"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. április 30., szombat

II. János Pál...

 Május 1-jén a Vatikánban boldoggá avatják II. János Pált, aki 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján.

.
II. János Pál soha nem szűnő figyelemet és támogatást szentelt a szegényeknek, a társadalom kitaszítottjainak, a börtönben raboskodóknak.
A pápa csaknem három évtizedes munkásságát a béke iránti teljes elkötelezettség jellemezte. Minden erejével a béke megteremtése, megőrzése, védelme érdekében küzdött, akár a világ vezető államfői keresték fel otthonában, a Vatikánban, akár maga tett látogatást a nagyvilágban.

Karol Wojtyła, II. János Pál édesapja, az Osztrák-Magyar Monarchia ötvenedik gyalogos ezredének kapitánya volt. 1905-ben nőül vette Emilia Kaczorowskat, akivel Wadowicebe, a Kościelna utca 7-be költöztek. Lakásuk ablakából látni lehetett a szemközti templom falán elhelyezett napórát és a feliratot: „Az idő elszáll – az öröklét vár”. Első fiúk, Edmund, 1906. augusztus 28-án született. A tehetséges, sportos és jóképű fiú 1930-ban végezte el a Jagelló Egyetem Orvosi Karát. Edmund születése után született egy kislány, aki csupán néhány hétig élt. Legkisebb fiúk, a későbbi pápa 1920. május 18-án született, és június 20-án keresztelték meg a plébániatemplomban.
A kis Karol szülei mély hitéletét látva növekedett fel. Különösen nagy hatással volt rá édesapja imaélete és önfegyelme. Látta, hogy milyen elmélyülten tudott imádkozni, és mennyire sokat várt el önmagától. Évtizedekkel később, már mint pápa így írt erről: „Ifjú éveim elsősorban édesapám személyéhez kötődnek. […] Közelről szemléltem életét, láttam, milyen nagy elvárásokat tudott támasztani magával szemben, és láttam, hogy miként térdelt le az imához. Ez volt a legfontosabb azokban az években, amelyek olyan sokat jelentenek egy fiatalember lelki fejlődésében. Annak az apának, aki sokat követel magától, bizonyos érte­lemben fiától már nem kell követelnie. Az ő életét látva, megtanultam, hogy saját magamnak kell elvárásokat támasztanom magammal szemben, és a saját kötelességeimet kell minél jobban teljesítenem”.
Így tehát Karol már kora ifjúságától kezdve megtanulta apjától az imádságban való kitartást, és a saját magával szemben támasztott magas követelmények szigorú teljesítését.
Karol azért hallhatta meg Krisztus hívását a papságra, mert a hit és az ima már kis korától fogva körülvette a csalá­di házban. „Ezt bizonyos értelemben szüleimnek köszönhetem, különösen apámnak, aki korán megözvegyült – írta II. János Pál. Édesanyámat korán elvesztettem, még elsőáldozásom előtt, 9 éves koromban, ezért nem nagyon emlékszem arra, hogy ő miként járult hozzá a vallásos neveltetésemhez, bár egészen biztos vagyok benne, hogy meghatáro­zóan. Halála után (1929-ben halt meg, 45 éves korában), és bátyám halála után (1932-ben), kettesben maradtunk apámmal. Naponta megfigyelhettem életvitelét, amely nagyon szigorú volt. Foglalkozása szerint katona volt, s anyám halála után még elmélyültebb imaéletet élt. Nemegyszer előfordult, hogy amikor éjjel fölébredtem, apámat térden állva találtam. A plébániatemplomban is mindig így láttam ima közben. Sosem beszéltünk egymás között a papi hivatásról, de apám példája mintegy első, házi szeminárium volt a számomra”.
Wojtyła kapitány folyékonyan beszélt németül, és ezért otthon gondosan megtanította fiának ezt a nyelvet. Együtt olvasták a szentírást és együtt imádkozták a rózsafüzért. „Emlékszem – írja II. János Pál – hogy apám adott egy imakönyvet, melyben volt egy Szentlélekhez szóló ima. Azt mondta, ezt az imát mondjam el minden nap. Azóta mindig igyekszem ezt megtenni. Akkor értettem meg először, hogy mit jelentenek Krisztus szavai, amelyeket a szamáriai asszonynak mondott, hogy az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az atyát. (vö. Jn 4, 23). Apám szavai nagy befolyással voltak rám. Ezeknek akartam megfelelni és Isten valódi tisztelőjévé válni, ezért akartam megtalálni azokat, akik lélekben és igazságban tisztelik őt. Megtaláltam a megváltás közösségét, az egyházat. Ebben az egyházban találtam meg helyemet, a hivatásomat. Egyre jobban megértettem Krisztus megváltói küldetését, ezen keresztül pedig a szentségek értelmét, különösen pedig a szentmise misztériumát. Megértettem, hogy milyen nagy ára volt a megváltásunknak. Mindez még inkább az egyház titka feletti elmélkedésre vezetett.” (Átlépni a remény küszöbét)

2011. április 28., csütörtök

A rózsa


A német költő, Rilke egy időben Párizsban élt. Naponta bejárt az egyetemre egy francia barátnője kíséretében. Útja egy nagyon forgalmas útvonalon vezetett át. A kereszteződésnél állandóan egy koldusasszony tartózkodott. Alamizsnát kéregetett a járókelőktől. Mindig ugyanazon a helyen üldögélt. Mozdulatlan volt, akár egy szobor. Kezét előre nyújtotta, szemét a földre szegezte.
Rilke soha nem adott neki egy fillért sem. Barátnője ellenben gyakran belecsúsztatott a koldus kezébe egy-egy pénzdarabot. Egyszer a fiatal francia nő csodálkozva meg is kérdezte a költőt:
– Te miért nem adsz soha semmit ennek a szegénynek?
– Olyasvalamit kellene adnunk neki, amit nem a kezének, hanem a szívének szánunk – válaszolta a költő.
Másnap Rilke egy rózsabimbóval érkezett. Egyenesen a koldusasszonyhoz ment. A rózsát belehelyezte a kezébe és tovább akart menni. Ekkor azonban váratlan dolog történt: a koldusasszony felemelte a tekintetét, ránézett a költőre, nagy nehezen felkelt a földről, megragadta a férfi kezét és megcsókolta. Majd, a rózsát erősen a szívére szorítva, eltávozott.
Egy héten át nem látta. A másik héten ismét ott ült az utcasarkon, a szokott módon: szótlanul, mozdulatlanul, mint korábban.
– Miből élhetett egész héten át, mikor semmit se kapott? – kérdezte a francia barátnő.
– A rózsából – válaszolta a költő.

2011. április 27., szerda

Anyanyelvünk....



A NET.....


Szállóige, aforizma, közmondás....

A „szállóige” valamely irodalmi, tudományos vagy népszerű mű (pl. film) közismert, gyakran idézett rövid részlete, amely valamilyen bölcsességet vagy fontos gondolatot, vagy valamilyen gyakori élethelyzettel való analógiát fejez ki.
A közmondáshoz és az aforizmához is hasonlít, de az elsőtől eltérően ismert a szerzője, vagy legalábbis a forrása; az aforizma pedig ismert szerzőtől származó bölcsesség, amelynek azonban a szállóigétől eltérően nem kritériuma, hogy közismert, sokat idézett legyen. Az aforizmából szállóige lehet, ha elterjed, közkeletűvé válik.
Ha a túl sok idézéstől elhasználódik, előfordulhat, hogy közhely lesz belőle.

A közmondások a nép ajkán keletkezett sommás iránymutatások. Az bennük a jó, hogy szinte minden élethelyzetre találunk valami odaillő közmondást. Közmondással majdnem minden és annak az ellenkezője is megindokolható. Pl. "Járt utat a járatlanért el ne hagyj!"


