"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. május 31., péntek

419 évvel ezelőtt ezen a napon történt

Velencében meghalt Tintoretto itáliai festő.

Tintoretto a manierista festészet legnagyobb mestere. A reneszánsz kompozíciós  törvényeinek alkalmazása még kötik az előző korhoz, de a merész rövidülések, a szenvedély, a döbbenetes fény-árnyék hatások már a manierizmusra utalnak, és Tintorettót a barok előfutárává teszik.

Nagy képzelőerővel és dinamikus természettel megáldott ember volt, hatalmas, mozgalmas, drámai festészet volt a célja, a kompozíció megalkotása és az alakok elrendezése erős oldala volt, ebben nemcsak Michelangelo művészetének ismerete, hanem a relief-szobrász Jacopo Sansovino működésének figyelemmel kísérése is segítette.
Már pályája kezdetén érdekelték a színek mellett a fényhatások, az ábrázolandó jelenetet egy színpadszerűségen helyezte el és próbálta ki a világítási körülményeket.
 Függőképei Európa majdnem minden nagyobb gyüjteményében láthatók. A kánai lakodalmat ábrázoló pompás képe a velencei Sta Maria della Salute templomban van, egyéb képei főleg a velencei képtárakban, a párisi, madridi, drezdai és bécsi muzeumokban. Jól van képviselve a budapesti országos képtárban Krisztust és a házasságtörő nőt ábrázoló nagy képével (104. sz.). - Fia, Robusti Domenico (1562-1637) is több falképet festett a velencei doge-palota nagy termében; leánya, Marietta pedig (1560-90) szintén ügyes
festőnő volt.   A kánai lakodalmat ábrázoló pompás képe a velencei Sta Maria della Salute templomban van, egyéb képei főleg a velencei képtárakban, a párisi, madridi, drezdai és bécsi muzeumokban. Jól van képviselve a budapesti országos képtárban Krisztust és a házasságtörő nőt ábrázoló nagy képével.
 
 Fia, Robusti Domenico (1562-1637) is több falképet festett a velencei doge-palota nagy termében; leánya, Marietta pedig (1560-90) szintén ügyes festőnő volt.  


 
Az Utolsó vacsora c. festmény leírása: Az óriási terem mennyezete alatt angyalok alakjaiból sűrűsödő fényes felhők kavarognak, a Krisztust körülvevő aurából és az apostolok glóriájából vakító fény árad, s nyugtalanul lobognak a mennyezetről belógó lámpák lángjai. A fantasztikus fényhatás és a merész kompozíció Tintoretto egyik legnagyobb művévé avatja ezt a képet  /Wikipedia/

Május 31- Dohánymentes világnap

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1986-tól május 31-ét dohánymentes világnappá nyilvánította, abban bízva, hogy a dohányzással kapcsolatos halál megelőzhető.

Statisztikai adatok szerint körülbelül 1,3 milliárd ember dohányzott a földön 2008-ban, az előrejelzések szerint 2020-ra ez a szám megduplázódhat, s az új dohányosok 80 százaléka a fejlődő országokban él majd. Naponta több mint 13 ezer ember veszti életét a dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben, évente mintegy ötmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira. A cigaretta több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz, ezért a mértéktartó dohányzás is káros az egészségre. Napi öt szál cigaretta elszívása akár háromszorosára is növelheti a szívroham és a tüdőrák kialakulásának veszélyét, s még a passzív dohányzás is káros.

A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi évtizedben.

A dohányzás története a Kr. e. 5000–3000 évre nyúlik vissza, a Dél-amerikai indiánok már ekkor használták a dohányt, mint élvezeti cikket. Európába Kolombusz jóvoltából jutott el a dohányzás kultúrája, és a 15-16. században vált népszerű szokássá a férfiak körében. Kontinensünkön hamar értékes csereeszközzé vált a dohány, és fellendítette a kereskedelmet. Elterjedéséhez az vezetett, hogy a kereskedővárosok földjei már kevésnek bizonyultak a dohánytermesztéshez, így a telepesek elkezdtek nyugat felé terjeszkedni, népszrűsítve a dohánytermesztést. 
Hazánkban állítólag a török hódoltság ideje alatt terjedt el a dohányzás. A 17. századból maradtak fenn először olyan erdélyi rendeletek, amiket a dohányzás visszaszorításának érdekében hoztak. A dohányzás káros hatásai már a 17. században kiderültek, ennek ellenére az egész világon elterjedt ez a szokás.
 /füstölgő/


2013. május 29., szerda

Sirius csillag - és egy titokzatos afrikai törzs: a dogonok

Égboltunk mintegy 6.000 szabad szemmel látható távoli csillaga között a Nagy kutya csillagkép fôcsillaga a Sirius. A Nap, a Hold, a Vénusz és a Jupiter után a legfényesebb lámpás az éjszakai égbolton.
Már az ôsi egyiptomiak is tisztelték e csillagot. Az egyiptomi idôszámítás szerint az újév közvetlenül a Sirius elsô hajnali megjelenésével vette kezdetét. Ez minden évben megközelítôen egybe esett a Nilus áradásával.

 A Sirius feltûnése a hajnali égbolton más kultúrák érdeklôdését is felkeltette.

A 19. század elsô felében Friedrich Wilhelm Bessel csillagász felfedezte a Sirius "elsô rejtélyét": a csillag szokatlanul változó saját mozgását. Régen a csillagokat "mozdulatlan"-nak hitték, de Edmond Halley összehasonlítva a Sirius korábbi és késôbbi helyzetét már 1718-ban kijelentette, hogy a csillagok nem mozdulatlanok.
Bessel azonban a Sirius mozgásában apró ingadozásokat fedezett fel, amiket megmagyarázni nem tudott. Bessel gondolkodott és rájött: "Ha a rendszert kettôs csillagnak fogjuk fel, akkor nem meglepô, hogy az egyik csillag mozgását változónak észleljük, hisz e változékonyság, valamint ismétlôdése a két csillag közös súlypontja körüli keringésének periódusában szükségszerû. Ha ezzel szemben a változást egy egyszerû csillagon figyeljük meg, feltételeznünk kell, hogy ez a csillag egy kisebb rendszer egyetlen látható része."
Bessel azt a következtetést vonta le, hogy a Sirius körül egy "láthatatlan" kisérô is kering, amely tömegvonzásával megzavarja a csillag mozgását. Bessel haláláig hitt elméletének igazában, azonban gondolatai csak 1861-ben váltak bizonyossá, amikor Alvan Clark amerikai távcsôkészítô az akkoriban legmodernebbnek számító teleszkópjával felfedezett egy apró fényes pontot a Sirius mellett.
Ettôl kezdve a csillagászok megkülönböztetik a fényes Sirius A-t és kísérôjét a Sirius B-t, mely a fôcsillagot majdnem 50 év alatt kerüli meg elliptikus pályán.
Ezzel megoldódott a Sirius elsô rejtélye.

A második rejtély a Sirius B rejtélye sem váratott sokáig. Gustav Robert Kirchhoff és Wilhelm Bunsen német tudósok 1860-ban fedezték fel a spektrálanalízist. Ezzel lehetôvé vált a távoli csillagok kémiai és fizikai tulajdonságának vizsgálata. A csillagok fényének színképelemzésébôl sikerült megtudni a csillagokban uralkodó nyomást és a felszíni hômérsékletet, és így az elektromos és mágneses jelenségeket is vizsgálhatták.
A Sirius B rejtélye a hômérséklet vizsgálásakor merült fel. A Sirius A hômérsékletét 10.000 Kelvinben határozták meg. Az objektumot a fehér csillagok osztályába sorolták. Kiszámították, hogy a 8,7 fényévnyire lévô csillag a Napnál jóval nagyobb energiát sugároz szét és tömege kb. kétszerese a Napunkénak.
Ezzel szemben a Sirius B, melynek tömege közel azonos Napunkéval, mégis csekély fényt bocsát ki magából, pedig a távolsága megeggyezik a Sirius A távolságával. 1915-ig a Sirius B-t kihúnyó - vörös - napnak vélték, azonban Walter Sydney Adams kimutatta, hogy a csillag hômérséklete megegyezik a Sirius fôcsillag hômérsékletével.
A rejtély abban nyilvánult meg, hogy a Sirius B fénye hatezerszer gyengébb a Sirius A-énál. Ennek csak egy magyarázata lehetett, az, hogy a felszíne jóval kisebb. Ezeket a csillagokat manapság "fehér törpéknek" nevezi a tudomány.
Kicsi a bors, de erôs, azaz a fehér törpéknél a kis méret ellenére óriási anyagsûrûséggel kell számolni. Azóta tudjuk, hogy a Sirius B alig 47.000 km átmérôjû, azonban ebben a "kicsi labdában" a Napunk tömege sûrûsödik össze. Ez azt jelenti, hogy a Sirius B minden köbcentimétere 37 kg tömegû, azaz egy gyûszûnyi e csillag anyagából nálunk itt a Földön 1.500-szor nehezebb lenne mint ugyanennyi platina, mely a Földön a második legnehezebb elem.
Ezzel el is érkeztünk a Sirius harmadik, egyben legnagyobb rejtélyéhez. Arthur M. Young az afrikai népek mitológiájával foglalkozott, ô hívta fel a figyelmét egy Robert K. G. Temple nevezetû amerikai orientalistának egy afrikai törzsre. Temple ekkor kezdett foglalkozni a mai Mali Köztársaság területén élô, egykori szudáni törzsel, a dogonokkal. A dogonok mintegy negyedmilliós népe Timbuktu városától délre, a Bandiagara fennsíkon él. Temple kutatásairól "A Sirius-rejtély" címû 1976-ban megjelent könyvében számolt be.
A dogonok a világegyetem keletkezésérôl a következôképpen vélekednek - írja Temple könyvében: "A teremtés kiinduló pontja a Sirius Digitariának nevezett kísérôje, amely a Sirius körül kering. A dogonok szerint a Digitaria a legkisebb és legnehezebb csillag. Benne van minden dolgok csírája. Saját tengelye és a Sirius körüli mozgása biztosítja a világmindenség teremtô erôinek továbbélését..."
A dogonok még további meglepô dolgokat is elárultak: A Digitaria a létezô "legkisebb dolog", ám egyszersmind a legnehezebb csillag. Anyaga fém, a neve "szagala", fényesebb mint a vas, és olyan nehéz, hogy "földi lény" nem tudja felemelni. Akkora, mint egy ökör kiterített bôre, de 480 szamárrakományt nyom, ami közel 35.000 kg tömegnek felel meg. A Siriusnak a Digitarián kívül még egy kísérôje van, az úgynevezett "emme ya". Ez a csillag nagyobb, de négyszerte könnyebb a Digitariánál. Ugyanolyan irányban és ugyanannyi idô alatt kerüli meg a Siriust, mint a Digitaria, de pályája hoszabb, vagyis jóval távolabb van tôle.
Két francia tudós, Marcel Griaule és Germaine Dieterlen 1950-ben közzétették "Egy Szudáni Sirius-rendszer" címû tanulmányukat, miután 1946 és 1950 között évekig éltek a dogonok között. A két francia tudós az anyaggyûjtés után joggal jelentették ki: "Mindeddig tisztázatlan, mi több, fel sem merült a kérdés, hogy csillagászati eszközökkel nem rendelkezô emberek hogyan ismerhetik szemmel aligha látható égitestek mozgását és tulajdonságait."
/forrás:Ambrus Attila József
a Sirius három rejtélye /

4A dogonok Észak-Afrikában, Maliban, a Bandiagara-fennsík közelében, a Niger-folyó kanyarulatában él. Eredetmondáik által váltak közismertté.

Az UNESCO a világörökség védett részének tartja mind a dogonok évszázados kultúráját, mint természeti környezetüket. A fennsík sziklái között ugyanis van egy barlang, melynek bejáratát a törzs egy tagja őrzi, akit a törzs élelemmel lát el. Ebben a barlangban sok ezer sziklarajz van, melyek a dogonok eredettörténetét mutatják be.

Többek között azt, hogy hogyan érkeznek a Földre az égi tanítók – ezt a találkozást barlangjuk falán örökítették meg. Felvetődik hát a kérdés: egy írástudatlan eldugott törzs honnan tudhat pontos adatokat a világűrről és annak működéséről?

Zichy-föld - Tegethoff hajó sarkkutató útja

140 éve történt, hogy az Osztrák-Magyar  Északi-sarki Expedíció tagjai megpillantották, majd egy sarki tél elmúltával feltárták a Ferenc József föld  szigetvilágát.

A múlt század utolsó harmadának nagyszabású felfedező vállalkozása, a Tegethoff hajó sarkkutató útja Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció néven vált ismertté.
Gróf Zichy Ödön nevét a mai napig őrzi a Föld egy kis darabkája. 

Zichy Edmund/Ödön/Császári és király kamarás, belső titkos tanácsos, főrendiházi tag, műgyűjtő, mecénás, utazó.
A bécsi Oriental Múzeum alapítója.
Könyvek, újságcikkek szerzője a művészet, a turisztika és a közgazdaság területén.
Fiatal korában katonáskodott, 1848-ban Fejér megye főispáni helytartója volt.
   
Az Osztrák-Magyar Északi Sarki Expedíció fő támogatója volt, róla nevezték el a Zichy – földet, amely a Ferenc József - föld egy al - szigetcsoportja Oroszországban, a Jeges-tengerben.


 
"Az európai hajós nemzetek utazóit évszázadokon át lázban tartotta az északi-tengeri átjárók titka. Amikor a magasból, repülőgép nélkül nem lehetett áttekinteni a térséget, bizonytalan volt, hogy létezik-e átjárható vízi út az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra, s ha igen, merre található az.  


Az osztrák–magyar északi sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették, az eredeti cél az Északkeleti átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Ennek a veszélyes vállalkozásnak fő szorgalmazója a bécsi Földrajzi Társaság elnöke, Johann Wilczek gróf volt, aki 40000 forintot ajánlott fel az expedíció céljaira. Magyar részről Zichy Ödön gróf járult hozzá jelentős összeggel. Németországban erős falú, 230 tonnás jégtörőhajót építettek, amelyet vitorlákon kívül száz lóerős gőzmotorral is elláttak. A hajót a lissai tengeri csata győztes osztrák tengernagyáról, Tegetthoffról nevezték el. Parancsnokául az osztrák Weyprecht kapitányt nevezték ki, helyettese Julius Payer főhadnagy lett, aki már részt vett a németek sarkkutató expedícióiban. A vállalkozásnak egyetlen magyar tagja volt, Kepes Gyula személyében, aki az expedíció harmadik legfontosabb résztvevőjének számított./ Kepes Gyula (1847-1924) Kárpátalján, a Bereg megyei Vári községben született. A bécsi egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott, és a diploma megszerzése után az osztrák főváros Rudolf Kórházában dolgozott. Itt érte a megtisztelő meghívás Drasche professzor ajánlására, hogy mint hajóorvos, vegyen részt a szervezés alatt álló osztrák – magyar északi-sarki expedícióban./

 A 21 főnyi személyzet felét gyakorlott dalmát tengerészek közül válogatták ki, a tisztek osztrákok voltak, a gépész cseh, a szakács stájer ember.  Az expedíció sikerrel zárult, a vállakozás résztvevői több mint két évet töltöttek el az északi sarkvidéken gyakran életveszélyes körülmények között.
Az expedíciónak embertelen körülményeket kellett kibírnia kezdetleges eszközökkel felszerelve. A sarki télben a mínusz 50 °C-os hideg átlagosnak volt mondható, ezen a hőmérsékleten csonttá fagyott minden élelmiszerük. A kenyér haraphatatlanná és törhetetlenné vált, kőkeménnyé fagyott; a vajat illetve a zsírt vésővel meg baltával kellett feldarabolni, hogy a főzéshez használni tudják. Telente a higany hetekig meg volt fagyva. Élelmüket főképp az elejtett jegesmedvékből nyerték: az egész expedíció alatt 67-et ejtettek el, de fókára is vadásztak. A személyzet meteorológiai méréseket végzett, vizsgálták a jégmezők mozgását, illetve felderítés és vadászat céljából kutyaszánnal kisebb-nagyobb utakat tettek meg a jégtáblákon. 

forrás:  Untitled Document
mercator.elte.hu "

 

2013. május 28., kedd

Magyar konyha történet

 A magyar konyhaművészet gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza. Ám manapság egyre ritkábban találkozni olyan fogásokkal, amelyek valóban az évezredes, évszázados hagyományos ízeket mutatják meg. Minden ősi fűszerünk egyben gyógynövény is, ízük harmóniája egyidejűleg szolgál testi, érzelmi, gondolati egyensúlyunk megtalálásához.

Az általunk igazán ízletesnek tartott ételekben a pentaton (édes, savanyú, sós, keserű, csípős) ízharmónia jelenik meg, melyből egyik íz sem „lóg ki”, nem válik dominánssá, s éppen ettől élvezetes (pl. gondoljuk az igazi házi húsleves ízeire).

 Az ősmagyarok, a nyugati népeket több ezer évvel megelőzve, ismerték és alkalmazták a szárított hús és tejpor készítését. Így egy ősmagyar lovas bőrzsákjában több liter levesnek vagy tejnek megfelelő élelmet vihetett magával. Alkalmazták az aszalást és a füstölést is. A téli szálláshely körül gabonaféléket termesztettek: árpát, kölest, búzát. A főzéshez bográcsot használtak, a sütéshez nyársat. A kásafélékből, a gabonákból tejben, vízben főtt kásákat, később kerek köveken sütött lepényeket készítettek. Ezek a lepények átmenetet jelentettek a kenyér és a tésztafélék között. Az egyik legrégebbi tésztánk a galuska és a csipetke.
Ételeik ízesítéséhez előszeretettel használtak tárkonyt, csombort, kakukkfüvet, fokhagymát, rozmaringot, zsályát, valamint gyümölcsöket (áfonya, fekete ribizke), és virágokat (ibolya, körömvirág, rózsaszirom).

A magyar konyhában mai napig fontos étel-alapanyag a vöröshagyma, káposzta.

A tej savanyításával nyert kötő-, sűrítő- vagy éppen alapanyagok közül is a magyar tejföl és túró nem csupán számos ételünk nélkülözhetetlen kelléke, hanem egyetlen más világkonyhában nem használatos (tejszínt használnak általában).

Mindmáig egyedülálló pl. a kovászos uborka elkészítési módja, máshol nem készítenek ilyen savanyúságot.

A reneszánsz korban Mátyás király konyhája nagy hatást gyakorolt a konyhaművészetre, előtérbe került az élet élvezete, a finom fogások, ízletes lakomák, fantasztikus borok. Ebből a korból már írásos receptek is maradtak fent.

A török hódoltság korában a magyar konyha visszaszorult Erdélybe, és erdélyi konyhaként élt tovább. Az ásványi só elterjedése a konyhában is az erdélyi sóbányáknak köszönhető.

A paprikát Kolumbusz hozta magával Közép-Amerikából, az ebből készült megőrölt fűszer az írásos emlékek szerint a XIX. Században vált használatossá.

A konyhánkban próbáljuk meg hasznosítani a keleti hagyományokon kialakult táplálkozástudomány (makrobiotika) alapszabályait is, melyek a következők:

A mérsékelt égöv népeinek hagyományos tápláléka a teljes gabonafélék (erőt, energiát adnak), a zöldségfélék (gyógyítanak), a hüvelyesek, a gyümölcsök (méregtelenítenek, frissítenek) és olajos magvak. A hideg éghajlaton természetes a hús és a zsiradék fogyasztás. A gabonát (barnarizs, köles, kukorica, hajdina, búza, rozs, árpa, zab) sütve, főzve fogyasszuk. A hüvelyesek fehérjeforrások (bab, lencse, felesborsó). A gyümölcsnek nyugodtan megehetjük minden részét, kifejezetten használunk vele a szervezetünknek.
Mindig a közvetlen környezetünkben termő táplálékot részesítsük előnyben, mert arra van szükségünk, annak energiái vannak velünk összhangban.
Minden évszakban azt együk, ami éppen terem, legfeljebb természetes módszerekkel tartósított táplálékkal bővítsük étlapunkat.
Figyeljük magunkat, és rájövünk, hogy milyen ételre van szükségünk. Amikor az egyik irányba felborítjuk az összhangot, máris jelez a szervezetünk valamilyen másik oldali élelemre vágyással, amivel ellensúlyozza az eltérést.

A főzéshez jó kedvvel, örömmel álljunk hozzá, mert akkor az ételen is érződik majd, hogy ezt jó szívvel készítették.

Fontos, hogy a rég elfeledett fűszernövények ízét és hatását újra felfedezve, szeretettel és szívesen használják azokat az ételek elkészítésénél, hiszen fűszerezni egészséges és pompás élvezet.

A jól elkészített ételt szívesen enni: egészség és életöröm.

/Forrás: egész-ség,spir.akad./


 
Csombor
Már a 16. századi füvészkönyvek is említik mint fűszer-, és gyógynövényt. Jellegzetes, borsra emlékeztető, fűszeres illatú és ízű növény. Kedvelt aromája miatt általánosan elterjedt.
Íze, illata a borsra emlékeztet, ezért diétás ételek, saláták, fűszerezésére kiváló. Felhasználható burgonya-, káposzta-, gombás ételek, kolbászáruk, vadpácok, mártások, majonéz, ecetes és vizes uborka készítésekor. Mivel csökkenti a felfúvódást, előszeretettel ízesítenek vele babos ételeket.
Használatával vigyázni kell, mert erős aromája keserűvé teheti az ételt. Csak a főzés végén kell az ételhez keverni. A diétás főzésnél nagyon hasznos a feketebors pótlékaként. Gyomorerősítő, görcsoldó, étvágygerjesztő, bélféregirtó, felfúvódást gátló hatása van.

2013. május 27., hétfő

Szemünk egészsége

A szem a legfinomabb és legérzékenyebb szervünk, melyet a legtöbbet használunk a nap folyamán, így könnyen elfárad.



A szem naponta átlagosan 300 ezerszer végez mozgást. Ezek lehetnek lassúak, például, amikor olvasáskor a sorokat követed, de lehetnek villámgyorsak is, amikor az autóablakban elsuhanó tájat figyeled. Az összes napi mozgást mindössze hat izom végzi, melyek magát a szemgolyót is mozgatják, valamint a látás élességéért A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?
A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.

A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.

A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.

Szemtorna

A szem tornáztatása nem vesz igénybe túl sok időt, viszont mindennapos alkalmazásával a szemet mozgató izmok jó kondiban tarthatóak, és megelőzhető a szem elfáradásának következtében kialakuló fejfájás is.
  1. Lazítsd el a szemed és bámulj a messzeségbe. Igyekezz gondolataidat is a távolba juttatni, hogy agyad is elszakadhasson a szokásos tevékenységeidtől. Maradj így legalább fél percig.
  2. Ha tévét nézel, vagy számítógép előtt ülsz 5-10 percenként hunyd be a szemed tíz másodpercre, hogy szemgolyód felületét megfelelő mennyiségű folyadék fedje be. A kiszáradt szem viszket és fáj, valamint hajlamosabb a gyulladásokra is.
  3. Ha szemüveget viselsz, óránként masszírozd át orrgyöködet, és közben tarts becsukva a szemed. Ha leveszed a szemüveget, hunyd be a szemed és hagyd, hogy megszokja, hogy nem kell a dioptriához alkalmazkodnia, mielőtt újra kinyitod. Felvevésnél is ugyanígy járj el.
  4. Nézz ki az ablakon és válassz ki négy tárgyat. Szép lassan járj végig rajtuk szemeddel úgy, hogy fejed közben ne mozgasd.
  5. Minden este hunyd be a szemed öt percre, és mozgasd szemgolyód egyik irányból a másikba, majd vissza. Ugyanezt tedd meg fentről lefelé, majd lentről felfelé. 


Az ásítás



Az ásítás a legrejtélyesebb jelenségek egyike. Szinte minden gerincesnél megfigyelhető, de az élettani funkciója még a mai napig sem teljesen tisztázott. Az ember rendszerint akkor ásít, amikor fáradt vagy álmos, ezért sokáig arra gyanakodtak, hogy az ásítás kiváltó oka az agy oxigénhiányos állapota. Hippokratész már i. e. 4. században felvetette, hogy az ásítás arra szolgál, hogy az ember kiűzze az agyából a rossz levegőt, és növelje benne a jót. Ennek elterjedt modern változata, hogy az ásítás hozzájárul a vér oxigénszintjének emeléséhez és a szén-dioxid-szint csökkentéséhez.

Ez az elmélet mára bizonyítottan megbukott. Egyrészt mérésekkel igazolták, hogy az ásításkor - a gyors levegővétellel - kevesebb oxigén jut a szervezetbe, mint a normál légzéskor. Másrészt kísérletek sorát végezték, ahol csökkentett oxigéntartalmú és szén-dioxidban dús levegőt lélegeztettek be, és egyszer sem növekedett az ásítás gyakorisága. Arról nem is beszélve, hogy ma már tudják, hogy a 11. héttől kezdve a magzat is ásít az anyaméhben, ahol ily módon semmiképp sem juthat plusz oxigénhez.

Az ásítás hűti az agyat?
Az egyik legújabb elmélet szerint az ásítás célja, hogy hűtse az agyat. Andrew Gallup, a Princeton Egyetem viselkedéskutatója kimutatta, hogy az ásítás gyakorisága évszakoktól függően változik, és az ember kisebb valószínűséggel ásít, ha a külső hőmérséklet meghaladja a testhőmérsékletet. A Frontiers in Evolutionary Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez az évszakos különbözőség arra utal, hogy az ásítás az agyhőmérséklet szabályozásának egyik módja.


A tanulmány során egy téli időszakban az arizonai Tucsonban arra kértek 80 találomra kiválasztott gyalogost, hogy nézzenek meg ásítozó emberekről készült képeket, és azt figyelték, vajon ásítani kezdenek-e válaszul. Ugyanezt a vizsgálatot elvégezték nyáron is. A képek láttán résztvevők fele ásított télen, és csupán negyede a nyári időszakban.

Az eredményekből a kutatók arra következtettek, hogy az ásítás hűti az agyat. Ez elsőre furcsán hangzik, hiszen úgy lenne a logikus, ha az agyat inkább nyáron kellene hűteni. A kutatók elképzelése szerint azonban az ásítás az agyat hőcsere által hűti, a rendszer pedig nem működik egy forró nyári napon.

Az ásítás ragadóssága
Amikor a fenti kísérletben a kutatók ásítós képeket mutogattak a vizsgált személyeknek az ásítás kiváltására, azt a régóta ismert jelenséget használták ki, hogy az ásítás ragályos. Mindenki számára ismert, hogy ha ásítoznak az ember körül, vagy akár ha csak beszélnek az ásításról, hamar átragad a többiekre. Az ember ásítani kezd akkor is, ha csak olvas az ásításról, vagy ásító emberek képeit nézegeti.
A ásítás ragályosságát idáig az embernél, a csimpánzoknál és néhány majomnál, valamint a kutyáknál figyelték meg. Az, hogy miért ragadós az ásítás, egyelőre ugyanúgy tisztázatlan, mint maga a funkciója. A kutatók elképzelése szerint az ásítás - a ragadós nevetéshez és síráshoz hasonlóan - közös élmény, amely erősíti a társas kötődést. Molly Helt, a Connecticuti Egyetem klinikai pszichológusa úgy véli, hogy ez a viselkedés képes oldani a stresszt egy élénken figyelő csoportban, és segíti a nyugalom érzésének elterjedését a csoportban.
/forrás: origo tudomány /részlet/

Babonák és hiedelmek

az ásítással kapcsolatos hiedelmek és magyarázatok szinte kultúránként, vallásonként eltérőek... Az elegáns és merev francia kultúrában két ember egyidejű ásítása azt jelentette, hogy egyetértenek abban, amiről beszélnek. Az angolok szerint az ásítás az ördög műve. A gonosz szellemek ugyanis így jutnak be szájon át a testbe. Azért kell eltakarni a szájunkat, hogy megállítsuk őket.
 Egy másik változat szerint   ásításkor azért kell a száj elé tenni a kezet, mert az ásítással eltávozhat az ember lelke a testéből.

2013. május 26., vasárnap

Gyermeknap





"Azért mert szerettek, jöttem a világra.
S lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek engem igaz szeretettel!
A kincsetek vagyok, pici kincs, de Ember!"

Rabindranath Tagore : A gyermekek világa...

