"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. április 30., szerda

Ballagásra

Ballag már a vén diák tovább,tovább
Isten véletek cimborák tovább,tovább
Ez út hazámba visszavisz
Filiszter leszek magam is
Tovább,tovább,tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!

Szép emlékek jöjjetek ti is velünk
Nyári felhők jöjjetek mi is megyünk
Ti alsó s felsőbb évesek
Örökre isten véletek
Tovább,tovább,tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!

Csendes már a tanterem tovább,tovább
Jó remény hajt szüntelen tovább,tovább
A boldog édes ifjúság
Emléke mindig visszajár
Tovább,tovább,tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!

Ballag már a vén diák tovább,tovább
Búcsúzni kell most cimborák tovább,tovább
Az élet hív a munka vár
Itt az óra meg ne állj
Tovább,tovább tovább
Találkozunk még cimborák!

A ballagás kifejezés a latin ’valetans’= búcsúzó szóból ered; a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati Akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák… kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól. Lassan az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás szokása; a XX. század elejére pedig általánossá vált. Az 1920-as években a Ballag már a vén diák kezdetű dalt felváltotta az Elmegyek, elmegyek… kezdetű magyar népdal… Szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzősök szerenáddal köszöntik tanáraikat, a ballagás napján pedig az iskola zászlóját követve mennek végig a folyosókon vállukon egy kis tarisznyával, amelybe az alsóbb évesek pogácsát, sót, földet és aprópénzt tesznek és elhelyezik az iskola fényképét is.
/Neumann-ház – Irodalmi Szerkeszttőség/


A ballagás egy korszak lezárása, egyben egy új kezdet születése is. A tanulással, ismeretek bővítésével töltött múlt, a baráti kapcsolatok, a közös élmények felejthetetlen nyomokat hagynak az emberben, melyre hosszú évek távlatából is szívesen tekint vissza. Az ismeretlen jövő a szabadságot is jelenti a ballagó számára - a szabadság mellé azonban felelősség is jár, amivel tudni kell élni.  . Az iskola védő falait elhagyva az élet új, ismeretlen világa vár mindenkit, ahol már egyedül kell boldogulni. 
Az iskolából kilépve a felnőtt élet gondjaival, problémáival, a munkahelykeresés vagy a továbbtanulás nehézségeivel is szembe kell nézni. Hamarosan mindenki rájön a nagy igazságra: az egész életünk a tanulásról szól, hiszen tanulni kell a munkában. és tanulni kell az élet minden más területén is.   A tarisznyában azonban olyan értékeket visztek magatokkal, amelyek állandóak, értékállóak, amelyekre építeni lehet. A tisztesség, a becsület, a szorgalom, a kitartás olyan értékek, melyek fontos útravalóul szolgálnak   

/forrás: útravaló ballagóknak/

2014. április 29., kedd

Korall virág titka

A korall virág egy kis csoda , ezernyi apró színes virággal  örvendeztett meg minket télen és nyáron is.  

Nyáron, mint kerti növény ültethető erkélyre, teraszra, akár balkon ládába, akár egy nagyobb virágtartóba.

Hangulatunknak megfelelően választhatunk színvilágából:

Romantikus: Rózsaszín, ciklámen színű.


Elegáns: Hófehér, vagy vajszínű

Vidám nyárias: Sárga vagy narancssárga színt válasszunk.

Szerelemeseknek: vad vörös színben ajánljuk.

Akár egyszínű,  akár vegyes színben választjuk a korall virág tavasszal, nyáron, ősszel és télen vidámságot és színt visz életünkbe!


A folyamatos virágzás titka:

 Kevés víz, sok fény, és állandó metszés. A túllocsolás káros lehet a növény számára, hiszen a pozsgások családjába tartozik, így a leveleiben tárolja a vizet. Így amikor a földje már kiszáradt, a növény levelei még tele vannak nedvességgel.   Metszés: Amikor egy kis virágzat elnyílik, a növényen azonnal vágjuk le a tőről, majd a virágzás végén a zöld részt is metsszük meg, mert csak így tudjuk újabb virágzásra bírni kedvencünket.  Tápoldat: Kéthetente pótoljuk a tápoldatot a növénynek, mert egy virágzás kimeríti a tápanyag készletét.  Nyáron ültessük ki kertünkbe, télen vigyük be otthonunkba, ne öntözzük túl,  tápoldatozzuk kéthetente, és minél jobban metsszük annál dúsabb és bokrosabb lesz.




 .

Az év gyógynövénye, a citromfű

2014-ben az Év Gyógynövénye, az orvosi citromfű (latinul: Melissa officinalis)
 Az illatos levelű citromfű fűszer-és gyógynövényként egyaránt ismert. A görögökön, rómaiakon kívül az arabok is ismerték. Európában az 1500-as évektől kezdtek vele foglalkozni. Dél-Európában vadon terem, a mi éghajlatunkon csak termeszteni lehet. Paracelsus, a híres svájci orvos azt tartotta róla, hogy meghosszabbítja életünket.
A  növény latin neve, Melissa görög eredetű női név, jelentése: „mézelő méh”. A növény virágaiban ugyanis különösen sok a nektár, ezért a méhek fölöttébb kedvelik, amint erről már idősebb Plinius római író-polihisztor is beszámol. Vergilius óta tudjuk, hogy a méhészek gyakran dörzsölik be a kaptár oldalát citromfűvel, hogy a kirajzásra készülő méheket maradásra bírják. Virágaiból citromfűolajat (Aetheroleum melissae) desztillálnak. A citromfű összetett névalak első írásos említése 1775-re datálható, amikor Csapó József debreceni főorvos elsősorban gyógyászati célokat szolgáló füveskönyvében, az Új füves és virágos magyar kertben czitrom-fü alakban szerepel.
Az orvosi citromfű rendkívül sokoldalúan felhasználható, hazánkban is termesztett növény, egyike a legrégebben használt gyógynövényeknek. Nevét friss, citromra emlékeztető illatáról kapta. Népi gyógyászati felhasználásainak jelentős része ma is korszerűnek mondható. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a modern orvoslásban nyugtalanság, alvászavarok és emésztési panaszok kezelésére, külsőleg herpesz esetén alkalmazható. Gyakran használják élelmiszerek ízesítésére is kellemes íze és illata miatt. Teaként is igen közkedvelt. Napjainkban számos gyógyszer, gyógytermék, étrend-kiegészítő alapanyaga, tudományos kutatások középpontjában álló, sokoldalúan felhasználható, tradicionális, ugyanakkor modern gyógynövény.

Idegesség, álmatlanság ellen is jó, citromfű illóolaja baktérium-, vírus-, sőt gombaölő hatású. A gyógyászatban ízjavítónak, étvágygerjesztőnek és enyhe nyugtatónak alkalmazzák. Kellemes illata miatt számos teakeverék alkotórésze, ezenkívül reuma elleni bedörzsölőszerekben is szerepel.


Kiváló a limonádé ízesítésére is.

 

Ezen a napon történt - a zipzár


Gideon Sundbäck  1913. O4. 29-én szabadalmaztatta a cipzárt.

