"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2017. július 3., hétfő

Felhők világa



A felhők játszanak és uralkodnak.
Mesélnek és meghallgatnak.
Megmutatják félelmeinket és álmainkat.

Ha felnézünk az égre, néha nem is kell túlságosan megerőltetnünk a fantáziánkat, hogy egészen varázslatos dolgokat lássunk bele a felhők által kirajzolt formákba...

A felhők sokféle és nagyon változatos szerepkörben játszanak az égbolt színpadán. Néha fehér, gyapjas bundát viselnek, mint a bárányok, máskor, mint féltékeny őrök, csak vonakodva engedik át a lenyugvó nap utolsó vörös sugarait. Hol eltakarják az egész eget, hol meg félelmetes, villámokkal bélelt, fekete hegyekké tornyosulnak. Éjjel láthatatlanul folytatódik a színjáték, látszólag szeszélyesen, a valóságban a természet kikerülhetetlen rendezői utasításai szerint.
A felhők állandóan mozgásban vannak. Földi megfigyelőhelyünkről csak azt az arcukat láthatjuk, amelyet éppen felénk fordítanak.

  

A magyarul éjszakai világító felhő vagy poláris mezoszférikus felhő néven futó optikai jelenség - mint ahogy az nevében is benne van - világít, és a mezoszférában, 85 kilométerrel a Föld felszíne felett keletkezik. Az éjszakai égboltot kék kacsokkal elborító, gyöngyházszínű felhő természetesen nem magától világít, a Nap utolsó sugarait törik meg ilyen gyönyörűen a mezoszféra jégkristályai.
Ezek a felhők amilyen szépek, olyan titokzatosak - az amerikai űrügynökség közleménye szerint eredetüket egyesek a meteoritok porával, mások a rakéták által kibocsátott gázokkal, míg megint mások a globális klímaváltozással hozzák összefüggésbe. A tanácstalanságot az okozza, hogy a mezoszféra a Szaharánál is százmilliószor szárazabb, így a szükséges jégkristályok keletkezése roppant titokzatos folyamat.

Ahogy a sarki fényt, úgy bolygónk legmagasabban képződő felhőjét is látták már az egyenlítőhöz közelebb - tapasztalatok szerint itthon június közepétől augusztus elejéig van esély megcsodálni - elsősorban mégis az északi és déli félteke 50° és 70° szélességi fokai között szeret megjelenni. Megfigyeléséhez naplemente után fél-egy órával nyugatra kell tekinteni, mikor a Nap már 6-16 fokkal a horizont alá bukott. (A hajnali ébredők természetesen napkelte előtt is próbálkozhatnak, de akkor persze keleti irányban.)
Forrás: Hír24





Ma hajnalban gyönyörű világító felhők jelentek meg az északkeleti égbolton. 

2017. július 1., szombat

Ezer Székely Leány Napja - 2017. július 1.

Az Ezer Székely Leány Napja a székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozója.

A székely leányok, asszonyok lelküket szövik a viseletbe, s azt évente egyszer a Boldogságos Szűz Mária elé borulva, áldozatként felmutatják.  


Az Ezer Székely Leány napját először 1931-ben, Domokos Pál Péter zenetanár szervezte meg. Az önazonosság őrzésére, a székely értékrendre, az ősi hagyományokra, a népviseletre hívták fel akkor is a fiatalok figyelmét. A rendezvény célja ma is ugyanaz maradt.
Az esemény seregszemlével kezdődik, Csíkszereda főterén felvonulnak a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget. Csíkszeredából együtt vonulnak ki a csíksomlyói nyeregbe Csík különböző vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező, néptáncukat, népzenéjüket és népdalaikat magukkal hozó hagyományőrző csoportok. A szentmisét követi a népviselet a népdal és a néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon.