kedvencünk a kávé....

A pörkölt kávéból készült italt az emberek többsége az egész világon kedveli, és naponta fogyasztja élénkítő hatása, kellemes íze és aromája miatt. A kávéfogyasztásról azonban gyakran egymásnak ellentmondó kutatási eredmények, vélemények látnak napvilágot, így nehéz eldönteni, hogy naponta mennyi kávé fogyasztása lenne a legideálisabb számunkra.

A kávé felfedezésével kapcsolatban többféle történet is ismert, de annyit biztosan tudunk, hogy karrierje a XV. században kezdődött az arab világban. Az első kávéházak a kocsmák mintájára működtek; a kávé mellé dohányt és kábítószert is kínáltak. Az első európai kávéház Velencében nyílt meg, a magyarországi fogyasztás elterjedése pedig a török uralom idejére tehető. A történelemből számos ismert ember volt a kávéivás elkötelezettje, például Voltaire, Balzac, Shakespeare és Stendhal.

A kávécserjének több mint 70 faja, ezen belül pedig számos változata ismert. A legjelentősebb három faj a Coffea arabica, a Coffea liberica és a Coffea robusta - a legjobb minőségű kávé az arabica fajtából készíthető. A kávé aromáját a pörkölés során keletkező illékony vegyületek és az italban lévő karbonsavak minősége határozza meg: a 2-metil-valeriánsav csokoládés, a piroszőlősav pedig karamelles aromát biztosít. A kávéban lévő alkaloidok közül a koffein a legjelentősebb és egyben a legismertebb is (az alkaloidok nitrogénatomot tartalmazó, jelentős élettani hatást kiváltó, növényi eredetű vegyületcsalád).

A koffeintartalmú élvezeti szerek (kávé, tea, kóladió, maté tea) közös jellemzője, hogy olyan növényi részekből készülnek, amelyek koncentráltan, a klorogénsav nevű vegyülethez kötötten tartalmazzák az említett hatóanyagot. A jó minőségű kávéfajták koffeintartalma 1-1,5% között van; minőségi követelmény, hogy a pörkölt kávé szárazanyag-tartalmában 1%, vagy ennél több koffeinnek kell lennie. A le nem bomlott klorogénsav ingerli a gyomor nyálkahártyáját, ezért a kisebb koffeintartalmú és a nagyobb klorogénsav-tartalmú kávéból készült ital gyengébb minőségűnek számít. Az arab kávéfajtákban kisebb a klorogénsav-tartalom (0,8-1,2%), ezért jobb a minőségük, míg a robusta fajtákban ez az érték már körülbelül 4%.
A szervezetünkbe jutó koffeint a májban található, citokróm nevű enzim bontja le. A lebomlás folyamatának ideje az enzim aktivitásától függ, ezért van akinél hosszabb, van akinél rövidebb idő alatt zajlik a lebontás. A folyamat során a kakaóban is megtalálható teobromin képződik (ez a vegyület a koffein frissítő és hangulatjavító hatású rokona). A kávé húgysavvá oxidálódva végül a veséken keresztül távozik.

A koffein élettani hatásai

A koffein mértékletes fogyasztás esetén növeli a teljesítőképességet és frissességet, éberséget biztosít számunkra, a ritkán, alkalmanként kávézóknál pedig fokozza az anyagcserét. Kávéfogyasztást követően fokozódik a szívműködés, ezáltal nő a pulzusszám és emelkedik a vérnyomásunk (1-3 óra alatt átlagosan 5-10%-kal). A koffein ezenfelül vizelethajtó hatású, mert tágítja a veseereket, a víz és bizonyos ionok visszaszívódását viszont gátolja (ez az oka annak, hogy a legtöbb helyen a kávé mellé vizet vagy ásványvizet is felszolgálnak). A koffeint a gyógyszeripar is hasznosítja például a fejfájás elleni tabletták hatóanyagaként, vagy az asztma, a szívgyengeség és a morfiummérgezés kezelésére.