A cipzár története

 
A 20. század találmánya- mondják a cipzárról. Valóban, talán felülmúlhatatlan, hiszen gyors és mindenhol használják. 
Cipzar illusztráció 2
 
Bár Elias Howe, a hajókás varrógép feltalálója is szabadalmaztatott 1851-ben egy zárószerkezetet, ami a mai cipzár elvét idézi, ő inkább a varrógép népszerűsítésére helyezte a hangsúlyt, ezért ez a találmánya feledésbe merült. A mai cipzár feltalálójának Whitcomb L. Judson amerikai mérnököt tekintjük, aki 1893-ban szabadalmaztatta találmányát, eredetileg az addig gombolható férficsizmák „gyors kampós záraként”, ami el is terjedt a piacon. Az akkori megoldás nehezen volt kezelhető, a kampók és hurkok egymásba akasztását külön nyitóval kellett elvégezni. Az első, sorozatgyártásban előállított ilyen jellegű záróelem, a „Judson C-curity Fastener” elnevezésű termék 1905-ben jelent meg. Ezt tökéletesítette a svéd származású, Amerikában élő mérnök Gideon Sundbäck, aki megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit, létrehozva ezzel a mai cipzárat. Találmányára, a „nyitható rögzítő szerkezetre” 1913-ban kapott szabadalmat az USA-ban. Európára érvényes szabadalmat a húzózárra 1923-ban a svájci Martin Othmar kapott, aki riri (Rippe und Rille, ami a németben a domború és homorú szópár megfelelője, utalva a két forma egymásba illeszkedésére a cipzárban) néven kezdte gyártani és forgalmazni a terméket.

A „zipper” elnevezés (amiből a „cipzár” szó is származik) a B. F. Goodrich cégtől ered, amely ezt a fajta zárat gumicsizmáin alkalmazta. (Az angol zip szó egyik jelentése: gyorsaság, lendület, ebből egyértelműen következik a hazai villámzár elnevezés eredete. De az is lehet, hogy hangutánzó szónak szánták.)
Az igazi első nagy sikert az USA haditengerészetének hatalmas megrendelése jelentette, amikor 1917-ben a haditengerészet ruházatát ilyen záródással látták el. Célszerűségénél fogva azonban a cipzár a polgári életben is igen hamar nagy népszerűségre tett szert. 

/zipzár töténete/

2014. április 28., hétfő

Rovásjelek - Az írás misztériuma

Minden kultúrkörnek megvan a maga mítosza arról, hogy a nyelv és az írás miként jött létre. A kínaiak az ábécét Cang-Csie istennek tulajdonították, akinek sárkányarca és négy szeme volt. A mítosz szerint az írásjegyeket a csillagképekből, a teknős hátán lévő rajzolatból, és a homokban látható madárlábnyomokból alkotta meg.

Más források szerint: Fu-Hszi legendás kínai császár volt, akinek a Sárga-folyó Sárga Sárkánya elárulta az írás rejtélyét. Ezért nevezik Sárkányírásnak, ami alatt leggyakrabban a rúnaírást értik. A fenti két állítás nem zárja ki egymást, hiszen az isten alkotta meg, majd a sárkány őrizte a titkot, amit azután a császárnak elárult. Egy skandináv történet azt meséli el, hogy Odin isten hogyan hozta létre a rúna-ábécét, miután kilenc napon és éjjelen át a világfán függött. A kilencedik napon a fáról lehulló gallyak bizonyos jelek és szavak rajzolatát adták.

Viszont még egyszerűbb az ősi székely-magyar rovás ábécé keletkezésének magyarázata, amely állítólag a pók hálójában fellelhető geometriai alakzatokból állt össze. Sokak szerint ez volt az első igazi ábécé. Ennek köszönhető, hogy a pókot tekinthetjük a nyelv és az írás-mágia tanítójának. A pók lett a mitológia szerint az ősi nyelvek és az ábécé titkainak az őrzője.

Az írt, rótt, vésett jelekhez mindig mély titkok tapadtak, valami mágikus, misztikus eredet kapcsolódik hozzájuk.
A rúnákról írták, hogy ezek „az ősi nyelv betűi, a Régi Írás rúnái, amelyekkel a Világokat teremtették.”


Az ősi magyar rovásjelek

A tudomány jelenlegi állása szerint a legősibb rovásjeleket a boszniai Nap piramisban találták, amelyet szénizotópos vizsgálattal 34ezer(!) évesre becsülnek.(?) Jelen tudásunk szerint ez a legrégibb ismert ősírás, ebből alakulhatott ki a többi.

Varga Géza írástörténész írja a rovásjelekről: „A magyarságnak volt egy kőkori eredetű ősvallási jelkészlete, amelyet maradékaiban napjainkban is használunk. Ezek az ősvallás jelei voltak és esetenként rótták, karcolták, vagy vésték is őket, azaz illik rájuk a "szent véset" elnevezés. 
   
Az egykori hieroglifikus jelek az ősvallás - többnyire egyszótagú - szavait jelölték. Ezeket jórészt ma is használjuk. Egy részük a címereinken, más részük a fejfákon, továbbiak a fazekas-jelekben, a legtöbbet pedig a székely rovásírás jelei között találjuk meg.

Mire alkalmazták a rúnákat?

A rúnák az okkult tudás szimbólumai voltak, elsősorban nem a beszéd hangjainak jelöléseire használták. A titokzatos jelek segítségével a beavatottak az élet és halál örök titkaiba nyerhettek betekintést.

A régi germán rúnamesterek különféle mágikus célokra használták őket: gyógyításra, az időjárás befolyásolására, kardok pengéjébe vésték, hogy tulajdonosaik legyőzhetetlenné váljanak a harcban, talizmánokra írták, melyek boldogsághoz, vagyonhoz juttatták viselőjüket. Ezek a rúnavésetek lehettek magányos jelek, jelcsoportok, értelmes, vagy értelmetlen varázsszavak, varázsmondatok.

Az Eddából és a Sagákból tudjuk azt, hogy a rúnákat hogyan használták gyógyításra. Az ősi iratok rengeteg különböző varázslatot is feljegyeztek.A rúnajeleket például ékszerként, védő amulettként hordták. Volt rá eset, hogy kristályokba vésték a rúnajeleket s a beteg testrészre helyezve gyógyító hatást tulajdonítottak neki. De nem csak a rúnák ismerőivel volt ez így. A régi magyar táltosok, tudó emberek ismerték és alkalmazták a szimbólumok, mértani formák, színek, gyógynövények, ráolvasások, ima, fohász, hangok, zenék gyógyító hatásait, erőit használták a beteg gyógyítására. Gondoljunk a versikére: „… magyar gyerek gyógyítja. Mivel? Síppal, dobbal, nádihegedűvel. ..”
Tehát így a dal, varázsige, mormolás jelentések is érthetővé válnak. Még manapság is egyes helyeken rámondják a szavakat a beteg testre, például a törött sebekre, amihez nemigen nyúlunk, de a hanglökés masszázsszerű hatást vált ki. Próbáljuk ki a lökésszerűen kimondott P, B, T, H stb. betűs szavakat a szánk elé tett kezünkön, milyen erős hatást tudunk elérni vele.

A mantrázás is a gyógymódok közé tartozott, amit szintén ebbe a kategóriába sorolhatunk.

Az ősi kínai, tibeti orvosi oktatás része volt a „varázsigék” elsajátítása.
Apropó orvos. Magyarul az ORV szó szintén titkot, titkos cselekedetet jelent, gondoljunk az orvhalászra, vagy mit jelent orvul tenni valamit, ebből eredt az orvos elnevezés, hiszen titkos cselekvést, varázslást, kuruzslást végeztek. (japán kurusi= orvosság, a török ARVAS jelentése= varázsigét mormol.
A kínai krónikák sokat írnak a hun „varázslásról”, jóslásról és „varázslókról”. Magas fejlettségi fokot értek el, a tudós táltosok körében fejlett tudománnyá vált.

A rúnák a kelta-germán területeken a VIII. századig voltak használatban. Ekkor a római kereszténységre térítéssel együtt a latin betűket is rájuk kényszeríttették. A kelta ősműveltség emlékeit azonban már évszázadokkal korábban gyomlálgatták a térítők, pótolhatatlan kárt okozva. Szent Patrik, Írország védőszentje és apostola (Kr. u. 380-460) személy szerint 180 kelta nyelven írt könyvet égetett el.
A keresztény kor beköszönte előttről egyetlen olyan írásos emlék sem maradt fenn, amire feljegyezték volna a rúnák akkori nevét és jelentését. IX-XII. századi kéziratok maradtak fönn, melyek rúnaversek néven ismeretesek. Minden egyes rúnáról szól egy vers, ami magával a jellel és annak nevével kezdődik. E versek némelyike „pogányabb”, mint a többi, főleg az Izlandról származók, oda ugyanis később ért el a kereszténység, mint az angolszász területekre. A rúnák neve úgy tűnik, viszonylag sértetlenül maradt ránk, és bár nincs olyan kéziratunk, ami a régebbi, germán rúnák neveit felsorolná, az angolszász és skandináv rúnaversek megegyeznek annyira, hogy közös eredetük bizonyítható legyen. Ezek a nevek talán a legjobb nyomravezetőink abban, hogy mit jelenthettek az egyes rúnák az akkor élt népek számára.

Grandpierre Attila: Atilla és a hunok című könyvében közöl egy képet Nimrud koronájáról. Az itt található MÉH-Anyaistennő, és az írott rovásjel közti stilizált hasonlóság szembeötlő.  

Az nem kétséges, hogy a virágokból kirakott koronán látható szárnyas Istennő MÉH. A legrégibb méh-kultusz gyökerei Ázsiába nyúlnak. A legrégibb méh-ábrázolás Catal Hüyükből ismert, mint Nagy Anyaistennő, „Nagy Méh”. A Kárpát-medencében fellelhető ősi kaptárkövek termékenységi MÉH-rítus meglétét sejtetik. Hérodotosz is írta „… az Ister felett lévő országot méhek birtokolják…” Miután tudjuk, hogy a méhek kipusztulását az emberiség csak 4-5 évvel élheti túl, nem csoda, hogy őseink ilyen nagy tisztelettel viseltettek iránta. A termékenységgel, születéssel való szoros kapcsolatát a női anyaméh azonos neve is mutatja, bár csak a magyar nyelv őrzi ezt az összefüggést. Asszíria Nippur városa romjai között ékírásos agyagtáblákon találkozhatunk Mylitta istennő nevével, ami méhecskét jelent. A méheket Napmadaraknak is tartották. Zaratrusztra szent könyveiben Meher= a Nap. A Perzsa Napisten pedig Mihura. A római mitológia napistene Apolló, a méh latin neve: apis.

Tehát a magyar B rovásjelet vagy MÉH-Anyaistennő szimbólumának tekinthetjük, vagy Napjelnek, vagy Születés-istennő jelének. Ha a kezdőbetűt is illeszteni szeretnénk, akkor Boldogasszony rúnája is lehetne, hiszen Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe egybeesik a méhek kiengedésének idejével, a tavaszi nap-éj egyenlőség idejével, és a nevében benne rejlik a tavasz, a termékenység, a gyümölcsözés jelentése.
Hasonlóan kapcsolható lehet a baba, bába, Babba Mária elnevezés is.

/Forrás Temesvári G.Ősi gyógymódok/

Gróf Széchényi Ferenc könyvtár- és múzeumalapító


1754. O4.28-án született Gróf Széchényi Ferenc könyvtár és múzeumalapító.



 Hálás szivvel emlékeznek meg az ország karai és rendei gróf Széchényi Ferencz, királyi főkamarásmesternek azon bőkezüségéről s a közjólét gyarapitására irányzott igyekezetéről, mely szerint dicséretes emlékezetü őseinek nyomdokait követvén, terjedelmes és válogatott könyvtárát, valamint kiváló gondossággal és költekezéssel gyüjtött ritka pénzérmeit s jeles családok czimereit, ugyszintén földabroszait, képeit és kéziratait a magyar nemzet használatára, teljes joggal, átirta és ezekkel egy fölállitandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta.”
(Részlet az 1807. évi 24. törvénycikkből) 


 A Széchényiekről

A család a Nógrád vármegyei Alsószécsénykéről származik. A családi vagyont Széchényi György (1592–1695) püspök, majd érsek, hercegprímás alapította. Birtokát (ekkor a Sopron megyei Széplak a központ, Nagycenk 1677-ben zálogjogon került a birtokába) Lőrinc testvére gyermekeire hagyta. Lőrinc egyik fia II. György volt, s az ő egyik dédunokája Széchényi Ferenc (1754–1820),   Széplakon látja meg a napvilágot 1754. április 28-án. 

 
Özvegyen maradt anyja, Cziráky Mária grófnő a soproni, majd a nagyszombati jezsuitáknál tanuló fiút 1772-ben beíratja a bécsi Theresianumba, a 12 évfolyamú összetett közép- és főiskola felső közigazgatási-jogi tanfolyamára.   A világi tanároktól és jezsuita páterektől szakszerű könyv- és könyvtárismereti oktatást kapott. Három és fél évi ott-tartózkodása alatt többek közt széles nyelvismeretre tett szert és a császári udvari könyvtár, a Hofbibliothek állományát is megismerte.

Hazatérve egészen 1786-ig lelkesen támogatta II. József reformpolitikáját, amikor is felismerte, hogy a jozefinizmus egységes birodalma egyben a magyar nemzet létét fenyegeti, ekkor visszavonult a közélettől. Mecénási tevékenységéhez jó alapnak számított a Széchényi-birtok, másrészt noha nem volt osztrák, „jól” is házasodott, hiszen Festetics Júlia grófnő családja is híres mecénásokat adott, például testvére, György alapította a Georgikont. A politikától visszavonult Széchényi 1787 tavaszán egyéves közép- és nyugat-európai tanulmányútra ment (Csehország, Szászország, Brandenburg, a Hannoveri Királyság, Vesztfália, Németalföld és Anglia). Híres könyvtárakban fordult meg: a prágai Clementinum-beli egyetemi könyvtárban, Göttinga Leibniz által rendezett mintakönyvtárában, az oxfordi Bodleianában és a British Museumban. 1790–1791-ben újabb külföldi út következett Velence–Bologna–Firenze–Róma útvonalon, majd visszafelé Pisa, Genova, Torino, Milánó, Parma érintésével. Rómában a Vaticana, Firenzében a Laurenziana, Milánóban az Ambrosiana könyvtárát látogatta meg, járt a római Accademia dei Linceiben és a firenzei Accademia della Cruscában.

