"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. április 26., szombat

Toulouse-Lautrec világa - Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban



Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) születésének 150. évfordulója alkalmából az április 30-án  nyíló kiállítás a Szépművészeti Múzeum gazdag Grafikai Gyűjteményéből mutat be válogatást. A francia alkotó életének utolsó tíz évében készített litográfiákat, amelyeket a tárlaton a múzeum birtokában lévő olajfestménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben című mű egészít ki.  A kiállítás különlegessége, hogy a budapesti Lautrec-gyűjtemény ilyen nagyságú szegmense – mintegy százhetven mű – eddig egyetlen alkalommal, 1964-ben volt látható a Szépművészeti Múzeumban. A tárlaton Lautrec művein és korabeli fotókon túl a „belle epoque” Párizsát olyan kuriózumok keltik életre, mint az 1900 körül született mozgófilmek és hangfelvételek, amelyeken Lautrec műveinek szereplőit ismerhetjük fel. 

Henri de Toulouse-Lautrec-Monfa 1864-ben, éppen 150 éve született az egyik legtekintélyesebb és legrégibb arisztokrata család sarjaként a dél-franciaországi Albiban.

A ritka, genetikai betegségben szenvedő művész rajztehetsége már egészen fiatalon megmutatkozott, így tanulmányait a korszak neves festőjének Fernand Cormonnnak párizsi műtermében folytatta, ahol diáktársai voltak Émile Bernard, Loius Anquetin és Vincent van Gogh is. 1884-ben a Montmartre-ra költözött, amelynek perzsgő világa egyszerre jelentette otthonát és műveinek legfőbb insprirációját.

 Nem vágyott díjakra, elismerésekre, azt azonban fontosnak tartotta, hogy művei minél több emberhez eljussanak, így örömmel vette művei újságokban való megjelenéseit és lelkesen vetette bele magát az éppen születőben lévő műfaj, az utcai reklámplakátok világába. Az igazi ismertséget éppen első ilyen a Moulin Rouge mulató számára tervezett – plakátja hozta meg 1891-ben. Innentől kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, mintegy 360 darabot, ezek közül harminc plakátot. Noha a litográfia technikája korábban sem volt ismeretlen, az 1890-es években élte második virágkorát. Lautrec számára a festői és a litográfusi tevékenység egyenrangú volt: kiállításain szinte mindig együtt mutatta be a festményeket, plakátokat, litográfiákat, rajzokat, ezzel is azt érzékeltetve, hogy a különböző eljárással készített művei egyenrangúak. A kőnyomattal készített munkáinál is nagy gondot fordított a kivitelezésre, gondosan ügyelt minden részlet megvalósítására.

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye több mint százezer alkotást őriz, köztük számos művész szinte teljes grafikai oeuvre-jébe enged betekintést, így Lautrecébe is. A francia művész itt őrzött műveinek mintegy kétharmada kivételesen rövid idő alatt, nem sokkal a művész halála után, az 1910-es évek első felében vásárlások és adományozások révén került az intézménybe. Lautrectől közel 240 művet őrzünk – ehhez foghatóan gazdag állománnyal csak a párizsi Bibliothéque Nationale, a berlini Gerstenberg-gyűjtemény, valamint a berlini és a drezdai grafikai közgyűjtemények rendelkeznek. A múzeum egyetlen Lautrec-festménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben 1913-ban került a gyűjteménybe.

 A Grafikai Gyűjtemény kollekciója lehetővé teszi Toulouse-Lautrec grafikai munkásságának átfogó áttekintését, mind a funkció (plakátok, könyv-és folyóirat-illusztrációk, borítótervek, színházi műsorok- és szereposztások, kottacímlapok), mind a tematika vonatkozásában.

/forrás: Szépművészeti Múzeum/
Toulouse-Lautrec világa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése