"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2017. október 28., szombat

Október 28 - animáció világnapja

116 éve, 1892. október 28-án vetített először rajzolt mozgóképeket a falra egy Émile Reynaud nevű ambiciózus francia mérnök kis párizsi mozijában, ezért 2002-ben az évforduló tiszteletére ezt a napot nevezte ki a Nemzetközi Animációs Szövetség az animáció világnapjának.

Az animációs technika kezdete a 19. századra tehető. Az első próbálkozások arra, hogy állóképekből mozgóképet készítsenek a fenakisztoszkóp, a zoetróp és a különböző pörgetős füzetek voltak. 

A 20. században született meg a hangos rajzfilm, amikor már emberi és egyéb hangok, zenei aláfestés, illetve egyéb zörejek társultak a képi látványhoz. Az animáció, mint technika egyébként az állóképek oly mértékű váltakozásának eredménye, amelytől a kép mozogni kezd, a szereplők pedig megelevenednek a szemünk előtt. Egymás után körülbelül 16 képkocka váltakozik egyetlen másodperc alatt.

Ma már számítógépes eszközök is rendelkezésünkre állnak a rajzfilmkészítés során, így egyre élethűbb és profibb mesék születhetnek. A legnagyobb filmstúdiók a Paramount Pictures, a Warner Bros, a Disney és a Pixar. Ezek eleinte 5-10 perces rövidfilmeket készítettek. A legsikeresebb természetesen Walt Disney, akinek 2011-ig több mint ötven egész estés rajzfilmje jelent meg. A legelső, még 1938-ban, a Hófehérke és a hét törpe volt, mellyel nyolc Oscar-díjat nyert.
Magyar viszonylatokban is igencsak van mire büszkének lennünk, hiszen rengeteg neves animációs filmkészítő munkálkodott nálunk. Foky Ottó, akit A legkisebb Ugrifüles, a Misi Mókus kalandjai és a Varjúdombi mesék által ismerhetünk. Dargay Attila, a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi, a Pom-Pom meséi, valamint A nagy ho-ho-horgász alkotója. Gémes József, a Mézga család, a Macskafogó és a Vili, a veréb mesék atyja. Mata János, a Kukori és Kotkoda, továbbá a Mikrobi kitalálója. Richly Zsolt, akinek A kockásfülű nyulat, illetve a Kíváncsi Fáncsit köszönhetjük. Ternovszky Béla, aki a Pumuklit, és a Dr. Bubó figurájának otthont adó Kérem a következőt! című rajzfilmsorozatot hozta létre.


Forrás:Kárpátalja.ma
Kiss Adrien Éva - részlet


Képtalálat a következőre: „frakk a macskák réme mese”

Óraátállítás - téli időszámítás

Az óraátállítás története

Egyes források szerint az óraátállítás ötletét már maga Benjamin Franklin is felvetette, de tervét nem sikerült kiviteleznie. A világon elsőként 1916-ban az USA vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is, beleértve Magyarországot is. Nálunk nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor nem volt óraátállítás.

A 2017-es őszi óraátállítás időpontja  október 29-e, vasárnap, az órákat hajnali háromkor hajnali kettőre állítjuk vissza.

null 

2017. október 25., szerda

George Bizet a romantika nagy francia zeneszerzője



Alexandre César Léopold Bizet apja zenekedvelő fodrász, anyja zongoratanárnő volt. Előbb tudott kottát olvasni, mint betűt, és kilencévesen már a konzervatórium hallgatója volt.

 Tanárai közül Gounod és Halévy gyakorolta rá a legnagyobb hatást, Gounod-ról később azt mondta, hogy ő jelentette számára művészi élete kezdetét. Bizet tizennégy évesen zongoraversenyt nyert, tizenhét évesen írta első, Gounod hatását tükröző szimfóniáját. 1857-ben egyik kantátájával hároméves tanulmányutat nyert Rómába, rövid életében ez volt az egyetlen hosszabb időszak, amelyet Párizson kívül töltött. Rómában nem sokat alkotott, csak négy műve maradt fenn, a Don Procopio című operát 1906-ban mutatták be.
Hazatérve elutasította a konzervatórium tanári ajánlatát, hogy teljesen a komponálásnak szentelhesse magát. Egzotikus témájú operái azonban – az indiai környezetben játszódó Gyöngyhalászok, a Walter Scott regénye alapján íródott, Skóciába helyezett A szép perth-i lány – nem keltettek különösebb visszhangot, utóbbi alig 18 előadást ért meg. A csalódott Bizet apja Párizs határában fekvő kis birtokára vonult vissza, itt barátkozott össze szomszédasszonyával, Céleste Mogadorral, aki mögött küzdelmes múlt állt: volt színésznő, író, kurtizán, táncosnő, cirkuszi lovarnő – sokan őt tekintik Carmen mintaképének.