Itthon nekilátott könyvtári gyűjteményének fejlesztéséhez. Cenkre hívta régi ügyészét és egyben barátját, a tudós Hajnóczy Józsefet. Szerette volna megszerezni az összes magyar szerzőtől származó hazai és külföldi nyomtatványt. Ügynöki hálózatot építetett ki, hogy beszerezze a nyomtatványokat, de gondot okozott, hogy ehhez a munkához csak nagyon kezdetleges bibliográfiák álltak rendelkezésre (az első jelentősebb összefoglalás Sándor István Magyar könyvesháza 1803-ból)

Az adminisztratív feladatokat és a könyvek rendezését is Lajos fiának nevelője, Tibolth Mihály végezte, a szakrend: teológia, történelem, jog, orvostudomány, matematika, filológia (együtt a pedagógiával). Tibolth készítette el 1797-ben a 7090 darabot felölelő anyag betűrendes és szakrendi katalógusát, amelyet a következő évben három kötetben ki is nyomtattak. Az 550 példány nagy részét szétküldték szakembereknek, intézményeknek, bőven juttatva belőle külföldre. 1800 őszén érlelődött meg benne, hogy a cenki kastély nem megfelelő hely könyvtára számára, s jobb lenne életművét központi helyre szállítani és az ország tulajdonába adni. Állománya ekkor 5132 kötet könyv, 1964 kisnyomtatvány, 730 köteg, illetve kötet kézirat, 40 köteg térkép, 102 köteg metszet és 2000 címerkép volt. 1802 márciusában írt „felségfolyamodványt”, hogy gyűjteményét, melyet „több év során sok fáradsággal, gonddal és jelentős kiadásokba merülve szereztem meg, a drága hazának, amelynek ölében mindezek összeszedésére alkalmat és módot találtam, és a közhaszonnak, amelyre mindig törekedtem és törekszem, szentelhessem”. Július 2-án jegyezte be naplójába, hogy a király hozzájárult. Cenki magángyűjteményéből Széchényi Országos Magyar Könyvtár (Bibliotheca Hungarica Szécényiano-Regnicolaris), avagy Széchényi Nemzeti Magyar Könyvtár (Bibliotheca Hungarica Nationalis Széchényiana) lett. 


















Forrás:A Tájak, korok, múzeumok füzetei: 43., 72., 407., 417.Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) 






2014. április 27., vasárnap

Ma Rómára figyel a világ

Szentté avatják XXIII. János és II. János Pál pápát.


/ Fotó:



800 ezer - 1 millió zarándokot várnak vasárnap Rómába a szentté avatásra. Ezekből mintegy 250 ezren férnek majd be a Szent Péter térre, a tér és az Angyalvár közötti területre és a Vatikán környéki többi utcába. Mintegy ezer lesz közöttük a magyar zarándok. Lengyelországból 300 ezer hívőt várnak. Összesen 5 000 autóbusz érkezik egész Európából. A tömegben 1,2 millió szentképet osztanak ki XXIII. János és II. János Pál arcképével, a szentté avatási szentmise 150 ezer példányban nyomtatott szövegét és 4 millió palack vizet.
A Szent Péter téren mintegy hatezer pap lesz jelen és ugyanekkora lesz a több mint kilencven hivatalos állami delegáció összlétszáma is. 150 bíboros, 70 diakónus és több mint 800 áldoztató pap lesz a misén, valamint 24 uralkodó és államfő. Rómában 14 óriás vetítőn egyenesben közvetítik a szentmisét. Az egyik ilyen a Colosseum oldalán lóg. Kivetítő áll már a római Leonardo Da Vinci repülőtéren és a milánói dóm terén is, valamint számos más olasz város és település terein. A szentté avatást az egész világon 2,5 milliárdan követik majd. 500 olasz és külföldi moziteremben is egyenesben közvetítik az eseményt.



















 

2014. április 26., szombat

Álljunk egy lábon - egészségünkért


Mai életformánk különösen igényli a mozgást. Ellenkező esetben szervezetünkben lerakódnak a salakanyagok, testszerte elmeszesedhetnek az érfalak. Egyensúlyi állapotban megváltozik a szervezet vérellátása, ez hat az anyagcserére, a vegetatív idegrendszerre, a hormonrendszerre tehát az egész test szabályozására.
A koordinált izommozgáshoz az izomrendszert egyensúlyban, edzésben kell tartani. Az idegtónus fokozása hat az izomtónusra, a keletkező vérbőség a keringési rendszert javítja. Ha nem megfelelő az izomtónusunk, rossz a vérkeringésünk, ennek gyakori következményei a végtagfájdalom és különféle mozgászavarok. Ettől pedig rossz lehet a közérzetünk.
Kutatók megfigyelték, hogy a figyelemzavar szoros összefüggésben van az egyensúlyrendszerrel. A jól mozgó ember nem szédül, elkerülheti a háztartási baleseteket, könnyebben teljesít a munkahelyén vagy az iskolában, mivel szellemileg is frissebb.
A kínaiak hatalmas tudással rendelkeznek az emberi testről.

Tegyünk egy próbát, álljunk fel, csukjuk be a szemünket és próbáljunk egyenesen állni egy lábon.



 
A Jin Ji Du Li gyakorlásával késleltethetjük az öregedést és megelőzhetünk számos betegséget.
 
 
Így végezzük a gyakorlatot:

Álljunk egy lábon, közben tartsuk csukva a szemünket.

6 fontos meridián van, amelyek átfutnak a lábunkon, ezek stimulálodnak ebben a pozicióban.
 
Nem fontos, hogy magasra emeljük a lábunkat, ha a belső szerveink nincsenek szinkronban, már az is kizökkent az egyensúlyból, ha csak egy kissé emeljük fel a lábunkat.
  .

A rendszeres és gyakori edzés segíthet abban, hogy visszanyerjük az egyensúlyérzékünket.


 Kezdetben próbálja meg csak egy kissé becsukni a szemeit, ahelyett, hogy teljesen becsukná. Ezt javasolja a kínai gyógyász, Zhong Li Ba Ren.

A Jin Ji Du Li napi gyakorlása sok betegség gyógyításában segíthet, mint pl.:

magas vérnyomás,

cukorbetegség,

gerincbántalmak,

szenilitás.



A kínai gyógyászok meggyőződése, hogy szervezetünkben akkor léphetnek fel betegségek , ha a különböző belső szervek koordinációjában problémák jelennek meg, vagyis a testünk elveszíti egyensúlyát.

A Jin Ji Du Li képes regenerálni a szervek kölcsönhatását, hogy megfelelően működjenek.

Zhon Li Ba Ren úgy fogalmazott, hogy az emberek többsége csukott szemmel nem képes 5 másodpercnél tovább megállni egy lábon, de a későbbiekben, ha már napi rendszerességgel végzik a gyakorlatot, akár két percnél tovább is képesek talpon maradni.

Minél hosszabb ideig vagyunk képesek megtartani ezt a pózt, annál kevésbé érezzük ezt megterhelőnek.