Szeretnék egy zugot gyermekem szívének tündérvilágában.
Tudom, hogy a csillagokkal beszélget, és az ég lehajol hozzá, hogy megsimogassa:
szelíd felhők és szivárványok szórakoztatják.
Ők, akik szótlannak és mozdulatlannak tettetik magukat,
millió mesével odalopóznak az ablakához, és ezüsttálcákon ragyogó játékokat hoznak.
Szeretnék a gyermekem lelkének országútján menni, ahol nincsenek határok.
Ahol a történelemben ismeretlen királyoknak apródok visznek céltalan üzeneteket;
Ahol az Ész a törvényekből papírsárkányt csinál, a szél a hátára veszi és felrepül vele,
s az Igazság megszabadítja minden bilincsétől a Tényeket.





2013. május 25., szombat

Hegyek óriása - Erőss Zsolt

Sorsa nem a hegyekről szólt, hanem arról, hogy mindig van tovább, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény.



Erőss Zsolt a legnagyobb magyar hegymászó volt. A kijelentés nem kérdéses, ha megnézzük az eredményeit. A világ 14 nyolcezer méter feletti csúcsából megmászott tízet. Kettőre már műlábbal jutott fel, amely világviszonylatban is jelentős teljesítmény. A veszélyes Nanga Parbatot (8125 méter) pedig teljesen egyedül, háttércsapat nélkül, új úton mászta meg, ezzel kivívva Reinhold Messner elismerését is. Pedig az élő alpinistalegenda nem sok ember teljesítményén lepődik már meg. Mellesleg pedig Erőss volt a Föld legmagasabb csúcsának, a Mount Everestnek első magyar meghódítója, habár erre az eredményére ő sosem volt annyira büszke.

De Erőss Zsolt mégsem a fentiek miatt volt a legnagyobb magyar alpinista. Hanem mert ő a szó legklasszikusabb értelmében volt hegymászó. Erőss akkor is ugyanígy járta volna a hegyeket, ha a hegymászás senkit nem érdekelne rajta kívül, ha nem foglalkoznak vele a lapok, nem érdeklődnek iránta az emberek.

Számára nem a hírnév volt a lényeg, hanem a mászás maga. Az a semmihez sem hasonlítható élmény, amit a magashegyek közt él át az ember, ahogy méterről méterre emelkedve kiszakad a színes és zűrzavaros világból, és belekerül egy olyan rendszerbe, amelyben egyszeriben letisztult, érthető és világos lesz minden. Nincsenek színek, csak a hó fehérje és az ég kékje. Csak a fent van és a lent, és az ember egyetlen feladata a kettő közti mozgás. Ez pedig maga a teljesség.

Nem meggondolatlan volt, vagy fanatikus, hanem elkötelezett. Elkötelezett a teljes élet iránt. Amputációhoz vezető balesete után megkérdeztem, nem értékelte-e át az életét, nem gondolja-e, hogy valami nyugodtabb hobbit kellene választania. Zsolt értetlenül nézett rám. „Azt gondolod, hogy úgy jártam a hegyeket évtizedeken át, hogy nem vettem észre, ez veszélyes? Mindig tudtam, hogy mivel jár a hegymászás. 

Elkötelezettsége vezette akkor is, amikor nekiveselkedett, hogy műlábával újra megtanuljon járni. Nem panaszkodott, nem gondolta, hogy szerencsétlen lenne, nehezebb sorsú, mint kétlábon élő embertársai. Annyit látott, hogy megint előtte áll egy nagy feladat, amelyet meg kell oldania. Célja azonban nem az volt, hogy újra megtanuljon járni, hanem hogy visszamehessen a hegyek közé.

Előadásait ezrek látogatták, mert szavaiból nem saját nagyszerűségének tudata sugárzott, hanem a szeretet aziránt, aminek él.

Nem gondolta, hogy valaha tett volna bármit, amivel a többiek fölé kerekedett volna. Egyszerűen csak élt. Tudta azt is, hogy az élethez hozzátartozik a halál, ezzel lesz kerek a történet. Így most csak annyi történt, hogy Erőss Zsolt teljessé tette életét, felmászott a hegyek közé, és tovább emelkedett a szokásosnál.

/részlet, Földes Péter/-Index 
Erőss Zsolt tovább emelkedett a szokásosnál/

Orbán napja - május 25.

Szent Orbán, a fagyosszentek utolsója, a szőlőművesek, valamint a velük közös érdekű kádárok és kocsmárosok félve tisztelt patrónusa, egyike a népies kalendárium főalakjainak. Ő az, aki a fürt-kezdeményeket megvédhette azzal, hogy nem hozott fagyott május 25-én.



"Ha Orbán  nevet, a  szőlő sír" "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő"
"Amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz"

Az ország több pontján is sokáig étt az a szokás, hogy Orbán napon azzal biztosították be a háziasszonyok, hogy vége legyen a hidegnek, hogy egy seprűvel először a tűzhelyről, majd az egész házból szimbolikusan kikergették Orbánt. Létezik ennek folytatásaképpen olyan hiedelem is, miszerint a megsértett Orbán az, aki egy nagy zsákból kiengedi május végén a legyeket, amelyek hatalmas mennyiségben térnek utána vissza az emberek bosszantására.
 

Szent Orbán

Európa szinte minden táján ismerik és tisztelik Szent Orbánt. Számos borvidéken, főként Franciaországban és Németországban a legfontosabb borvidéki szentkén tartják számon. Hazánkban is nagy tiszteletnek örvend, mint a szőlőt védő szent. Olyannyira, hogy a tiszteletére szentelt legnagyobb torony Kassán áll.

Orbán pápa születésének ideje ismeretlen, 222.-ben I. Callixtus halála után választották a római gyülekezet püspökévé, vagyis pápává (222-230). Ugyanebben az évben koronázták császárrá Alexander Severust, aki a kereszténységet nem üldözte, s bár törvényi helyzetük nem változott, de lényegében a keresztények ez időben teljes háborítatlanságot élveztek. Szent Orbán munkásságáról szinte semmit sem tudunk, nem ismerjük halálának körülményeit sem, de a békés korszakból következően valószínűleg természetes halállal hunyt el.

A középkori hagyomány szerint Ő rendelte el, hogy a mise áldozati kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék, ezért kehellyel, vagy szőlőfürttel szokták ábrázolni. Részben ezért is választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Az Orbán napja (május 25.) körül hűvösre forduló idő az épp virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni. Az országban a szőlőhegyeken sok helyen találkozhatunk szobrával, de templomot és kápolnát is szenteltek tiszteletére. Ha Orbán megvédte a termést a fagytól, borral vendégelték meg a gazdák a szobrot. Ha fagykáruk lett kikapott a szobor, megvesszőzték, sőt le is köpték.

Orbán pápa földi maradványai több mint hat évszázadon át Rómában nyugodtak. Az Szent Orbán-ereklyét 849-től 1771-ig az elzászi szőlővidéken található Erstein városka kolostorának templomában őrizték. Ekkor terjedt el Orbán tisztelete az egész nyugati világban. 
 
Andrássy gróf 1771-ben Rómában járt. A tokaji aszúbort iszogatva került szóba, hogy e neves magyar borvidék nem minden évben terem aszú készítésére alkalmas szőlőt, és hogy a tavaszi fagyok milyen nagy károkat okoznak. Állítólag ekkor ajándékozta az egyházfő a magyar grófnak Szent Orbán teljes ereklyéjét. Elzászból átszállították Monokra, ahol Andrássy ekkor épült kápolnájában helyezték el. Az ajándékozási okirat névre szóló és hiteles. /Mád honlapja/

 
 




2013. május 23., csütörtök

Eltűnt magyar hegymászók

 Kangchenjunga.JPG


A Kangchenjunga (vagy SewaLungma) a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa, magassága 8,586 méter. A Himalájában található, India és Nepál osztozik rajta. A Kangchenjunga jelentése kb: "A hó öt kincse", tekintve, hogy öt csúcsa van, közülük négy 8,480 méter fölé nyúlik. (Magyar kiejtése: "Kancsendzönga".) 1852-ig őt tartották a világ legmagasabb csúcsának.

A Kangchenjunga-t először 1955. május 25-én mászta meg Joe Brown és George Band, egy brit expedíció keretében. A britek tiszteletben tartották Szikkim (India egyik állama, itt található a hegy) lakosainak azt a hitét, hogy a csúcs szent hely, s ezért a csúcs előtt néhány lábnyira (egy láb kb 30 centi) megtorpantak. Azóta is a legtöbb sikeres expedíció betartja ezt a hagyományt.
A Kangchenjunga-t hosszú hegygerincek támasztják meg, nagyjából észak-dél, kelet-nyugat irányba futva, egy gigantikus X-et formázva.

Eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter, a Kancsendzönga-expedíció két csúcsmászója ereszkedés közben, 8000 méteres magasságban.

A több ezer méteres magasságban az oxigénhiány okozza a legnagyobb megterhelést a szervezetnek, hiszen a páratartalom, a vér oxigénszaturációja és a mínusz 30 fokos hideg nagyon eltér attól, amelyhez egy európai szervezet hozzá van szokva - fejtette ki Petrekanits Máté, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tudományos munkatársa az MTI-nek.

A szakember annak kapcsán beszélt minderről, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter, miután hétfőn sikeresen megmászta a Kancsendzöngát, a lefelé vezető úton eltűnt.

"A hegymászók keményen edzenek ezekre az extrém körülményekre, azonban ehhez a szervezetet igazán csak abban a magasságban lehet hozzászoktatni és azt is csak nagyon hosszú idő alatt. Az ott élő emberek évezredek alatt akklimatizálódtak a több ezer méter magasban lévő klímához, amelyhez a hegymászóknak csak néhány napjuk, esetleg hetük van hozzászokni" - mutatott rá az orvos.

