"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2018. november 12., hétfő

Nógrádszakál Palóc Grand canyon




A Páris-patak szurdokvölgye természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk. Több millió évvel ezelőtt folyó kanyargott itt, megcsodálhatjuk a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit.

2018. november 11., vasárnap

Márton nap főszereplője a liba.





A háziludat a babilóniaiaknak köszönhetjük, akik időszámításunk előtt 4000 körül kezdtek el a vadlúd háziasításával foglalkozni. Egyiptomban időszámításunk előtt 2800-ban már tenyésztettek és hizlaltak libákat. A házilúd (Anser anser domestica) őse, a nyári lúd (Anser anser) élettere Izland és az Amur-folyó között volt, vonulása során az északi félteke nagyobb részén megtalálhattuk, hazánkban februártól novemberig szállt meg. A háziasítás során a liba teste nagyobb lett, felül és alul szélesebbé és laposabbá vált. Magyarországon már a 11-12. században elterjedt volt; a ludak után egyházi tizedet is kellett teljesíteni. Kialakult a magyar lúd, melynek mára több fajtája létezik: lévai, makói, kisalföldi, balatoni és szegedi. A házilúd igénytelen, gyorsan növő, jól tollasodó fajta; húsa puha, mája nagy, évente átlagosan tizenöt tojást tojik. Ez nem túl sok; de ha belegondolunk, hogy a világot is ő tojta, úgy már egész más. A köznyelv a liba és a lúd szavakat szinonimaként használja; a szaknyelv szerint azonban a ludak fiatal, tíz-tizenkét hetes kornál nem idősebb szaporulatát hívják libának.

"LÚD
A ludak több időt töltenek a szárazon, mint a vízen, szinte kizárólag növénnyel élnek. Kitűnő futók, jó repülők. Lábukon úszóhártyáik vannak, egészen jól úsznak. Kígyóhoz hasonlóan sziszegve igyekeznek az ellenséget megfélemlíteni.
A vadlúdnak büszkébb a tartása, mint háziasított társának. Érzékei élesek és nagyon jól tudja cselekedeteit ész-leleteihez alkalmazni, azért nehéz megérteni, miért éppen a liba keveredett az együgyűség hírébe. Óvatos és elővigyázatos. A gácsér figyelmessége és ébersége növekedik a fiatalok kikelte után. Hűséges házastársak, sokáig özvegyek. A tavasz hírnöke, a házasság madara.
A Hold szellemének megjelenítői közé tartozik.
Egyiptomban kezdték meg a vadludak háziasítását. Heliopoliszban, a „Nap városában” tisztelt Gebet, a Föld-istenét lúdfejjel ábrázolták.
A sarki lúd a görög mitológiában Boreasz, az északi szél megtestesítője, az indián asztrológiában a téli napforduló totemmadara.

Egy római legenda szerint a Júnó-templom szent madarai, a libák, egyszer Rómát is megmentették.

Róma fellegvára és a Capitolium roppant veszedelembe került a gallok miatt. A gallok valahogy rájöttek, hogy a sziklának egyik, eddig megmászhatatlannak hitt oldalán, egy keskeny ösvényen be lehet lopózni a várba. Megvártak egy szép holdvilágos éjszakát és megindultak. Nem volt könnyű feladat, és ezt még megnehezítette, hogy mindezt a legteljesebb csendben kellett végrehajtani. A vakmerő vállalkozás tökéletesen sikerült. Olyan csendben kúsztak fel az oromra, hogy nemcsak az őrök nem hallot-tak semmi zajt, de még a kutyák éberségét is kijátszották. És bizonyára el is foglalták volna a várat, ha Júno istennő libái meg nem mentik a rómaiakat. Tudniillik, bármily nagy volt is az ínség, a Júno istenasszonynak szentelt szép fehér ludakat nem vágták le. Ott őrizték őket Júno temp-lomában, és remélték, hogy az istennő nem hagyja el az őt tisztelő népet, segítséget nyújt a végső bajban.
És ha mást mindenkit rá is szedtek a csendben lopózó gallusok, ezeket a ludakat nem tudták rászedni. Amint a számukra szokatlan neszt, lihegést, csúszást-mászást meghallották, mozgolódni kezdtek, majd hamarjában olyan nagy zajt csaptak, hogy gágogásukkal és szárnyaik csapkodásával felriasztották az embereket.
A Júnónak szentelt ludakról pedig évszázadokon át kegyelettel beszélt a hagyomány."/Temesvári Gabriella/


