"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2019. január 9., szerda

Lengyelország egyik legizgalmasabb városa - Wrocław










Wrocławot, Alsó-Szilézia központját nem véletlenül tartják az egyik legszebb városnak. A Sziléziai-síkságon, az Odera két partján terül el, a folyó holt- és mellékágai átszelik a települést, amely történelmét és népességét tekintve az egyik legjelentősebb az országban.

Alsó-Szilézia ősi fővárosa bővelkedik látnivalókban, az egyik legrégibb és legszebb lengyel város.
A városnak öt nagyobb folyója van, sokan a hidak városának is nevezik, a településnek a második világháborút megelőzően 303 hídja volt, ebből 220 ma is áll.

2019. január 7., hétfő

Január hónap

Január - FERGETEG hava

A minden kezdetet, a megtisztulást jelképező januárt - a februárhoz hasonlóan - a legendás római király, Numa Pompilius (Romulus utódja) vezette be: Korábban márciussal kezdődött az évük, ugyanis a rómaiak a telet eredetileg hónap nélküli időszaknak tekintették. A március szerepét valószínűleg azért vette át a január, mert ebben az időszakban választották a konzulokat. Később a téli napforduló idején tartott Juvenalia fesztivált is e hónap első napjára helyezték át. Ez utóbbi ünnepséget Néró, a hírhedt római császár intézményesítette, állítólag azzal indokolva, hogy 21 évesen ekkor borotválta le először a szakállát, azaz e napon vált férfivá. (Érdekes módon Japánban január második hétfője a nagykorúvá válás napja, mégpedig azok számára, akik az új évben ünneplik a 20. születésnapjukat.)

A január elnevezés a rómaiak Januarius hónapjából ered, ezt a nevet Janusról (a ianua jelentése ajtó, kapu), a kapuk és a boltívek istenéről kapta. Egyes tudósok szerint Janus minden kezdetnek az istene; a napok, hónapok és az évek, de még az emberi élet kezdetét is neki szentelték. Janust a múltat és a jövendőt egyaránt jól ismerő, jóságos teremtőnek vélték. Elsőként mindig az ő nevét mondták, amikor megszólították isteneiket. Őt tartották Latium első királyának. Janus tanította meg az embereket arra, hogyan építsenek hajót, és hogyan műveljék meg a földet. Ünnepét, az Agóniát, január 9-én ülték meg. A Forum Romanumon épített templomának ajtaja háborúban nyitva, békében zárva volt. Ez utóbbira - Numa Pompilius (i.e. 7. sz.) és Augustus (i.e. 1. sz.) uralkodása között - a történetíró Livius szerint, csak két alkalommal került sor. Az ábrázolásokon Janus kezében kulcsokat tart, ujjainak száma, az év napjainak megfelelően 365, arca két ellenkező irányba néz. Ez a kétarcúsága azzal magyarázható, hogy minden ajtó befelé is visz a házba, meg kifelé is.

A 31 napos január „normális” években a hét ugyanazon napján kezdődik, mint az október, a szökőévekben pedig ugyanez az április és a július hónapokra igaz.

Miként általában minden kezdethez, január első napjaihoz is számos időjárási regula kapcsolódik. A britek szerint első három napja kormányozza az első három hónapot. A régi angol népi megfigyelés alapján, amilyen január második napján az időjárás, olyan lesz szeptemberben. Egy másik, még a rómaiak idejéből származó hiedelem azt mondja, hogy ha a kalendák napja (január elseje) nyáriasan napos, május elsejéig télies időjárás várható. A svédek számára pedig a Krisztus születését követő kilencedik nap (január harmadika) használatos időjóslásra, úgy tartják, hogy az e napra jellemző időjárás a következő kilenc hét során is meghatározó lesz.

Nálunk a középkorban a januárt, még januárius hónapnak, Boldogasszony havának hívták. A magyarok képzetében boldogasszony a szülést segítő anyaistennő. Boldogasszonynak nevezik Szűz Máriát, és boldogasszonynak tartják a várandós asszonyokat, a gyermekágyas kismamákat. A gyermekágyat valamikor Boldogasszony ágyának tekintették.

A 16. század végén íródott Csízió számos életviteli tanáccsal látta el olvasóit: "Boldogasszony havában igyál jó bort, és ha van, édes italt. Az ürmösbor mellednek fájása ellen igen jó. (...) Megeheted a kövér disznópecsenyét, kolbászt és ludat mustárral vagy borsos eczettel. Eret ne vágass. Ha mennydörgést hallasz e hónapban, kegyetleneknek halálát jelenti."