/neki könnyű!/


 

 

Toulouse-Lautrec világa - Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban



Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) születésének 150. évfordulója alkalmából az április 30-án  nyíló kiállítás a Szépművészeti Múzeum gazdag Grafikai Gyűjteményéből mutat be válogatást. A francia alkotó életének utolsó tíz évében készített litográfiákat, amelyeket a tárlaton a múzeum birtokában lévő olajfestménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben című mű egészít ki.  A kiállítás különlegessége, hogy a budapesti Lautrec-gyűjtemény ilyen nagyságú szegmense – mintegy százhetven mű – eddig egyetlen alkalommal, 1964-ben volt látható a Szépművészeti Múzeumban. A tárlaton Lautrec művein és korabeli fotókon túl a „belle epoque” Párizsát olyan kuriózumok keltik életre, mint az 1900 körül született mozgófilmek és hangfelvételek, amelyeken Lautrec műveinek szereplőit ismerhetjük fel. 

Henri de Toulouse-Lautrec-Monfa 1864-ben, éppen 150 éve született az egyik legtekintélyesebb és legrégibb arisztokrata család sarjaként a dél-franciaországi Albiban.

A ritka, genetikai betegségben szenvedő művész rajztehetsége már egészen fiatalon megmutatkozott, így tanulmányait a korszak neves festőjének Fernand Cormonnnak párizsi műtermében folytatta, ahol diáktársai voltak Émile Bernard, Loius Anquetin és Vincent van Gogh is. 1884-ben a Montmartre-ra költözött, amelynek perzsgő világa egyszerre jelentette otthonát és műveinek legfőbb insprirációját.

 Nem vágyott díjakra, elismerésekre, azt azonban fontosnak tartotta, hogy művei minél több emberhez eljussanak, így örömmel vette művei újságokban való megjelenéseit és lelkesen vetette bele magát az éppen születőben lévő műfaj, az utcai reklámplakátok világába. Az igazi ismertséget éppen első ilyen a Moulin Rouge mulató számára tervezett – plakátja hozta meg 1891-ben. Innentől kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, mintegy 360 darabot, ezek közül harminc plakátot. Noha a litográfia technikája korábban sem volt ismeretlen, az 1890-es években élte második virágkorát. Lautrec számára a festői és a litográfusi tevékenység egyenrangú volt: kiállításain szinte mindig együtt mutatta be a festményeket, plakátokat, litográfiákat, rajzokat, ezzel is azt érzékeltetve, hogy a különböző eljárással készített művei egyenrangúak. A kőnyomattal készített munkáinál is nagy gondot fordított a kivitelezésre, gondosan ügyelt minden részlet megvalósítására.

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye több mint százezer alkotást őriz, köztük számos művész szinte teljes grafikai oeuvre-jébe enged betekintést, így Lautrecébe is. A francia művész itt őrzött műveinek mintegy kétharmada kivételesen rövid idő alatt, nem sokkal a művész halála után, az 1910-es évek első felében vásárlások és adományozások révén került az intézménybe. Lautrectől közel 240 művet őrzünk – ehhez foghatóan gazdag állománnyal csak a párizsi Bibliothéque Nationale, a berlini Gerstenberg-gyűjtemény, valamint a berlini és a drezdai grafikai közgyűjtemények rendelkeznek. A múzeum egyetlen Lautrec-festménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben 1913-ban került a gyűjteménybe.

 A Grafikai Gyűjtemény kollekciója lehetővé teszi Toulouse-Lautrec grafikai munkásságának átfogó áttekintését, mind a funkció (plakátok, könyv-és folyóirat-illusztrációk, borítótervek, színházi műsorok- és szereposztások, kottacímlapok), mind a tematika vonatkozásában.

/forrás: Szépművészeti Múzeum/
Toulouse-Lautrec világa

2014. április 25., péntek

Amit nap mint nap használunk

 A golyóstollat nap mint nap használjuk, azonban azt nem mindenki tudja, honnan is származik. A története az 1880-as évekig vezethető vissza, amikor is John Loud szabadalmaztatta az íróeszközt, amelynek egy forgó acélgolyó volt a hegye és elsősorban bőrre lehetett írni vele. Ezzel a tollal a szokásos levélírás még piszkosabb és maszatosabb elfoglaltság volt, mint a töltőtollal, így ez a szabadalom végül nem került kereskedelmi forgalomba, kiváló alapot nyújtott viszont a későbbi fejlesztésekhez.



A fejlődés második szakasza Cross nevéhez fűződik, aki egy stilizált töltőtollat készített és ezzel elnyerte a golyóstoll atyja elnevezést. Ez újabb fejlesztési-lavinát indított el és végül megszületett a golyóstoll!

 A legsikerültebb szabadalom Bíró László József magyar újságíró nevéhez fűződik.
Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad és a papíron szárazon és piszkolódás mentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken.

Mivel a folyamatos újratöltés néha őrületbe kergette a használót, ezért újabb megoldást kellett találni. Ebben volt segítségére vegyész testvére, Bíró György, akivel közösen megalkották az újratöltődő, nem piszkoló golyóstollat, amelyet 1938-ban szabadalmaztattak. A további fejlesztéseket már külföldön fejezte be a két testvér.  Argentínába költöztek, ahol pénzügyi támogatót is találtak elképzeléseikhez. Az argentín szabadalmat 1943-ban kapták meg.
Ekkor kezdődött el a golyóstoll nemzetközi története. Az angol kormány hamarosan megvásárolta a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat BIC védjeggyel hozzák forgalomba, ami a Biró Crayon rövidítése. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro” vagy „biro pen” néven említik, Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel.

Tehát büszkék lehetünk Bíró Józsefre, mert világhírűvé tette hazánkat. Találmányát nap, mint nap használjuk, legyen az olcsóbb vagy drágább golyóstoll. Neve és munkája emlékezetes az utókor számára./Forrás: http://www.engineersgarage 

1938. IV. 25. ezen a  napon jelentette be első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven.
  1899. szeptember 29-én született, nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig sok mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból.

2014. április 24., csütörtök

XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál


2014.április 24-27.

Az immáron 21. alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma. 

 A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományosan vendégül látja a világ legrangosabb íróit, költőit, akik közül a díszvendég veheti át Budapest Főpolgármesterétől a Budapest Nagydíjat. Évről évre díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország, régió kultúrája, irodalma, könyvkiadása. 
Eddig Lengyelország, Csehország, Olaszország, Franciaország, Németország, Oroszország, Spanyolország, Kanada, Kína, Románia, Izrael, az Európai Unió és Észak-Európa országai fogadták el a fesztivál meghívását. A 2014-es könyvfesztivál díszvendégeként Törökországot köszönthetjük Budapesten.

A könyvfesztiválhoz kapcsolódóan corvinakiállítás látható az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) A Szultán ajándéka – Négy corvina a Szeráj könyvtárából címmel. Törvényhozó Szulejmán Szultán 1526-os budai hadjárata és az 1541-es hadjárat után Mátyás király könyvtárából néhány könyv Isztambulba került. Ezek közül négyet Abdul Aziz szultán 1869-ben, a Szuezi-csatorna megnyitása alkalmából Isztambulba látogató Ferenc Józsefnek, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának ajándékozott. Ezt a négy corvinát, amelyet csak rendkívüli alkalmakkor állítanak ki, most május 6-ig láthatja a nagyközönség.

Könyvkészítés az oszmán szerájban címmel a török kulturális központ különleges könyvkészítő műhellyel várja az érdeklődőket a Millenárison, ahol szakértő mesterek élőben mutatják be a könyvkészítés hagyományos művészetét: a papír és a tinta készítésétől a kalligráfiáig, a díszítéstől a kötésig,
Kiállítással tisztelegnek a török könyvnyomtatás magyar úttörője, Ibrahim Müteferrika (1672-1747) előtt is, aki Kolozsváron, magyar szülők gyermekeként született, és 1716 táján került be a szultáni udvar különleges szolgáló rendjébe, a müteferrikák közé. Később a török művelődéstörténet egyik meghatározó alakjává vált, nevéhez fűződik az Oszmán Birodalom első török nyomdájának létrehozása. A Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményében őrzött, általa nyomtatott művek közül 11-et láthatnak – első alkalommal – az érdeklődők. Ibrahim Müteferrika életéről beszélgetést is rendeznek csütörtökön a török kulturális intézetben.




Tizennegyedik alkalommal rendezzük meg a Fesztivál keretein belül az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató, nagy sikerű Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. A rendezvény az Európai Unió 28 országának közös elhatározásából, együttes vállalkozásaként szerveződik.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a világirodalom és a hazai szellemi élet kiemelkedő képviselői (25 ország közel 100 neves alkotója, 400 hazai és határon túli magyar író, tudós, művész) részvételével kulturális programok sokaságát kínálja: író-olvasó találkozók, felolvasások, dedikálások, irodalmi estek, könyvpremierek, művészkönyv-bemutatók, kerekasztal-beszélgetések, koncertek, színházi bemutatók, kiállítások, filmvetítések várják az érdeklődőket.

Ezen a napon - Frölich David

  Frölich Dávid matematikus és csillagász, az első magyar földrajzkönyv  írója.

 

Geográfus, kalendáriumkészítő, csillagász és matematikus volt, sőt jelentős fizikai ismeretekkel is rendelkezett. Magányos alakja e századnak, korát sok szempontból megelőzte, tanítványa, követője nem volt, és az utókor még sokkal mostohábban bánt vele, mint Honterus Jánossal, a tudós nyomdásszal és tanítómesterrel, akinek műveivel legalább a szorgalmas filológusok és egyháztörténészek foglalkoztak.
Tanulmányait az Odera melletti Frankfurtban végezte, és összesen tizenkét esztendőt töltött külföldi utazásokkal. Különösen magyar, német és latin nyelvű kalendáriumaival olyan hírnévre tett szert, hogy III. Ferdinánd "császári és királyi matematikus" címmel tüntette ki, és nyugdíjat biztosított számára. Hazatérése után Késmárkon élt, és irodalmi munkássága mellett magántanítóként matematikát és történelmet adott elő. Hírnevét azonban nem tudományának köszönhette, hanem annak, hogy elsőként mászta meg a Magas-Tátra csúcsait, mégpedig 1615-ben. A Késmárki-csúcson járt késmárki diákokkal. A csúcsmászás közvetlen indítója egy olvasmány volt: Petrarca túrája a Mons Ventosus-ra az Alpokban. Biztosan nem ez volt az első tátrai csúcsmászás, de ez az első irodalmilag dokumentált, viszonylag pontos adatokkal. Ő maga két művében, az 1639-ben megjelent Medulla Geographiae...-ban, és az 1644-es kiadású Cynosura Viatorumban is leírja ezt az eseményt. Ez nem elsősorban azért érdekes, mert őt mint korai alpinistát ismerjük meg, hanem azért, mert ez alkalommal szerzett megfigyeléseinek leírása mint igazi természettudóst mutatja be egy olyan korban, amikor sokkal inkább szokás volt a régi irodalom vad spekulációit feleleveníteni, mint a saját tapasztalatokról beszámolni.

Frölich Dávid ugyanis a légnyomásnak a földrajzi magassággal való változását sokkal előbb észlelte, mint ahogy ezt Torricelliről, Pascalról vagy másokról az egyetemes fizika-történetírás feljegyezte. Munkásságában a korának legmodernebbnek számító gondolatok mellett megtaláljuk az előző század, vagy annál régebbi korok babonáit is. De ne feledjük: még a 18. században is találkozunk az övéhez hasonló ellentmondásokkal.
Műveit három csoportra oszthatjuk. Az egyikbe földrajzi munkái tartoznak, a Medulla mint kimondottan földleírás, és a Cynosurae peregrinantium, amely műfajilag vegyes: földrajzon kívül erkölcstani, történeti, vagy akár szórakoztató munkának is nevezhető. Munkásságának másik részét (mennyiségileg legnagyobb) a kalendáriumok alkotják. Ezeket azonban nem lehet egyszerűen, mint egyetlen műfajhoz tartozó műveket elkönyvelni. Nyelvük magyar, német és latin, s évente jelentek meg. Műveinek harmadik csoportjába tartoznak a kalendáriumoknak a hagyomány szerint nem egészen odaillő fejezetei, valamint az Anatome Revolutionis Mundanae (A világ forgásának vázlata), amelyet még 1632-ben írt, megmutatva, hogy nem egészen ért egyet saját kalendáriumaival sem.
Frölich Dávid tehát a XVII. század első felének legtermékenyebb kalendáriumszerzője, aki 1626-tól kezdve évente adta ki e munkáit Fasti vagy Ephemeris címen latinul, magyarul mint "Fröelich Dávid késmárki Astronomus Kalendáriumá"-t, és talán legnagyobb számban (legalábbis a legnagyobb számban fennmaradt) német nyelvű "Schreibkalender"-jeit: "Almanach"-jait vagy "Tagebuch"-jait.
A kalendáriumok a népszerű ismeretterjesztés első megjelenési formájának mondhatók, és Frölich Dávid valóban e műfaj mesterének mutatkozik. Elmefuttatása pl. A meteorológiáról -- sok hasonlóval együtt -- a Prognosticon egyes fejezetei közé van elhelyezve, mint néhány "nützliche und lustige Fragen"-ra adott válasz. Nyilvánvaló, hogy nemcsak érdekesebbé és színesebbé akarta tenni ezzel a kalendáriumot, hanem a kérdéseket éppen azért helyezte két Prognosticon közé, mert azt, hogy milyen termés lesz, vagy milyen járványok várhatók, azt az olvasók biztosan elolvassák, és így a tudományos kérdések iránti érdeklődésnek a felkeltésére a legjobb mód volt ez az ügyes szerkesztési elv.

 
1648. április 24. halálának napja.
Késmárkon megmaradt a háza (Hradná ulica 22). 1943-ban még megvolt a Bibliája, eredeti beírásokkal, de sajnos nyomaveszett. Lipták János Frölichról írt tanulmánya készítésénél még jegyzetelt belőle.

/forrás: Arcképcsarnok
Frölich Dávid/

Császári esküvő


1854, április 24. –én házasodott össze az Osztrák-Magyar Monarchia császára Ferenc József és Erzsébet királyné.

Az esküvő 1854. április 24-én délután volt, este fél hétkor vezette oltár elé a császár Sissit a bécsi Ágoston-rendiek templomában – természetesen hatalmas pompa közepette – az ezt követő napokban több fogadást is rendeztek. A szertartáson a bécsi püspököt hetven pap segítette.

Az emberek emlékezetében sokáig "álomesküvőként" élt az esküvő, ám Sisi sorsa korán sem volt álomba illő.