SUMÉR VAGY AKKÁD KÖLTŐK

1. Kevés szóval élj: ne fecsegj összevissza!

2. Részrehajló embertől sose kérj tanácsot!

3. Nem érsz célt, ha ügyedet kicsinyíted!

4. Ha bölcs vagy, ésszel élj, jól sáfárkodj a szóval,
okkal nyisd föl a szád, óvatosan beszélj --
igéidet úgy mérd, mint drágaköveket,
melyeknek értéket épp ritkaságuk ád!


5. Sértőt, gyalázkodót messzire elkerülj,
s magad se szólj félvállról senkihez!

6. Maga fejére hoz az szégyent, aki sokat fecseg!

7. Perlekedők közé soha ne vegyülj,
környékét is kerüld el a veszekedésnek!
Cívódásukban bírájukká tesznek,
viszájukban tanúként megidéznek!

8. Ne tégy rosszat ellenségeddel!
9. Rossz tett helyébe jót cselekedjél!

10. Ellenséged iránt irgalmas légy!

11. Soha ne járj a rosszak tanácsán!

12. Kenyeret szelj az éhezőnek,
bort tölts a szomjúhozónak,
a szűkölködőt fölruházzad,
tiszteld az alamizsna-kérőt --
ott fönn az isten, istene örvend,
Samas örvend -- jóval fizet a jóért!

13. Segíts a segítséget kérőn,
tégy jót mindig-örökké!

14. Szolgáidat túlságosan meg ne terheld!

15. Feleségül örömlányt el ne végy --
ezerszámra volt szeretője;
papnőt se végy --
istenére ügyel csak;
szajhát se --
bárkivel bujálkodik;
mindezek csupán bajt hoznak fejedre!

16. Nyelvedre béklyót rakj, szádra lakatot tégy:
a felrobogó szókat tanuld meg visszafogni!
Sok hirtelen beszédet örömest visszaszívnál --
csakhogy lyukas diót ér a kései okosság!

17. Régi példázó mondja:
Neked is át kell menned az alvilág folyosóján.

18. Hogy nyugodt alvásod legyen,
pontosan végezd a dolgodat!

19. Az erős munkája bérét,
a gyönge gyermekei árát eszi meg.


20. Cifrán öltözik, a köszönést se fogadja --
nagyon jól mehet már a sora!

21. Elmégy és elveszed az ellenség földjét --
eljön az ellenség és elveszi a te földedet.

22. Akit szeretsz,
annak igáját is húzod.

23. Gyürkőzz neki --
isten is megsegít.

24. Ha rosszat teszel barátoddal,
mit teszel majd ellenségeddel?

25. Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon --
csak isten óv meg a veszedelemtől.

26. Az okos egyszerű vászonnal födi be magát,
az ostoba pompázó köpenybe öltözik.

27. Legyen urad, legyen királyod --
de a főnöködtől féljél!

.. a rózsa

2011. április 26., kedd

az Ikebana

Nincs senki, aki ne értékelné a virágok és növények szépségét, hovatartozásra való tekintet nélkül. De ez az egyszerű szokás csak Japánban fejlődött kifinomult művészetté dou-ként (a művészet egyedi rendszerezése Japánban).  Ikebana, a jellegzetes virágkötészet, egyike a hagyományos japán művészeteknek, ami több mint 600 éves múltra tekint. 
 Az ikebana szó jelentése: ’életre kelteni a virágokat’ vagy másképpen: ’élet-energia-virág’. A virág- és növénykompozíciók szintén lehetőséget nyújtanak az elmélyülésre, ahogyan az ikebana magyarországi divatba hozója, Ivaki Tosiko írja: „Az ikebana számomra hivatás. Egy-egy ikebanába foglalt virág friss jelentése ismét ráébreszti a mai embert arra, hogy együtt él a földön ember, állat, növény, és az együttélésnek mindig megvolt, ma is megvan az új tartalma. Nálunk Japánban ez nem mai felismerés, hanem hagyomány. Napjaink ugyanolyan foglaltak, kötöttek, mint bárhol a világon, de mégis áldozunk perceinkből, és elhelyezzük a virágot, a növényt, az ágat a vázába, s csöndben eltűnődünk megtalált jelentésén.”

egy kis kalendarium... az év napjai

Szepesi Attila: Kalendárim


Zsendül Ébredés Hava,
rövidül az éjszaka,
búbosbanka, halászcsér
messzi délről hazatér,
fehér fagyöngy kivirít,
kökény bontja szirmait.

Fakad Virágok Hava,
nyit a kányabangita,
angélika, magnólia,
zsálya, kosbor, sóskafa -
Hát te, fagyos, mit csinálsz,
Szervác, Pongrác, Bonifác?

Szorgos Nyárelő Hava,
mintha az ég szállana -
Hoz-e Medárd hosszú esőt?
Fellegei mikor tűnnek?
Májusfákkal itt a pünkösd:
dalos, zengő tavaszünnep.

Fénylő Aratás Hava,
virágos a rutafa,
csalán, pipacs, gyöngyajak
kelő szélben ringanak -
Máglya lobban Szent -Ivánkor,
patak habzik Péter-Pálkor.

Hullócsillagok Hava,
feketül az áfonya,
macskagyökér, kék iringó,
barbolyára leng a dongó -
Rókus napján pásztorok
lesik fönn a csillagot.

Szeles Utónyár Hava,
hosszabb már az éjszaka,
szőlőpásztor áll a hegyen,
szárnyasnépet messze űz -
Szarvas hangol völgyek ölén -
Puszták mélyén ég a tűz.

Vándormadarak Hava,
vénasszonyok évszaka -
Itt egy bíbic, öreganyám,
ott egy vadlúd, kövér ángyom
fellegek közt eltűnik -
Elfelejt-e tavaszig?

Énekes Szüret Hava,
döng a présház ajtaja -
Márton napján nyúlsütés,
lúdhús, disznópörzsölés,
aztán újbor-kóstoló -
Pilinkézni kezd a hó.

Álmos Télelő Hava,
zöldell a Borbála-fa -
Zúzmarás erdei tájon
sürög madárkarácsony -
Padlásgerendák alatt
denevérek alszanak.

Fehér Ösvények Hava,
víg regősök csapata
bottal koppan házról házra,
jószágodat mind megáldja -
Lányoknak jövő-őszre
jövendölnek esküvőre.

Farsang, Pihenés Hava,
tavaszt ígér Dorottya -
Júlia napján eresz csordul,
hóban kígyó-kő kicsorbul -
Bálint veréb-sereget,
Zsuzsánna hoz zöld füvet.

Mozdul Télutó Hava,
rövidül az éjszaka,
eltűnik a hóvilág,
martilapu, hóvirág
kelő zöldben kivirít,
rezgő hérics bontogatja szirmait.
JanuárTél
(Boldogasszony hava)

Weöres Sándor: Újesztendő

Újesztendő küszöbét
hó fedi
örökzöldjét zivatar
tépkedi.Újesztendő fut tovább:
fény-özön
virágnyitó kikelet
ránk köszön.Aztán az év közepe,
nyár heve,
megérik a gabona
sűrűje.Túl az esztendő felén
itt az ősz,
piros, kék gyümölcs virít,
lomb esőz.Túlsó küszöbét megint
fedi hó,
Ha nem töltöd hasztalan,
az a jó.
jan. 1. Újév napja: Szilveszter és újév napja szoros kapcsolatban vannak egymással. A kettőt összekötő éjszaka az év legvidámabb éjszakája. Ezt az ünnepet vidámság, mókázás, evés-ivás és az újesztendőre vonatkozó köszöntők, jókívánságok jellemzik.

jan. 6. Vízkereszt és Háromkirályok napja:
Ezen a napon a gonosz szellemek ellen vízzel szentelik meg a házat, ezért kapta a Vízkereszt nevet. A karácsonnyal kezdődő ünnepsorozat utolsó napja, ezért általában ezen a napon gyújtják meg utoljára a gyertyákat a karácsonyfán. A Háromkirályok név egy népszokásra utal, ilyenkor jártak házról házra a gyerekek háromkirályokat köszönteni:

"Háromkirályok napján,
Országunk egy istápját
Dicsérjük énekekkel,
Vigadozó versekkel.
Szép jelön, szép csillag,"
jan. 17. Antal napja:
A háziállatok védőszentjeként tisztelték Szent Remete Antalt. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést.

jan. 18. Piroska napja: Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy."

jan. 20. Fábián és Sebestyén napja: A néphit azt tartja, hogy ezen a napon kezdenek a fák ismét nedvet szívni a talajból.

jan. 22. Vince napja: A szőlősgazdák védoszentje. A néphit szerint:

Ha megcsordul Vince,
Tele lesz a pince.
jan. 25. Pál napja:
Ezt a napot Pál fordulásaként tartjuk számon. A kemény téli időjárás lassan megfordul. A medve is megfordul a barlangjábanFebruárTélutó
(Böjtelő hava)
Drégely László: Farsangi bál
A zenészek
Muzsikálnak,
Fürge lábak
Táncot járnak,
Járja Sára,
Meg a párja,
víg a kedvük
Itt a bálba'
Táncol bohóc,
Huszár, medve,
Sanyi manó
Mek-mek kecske,
Mazsola is
Vígan járja,
Böbe baba
Lett a párja,
Sürög forog
A sok népség,
reggelig tart
A vendégség!
febr. 2. Gyertyaszentelő napja:
a néphit szerint a medve ezen a napon kijön a barlangjából. Ha napos az idő, meglátja saját árnyékát, és visszabújik a barlangjába, mert rossz időt vár, még hosszú lesz a tél.

febr. 3. Balázs napja: sok emberöltőre visszanyúló szokás volt, hogy ezen a napon a diákok újabb tanulókat verbuváltak az "oskola" számára. Házról házra jártak és hívogatták maguk közé a megfelelő korú gyermekeket, ugyanakkor ajándékokat is gyűjtöttek tanítójuk számára
A néphit úgy tartja, hogy ezen a napon védekezni lehet a torokfájás ellen,- ezt balázsolásnak nevezik.

febr. 6. Dorottya napja: Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja, tartja a néphit. Eszerint, ha Dorottya napján hideg van, Julianna napjára megenyhül az idő. A farsangi mulatozás egyik fontos napja.

febr. 14. Bálint napja: ezen a napon ültetik a kotlóstyúkokat a fészekre, hogy 21 nap múlva kikeljenek a tojásból a kiscsibék.

febr. 19. Zsuzsanna napja:
ekkor szólal meg a pacsirta. A hó lassan olvadni kezd, a napos domboldalakon megjelenik a fű.

febr. 24. Jégtörő Mátyás napja: Ha Mátyás nem talál jeget, akkor csinál. Ha pedig talál, akkor tör. Ez a nap a halászok számára is jeles nap, mert ekkor kezdődik a csukák ívása.
Március
Tavaszelő
(Böjtmás hava)
Szécsi Margit: Március
-részlet-
Déli szellők, fújjatok csak,
játsszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napon.Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág.
Szebb a somfa gyenge szirma,
mint a szürke jégvirág.Március van, március van.
Ember s állat érzi már,
dong a kaptár, szárnyat rezget
százezernyi kismadár.
márc. Húshagyó kedd - a böjt kezdetét jelző nap
márc. 8. Nemzetközi Nőnap
márc. 12. Gergely: Szent Gergely az iskolák pártfogója. E naphoz adománygyűjtő köszöntő (Gergely - járás) fűződik.

márc. 15. Nemzeti ünnep: 1848-ban e napon Petőfi Sándor és a márciusi ifjak vezetésével robbant ki a forradalom.

márc. 18. Sándor: az első meleghozó nap
Sándor napján megszakad a tél
József napján megszűnik a szél
Zsákban Benedek hoz majd meleget
Nincs több fázás, boldog aki él.
(Weöres)
márc. 19. József: e napon engedik ki először a mezőre a szarvasmarhákat. Elkezdődik a krumpliültetés.

márc. 21. Benedek:
a tavaszi napéjegyenlőség napja
márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja: e napon oltják a gyümölcsfákat. Hazajönnek a fecskék.
ÁprilisTavasz
(Szent György hava)
Kányádi Sándor: Április hónapja
Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet,
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.
ápr. 1. A tréfálkozások, jókedvű beugratások napja
Április bolondja,
Felmászott a toronyba,
megkérdezte hány óra,
féltizenkettő,
szamár mind a kettő.
ápr. 11. Költészet napja / József Attila születésnapja /
ápr. Virágvasárnap / a húsvétot megelőző vasárnap /
E napon szentelik meg a barkaágakat. A néphit szerint a szentelt barka távol tartja a betegséget, a gonoszt.

ápr. 14. Tibor napja. Megszólal a kakukk és a pacsirta.
Ha a rét zöld, jó lesz a szénatermés - tartja a néphit.

ápr. Nagypéntek: a böjti időszak legszigorúbb napja.
ápr. Nagyszombat: a tűzgyújtás napja. A kereszténység e nap estéjén ünnepli Jézus feltámadását.

ápr. Húsvét: a kereszténység legnagyobb ünnepe.
ápr. Húsvét hétfő / vízbevető hétfő: az egyik legelterjedtebb népszokás, a locsolkodás napja.

ápr. 24. Szt. György napja: tavaszkezdő nap; nyájak, pásztorok ünnepe.

ápr. 25. Márk napja: a kukoricavetés, búzaszentelés napja.
MájusTavaszutó
(Pünkösd hava)
Osváth Erzsébet: Tavasz, a várva várt
Ki csalogat
napsugarat,
távolba szállt
madarakat?
Ki festi az eget
kékre,
hóvirágot
hófehérre?
Ki ad bársonyt
a barkákra,
zöld ruhát a
fázó fákra?Tavasz ő,
a várva várt-
végre, végre
ránk talált!
Örülnek a
gyerekek.
Vetnek
cigánykereket.
máj. 1. Majálisok napja
május első vasárnapja Anyák napja
máj. 4. Flórián: a ház tűzvész elleni védőszentje
máj. 6. János (Babevő János) - e napon vetik a hüvelyeseket
máj. 8. Vöröskereszt napja
máj. 9. Győzelem napja: 1945-ben e napon ért véget a háború
máj. 1
2. Pongrác 
   Fakad VIRÁGOK HAVA
nyit a kányabangita,
Angélika, magnólia,
       Zsálya, kosbor, sóskafa -
           Hát te, fagyos, mit csinálsz,
          Szervác, Pongrác, Bonifác.
          (Szepes Attila: Kalendárium)
máj. 13. Szervác
máj. 14. Bonifác

máj. 25. Orbán napja - az utolsó "fagyosszent"
"Ha Orbán nevet, a szőlő sír"
máj. 28. Madarak és fák napja
JúniusNyárelő
(Szent Iván hava)
Zelk Zoltán: Vakáció
Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán
vagy pusztára?Folyópartra
vagy erdőbe?
Faluszéli
zöld mezőre?Lepkét fogjunk
vagy horgásszunk?
Vagy mégiscsak
hegyet másszunk?Akár erdő,
akár folyó:
gyönyörű a
vakáció!
június első vasárnapja Pedagógusnap: tanítóikat, tanáraikat köszöntik a diákok.
jún. 8. Medárd napja: Len és káposzta vetése. Ősi, népi megfigyelés, ha Medárdkor esik, ezután 40 napig esős lesz az idő.