Az extrém magasságban fellépő oxigénhiány következtében alapvető életfunkciók is károsodnak, és ez nagyon nehézzé teszi a mászást. A szervezet a végsőkig próbálja biztosítani az agy megfelelő keringését, így a többi szervhez, például az izmokhoz - amelyek működése az elsők között áll le - már nem jut megfelelő mennyiségű oxigén. "Ilyenkor először csak vánszorogni tud az ember, később már azt se. Borzasztó lehet, ha a sportoló valamilyen formában érzékeli, hogy kellene mennie, de az agya már hiába adja ki a parancsokat, az izomzat képtelen teljesíteni a feladatot" - mutatott rá a kutató.

A rendkívüli hideg is nagyon megterheli a szervezetet és óriási energia-befektetéssel jár, valamint azt is nehezen értelmezi az agy, hogy itt a napsütésben nem hűteni, hanem fűteni kell a szervezetet.

A szakember kifejtette: nagyon egyénfüggő, hogy valaki mennyi ideig képes életben maradni ilyen szélsőséges körülmények között. "Függ ez az egyén edzettségétől, felkészültségétől, izomtömegétől és a szív keringési mutatóitól is, mert az izomban levő energiaraktárak, a máj vagy bármely szerv, amely ebben tud segíteni, nagyon behatárolja azt, hogy mennyire tűri a szervezet ezt a megpróbáltatást" - hívta fel a figyelmet Petrekanits Máté, aki szakértőkre hivatkozva úgy fogalmazott: két napnál tovább nem valószínű, hogy túl lehet élni ilyen megterhelő körülmények között. 

forrás:delmagyar.hu

Erőss Zsolt Magyarország legeredményesebb hegymászója, 2013 májusáig tíz 8000 méter fölötti csúcsot mászott meg (összesen 14 ilyen van), legutóbb néhány napja jutott fel a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára. A tegnapelőtt meghódított Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. Erőss Zsolt első nyolcezres hódítása 1999-ben a Nanga Parbat (8126 méter) volt, amelyet egy addig ismeretlen útvonalon mászott meg.
2002-ben oxigénpalack nélkül mászta meg a világ legmagasabb csúcsát, a Csomolungmát (más néven Mount Everestet), ezzel ő volt az első magyar, akinek sikerült felérnie a csúcsra. Egy évvel később egy kilencfős csapattal felért a Gasherbrum II. 8035 méter magas csúcsára, 2005-ben a K2-t támadta, 8300 méterre jutott. 2006 "tavaszán nagy nehézségek árán sikerül expedíciónknak kijutnia a nepáli Dhaulagirihez" (8167 m), és bár nagyon esélytelenné vált a csúcsmászásuk, neki mégis sikerült.
2007 nyarán a magyar hegymászás legsikeresebb expedícióját hozták össze: megmászták a Gasherbrum I-et (8068 méter) és a Broad Peaket (8047 méter). 2008 tavaszán felért a Föld ötödik legmagasabb pontjára, a Makalu csúcsra. Egy évvel később felért a 8156 méter magas Manaszlura. 2011-ben részt vett a "Magyarok a világ nyolcezresein" című expedíciósorozaton, ekkor feljutott a Lhoce 8516 méter magas csúcsára.
A 26 éves Kiss Péter a Magas Tátrában ismerkedett meg a hegyekkel, 18 évesen kezdett hegyet mászni és barlangászni. Korábban szenvedélyes teljesítménytúrázó volt, 2003-ban és 2004-ben is elnyerte az Év teljesítménytúrázója díjat. Azóta az Alpok összes négyezer méter feletti csúcsát megmászta.

2013. május 22., szerda

Az aura

Már a legősibb kultúrák hittek abban, hogy testünket valamiféle finom energiamező veszi körül. Ezt bizonyítják azok a sziklarajzok, amelyek fénykörben megjelenő figurákat ábrázolnak.
Több ezer éve érzékelnek szellemi beavatottak fényt, szint, emberek körül.  Különböző kultúrák másként nevezik ezt az energiamező jelenséget. Az indiai kultúrkör Pránának hívja, mint minden formán átáramló életenergiát. A kínaiak kétpólusú /yin-yang/ erőről a Csí-ről beszélnek.

Az egészséges aura úgy veszi körül a testet, mint egy második bőr. Nagyszerű dolog, és több funkciója is van. Az energiamező színe árulkodik aktuális lelki-testi panaszainkról. Ha a körülöttünk lévő energiamező sötét színű, biztosak lehetünk benne, hogy komoly harcok dúlnak a lelkünkben.
Az erős, ragyogó színek azt jelzik, hogy az ember teli van energiával. Ha tompák a színek, vagy matt az aura, akkor valószínűleg kevés az illető energiája, vagy valamilyen problémával küszködik.


Ha fáradtnak, lehangoltnak érezzük magunkat, mindenképpen tartózkodjunk tehát minél több időt a természet és a fák közelében, és kerüljük el a ránk negatív hatást gyakorló emberek társaságát.




Az ember is energia! Testünk önmagában nem nyújt látványos bizonyítékot e tény felől, ha azonban finomabb frekvenciákon keresgélünk, rájövünk, hogy testünket egy bámulatba ejtően összetett és kifinomult energiaréteg veszi körül. Ez az aura vagy emberi energiamező. Az aura elbűvölő komplexitásáról és szépségéről majd minden nép ősi tanaiban tesznek említést, a nyugati társadalmakban azonban csak a huszadik század vége felé kezdtek el behatóbban foglalkozni ezzel a témával, és hiánypótló műveket is csak nemrég kezdtek el közölni.
Aura és betegség

Az aurát alkotó energia rendkívül finom összetételű, ennél fogva bármilyen testi-lelki átélés nyomot hagyhat benne; ez fordítva is igaz, auraműködésünkbe beavatkozva változást érhetünk el abban, ahogyan tapasztalatainkat és a minket körülvevő világot megéljük. Ilyen értelemben mind a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, mind pedig a destruktív érzelmek és gondolatok vezethetnek a csakrák energiaműködésének torzulásához.

2013. május 21., kedd

A porcsinrózsa kedves virágai a rózsára hasonlítanak

1


A porcsinrózsa az egyik legkedveltebb erkélyen tartható növény.   Elénk színű virágai folyamatosan nyílnak.

A napsütéses nyári napok szép virága
 

    Azon kevesek közé tartozik, akik jól bírják a forróságot és nincsenek különösebben nagy igényeik, mégis igazán mutatósak tölcsér alakú virágaikkal, melyek a halvány rózsaszíntől kezdve a sárgán át a bordóig nagyon sokféle színűek lehetnek

Egy testmozgással töltött óra két órával növeli meg az élettartamot.

A rendszeres jógázás kedvező hatással lehet a szívritmuszavar leggyakoribb fajtájával küzdő emberek állapotára - derült ki egy amerikai tanulmányból.

A jóga a keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében.

A jóga célja a testi és a szellemi erők felébresztése. 

Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr. e. 1200 és 1500 között írtak. Az első írott emlék Patandzsáli, a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik. A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett.

Jóga a gyakorlatban

A régi jógik hite szerint ahhoz, hogy az ember harmóniában legyen önmagával és környezetével, össze kell hangolnia testét, elméjét és lelkét. Ennek módja a jóga három fő összetevőjében rejlik: gyakorlatok, légzés és meditáció.
A jógapozíciók vagy ászanák olyan gyakorlatok, melyek célja a gerinc, a mirigyek és a belső szervek megfiatalítása. A különböző pozíciók elősegítik az egészség javítását és a betegségek leküzdését. A pránájamák speciálisan kifejlesztett légzőgyakorlatok, amelyek növelik a tüdő kapacitását, és több oxigénhez juttatják a szervezetet. A tudatos légzés segít leküzdeni a stresszt, és ellazítja a testet.A meditáció ellazít minket és növeli a koncentrációs képességet. Tudatosabbá és éberebbé tesz minket a bennünk és körülöttünk történő dolgokkal kapcsolatban.


A jóga mindenekelőtt gyakorlati út, amelyen mindent magunknak kell elérnünk és megvalósítanunk. Senki sem adhat nekünk egészséget, boldogságot, elégedettséget. Ezeket sem megvásárolni, sem külső eszközökkel elérni nem lehet. Bennünk rejlenek és csak saját erőfeszítésünk gyümölcseként találhatunk rájuk és valósíthatjuk meg azokat.

Egyes kutatók szerint egy testmozgással töltött óra két órával növeli meg az élettartamot.
Igazán hatékony "orvosság"!

Május 21-én született Breuer Marcell

A lakberendezés legfontosabb eleme a bútor, az ember mindennapi életének, legszűkebb környezetének kelléke, s mint ilyen gazdagon tükrözi a benne lakó ember életmódját, életszínvonalát.

Egy-egy bútor elárulja kora szokásait, a szempontokat, amelyek szerint kialakították őket, mesél a kor technikai és művészi alkotómódszereiről.

1902. május 21-én született Breuer Marcell   ‒ vagy ahogy világszerte ismerik: Marcel Breuer ‒ a 20. század egyik legnagyobb hatású modernista építésze és bútortervezője.


 breuer-marcellBreuer Marcellt Európában formatervezőként, Amerikában tanárként és építészként ismerik. Breuer elsőként használt acélcsövet bútoraihoz, amivel eleinte nem aratott kereskedelmi sikert. Később az avantgárd divatossá tette ezt az anyagot.  Marcel Breuer kettős konzolos székét először egy 1930-as kiállításon mutatták be: minden idők egyik legjelentősebb csővázas bútordarabját még ma is gyártják. A lábaknál és a karfánál is konzolos kialakítású bútordarabot akkoriban különösen nehéz lett volna bármely stílusirányzatba besorolni. Maga Breuer is „stílus nélkülinek” titulálta.