Ferenc József anyja, Zsófia főhercegné keménykezű asszony volt, aki élete során mindvégig manipulálta fiát, irányította életét. Egy dologban azonban nem tudott hatni rá: ez pedig a szerelem volt. Zsófia ugyanis Erzsébet testvérét, Helénét szánta császárnénak.
A lányok anyja Ludovika, Zsófia édestestvére volt. A két nő már mindent jól kitervelt, megszervezték  a találkozót, ahová nővérét Sisi is elkísérte. A császár szeme pedig rögtön megakadt a 16 éves lányon. Szerelem volt első látásra. Zsófia tajtékzott, Erzsébetet kezelhetetlen butácska lánynak tartotta, aki mit sem tud az etikettről, szemben a 19 éves Helénával, akit egész életében császárnénak neveltek.

A csiszolatlan gyémánt
Erzsébeten valóban volt mit csiszolni. Az első legfontosabb lépésként - a német és az angol mellett - franciául kellett megtanulnia, hiszen abban az időben a francia nyelv az arisztokrácia és a diplomácia nyelvét jelentette. Emellett pedig még olasz nyelvleckéket, történelem és földrajz órákat vett.
Sisi szenvedett, nem tudta elviselni, hogy minden lépéséről be kell számolnia, megmondják, mit tehet és mit nem, mit illik mit nem. A vadóc lány természete egyáltalán nem illett a merev Habsburg udvarba.

Az esküvő
Az ifjú pár esküvőjét 1854. április 24-én tartották meg. Erzsébet nehezen viselte el a ceremóniával járó protokollt. Sisi  ötvenezer forintot, ezüstöket, ruhákat, fehérneműket, 4 báli ruhát, 14 selyemruhát, 16 kalapot, 36 hálóinget kapott hozományként apjától. Alapjában véve nem volt ez szégyellnivaló, mégis a bécsi udvarban igencsak kevesellték ezt. Az esküvő este 7 órakor kezdődött, amit napokig tartó mulatság követett.



És ami utána jött…
Az első néhány év igencsak keserves volt az ifjú császárnénak. Férjét alig láthatta, hiszen lefoglalták az államügyek, anyósa Zsófia pedig állandóan gyötörte a tanulnivalókkal. Sisi igen korán teherbe esett, 1855-ben szülte meg első gyermekét Zsófiát, majd 56-ban Gizellát.
Anyósa, a gyermekek szobáját anyjukétól távol, a saját lakosztálya mellett jelölte ki, amely a Hofburg másik szárnyában volt, így, ha Erzsébet látni szerette volna gyermekeit, az egész épületen keresztül kellett mennie. Emellett sosem maradhatott egyedül leányaival, mindig jelen voltak a főhercegné udvarhölgyei; a nevelésükbe pedig egyáltalán nem szólhatott bele, Erzsébet ezért gyűlölte anyósát.

 


A tönkrement házasság
Sisi és Ferenc József házassága egyrészt a főhercegné, másrészt a két fiatal eltérő életfelfogása miatt szép lassan tönkrement. 1858-ban Erzsébet rejtélyes betegségbe esett, orvosa levegő változást javasolt, így a császárné hosszú hónapokra elhagyta Bécset, és Madeirára, majd Korfura utazott.
Sisi innentől kezdve megváltozott, már nem volt az a törékeny kislány, aki annak idején bekerült a bécsi udvarba. Kénye-kedve szerint utazgatott a nagyvilágban, mit sem törődve férjével és gyerekivel. Ekkor már volt egy fia is, Rudolf, akit anyósa ugyanúgy felügyelete alá vont. Sisi egy ideig küzdött a fiúért, vissza is kapta őt, aztán mégis magára hagyta, amit később, mikor fia felnőttként öngyilkos lett, sosem bocsátotta meg magának.
Politika
Sisi azokban az ügyekben, amelyek érdekelték, jelentős befolyást gyakorolt férjére. Zsófia legnagyobb bánatára elérte, hogy férje amnesztiát adjon a magyar felkelőknek, sőt az 1867-as kiegyezésre is nagyban köszönhető  a császárné férjére gyakorolt hatásának.  Nagyon szerette a magyarokat, akik pedig egyenesen rajongtak a szépséges császárnéért. 1867 júniusában, Sisit és Ferenc Józsefet Magyarország királyának és királynéjának koronázták
.
Európa legszebb asszonya
Erzsébet rengeteget törődött magával. Mániákusan diétázott, sportolt, leginkább a lovaglást szerette, alig evett valamit, hogy megőrizze legendásan karcsú alakját. Hosszú hajára pedig különösen érzékeny volt, 4-5  órába telt, amíg minden nap tökéletes hajkoronát varázsoltak neki, és jaj volt a fodrásznak, ha csak egy szál is haja is hullott.

 Sisi bár szép volt, azt mondták korának legszebb asszonya, mégsem volt boldog, talán soha.






1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott. Kísérőjével, Sztáray Irma grófnővel a Genfi-tó partján hajókirándulásra igyekezett, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta.

/forrás:Molnár Eszter /

Szent György napja - április 24.


 E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon.

 A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

 Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra. A hiedelmek hiedelem) és a   népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban   zöld ággal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja (pl. egy Zala megyei adat szerint: „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”). A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító ( rontás elhárítása) magyarázatot is kapott. A jószág tűzön át hajtásának, ill.   füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel (  aprószentek-hordás) hajtották ki az állatokat először a csordára. A marha kapuba fektetett láncon át hajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Vépen (Vas m.) az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek. Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért. Körösön   a láncon keresztül tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor eltett hamut öltöttek, tömjént tettek, hogy füstjétől a gonosz eltávozzék. A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót. Ilyenek : az istálló körülszórása, körülfüstölése (  bekerítés), zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb.

A magyar  népi hitvilágban Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontók felfokozott tevékenysége jellemző, amely elsősorban a tehénre, ill. a tejre irányul. Kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket (gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével – pl. kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel   úrnapja). Sok helyen e napon állítottak új köcsögfát. A boszorkánynak tulajdonított tehénrontó műveletek közül elsősorban az ágas megfejése és a   harmatszedés kapcsolódik Szent György napjához.

A tejvarázslásra, tehénrontó boszorkányra vonatkozó hiedelmeknek Európa-szerte megvoltak a hagyományos napjai. Szent György napja a miénkhez hasonló jellegű a ruténeknél, délszlávoknál, románoknál; de ilyen nap sok helyütt a → pünkösd is (pl. románok) vagy Walpurgis éj (máj. 1. a németeknél), ill.   Szent Iván-nap (jún. 24. több szláv népnél).

Szent György naphoz kapcsolódnak még a fentieken kívül a Szent György nap előtt fogott kígyóhoz és gyíkhoz, továbbá a Szent György nap  mennydörgéshez fűződő, országosan elterjedt hiedelmek.




Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz.

Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.
A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez.
A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken. Kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.
A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.
Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon különböző okokra hivatkozva, például a Gyimes-völgyi magyarok szerint sok égzengés lenne, a berettyóújfalusiak a jószág pusztulásától féltek.


Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak.
Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából. Az egész magyar nyelvterületen ismert az e naphoz fűződő naphívogató gyermekdal, melynek csallóközi változata az alábbi:

Süss föl nap, Szent György nap,
Kert alatt a kislibáim megfagynak.
Teritsd le a köpönyeged
Adjon isten jó meleget!