Bizet ekkor még monumentális, soha be nem mutatott és be sem fejezett, Rettegett Ivánról szóló operáján dolgozott. A konzervatív közönség zenekari darabjait kedvezően fogadta, de operái sorra megbuktak, így járt az egyiptomi helyszínű Dzsamilé és az Alphonse Daudet Az arles-i lány című regényéhez írt kísérőzenéje is. Utóbbi műve később szvitté átdolgozva már sikert aratott, és a halálos beteg Bizet még a Becsületrendet is megkapta érte. A kitüntetésre felterjesztő barátai azt nem mondták el neki, hogy a döntést hozó miniszter abban a hiszemben írta alá az okmányt, hogy Az arles-i lány szerzője a regényíró Daudet, mert Bizet nevét soha nem hallotta.
A komponista utolsó évei keserűségben teltek, a szakmai kudarcokat magánéletiek tetézték: egykori tanára, az operaszerző Halévy lányával kötött házassága boldogtalannak bizonyult, meg kellett élnie a francia vereséget 1870-ben a poroszok ellen, és egészsége is megromlott. Annyi ereje még volt, hogy elérje a verista operák ősének is nevezett Carmen bemutatását, holott nem kis ellenállást kellett leküzdenie: a Prosper Mérimée novelláján alapuló nyers szövegkönyv, a szexuális vágy, a laza erkölcsök és a brutális gyilkosság kendőzetlen ábrázolása ellen még az énekesek is tiltakoztak. Bizet jólnevelt előkelőségek és hősök helyett csempészeket, cigányokat és közkatonákat szerepeltetett, a sevillai cigánylány tragikus szerelmi története volt az első, a való életből merített opera. A Carmen az 1875. március 3-i bemutatón majdhogynem megbukott: a közönség „nagyon igaznak és nagyon visszataszítónak” találta. A komponistával három hónappal később, 1875. június 3-án, 36 évesen végzett ízületi bántalmakból eredő szívbaja.
Az opera Párizsban egy év után lekerült a műsorról, de a német nyelvű bécsi bemutató még abban az évben hatalmas sikert aratott. Budapesten már 1876-ban színre vitték, de Párizsban újra csak 1883-ban – már világsikerként – csendült fel a torreádordal. A Carmen sikerének magyarázata, hogy zenéje a francia opera értékes hagyományait és Bizet olaszországi tanulmányútjának hatásait ötvözi, tele van lírai és drámai mozzanatokkal. /MTI/

2017. október 24., kedd

Ezen a napon - Reményik Sándor

Kapcsolódó kép Idővel

Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő,
Mi áldjuk balzsamosztó, lágy kezed,
Te tudod: az örök seb mese csak,
Egy seb ha nyílik, a másik heged,
Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő,


A perced ír, az órád irgalom,
Az éveid csupa szent sebkötések,
Vezess, vezess, mi követünk vakon.
Ahogy közelgünk a nagy Csend felé,
Enyhébb a naptűz, áttetszőbb az ég,
Egyre halkulóbb, estelibb a táj
És révedezőbbek a jegenyék,
Ahogy közelgünk a nagy Csend felé,
Suhanó pici békeangyalok
Nyújtják ki felénk apró árny-kezük:
Úgy múlik lassan minden fájdalom.
Ahogy az élet elmúlik velük.


 A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja, verseit számos nyelvre lefordították.


 Kolozsváron született, és 51 éves korában 1941. október 24-én  ugyanitt halt meg. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Temetésekor Bánffy Miklós  mondta a sírnál: „mindenütt ott lesz, és örökké, ahol él, küzd és szenved a magyar.”
 

Az origami



Október 24. az origami világnapja


Nem tudjuk biztosan, hogy honnan ered az origami. Sokan egy téves következtetés eredményeképp azt állítják, hogy az origami Kínából ered. A papírt kb. 2000 évvel ezelőtt találták fel Kínában, ez az esemény azonban nem indukálja egyértelműen az origami feltalálását. Tény, hogy a papír később Japánba is eljutott, de ott sem jelent meg egyből a ma ismert origami.
Sokak szerint Japánban  a Heian-korban (794-1185) kezdtek origamizni. Ekkoriban már hallani lehetett olyan mesékről, hogy egy ember papírból madarat formázott, másvalaki pedig egy papírból készült békát varázsolt nővé. Fontos azonban megjegyezni, hogy a "formázás" nem egyenlő a papírhajtogatással. Lehet, hogy gyűréssel, vagy vágással alakították ki a figurákat. 

