A húsvét előtti vasárnap, a római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálma-vasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenetről kapta, és az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulásáról emlékezik.
Virágvasárnap fő szertartása a körmenet és a szentmise. A szertartás lényege nem a barka, hanem a körmenet és a dicsőítő ének. A A szentelt barkához – éppúgy, mint a pálmaághoz – számtalan hiedelem fűződik, s ezek változatait az egész magyar nyelvterületen megtaláljuk. A szentelt barkát felhasználják rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására. A legismertebb és általánosan elterjedt hiedelem szerint a villámcsapás, tűzvész ellen védi meg a házat, sőt jégeső ellen is hatásosnak tartották. Egyes székelyföldi településeken nagy viharban a pimpónak nevezett szentelt barkát meggyújtják, hogy a házat megfüstölje, „akkor nem csap be a házba a menkő”
Virágvasárnap nyitja meg az év legszentebb és mind liturgikus, mind tartalmi szempontból leggazdagabb hetét, a nagyhetet.
Köszönöm, nagyo szép.
VálaszTörlés