A libának nem csak a húsát használhatjuk, ott van még a tolla és a csontja is. A tollával régen kódexeket is írtak, ezért a legtöbb ókori nép nagy tiszteletben tartotta az állatot. Ha írás után nyugovóra térünk, a párnánkban is megtalálhatjuk a fehér pihéket, melyeket egykoron szorgos kezek tépkedtek le a száráról, s közben jókat cseverésztek, viccelődtek. Csontjából pedig jósoltak: a fehér, hosszú libacsont havas, a rövid, barna pedig sáros telet jövendölt. Tojása az ókori Egyiptomban az élet jelképe volt; sőt, a világot személyesen ő tojta. Kínában a liba a házastársi hűség szimbóluma; erre utalhat a vicc is, melyben a sírig hűséges feleség a mennybe kerülve szárnyakat kap, de nem azért, mert angyal, hanem, mert egy liba. Más értelmezések szerint a liba mint madár lélekszimbólum; megint máshol egyenesen az ördögtől elcsábított lelket jelképezi. A görög mitológiában Aphrodité madara volt. A libát magunkon is megtalálhatjuk, ha fázunk (libabőr), és ha a lábunk nem teljesen a kívánt formával rendelkezik (lúdtalp).

Libával álmodni Krúdy Álmoskönyve szerint sok mindent jelenthet. Ha csak úgy simán egy liba jelenik meg álmunkban, az szószátyárságra utal. Ha egy gúnárral találkozunk, mely meg akar támadni, az csábítást jelöl.
Lúdhúst enni: jó. (Ezek szerint lúdhúst nem enni: rossz.) A repülő liba messzi utazást, a libaölés örökséget, a libavásár nevetségessé válást, a libatoll gúnyt, a libaláb hideg időt (Tényleg van olyan, aki libalábbal álmodik? Libával álmodni már magában is, de csak egy lábbal meg pláne.), a sok liba pedig sok hiábavalóságot jelent.

Fodros lúd

Mint minden házilúd fajtának, ennek is a nálunk vadon élő nyári lúd az őse. A magyar lúdfajták legérdekesebb képviselője. Érdekessége, hogy a háttollak dísztoll szerűen megnyúltak és forgókat képezve borítják azt. Ez különleges megjelenést kölcsönöz a fodros lúdnak. Előfordul fehér és tarka színben egyaránt. Magyarországon kívül a Duna völgyében több helyütt ismert. A fodros tollazat mutáció eredménye, és valószínűleg az állatok különleges szépsége miatt maradt fenn tartósan a köztenyésztésben. Parlagi fajta maradt, amely viszonylag keveset tojik és lassabban fejlődik, de állítólag a mája különleges nagyságot ér el. A fodros lúd megmentésében és tenyésztésében fő szerepet a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszéke vállalta és ma is ott tartják fenn a legnagyobb állományt.




November hónap

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál.Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb.

A meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik, Rudan Mária: Nyilas zodiákus 

 a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.



"A márciussal kezdődő régi római év kilencedik hónapjának elnevezése a latin novem (kilenc) szóból ered. Julius Caesar (i.e. 100-44) naptárreformja óta a 30 napos november a tizenegyedik hónap. Másutt inkább az ilyenkor jellemző időjárásról vagy az évnek e szakában szokásos tevékenységekről nevezték el ezt a hónapot. A hollandoknál például régen Slaghtmaand (slaght = mészárlás) volt a neve, ugyanis ekkor ölték le disznókat, birkákat, barmokat, és sózták le a húsukat, hogy legyen mit télen enniük. Az angolszászok egyszerűen csak wind-monath-nak (szélhónapnak) nevezték, mert ekkor vette kezdetét a szeles, hideg idő, amikor a halászok partra vontatták hajóikat, és a következő tavaszig nem futottak ki a tengerre. A francia republikánus kalendáriumban a nagyjából novembernek megfelelő - október 22-tol november 20-ig tartó - időszaknak Brumaire (köd-hónap) volt a neve, míg a frankok Herbistmanoth elnevezése az állatok begyűjtésére, hazaterelésére utalt.
 Nálunk e hónapot Szent András havának vagy őszutónak hívták. A Csízió szerint az egészség megőrzéséhez ilyenkor elsősorban a tyúkmonyt (tojást) és mézet kell fogyasztani, de megengedett a tehénhús és a gyümölcs is. Inni csak módjával és főleg gyógynövények főzetét szabad. Ártalmas és ezért kerülendő bármilyen állat fejének a megevése, és a fürdőzésnek valamint a szerelmeskedésnek sem ilyenkor van itt az ideje. Szent András havában születni viszont kifejezetten előnyös, ezekről az emberekről ugyanis úgy tartják, hogy becsületesek, nemes bölcsek, okosak, takarékosak, jó elméjűek. Minden dolgaikban jámborak, tökéletesen hűek, istenfélők, igazságszeretők és szerencsések.
 Ebben a hónapban eleink az elkövetkező évszak időjárására a nyers bükkfáról levágott forgácsból következtettek: ha száraz volt, enyhe időt vártak, ha viszont nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek. Az angolok nem a bükkfa forgácsát, hanem a makkját használták előrejelzésre. Ha a Mindenszentek napján megvizsgált makkot száraznak találták, kemény hidegre számítottak, ám ha a makk nedves és matt színű volt, csapadékos, de viszonylag enyhe telet vártak.
Ez utóbbit prognosztizálták a novemberi kemény fagyokból is. A zivatarnak viszont nagyon megörültek, mert termékeny évet jelzett előre.
/forrás:november Rosta E./. "