Hogyha Medárd pityereg,
Negyven napig csepereg.
jún. Pünkösd: a húsvét utáni ötvenedik nap.
jún. 11. Barnabás napja: Sok helyen szénakaszáló napként tartják számon. Ezen a napon kell a gyógyfüveket gyűjteni.

jún. 13. Antal napja: Páduai Szent Antal névnapja, aki a marhák védőszentje. Új tüzet gyújtanak az állatoknak.

jún. 15. Vid napja: Szent Vid a rézöntők védőszentje. Ezen a napon "megszakad a búza töve": abbahagyja a növést, már csak érik.

úrnapja Pünkösd után 2 héttel
ünnepeljük körmenettel. Virágok, füvek szentelése, melyeket gyógyszernek és rontás, vihar elhárítására használtak.

jún. 22. A nyári napforduló napja
jún. 24. Keresztelő Szent János emléknapja: "Búzavágó Szent János" - nak is hívták, mert közeledett az aratás ideje. A nyári napforduló ünneplése tűzgyújtással, tűzugrással.
jún. 29. Péter, Pál napja: Szent Péter a halászok védőszentje volt. Ez a nap az aratás jelképes megkezdésének a napja.

"Péter Pálra búza érik,
Eljutottunk új kenyérig."
Július
Nyár
(Szent Jakab hava)
Gazdag Erzsi: Nyár
Cserregnek a verebek.
Nagy újság van gyerekek!
Kis kertünkben hajnalra
kinyílott a hajnalka.Itt a meleg, itt a nyár!
Mezítláb jár a madár;
ha elvásik a talpa,
felrepül a bokorra.Nézd, hogy zsibog az utca!
Mennyi lányka, fiúcska!
Rétre mennek labdázni,
fogócskázni, cicázni.
júl. 2. Sarlós Boldogasszony
Az aratás ünnepélyes kezdőnapja. Fodormenta szentelés napja. Az ekkor szedett gyógynövényeket különösen erős hatásúnak tartják.

júl. 5. Sarolta A néphit szerint ha Sarolta esőt hoz, rossz lesz a dió- és a mogyorótermés.

júl. 13. Margit Ezt a napot mérges Margitnak is nevezik,ha zivatart hoz. Előfordul, hogy gyerekek házról-házra járnak, a következő versikével:
Margit napja ma vagyon,
tyúkot üssenek agyon,
Üres zacskóval járok,
Pénzt adjanak, azt várok.
júl. 15. Apostolok oszlása "Oszlanak a zivatarok": javul az idő. Régen ezen a napon történt az új kenyér megáldása, melyből a papnak és a koldusoknak is ajándékoztak, egy darabot pedig eltettek szántásig.

júl. 20. Illés Ha vihar volt, azt tartották, hogy "Illés hordókat gurigál, csatázik". A pásztorok dologtiltó napnak tarják.

júl. 21. Dániel Ha Illés nem hozta meg az esőt, akkor Dánielre marad, tartja a néphit.

júl. 22. Mária, Magdolna. Ezt a napot is zivatarhozóként tartják számon. E napok zivatarváró szerepét az indokolja, hogy általában az év legmelegebb időszakáról lévén szó, itt a legnagyobb az esélye zivatarok kitörésének.

júl. 25. Jakab A szőlő abbahagyja a növést. A csillagok
állása megmutatja a jövőévi időjárást.
A szép idő jó gyümölcstermést hoz.

júl. 26. Anna Szent Anna a szülő asszonyok, beteg nők pártfogója volt, tiszteletére a katolikus asszonyok keddi napokon böjtöltek. A virágos kender töve e napon szakad meg, így fel lehet készülni a kendernyövésre.

júl. 30. Abdon
Patkányűző nap.
AugusztusNyárutó
(Kisasszony hava)
Kányádi Sándor: Nyárutó
Langyos a Küküllő;
vize, mint a vászon,
egy nagy szövőszéken
fordul át a gáton.Lenn a gát alatt az
ezüst zubogóban
fürdik az arany nap,
most van lenyugvóban.S még lennebb növekvő
árnyukkal a fűzfák
a lassuló folyót
át meg átalusszák.Ott egy kislegény is
prüszkölő lovával-
úsztat a Küküllőn
ő is át meg átal.Maradna még a nap,
de nőnek az árnyak,
kár, hogy nemsokára
vége lesz a nyárnak.
aug. 10. Lőrinc napja. A közhiedelem szerint e naptól már nem olyan finom a dinnye, mint eddig.

aug. 9-14. Csillaghullás ideje. Ezekben a napokban Földünk egy meteorrajjal találkozik, melynek részecskéi felizzanak és elégnek. Ha egy hullócsillag alatt gondolsz valamit- az teljesülni fog!

aug. 15. Nagyboldogasszony napja.
A legrégibb Mária ünnep- Szűz Mária mennybemenetelének napja.

aug. 20 Szent István királyunkat és az új búzából sütött kenyeret ünnepeljük ezen a napon.

A hónap közepén útra kelnek az énekes madarak. Először a fülemülék indulnak, majd a gyurgyalagok, a sarlósfecskék és a kis őrgébicsek. A molnárfecskék még a fiókákat etetik, ők csak később indulnak.
SzeptemberŐszelő
(Szent Mihály hava)
Kányádi Sándor: Szeptember
Tele a hombár,
tele a raktár,
tele a kaptár,
tele a csűr.Rászáll a nyár a
legelső sárga
levélre, s elrepül.
szept. 1. Egyed napja. E napon fogadták fel a juhászokat és a kondásokat. A csőszök is ekkor kezdték meg a szőlő őrzését, nehogy a madarak nagyon megdézsmálják.

szept. 8. Kisasszony napja.
E napon kezdődik az őszi gabona vetése. Sok helyen úgy vélik, hogy Kisasszony hajtja a fecskéket, mert ezidőtájt indulnak útra a fecskék.
Elment a fecske.
Üres a kalitka,
Azt üzente vissza,
Visszajön tavaszra.
szept. 21. Máté napja. Csillagászatilag ekkor van az őszi napéjegyenlőség időszaka.

szept. 29. Mihály napja. A hónap névadója. Az egyik legnagyobb pásztor-ünnep. Ezen a napon számolnak le a pásztorok a rájuk bízott állatokkal.
OktóberŐsz
(Mindszent hava)
Áprily Lajos: Üzen az ősz
Dúsabban jön s korábban
az erdőszelek éke:
fagyallomb bíborában
iszalag szőkesége.
okt. 1. Leodegár napja:
őszi lombhullás megkezdésének ideje.
okt. 4. Ferenc napja: vetőhét, búzahét a Dunántúlon és az Alföldön sokfelé Ferenc napjának a hete volt. A vetés napján tilos a kenyérsütés. Szüretelés - ostorral durrogtattak a hegyen a munka megkezdése előtt.

okt. 15. Teréz napja: szüret napja .
okt. 16. Gál napja: a halászat befejező napja. A makk érésének kezdetét is jelöli. Az iskolás gyerekek kakast vittek a tanítónak. Vetés napja, máshol a vetés tiltott napja. Erdélyben szüretnap.

okt. 18. Lukács napja: a gesztenyeszüret napjaként tartják számon. Ekkor van a pécsváradi leányvásár is.

okt. 20. Vendel napja: Szent Vendelt a néphagyomány a pásztorok védőszentjének tartotta. Ekkorra minden mezei munkát el kell végezni.