 
Breuer - akit barátai Lajkónak becéztek - Pécsett született 1902. május 21-én. Alsó és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1920-ban a bécsi Művészeti Akadémián kezdett szobrászati tanulmányokat, de egy félév után Weimarba utazott, ahol a Bauhaus műhelyében Walter Gropius tanítványa lett. 1925-ben mesterlevelet kapott, és az iskolával együtt Dessauba költözött, ahol az iskola asztalosműhelyének tanár-vezetője volt. Ekkor tervezte első csőszékét, amely ismertté tette nevét. 1928-ban átköltözött Berlinbe. 1932-ben készült el első kivitelezett épülete Wiesbadenben. 1933-ban egy párizsi nemzetközi pályázaton két első díjat is nyert, és Zürichben elkészült két lakóépülete, mely az új elvek mintaszerű megvalósítását tükrözte  

1934-ben hazaköltözött Budapestre. Fischer Józseffel és Molnár Farkassal társulva I. díjat nyertek a Budapesti Nemzetközi Vásár tervpályázatán és Várnai Marian bevonásával a szegedi Országos Társadalombiztosító Intézet-kórház tervpályázatán. A Mérnöki Kamara azonban nem vette fel tagjai közé, így építészi tevékenységet nem folytathatott. 1935-ben Angliába ment, ahol F. R. S. Yorke-kal dolgozott, majd 1937-ben Gropiusszal együtt meghívták az USA-ba, a Harvard Egyetem építészeti fakultására tanárnak. Magántervezői gyakorlatot is folytatott Gropiusszal, 1941-től pedig önállóan. 1946-ban megvált az egyetemtől és New Yorkban önálló irodát indított. Az ötvenes években Párizsban is nyitott irodát. 1947-ben tanácsadóként tevékenykedett a Buenos Aires-i és a bogotai egyetem építészeti fakultásainak újjászervezésénél. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává avatta. 1981-ben halt meg New  Yorkban.

Amerikában mindig sokra tartották és nagyra becsülték művészetét. Halála évében, 1981-ben retrospektív kiállítást és emlékülést rendeztek a tiszteletére a Whitney Múzeumban, majd 2002-ben centenáriumi kiállítást születésének századik évfordulójára a Saint John's Art Gallery-ben. 1968-ban az American Institut of Architects aranyéremmel tüntette ki, s ugyanebben az évben a budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatta.

forrás: építészfórum
 

2013. május 20., hétfő

Kutya Világkiállítás és szamár szépségverseny

Magyar kutya lett a világ legszebbje..

A Bottom Shaker My Secret nevű óangol juhászkutya /Jimmy/ lett a budapesti Kutya Világkiállítás első helyezettje. A magyar kutya hetven ország tizennyolcezer nevező állata közül bizonyult a legszebbnek.



  Szamár szépségverseny Somogy megyei Rád pusztán:
 A szamárszépségverseny győztese Imre herceg lett.

  A zsűri az értékelésnél a többi között figyelembe vette  a járásukat, a testtartásukat és fejformájukat, de azt is, hogy mennyire "kezesek", azaz valóban rácáfolnak-e a csökönyösséget velük társító tévhitre

A szamár története

A mai szamarak őse az afrikai vadszamár, amelynek három alfaja ismert: az atlanti, a núbiai és a szomáliai változat. Háziasítása mintegy 4-6 ezer évvel ezelőtt történhetett, vagyis később, mint a lóé. A szamár a domesztikáció során soha nem töltött be akkora társadalomformáló szerepet, mint az az egyéb nagyállatfajok esetében történt. A val - amely meghatározó volt az emberi civilizáció kialakulásában - a szamár nem vetekedhetett sem gyorsaságban, sem erőtermelésben, ezért elsősorban a gyengébb adottságú szegényebb helyeken terjedt el, és főként a forgalmas kereskedelmi útvonalak mentén mint egy-egy vándorkereskedő málhásállata jutott el egyre távolabbi vidékekre.
A Magyarországon ma megtalálható szamárállomány már több évszázada él itt a Kárpát-medencében.


Mondások:



  • Okos enged, szamár szenved.
  • Ha a hajcsár változik is, ott marad a nyereg a szamáron.
  • Ha ló nincs, szamár is jó.
  • Áll, mint szamár a hegyen.
  • Eltűnt, mint szürke szamár a ködben.
  • Áll, mint Bálám szamara.
  • Bőg a szamár, eső lesz.

  • " Áll, mint Bálám szamara."- akkor mondjuk, ha valaki ismeretlen okból megmakacsolja magát.
     


    Benedek Elek - A ló és a szamár

    Egyszer Jézus Krisztus a Földön jártában-keltében át akart menni egy folyóvízen, de nem volt sem híd, sem palló, de még egy csónak sem, nem tudott általmenni. Néz erre, néz arra, hol találna segedelmet, hát ott legelész a folyó partján egy ló s egy szamár. Mondja Jézus a lónak:
    - Te ló, vígy át a vízen!
    - Nem viszlek én - felelte a ló -, éhes vagyok, ennem kell.
    - No, ha enned kell, egyél örökké, de sohase lakjál jól!
    Aztán a szamárhoz fordult, azt kérte:
    - Vígy át a vízen, te szamár!
    Mondta a szamár:
    - Én jó szívvel, éhes vagyok ugyan én is, de majd jóllakom azután is.
    A szamár szépen átvitte Jézust a víz túlsó partjára, s akkor Jézus azt mondta neki:
    - No, te szamár, megáldlak, hogy még a szemétdombon is jóllakjál.
    S íme, úgy lett, amint Jézus mondotta. A ló, ámbátor éjjel-nappal eszik, sohasem tud egészen jóllakni, a szamár pedig minden gizgazzal, bogáncskóróval, s ha egyebütt nem talál eleséget, a szemétdombon is jóllakik.  

    Híres szellemhajók

    A tengerészek a mai napig találkoznak kísértethajókkal a nyílt tengeren.

    http://toptens.inLady Lovibond

    Nem véletlenül mondogatják a vén tengeri medvék, hogy a nők balszerencsét hoznak, ha a fedélzetre lépnek. Az angol Lady Lovibond 1748. február 13-án, pénteken süllyedt el a Goodwin-zátonynál, az angliai Kenttől keletre. A homokzátony és környéke veszélyes hajózási útvonal, apálykor több hajóroncs maradványa is feltűnik egy-egy régi szerencsétlenségre emlékeztetve.


    A Lady Lovibond tragédiáját azonban nem egy baleset, hanem szerelmi dráma okozta. A legenda szerint a vitorlás kapitánya, Simon Peel és ifjú neje, Amanda az esküvőjüket ünnepelték a hajón, Londonból Portugáliába tartva. A szép arába azonban az elsőtiszt, John Rivers is beleszeretett. Rivers féltékenységében megölte a kormányost, majd maga vette kezébe az irányítást és a hajót egyenesen a zátonyoknak vezette. A balesetet senki sem élte túl. A Lady Lovibond roncsai azonban nem kerültek elő, ötven évvel később, 1798. február 13-án azonban egy kapitány látni vélte a sértetlen szkúnert, sőt, a fedélzeten mintha az ünneplőket is hallotta volna. A legenda szerint azóta a szerencsétlenség minden ötvenedik évfordulóján feltűnik a szellemhajó, utoljára 1948-ban látták a Lady Lovibondot.

    Carroll A. Deering
    A Carroll A. Deering egy kereskedelmi hajó volt, amely Új-Anglia és Brazília között szelte a tengeri mérföldeket. Utolsó útjára Maine felé Rio de Janeiróból indult 1920. december 2-án, miután kipakolta a rakományát. 1921. január 31-én azonban a parti őrség bukkant a sérült ötárbócosra Cape Hatterasnál, Észak-Karolinában egy homokpadra futva - 600 kilométernyire a hajózási útvonalától.


    http://toptens.in
    A fedélzeten csak két macskát találtak a matrózok, az étel a konyhában elkészítve, az asztalok a legénységnek megterítve, de az embereknek semmi nyoma. A Carroll A. Deering személyzetének eltűnéséről több legenda is szárnyra kapott: például, hogy kalózok támadták meg a vitorlást, hurrikán csapott le a szkúnerre vagy fellázadt a legénység a kapitány ellen. De az igazságra eddig még nem derült fény.



    Forrás: AFPKaz II
    A Kaz II esete akár a Mary Celeste modern története is lehetne. Néhány évvel ezelőtt, 2007. április 18-án egy gazdátlan vitorlás katamaránt fedeztek fel Ausztrália közelében. A tízméteres Kaz II fedélzetén elvileg hárman tartózkodtak, ők azonban nyomtalanul eltűntek, hollétük a mai napig ismeretlen.


    A tapasztalt legénység - a tulajdonos és két barátja - eltűnése rejtélyes esemény. Amikor a katamaránt felfedezték a motor még működött, sem az értékes laptopok, sem a GPS-ek, sem a búvárruhák nem tűntek el, az étkezőben meg volt terítve. Sem bűncselekményre, sem kalóztámadásra, sem hirtelen viharra nem utalt semmi jel, így a Kaz II története is bekerült a megoldatlan esetek közé.


    /Forrás: Life/

    1498. május 20-án érte el Afrikát körülhajózva az indiai Kálikut kikötőjét Vasco da Gama portugál hajós

     A legtöbbször az államhatalom által szorgalmazott nagy földrajzi felfedezések a 15. század második felében kezdődtek el. A felfedezéseket ösztönözte, hogy a növekvő európai belső áruforgalom nagyobb mennyiségű nemesfémet igényelt (ez az ún. aranyéhség). A kialakult túlzott nemesfém igényen kívül az új kereskedelmi hajóutak feltérképezése is szükségessé vált. Ugyanakkor a felfedezéseket maga a technika és a tudomány fejlődése is elősegítette. Így egyre több hajó hagyta el a spanyol és a portugál kikötőket.

    A felfedezők között találjuk a portugál származású Vasco da Gama nevét is, akit Manuel portugál király bízott meg azzal, hogy nyisson egy másik, Indiába irányuló „fűszer” útvonalat.


