de a például kelfélékben, brokkoliban, vagy spenótban lévő lutein és zeaxantin nevű antioxidánsok védenek a korfüggő sárgatest elfajulás (az időskori vakság fő oka), a daganatok és a szív- és érrendszeri betegség ellen is.
A káposztafélék, így a kel, a karfiol és a brokkoli kiváló karotinoid források. Újabban a brokkoliról kiderült, hogy különösen sok karotinoidot is tartalmazhat, .





Kutatásuk során bizonyították, hogy a brokkoli fejben jelentős mennyiségű lutein található. A lutein a szem és bőr egészségéhez fontos antioxidáns. Más karotinoidokat, így béta-karotint, violaxantint, neoxantint és anteraxantint is találtak a növényben, ám a lutein volt a legjelentősebb mind közül.A spárga vitaminokban és értékes aminosavakban is gazdag, így a belőle készült ételek fogyasztásával pótolhatod napi vitaminszükségletedet is.
 

A spárga vitaminokban és értékes aminosavakban is gazdag, így a belőle készült ételek fogyasztásával pótolhatod napi vitaminszükségletedet is.
A zöldség szára legnagyobb részben vizet tartalmaz, ezért hihetetlenül kalóriaszegény, emellett természetes vízhajtó tulajdonsággal rendelkezik, melyet többek között káliumtartalmának is köszönhet. Cukortartalma minimális, Azonban, ha spárgát vásárolsz, mindig válaszd a zöld fajtát, ugyanis ez jóval több C-vitamint és karotint tartalmaz, mint a fehér változat.


A  zöldborsó a nyárelő íze. Megunhatatlan, mivel számtalan módon főzhetjük. Egy-két húsmentes és húsos ízvariáns: rakva, pürésítve, görögösen, paprikásként vagy immár klasszikusnak nevezhető borsólevesként. Vigyázat, még olyan zsenge, finom a borsó, hogy duplán annyit kell belőle vásárolni, mint érett korában. Pláne, ha nyersen is be-bekapkodunk belőle pucolás közben




A petrezselyem tele van C és B vitaminnal. De ezen kívül szinte bármelyik fűszernövény nem csak egészséges, de az ételeket is izgalmassá varázsolja. A friss fűszernövény zamata össze sem hasonlítható a szárított változattal.




Ki ne szeretné a finom málnát, epret és bogyós gyümölcsöket. .


A málna és a földi eper a rák megelőzésében játszik fontos szerepet. Hetente egyszer együnk szezonális bogyós gyümölcsöt akár joghurtba téve akár önmagában.

Könnyű epres finomságok

Epret feldaraboltam, a kehely aljára halmoztam, majd vaníliás cukorral és habfixálóval keményre vert tejszínt halmoztam rá, és eperszeletekkel, mentalevéllel díszítettem. Jól lehűtöttem.
A maradék epret pépesítettem, és tejszínhabbal összekevertem, és eperrel díszítettem.



Epret vaníliás tejszínnel turmixoltam, az üvegtálba babapiskótát tettem, az epres masszát ráöntöttem.
Tejszínhabbal díszítettem.




borso

Gondolatok....

Móricz Eszter: Hiányzik az életből valami

A napok rohannak, futnak,
céltalan bolyongunk a szürkeségben.
Mindenki siet valahová.
Nincs idő, nem állunk meg egy percre sem.
Hiányzik valami az életünkből.
Nem látjuk a tarka virágok színét,
nem érezzük a napfény melegét.
Hiányzik egy ölelés, egy jó szó,
elmúlt nyarak igézete,
ringó kalászos, erdők illata.
Hiányzik az életből valami...
Egy csoda, egy varázs, egy csillaggyúlás.
Egész életünkben szakadatlanul,
fuldoklásig küzdünk, harcolunk.
Vágyódunk a tökéletességre,
és csak reménykedünk hiába.
Reménykedünk egy csókban, ölelésben,
egy kézfogásban, egy mosolyban.
Hiányzik az életből valami...
Hiányzik a jó, hiányzik
a napfény mosolya, az éjszaka
vaksi pislogása, a hajnalok
ébredő ölelése.
Hiányzik a nappalok hangos nevetése.
A nappalok rohannak, futnak,
mindenki siet valahová.
De egyszer, valahol meg kellene
állni egy mosolyra, egy
ölelésre, egy igaz szóra.
Valahol meg kellene állni,
segíteni azon, aki elesett.
Meg kellene tanulni újra
mosolyogni, kezet nyújtani!
Hiányzik a világunkból
a nagy világ...
Hiányzik az életünkből
az életünk, - a szeretet."