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.

Jeles napok novemberben:    
Mindenszentek napja (november 01.)
Halottak napja (november 02.)       
Szent Hubertus (november 03.)
Szent Márton napja (november 11.)
Erzsébet napja (november 19.)
Katalin napja (november 25.)

András napja (november 30.)

Régi magyar elnevezések
Január - FERGETEG hava
Február - JÉGBONTÓ hava
Március - KIKELET hava
Április - SZELEK hava
Május - ÍGÉRET hava
Június - NAPISTEN hava
Július - ÁLDÁS hava
Augusztus - ÚJKENYÉR hava
Szeptember - FÖLDANYA hava
Október - MAGVETŐ hava
November - ENYÉSZET hava
December - ÁLOM hava
A hónapok régi katolikus keresztény elnevezése:
Boldogasszony hava (január)
Böjtelő hava (február)
Böjtmás hava (március)
Szent György hava (április)
Pünkösd hava (május)
Szent Iván hava (június)
Szent Jakab hava (július)
Kisasszony hava (augusztus)
Szent Mihály hava (szeptember)
Mindszent hava (október)
Szent András hava (november)
Karácsony hava (december)  


Novemberi babonák
A népi kalendáriumok szerint november 11-re, Márton-napra híznak meg a fiatal libák, így nem véletlen, hogy már a régi időkben is hatalmas lakomákkal ünnepelték meg ezt a napot, ami nem mellesleg az újbor és az utolsó vásári nap ünnepe is volt. A régi paraszti gazdaságokban állhatatosan vallották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Természetesen a naphoz további hiedelmek is kapcsolódnak, történetesen aki Márton éjszakáján álmot lát, boldog lesz, de mivel az újbort is ilyenkor kezdik meg, így ha valaki ettől spicces lesz, a következő évben elkerüli majd a gyomorfájás, fejfájás.

Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. A népi meteorológia fontos eszköze volt annak a libának a csontja, amit ezen a napon fogyasztottak el. A jól átsült liba mellcsontjából ilyenkor jósolják meg, milyen lesz a tél: ha fehér, akkor kemény, havas télre számíthatunk, ha szürkés, akkor latyakos, enyhe évszak köszönt ránk.

Szent Erzsébet napja, a tél erejét szabja. Ha november 19-én havazik, akkor a telet illetően több dologra is számíthatunk, a néphit szerint egyrészről fehér lesz a karácsony, másrészről enyhe decemberre, kellemes évszakra számíthatunk.

Mivel Erzsébetet a szegények védőszentjeként tartják számon, így országszerte több jótékonysági bált is rendeznek ilyenkor. A legenda szerint Erzsébet királylányként elemózsiát vitt a szegényeknek kötényében, azonban édesapja II. András ezt észrevette. Amikor dühösen számon kérte rajta, a kötényben lévő étel rózsaszirmokká változott…

Katalin napja
Szent Katalin nevéhez számos dolog köthető. Egyszerre védőszentje a kórházaknak és betegeknek, de a diákoknak és egyetemeknek is, napjához, november 25-hez pedig leginkább a házassághoz jóslások kapcsolódnak. A letört gyümölcsfagallyat ezen a napon vízbe kellett tenni, ha az Karácsonyig kivirágzott, kihajtott, akkor a házban nagy valószínűséggel házasságkötésre is sor kerül majd a következő év folyamán. A férfiak Katalin napját végig böjtölték, éjszakára pedig egy lányinget tettek a párnájuk alá. A néphit szerint ekkor megálmodhatták ki lesz a feleségük.

Természetesen a naphoz időjóslás is kapcsolódik, hiszen ha Katalin kopog, a karácsony locsog. Egy másik hiedelem szerint olyan januári időjárásra számíthatunk, amilyen ezen a napon van, másnapja pedig a februári időjárásra enged következtetni.

András napja
November 30-a a meteorológiai tél, továbbá az évszakhoz tartozó, hagyományos disznóvágások kezdetét is jelenti, innen ered a disznóölő Szent András elnevezés. Az ehhez tartozó mulatságok és lakomák egészen farsangig eltartottak. A nap népszerű tevékenységei közé tartozott az ólomöntés és a gombócfőzés. Előbbiből a leendő férj foglalkozására derülhetett fény, míg utóbbiból a nevét tudhatta meg az eladósorban lévő lány. Apró papírlapokra neveket írtak és a gombócba rejtették, majd kifőzés után választottak egy-egy gombócot és kettévágva megtudhatták ki lesz a jövendőbelijük.


 

2018. október 23., kedd

1956. október 23.



Mindössze 20 nap, de a magyar történelem talán legkiemelkedőbb 20 napja zajlott 1956-ban Magyarországon. Egy aprócska, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával.
Képtalálat a következőre: „1956 forradalom zászló”




1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.

1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték.


A magyar nép számára a forradalom dicsőséges bukás volt, amely egyrészt az idők során hozzájárult az elnyomás enyhítéséhez, másrészt erőt adott az alávetettség elviseléséhez, és olyan nemzetközi elismerést szerzett a magyarság számára, amilyenben az 1848-as forradalom óta nem volt része.

 





2018. október 19., péntek

Az év fája

Az év fájának választott mandulafa a pécsi Havashegyen található, a Pécsi Havas Boldogasszony templom előtt. A mandulafa 135 éves és 6 méter magas, törzskerülete 180 cm.



Forrás: MTI/Sóki Tamás

A város a török hódoltság alatt vált először híressé mandulatermesztéséről. Az 1880-as években, a filoxéra járvány során kipusztult szőlők helyére is telepítettek sok helyen mandulásokat a város környékén, leginkább ekkorra tehető a Havihegy legöregebb fáinak ültetése is.

Forrás: Origo

Nincsen olyan ember, akinek ne lenne kedves fája.

A természet egyik csodája, a növények királya a fa.

A fa összekötő kapocs föld és ég között. Szeretjük, tiszteljük, hisz a vele való kapcsolat átszövi életünk mindennapjait.


 
Anyanyelvünkben is gyökeret vert a fa. Az az ember, aki csak jön-megy a nagyvilágban, gyökértelen. Aki keresi a kapcsolatot az ősökkel, a múlttal, az visszamegy a gyökerekhez. Az öreg fát nehéz átültetni, mondja az idős ember, ha otthonából ki akarják mozdítani.

A hagyományok is sok fával kapcsolatos szokást örökítettek át nemzedékről nemzedékre.
Évezredek tapasztalata, hogy az egyik fa árt, a másik használ. A fában áramló folyadék a fa vérkeringése, de energiája, sugárzása is hatással van a vele közeli kontaktusba kerülő emberrel. Az ókori bölcsesség ezt sugallja: ,,A jó fához simulj, a rossztól menekülj!” Tény, hogy át tudjuk venni a fák energiáját, ha hozzájuk simulunk, vagy közelükben tartózkodunk.

Nézzünk meg néhány ismert fafajtát, hogyan hatnak egészségünkre:
Tölgyfa: A magyar ember által különösen szeretett, tisztelt fa. Őshonos hazánkban. A koronázások, ítéletek, tanácskozások, áldozathozatalok, a történelem során gyakran tölgyfák árnyékában zajlottak le. Képes új életerőt adni. Erősíti a lelket, a nyirokrendszert, aktivizálja a vérkeringést, ha törzséhez simulunk.

Gesztenyefa: Békét, harmóniát nyer az alatta ülő. A sérült lélek orvossága.

Kőrisfa: A hallójáratok megbetegedései gyógyíthatók a néphit szerint a kőrisvirág főzetének csepegtetésével. Nyugtat, jó hatással van az izmokra és az ízületekre, ha átöleljük, nekitámaszkodunk.

Hársfa: Erősíti pozitív érzelmeinket, légúti problémák esetén segít.
Bükkfa: Vérkeringést javító, stresszt elmulasztó hatása van. Hatalmas erejű fa, 10-15 méterről is képesek vagyunk megérezni hatását. Segíti a fantáziát, a gondolkodást, az összpontosítást.

Jegenyefenyő: Gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, de segít reumatikus bajoknál is. Optimizmust, magabiztosságot kap, aki gyakran kerül vele kontaktusba.
Égerfa: Nincs túl jó híre. A mézgás változatát tanácsos azoknak elkerülni, akiknek gyenge az idegrendszerük.




Fűzfa: Megítélése a történelmi idők során más és más. A zsidó nép az öröm jelképének tartotta, tisztelte újjászületési képességét. A görögök szerint a szomorúság, a gyász fája. A keresztény gondolatvilágban a kitartás és a feltámadás jelképe.

A fák szeretete, tisztelete pozitív érzelmeket vált ki belőlünk, ily módon is erősítve testünket, lelkünket. Mindent meg kell tennünk azért, hogy mindig velünk, s köztünk éljenek.
forrás: zöldujság

A fák   csodás energiákat közvetítenek fáradt testünknek. A nyugati civilizált ember számára furcsa módszernek tűnhet a faterápia lelki békénk megőrzésére, a rossz hangulat elűzésére. Pedig ezt a technikát már az ősi kelta, ógörög és római emberek is alkalmazták. Később a módszer eljutott Németországba is, ahol évtizedek óta kutatja Manfred Himmel szakember. Rájött, hogy a fák varázslatos, gyógyító energiával rendelkeznek, ráadásul a jótékony hatású földsugárzást is felerősítik. Azokon a területeken, ahol a Föld különleges energiákat közvetít, a fák gyógyító hatása többszörösen kisugárzik. Hazánk ráadásul különösen alkalmas hely a faterápia alkalmazására, hiszen a Föld szívcsakrája a Pilisben található. Szakemberek szerint az, aki odalátogat, különleges harmóniát érzékel, miközben gyorsan feltöltődik energiával. Nem kell azonban elutaznunk az éltető fák energiáinak átvételéhez: egyszerűen keressük meg az otthonunkhoz legközelebb eső parkot, és már kezdhetjük is testünk energetizálását!


Így meditáljunk a fával
1. Válasszunk magunknak egy fát. Lehetőleg idős – és persze egészséges lombkoronájú, törzsű – fát keressünk.
2. Próbáljunk meg úgy elhelyezkedni, hogy testünk minél nagyobb felülete érintkezzen a fa törzsével, vagyis a homlokot, a mellkast, a hasat és a térdet is próbáljuk „odatapasztani” a fához. Ne legyünk görcsösek, álljunk lazán.
3. Bal kezünket a korona, jobb kezünket a gyökerek irányába fordítsuk, és érintsük a kart is a fa törzséhez.
4. Lélegezzünk nyugodtan, ritmusosan, egyenletesen. Csukjuk be a szemünket, és érezzük, amint a fa energiája átáramlik testünkbe.
5. 10-15 perc elteltével háttal is érintkezhetünk a fával, tehát a gerincet is nekitámaszthatjuk.
6. Hetente érdemes legalább kétszer-háromszor megismételni a fákkal történő meditációt.

2018. október 17., szerda

Hegedű -Guiseppe Antonio Guarneri itáliai hegedűkészítő

 1698. VIII. 21- 1774. X.17született Guiseppe Antonio Guarneri itáliai hegedűkészítő, akinek jele: IHS. Antonio Stradivari mellett az egyik legjelentősebb hegedűkészítő volt.


A hegedű, illetve a vonós hangszerek kialakulásának folyamata az őskorig nyúlik vissza. Feltehetőleg a felhúzott íj képezte az első húros hangszerek egyikét, amelyet a megfeszítés változtatásával különböző magasságú hangok képzésére bírtak rá. A fejlődés második állomása az íj eltűnése volt; helyére egy megmunkált nyak és láb került. A rezonáló testet azonban már az emberek maguk állították elő. A húrokat egymás mellé rakták, és a nyakhoz kulcsokkal rögzítették, ami által lehetővé vált a húrok hangolása is. Ez feltehetőleg akkoriban következhetett be, amikor a nomád halászó és pásztorkodó népek letelepedtek és áttértek a földművelésre, majd a kézműiparra.

