"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. augusztus 29., csütörtök

Mohácsi csata 1526. augusztus 29.



Szulejmán 1520.-ban lépett trónra, és ezzel fordulat állt be az Oszmán birodalom külpolitikájában. Míg apja, a Perzsák ellen folytatott harcot tartotta fő céljának, a fiatal Szulejmán Európa felé szeretett volna terjeszkedni. Fontos céljának a Habsburg birodalom megtörését tűzte ki, amit szövetségben, I. Ferenc francia királlyal szeretett volna elérni.
A XV. században hazánk nagyon gyenge gazdasági helyzetben volt. 1508 - 1810-ben nagy éhínség, míg 1511-ben pestisjárvány pusztított. Az Oszmán birodalomnak volt ereje, hogy a magyarok egyébként is rossz életét, még sanyarúbbá tegye.

1513-ban a pápa, keresztes hadjáratot hirdetett a török uralom ellen. A keresztes hadjárat élére, a Rómában tartózkodó, Bakócz Tamás, esztergomi érseket nevezte ki, aki idős korára tekintettel, vonakodott a megbízástól. A hazatérő érsek, 1514-ben jelentette be a koronatanácsnak. A pápai bullát 1514. április 9.-én hirdették ki, de a keresztes hadjárat a Dózsa György féle paraszt háború tragikus kimenetelébe torkollott.

1520-ban I. Szulejmán követeket küldött Magyarországra, a béke érdekében, de a magyar főurak a követet tömlöcbe zárták. Válaszul, Szulejmán 1521.-ben hadjáratot indított hazánk ellen.

1525. évvégén, a magyarok Bakics Pál, szerb vajdától értesültek arról, hogy a török ellenünk készül és Buda elfoglalása a célja. Mivel az ország szegény volt, így most sem volt pénz a felkészülésre. Az összeült országgyűlésnek nem volt mit tenni, adókat vetett ki, hogy ütőképes hadsereget állítson ki a török ellen, de így is csak Tomori 2000-es csapata jelentette az ütőképes fegyveres erőt. A háború hírére, Lajos segítséget kért az európai fejedelmektől, de csak VIII. Henrik adott némi adományt, és a pápa 50 000 aranyat.

A török sereg útban volt hazánk felé, de csak lassan tudtak előre nyomulni, mert a folyók áradása akadályozta őket. Mindezek ellenére, június 30.-án elérték Nándorfehérvárt. A magyaroknak, mint eddig, most sem volt pénzük a támadások leverésére, így Ibrahim pasa vezetésével a törökök, átkeltek a Száván.

A nádor ugyan megindult, hogy megakadályozza a Drávai átkelést, de most sem tartott vele senki. Augusztus 28.-án a törökök átkeltek a Karasica mocsarain, és megérkeztek Mohácsra, ahol Tomori csapatai várták. 1526. augusztus 29.-én tehát a Mohácstól 7 km-re levő síkon a két csapat szembe találkozott egymással.
A hatvanezer főből álló török sereg ellen, a 24 800 főből álló magyar seregnek szinte nulla volt az esélye a győzelemre. Az oszmánok ellen a magyarok indítottak rohamot, amely a törököt váratlanul érte, és sikerrel is jártunk, de a második támadásra felkészült török sereg olyan csapást mért a csapatainkra, hogy tulajdonképpen a csata el is dőlt.

Valahol itt esett el Tomori Pál is. Alig másfél, két órás csatában, a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett. Elesett 4000 lovas, 10 000 gyalogos, hét püspök, köztük Tomori is, 16 zászlós, és 12 fővezér. A menekülő király a Csele patakba fulladt.

A mohácsi csata után, Buda felé szabad lett az út. A király, és vele a főnemesség nagyrésze meghalt. Csupán az erdélyi csapatok maradtak meg, de Szapolyai nem vállalta a további harcot. A török hadsereg, szeptember 12.-én bevonult Budára. Pest lakosságát teljesen kiirtották.

1526 őszén, megindult a rivalizálás a koronáért, Ferdinánd, és Szapolyai között. Később, mindketten királlyá koronáztatták magukat, és nyugaton Ferdinánd, keleten Szapolyai, középen a török uralta az országot. Az ország ekkor három részre szakadt.






Három fekete augusztus 29-e

2013. augusztus 28., szerda

Földsugárzás



Sok ősi kultúrájú nép a kezdetektől fogva mélységesen tisztában volt a Föld energiavonalainak jelentőségével. A földsugárzások a Föld és az univerzum közötti kommunikáció kifejezői. Az úgynevezett földsugárzásokat már az egyiptomiak is ismerték. Az emberek figyelmét nem kerülte el, hogy vannak helyek, ahol a növények „megbolondulnak”, amelyeket az állatok ösztönösen elkerülnek, ahová sohasem fekszenek le, és ha kényszerűen ott kell tartózkodniuk, megbetegednek. A magyar juhászok is ott vertek tanyát, ahol a juhászkutya leheveredett.