okt. 21. Orsolya napja:
kezdődik a káposzta betakarítása.
okt. 23. János napja: a lámpagyújtás napja. Ekkor már az este hamar leszáll, így a munkákhoz lámpát kell gyújtani.

okt. 26. Dömötör napja: az egyik legjelentősebb őszi pásztorünnepi nap. Különösen az Alföldön közkedvelt a juhászok körében a "dömötörözés", a juhászbál.

okt. 28. Simon, Júdás napja: a néphit ezt a napot a tél
kezdetének tartja. Több kis mondóka is utal erre:
Itt vagyon már Simon-Júdás,
Jaj már neked inges-gatyás.Megérkezett Simon-Júdás,
jaj teneked pőregatyás.
okt. 31. Farkas napja: gyümölcsfaültetésre jó nap
NovemberŐszutó
(Szent András hava)
"A felhőből vihar támad,
hajlítgatja a vén fákat,
felveri a tengert lázban,
jobb ilyenkor bent a házban!
Kibámulni az ablakon,
míg a meseszót hallgatom.
November súg: merre jár
a kedves kis napsugár?"
nov. 1. Mindenszentek napja. Világszerte ezen a napon emlékezünk meg a halottainkról.

nov. 2. Halottak napja
nov. 3. Hubertus napja, vadászok ünnepe. Régen nagy vadászatokat rendeztek ilyenkor, és a sikeres vadászatot hangos eszem-iszommal ünnepelték.

nov. 11. Márton napja. Ezen a napon kóstolták meg az új bort. A céhmesterek megvendégelték legényeiket,a gazdák pásztoraikat. A Mártonnapi libapecsenyéből a papnak is illett küldeni.

nov. 19. Ezsébet napja.
A néphit azt tartja, hogyha Erzsike megrázza a dunyháját, az havazást jelent.

nov. 25. Katalin napja. Ezen a napon az ország több vidékén Katalin - ágat állítanak a vízbe, hogy újévre kizöldüljön. A néphit azt tartja, ha Katalin kopog, karácsony locsog.

nov. 30. András napja. Ezen a napon kezdődik a téli évnegyed. Ez a nap a hónap névadó napja is. András nap után már a karácsonyra való felkészülés ideje kezdődik, ezért ebben az időszakban lakodalmat, táncmulatságot már nem illik tartani.
DecemberTélelő
(Karácsony hava)
dec. 4. Borbála napja. A bányászok, a tüzérek, a várak védőszentje volt. Szent Katalinnal együtt a hajadon leányok pártfogójának tekintették.

dec. 6. Miklós napja. A Mikulásjárásnak a magyar néphagyományban kevés nyoma van, inkább az újabb időkben terjedt el.

dec. 13. Luca napja. Ezen a napon a fiatal legények kotyolni jártak. Házról házra járva köszöntőt mondtak, amelyben bőséget, jól tojó tyúkokat kívántak a háziaknak.

Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty,
Néném asszony litty-lotty, litty-lotty,
tikjaik, lúdjaik jó tojók legyenek,
Százat tojjanak, ezöret kőtsenek!
Kitty-kotty, kitty-kotty, adjon Isten bő bort,
Bő búzát, borockot, vörösfarkú malacot,
Szekerünkre kereket, poharunkra feneket,
Akibül ihassunk eleget.
Ezen a napon kezdték készíteni a Luca székét, amelyet 13 nap alatt, 13 féle fából kellett elkészíteni úgy, hogy mindennap dolgozni kellett rajta valamit. Aki karácsonykor az éjféli misén felállt a székre, megláthatta a boszorkányokat. Ez a nap az asszonyok számára dologtiltó nap.

dec. 22 A téli napforduló napja.
dec. 24-25. Karácsony. A kereszténység ekkor ünnepli Jézus születését. Az ókorban élő emberek számára december 25-e a napfordulót, a természet megújulását, a tavasz ígéretét jelentette. Ekkor ünnepelték a Nap újjászületésének napját. Ezt a napot vette át a kereszténység karácsony ünnepeként.

dec. 28. Aprószentek napja. Ezen a napon vesszőből font korbáccsal a legények megcsapkodják a lányokat, hogy azok egészségesek és szófogadóak legyenek. Közben a legények mondókákat mondanak:
Szófogadó, jó légy,
Ha lenek küldenek, fönek menj,
Ha fönek küldenek, lenek menj,
Ha vízért küldenek, borért menj,
Ha borért küldenek, vízért menj,
Egészséges légy, friss légy, keléses ne légy.
Legényavató napként is ismerik, elsősorban a Kisalföldön, a Szigetközben és a Székelyföldön.
dec. 31. Szilveszter napja. Ez az év utolsó napja. A világ szinte minden táján átmulatják az emberek a két évet összekötő éjszakát. Ha szüleid megengedik, ezen az éjszakán Te is fennmaradhatsz.
A néphit azt tartja, hogy a Szilveszter-reggeli napsugár kevés bort hoz a jövő évre.

/Forrás: http://www.bdmk.hu//

2011. április 24., vasárnap

Urbi et Orbi...

Az apostoli áldás a pápa által adott különleges áldás. Legünnepélyesebb válfaja az ún. Urbi et Orbi áldás, amit a római pápa megválasztása napján, illetve minden évben húsvét és karácsony napján ad a városra, azaz Rómára, és a világra. Hagyományosan a Szent Péter-bazilika középső erkélyéről (áldások erkélye) hangzik el. A pápa korábban palástot (pluviále) és stólát öltött hozzá, 2008 karácsonya óta azonban ún. korális ruhát visel (fehér reverenda, hosszú karing, valamint piros, ill. húsvétkor fehér mozetta, valamint stóla).
1870. szeptember 20-adikáig, Róma olasz csapatok általi elfoglalásáig, a pápák évente ötször, különböző helyekről osztották: nagycsütörtökön, húsvétkor és Szent Péter és Pál apostolok ünnepén (valamint megkoronázásukkor) a Szent Péter-bazilikából, a mennybemenetel ünnepén (és mikor az új pápa elfoglalta székesegyházát, mint Róma püspöke) a Lateráni bazilikából, Nagyboldogasszony napján pedig a Santa Maria Maggiore-bazilikából. Róma elfoglalása után IX. Piusz pápa a Vatikán foglyának nyilvánította magát és megtagadta az áldás kiosztását, de később, az ún. „római kérdés” rendezése után újra adta az áldást, igaz, korlátozottabb formában.
Az Urbi et Orbi három részből áll: az ünnepi üzenet, a mintegy 60 nyelven elmondott jókívánság, s végül maga az áldás. Magyar nyelven a következő jókívánság szokott elhangzani: „Áldott karácsonyt!”, ill. „Krisztus feltámadott, alleluja!”

2011. április 23., szombat

Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánok



Adjon a jó isten boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal lásson el titeket!
Az öreg nagyapám ily köszöntőt hagyott:
Örvendjetek vígan, Jézus feltámadott!
Öröm ez tinéktek, énnekem és másnak,
De én is örülök a hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek az utamra tovább

Húsvéti ételek.....

2011. április 22., péntek

Gondolat..

Amikor a Mester egyik tanítványa igen komoly hibát követett el, mindenki arra számított, hogy majd példásan megbünteti.
Amikor már egy hónap is eltelt, anélkül, hogy valami is történt volna, valaki figyelmeztette a Mestert:
- Nem tehetünk úgy, mintha semmi sem történt volna. Végtére is, Isten szemet adott nekünk.
- Igen - mondta a Mester -, és szemhéjat is.

Vers....