A hegedű először Észak-Itáliában bukkant fel, a 16. század közepén. Annak ellenére, hogy a hangszerek nagy része azóta elpusztult, festményekről ismerjük az akkori „hegedűket”. Ezek nagy része csak három húrt tartalmazott. A hegedű megalkotói valószínűleg három forrásból kölcsönöztek ötleteket: a rebektől, amit a 10. század óta használtak (és az arab rebáb hangszer nyomán került be Európába), a fidulától, ill. a lira da bracciótól. Az első pontos leírás Jambe de Fer Zene összegzése című könyvében található, amit 1556-ban adtak ki Lyonban. A hegedű ekkora már Európa-szerte igen elterjedt volt.

Egyes állítások szerint az első igazi hegedűt Andrea Amati készítette a 16. század első felében a Medici-család részére, akik egy olyan, utcazenélésre is alkalmas hangszert szerettek volna, ami minőségében eléri az akkori legelterjedtebb hangszer, a lant színvonalát. Amati eredetileg csak pengetős hangszerekkel (liuto, azaz lant – innen származik az olasz hegedűkészítők mai neve – liutaio – is) foglalkozott, és csak abban az időben kísérletezett gambák építésével. Mivel a gambák hangja igen szép, de túlságosan gyenge volt, Amati a jövőt egy újfajta, vonóshangszerben látta. A hegedű megjelenése után igen gyorsan elterjedt Európa-szerte. Például az akkori francia uralkodó, IX. Károly egész zenekarnyi hangszert rendelt tőle.
A legrégebbi, még egyben lévő hegedű, ami a „IX. Károly” becenevet viseli, Cremonában készült 1564-ben.
A leghíresebb hegedűkészítő családok: Amati, Guarn(i)eri, Stradivari. Ezenkívül híresek még Jean Baptiste Vuillaume és Steiner munkái.

A hegedűkészítés Magyarországon közel százötven évvel az itáliai hegedűkészítés kialakulása után jelent meg, nagyjából a 17-18. században.

/Forrás: mindent a hegedűről/

Kutatók és zenészek számára eddig megfejthetetlen rejtélynek tűnt, hogy minek köszönhető a cremonai hangszerkészítő-mesterek, elsősorban Antonio Stradivari és Giuseppe Guarneri del Gesú által alkotott hegedűk kivételes hangzása.

Eddig már több hipotézis is napvilágot látott, de egyiket sem tudták egyértelműen bizonyítani. Az egyik elmélet szerint a lakkréteg alatt található leheletvékony alapozás okozza a különös hangzást. Mások a fa kezelésére használt anyagot sejtik a rejtély hátterében.

Berend Stoel, a hollandiai Leideni Egyetem kutatója és Terry Borman, amerikai hegedűkészítő komputeres tomográffal vizsgálták meg öt cremonai hegedű anyagát, majd összehasonlították ezeket hét modern hegedű anyagának szerkezetével.

Teliholdkor választotta ki a mester a fákat

A klasszikus és a modern hegedűk anyagának átlagsűrűsége nem tért el jelentősen egymástól, ám azt találták, hogy az öreg hangszerek fájának tömörsége sokkal egyenletesebb. Mivel a fa sűrűségének akár kismértékű változása is hatással van a hangszerben keltett rezgésre, ezáltal a hangzás minőségére, a felfedezés megmagyarázhatja a cremonai hegedűk különlegességét.

A legenda szerint Stradivari mindig teliholdkor ment ki az erdőbe, hogy kiválassza a megfelelő fát (lucfenyőt) a hegedű elkészítéséhez. Egy kis felületen eltávolította a fa kérgét, majd a fát ütögetve hallgatózott, hogy megfelelő-e a hangzása.

Hogy a legendából mennyi igaz nem tudni, de a kutatópáros szerint mivel a kérdéses időszakban (a 17. század közepétől a 18. század elejéig) hűvösebb volt az éghajlat, a fákban vékonyabb évgyűrűk alakultak ki, így valószínű, hogy ez okozta a fák egyenletes tömörségét, és végső soron a különleges hangszerek egyedi hangzását.


Reményik Sándor: Hegedű sír

A roppant csillag-kupola alatt.

Oly kristálytiszta üveghangokon

Jajdul a végtelenbe valaki;

Úgy ostromol Istent és éjszakát,

Könyörög, lázad, adja meg magát,

Hogy lehetetlen meg nem hallani.


És mennyi ilyen kristály-hegedű –

És mennyi ilyen harmat-tiszta hang –

És megváltásra méltó mennyi bánat

Az örök csillag-kupola alatt.


Ha ezeket nem hallja senki sem,

Ha ezeket nem bánja senki sem:

Mért hallaná meg az én hangomat?