2011. május 30., hétfő

június hónap.... a hónap virágai

A június hónap nevének származtatásánál már maguk a rómaiak is zavarban voltak. Egyesek a régi római "Junius"-nemzetség nevéből eredeztették, amelynek leghíresebb tagjai: L. Junius Brutus, a római királyság intézményének megszüntetője, továbbá a két fivér - M. Junius Brutus és D. Junius Brutus - voltak, tudvalevőleg Julius Caesar gyilkosai. Miután ez a Marcus Junius Brutus a naptárt reformáló Caesarnak természetes fia volt, lehetségesnek kell tartanunk, hogy az új kalendáriumban róla nevezték el a június hónapot. Amikor azonban ez a Brutus a saját természetes atyját politikai okból meggyilkolta, akkor őt már nem tartották arra méltónak, hogy az egyik hónap az ő nevét viselje, s ettől fogva - főként Ovidiusnak, a költőnek befolyása alatt - Juno istennőről származtatták a hónap nevét. Ovidius kimondottan "mensis Junonius"-nak, Juno istennő havának mondja.
A névnek ez az átmagyarázása annál könnyebben ment, mivelhogy Juno istennő is beletartozott Mars, Venus és Juppiter famíliájába (akiről a márciust, az áprilist és az eredeti május hónapot elnevezték), hiszen Juno istenasszony Juppiter nővére és felesége volt (a római istenek ebben a tekintetben nem nagyon voltak válogatósak), a házasságnak és a születéseknek védőistennője, azonkívül pedig a csillagos égboltnak is királynője.
Juno a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.
Népi megfigyelések:
- ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik
- a júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe
- ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága
- ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk

Ez az egyik legzivatarosabb hónapunk. Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok, ám a nyarat élvezők ezt még nemigen veszik észre. Az optikai csalódáshoz hozzájárul a nyári időszámítás is, amely késő estig nyújtja a nappalt. A meteorológusok Nyárelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Napisten havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Gödölyetor (Eper) hava elnevezést használták júniusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent I(st)ván hava. A Nap a Rák jegyébe lép.
Népi mondóka
Ha száraz a nyár eleje
Szent Víd
Bő esőt hoz, szavamra, ezt
Elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek.
János-napi zivatar
Negyven napig elvakar.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép idő lesz, ha Szent János bogara igen fénylik, ha az égen sok bárányfelhő létez, ha a dongók este sűrűen repülnek.
Rossz idő vagy eső szokott lenni, ha sok béka jő elő, ha a macskák nyalják, tisztítják magukat, ha a tyúkok a porban fürdenek, ha a kutyák füvet rágnak, ha a vakondok magasra túrnak.



A húsvét utáni ötvenedik napon, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.
Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket es kezdődhetett a mulatság.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. A pünkösdikirály választás kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.
A Pünkösdikirályné járáshoz a legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.
A népi kalendárium jeles napként tartotta számon - 15-én - Szent Vitus ókeresztény vértanú babonás hiedelmekkel átszőtt ünnepét. Nyárkezdő napnak tartották sokfelé, merthogy a pásztorok tapasztalása alapján általában ilyenkor fordul meg az időjárás. A göcseji nép szerint Vid napján jönnek ki a rákok a folyó partjára, jelezvén a várva-várt időváltozást. A napfényt árasztó Vitus jó és bő termést, esője, hidege hetekig tartó hűvös borongást és silányabb gabonahozamot mutat

Péter Pál napja
Az első az apostol- fejedelem, a másik a népek apostola volt. Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve "Péterpálkor" megszakad. Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.
Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.


2011. május 29., vasárnap

a gyermekrajzok...

  

                                                      " Gyermek vagyok, kinek lelkén 
                                          Minden napfény, minden sugár átragyog
                                           Eltemetek, elfelejtek
                                                        Minden sebet, minden régi bánatot "



                                                                                             Ady Endre

A gyermekrajz elemzés lehetőséget ad betekinteni az önmagát beszéddel kifejezni még nem tudó gyermek lelkébe, problémáiba, szomorúságába, boldogságába és ezáltal segíteni tudjuk őt útján.

A grafológiának egyik izgalmas ága a rajzelemzés. A kisgyermekek őszinte rajzaiból kiderül, hogyan látják családjukat, hogy érzik magukat, milyen a viszonyuk az őket körülvevő családtagokkal. Egy rajz időnként többet mond minden szónál, olyan eszköz ez számukra, amellyel kifejezhetik belső világukat, vágyaika

A gyermekrajz üzenet: képi nyelven megírt beszéd. A kisgyerek soha nem rajzol fölöslegesen, fölöslegeset. Mindig oka van firkáján a formáknak és a színeknek.
A gyermekrajzokban ugyanúgy megnyilvánul érzelmi-akarati élet, az önmagáról alkotott kép, a világhoz való viszonyulás, a közösségi igény, és a belső késztetések, mint a felnőtteknél a kézírásban, érzéseiket. Ugyanolyan lenyomat, mint az írás: test és lélek egyaránt benne van.





2011. május 28., szombat

gondolatok - képek

A természet a gyógyítója minden betegségnek
            Hippokratész


Öt perc kedvesség egy nap boldogságot jelenthet annak, aki szenved, s megmentheti életét.
     Kathy O Beirne.



A legjobb módszer önmagunk felvíditására, ha felvidítunk valaki mást.
Mark Twain

A mély gyökerű fák nőnek magasra.
F. Mistral


Az anyai szeretet természeténél fogva feltétlen.
E. Fromm



Két hatalmas ellensége  van mindenféle bacilusnak.
Az egyik a napfény, a másik a jóízű nevetés.
Eötvös Károly



Az aki még sosem követett el hibát, valószinűleg még sosem próbált semmi újat.
Albert Eistein


A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, ha nem vesszük észre.
Rodin


Lehet, hogy csak egy ember vagy a világon, de valakinek te jelented a világot.
G.Márquez



Életerőnket nem őrízhetjük meg tiszta levegő, tiszta víz, egészséges táplálék és tiszta gondolatok nélkül.
Gandhi

A szeretet mindenekelőtt a csendben való figyelem. Szeretni azt jelenti, hogy figyelsz.
Antoine de Saint-Exupéry



Csak a szeretetet lehet vég nélkül osztogatni úgy, hogy közben mégsem fogy el.
Anna M.Lindbergh

Móra Ferenc....

MÓRA FERENC
(1879-1934)
Móra Ferenc életében is a legnépszerűbb magyar írók közé tartozott; hatvan évvel a halála után még mindig az; nyilván így marad a jövőben is. Móra Ferenc könyveit jó olvasni: az olvasó gyönyörködik, néha együtt izgul a hősökkel, közben mosolyog, bár érzi, hogy tragédiákról van szó. Az olvasó szívébe zárja az írót. Ha az irodalmi érték a szeretetreméltóság - márpedig ez is irodalmi érték lehet -, akkor Móra Ferenc helye a legelsők között van. És talán nincs is még egy író, akinél annyira elválaszthatatlan egységben jelenik meg a derűs szelídség és a meg nem alkuvó, kemény férfiasság. És amúgy egész mellékesen, alighanem ő a legnagyobb magyar ifjúsági író. És ez önmagában sem kevés. De Móra ennél sokkal több.
A szegénységből érkezett, egy örökösen pénzgondokkal küzdő kiskunfélegyházai szűcs fia volt. Nehéz körülmények közt tanult, de sokat tanult, mert kisgyermek korától művelt ember akart lenni. Ehhez a családban jó hagyományok adódtak. A szegény szülők lelkesedtek negyvennyolc emlékéért, Kossuthért, Petőfi költeményeiért. Volt Mórának egy tizenöt évvel idősebb bátyja, Móra István, aki tanítónak ment, de közben költő, néprajztudós volt, akinek verseit és cikkeit szívesen hozták a szegedi újságok; még színdarabot is írt serdülő leányok számára, amelyet bemutattak. Tehát ha nem is volt igazán híres költő, az alföldi városokban ismert és tisztelt irodalmi embernek számított. Ő biztatta és a korai években segítette hamar tehetségesnek bizonyuló öccsét.
Móra Ferenc költőnek indult, gimnazista korában nemcsak az önképzőkörben tűnt ki, hanem egy félegyházi újság közölte is a diák írásait, s így az Alföldön, bátyja nyomában, már az ő neve is ismert kezdett lenni, amikor a fővárosban még senki sem tudott felőle. De csak húszéves korában volt anyagi. lehetősége, hogy beiratkozzék a budapesti egyetemre. Természetesen tanárnak indult, de az már meglepő, hogy nem irodalmi vagy nyelvi szakra ment, hanem földrajz-természetrajz szakosnak. Minden izgatta: a természettudomány is. Ebből származott az első komoly kellemetlensége. Amikor vidéki tanár lett, igyekezett tanítani a korszerű természettudományt, csakhogy főigazgatója Darwint bűnözőnek és a darwinizmust bűnnek tekintette. És ha egy természetrajztanár a haladó természettudományról mert beszélni tanítványainak - annak nem volt többé helye az iskolában. Móra ez időben Szegeden tanított, ott kellett búcsút mondania az iskolának. De ott maradt Szegeden, és szegedi maradt mindvégig, akkor is, amikor budapesti lapok ünnepelt munkatársa volt, s egymás után jelentek meg könyvei a fővárosban. Szeged szeretettel fogadta be. Előbb újságíró, s habár újságíró is maradt haláláig (a legkitűnőbb magyar publicisták egyike), hamarosan a Somogyi Könyvtár és a Városi Múzeum szolgálatába áll. Igazgatója Tömörkény István, aki barátságába fogadja. Ennél jobb főnököt, irodalmi és tudományos útmutatót nem is kaphatott volna. Összebarátkozik Pósa Lajossal, akit egy időben a magyar gyermekirodalom klasszikusának tartottak. Pósa ugyan már életében sem volt igazán korszerű, művei hamar elavultak az időben, de kitűnő szervezője volt az ifjúsági irodalomnak, és híres lapja, az Én Újságom sok írónak adott lehetőséget jó ifjúsági irodalom kialakítására. Móra miközben könyvtáros és muzeológus, és egyre kitűnőbb szakértője a régészeti ásatásoknak, szorgalmas munkatársa Az Én Újságomnak, és egyre jobban feltűnik ragyogó stílusa következetesen ellenzéki hangú vezércikkeiben, amiért közvetlenül az első világháború előtt a Szegedi Napló főszerkesztője is lesz. Egyelőre mint költő, ifjúsági író és politikai újságíró lesz országos hírű. Politikai álláspontja a polgári radikalizmus, ami Magyarország akkori urainak igen veszélyesen hangzik. Móra már az első világháború előtt is kapott felségsértési pert a nyakába; később, az ellenforradalom idején nemzetgyalázás címen is bíróság elé állították. Egész politikai életét a börtön árnyékában töltötte, de valahogy mindig megúszta. Még a bírákat is megvesztegette szeretetre méltó egyénisége.
De már az első világháború előtt egyre népszerűbb ifjúsági regényei közé becsempészett egy kitűnő politikai szatírát. Megírta híres állatregényét, a Csilicsali Csalavári Csalavért (1913), amely, ha akarom, lebilincselő gyermekmese, ha akarom, a magyar feudalizmus gyilkos erejű persziflázsa. Ebből már bárki meghallhatta, hogy Móra, a szép mesék és a gyönyörködtető gyermekregények írója, az érzelmes hangú költő - jelentékeny regényíró lesz.
Az is lett. De közben volt a háború, és közben voltak a forradalmak. A polgári radikális Móra rokonszenvvel áll a Tanácsköztársaság mellett. Ezért az ellenforradalom idején kezdetben üldözött ember (életét és szabadságát az mentette meg, hogy a szegedi rendőrkapitány lelkes olvasója volt, és nagyon szerette Móra humorát). De közben - még a háború alatt - hirtelen meghalt Tömörkény, és nem is volt más alkalmas utód a könyvtár és a múzeum élére, mint a kellő nagy műveltségű Móra, aki a szakmában Tömörkény tanítványa volt. Így hát vidéki atyafiságos módon elintéződött, hogy Móra maradjon csak a tudományos intézmény élén, húzza meg magát, írjon humoros műveket, és nem lesz bántódása.
Akkor következett a remekművek közel másfél évtizede. Móra vidéki munkatársa lett a budapesti haladó polgári Világ című lapnak, majd amikor azt betiltották, utódjának, a Magyar Hírlapnak. Akik akkoriban már újságolvasók voltak, emlékezhetnek, hogy mennyire várták hétről hétre a Móra-cikkeket, amelyek humorba és csillogóan szép stílusba csomagolva mondották ki azokat az ellenzéki igéket, amelyeket az időben büntetlenül alig lehetett megfogalmazni. Móra azonban az írás nagy varázslója: mindent el tud mondani megalkuvás nélkül, és végül legföljebb kisebb botrányok kavarodnak körülötte.
S a csevegő cikkek közé egyre gyakrabban csúsztak a kitűnő, egyszerre drámai és humoros novellák. Amit Tömörkény kezdett a maga sajátosan fanyar derűjével, azt folytatja Móra tündérien csillogó derűvel: kitárja az alföldi szegény emberek világát.
Akkor is a nagyok között volna a helye, ha csak rövid írásait írja. De már közvetlenül az első világháború után jelentkezett egy regénnyel, A festő halálával (későbbi címe: Négy apának egy lánya). Ha felületesen olvasom, humoros regény; ha megértem: tragikus társadalom- és lélekrajz. Írni és szerkeszteni tudása itt már teljes fegyverzetével jelentkezik. És azután megírja főművét, az Ének a búzamezőkről-t, a magyar falu örömeinek és bánatainak lírai finomságú, kitűnő lélekrajzzal formált, hősök nélküli hőskölteményét, a legszebb magyar regények egyikét (1927). De adós volt még a nagy történelmi regénnyel. Sokáig készült rá, végre 1932-ben megjelent az Aranykoporsó, amely egy lírai szerelmi történet köré felvetít egy szükségképpen elmúló, hanyatló erejű társadalmat. Ez a regény a haldokló ókor látomása a haldokló polgári világból tekintve.
Volt egy kisregénye, a Hannibál föltámasztása, amely oly erőteljesen pellengérezi ki az egész Horthy-korszakot, hogy szerkesztő barátai lebeszélték a közlésről: ebből már nem kellemetlensége, hanem baja származik. El is tette jobb időkre. Csak a felszabadulás után (tizenöt évvel az író halála után) jelent meg. Jelentékeny írás, odatartozik írója főművei közé.
Ez az élet szakadatlan önemésztő munkával telt el, pedig Móra gyenge testalkatú volt, régóta lappangott benne a tüdőbaj. Egyre többet kellett gyógyhelyeket keresnie. Holott legszívesebben családja körében élt: példás családapaként élte le életét, a végső években gyönyörűséggel élvezte nagyapa voltát. Évei azonban megszámláltattak. Ötvenöt éves volt, amikor megölte nem a régóta fenyegető tüdőbaj, hanem egy váratlan és gyorsan kifejlődő rák.
Gyászolta az ország, de a temetésén nem akadt neves férfi, aki méltó gyászbeszédet mert volna mondani fölötte. Túl gyanús ember volt a közkedvelt író. Ő maga mindig megúszta a kellemetlenségeket, de senki se tudta, milyen kellemetlenség éri, aki jókat mond róla.
De halála pillanatától fogva nemzeti klasszikus, méghozzá olyan klasszikus, akit nemcsak tisztelnek, hanem széles körökben olvasnak is.
Forrás:Mek iif

Móra Ferenc

2011. május 26., csütörtök

Kezdődik a nyár...

nyár napsütés

Elmúltak a fagyosszentek..... mától  nyár van...


Májusi mondóka


Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.

Mint az áldozócsütörtök

Olyan lesz őszi időtök.

Pünkösd-napi esésre

ne várj áldást vetésre.

Május hava hűvössége A gazdának üdvössége

  Az ultraibolya sugárzás

- Láthatatlan rövid hullámhosszú sugárzás az ultraibolya fény, a napenergia része. 1801-ben fedezte fel Johann Wilhelm Ritter, amikor azt vizsgálta, hogy a színkép különféle tartományaiból származó fény milyen hatással van a fényérzékeny ezüst-kloridra. Észrevette, hogy az ibolya tartomány felé egyre intenzívebb a hatás, és még azon túl is erősödik. Az ultraibolya sugárzást így jelentős vegyi hatása árulta el.

A Napból érkező ultraibolya sugárzásban három tartomány különböztethető meg: az UV-A, UV-B, és UV-C.
Biológiai hatások és mellékhatások
A látható fényhez legközelebb a 320-400 nm-es UV-A tartomány esik. Ez a fény jótékonyan hat az emberi szervezetre, elősegíti a csontképződést és a pigmentképződést, azaz a barnulást. Az UV-A fény hiánya az angolkórnak nevezett csontfejlődési rendellenesség kialakulásához vezet. Mivel az üveg az UV-sugárzást kiszűri, nem lehet ablakon keresztül napozni. Régebben ezért kvarcüvegből készítették némely gyerekkórház ablakait, amely átengedi az ultraibolya fényt. Az erre rászoruló gyerekeket a kvarcüvegen keresztül napoztatták. Napjainkban már mesterséges fényforrások, kvarclámpák, szoláriumok is képesek pótolni a Nap sugárzását. Ezek azonban nemcsak az UV-A, hanem az UV-B tartományba eső sugarakat is kibocsátanak.
A legfontosabb az UV-B sugárzással tisztában lenni, mivel ez okozza a leégést és nagyrészt ez felelős a bőrrák kialakulásáért is. Az UV-B sugárzás akkor is veszélyes lehet, ha kvarclámpából vagy a szoláriumból származik. A 280-330 nm-es UV-B hullámokat rendes körülmények között elnyeli a Föld 18-25 km magasságban lévő ózonrétege, de kiszámították, hogy a légkör ózon tartalmának egy százalékos csökkenése az UV-B sugárzás két százalékos növekedéséhez vezethet. Az ózonpajzs évmilliók alatt alakult ki a magaslégköri gázokból éppen az ultraibolya sugárzás hatására. Amikor a Nap élénkebb működése miatt nőtt az ultraibolya sugárzás erőssége, nőtt a sugárzást elnyelő ózonréteg vastagsága is, így a földi élőlények nem voltak kitéve az ártalmas sugárzás hatásainak. Ez az kényes egyensúly azonban az ember működésének hatására felborult.
Az elmúlt évek kutatásai bizonyították, hogy az ózonpajzs a sprayk hajtógázaként, légkondicionálók és hűtőgépek hűtőfolyadékaként hasznosított, klórt tartalmazó vegyületek, a freonok hatására jelentős mértékben megvékonyodott. A freonok agresszív gázok, mert a szél felhajtóerejénél fogva a magaslégkörbe, elsősorban a sarkok fölé jutva az ózon bontását követően további reakciókban újraképződnek, és így újabb és újabb ózonmolekulákat bontanak szét. Így a földfelszínhez érkező ibolyántúli sugárzás egyre hevesebb, ezért - főként a déli féltekén, illetve a sarkok közelében - egyre több helyen észlelik az ultraibolya fény káros biológiai hatásait is.
Az UV-B sugárzás, a túl sok napozás bőrrákot idézhet elő, a legjobb esetben is a bőr korai ráncosodása, elöregedése lehet az eredménye. Ausztráliában az elmúlt évtizedben 20%-kal nőtt a bőrrák okozta halálesetek száma! Az UV fény az immunrendszerre is káros hatással van, csökkenti a szervezet védekező erejét.


A májusi többnyire borongós időszak után a lelkünknek jóleső érzés a napsütés.
Azonban ilyenkor fokozott óvatosság szükséges, hiszen a hiúságunk nagy kárt tud okozni a szervezetünkben.
A meggondolatlan napozás következménye súlyos és fájdalmas bőrégés lehet.
Fontos megjegyezni, hogy bőrünk örökké emlékezni fog az egy-egy leégés során szervezetünkbe jutó sugárzás mennyiségére, így az idő múltával egyre könnyebben jöhetnek elő a sugárzás okozta elváltozások.





2011. május 25., szerda

virágok...

májusi reggel... virágok

A Föld mosolya a virágok...





..egy novella...

Szép Ernő: Kis cikk a szeretetről

Egyszer egy privát ember otthon, magában, az asztalnál ülvén, lekönyökölt jobbkarjára, öklére tette a fejét és eltűnődött maga felől meg a világ felől. Maga elé gondolta a világot: milyen rendesen, nyugodtan járnak, beszélnek, tesznek-vesznek az emberek, mintha mind éltek volna már egyszer és mindent kitanultak volna és most már mindennel tisztában lennének. Ijedten érezte a privát ember, hogy ő először él és elgondolta, milyen különös is az, hogy ő utánozza a többi embert, éppen úgy öltözködik ahogy ők, éppen úgy beszélget, éppen úgy vélekedik és éppen úgy érez mindent, mint a többi emberek. Elgondolta gondolkodásában, hogy az ő véleményei és érzései nem is az övéi, csak elmajmolta a többi emberektől. Mentegette magát maga előtt, hogy hát belecsöppenvén az előtte ismeretlen világba, s a többi ember közt nevelődvén, nem tehet róla, hogy olyan lett, mint mindenki. De értelme nem győzött csudálkozni és lelke nem győzött nyugtalankodni. A privát ember eltűnődött azon, milyen módon beszél és milyen módon bánik a többi emberekkel, akik közt az életét tölti. Elképzelvén magát a többi ember közt, rosszul érezte magát és mert végtelenül önző volt, jól szerette volna magát érezni. Válogatni kezdett azok között a megfoghatatlan holmik közt, amikkel a lelkét teliszedte volt tapasztalatlanságában s amelyeket nehezére esett mindig magával hurcolni. Irigység... gyűlölet... harag... megvetés... utálat... Mindezek fárasztották, kikívánkoztak a lelkéből, de a lelke fenekén ott volt a szeretet, az leülepedett, leragadt, hozzá nőtt a lelkéhez, szinte egy volt vele.

Ejnye, a lelkem meg a szeretet nagyon összeszűrték a levet, legjobb lesz ez az érzés, a többit szórjuk ki, menjenek szélnek. Én tehát az embereket szeretem, gondolta magában a privát ember. Én hát jó leszek mindenkihez és nem erőlködök többet, hogy úgy érintkezzem az emberekkel, ahogy szokás ezen a világon, hanem mindent úgy mondok és úgy csinálok, ahogy diktálja a lelkem. Én most már csakugyan én leszek az én életem minden pillanata az én életem lesz. Hiszen csak egyszer élek. Először is minden embertársamat tegezni fogom, mert mindenkit szeretek, akit pedig szeretünk, annak úgy esik jól mondani: te. Nem fogom köszönésnek a kalapom fölemelni a fejemről, hiszen ennek semmi értelme nincs, hanem megölelem az ismerőst, akivel találkozom. Ha szép gyermeket látok az utcán, lehajolok, megcsókolom. Ha a méregtől ordító embert látok, nekiszaladok és megcsiklandozom a hónaalját.

Ha két ember összevész, közéjük állok és addig hízelgek nekik, míg kibékülnek egymással. Ha egy nőt találok a sétány padján, bánatos arccal nézvén le a porba, mellé ülök és bemutatkozás nélkül megkérem, mondja meg, mi a baja, hátha meg tudom vigasztalni. Ha a vendéglőben éjfélkor egy férfi magában ül egy asztalnál és tekintete hazátlanul bolyong a többi asztalon, a mennyezeten, az ablakon, a sótartóba dugott fogpiszkálók sűrűjében, a szivarja hamuján és észreveszem, hogy sóhajtott, - az asztalához lépek, felajánlom neki, hogy melléülök, beszélgessünk, ne legyen egyedül. Minden idegenre, aki az arcomba néz, rámosolygok, hogy mosolyt lásson...

Még sok mindent végzett el így magában a privát ember és angyali derűvel orcáin, frissen dobogó szívvel, tündéri könnyűséggel lelkében ment el hazulról. Ahogy az utcára kiért, megpillantott egy urat, aki szórakozottan ment át a kocsiúton, a háta mögött pedig vadul tülkölt egy autó. A privát ember odaszaladt, félrerántotta az urat és gyöngéden szólott rá: Drága embertársam, miért nem vigyázol, mikor a kocsiúton mégy? Az úr összehúzta a két szemöldökét, egyet lépett hátra, végigmérte a privát embert és keményen rákiáltott: Hol őriztünk együtt disznót?


/Szép Ernő (Huszt, 1884. június 30.Budapest, 1953. október 2.) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő. Nevét ma egy drámaírói díj viseli./

2011. május 24., kedd

álmokról...

Az álom szabadság s a szabadság álom.
(Sütő András)
 
Weöres Sándor : Legyen álmod...

Takaród hadd igazítsam,
puha párnád kisimítsam,
legyen álmod kerek erdő,
madaras rét, bokor ernyő.


Koós Attila : Embernek maradni

Könnyű takaró legyen ma álmod,
Ne váltsd meg még ma ezt a világot.
Csak magadban őrizd a szelíd csendet
és az embert, kit ember szerethet.

Könnyű kívánság legyen ma párnád,
Ne légy ma megváltó, csak őrizd álmát
Annak ki melletted piheg, s ha rezzen,
szíved melegével takard be csendben.

Könnyű takaró legyen ma álmom,
felejtés csillagát két tenyerembe zárom,
s mintha imádkozna az éjszaka felettem,
hallgatom csönded, s csöndembe rejtem.






A Csoda mindig halkan érkezik.
(Szepes Mária)

Sötétben állunk néha, magunk se tudva, hogy kerültünk belé.
Csak meresztgetjük a szemünket, csak tapogatódzunk, bi-
zonytalankodunk. És a szívünk hüledez... De mennünk kell...
S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a vesze-
delmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén, nem érezzük,
hogy egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. VEZET.
(Gárdonyi Géza)

Olvasni annyi, mint egészen egyedül lenni valakivel.
(Márai Sándor)