Ha adsz nekem részt a feltámadásban
Ó add Uram, támadjak fel virágban,
Harangvirágban örvények felett,
Himbálják viharok a kelyhemet,
Vagy örökkévaló csend simogasson,
Csengjek misére sziklatemplomokban,
Bazalt-tornyokon hajnali misére,
És ne kérdezzem: miért élek, mi végre,
Hadd hervadjak egy kicsit boldogabban,
Hadd lássam szebbnek az eget,
Figyeljek jobban mélységek szavára,
A csengettyűmmel dicsérjem neved:
Harang a harangozót, Istenem.
harangvirág
/Reményik S./

Népszokások...

Ruházat a böjt idején
~~~~~~~~~~~~~~~~~
A nagyböjti bűnbánati idő a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Egyes családokban tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó.
A feketehéten általában szigorúbb böjtöt tartottak, feketevasárnap pedig a lányok és menyecskék fekete ruhában mentek a misére. – Szokásban volt, hogy ebédre mákos tésztát főztek, mert a mák fekete színe is a gyászt jelképezte, (a tésztát hosszúra vágták, hogy a kender hosszúra nőjön.)

Vasárnapok
~~~~~~~~~~
A nagyböjt egyes vasárnapjainak, ill. heteinek népi elnevezései is ismertek voltak, mint pl. „guzsalyvasárnap” (második vasárnap), „feketevasárnap” (ötödik vasárnap, feketevasárnap - feketehét), virágvasárnap (hatodik vasárnap).
A téli időszakot követő nagyböjti vasárnapok, ha szép volt az idő, az ifjúság különböző szórakozására is alkalmat adtak. Gyakoriak voltak ilyenkor a labdajátékok, a csülközés (kecskézés) stb.; Nógrádverőcén és Kaplonyban (v. Szatmár m.) a sajbózás, mancsozás és bizonyos leánykörtáncok (pl. derenka, karikázó).

A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés. A gyermekek, de az idősebbek is ilyenkor barkát gyűjtenek. A néphagyomány szerint a szentelt barka védelmet nyújt a rontás, a különböző betegségek, vihar, jégeső, villámcsapás ellen).
Ehhez a naphoz kapcsolódik a palóc kiszehajtás, a barkás bevonulás, a körmenetet, a téltemetés vagy a „Bújj-bújj, zöld ág”-játék népszokása is.

NAGYPÉNTEK
~~~~~~~~~~~~~

A húsvétot megelőző pénteken (nagypénteken), a kereszténység Jézus kereszthalálára emlékezik. – Bár az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt, a kereszténység századai alatt számtalan kereszténység előtti képzet, a tavaszkezdetre utaló hiedelem, szokás kapcsolódott e naphoz.
A nagypéntek a legszigorúbb böjt betartása mellett az általános tisztálkodás napja is. A portákon ilyenkor meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak a patakokban és az állatokat is megfürösztik.
Nagypénteken nem volt szabad a szárnyas állatot levágni, nehogy dögöljenek az állatok. Szántani sem volt szabad, mert e napon Jézus a földben volt, (ugyanakkor Göcsejben délután a kora tavaszi veteményeket vetették).

Nagypénteki népszokások
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Hajnali fürdés
---------------------
Az utóbbi évtizedekig legismertebb nagypénteki népszokás volt. – Pl. Felsőszemeréden hajnali 2–3 óra körül mentek a fiatalok a patakra mosakodni. A mosakodás mindig a víz folyásával szemben és visszakézből történt. A mosakodás után a patak vizéből haza is vittek és a húsvéti ünnepek alatt is azzal mosakodtak, általában egészségvarázsló céllal.
Némely vidéken az állatokat is megitatták a patak vizéből, máshol a lovakat úsztatták meg a folyó vizében. A Székelyföldön éjjel 12 órakor merítettek vizet az Oltból és megszentelték vele az istállót, az állatokat, a házat és ittak belőle, majd megmosakodtak benne.
Szeged-Alsóvárosban a beteg kisgyerekeket is levitték a Tiszára, hogy a bajt lemossák róluk. Elterjedt hiedelem volt, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, egészséges lesz, nem lesz beteg, nem fáj a szeme, fürge lesz a munkában.
A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. Ahol a víz partján fűzfák voltak, odamentek mosakodni, hogy szép, hosszú hajuk legyen.
A néphit vallásos magyarázatot is fűzött a szokásokhoz. A folyóvíz mágikus erejét sokfelé magyarázták azzal, hogy azért hasznos nagypénteken, mert Jézust, mikor a katonák kísérték, beletaszították a Cedron patakjába, s ezzel a víz megszentelődött. Ezért néhol aranyos víznek is nevezik a napfelkelte előtt merített vizet.

Féregűzés
----------------
Göcsejben az ilyenkor mondott féregűző szöveg („Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”) arra is utal, hogy valamikor Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz.
Érsekcsanádon még néhány évtizeddel ezelőtt is előfordult, hogy egy-egy gazdasszony addig nem rakott tüzet, amíg más kéménye nem füstölt, nehogy a bolhák ellepjék a házat.

Tűzgyújtás
----------------
A keresztény középkorba vezethető vissza a nagypénteki tűzgyújtás, annak emlékezetére, hogy hajnalban, amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tüzet gyújtottak és amellett melegedtek. Nógrád, Heves több helyén ismert ez a magyarázat.
Felsőpetényben az I. világháború előtt nagypénteken este tüzet gyújtottak a templom mellett, annak emlékére, hogy amikor Jézus sírját őrizték, a tűz mellett virrasztottak. A tüzet a suhancok és a legények szórakozásból át is ugrálták.
Az egykori vallásos tárgyú cselekmény profanizálódását szemlélteti a nagyhindi szokás, ahol nagypénteken hajnalban a férfiak azért rakták a tüzet – a szomszéd faluval határos részben –, hogy a termést a jég el ne verje.
Néhol e napon gyakorolták a Pilátus-égetés szokását.

Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja. Sok helyütt az év legjelentősebb egyházi ünnepeként tartották. Templomba gyászruhában vagy gyászt kifejező ruhadarabot öltve mentek (a Dél-Dunántúlon fehér ruhában, fehér fejkendőben).

NAGYSZOMBAT
~~~~~~~~~~~~~~

A nagyböjt és a nagyhét utolsó napja, húsvét vigiliája. Az egyház első századaiban estefelé kezdődő szertartások és a húsvét napján éjfél után mondott mise a X. sz. körül helyeződtek át nagyszombat délelőttjére.

Tűzszentelés
--------------------
A nagyszombati liturgia cselekményei közé tartozik a tűzszentelés. A szertartás eredete bizonytalan. A középkorban, amikor a szertartást még a délutáni órákban tartották, a tüzet a templom pitvarában szentelték meg, és utána szólaltak meg a harangok, jelezvén azt is, hogy elmúlt a böjt. – Némely szerző szerint a tűzszentelés szertartása a pogány germán tavaszi tüzek elnyomása céljából került az egyházi szertartások sorába.
A nagyszombati új tűz gyújtásának hazai szokásáról a Pray-kódex (XII. sz.) is megemlékezik, amikor elmondja, hogy „... tegyenek tömjént a a tömjénezőbe, hintsék meg szenteltvízzel, és minden házban kioltva a régi tüzet, osszák szét az új tüzet a lakosság között”.
A szertartáson részt vevők a parazsat hazavitték és a tűzhelyen az előző estén kialudt tüzet ezzel gyújtották meg.

A tűzszenteléshez, a szentelt tűz parazsaihoz, – mint a legtöbb szentelményhez – számtalan hiedelem és mágikus eljárás kapcsolódott: védelmet nyújtott a rossz idő, a szerencsétlenség, a tűzvész ellen.
Láziban pl. a szentelt tüzet a szántóföldekre is kivitték, hogy termékenyek legyenek, tettek belőle a libák itatójába, hogy azok egészségesek legyenek, vihar idejére a tűzre tettek, hogy a villám elkerülje a házat.
Nagyhinden (Nyitra vidék) a szentelt tűz (Júdás-tűz, Pilátus-égetés) elhamvadt szenét húsvét napján, napfelkelte előtt az elöljárók kivitték a földekre, és ott elszórták a búza közé, hogy a gabona ne legyen üszkös.
Göcsejben fehér nyárfa ágával és keserű gombával a szántóföldekre helyezték, hogy a penész, a hernyó ne pusztítsa a káposztát. Három darabot a kemencébe dobtak, hogy elhárítsák a jégesőt.

Féregűzés
----------------
Nagyszombaton sok helyütt féregűzést is végeztek, ami a harangok megszólalásával egyidőben történt. – Pl. Egercsehiben (Heves m.) a gyerekek kolomppal és csengővel körülszaladták a házat és ezt kiabálták: „kígyó, béka, távozz a házamtól!”. – Egerbocson (Heves m.) a fiatal asszonyok és lányok tették ugyanezt, amikor a ház környékét seperték. Ugyanitt az asszonyok és lányok harangszókor egy késsel a gyümölcsfákat is megveregették, hogy sokat teremjenek.

Vízszentelés
-------------------
A nagyszombati szertartásokhoz tartozik a vízszentelés is. Azoknak a családoknak az asszonyai, amelyeknél a vízkeresztkor szentelt víz már elfogyott, a nagyszombaton szentelt vízből vittek haza. – Csíkban meghintették vele az udvart, hogy a békák ne járják. – Az Ipoly mentén húsvét reggelén ezzel szentelte meg a gazdasszony evés előtt a kocsonyát.
Máshol azt tartották, hogy annak, aki nagyszombaton olyan templomban mártja szenteltvízbe a kezét, amelyben még nem járt, majd megtörli vele arcát, s ezután kezét a keblébe rejti, az arcáról mind odamegy a szeplő.

Körmenet
---------------
A nagyszombat délutánján tartott körmeneten az ország legtöbb vidékén a falu apraja-nagyja részt vett. Mindazok a szülők, akik csak tehették, erre az alkalomra új ruhába öltöztették gyermekeiket.
A századforduló utáni évtizedekben egyre elterjedtebb gyakorlattá vált, hogy a keresztszülők keresztgyermekeiknek ajándékot küldtek: játékot, édességet, ruhafélét stb.

2011. április 21., csütörtök

Húsvét.... nagycsütörtök, nagypéntek....

Húsvét a remény üzenete a szenvedőknek, olykor a reménység ellenében való reménykedésé. Csodálatos misztérium, hogy szembe lehet nézni a szenvedéssel és a halállal anélkül, hogy végleg kétségbe esnénk.




Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat

A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök nevezték először szent hétnek ezt az időszakot, igaz eredetileg csak két szent napra, a péntekre és szombatra gondoltak. A niceai zsinat (325) előtt a keresztény egyház a húsvétot, a szombatról vasárnapra virradó éjszakán tartotta meg. A 4. század végére azonban az ünnepi megemlékezések már egymástól elkülönítve, a hét más-más napjára is kiterjedtek. Nagycsütörtökön Jézus Krisztus utolsó vacsorájára, nagypénteken Krisztus szenvedésére és halálára, nagyszombaton sírbatételére, húsvét vasárnapján pedig feltámadására emlékeznek.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja. A keresztény hagyományban Jézus a Getsemáne-kertben e napon vett búcsút tanítványaitól, majd felkészült az áldozatra. Tanítványait ekkor hívta meg a (feltehetően) Széder esti vacsorára (ez lett az utolsó vacsora), amit az Egyiptomból való szabadulás emlékére rendezett. Hogy szeretetét kimutassa, megmosta tanítványai lábát. Ennek emlékére, Krisztus példáját követve honosodott meg a lábmosás szertartása, amikor a főpapok – pápa, püspökök, apátok – jelképesen megmossák 12 szegény ember lábát. Angliában ilyenkor a brit uralkodó mindig más-más templomban oszt alamizsnát a rászorultaknak.

Nagycsütörtök az Oltáriszentség, vagyis az Eucharisztia alapításának ünnepe. Ilyenkor minden templomban csak egy misét tartanak, az esti órákban. A pap fehér ruhában celebrálja, e színnel utal az ünneplésre, az örvendezésre. Ilyenkor a feszületeket takaró lila lepleket is fehérekkel váltják fel. Az orgona hangjára felcsendül a „Dicsőség a magasságban Istennek” kezdetű himnusz, s közben megkondulnak a harangok, megszólalnak a csengők, hogy utána nagyszombatig, húsvét vigíliáig némák maradjanak. Ahogy mondják, a harangok Rómába mentek. Ez a néma csend fejezi ki azt, hogy senki sem állt ki Jézus mellett. A prédikációt a már említett lábmosás követi.

A szentmise befejeztével, csendben, mellőzve minden ceremóniát, megtörténik az ún. oltárfosztás, aminek során a templom oltáráról leveszik a kereszteket, gyertyatartókat, terítőket. E sajátos halotti szertartással jelképezik, hogy Jézust megfosztották ruháitól, de egyben utalnak a gyászra is. A középkor folyamán számos szerzetesrendben megszokott volt az oltármosás. Miután eltávolítottak mindent az oltárról, megmosták, megkenték, letörölgették. A Krisztus oldalából kifolyt vérre és vízre emlékeztetve, az oltárokat borral és vízzel mosták meg. Az oltármosás miatt sok helyen e napot tiszta csütörtöknek is hívják. E foglalatosságokat minden évben egyszer végzik el, emlékezve az oltáriszentség megalapítására, az oltár szeretetére és tiszteletére. Ugyanis az oltárt elsősorban Jézus testének megtestesítőjeként tartják számon, az oltár megfosztása a gyász jele, annak megmosása, megkenése pedig azt kívánja kifejezni, hogy Jézus halála nemcsak halál, hanem szentség,  „benne van a mi üdvösségünk és feltámadásunk”.

A templomokkal ellentétben, a székesegyházakban délelőtt tartanak misét. Ezen az adott egyházmegye valamennyi papjának kötelező résztvenni, ahol megújítják, megerősítik papi fogadalmukat. Ekkor végzik el a krizmaszentelést (balzsammal kevert faolaj). A püspök megszenteli és megáldja a következő évben használt szent olajokat – a keresztelendők olaját és a betegek olaját – valamint a krizmát. Megszentelik a nagypénteki áldozás ostyáit. Valamikor e napon fogadta vissza az egyház a megtért bűnösöket. Németországban e napot zöldcsütörtöknek nevezik, mert a bűnbánók zöld ágat kapnak, jelezve, hogy eleget tettek nagyböjti kötelezettségüknek.

Nagypénteken a keresztény világ Krisztus keresztre feszítésére emlékezik. Nagypéntek a protestáns egyház legnagyobb ünnepe, náluk nem csupán gyásznap, hanem isteni üdvtény is. Tőlük vette át a római katolikus egyház a Krisztus szenvedései útvonalának bejárását, a kálváriát vagy keresztutat, valamint a háromórás liturgiát, amit nagypéntek napján déltől, délután 3 óráig tartanak. Az anglikánok ugyancsak háromórás istentiszteleten vesznek részt. A keleti ortodoxok már nagycsütörtök este elvégzik Krisztus sírbatételének szertartását. Az evangélikusok felolvassák Jézus szenvedéseinek és halálának evangéliumi történetét. A reformátusoknál szigorú bűnbánó nap, számos gyülekezetben kiosztják az úrvacsorát. Sokfelé közös ökumenikus istentiszteletet végeznek a keresztény egyház egységének, összefogásának kifejezésére, s a közép-európai országokban szokás a szent sír elkészítése.

Nagypénteken a gyertyák és virágok nélküli templomokban nem tartanak misét, mert úgy vélik, ezen a napon a legfőbb pap, maga Jézus Krisztus mutat be áldozatot. A mise helyett igeliturgia van, áldoztatással. A pap, a vértanúság színében, piros öltözékben végzi a szertartást. Mind a papok, mind segítőik teljes csendben vonulnak be a templomba, s a lecsupaszított oltár előtt letérdelve arcra borulnak. Ezután felolvassák János evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét, a haláláról szóló részt, a passiót. A körmenetbe hozott kereszt előtt a hívok kifejezik Krisztus iránti imádatukat és hálájukat. Ezt követi az áldozás, a nagycsütörtökön megszentelt ostyával, vagyis Isten testével. A liturgiát könyörgéssel fejezik be, áldásosztás és elbocsátás ezúttal nincs.

A böjtölés az ókor óta világszerte ismert, elsősorban vallási elhívatottságból böjtöltek vallásalapítók és híveik, s böjtölnek ma is az elkötelezettek, papok, papnők, beavatásra várók. Arra vonatkozóan, hogy ezen a napon a keresztények a bűnbánat mellett böjtöltek is, először a 2. századból találtak utalásokat, a szigorú böjttel kapcsolatos szokások azonban csak a katolikusokra vonatkoztak. Hosszú időn keresztül a keresztények, különösen a római katolikusok és a keleti keresztények, egy-egy negyven napos böjtöt tartottak, a nagyböjt tavaszi bűnbánati időszakában és a karácsony előtti bűnbánat, az advent idején. A II. vatikáni zsinat (1962-65) óta azonban már csak a hamvazószerda és a nagypéntek a kötelező böjtnap. A protestánsoknál a böjt nincs egységesen szabályozva, a hívok lelkiismeretére bízzák a betartását. A „szent negyven napja” néven ismert nagyböjt a húsvét ünnepére való felkészülés – hamvazószerdától nagycsütörtökig tartó – ideje.

A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emléknapja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. A Fülöp-szigetiek fekete szombatnak, a csehek pedig fehér szombatnak hívják e napot. Ekkor ér véget a böjti időszak, a böjt örömteli befejezését követően sok keresztelési szertartást tartottak, azonban a nagyszombati istentisztelet egy időben nem volt része az egyházi liturgiának. A tűzszentelés, a templombavonulás, a húsvéti gyertyaszentelés, a keresztvízszentelés pedig már a későbbi idők jellemző szertartásai. Régen húsvét vigíliáján megkeresztelték a jelölteket, megáldották a keresztutakat és a szentelt vizet.

A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. A misén felhangzó Alleluját harangzúgás, csengőszó és az orgona hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmönet nem része a vigíliának, a mise végén a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmönet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus. 1955-tol a római katolikusok és a keleti ortodoxok húsvét előtt ismét virrasztanak.


Közismert szólás, hogy nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek. E hagyománynak költői, mondai hajtása is van. Az 1674. év nagyszombat napján Rómában a Szent Péter-temlomában a sekrestyés, amint a templom tornyába felment, ott nagy álmélkodására egy idegen öltözetű ifjat talált mély álomba merülve. Nagynehezen fölébresztették. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele, amíg végre latin nyelven elmondotta, ki ő és hogyan jött ide. Neve Kopeczky Mihály, Késmárkon diák volt, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres templomait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat. Felmászott tehát a késmárki toronyba, ött az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét. Nem is nyerte vissza elébb, amíg a Szent Péter sekrestyése föl nem ébresztette. Kopeczky története nagy feltűnést keltett egész Rómában. Pártfogói akadtak, és így nem is tért vissza többé hazánkba.

Nagycsütörtök – Az utolsó vacsora, lábmosás és elfogatás

2011. április 20., szerda

április 22 a Föld napja...

Kézben 2
„Kit ezüstlő köréből kihajított az ég,
Ember vigyázz a Földön,
Úgy élj, hogy kárt ne tégy!"
(Devecseri Gábor)
Napkelte

2011. április 18., hétfő

a színek világa....






a színek világa....

A színek gondolatokat, érzelmeket, érzéseket is kifejeznek. De a különböző színek mit is fejeznek ki, mit is jelentenek?


 













-A színek szimbolikus jelentése

A szín szimbólumA szimbólum a görög ismertetőjel, bélyeg, jegy jelentésű szóból származik, eredetileg a felismerést elősegítő valamely jel volt, egy kettévágott tárgy, amely egymásba illesztése és illése volt hivatott igazolni jogos tulajdonosát. Később már általánosabbá vált, elterjedt az irodalom, de a mindennapi nyelv területén is.
Életünkben sajátos értelmet kaptak a színek is. Hazánkban a fekete köztudottan a gyász színe. A zöld üzenete is egyértelmű, a remény jele. Élni tudó és szerető az, aki ezt a színt részesíti előnyben. Vagy itt van a piros: nem vitás, a szenvedély színe.
Az alábbi összeállítás áttekintést, egy sajátos kitekintést ad a szín szimbólumok világába.

Szín szimbólumok

Sárga

  • Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
  • A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
  • A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
  • Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
  • A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.


Narancssárga

  • Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.
  • Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.
  • A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.


Piros

  • Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.
  • A nemiség szimbóluma, a libidó színe.
  • A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.
  • Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
  • A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától.
  • Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
  • Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
  • Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.
  • A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe.
  • Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.
  • Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a „nagy babiloni parázna” színe.
  • A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
  • Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a „Nagy Mű” harmadik fokozatát.
  • Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.


Barna

  • A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése.
  • Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.
  • Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
  • A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.


Szürke

  • A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe.
  • A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.
  • A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.


Zöld

  • A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
  • Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
  • A színskála „közepén” áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
  • Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
  • Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
  • A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
  • Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.


Kék

  • Az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma.
  • Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.
  • Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.
  • A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.
  • A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.
  • Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal.


Lila

  • A mértékletesség színe.
  • Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.
  • Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.
  • A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
  • A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.


Fekete

  • Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.
  • A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.
  • A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
  • Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.
  • A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe.
  • A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.
  • Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe.


Fehér

  • A fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.
  • Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
  • Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
  • A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
  • A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
  • Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
  • A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
  • Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
  • A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
  • A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
  • A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.


Ezüst

  • Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.
  • Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
  • Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat „ezüstfolyónak” nevezték.
  • A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.
  • Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.
  • Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.


Arany

  • A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.
  • Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.
  • A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre.
  • Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.

2011. április 17., vasárnap

Húsvét... virágvasárnap...

A húsvét előtti vasárnap, a római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálma-vasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenetről kapta, és az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulásáról emlékezik.


Virágvasárnap fő szertartása a körmenet és a szentmise. A szertartás lényege nem a barka, hanem a körmenet és a dicsőítő ének. A A szentelt barkához – éppúgy, mint a pálmaághoz – számtalan hiedelem fűződik, s ezek változatait az egész magyar nyelvterületen megtaláljuk. A szentelt barkát felhasználják rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására. A legismertebb és általánosan elterjedt hiedelem szerint a villámcsapás, tűzvész ellen védi meg a házat, sőt jégeső ellen is hatásosnak tartották. Egyes székelyföldi településeken nagy viharban a pimpónak nevezett szentelt barkát meggyújtják, hogy a házat megfüstölje, „akkor nem csap be a házba a menkő”
Virágvasárnap nyitja meg az év legszentebb és mind liturgikus, mind tartalmi szempontból leggazdagabb hetét, a nagyhetet.


 Virágok virágvasárnap