A ma ismert legrégebbi japán origamiról szóló feljegyzés 1680-ból származik. Ihara Szaikaku versében írt arról, hogy esküvők és egyéb szertartások alkalmával papírból készült origami madarakat használtak dekorációnak. Egyes szamuráj családok régi írásai közt fellelhetők bizonyos szabályok arra vonatkozóan, hogy a szertartások alkalmával milyen figurákat és hogyan kell elkészíteni.
1797-ben jelent meg az első nyomtatott origami könyv. Szerzője Akiszato Magakidzsima, a "Szenbacura orikatacsi", azaz "Az ezer daru hajtogatása" címet adta neki.

Mire jó az origami?
Az origami óvodai oktatása nem véletlen, hanem tudatos és megfontolt tevékenység, ugyanis a papírhajtogatás nagyban fejleszti a térérzéket. A térérzék születésünkkor a legerősebb, majd idővel eltompul, ha nem fejlesztjük. Ez a magyarázata annak, hogy a fiatal gyermekek könnyebben képesek egy figurát meghajtogatni, mint az idősebbek. Fontos tehát már az óvodákban oktatni az origamit, mert amellett, hogy a gyermeket elfoglalja, játszva fejleszti a térérzékét és a vizuális készségeit.
Sok embernek nehézséget jelent az origami elsajátítása, pontosan a vizuális készség hiánya miatt. Nehézségek még egy átlagos vizuális képességgel megáldott embernél is gyakran adódnak. Rengeteg segítséget jelent a multimédia (képek, hangol, videók, leírások) alkalmazása, mely napjaink technológiai hátterével megvalósítható, így azt mondhatni, hogy a tendencia még ha lassan is, de javul.
Összességében elmondható, hogy az origami elsajátításában előnyt élveznek a fiatal gyermekek, mert ők ekkor a legfogékonyabbak a vizuális agytornával szemben, illetve statisztikailag a balkezesek, mivel a vizuális központ a jobbféltekében található.
Az origamira sokáig egyszerű játékként tekintettek, azonban az utóbbi időkben a tudomány is egyre intenzívebben alkalmazza, felismerve a benne rejlő lehetőségeket.
Egy kutatócsoport pl. az origami alapjait tanulmányozva és felhasználva próbál egy olyan házat konstruálni, melynek falai földrengés esetén az origami szabályainak megfelelően deformálódnak, ezzel elérve egy flexibilis, ámde rendkívül stabil és biztonságos formát.
Az autóiparban is felfigyeltek az origamira. Újabban próbálnak origami hajtogatási szabályok alapján megtervezni egy gépkocsi vázat, hogy egy estleges ütközéskor a váz origami figuraként hajtogatódjon össze lehetőleg  úgy, hogy a legtöbb ütközési energiát nyelje el, növelve ezáltal a gépkocsi utasainak túlélési esélyeit.
Az űrkutatásban is hódít az origami. Egy robotgép, vagy műhold fellövésekor nagyon fontos, hogy az adott gépezet a lehető legkisebb helyet foglalja el, majd célját elérve kihajtogassa magát. A NASA előszeretettel alkalmaz origamis trükköket e cél érdekében. 

forrás: OpenOrigami.net


2017. október 22., vasárnap

Vers vasárnapra

Aranyosi Ervin: Színes cseppek…

 

Pár csepp sárga, pár csepp piros,
csepegteti szerte-széjjel.
Színnel telik a “papiros”,
ahogy fest a lenge széllel.
A nyár zöldjét felcserélte,
itt az őszi új ruhája.
Csak az ősz napjait élte,
s benne búja és a bája.

2017. október 21., szombat

Rejtélyes kísértethajó

A MARY CELESTE REJTÉLYE:

Minden idők leghíresebb kísértethajója a Mary Celeste.Amikor megtalálták,az Atlanti-óceánon hánykolódott,életnek semmi jelét nem mutatta.


  A Mary Celeste egy négyszögletes vitorlájú brigantin,1872 november 4-én ,a New York-i East Riverről indult az olaszországi Genova felé,nyers alkoholt szállítva.Fedélzetén volt a 37 éves amerikai kapitánya,Benjamin Spooner Briggs,első tisztje Albert Richardson és hét tagu legénysége.Az alsó fedélzeten tartózkodott még a kapitány felesége,Sarah és két éves kislánya Sophia.November 24-én Briggs bejegyezte a hajónaplóba,hogy meglátta az Azori-szigeteket.Az időjárás viharos volt,ezért néhány vitorlát be kellett vonni.November 25-én a hajó helyzetének meghatározása szerepelt a hajónaplóban.Ez volt az utolsó bejegyzés.Tiz nappal később a Dei Gratia britt brigantin vette észre a céltalanul sodródó Mary Celeste-et.David Moorehous kapitány csónakot küldött annak kiderítésére,hogy mi történt a másik hajón.A csónakkal átküldött három ember egyetlen élő vagy halott embert sem gyereket nem talált a hajón.A kapitány kabinjában állt Mrs.Briggs paliszanderfából készült harmóniuma,rajta egy kottával,mintha valaki egy darab lejátszása közben hagyta volna ott a hangszert.A varrógép az asztalon állt.A kis Sophia játékait gondosan elrakták.A legénység szálláshelyén kiteregetett ruhák lógtak a szárítókötélen.Ruhák hevertek a priccsen,szárazon és összehajtogatva.A hajó konyhájában megtörténtek a reggeli előkészületei,de még csak a terítékek fele volt az asztalokra kirakva.Moorehouse kapitány vontatni kezdte a Mary Celese-et.Gibraltár felé tartva,a kapitánynak volt ideje arra,hogy a rejtélyen töprengjen.Különböző elméleteket gyártott a Mary Celeste titkára,de mindegyikre talált ellen érvet is.A kapitány első érve az volt,hogy vihar során hagyták el a hajót.De akkor hogyan lehetett a töretlen tányérok és dísztárgyak mellett még egy nyitott üvegecske is tele köhögés elleni sziruppal a kapitány kabinjában?Talán lázadás történt?Semmilyen küzdelemre utaló jelet nem találtak.A lázadók akkor miért hagyták el a hajót áldozataikkal együtt?Talán túl sok víz szivárgott a hajóba?A rakodótérben három lábnyi víz állt,de ez normális mennyiség tíz nap alatt egy régi faácsolatú hajó esetében.Kilenc alkoholos hordót találtak érintetlenül,a tizediket csapra verték.Lehet,hogy a legénység tivornyába kezdett?Semmi sem utalt erre,a fedélközben teljes rend uralkodott.Pánikra vagy rémületre semmilyen jel nem utalt.Briggs kapitány egyik utolsó cselekedete az volt,hogy főtt tojásának a tetejét levágta,de tányérján érintetlenül hagyta.Mind közül a legrejtélyesebb kérdés,hogy hogyan lehetséges hogy a Mary Celeste 5 napon át és tíz mérföldön keresztül megtartotta eredeti útvonalát?Amikor a Dei Gratia találkozott a rejtélyes hajóval,Moorehous kapitány balcsapáson vitorlázott.A Mary Celeste-et pedig jobbról érte a szél.Elképzelhetetlen,hogyan tarthatta az útvonalat a rejtélyes hajó,ha vitorlái ebben a helyzetben álltak.A hajónapló utolsó bejegyzése óta valakinek több napon keresztül a hajón kellett tartózkodnia.Moorehouse kapitány december 13-án vontatta be a Mary Celeste-et Gibraltár kikötőjébe.Az eredménytelen nyilvános vizsgálat után ő és emberei megkapták a megérdemelt mentési jutalmat.

A hajót rendbe hozták és eladták,de a balsors tovább üldözte.A tengerészek nem akartak rajta utazni,mivel úgy hitték,hogy a hajó el van átkozva.A Mary Celeste tizenhétszer cseréltgazdát,majd végül 1884-ben Haiti közelében korallzátonyra futott és elsüllyedt.

"2002-ben aztán egy dokumentumfilmes, Anne MacGregor kezdett újra nyomozásba: megvizsgálta az elérhető dokumentumokat, interjúkat készített a legénység leszármazottaival, korabeli időjárási adatokat elemzett. Végül 2007-ben, A Mary Celeste igaz története című filmben mutatta be, mire jutott.