Az időjárásról és a születendő gyerekről a következőket írja: "Kis-Karácson napján a reggeli vörös ég hadat és pokolidőt jelent. De mikor fénylik szent Vincze, akkor telik meg a pincze; mikor fénylik szent Pál, minden termés szépen áll; ha pedig havas, vagy eső leend, mértékletes esztendőt jelent. Ha felleges vagy ködös lesz, könyörögjünk az Úristennek, hogy hirtelen haláltól minket megoltalmazzon. (…) Kemény, s kegyetlen hidegű a Boldogasszony havában született gyermek, nedves és hideg természetű leszen, tiszta önnöntermészetében, de nagyravágyó, kevély, igen akaratos, minden szépséget szerető, tobzódó, tékozló, magamutogató, nyájaskodó a szép személyekkel, de haszontalan részeges és kártyás lesz."

A hónap harmadik napján Párizs védőszentjét, a várost kétszer is - először Attila hunjaitól, majd a római légióktól megmentő Genovévát köszöntik a franciák. A Saint-Étienne-du-Mont templomban őrzött ereklyéit minden évben emberek ezrei keresik fel.

Január 6-án, Vízkereszt napján - melyen a háromkirályokra és Jézus megkeresztelkedésére emlékeznek - vége szakad a karácsonyi ünnepkörnek, és kezdődik a farsang időszaka. Vízkereszt a legrégibb ünnep a keresztény egyház kalendáriumában, több országban munkaszüneti nap. A vízkereszt utáni második vasárnap Jézus első csodatételéről nevezetes, ekkor volt a kánai menyegző, melyen a vizet borrá változtatta.

Január 17-e az összes vagyonát a szegényeknek adó Remetei Szent Antal, a pásztorok és a háziállatok védőszentjének a napja, akihez az orbáncosok fordultak gyógyulásért. Ugyanezen a napon Mexikóban Szent Antóniát ünneplik. Ennek alkalmával a háziállatokat, szarvasmarhát, sertést és baromfit feldíszítik virágokkal és szalagokkal, és elviszik a templomba, hogy megáldják őket.

Január 20-a az íjászok védőszentjének, a vértanúhalált halt Sebestyén ünnepe. A középkorban – mint segítőszenthez – hozzá fordultak az emberek oltalomért a pestisjárványok, jószágvészek idején.

Piroska (január 18.) és Vince (január 22.) időjárásjósló napok: „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”, és „Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik a pince, Gabonával pajta, csűr, Mihály így jó, édes bort szűr.” – mondja a népi regula. Az utóbbi naphoz fűződő időjóslás Európa szerte elterjedt, másutt is úgy tartják, hogy ha Szent Vince napján tiszta az ég, több lesz a bor, mint a víz, illetve, ha ezen a napon beragyog a napsugár az ablakon, jó idő és bőséges termés várható az év során. A regula eredete nem ismert, de valószínűleg arra utalhat, hogy nem lehet rossz jelentésű ma napsütés azon a napon, melyen a szent vértanút megégették.

A Vincét megelőző napon, január 21-én a keresztény hitéért mártírhalált halt Szent Ágnesre emlékezik az egyház. Ágnes a fiatal szüzek védőszentje, ünnepén Rómában hagyományosan minden évben körmenetet tartanak, melynek során egy bárányt vezetnek keresztül a városon. Az Ágnes nap estéjét az angolok szerelemjóslásra is használták. Az egyik módszerük az volt, hogy a kíváncsi hajadon a Miatyánk halk mormolása közben a tűpárnából sorra kihúzogatta a tűket, majd - hogy álmában meglássa a jövendőbelijét - az egyiket a hálóinge ujjába szúrta. Ennél egyszerűbben is megtudhatta, ki lesz a párja, ehhez elég volt a hátára feküdnie, és összekulcsolt kezeit a tarkója alá tennie. Majd miután a lány álomba szenderült, megjelent előtte a leendő férje, és egy csókkal köszöntötte őt.

Január 25-e, melyet Szent Pál apostol megtérése után Pál-fordulónak hívnak, az év leghidegebb napja, ezután már enyhülni szokott az idő. A Szent Pál napi jó időhöz a néphagyomány szerint jó termés és a bőség képzete kapcsolódott. Sokfelé az egész év időjárására, sőt az év során várható eseményekre is következtettek az e napon megfigyelt időjárásból. Elterjedt hiedelem volt, hogy ha Szent Pál napján szép az idő, süt a nap, jó termés várható, ha havazik, vagy esik az eső, drága lesz a gabona, ha felhős vagy ködös az idő, sok madár és állat el fog hullani, ha pedig erősen fúj a szél, háborúskodásra lehet számítani.