Szent György Anglia legkedveltebb szentjévé vált: György volt Oroszlánszívű Richárd személyes védőszentje is, és III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Edwardtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: "Szent Györggyel Angliáért!" Ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet (1348) is.

A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona alsó, ún. bizánci részén az ő képe látható. Az sem jelentéktelen tény, hogy az első csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte. A veszprémi Szent György-kápolna is a magyar György-kultuszt hirdette a középkorban. I. István bolgárok elleni hadjáratából is Szent György ereklyéivel tért haza, és a szent a középkorban virágzó nagy magyarországi népszerűségét tanúsítja, hogy számos nemzetségi monostor és templom választotta patrónusául.

A hazai Szent György-kultusz virágzására jellemző, hogy Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, a bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme volt a kötelessége. A rendnek ötven tagja volt, "aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek" . A lovagi közösséget Zsigmond új szabályzattal, Sárkányrend néven fejlesztette tovább (1408).
A középkori főnemesség eleven Szent György-kultuszáról tanúskodik, hogy a Báthoriak is a Sárkányölőt választották családi patrónusuknak. A középkori címerükben látható sárkányalak a mondai hagyomány szerint a család ősének, a 13. században élt Oposnak hőstettét, az Ecsedi-láp félelmetes sárkányának Szent György segítségével való legyőzését idézi.   Báthori István vajda is Szent György oltalmában bizakodva vív meg Kenyérmezőnél 1479-ben a pogány török »sárkánnyal«. E győzelemnek emlékezetére építik a nyírbátori, máig álló templomot, a gótika egyik nagy magyar remeklését.

A démonnak képzelt betegség »megfélemlítésének« szándéka magyarázza, hogy Lőcse bélpoklosai György lovag tiszteletére szentelték a Jakab-templomot.

Evlia Cselebi török utazó útleírásában 1663 táján elmondja, hogy a budavári Szulejmán-dzsámi, vagyis a régi Szent György templom keleti kapuja fölött fehér márvány szárnyas sárkány alak volt. A sárkány előtt a Házret i Khizr, vagyis Szent György ül lovon és készül a sárkányt összetiporni. Egyik török főpap Buda ostroma idején e szavakkal védte meg: A szobor szent, tehát nem szabad összetörni. Szulejmán szultán is megkegyelmezett neki, és hogy a szobrot senki meg ne nézze, a nyakáról leoldott kasmíri sállal födte be, és ezzel az összetöréstől megmentette.

A török időket idézi a »szentgyörgytallér« amelyet a XVII. századtól kezdve nyugati példára Körmöcbányán is vertek. Egyik oldalán a sárkányölő Szent György képe, a hátlapján pedig tengeren hánykolódó vitorlás hajó, az Egyház szimbóluma, olykor a benne alvó Jézussal. Ezek az érmek a harcoló katonák számára talizmánul készültek. Régi katonahiedelem szerint akkor hatásos, ha nem vették, hanem ajándékba kapták, vagy úgy lopták el valakitől. 

A 16-17. században a szent kultusza Magyarországon a törökök elleni küzdelemmel kapcsolódott össze, míg a barokk kor elején az egyik legnépszerűbb védőszent volt az országban. "Kedveltségét a nevéből képzett régi családneveink szép száma is tanúsítja: György, Győr, Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkő, Györkös, Gyura, Gyuró, Gyurka, Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre." Szent György tisztelete a 18. század végére elhalványodott, a legendakörét azóta viszonylag töredékesen ismerik, ám a néphitben és népszokásokban betöltött szerepe még ma is jelentős.

2014. április 23., szerda

Gondolatok - Kahlil Gibran

Követni kell a szépséget, még akkor is, ha szakadékhoz vezet: bár őneki szárnyai vannak, nektek meg nincs. Követni kell, akár szakadék felett is: mert ahol nincs szépség, ott semmi sincs.

Ha valaki megbántott, elfelejtheted a téged ért igazságtalanságot, ám ha te bántasz meg valakit, örökké emlékezni fogsz rá.

Az élet egy sziget  a magány tengerében. Egy sziget, amelynek sziklái: a remények, fái: az álmok, virágai  az egyedüllét, patakjai pedig: a szomjúság.


Khalil Gibran, libanoni keresztény költõ, író, festõmûvész, 1883. december 6-án, Bserreben született és 1931. április 11-én, New Yorkban halt meg. Magyarországon elsõsorban A próféta és A próféta kertje címû mûvei ismertek.Irásai költői szépséggel megfogalmazott filozofikus alkotások, amelyek magas fokú szellemiségről, életbölcsességről tanúskodnak.



Mátyás király könyvtára

A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt.

"Négyszög-alak terem áll benn a palotának a méllyén,
Sziklából fejtett kő-és téglafalakra merészen
Bolthajtásnak az íve hajol át a magasból.
Két magas ablaka déli verőfényt messzi sugároz.
Rakva vagyon sok színes üvegből, képeket ábráz.
A csoda fogja el azt, aki látta művészi tökélyét."

Naldus Naldius
Hegedűs István fordítása

A királyi könyvtár a budai palota két termét foglalta el, a Duna felőli szárnyban, közvetlenül a kápolna mellett. Az egyik teremben a görög, a másikban a latin kéziratok voltak elhelyezve. 

A két terem egyikének boltozatára a csillagos égboltot festették. A másikban, a két színes üvegablak között állott a király aranyos szőttesekkel letakart fekvőszéke. A falak mentén aranyozott, toszkán faragással díszített polcokon sorakoztak a díszes kötetek, a corvinák, amelyeket színes függönyök védtek a portól. 

A könyvtárterem a trónteremmel csaknem egyenrangú volt: a bölcsesség szentélye, ahogyan régen emlegették. Gyakran itt fogadta Mátyás a humanistákat, a külföldről érkező tudósokat, a művészeket: a könyvtár a palota szellemi életének központjává vált. Mátyás maga is szeretett olvasni, könyvgyűjtő szenvedélyének is részben ez lehetett a mozgatórugója.

A Corvina könyvtár, amelyet a kortársak csak királyi, vagy fenséges Bibliotékaként emlegettek, valószínűleg 1000-2000 kötetet tartalmazott, ebből ma alig több mint kétszázat ismerünk. Corvina kódexnek tekintjük azokat a kéziratokat, amelyekben vagy szerepel Mátyás király, illetve utóda címere, vagy a budai udvarra jellemző, egyedi bőrkötésben vannak, vagy valamilyen egyértelmű forrásból, esetleg egykorú bejegyzésből kiderül, hogy a magyar uralkodó számára készült. A kódexekre általánosan jellemző azonban, hogy általában nem egy, hanem több, akár tíz különböző művet is tartalmaznak. Mátyás könyvtára tehát valóban jelentősnek számított a korban, de elsősorban nem kötetszáma miatt, hanem azért, mert nagyon rövid idő alatt jött létre, és azért is, mert a kódexek között nagyon sok fényűző pompával kialakított, miniatúrákkal gazdagon díszített példány volt. 

Mátyás könyvtára virágkorában tartalmazta az ókori, középkori szerzők műveit, görög, latin kódexek sokaságát, s talán héber nyelvűeket is. Megtalálhatók voltak benne a történelem, a filozófia és teológia, csillagászat, orvostudomány, matematika addig elért eredményeit tartalmazó kötetek. Meglepően modern könyvtár volt ez a maga idejében.





forrás, Tájak,korok,múzeumok