    Vasco da Gama
     forrás: National Geographic

    VIDIGUEIRA I. GRÓFJA (szül. 1460 k. Sines, Portugália - megh. 1524. dec. 24. Cochin, India), portugál tengerész, Indiába tett utazásaival (1497-99, 1502-03, 1524) új, a Jóreménység fokát megkerülő tengeri útvonalat teremtett Nyugat-Európa és a Kelet között, s ezzel új korszakot nyitott a világtörténelemben. Tevékenységével elősegítette, hogy Portugália világhatalommá váljék. 

    2013. május 19., vasárnap

    Akiről fagylaltot neveztek el

    1861.  május 19-én született Nellie Melba (1861-1931) ausztrál szopránt eredetileg Helen Mitchell-Porternek hívták. Művészneve otthonának, Melbourne városának a nevéből származik.Ő volt az első ausztrál, aki a zene területén világhírre tett szert.

    Még hazájában fiatalon férjhez ment, egy fia született, s így, családosan újította fel korábbi zenei tanulmányait. Több fellépéssel a háta mögött jött át Európába. Itteni énektanárnője Mathilde Marchesi volt .  Marchesi, amikor először hallotta Nellie Melbát, akkor még Helent, így kiáltott fel: "Végre találtam egy csillagot!" Ő javasolta az énekesnőnek művésznevét is.
    Férjétől külön élt, később el is váltak, miközben volt egy hatalmas szerelmi regénye a Bourbon uralkodóházból származó, nem mellesleg rendkívül jóképű Lajos Fülöp orléans-i herceggel. Az említett herceg, aki egyébként jogosult volt a francia trónra, később a mi József nádorunk unokáját, Mária Dorottyát vette feleségül. A frigy nem volt boldog, ők is elváltak...
      Az egész kontinensen, később Amerikában és egykori hazájában is hatalmas sikereket aratott. Maga Puccini tanította be neki a Bohémélet Mimijét, nagyon jó volt mint Nedda a Bajazzókban s lehetne tovább sorolni nagy szerepeit: Violettát, Desdemonát, Lammermoori Luciát, Lakmét, a Faust Margitját. Mesésen szép szoprán hang, csodás koloratúrkészség, briliáns technika, utánozhatatlan színpadi jelenlét jellemezte olvashatjuk róla egy magyar operalexikonban.
    Az európai nagy operaházak mellett a legerősebb szál Londonhoz fűzte: negyven évig volt a Covent Garden primadonna assolutája. Neve elé írhatta a "Dame" címet, szentpétervári vendégszereplésekor a cártól százezer dolláros gyémánt nyakéket kapott, hatalmas gázsival rendelkezett. Ruhatárát és ékszereit a párizsi Worth-nél szerezte be. Több történet szól arról, hogy elsőbbségét milyen féltékenyen őrizte, ugyanakkor későbbi éveiben kezdő énekesnőket vett a szárnyai alá és segítette kibontakoztatni karrierjüket. 1925-ben Dallamok és emlékek címmel megírta önéletrajzát.

    Hatvankilenc éves korában vérmérgezésben hunyt el. Nagy állami temetése volt. Búcsúztatását abban a melbourne-i templomban tartották, amit az édesapja tervezett és ahol kislányként a kórusban énekelt. Lilydale temetőjében nyugszik. Sírján a Bohémélet Mimijének búcsúszavai olvashatók: "Addio, senza rancor" (harag nélkül búcsúzzunk). 

    Az is az elismerésének egyik módja volt, hogy a kor nagy szakácsművésze, a már életében legendává vált Auguste Escoffier (1846-1935), César Ritz üzlettársa, a francia konyha megújítója két ételt kreált a tiszteletére.


    /forrás : wikipedia.
    zene és gasztronómia  

    A Peach Melba-ban egyesülnek a nyár ízei - könnyű, nagyon gyümölcsös hűsítő finomság.
     Minden tányérra kerül 1 vagy 2 fél barack, 1 gombóc vaníliafagyi és málnaöntet.
    Magbaváló, keményebb húsú barackokat válasszunk. Forróvízbe dobjuk 1/2 percre, hogy könnyen lejöjjön a héjuk, majd félbevágjuk és leválasztjuk a magról. Nagyon sűrű cukorszirupot készítünk (ez csak annyi, hogy jó sok cukorhoz nagyon kevés vizet adunk és felforraljuk) némi málnapálinkával ( vagy triple seckkel megbolondítva. Ebben főzzük 3-5 percig a félbevágott barackokat. Hagyjuk kihűlni, mert hidegen tesszük majd tányérra.
    Málnából öntetet készítünk: a friss gyümölcsöt szitán átpasszírozzuk, és némi cukorral beforraljuk, hogy kicsit sűrűbb legyen. Ezt is kihűtjük.

      



    Tálaláskor a tányérra kerül cukorszirupos barack, vaníliafagylat, málnaöntet. Plusz kevés csokiöntettel, esetleg tejszínhabbal még különlegesebbé tehető. De a csokiöntet el is maradhat.
    Készíthetünk hozzá tésztakosárkát is, vagy ostyakosárkát, és tálalhatjuk abban is - még extrább.
    Mandulaforgáccsal is megszórhatjuk, nagyon finom hozzá.

     

    Az első nő..

     
    A világ történetében először esett meg, hogy egy női hegymászó, a japán Junko Tabei, egyetlen hegyi kísérő segítségével feljutott a Mount Everest csúcsára.








    A japán hölgy angol irodalomból diplomázott, és hazájában a hegymászó klub aktív tagja volt, így a Mount Everest előtt hazájában és Svájcban meghódított minden létező magas hegycsúcsot. Az Everest-expedícióba egy Nihon nevű tévés csatorna felhívása kapcsán nyert felvételt, ahova több száz jelentkező közül a 15 legjobb női hegymászót választották ki, köztük Junko-t. Kőkemény hónapok, és komoly kiképzés előzte meg az utazást, majd a hegymászónők alkotta csapat 1975ben Katmanduba utazott, ahol kilenc serpa vezetésével nekivágtak a nagy kalandnak.
     
    Ugyanazt az útvonalat követték, mint korábban Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay 1953-ban, és május 1-én elérték a 6300 méteres magasságot. Tábort vertek, de nem sokat pihenhettek, mert váratlanul lavina zúdult rájuk, maga alá temetve az összes résztvevőt. Junko is a hó alá került, és 5-6 percre eszméletét vesztette a hó nyomása alatt. Életét a serpák mentették meg, akik kiásták a hó alól. A tragikus kimenetelű, és emberéleteket követelő hózuhatag azonban nem gyengítette meg a japán hegymászónő életét, sőt... 12 nappal a baleset után a világ első (hegymászó)nőjeként Junko Tabei felért a Mount Everest csúcsára.


    Forrás: kép,szöveg dr.Pásztó É.

    Pünkösd

     Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban. Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg. A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását.

    Pünkösdi jelképek

    • Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
    • Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.
    • Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

    Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában.   Pünkösd napjára minden felébred. 

    Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság.
    Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdi királyné járás. A pünkösdi király választás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. Ezt idézi Balassi Bálint verse: 

    "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
    Mindent egészséggel látogató ege,
    Hosszú úton járókat könnyebbítő szele"


      


    2013. május 18., szombat

    Ezen a napon történt- május 18.

    1920. május 18-án született a   lengyel származású Karol Wojtyla, akit a világ egyházi nevén II. János Pál pápaként ismert. A római katolikus egyház történetében ő volt a 264. pápa a sorban, aki a mindössze 33 napig uralkodó I. János Pál pápát követte a Szentszékben.

    A Krakkó melletti Wadowiceben született Karol Wojtyla szellemi képességei ifjúkorában megmutatkoztak. Figyelemreméltó szorgalmával és tudásával kiemelkedő eredménnyel végezte el a gimnáziumot. A középiskola befejezése után a krakkói Jagelló Egyetemen folytatott filozófiai és lengyel filológiai tanulmányokat, melyeket a második világháború kirobbanása miatt kénytelen volt megszakítani.
    1942-ben még német megszállás alatt állt Lengyelország, így csak titokban tudott a teológiai szemináriumokon résztvenni. Az egyház iránti erős elhivatottságának végeredménye végül az lett, hogy 26 éves korában pappá szentelték. Isten szolgájaként lelkigondozással foglalkozott a parókiákon, morálteológiát oktatott az egyetemen.

    1958-ban avatták püspökké Krakkóban, majd öt évvel később érsekké. 1978. október 16-án a katolikus egyházban betölthető legmagasabb címet kapta meg: ezen a napon a Sixtusi Kápolnában összeült konklávé – viszonylag rövid tanácskozást követően – a nem éppen a legnagyobb esélyekkel induló Karol Wojtylát választotta I. János Pál pápa utódjának. II. János Pál pápa néven ő lett az első szláv származású egyházfő.



    II. János Pál  nemcsak a katolikus egyház feje volt, ő  volt az a lelki vezető, aki először a történelemben  az egész emberiség spirituális vezetőjévé vált, a vallásra való tekintet nélkül.

     

    Pünkösd jön...

    Pünkösd napján - a húsvétot követő hetedik vasárnap, vagyis a Jézus feltámadása utáni ötvenedik napon - a Szentlelket és keresztény egyház megszületését ünnepli a katolikus világ. A Jelenések Könyve szerint - vihar és lángnyelvek kíséretében - ekkor szállt le a Szentlélek a Krisztus mennybemenetele (Áldozócsütörtök) után elbizonytalanodott apostolokra, hogy elárassza lelküket, és az evangélium hirdetéséhez szükséges hitet, bátorságot és a nyelvek beszélésének képességét adja nekik.

    Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész („ötvenedik”) szóból származik, mely a szórványban élő kisázsiai zsidóság révén terjedt el, ugyanis a Pészachot (zsidó húsvétot) követő ötvenedik napra esik a Sávout (hetek ünnepe), melyen a zsidók az aratást, a tízparancsolatot és a függetlenné válásukat ünneplik. A pentekosztész tehát eredetileg a Sávout görög neve volt, miként az Új Testamentum is zsidó fesztiválként hivatkozik rá, és csak az evangelizációval, a kereszténység terjedésével vált katolikus ünneppé. A zsidó Sávout és a keresztény Pünkösd között nemcsak a történelmi gyökerek teremtenek kapcsolatot, hanem az eszmeiségük is szimbolikus rokonságot mutat: a zsidók aratás ünnepükön a föld ajándékait, a keresztények pedig pünkösdkor a lélek első gyümölcseit köszöntik.Noha – miként azt St. Irenaeus és Tertullian püspökök munkáiból tudjuk – a pünkösd már az 1. század óta önálló katolikus ünnep, a Szentlélek alászállásának megünneplése Európában csak három évszázaddal később, a keresztények vallásszabadságát elismerő Nagy Konstantin római császár uralkodását követően, a katolikus tanok térhódításával kezdett elterjedni.

    Pünkösdvasárnap – a húsvét időpontjához igazodva – mindig május 10-e és június 13-a közé esik. A római egyház papjai pünkösdkor piros miseruhát öltenek, amely a Szentlélek színe. Itáliában a Szentlelket hozó lángnyelvek felidézésére a templomok tetejéről rózsaszirmokat szórnak alá. E hagyomány, valamint a pünkösdkor hordott piros öltözék miatt - elsősorban Szicíliában (de sokfelé másutt is) - ’Pasqua Rossa’ (Piros Húsvét) az ünnep neve.

    A középkor idején a templomokban a liturgia része volt a bibliai esemény megjelenítése, a későbbi időkben galambot engedtek szabadon, vagy égő kóccsomókat dobáltak szét a „tüzes lángnyelvek emlékére”. A reformátusoknál pünkösdkor vesznek részt először az úrvacsorán a gyülekezet újonnan konfirmált tagjai. Az evangélikus egyház a pünkösdöt ugyancsak a fő ünnepei közé sorolja.
    Pünkösd napján egykoron a balti államokban is elsősorban a termékenységet, tavaszi betakarítást, a nyári munkák megkezdését ünnepelték. Az ünnep legsajátosabb vonása természet tisztelete volt. Pünkösd előestéjén a falusi lányok kirajzottak az erdőkbe, mezőkre, virágokat és zöldeket gyűjtöttek, melyekből koszorúkat fontak. A legények pedig nyírfaágakat téptek, melyekkel az ajtókat, kapukat, boltíveket és a házak nappali szobáit díszítették. A természet erejét ugyanis a fiatal, zöld nyírfákban vélték megtestesülni, és úgy képzelték, hogy a nyírfa ezt embernek, állatnak egyaránt képes átadni, megvédve őket a betegségektől és a rossz szellemektől. A nyírfaágak gyűjtésének másik oka az volt, hogy legyen hol megpihenniük a pünkösdkor hazalátogató holt lelkeknek.

    . A pünkösdi harmatnak varázserőt, jó szerencsét tulajdonítottak: áldást nyert, aki hajnalban a mise előtt mezítláb végigsétált a harmatos kaszálón, az összegyűjtött harmatcseppeket pedig gyógyításra használták.

    Nálunk régi népszokás volt e napon a pünkösdi királyválasztás. A királyt a versenyjátékokon - elsősorban lóversenyen, bikahajszán vagy kakaslövésen - elért eredményeik alapján választották meg, a fiatalabbak bothúzásban mérték össze erejüket. A választott király és a rózsakoszorúval megkoronázott királyné, dicső uralkodása rövid ideig tartott, mindössze a következő év pünkösdjéig. Viszont a megválasztott pünkösdi királyt nagy becsben tartották, tiszteletére díszfelvonulást rendeztek, egy évig nem kellett részt vennie a közmunkában, a legények tisztelettel tartoztak neki, és a kocsmaszámlát sem kellett kifizetnie.

    Az Alföldön elterjedt hagyomány volt a gyerekek faluköszöntő pünkösdölése, vagy a kislányok mágikus termékenységvarázslást szolgáló pünkösdi királynéjárása. E nap reggelén a nagyobb lányok körbefogtak egy négy-öt esztendős kislánykát, akit miután szép ruhába öltöztették, fátyollal felcicomázták, fejére rózsakoszorút tettek, kendővel letakarták, kinevezték pünkösdi királykisasszonnyá, majd körbevitték a faluban. Házról-házra járva énekelték, hogy „Elhozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk a király kisasszonykát (…)” Miután mindenhol megfordultak, a gyereksereg táncra penderült, s hogy a varázslat beváljon, a király kisasszonykát magasra emelve azt kiáltották: „Ekkora legyen a kendtek kendere!”

    Pünkösdkor az asztalra pünkösdi csirke, kakas vagy bárány kerül, a hús mellé köretnek újkrumpli és friss saláta jár. Van, ahol sárga színű édes tésztákat esznek, hogy sárga legyen a kenderük. A barátok egymásnak pünkösdi hímes tojást, vagy koszorúba font kalácsot adnak ajándékba egymásnak. Elterjedt ilyenkor is a komatál, melyet letakarva, mondóka kíséretében, ünnepélyesen adtak át. Kiskomáromban pünkösdi szokás volt az ősszel koszorúba font gesztenyét a ház előtt vagy az utcán elfogyasztani.

    Az időjósok megfigyelték, hogy a pünkösd napján hulló eső nem hoz hasznot, sőt olyan vélekedés is volt, hogy rossz búzatermés várható, ha pünkösdkor esik az eső.



    Piros pünkösd öltözik sugárba,
    Mosolyogva száll le a világra.
    Nyomában kél édes rózsa-illat,
    Fényözön hull, a szívek megnyílnak.

    / Reviczky Gyula: Pünkösd /


    Mi van ma, mi van ma,
    Piros pünkösd napja,
    Holnap lesz, holnap lesz,
    A második napja.
    Jó legény, jól megfogd
    Lovadnak kantárját,
    Hogy le ne tapossa
    A pünkösdi rózsát!
              -
    A pünkösdi rózsa
    kihajlott az útra,
    szedje fel a menyasszony,
    kösse koszorúba.
               -
    ”Pünkösdi köszöntő”
    Víg a Noé kis galambja
    megtért az özönvíz habja.
    Zöld ágat viszen a szájába,
    nyugvást tére le bárkába.
    Én is most mint e zöld ággal,
    e pünkösdi királynéval
    beköszöntök kiáltással:
    légyen az Isten e házzal.
    Szívemből kívánom!

    A Csiksomlyói Búcsú

    „A Csíksomlyói Búcsú több mint katolikus ünnep. Ez a világ magyarságának talán legnagyobb találkozója. A Föld megannyi szegletéből zarándokolnak a magyarok ilyenkor Csíksomlyóra, ahol Nagyboldogasszonyhoz, a Magyarok Nagyasszonyához imádkoznak. A Kis-Sólyom és a Nagy-Sólyom (ma Kis-Somlyónak és Nagy-Somlyónak nevezik) közti nyeregben találkoznak, és évről évre ősi jelképeik, zászlaik alatt lelki vérszerződést, szövetséget kötnek a szkíták, hunok, avarok leszármazottai, azaz a mai, XXI. századi magyarok.


     

    "Messzire vezet a pünkösdi csíksomlyói búcsú eredetének kutatása, amit Daczó árpád Ferenc-rendi szerzetes (páter Lukács) fejtett meg, igen jó érzékkel tapintva rá a magyarság Szent István kora előtti Boldogasszony tiszteletére. A magyarság ma is élő legősibb népcsoportja - a moldvai csángók - nemcsak a Mária-tisztelet okán mennek Csíksomlyóra, hanem azért is, hogy megvárják a napkeltét. A Napba öltözött Asszonyért, akinek lába alatt holdsarló van. Ebben a szép hitben ki ne ismerné föl eleink Nap- és Hold-kultuszát, a végtelen pusztákon vándorló, állattartó nép természethez ragaszkodó hitét.

    Magas kultúrájukra jellemző volt, hogy el tudtak szakadni a csillagos égbolttól és a Napba öltözött Asszonyban felismerték a Boldogasszonyukat, akinek a tulajdonneve Babba, azaz Szép volt. Nem véletlen, hogy a magyarok Szép Szűz Máriának nevezik égi anyjukat. Az archaikus magyar nyelv a Babba Mária elnevezésben csodálatos egyszerűséggel egyesíti az ősi Boldogasszonyt és az új vallás Máriáját. Mindkét hitvilágot magukénak érzik és ennek emlékét őrzi a Kis-Somlyó hegyen álló kegytemplom. A keresztény világban nincs még egy olyan nép, amelynek kultikus élete központjában annyira meghatározó módon állna a Mária-tisztelet, mint a magyarokéban.




    Mit tehet a harmadik évezred magyarsága megmaradása érdekében? Nem feledkezhet meg a Babba Máriáról, arról, hogy a nemzet őt követve élhette túl azokat a viharokat, amelyekben más népek fölmorzsolódtak. Szépen fejezi ki Lukács páter a Csíksomlyóról írt könyvében: ...csak ezen az úton indulhattok el... De csak úgy... ha jól megfogjátok Boldogasszonyotok kezét, hogy aggódó anyai szeretetének biztonságával, és földi képviselőinek a magyar anyák... termékeny kivirágzásával biztosítsátok a jövőt.

    /Kiszely István
    Őseink egyistenhitéről - Magyarul vagyunk keresztények/"