Január 21-én a Nap a december 22-étől uralkodó Bak jegyéből a Vízöntő jegyébe lép. Január születési köve az igazságot, az állandóságot és a fizikai erőt jelképező gránát, és a rózsaszínű kvarc. Úgy tartják, hogy a januárban született nőknek a gránátkő kivételével semmilyen drágakövet sem szabad viselniük, ezzel biztosítják rendíthetetlen, igaz barátságukat és a hűségüket.

2018. december 30., vasárnap

Boldog Új Évet!

Adjon Isten új évet,
Az új évben egy új széket!
Adjon elé asztalt, nagyot,
Terítéket, szép gazdagot!
Mindennapi kenyerünket,
A székünkön a helyünket,
Asztal körül helyet másnak!
Helyet az egész Világnak!
Adjon Isten jó szándékot,
Tiszta szívből ajándékot!
Erőt, tudást, akaratot,
Fehér lelket, patyolatot!
Adjon néktek békességet,
Szorgalmat, jó egészséget!
Igaz társat, hű barátot,
Tiszta házat, jó kabátot!
Jó kabátban jó nagy szívet,
Jó nagy szívben igaz hitet!
Igaz hitben igaz éltet!

Adjon Isten boldog évet!

2018. december 24., hétfő

Jelképek és szimbólumok

Szimbólumok között élünk. Jelképek egész rendszere veszi körül mindennapjainkat és ünnepeinket egyaránt.

A szimbólum a görög „szümbolon” szóból ered, amelynek jelentése: összevetés, összehasonlítás, egybeesés.
A szimbólumalkotás egyidős az emberiséggel. Az ember azért hozott létre szimbólumokat, hogy kifejezze velük mindazt, amit tudatosan megtapasztalt, de másképpen nem tudott kifejezni, azaz az emberi tudat olyan állapotait és lehetőségeit, amelyekre nincs szó, legfeljebb kép. A jelképek egyetemes, örök érvényű törvényszerűségeket írnak le, a világmindenség és benne az ember tudatának természetét képezik le. 

Színes szimbólumok a karácsonyfán

A magyar karácsony szó szláv eredetű, ami lépőt, átlépőt jelent. A szó jelentése az újesztendőbe való átlépésre utal, tehát naptári eredetű. De vajon milyen jelentést hordoznak az ünnep nélkülözhetetlen kellékei? 

Fenyőfa = örök élet, áldozatkészség:
A zöld szín és az, hogy örökzöld fáról van szó, az új élet, sőt az örök élet reményét szimbolizálja.
Karácsonyfa = Életfa, világfa, a tudás fája:
Bibliai eredetű magyarázat szerint a fa Jézus családfáját is jelképezi. Mivel karácsony szenteste Ádám–Éva, az első emberpár neve napja, lehet összefüggés a bibliai tudás fájával is.

Csúcsdísz = a Megváltó, aki reményt hozott az embereknek:
Gyakran csillag formájú. Ez az a csillag, ami hírül hozta a keleti bölcseknek, hogy hol fog megszületni a Megváltó.
Csillag = a jó hír hozója:
A lángos csillag mutatta az utat Jézus születésének helyéig. Valószínűleg az asztrológusok előre kiszámolták, hogy pontosan mikor és hol fog megszületni a Megváltó. Az se kizárt, hogy üstökös, hulló csillag is megjelent az égen.

Gyertya = a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma:
A keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya megsemmisül, miközben fényt ad, ahogy a Megváltónak is meg kellett halnia. A viasz, a kanóc és a láng a Szentháromság szimbóluma. A hármasság más formában is megjelenik, mint test-lélek-szellem.
Gömb = a teljesség:
A bolygók, égitestek és a csillagok, amik az égbolton az univerzum végtelenségét, törvényeit és a mi életünk apróságát jelképezik. Ezek a gömbök törékenyek, mint a boldogság, ha külső dolgokban keressük.

Színek
Arany: a Nap mint férfi princípium, továbbá a gazdagság színe.
Ezüst: a Hold mint női princípium, továbbá az odaadó, tápláló anya színe.
Piros: a termékenység, az élet és halál, továbbá a bűn színe.
Fehér: a tisztaság, az ártatlanság színe.
Zöld: a remény, az élet színe.
http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTb7XS_pZCtJVS6Vwi96TgaunI_wY9nQJF0Sp8J_f4SiUfLcRnAhgAngyalhaj = a misztikum, a megfoghatatlan:
Az angyalhaj finomsága és fátyolszerű átlátszósága azt a misztikus hangulatot erősíti, ami karácsony misztériumát körbelengi. Azt jelképezi, hogy nem láthatunk, nem érthetünk meg mindent. Ehhez alázat és hit szükségeltetik.

Szaloncukor = az édes íz az égiek ajándéka. A szaloncukor fára aggatása igazi hungarikum, hogy eredetileg miért került oda, ma sem egyértelmű. A mézeskalács figurák egyféle mágikus bábok, elsősorban termékenységi szimbólumok.

Csillagszóró = a betlehemi csillag kicsinyített utánzata:
Az a fényes csillag, ami megmutatta a Megváltó születési helyét, olyan szimbólum, ami a reményt és a jó hírt testesíti meg. A csillagszóró által kilövellt csillagok ezt a reményt és derűt elevenítik fel.

Angyalkák = advent 4 angyala:
1. angyal kék köpenybe van öltözve. Ő az Igazság angyala.
2. angyal pirosba öltözik. Ő a Mértékletesség angyala.
3. angyal fehéren ragyog. Ő a Bátorság angyala.
4. angyal lila fényben úszik. Ő a Bölcsesség angyala.
Az angyalok olyan finom rezgésű lények, akik segítik az embereket ennek a 4 erénynek az elsajátításában, és másban is.

Dió =arannyal bevonva a fénylő bölcsesség  jelképe
A bölcsesség és a szerénység, a szeretet és a szolgálatkészség összefonódik karácsony misztériumával, amit a keleti bölcsek és a Háromkirályok testesítenek meg.
Alma = a tudás fájának gyümölcse:
Bibliai szimbólum szerint az a tudás, amit Isten eltiltott: bűn. „Semmit ne tegyél, amit Isten nem áldott meg!”


http://pctrs.network.hu/blogpicture/5/_/5992_66f597046a3f3872e4737eb072d690ed_big.jpg http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcR4OciDecu31cy6vg0cveppFPT26Q5nxDJOQ9SPncL44B8pYvXJ

Az sem mindegy, hová állítjuk a fánkat. Ha ablak elé helyezzük, pompát és gazdagságot hoz, ha sarokba, szerelmet, gyermekáldást. Fontos, hogy olyan helyet válasszunk, ahol érezzük állandó jelenlétét.

2018. december 13., csütörtök

December 13. - Luca napja


A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. 



A Gergely-naptár életbe lépése előtt december 13-a Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája,ezért sok néphit, babona, szokás tartozik hozzá. 

A hiedelem szerint a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. 




Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok.

A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. 




E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson.
Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. 

Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén.

 Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját.



Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. 
Decemberben Luca széke
miről híres, ki tudja?
Barkácsolj majd te is egyet,
s rálelhetsz a titokra.

Tizenhárom fajta fához
végy jó erős szerszámot,
kezdetnek az épp elég lesz,
ha a kérgét lehántod.

Drótot, szeget sose használj,
s tizenhárom darabból,
facsapokkal illeszd össze
– úgyis rájössz magadtól.

Minden este faragj rajta
tizenhárom napon át,
s meglátod, hogy valót mondok,
nem csak ósdi babonát.

Háromszöget formáljon majd
– s tudja, aki faragja –
jó erősen illeszkedjen
minden egyes darabja

Hogyha kész a Luca széke,
ami most jön, semmiség:
hogyha ráállsz, meglátod a
boszorkányt a szentmisén.

No de aztán fürgén iszkolj,
s hints egy zsáknyi mákszemet,
azzal a sok gonosz banyát
egész biztos, rászeded.

Amíg ők a mákot szedik,
szaladj haza vágtázva,
s ne tétovázz, égesd el a
székedet a kályhába’.

Luca napján ültették az úgynevezett luca-búzát. 




Cserépbe ültetett búza karácsonyig kizöldellt. 
A búzát az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek. 
Magát a búzát meg a jó termés reményében ültették.

Szokásban volt a “töltött” pogácsa sütése is. 




A sok pénz reményében sütötték, és aki megtalálta a pénnzel töltött pogácsát, annak a következő évben szerencséje és sok pénze lett.

Luca napjától karácsonyig minden nap harapjunk egyet egy előre e célra kiválasztott almába.

A csutkával, ami az almából karácsonyra megmarad, menjünk ki az utcára (vagy az éjféli misére), és az először elénk tévedő férfivel egyező nevű lesz a mátkánk.

Ugyanezen időszak alatt – Luca-napi kezdéssel – helyezzünk faágat vízbe, és ha kizöldül karácsonyra, garantáltan menyasszonyi sorba lépünk a közeli jövőben.

2018. december 6., csütörtök

Kik segítenek a Mikulásnak?