A földsugárzások fajtái
Az egyik leggazdagabb kultúrtörténete az úgynevezett „sárkányösvényeknek” van. Az ősidőkben felfedezték, hogy az ember és a természet elválaszthatatlan egységet alkot. Csak mintegy kétszáz éve próbálja az ember „uralma alá hajtani a természetet”, az eredmény ismert. Korábban az ember megfigyelni igyekezett a természet jelenségeit és alkalmazkodott hozzá. Nem volt kérdéses, hogy bizonyos betegség tüneteit észlelve magán meghatározott gyógynövényekhez nyúljon, illetve felkeressen gyógyító helyeket. Tartósabb letelepedés előtt pedig gondosan megvizsgálták, hogy a hely nem betegítő hatású-e. Attila hun vezér például sámánjaira bízta, hogy jelöljék ki, hol legyen a sátor helye. A sámánok és más, hasonló gyógyítók, akik a természettel közeli kapcsolatban álltak, érzékenyen figyelték a Föld láthatatlan energiavonalait is. Kínában egyenesen császári rendelettel tiltották, hogy az emberek közönséges épületeket emeljenek a „Sárkány ösvényén” (lung mei), vagyis a Föld energiacsatornáján. Ezt a régi Japánban külön hivatal ellenőrizte. A mesés magyarázat szerint a „Földanya meridiánjain” közlekedik a jóságos, bölcs sárkány, és nem célszerű „elállni az útját”, mert megharagszik. Valójában nem sárkány, hanem energia mozog ezeken az „ösvényeken”. Csak meghatározott épületeket, pagodákat, templomokat volt szabad ide építeni, és azokat is a meghatározott pontokon. A mezopotámiai eredetű energia-térrendezési előírásrendszer és filozófia, amely Indiába Vásztu Purusha, Kínába Feng Shui néven került át, ma ismét reneszánszát éli és egyre népszerűbb Nyugaton is - az elvei sokszor teljesen megegyeznek a magyar néphagyománnyal, nem annyira „kínai” dolog ez... A sárkányösvények neve Európában Szent György- (vagy Ley) vonal. Milyen érdekes: ami Kínában sárkány, az itt sárkányölő.

 Kicsi az esélye, hogy otthonunkon éppen ilyen sárkányvonal haladjon át, mert maguk a vonalak vékonyak és nagy térközzel húzódnak a Föld felszínén. Ha mégis éppen egy ilyen vonal haladna át az ágyunkon vagy a munkahelyi íróasztalunkon, azt hamar észrevenni: megmagyarázhatatlan rossz közérzet, karikás szemek, fogyás, idegesség jelzi, ami egy méterrel odébb költözködve egy csapásra elmúlik.  Az úgynevezett "vízerek" sokkal gyakoribbak és sok gondot okoznak. Ezek a föld mélyében szivárgó-áramló, gyakran sok oldott anyagot tartalmazó vízfolyások, amelyek a környező kőzetekhez képest másmilyen elektromos vezető-képességgel rendelkeznek, állítólag ez a forrása a felszínre kivetülő energiájuknak. Néha változtatják "medrüket", időnként el is apadhatnak, ezért olykor egészen máshol mérhetőek. Gondot csak a nagyobbacskák okoznak. Az enyhe elektromágneses tér, ami egy vízér felett keletkezik, zavarja a növények sejtjeinek finom működését. Az efféle vízérsugárzás teréből jól láthatóan, jellegzetesen kitérnek a fák, törzsük ferde, ahogy a koronájukat menekítik a kellemetlen környezetből. Különösen a tuja és a gyümölcsfák érzékenyek. Ezek el is pusztulhatnak, miután kérgük berepedezik. Sok háziállat, különösen a ló, nagyon nehezen viseli a  vízérsugárzásokat. Gyakorlott kútkeresők a föld alatti vízáramlatokat keresik, amikor kijelölik a fúrás helyét. Egyes kórházakban, szanatóriumokban figyelembe veszik, hogy „vízeres” helyen ne legyen műtő, illetve kórházi ágy. Közlekedési balesetek is gyakrabban fordulnak elő „föld-sugárzásos” helyeken. Tanárok megfigyelték, hogy némelyik iskolai padban, bármelyik gyermek is ül ott tartósabban, leromlik a tanulási teljesítménye, rosszabb dolgozatokat ír - ez átültetéssel megszűnik.  A föld mélyében rejlő érctelepek elektromos vezetőképessége is más, mint a környező kőzeteké. Az ilyen "érctelér-sugárzásnak" nevezett földsugárzás-féleség is meglehetősen kellemetlen lehet, de legalább nem változtatja úgy a helyét, mint a vízér, ezért könnyebb kikerülni belőle. Az érctelepeket ősidők óta egy szál pálcával keresték az effélére érzékeny emberek a bányavidékeken. 

A leggyakoribb és legizgalmasabb földsugárzás-fajta a Hartmann-sugárzás, vagy más néven geopatogén globális rácsháló. A rácsháló "szemei" kb. 2,5-3 méterenként helyezkednek el egymástól (nagyon is "emberléptékű" rendszer), de a mesterséges anyagokból épül, főleg vasbeton- és acélszerkezetes magas épületekben, toronyházakban elképesztő módon képes besűrűsödni és eltorzulni. A háló elvileg pontosan ÉD-i és KNY-i tájolású vonalakból áll. Ám a mesterséges anyagokkal telezsúfolt térben ezek az irányok is eltorzulhatnak. Azért különösen izgalmas, mert szemmel láthatóan saját intelligenciával rendelkezik, például rugalmasan változtatja a helyét, az időjárástól, a bolygóegyüttállásoktól vagy akár az emberi gondolatoktól függően! hiszem el, hogy a Hartmann-rendszer betegségeket okozna. Sőt: a sugárzástól teljesen elszigetelt kísérleti állat megbetegszik Valamennyi földsugárzásra tehát minden bizonnyal szükségünk van, így kommunikál a Föld bolygó velünk. A Hartmann-vonal vagy csomópont oda húzódik az emberen, ahol a beteg terület van, és így felfokozza a tüneteket, felhívja a figyelmet a problémára. Ennélfogva a Hartmann-háló már akkor felhívja a figyelmet a problémára, amikor a konkrét tünetek még meg sem jelentek.Megemlítendő  még az ember által létrehozott ártalmas sugárzások, nevezetesen amit együttesen "elektroszmognak" neveznek. Ilyen a mikrohullám, a rádió- és televízió-frekvenciák, az elektromos készülékek által keltett váltakozó nagyfrekvenciájú elektromágneses erőterek. Ezek mind képesek arra, hogy az ember körülvevő "aurát", amely szintén elektromágneses természetű, és azon keresztül az immunrendszerét rongálják. Ez idővel betegségben, általánosságban pedig energiahiányban, megmagyarázhatatlan fáradtságban, illetve alvászavarokban jelentkezhet. A védekezés legjobb módja, ha a lehető legkevesebbet használjuk folyamatosan ezeket a készülékeket (a hálószobában például nem tartunk tévét, vagy ha mégis, a zsinórját kihúzzuk a konnektorból), illetve nem költözünk adótorony, nagyfeszültségű távvezeték, transzformátorállomás közvetlen közelébe. A metróvonalak fölött, villamospályák mellett sem a legszerencsésebb lakni. A felsoroltakon kívül rengeteg, többé-kevésbé obskúrus föld- és csillagsugárzást, struktúrasugárzást emlegetnek, ezek azonban  az egészséges aurájú emberre nincsenek hatással.


A „sárkányösvények” és a gyógyító helyek hagyománya Magyarországon





Az emberi energia és a Föld energiájának kölcsönhatása A Föld bolygónak vasmagja van, amely olvadt kőzetrétegben úszik, tehát mozgásban van. Ez elektromágneses tér keletkezését okozza, amelynek erővonalai a Föld felszínére kivetülnek. Vagyis ez a mágnesesség nem egyenletes, hanem vonalszerű elrendezésű. Ezeket a vonalakat a kínaiak az ember energiacsatornáihoz, meridiánjaihoz hasonlították. Az ember meridiánjain vannak kiemelt pontok, amelyek masszírozásával (akupresszúra), illetve melegítésével (moxa), vagy tűt szúrva bele (akupunktúra) gyógyító hatást lehet elérni. A Föld hasonló energiacsatornáin is vannak ilyen kiemelt energiapontok, amelyekre ősidők óta gyógyító, vagy spirituális jelentőségű központokat építettek. Ez a kettő régen nem vált el egymástól: a kegyhelyekre, templomokba testileg-lelkileg gyógyulni is jártak az emberek. Ezek a gyógyító helyek tehát a föld akupunktúra-pontjai. Az ember és a Föld bolygó folyamatos kölcsönhatásban van. Vagyis, ha az ember eltölt egy időt egy bizonyos helyen, az hatni fog rá. Némelyik hely betegítő hatású, érezhetően lehúzza az energiát, fáradtnak és szétszórtnak érezzük itt magunkat és menekülünk innen. Más helyeken feltöltődünk és jól érezzük magunkat. Ezt mindenki azonnal, ösztönösen érzi, némi gyakorlással tudatossá is lehet tenni a különféle energiák érzékelését.

 Energiapontok és az élővilág
Honnan lehet a különleges energiájú helyeket felismerni? A növényzet nagyon sokat elárul. Ahol a növény szenved, ott az embernek sincs jó dolga. Kerülendők például az olyan helyek, ahol a fák törzsét daganatok csúfítják. Hírhedtek az úgynevezett „rákos házak”, ahol az ugyanolyan fekvésű, egymás feletti lakásokban egymás után több lakó is megbetegszik - ugyanabban a betegségben… Ahol viszont a növényzet virul, ott az ember is egészséges lesz. Aggasztó, hogy egyes modern vasbeton- és acélszerkezetes épületben nem élnek meg a szobanövények. A növényzetet, mint jelzést ősidők óta figyelik az emberek a letelepedőhely kiválasztásához. Ugyanígy az állatok viselkedése is árulkodó: madárfészek, egészséges vadon élő állatok jelenléte jó jel. A fák, mivel évtizedekig - olykor évszázadokig - egy helyben állnak, különösen megbízható jelei a helyben található energiáknak. A szabályos körben növő egészséges fák, amelyek láthatóan mintha őriznének valamit, gyakran ilyen „szent helyek”, energiapontok. Ezeket elődeink „boszorkánykörnek” nevezték, a fákat különösen nagyra becsülő kelták ilyen helyeken tartották a szertartásaikat. Az ilyen körökben bújik ki a felszínre a jóságos sárkány a kínaiak hite szerint.


 Forrás: Radiesztézia,  Otthonunk.hu

Magyar motívumok



A szimbolikus gondolkodásmód, a köznyelvi képes beszéd és a rajzolt jelképek évezredek óta az emberiség közismert és nélkülözhetetlen eszközei. Ezt az eszköztárat megismerni annyit jelent, mint a kultúra egyik fontos beszédmódját megtanulni és megérteni a gondolat kifejezésének egyedül az emberre - adott esetben a magyar emberre - jellemző módját. A szimbólum legfontosabb tulajdonsága -, mint minden jelé -, hogy helyettesít valamit. A tárgyak, az állatok, a virágok valamilyen elvont eszme jelképei. Az emberi kultúra elválaszthatatlan a jelek és a jelképek használatától. Jelképeink alakítják a mi világunkat, de mi is alakítjuk jelképeink világát. A jelképek vállalásával a közösséghez való tartozásunkat hangsúlyozzuk. A hagyományokhoz való ragaszkodást nyilvánítjuk ki általuk, igazodásunkat egy kultúra értékrendjéhez, az ideológiai vagy vallási képzetek elfogadását, a ritualizált viselkedésformák követését, a csoporthoz tartozás tudatosítását. A jelképek rendszere a kultúrákban az identitás megerősítése. Ősi magyar népművészeti stíluselemek

A magyar népművészetre az egyszerű, világos és átlátszó dialektika a jellemző. Ember- és mitikus alakjait különböző geometrikus formákba vagy virágmintákba rejti. A természet a maga változatos forma- és színvilágával szembesül ebben a művészetben az örök emberi értékekkel: a képzeletvilággal, az absztrakciós képességgel és a misztifikáló hajlammal. Azzal, hogy az ember - a népművész - alkotásába mindig belead egy kicsi önmagából is, egyéni színt, személyes varázserőt ad az előállított tárgynak, Minthogy azonban egyetlen alkotó sem lehet független az őt érő hatásoktól, a népi alkotó is kompiláló, mert népi csoportja érdeklődését, lelkivilágát és társadalmi ösztönzőit helyezi át a tárgyba, de azokban az emberiség örök értékei is ott vannak; átszüremlenek az egyén és a nép zsilipjén.

- A szalagfonat ősi jelkép, tulajdonképpen két kígyó összefonásából keletkezett. A szalagfonatokat mint az isteni végtelen erő megtestesítőit kell látnunk. A magyar mitológiában a kígyó jó állat, a ház lakóinak őrzője, amely üdvöt és szerencsét hoz; benne lakik az ősök szelleme, ezért megölni nem szabad. A kígyó ősi időktől fogva termékenység-szimbólum is, ezért kígyófejesek a női karkötők, de jelkép is, mert bőre változtatja színét.
- S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok szarv-alakjaiból keletkeztek. A kacskaringók Altai vidéki állatstílus növényformává stilizált motívumai.

- A kettős kunkor vagy bajuszalakú kettős levélformák felett lándzsa- vagy függő csepp alakú formát is találunk, belül egyszerű körrel vagy pávaszemmel való tagolással. A kettős kunkorral a középső levél összeolvadhat.

- A rozetta, rózsácska gyakran fordul elő honfoglalás kori kerek ruhadíszek közepén. Vannak olyan szív alakú formák is, amilyenek az altaji állatstílus motívumaiból fejlődött.

- A virágok modellálása során a sziromlevelek állását gyakran - főleg a népi kézimunkáknál - csak egy-egy kereszttel jelölik. A négyzetbe rajzolt dőlt kereszt férfiszimbólum, amely forgást ábrázol szemben az egyenesen állóval, amely mozdulatlanságot érzékeltet. A kereszt állhat körben is, amely szintén a forgást sejteti. A forgókereszt gyorsan forogva egy kör benyomását kelti, a kör pedig mágikus jelentőségű, amely a népi élet szinte minden területén ma is fellelhető.

- A spirál a körrel, mint elemi alakzattal rokon és lényegében bezáratlan körök sokaságából áll. Így a spirál térben elképzelhető átvágott és eltolt körök összességének tekinthető, amely ezáltal képessé válik a mélység és a magasság érzékletes ábrázolására.

- A szem-dísz. A mag ősi termő erőt jelent, a szem viszont fenntartó isteni erőt.

- A páva a halhatatlanság jelképe, holott eredetileg csak a griff, az örök fény, a világosság volt a halhatatlanság szimbóluma.

- A pálma az "istenfa" alkotója, mert olyan fa, amelyet az ember mesterségesen termékenyít meg oly módon, hogy a hímporzóval behintik a termővirágot. Az életfa vagy istenfa azt a képzetet jeleníti meg, hogy az Isten a fában lakik.

- A gránátalma termékenység-szimbólum, amely a mi Boldogasszony-kultuszunkban is megjelenik.

- A galambok eredetileg az ősi Boldogasszoyny jelképei voltak.

- A napjel. A természetben élő emberek nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a természet erőinek. Az ember korán rájött arra, hogy élete legfontosabb tényezőit - a meleget, a világosságot - a Naptól kapja, ezért mindig tisztelettel tekintett ezen égitest felé. Népművészetünkben mélyen konzerválódott a napjel szinte minden formája. A napjel ősi tartalmát ugyan a magyar nép rég elfeledte, de formáját hagyományaiban mélyen konzerválta. Ősi hitregénkben csodálatos szarvas jelenik meg; homlokán fénylik a felkelő Nap, szarva hegyén a Nap fénye megannyi csíkban tündöklik. Tiszteletének tárgyát először kör alakkal ábrázolta; ennek horgas sugarú kör stílusváltozatát a nép "forgórózsának" mondja; ugyanezt a jelet megtaláljuk Kínában és a belső-ázsiai szőnyegeken. A szőnyegszövés technikája alakította ki a "horogkereszt" alakot, amely a csángóknál éppolyan formában jelenik meg, mint Ázsiában. A napjel összetettebb stílusváltozatai is ismertek. Így a székely porszarukon rajta van a napkorong tagoltabb formában, széléből a sugarak örvényszerűen csigavonalas gomolyban csapnak fel. Ilyen napjel díszíti a kínai és belső-ázsiai díszkapukat, kolostorok gerendáit, de a székelykapukat is. A csángó-, a kalotaszegi-, és a székely kapu keleti rokonságát nemcsak szerkezeti, de napjel díszítéses formái is megerősítik. Népünk nemcsak regős énekeiben őrzött meg a Nap csodálatára vonatkozó jelképeket, de a napfordulókor tartott turkajáráskor az ősi jelek rajzolásával is. Ilyenkor teheneik oldalára kerek napjeleket rajzoltak, hogy a mindent éltető Nap viruló erőben és egészségben tartsa meg hasznos jószágaikat.



2013. augusztus 27., kedd

Ezen a napon - Lechner Ödön


 A művészeti ágak közül talán az építészet befolyásolja legjobban az életünket. A házak, templomok, múzeumok minden nap szembejönnek az utcán, látványukat nem kerülhetjük meg, akár tetszenek, akár nem.

 Lechner Ödön (1845.augusztus 28. -1914. május 10.) a magyar népi építőművészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Épületeit ezrek és ezrek csodálják nap mint nap

Lechner legismertebb alkotása egyértelműen a budapesti Iparművészeti Múzeum.

Lechner több épülete is fennmaradt, úgy Budapesten, mint vidéken, sőt még Magyarország határain túl is.
Lechner nem kisebb dolgon fáradozott, mint egy oly építészeti formanyelv megteremtésén, amely csak minket magyarokat jellemez



















Bükkszentkereszti gyógyító kövek


Magyarország egyik legmagasabban elhelyezkedő települése  Bükkszentkereszt. 600 m átlagmagasságban fekszik, hegyek által körülzárt völgykatlanban. Tiszta, gyógyhatású levegője több betegség gyógyulását segíti elő. /légzési nehézségek,asthma, vérszegénység, idegi kimerülés/.

 

Bükkszentkereszt azon misztikus helyek egyike, ahová a emberek százai jönne évről évre, hogy eljussanak a természet különleges energiáját sugárzó köveket és fákat rejtő zarándok helyre. A festői környezet már önmagában is gyógyító hatású, nem beszélve Bükkszentkereszt szubalpesi klímájáról, amelynek különlegesen oxigén- és ózondús levegője  szinte a világon egyedülálló. Alig néhány hasonló klimatikus adottságokkal rendelkező hely van a világon, de mind messze a Kárpát-medencétől: az egyik Ausztráliában, a másik Kanadában, a harmadik Japánban található.Ezt ma  még mindig nagyon kevesen tudják.

A Bükk-hegység kőzettani és ásványtani szempontból egyedülálló, Magyarországon nincs rokona.

A térség földtani viszonyait a földtörténeti időszámítás triász időszakának képződményei jellemzik. A 210-240 millió évvel ezelőtt hullámzó tengerben halmozódott föl az az üledékanyag, mely a Kis-Dél, Somos-bérc, Nagy-Ivács, Galuzsnya-tető, Bagoly-hegy mészkő, ritkábban dolomitkőzeteit alkotja. Ezek a kőzetek a Bükk hegységközponti tömegére is jellemzőek. Színük fehér vagy szürkés fehér, bennük az utólagos tektonikai mozgásokat is jelző repedés rendszereket láthatunk, melyeket legtöbbször hófehér kalcit erek töltenek ki (a mészkő az alapja a híres bükkszentkereszti mészégetésnek).

Boldogasszony köve:  
A kőrisekkel, juharfákkal, gyertyánokkal és bükkfákkal tűzdelt bükkszentkereszti erdők azonban a legendák szerint nemcsak ezért bírnak gyógyító hatással. 
A legenda szerint valaha Bükkszentkereszten járt Szűz Mária. Útja a falucska melletti erdőn vitt keresztül, és amikor elfáradt, leült egy kőre pihenni. Azt a helyet a falubeliek csak Boldogasszony kövének nevezik, szent és egyben gyógyító helynek tekintették. Az itt élők ugyanis úgy tapasztalták, hogy aki ott megpihen, hamarosan felgyógyul a betegségéből. Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a köveknél elzsibbad a kezük és a lábuk. Mára az erdőt rengeteg kiránduló keresi fel, az ország minden részéről jönnek a gyógyulni vágyó betegek. Már sokan közülük és természetgyógyászok is visszaigazolják a kövek gyógyító energiáját.

Az ezoterikusok szerint a Bükkben van egy energia háromszög. Ezt ők kimérték, és a háromszög csúcsain lévő helyeken a legnagyobb az energia kisugárzása. Az egyik csúcsa ennek a háromszögnek a Boldogasszony köve.  

2013. augusztus 26., hétfő

Magyar puszta - gémeskutak


A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját /1973. 01.10/  a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.
A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte.

A magyar puszta szimbólumává vált gémeskutakhoz számos népi hiedelem kapcsolódott az idők folyamán.

