A Föld napja

A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyek a Föld természeti környezetére, annak megóvására irányítják figyelmünket./ Magyarországon 1990 óta rendezik meg./



Földünk létezése kész csoda!

A kiváltságos bolygó

A Földön található élet keletkezésének, létezésének titka ősidők óta foglalkoztatja a gondolkodókat. E kérdésekre sokféle elképzelés, magyarázat született. A tudományok fejlődésével a parányok világába és a világmindenség végtelenébe egyaránt betekinthetünk. 
 

A Föld maga különlegesen alkalmas az élet fenntartására. A külső kérgének vastagsága négy és harminc mérföld közé esik (arányaiban egy papírvékony felület), és több tucat, állandóan mozgó tektonikus lemezből áll. Ez a mozgás szabályozza a bolygó belső hőmérsékletét, és teszi lehetővé az élethez nélkülözhetetlen anyagok felszínre kerülését, újrakeveredését. Ha a Föld kérge egy kicsit vastagabb lenne, a lemezek körforgalma nem tudna végbemenni.

Ha maga a Föld kisebb méretű lenne, a mágneses tere is kisebb erejű lenne, és a szoláris szelek pedig tönkretennék az atmoszférát, aminek eredményképpen a bolygó a Marshoz hasonló kietlen pusztasággá változna.

Az atmoszféra egy vékony kék héj, amely a Föld átmérőjének kevesebb, mint 1%-át teszi ki. Az összetétele a nélkülözhetetlen elemek éppen megfelelő arányú keverékét tartalmazza, ami az élhető klíma meglétéhez szükséges, megvéd a Nap sugárzásától, és lehetővé teszi, hogy a víz folyékony formában legyen jelen.

Ha a Hold nem létezne, akkor sok tudós szerint az élet sem létezne a Földön, mert a gravitációs hatása stabilizálja a Föld forgási tengelyét, ami biztosítja az évszakok váltakozásával járó viszonylag enyhe hőingadozást.

Ha a Nap kisebb lenne – a galaxisban található csillagok 90%-ához hasonlóan –, a zóna, ahol az élet elképzelhető, is kisebb volna. Ebben az esetben a Földnek közelebb kellene keringenie a Naphoz, hogy élet legyen a bolygón. Azonban az így megnövekedett gravitáció hatására a Föld forgása a Nap rotációjával kerülne szinkronba, ami lényegében azt jelentené, hogy a Föld egyik fele mindig a Nap felé nézne, a másik pedig sohasem fordulna abba az irányba. A Napra néző oldal folyamatosan ki lenne téve a káros sugárzásnak, a bolygó ellenkező oldalán pedig állandó jég és fagy lenne az úr.

 A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud    teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.
 /Szent- Györgyi Albert/

Természeti csodák, amik már eltűnőben vannak

Nagy-korallzátony

A Nagy-korallzátony csak akkor maradhat életben, ha megfelelő a tengervíz hőmérséklete, kiváló kalcium- és sótartalommal rendelkezik és természetesen tiszta. E létfontosságú tényezők nélkül a korallzátony halálra van ítélve, de sajnos egyelőre úgy tűnik, minden a fennmaradása ellen szól.

Egyre nagyobb mértéket ölt a környezetszennyezés, az olvadás hatására megváltoznak az áramlatok, a vizek ásványi-anyag tartalmának egyensúlya felborul, a túlhalászás pedig kulcsfontosságú láncszemeket söpör el az egymásra épülő fajok minden napjaiból. A Nagy-korallzátonynak a pesszimista jóslatok szerint már 100 éve sincs hátra.

Kilimandzsáró

Afrika legmagasabb pontjáról egyre gyorsabb ütemben tűnik el a látványos hótakaró, sajnos már talán 10 év sem kell, hogy a kontinens egyik legfontosabb jelképe a semmibe vesszen.

Nem csak a globális probléma fejti ki hatását a hótakaró eltűnésében, ugyanis a hegy lábánál élők is természetes módon próbálnak egyre nagyobb termőterülethez jutni, ami a fák kivágásával és a hegy közvetlen környezetének megváltozásával jár.

Ebből kifolyólag helyi szinten is egyre kevesebb csapadék esik, így az olvadást megfejelve, nem érkezik utánpótlás sem a hegy tetejére.

Esőerdők

A Föld összes esőerdeje veszélybe kerül, mihelyst pár fokkal növekszik az átlaghőmérséklet. Ez nem csak az évszakok- és az éghajlati tényezők eltolódását vonja maga után, hanem szó szerint azt, hogy a legkényesebb területeken megváltozik a klíma.

Az esőerdőkben már pár fok is súlyos kárt okozhat, hiszen ha melegebb van, akkor kevesebb a csapadék, tehát másfajta növényzet kerül előnybe, ami így a Föld üvegházhatását jelentős mértékben csökkenteni tudó esőerdők rovására fejlődik.

A problémát csak növeli az esztelen fakitermelés, a bányászat és természetesen a mezőgazdasági területeket növekedése. Ha minden a saját medrében folyik tovább, pár évtizeden belül az esőerdők jelentős része eltűnhet, és szavanna veheti át a helyüket.