A MANÓK


A Mikulás ajándékait a Manók csomagolják össze, hozzájuk futnak be a levelek, kérések, modern időkben már az e-mailek is. A Manók ruházata piros-zöld, sapkájuk és cipőjük kunkori, fülük hegyes.


Krampusz
Nem szabad elfeledkeznünk a Mikulás állandó kísérőjéről, a Krampuszról sem. Ez az ördög formájú figura osztrák területről származik, neve is az ausztriai németből való. A gyermekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonságai és megjelenései, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket megbünteti. 
A Krampusz figurája minden bizonnyal a téli napforduló pogány kori hiedelemvilág szellemeinek „testet öltője”, ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör „gonosz”-elképzeléseire vezethető vissza. A „jó” megtestesítője mellett, aki a Mikulás, szükség volt a „rossz”, a büntetést osztó megformálására is.

A Mikulás

A Mikulást a Föld minden országában sok millió gyermek várja minden évben. Hazánkban kirakják az ablakba a kitisztított csizmákat, van ahol süteményekkel kedveskednek a hófehér szakállú Mikulásnak.
Spanyolország
Itt az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. Január 6-án pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek.

Anglia
A gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni.

Ausztria
A Mikulás (Heiliger Nikolaus) december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával. December 24-én pedig a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát.

Bizonyos kultúrákban, Szent Miklós a segítőjével utazik. Az öreg Sinterklass (Mikulás) december 6-án, fehér lovon érkezik Hollandiába, vörös, püspöki ruhájában. Az a monda járja, hogy Spanyolországból jön gőzhajón. Fekete Péter baktat mögötte, aki fekete zsákot cipel a hátán és kezében egy könyvet tart, amelyben fel van jegyezve, hogyan viselkedett minden holland gyermek egész évben. A jó gyerekek ajándékot kapnak a Mikulás püspöktől, míg a rossz gyerekeket elviszi Fekete Péter a zsákjában.

Németországban, Szent Miklós kísérőjével, az úgynevezett Knecht Ruprecht, Krampus, vagy Swarzer Péterrel szokott érkezni, aki hátán zsákot, kezében pedig virgácsot tart. Szent Miklós ajándékot osztogat a jó gyerekeknek, míg a rossz gyerekeket kísérője veszi kezelésbe, és büntetésből virgácsozást kapnak.

Svédországban a jó gyerekeknek a Mikulás, a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat. Szánján repülve érkezik, melyet Thor, a mennydörgés istenének kecskéi húznak. A Juul Nisse nevű manók, egész évben a családok padlásain rejtőzködnek és alig várják, hogy segíthessenek a Mikulásnak. A gyerekek tejet vagy rizsfelfújtat tesznek a padlásra a tündéknek, azt remélve, hogy reggelre megeszik.

Szinte minden országban másképp hívják a Mikulást.

A Mikulás szerepe, eljövetele és elnevezése az adott ország kulturális és vallásos hagyományaitól függ. Néhány Mikulás december 6-án jön, mások csak Karácsonykor, vagy Szilveszterkor/Újévkor, megint mások január 6-án Vízkeresztkor osztanak ajándékot, de olyanok is akadnak, akik telente több alkalommal, sőt Karácsonytól év végéig minden nap kedveskednek az apróságoknak. Vannak, akik a télhez kötik az Ajándékhozót, ezért adták a Fagy Apó, a Tél apó nevet, mások Karácsonyapónak, Karácsonymanónak, Szent Miklósnak hívják, s olyanok is, akik „ajándékhozó istennek” mondják. És milyen különös, de Olaszországban egy jó boszorkány, Marokkóban pedig Fekete Péter hozza a meglepetéseket.

A legtöbb Mikulás nem magányos, egyeseket krampuszok kísérnek, másokat manók és tündérek segítik, míg a piros és kék ruhában is meg-megjelenő orosz Fagy Apóval a gyönyörű Hóleányka vándorol a hómezőkön.

A Mikulás nevei


Amerikában és Kanadában: Santa Claus, Angliában: Father Christmas, Brazíliában és Peruban: Papa Noel, Dániában: Sinter Klaas, Finnországban: Joulu Pukki, Franciaországban: Pere Noel, Hollandiában: Kerstman, Japánban: Jizo, Kínában: Shengdan Laoren, Magyarországon: Mikulás, Télapó, Marokkóban: Black Peter, Németországban: Christindl, Norvégiában: Julenissen, Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale, Oroszországban: Gyed Moroz, Spanyolország: Papa Noel, Svédországban: Jultomten, Görögországban: Nikolausz.