Egyes népi természet-megfigyelések és a pásztorok hiedelme szerint, ha a kútban a víz megzavarosodott, az azt jelentette, hogy hamarosan eső lesz. A gémeskutak a népi gyógyászatban is szerepet kaptak: „a szemhéjárpában szenvedő egy árpaszemet vévén a kezébe, a kúthoz megy, azt háromszor megkerüli e gyógyszavak kíséretében: „Árpa! Árpa! Lekaszállak! A kút fenekébe doblak!” E gyógyszavak 3-szori elmondása után a beteg a markában lévő árpaszemet a kútba dobja, és 3-szor utána köp.
Hajdanán a pásztorok és a tanyasi emberek nemcsak víznyerésre, az állatok itatására, időjóslásra és gyógyászatra használták a gémeskutakat. A kútgém segítségével „beszélgettek” is egymással, így a távíró és a telefon őse is a gémeskút. Az előre megbeszélt jelek segítségével viszonylag nagy távolságokra el lehetett juttatni a hírt.
  • Általánosan elfogadott, egyezményes jel volt a felengedett kútgém. Ez akkor volt használatos, amikor pandúrok, csendőrök járták a tanyákat, a pusztát. Ha valaki felengedte a kútgémet, és ezt meglátta a tanyaszomszéd, vagy egy kint lévő ember, ő is hasonlóképp cselekedett. Így lassan az egész határban a magasban álltak a gémek. Ebből mindenki tudhatta, hogy hivatalos emberek közelednek; akinek vaj van a fején, álljon odébb.
  • A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a kifolyó csatornán áll. Jelentése: hajtsák a jószágokat az itatóhoz!
  • A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a káva mellett kívül a földre van téve. Jelentése: elkészült az ebéd, jöjjetek ebédelni! (Ezt a jelzést csak ősszel és tavasszal alkalmazták, amikor egész nap legelt a nyáj.)
  • A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a dézsa a magasban szabadon lóg. Jelentése: nagy baj, szerencsétlenség történt (jószágkár, emberhalál). Amikor ezt meglátták, azonnal siettek a szomszédos legelőkről segítséget nyújtani.
  • A kútostor a dézsával a kútágasba vert szögre van akasztva. Jelentése: a gulyába vagy a ménesbe befogadott idegen jószágot sürgősen el kell tüntetni, mert keresik, vagy megérkezett az olvasó bizottság.
  • A vízmerő dézsa teljesen bele van nyomva a kútba. Jelentése: vigyázz, látogató gazdák érkeznek, ha nem a saját lovadon ülsz, cseréld át a magadéra. Ezt csak a csikósok ismerik.
  • A dézsa nincs a kútostoron, ez pedig fel van téve az ágasra. Jelentése: a kút vize nem iható, mert valaki beleölte magát, vagy jószág fulladt bele.
  • A kútgém felengedetten áll, dézsa és kútostor sincs rajta. Jelentése: a kút rossz, beomlott, vagy a vize nem jó. Ne gyere a közelébe sem.
  • A kút koloncára szűr van terítve, a gém vízszintes helyzetben áll. Jelentése: a számadó nem tartózkodik a legelőn, haza vagy a csárdába ment.
  • A vízmerő dézsa a kút állóján van, a kútgém hegyére női kendőt vagy kötényt kötöttek. Jelentése: rideg nő tartózkodik a pásztorszálláson. Elvégezte a pásztorok ruhájának mosását, foltozását és hajlandó szerelmi szolgáltatásokra is.
  • A vizesdézsa a kútkáva tetején áll, a kútgém hegyére rossz szűr van akasztva. Jelentése: megérkezett az ócskás. Vette a bőrt, hullott szőrt, gyapjút és pipaszárat, rámás tükröt, bicskát, bajuszpedrőt árult.   
forrás: Nevezetességek,"legendák"

2013. augusztus 25., vasárnap

A szarvas

Amióta az emberiség létezik, a szarvas igen előkelő helyet foglalt el a kollektív tudattalanban és a vallásokban. Találkozunk vele az őskori barlangrajzokon csakúgy, mint az ókori kultúrákban. A szarvas agancsa különösen fontos szimbólum, amely az idő periodicitását és a megújulást, az újjászületést reprezentálja. Részint azért, mert a szarvas agancsa újranő, részint azért, mert agancsában a szoláris (Naphoz kapcsolódó) szimbólumot véltek felfedezni. Ilyesformán az agancs nem más, mint a Nap sugara.
A kínaiak a szarvast a jóléttel és a hosszú élettel hozták összefüggésbe. A japán sintoizmusban gyakran feltűnik a szarvas a szentélyek képein, amúgy pedig az istenek hátas állata.

                                                 
A germán mitológiában a világfa koronájában négy szarvas legelész, s közben megeszi a bimbókat, a virágokat és az ágakat. Utóbbiak sorrendben az órák, a napok és az évszakok jelképei.
Mivel az emberek úgy tartották, hogy a szarvasnak van olyan energiája, amely megvédi az embert az ártalmas varázslatoktól, ezért előszeretettel készítettek agancsából védő amuletteket. Állítólag a szarvasagancs jobb oldali ágában több az erő, mint a bal oldaliban.
A szarvas húsa a fáma szerint lázcsillapító hatással bír. A Bestiarium szerint a diptam nevű gyógynövényt szarvasok fedezték fel: amikor nyíl fúródik a testükbe, megkeresik ezt a növényt, esznek belőle, s csodák-csodájára annak hatóanyaga meggyógyítja őket és a nyilat is kihajtja belőlük.
Az alkímiában a szarvas a fémmegmunkálás és a fémátalakítás szimbóluma. A szarvas elsősorban lunáris (Holdhoz kötődő) jelkép. Ugyanakkor a szarvas Artemisz istennőhöz is kapcsolódik, aki egy Aktaión nevű vadászt változtatott szarvassá.

