"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2016. október 31., hétfő

A sütőtök


A sütőtök őshazájaként egyes források Észak-Amerikát, mások Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékét említik.


A szó angol megfelelője „pumpkin”, amelynek gyökere a görög „pepon” (jelentése: nagy dinnye) kifejezés. Ezt a franciák „pompom”-á, majd az angolok „pumpion”-ná alakították, míg végül az amerikai gyarmatosítók honosították meg a mai „pumpkin” elnevezést. A magyar nyelvjárások is tartogatnak meglepetéseket, ha azt halljuk: dinkatök, tamburatök, bosztán, olasztök, döblec, a sütőtök népies megnevezéseivel van dolgunk.

Európába az első sütőtök magokat a spanyol hódítók hozták. Magyarországon a 19. században vált kedvelt zöldséggé a sütőtök, amelynek termesztési hely szerint legismertebb hazai változatai a nagydobosi, a kiszombori és az óvári sütőtök.

A sütőtök a kabakosok vagy tökfélék családjába tartozik, mint pl. a főzőtök, laskatök, cukkini, patisszon, görögdinnye, uborka. A növénnyel kapcsolatos érdekességek, hogy 90%-a víz, létezik fehér, szürke, kék, piros és zöld színben is, illetve húsán és magján kívül virága is ehető, ami sülve különleges csemegének számít.
 
A sütőtök kedvező élettani hatásait már az indiánok is ismerték, kígyómarást kúráltak a segítségével és szeplő eltüntetésére is használták.
 
Napjainkban tudományos kutatások támasztják alá, hogy a sütőtök kalcium, cink, mangán, réz, vas, foszfor, C-vitamin, karotin, biotin, niacin, pantoténsav, A, B1, B2, B6 vitaminok és folsav tartalmának köszönhetően egészségmegőrző, gyógyító hatással bír. A sütőtök alkalmas gyulladásos betegségek kezelésére, különösen nagy hatékonyságot mutat megfázásos, meghűléses megbetegedések esetében, de alkalmazható tüdőgyulladás és egyéb tüdőkárosodások kezelésére is. A sütőtök enyhíti az allergikus köhögést, tüsszögést, csökkenti az asztma rohamokat.

Fogyasztása szebbé teszi bőrünket, különösen a pattanások kezelésében jelenthet nagy segítséget. A népi gyógyászatban hashajtóként és béltisztítóként használták. Fogyasztása jótékony hatást eredményez az emésztési gondokkal küszködőknek. A sütőtök serkenti a máj működését, segít a szív és koszorúér problémák megelőzésében, fogyasztásával csökkenthető a prosztatarák és a szürkületi vakság kialakulásának kockázata. 
A sütőtök alacsony kalóriatartalma révén fogyókúrázóknak is ideális!
 




Forrás: sütőtök

Halloween a kóbor lelkek a kelták halotti istenének éjszakája

 Halloween október 31-én van. Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - a Samhain-t, vagyis "a nyár végét" és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt.

Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében "léteztek". Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba


 A kelták a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte, tette gyönyörûvé a földet és növesztette a termést. A kelta újévet november 1-jén ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. A kelta hagyomány szerint a napisten Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor. Az újév előestéjén, október 31-én, a hiedelem úgy tartotta, Samhain összehívta a halottakat. A halottak különböző formában jelentek meg; a rossz lelkek, állatok figuráit öltötték fel, főként macskáét.

Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény és állat áldozatokat mutattak be, és tûz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat, és ûzik ki a gonosz szellemeket.

Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Már a kelták is védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a végsőkig megzavarják, hogy aztán könnyebben elűzhessék.

 


A töklámpás eredete egy nagyon régi ír mondából származik, amiben Lámpás Jacknek egy részeges, ám csalafinta naplopónak sikerült rászednie az ördögöt. A bohókás szeszkazán, Jack, templomnak még a közelébe sem ment, jólesett ehelyett a meleg kocsmában duhajkodni, és részeg cimborákkal mulatozni.
Sajnálatos módon a tivornyák végén maga az ördög is megjelent, és folyton zaklatta a derék polgárt, akit szemmel láthatóan zavart az állandó kísértés, és a boroskancsón kívül nem kívánt magának társaságot. A nemkívánatos személy ellen csupán egyetlen védekezési lehetősége adódott, el kellett venni a kedvét a további kísérgetéstől. Jack egy hatalmas fához vezette a pokol királyát, és rávette, mérkőzzön meg vele fáramászás tekintetében. A sátán természetesen elfogadta a kihívást, nem gondolta volna, hogy egy ilyen csekély versenyszámban képes alulmaradni: Jack megvárta, míg az ördög jó magasan felkúszik a fa tetejére, majd egy keresztet vésett a törzsbe, hogy ellenfelét megakadályozza a lejutásban.
„Bosszúból” a patás famászó bajnok Jacket, halála után nem eresztette be a jól megérdemelt Pokolba, ráadásul a Menny kapui sem nyíltak meg a haszontalan életû lélek előtt. Az örök számûzetésre ítélt Jack egy fáklyát vihetett csak magával – amelyet, a fény hatékony megőrzése miatt egy tökben helyezett el – és így járta, s járja azóta is az éjszaka sötétjét. A babonás emberek, hogy elûzzék Jacket, egy lámpást raknak a házuk elé vagy az ablakukba.

Forrás: SuliHáló.hu

1795. október 31-én született a "Szépség Költője"

 

John Keats : London, 1795. október 31. – Róma, 1821. február 23., a nagy angol romantikus költők egyike, a "Szépség Költője."

Keats szegény, beteg és csúnya volt, a sikerrel sosem találkozott.Az élettől menekülő, felhők közt járó romantikusok közt ő az, akinek szeme, szíve, minden atomja nyitva áll minden szépség befogadására.

Rómában halt meg, s ezt íratta sírkövére: Itt nyugszik valaki, aki a vízre írta a nevét. A felirat tévedett, Keats kora angol lírájának legkiválóbbja volt. Byron kultuszának hanyatlásával Shelley és az ő elismerése egyre nőtt, s ma a világirodalom legnagyobbjai között tartjuk számon. Levelei is értékesek, mély gondolatok és érzékeny, kritikai szemlélet jellemzik, s életének, fejlődésének megértéséhez adnak kulcsot. Verseit a legkiválóbb magyar fordítók ültették át nyelvünkre: Tóth Árpád, Babits, Kosztolányi, Radnóti, Vas István, Szabó Lőrinc.

JOHN KEATS - AZ ÁLOMHOZ

Ó, csöndes éjjel enyhe balzsama!
Lágy ujjaiddal érints könyörülve
s fénytől futó, éjimádó szemünkre
boruljon a felejtő éjszaka;

ó, édes Álom! hogyha akarod,
törd meg dalom most s fogd le gyenge pillám,
vagy várd meg a záró áment, amíg rám
a mákonyos ágy suttog altatót;

de óvj s erősíts, mert a vánkoson
a sírba szállt nap árnya átoson;
űzd el szobámból a busarcu gondot,

mert éjjel áskál, mint sunyi vakondok;
csukd el a lelkem ékszerét vigyázva
s fordítsd meg kulcsod az olajos zárba.

(Kosztolányi Dezső fordítása)



2016. október 30., vasárnap

Székelyföld autonómiájának napja

"A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére ezentúl október utolsó vasárnapja Székelyföld autonómiájának napja lesz. Ennek jegyében felhívással fordultunk a világ keresztény magyar gyülekezeteihez, hogy idén október 30-án szentmiséken, istentiszteleteken imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért.

Szintén felhívásban, de személyes megkereséssel is kértük Székelyföld önkormányzatait, vállalkozóit, civil szervezeteit, hogy ugyanezen a napon 17,30 órától, őrtüzekkel, fáklyákkal, gyertyákkal világítsák ki Székelyföld minden települését, nyomatékosítva az autonómia iránti elkötelezettségünket, s tiltakozva a román kormány erőszakos – számunkra hátrányos – a közigazgatás átszervezését célzó tervei ellen. Levélben kértük partnerségre a politikai pártokat, szervezeteket, senkitől nem érkezett visszautasítás. Sőt, például Csíkszéken az RMDSZ közleményben is támogatta az eseményt, s ezt erősítik meg a politikai pártok közös sajtótájékoztatójával is. A rendezvényeken elhangzik a Székely Nemzeti Tanács által elkészített kiáltvány is, melyet román és angol nyelven eljuttatunk a hazai, illetve nemzetközi szervekhez, diplomáciai kirendeltségekhez.



Kapcsolódó kép

A teljesség igénye nélkül néhány helyszínt emelünk ki, azzal az általános érvényű kéréssel, hogy a résztvevők az őrtüzek mellé is vigyenek fáklyákat, gyertyákat, és minél több, a román hatóságok által üldözött székely zászlót.

Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban a 48-as emlékmű előtt gyúlnak gyertyák, Székelyföld térképét is gyertyákkal jelenítjük meg, majd ezt követően a Míves Házban nemzetközi kiállítás nyílik Alkalmazott autonómia címmel.

Sepsiszentgyörgyről élő kapcsolásban jelentkezik a Magyar Televízió is, miként a farkaslaki Gordon tetőről és Makfalváról is. A Kovásznához tartozó Csomakőrösön, miként a tavaly is, gázolajas fűrészporral kirakott Székelyföld térkép fog lobogni az őrtűz mellett, de máglyák fognak fényleni a történelmi helyszíneken is, az Óriáspince-tetőn, a Perkőn, vagy a zabolai Halom-tetőn és az ozsdolai Hilib-tetőn. Baróton a Milleneumi parkban gyúlnak fel az autonómia fényei. Marosszéken Makfalva mellett a község minden településén tüzek gyúlnak. Csíkszeredában a Mikó vár melletti parkolóban állítanak máglyát, de fénybe borul a gyönyörű Gyimesek völgye és a csíki medence is. Székelyudvarhelyen a Bethlen-negyedi parkban gyúlnak gyertyák, Székelykeresztúron a Jézuskiáltónál lobban lángra az őrtűz. A helyszínek listáját az esemény Facebook-oldalán lehet megtekinteni.

A szervezők méltóságteljes tüntetésre kérik a résztvevőket, valamint arra is, hogy tartsák be a tűzrendészeti előírásokat.

Kiáltsuk együtt: Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!

Gazda Zoltán,
megbízott főszervező"

/Erdély. ma/

Krizantém titkok - Az ősz színpompája






Titkok, amit ezek a különleges, misztikus növények tanítanak nekünk  Aranyvirág - ezt jelenti a krizantém szó.

Japánban és Kínában is krizantém a részvét virága
Egy háromezer éves kínai legenda szerint a ma Japánhoz tartozó Szitakötő szigeten egy olyan gyógynövény termett, amely fiatalító hatású volt, ha ifjú lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indultak bár sok kalandot átéltek, a fiatalító gyógynövényt nem lelték meg. Helyette megtalálták a krizantémot, amivel kereskedni kezdtek. Kínában az ősz jelképe, de az idős kor erényét is neki ajánlják. Külön ünnepe van, a kilencedik holdhónap kilencedik napján.

A krizantém gyógyító hatása
Gyógynövényként is számon tartják. Megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. A krizantém virága gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő hatású. Emésztési problémák ellen is hatásos. A sárga krizantém virág a leghatékonyabb lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használható. A szirmok enyhén fanyar ízük miatt kiváló salátaízesítők.

A tradicionális távol-keleti gyógyítás szerint a krizantém virág a máj és a tüdő meridiánjaira hat. A belőle főzött tea belsőleg fogyasztva ragyogóvá teszi a szemet, javítja a látást, méregtelenít, csökkenti a vérnyomást, hűtő, altató hatással rendelkezik. Használható hőhullám esetén, májgyengeség okozta szédülésre, számítógép okozta szemfájdalom és látászavar jelentkezésekor. Külső alkalmazásban szemöblítőként kötőhártya-gyulladás, szemduzzanat esetén hatásos./ csak szakképzett fitoterapeuta javallatára készíthető  bármi  is a krizantémból./

Krizantém a világban
Angliában – egyáltalán nem a halottak napjához kötődik. A vasárnapi ebédhez megterített asztalon éppúgy előfordulhat, mint egy születésnapi virágcsokorban. A hinduk és buddhisták számos szertartáshoz használják ma is, például fehér és sárga virágfejekből készített füzérrel díszítik a templomokat, szobrokat és oltárokat.

Sok nő megsértődik, ha egy őszi randevún „temetővirágot” kap, így hazánkban nem szerencsés krizantémmal szerelmet vallani. Annál is inkább, mivel a régi „virágnyelv szerint is az ajándékba adott krizantém üzenete: „csodálatos barát vagy”. A fehér virágú az igazságot, a sárga a mellőzött szerelmet, a vörös a szeretetet jelképezi. A kertbe kiültetett növény nem csak dekoratív, de sokáig virágzik, hosszan örülhetünk neki.

Ezen a napon - Paul Valéry

145 évvel ezelőtt ezen a napon született Paul Valéry francia lírai költő és esszéista 20. századi francia költészet kimagasló egyénisége.

Képtalálat a következőre: „paul valéry”

Idézetek:

 " A boldogságnak csukott a szeme.
A szép emlékek elveszett ékszerek.
Hanyatlásunk abban nyilvánul meg, hogy magunkra ismerünk azokban, akik körülvesznek minket."

2016. október 29., szombat

Téli időszámítás

A téli időszámítás október utolsó vasárnapján kezdődik, és március utolsó vasárnapjáig tart.

Szombatról vasárnapra virradóra hajnal 3 órakor 2 órára kell átállítani az órákat!

Az őszi óraátállítással térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz, amit az órák tavasszal történő előreállítása miatt vesztünk el.


 

Csabai kolbászfesztivál


20. alkalommal kerül megrendezésre 2016. október 28-31. között a Békéscsabán a Csabai Kolbászfesztivál. 


Kapcsolódó kép

A Csabai kolbász születésének története homályba vész, mivel nem egy gyártóhoz kötődik, hanem – tradicionális házi termék lévén – generációk alatt fejlődött ki. A családon belüli kolbászkészítés évszázadokra visszanyúló gyakorlat, amely napjainkig fennmaradt.

Keletkezésének pontos történetét források hiányában nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy a régi iratokban fellelhető nyelvtörténeti utalások szerint a magyar kolbásznak mintegy 600-700 éves múltja ismert, neve „Kolbaz”, „colbaz”, „kóbász”, „kalbász” változatokban fordul elő.
Egy anekdota szerint Bonaparte Napóleonnak köszönhetjük a kolbászt, amit ma csabaiként ismerünk. Ugyanis a napóleoni háborúk során az angolok blokád alá vették Európa kikötőit és hiánycikk lett a bors, amellyel akkoriban a kolbászt fűszerezték. Ekkor találhatták ki a csabai mesterek, hogy a helyben megtermelt paprikával helyettesítik a borsot.

Ezen a napon - Körösfői-Kriesch Aladár

Kapcsolódó kép Magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője. 

   Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd külföldi tanulmányút után 1901-ben Gödöllőn művésztelepet alapított.




 Ismertebb alkotásai az Országház ebédlőtermének két freskója, és a Zeneakadémia falképei. Bútorokat, gobelineket és mozaikokat tervezett, élete végén szobrászattal foglalkozott, arcképeket és üvegfestményeket készített, és szakíróként is elismerést szerzett.

Nemcsak gyűjtötte, de be is építette művészetébe Erdély, Kalotaszeg, Mezőkövesd népi motívumkincsét. 


Kapcsolódó kép

Ezen a napon - Steindl Imre

1839.október 29-én született Steindl Imre építész, kinek legfőbb műve, egyben Budapest egyik építészeti szimbóluma az Országház.

Ma már el sem tudjuk képzelni a Duna-partot nélküle ..



„A hazának nincsen háza” írta Vörösmarty Mihály, híres magyar költőnk 1846-ban.

A magyar országgyűlésnek ezer éven át nem volt állandó épülete, mindig más és más városban ülésezett. 1880-ban törvényt alkottak egy új, az országgyűlés mindkét házát befogadó, állandó épület építéséről. Nemzetközi tervpályázatot hirdettek, vagyis külföldi országok építészei is elküldhették terveiket.
A zsűri az első díjat híres, magyar építészünknek, Steindl Imrének (1839-1902) adta.

http://www.budapesthotelreservation.hu/site_images/programok/parlament_latogatas/parlament_latogatas_2.jpg
Az Országház építése 1885. október 12-én kezdődött el. Az építkezésen átlagosan ezer ember dolgozott. Félmilliónál is több követ faragtak meg, 40 millió téglából építették fel az épületet. Magyar alapanyagokat használtak fel, magyar mesterek dolgoztak és új iparágak születtek az építkezés során.
Az 1896. évi millenniumi ünnepségekre elkészült a főlépcső és a kupolacsarnok, így 1896. június 8-án Ferenc József császár és király részvételével itt tartotta meg együttes ülését a képviselőház és a főrendiház. Az elkészült Országházban az első ülést a képviselőház 1902. október 8-án, a felsőház 1902. december 22-én tartotta meg.

Az Országház ünnepélyes átadását Steindl Imre már nem élte meg, az átadás előtt 38 nappal súlyos betegségben elhunyt.

2016. október 26., szerda

Madárvonulás

 A hazánkban költő madarak 80 százaléka a hideg beköszöntével táplálékban gazdag telelőhelyre költözik, és csak tavasszal tér vissza hozzánk.

A madárvonulás mindig is foglalkoztatta az  emberiséget, Arisztotelész úgy tartotta, hogy a kakukkok ősszel karvallyá változnak, a kerti rozsdafarkúak pedig vörösbeggyé a fecskék pedig a telet dermedt állapotban, az iszapban töltve vészelik át.

A kutatómunkának köszönhetően ma már pontosan tudjuk, hogy egyes fajok hol töltik a telet. Az 1800-as évek végén Dániában kifejlesztett madárgyűrűzés kezdete óta eltelt több mint 100 év, ez alatt rengeteget fejlődött a madárgyűrűzések módszertana, a madárészlelések rögzítésének és elemzésének módja.

Vajon az állatok hogyan képesek a navigálás bonyolult műveleteit összehangolni, iránytű, térkép és GPS (műholdas helymeghatározó rendszer) nélkül?

Közismert, hogy a postagalambok vissza tudnak térni több száz kilométeres távolságból olyan tájakról is, ahol előtte sohasem jártak. Lenyűgöző az a navigációs képesség, amellyel a vonuló állatok ismeretlen területeket szelnek át egy cél felé haladva. De nem csak a vándormadarak, vagy az óceánokat átúszó bálnáknak és teknősöknek kell nagyszerűen tájékozódniuk, hanem az aprócska hangyáknak, vagy a méheknek is ügyesnek kell lenniük, hogy piciny világuk útvesztőiben ne tévedjenek el.

Akkor most jobbra?

Pinokkió, a fából faragott fiú


1890. október 26-án Firenzében hunyt el CARLO COLLODI olasz író, újságíró, a gyermek világirodalom egyik klasszikusa.

Carlo Lorenzini néven látta meg a napvilágot, egy szakács és egy szolgálólány tíz gyermeke közül a legidősebbként. Gyermek- és ifjúkorának jó részét anyja szülőfalujában, Collodiban töltötte, innen ered későbbi írói névválasztása. 
Tanulmányait egyházi iskolában végezte, de az 1848-as forradalmak hatására beállt önkéntesnek a hadseregbe és ez véget vetett a papi hivatásának. 1848-ban Curtatone és Montanara mellett harcolt önkéntes csapatokban. Ugyan ebben az évben kiadta Il Lampione nevű politikai folyóiratát, amelyet viszont végül a cenzúra nyomására egy év múlva meg is szüntettek. Ez után másik lapot alapított La Scaramucci néven, aminek szerencsésebb pályája volt és folyamatosan megjelenthetett. 1860-ban az Il Lampionét is kiadhatta újra. Az Olasz Királyság 1861. március 18-ai létrejötte után felhagyott a publicisztikai és a politikai tevékenységgel, s egy kis ideig a firenzei prefektúrán dolgozott, a színházi cenzori bizottság tagja volt. Közben megírt négy vígjátékot és két regényt is, de ezek nem arattak különösebb sikert. Az 1870-es évek közepétől ismét témát és műfajt váltott, figyelmét és érdeklődését ettől kezdve a gyermekirodalom kötötte le. Eleinte a francia Charles Perrault meséit (Piroska és a farkas, Csipkerózsika, Csizmás Kandúr) fordította olasz nyelvre, de egy idő után saját maga teremtette mesefiguráival kezdte elbűvölni közönségét
. /Wikipedia/

Pinokkio

Pinokkió


Hideg tél van. Gepetto, a szegény öreg ácsmester egy fatuskóból bábut farag magányában. Ám hirtelen csoda történik: a fabábu életre kel. De nem is akármilyen kisfiú válik belőle: mindenre kíváncsi és rendkívül csintalan.
Pinokkió csibészségéből, önfejűségéből, engedetlenségéből következően számos keserves kaland árán tanulja meg végül, mit jelent embernek lenni: dolgozni, szenvedni, szeretni, és a mese végére igazi hús-vér kisfiúvá válik megalkotója, az idős Gepetto mester legnagyobb örömére.
 A mű már az első részektől óriási siker volt, s hamar népszerűvé tette alkotóját, bár az egyház eleinte felemelte szavát a mese ellen, mondván a lázadás szellemét közvetíti a gyanútlan ifjú olvasók felé. 1883-ban könyv alakban is megjelent Pinokkió kalandjai címmel, Eugenio Mazzanti illusztrációival. 1892-ben angolra is lefordították, s a fabábú története megkezdte világhódító útját.

 Pinokkiót, a jótündér életre keltette és arra figyelmeztette, ha hazudik, akkor megnő az orra.

Pinokkió orra legendás lett az egész világon. 

2016. október 22., szombat

Darufesztivál

A daru a Hortobágyi Nemzeti Park jelképe, és egyben az egyik legféltettebb természeti kincse.

A világ egyik legszebb természeti jelensége az őszi daruvonulás, amikor az Európa északi mocsaraiban fészkelő darvak az észak-afrikai telelőterületükre tartó újuk során egy-másfél hónapra minden ében megállnak pihenni a hortobágyi tavakon. A százezernyi madár naponta kétszer rendkivűl látványosan szárnyra kel: hajnalban a táplálkozó-területükre tartva elhagyják a tavi éjszakázóhelyeket, este pedig visszatérnek ide.

Október21-23 közötti hétvégén darufesztivált szerveznek a településen.

Kapcsolódó kép






Tájak Magyarországon: Hortobágy

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentős része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élőhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik. Pedig első látásra nincs itt semmi. Ha körbetekintünk, az a legfeltűnőbb, hogy nem akasztja meg a tekintetet semmiféle építmény, de még dombok, hegyek sem. A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.

A Nemzeti Park területének döntő hányadát természetes élőhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelődő kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedő mesterséges vizes élőhelyek: a legrosszabb minőségű legelőkön, illetve egykori mocsarak helyén az elmúlt száz évben 6 ezer hektáron kialakított halastavak.

A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei. Eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az őszi daruvonulás. E fajból, mely egyúttal a Park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhető amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött.

A Hortobágy soha nem volt sűrűn lakott, csekély számú falvai a tatár és a török támadások során elpusztultak. A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és őrhalmai, a kurgánok, népi nevükön kunhalmok itt törik meg.
Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovakat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a XIX. század elején Normandiából került a Hortobágyra.


A pusztában élő pásztorok nem használtak állandó épületek maguk, illetve állataik részére. A legtöbb ősi hortobágyi pásztorépítmény - a vasaló, a szárnyék vagy a kontyos kunyhó - igen egyszerű, de praktikus, elsősorban nád felhasználásával készült. Az állatok itatására szolgáló gémeskutak a magyar puszta jelképévé váltak.


2016. október 21., péntek

Ezen a napon történt - Krúdy Gyula

1878. október 21-én született Krúdy Gyula..

 Különös, a magyar irodalomban egyedülálló művészet a Krúdy Gyuláé.

 
Krúdy életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, a Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban.  . Krúdy művészete magányos jelenség huszadik századi irodalmunkban. A saját maga alkotta világnak első számú hőse csak önmaga lehetett, írói alkatának lírai hajlama is erre indította. E forrásból táplálkozik zenei ihletésű, nyelvi teremtő erőben gazdag stílusa is.

Krúdy Gyula: Szindbád-avagy a magyar Don Juan

 Krúdy Gyula: Szindbád-avagy a magyar Don Juan   “…és az ifjúságot ezentúl arra oktatja Szindbád, hogy tisztelje a nőket, mint a virágokat,mint furcsa, gyenge, sokszor kifosztott, megcsalt, megkínzott lényeket… Mily meghatók ők, hogy bármennyit csalódtak, bármennyit sírtak, keseregtek: életük végéig sohasem tudnak máson odaadó komolysággal gondolkozni, mint a szerelmen. A szerelem nekik minden: levegőjük, szomjúságuk, csodálkozásuk. Mintha egy létező, megfogható valami volna a szerelem, úgy beszélgetnek róla…

1911-ben jelenik meg a Szindbád, két évre rá A vörös postakocsi. Ezzel Krúdy úgymond feljut a Parnasszusra. Elismert író lett, gyönyörű és rengeteg hasonlata megdobogtatta a női szíveket, amúgy is vonzó külsejű férfi volt,de írósága még vonzóbbá tette… Így hát szerette ő maga is az életet, a nőket, akárcsak híres főhőse, Szindbád…Már a korai kritikák is Krúdy alakmását ismerték föl Szindbádban, és a magányos, szerelmi hódításokban élete értelmét kereső lovag több mint húsz éven át lett vissza-visszatérő hőse Krúdy novelláinak.      Szindbád életének lényege a szerelmi kaland, egy nagy kalandor, valójában az élet gyötrelmeitől távol akarja tartani magát… Számára a hódítás a fontos, s nem a folytatás… miután megkapja, amire vágyik, diszkréten továbbáll többnyire…      Érdekes, hogy élete a halálban is folytatódik, ugyanazt folytatja, víziószerű, túlvilági kalandokban… majd lassan-lassan ő is megöregszik, és már nem az a hős hódító… mégis, visszaemlékezve életére, és felkeresve rég elmúlt szerelmeket, utazása ráébreszti, hogy semmi nem is volt olyan szép, mint az emlékeiben, de arra is rájön, hogy egyetlen nő sem felejtette el…     "
     

Elõször is jó tudni: "nincsen rossz álom" -- mondja Krúdy Gyula. "Mert, amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. A halottak nem álmodnak, mert hiszen õk már mindent tudnak. Tehát a legrosszabb álom sem jelent egyebet, mint azt, hogy még nem léptük át a halál néma kapuját; tennivalónk, elfoglaltságunk van a földön."

Az Álmoskönyv Krúdy legkedvesebb mûvei közé tartozott. Bár csak egy részét írta -- az anyag jó részét gyûjtötte -- mégis jellegzetes Krúdy-mû jött létre ezáltal. Úgy érdemes olvasni ezeket az álomleírásokat, mint egy-egy szürrealista verset: gyönyörködni az ötletekben, megmosolyogni szellemi bukfenceit, de nem szabad túlságosan komolyan venni.

Idézetek:
""Az élet egy befejezett, kész feladat, amelynek elviselésétől senki sem kíván idő előtt megszabadulni. Végigélik az emberek az életüket, mint az esztendő különböző évszakai tökéletes bizonysággal következnek. Mindenkinek van tavasza, piros nyara, hosszadalmasan ásító ősze, megnyugtató tele. Élet, amely pontosan igazodik a kalendáriumhoz. Vannak fiatal napok, vannak öreg napok, jönnek és mennek ködök, szomorgó esők, májusok, novemberek, jó és rossz kedvek, ájtatosságok és káromkodások, betegségek és ropogó egészségek. Senki sem csodálkozik az életen, amint nem lep meg különösebben a tavasz áhítatos napsugara és nem váratlan az ősznek mogorvasága. Bolond az, akinek nem tetszik, hogy elmúlik a nyár. Okos ember megnyugszik a tél hótakarója alatt, az örökös némaságban, az emberhangtalan magányban.

Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük."





2016. október 20., csütörtök

Frissüljünk birsalmával!

 

Egy elmélet szerint a legtöbb ókori szövegben, így a Bibliában és az ókori görög mondákban is, az almának fordított gyümölcs valójában a birsalma volt. Ha ez igaz, akkor nemcsak az Énekek Énekének termékenységi szimbóluma, de az alma, melyet Párisz herceg Aphrodítének adott, kirobbantva a trójai háborút, szintén birsalma lehetett, így aztán biztos, hogy a kezdetek kezdete óta rendkívül fontos, nagy becsben tartott gyümölcsről van szó. Plütarkhosz krónikái megemlítik, hogy az esküvő előtt álló menyasszonnyal birsalmát etettek, nehogy rossz lehelete miatt az első csók kellemetlen élménnyé váljon.

A birs első magyarországi említése 1395-ből maradt fenn. Már a XVII. században is megtalálható kétféle változata: a birsalma és a birskörte, amelyet Melius Juhász Péter 1578-ban gyógyító hatásai miatt is említ. A magyar nemesi konyhában a XVII. századtól húsok mellé adták; a XVIII. századi kalendáriumok októberi háziasszonyi munkaként javasolták a birsalmasajt főzését.

A birsalma egyaránt gazdag vitaminokban, A, B1, B3, C  és E vitamin - és ásványi  anyagokban, - réz, vas, kálium foszfor- . Savas kémhatásának köszönhetően megmozgatja az emésztőrendszert, és segíti a gyomor működését. Sok C-vitamint tartalmaz, de mivel nyersen nemigen fogyasztják, ennek jelentős része tönkremegy.   Minden gyümölcs között legmagasabb a pektintartalma, amely az emberi szervezet számára igen fontos; ez laktatóvá teszi az ételeket, kiegyensúlyozza az anyagcserét, közvetett úton rendben tartja a vér koleszterinszintjét, és megköti a káros anyagokat.

Ha almaszószokhoz, mártásokhoz, almás töltelékhez adjuk, különleges plusz ízt és illatot ad neki és megsokszorozza annak természetes aromáját anélkül, hogy elnyomná eredeti karakterét.

 Ha a magjait megfőzik, a maghéj megduzzad és nyálkás lesz; főzetét a magyar népi gyógyászatban fájdalomcsillapításra használták, de leginkább görcs - oldóként ismerik. A jobb hatás érdekében eleink a levét kipréselték, és nyersen – mézzel keverve – fogyasztották.
A rostos birsivólé minden régi receptkönyvben szerepel. Úgy készítették, hogy a cukorral, fahéjjal és szegfűszeggel megfőtt birset átpasszírozták, majd lehűtötték. A birsnek számos magyar nemesített fajtája ismert; például a Bereczky birs, amelyet Bereczky Máté tábornok nemesített 1883-ban. Ismert nemesített magyar fajta még a leskováci birs, a konstantinápolyi birs, az angersi birs, a Champion birs és a mezőtúri birs. A birsből – jó magyar szokás szerint – lekvárt és likőrt is készítenek.

 
Nem csak nálunk
A török és a marokkói konyha fahéjjal, gyömbérrel ízesíti és sós-húsos ételeket készít belőle, például báránnyal vagy csirkével. A britek zselé és lekvár formájában is szeretik, vagy konyakba rétegzik és karácsonyi likőrként tálalják.


Magyar rajzfilmek - Dargay Attila



 Dargay Attila rajzfilmgyártásunk talán legnépszerűbb alakja, a háború utáni magyar animációs filmgyártás egyik megteremtője és megújítója. 1927-ben született, a Képzőművészeti Egyetemre járt, majd tehetségét számtalan vonalon megcsillogtatta. Dolgozott díszletfestőként, rajzfilmrendezőként és képregény rajzolóként. Az 50-es évek végétől a rendezés került a szakmai előterébe. Rövid rajzfilmek, sorozatok, egész estés rajzfilmek, képregények születtek munkája nyomán. Stílusa egyedi, figurái jellegzetesek, felismerhetőek. Dargay-nak saját bevallása szerint a Vuk a kedvence, a hagyományos rajzfilmgyártás híve. 2009. október 20-án halt meg.



 A Pom Pom meséi egy rajzfilmsorozat, amiben az alakváltoztató címszereplő különböző történeteket mesél Picurnak, az iskolás lánynak. Ezen történetek központi alakja Gombóc Artúr, a csokiimádó, akinek édességszeretete szállóigévé vált, és közel 30 éve számtalan kontextusban visszaköszön. Gombóc Artúr azonban egyáltalán nem boldog. Túlsúlya miatt állandóan fogyózik, de hiába mond le minden finomságról, a csokoládéról képtelen. Mindez pedig következményekkel jár: a nagy kék madár alatt letörik a faág, leomlik a kémény, leszakad a villanydrót.


2016. október 8., szombat

Ezen a napon - Felix Salten

71 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg Felix Salten  magyar származású osztrák iró, a Bambi szerzője.

Bambi a rengeteg legmélyén, mogyorócserjék, som- és kökénybokrok, magas juhar- meg bükkfák védte zugban született. A kis őz botladozó lábakkal indult el az erdő úttalan útjain, és mind távolabb merészkedett. Bambival együtt tanul meg az olvasó önfeledten játszani és száguldani, élvezni a szabadságot. De megtanulunk félni is és keserűen tudomásul venni minden élet halandóságát.

 Salten költői prózája egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez – mindannyiunk okulására és gyönyörűségére. 

2016. október 7., péntek

Október hónap köve az opál



Az opál évmilliókkal ezelőtt képződött, amikor a kovaföld és víz keveréke beszivárgott a repedésekbe, majd ott megszilárdult. Több színárnyalatban is létezik. Az opál az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.

Az opál „felfedezői” az ókori rómaiak voltak: ők látták meg elsőként az üzleti lehetőséget is az opálban.  A gazdag rómaiak az opálban különösen izgatónak tartották a kő fény hatására történő számtalan színváltoztatását, ezért az ókorban az opál értékesebb volt, mint a gyöngy, vagy a gyémánt. 

Reményt és tisztaságot jelképez. Egyszerűséget, szelídséget és szerénységet sugároz. Erősíti a betegségekkel szembeni ellenállást.

Kapcsolódó kép

 

2016. október 1., szombat

Zenei Világnap - október 1.



 A zene kincs, sokféle muzsika öleli körül mindennapi életünket, bátorít, lelkesít, vigasztal, szeret minket, embereket. A zene a legjobb barátunk, mindig segít, mellettünk van, bennünk él.

A Zenei Világnap ünnep. A ZENE ünnepe.

           Az 1970-es évek elején Jehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére lett október 1. a zene világnapja. Ilyenkor a világ valamennyi koncerttermében felcsendül a muzsika.


"Mindenik embernek a lelkében dal van
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének
Az hallja a mások énekét is szépnek. "

/Babits/