A keltáknál égi közvetítő a szarvas. Cernunnos istenség például a fején szarvasagancsot visel. A kelta korban úgy vélték, hogy a szarvasok a „tündérek marhái”. Ezt nem szabad félreérteni. Számos kultúrában a beavatott és a sámán agancsokkal ékesített fejdíszt visel.
A keresztény források arról számolnak be, hogy amikor a sárkányok előbújtak a földből, egy szarvas széttaposta őket. A sárkányok ez esetben a sátán megszemélyesítői. A heraldikában gyakorta feltűnik a szarvas motívum sokrétű jelentéstöbblettel: egyrészt az erőt jelképezi, másrészt a szelídséget és a lágyságot.
A szarvast a középkorban többször szőlőt majszolgatva ábrázolják, ami azt fejezi ki, hogy a hívő még ebben a világban is részesülhet a mennyei élvezetekből.
A görög és a római korból ered a felszarvazás szokása. Ez a szokás arra vezethető vissza, amikor az uralkodó együtt hált az asszonyokkal, s ennek jeléül szarvakat tétetett a házukra. Megjegyzem, a középkorban az asszonyok uralkodóval való légyottjai a férjeik számára többnyire igen magas tisztség megszerzését jelentették.
Közép-Amerikában a kalendárium hetedik pecsétje ábrázol szarvast. Aki e jelben született, annak az volt a sajátossága, hogy nem szerette az állandó otthont, szinte folyamatosan vándorolt és a természetet járta. Amúgy a szarvas több eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is a csillagos ég jelképe.
Szent Hubertushoz (†727), a vadászok, az erdészek és a lövészcéhek védőszentjéhez kötődik egy szarvassal kapcsolatos legenda. Hubert egy hercegi család elkényeztetett sarja volt, akinek az életét teljesen kitöltötték a világi örömök. Az egyik nagypénteken elment vadászni. Ekkor váratlanul egy szarvas tűnt fel előtte, amely agancsai között egy keresztet viselt. Az előkelőséget annyira megrendítette a látomás, hogy annak hatására döntött úgy, hogy abszolút új alapokra helyezi az életét.
Ami a mítosz valóságtartalmát illeti, Hubert ténylegesen Lüttich első püspöke volt. Állítólag maga a pápa szentelte fel. A felkenés aktusa közben azonban hiányzott a stóla, s egy másik legenda szerint ekkor egy angyal jelent meg, aki egy stólát nyújtott át neki. A mai napig ereklyeként őrzik a kultikus ruhadarabot, amelyet a veszett kutya harapta emberre szoktak ráteríteni.

A magyarság számára a szarvas szakrális állat, ezért aki oltalma alatt áll, az különleges tulajdonságokkal bír. Az örök megújulás, a Nap, illetve Krisztus szimbóluma. A hosszú életnek és a halhatatlanságnak a jelképe, mivel a szarvas megkeresi az élet forrását és iszik annak vizéből. A szarvas a bőség és a teremtő erő egyik attribútuma.
                                     
Csodaszarvasmondának egyik változata szerint Hunort és Magyart a csodaszarvas vezette Meótisz mocsaras vidékére, ahol Dul király lányait vették feleségül.

Egy másik monda szerint a Csodaszarvas homlokán viseli a hajnalcsillagot, vagyis a Vénuszt, szügyén a Holdat, két szarva között pedig a Napot.
Jankovics Marcell kutatásai alapján a Csodaszarvast az égen a következő csillagképek alkotják: Ikrek (Gemini), Szekeres (Auriga), Orion, Fiastyúk (Pliades), a Perseus és a Cassiopeia.

A szarvas a gyorsaságáról is híres. Mint csodaszarvas transzcendentális tulajdonságok hordozója: ő a magyarság egyik lélekvezető állata, ezenkívül ismeri a gyógynövények és az örök ifjúság titkát.
Spirituális szempontból a csodaszarvas feladata az, hogy életet vigyen mások életébe. Ezen kívül a szarvas a mozgásnak, a hódításnak és az életnek a szellemiségét hordozza magában.

forrás: Járjunk őseink nyomában
Ősi magyar hitvilág
Mereteiné-Martovics Ágnes