MacGregor először elkezdte kizárni, mi nem történt a sok köztudatban keringő teória közül:
  • tengeri szörnyek okozták a vesztét (ugyan már);
  • kalózok támadták meg (nem hiányzott a fedélzetről semmilyen érték);
  • a részeg legénység fellázadt (nem utal erre semmi);
  • berobbant néhány alkoholos hordó (nem volt robbanásra utaló jel, és a kilenc üres hordó pont az volt, amelyek más anyagból készültek, ezért könnyebben szivárogtak);
  • gyilkos tengerészek (kettőjüknek ugyan hiányzott a felszerelése, de nem azért, mert mindenkit kinyírtak és leléptek, hanem mert már korábban elvesztették).
A legvalószínűbb, hogy a legénység egyszerűen elhagyta a hajót. Az viszont elég valószínűtlen, hogy a kapitány a nyílt tengeren adott volna erre parancsot, pláne, hogy a hajó még a megtalálásakor is működőképes volt. Hogy be tudja lőni, hol váltak meg a hajótól, MacGregor felkért egy szakértőt, hogy a korabeli körülmények és a hajónapló alapján segítsen rekonstruálni a hajó utolsó napjainak útvonalát.
A napló szerint a Mary Celeste november 25-én tíz kilométerre megközelítette az Azori-szigetekhez tartozó Santa Mariát. A klímaváltozás kutatásához használt adatbázisokból MacGregorék előbányászták az akkori időjárásra, vízhőmérsékletre és szélirányra vonatkozó adatokat, és kimutatták, hogy a hajó könnyedén elsodródhatott teljesen magától az utolsó naplóbejegyzés helyétől a megtalálás helyéig a két esemény között eltelt idő alatt. Az pedig már sokkal valószínűbb, hogy ha a kapitány elrendelte a hajó elhagyását, azt akkor tette, amikor látótávolságon belül volt a szárazföld, nem pedig a semmi közepén. Na de miért rendelhette el egyáltalán?

Mint kiderült, a Mary Celeste az előző útján szenet szállított, illetve a hajót nem sokkal korábban felújították. A szénpor és az építési törmelék eltömíthette a hajó egyik szivattyúját, amit alátámaszt, hogy a mentőcsapat erre szétszerelve talált rá. A szivattyú nélkül viszont a kapitány nem tudta megítélni a megpakolt hajóról, hogy mennyi tengervíz jutott a hajótestbe a mostoha időjárási körülmények közepette – vagyis nem lehetett biztos benne, hogy el fognak-e süllyedni. Így amikor szárazföld közelébe értek, észszerű magyarázatnak tűnik, hogy a legénység, a családja és a maga életét mentendő, kiadta a parancsot a hajó elhagyására. Pláne, hogy a napló vizsgálatából az is kiderült, hogy elszámolhatta magát, és három nappal később láthatták meg végre a szigetet, mint amire számítottak.
Mindez persze nem kőbe vésett tény, hiszen sok idő telt el azóta, és kevés információ maradt fenn az esetről, de ezek alapján a fenti a legvalószínűbb és leghihetőbb magyarázat a hajó titokzatos elnéptelenedésére. Hogy aztán mi történhetett magával a legénységgel, miután mentőcsónakba szálltak, végképp rejtély, és könnyen lehet, hogy már örökre az is marad."
"Bolcsó Dániel Index-Blogok" - részlet
 


Ezen a napon történt - Krúdy Gyula

1878. október 21-én született Krúdy Gyula..

 Különös, a magyar irodalomban egyedülálló művészet a Krúdy Gyuláé.

 
Krúdy életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, a Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban.  . Krúdy művészete magányos jelenség huszadik századi irodalmunkban. A saját maga alkotta világnak első számú hőse csak önmaga lehetett, írói alkatának lírai hajlama is erre indította. E forrásból táplálkozik zenei ihletésű, nyelvi teremtő erőben gazdag stílusa is.

Krúdy Gyula: Szindbád-avagy a magyar Don Juan

 Krúdy Gyula: Szindbád-avagy a magyar Don Juan   “…és az ifjúságot ezentúl arra oktatja Szindbád, hogy tisztelje a nőket, mint a virágokat,mint furcsa, gyenge, sokszor kifosztott, megcsalt, megkínzott lényeket… Mily meghatók ők, hogy bármennyit csalódtak, bármennyit sírtak, keseregtek: életük végéig sohasem tudnak máson odaadó komolysággal gondolkozni, mint a szerelmen. A szerelem nekik minden: levegőjük, szomjúságuk, csodálkozásuk. Mintha egy létező, megfogható valami volna a szerelem, úgy beszélgetnek róla…

1911-ben jelenik meg a Szindbád, két évre rá A vörös postakocsi. Ezzel Krúdy úgymond feljut a Parnasszusra. Elismert író lett, gyönyörű és rengeteg hasonlata megdobogtatta a női szíveket, amúgy is vonzó külsejű férfi volt,de írósága még vonzóbbá tette… Így hát szerette ő maga is az életet, a nőket, akárcsak híres főhőse, Szindbád…Már a korai kritikák is Krúdy alakmását ismerték föl Szindbádban, és a magányos, szerelmi hódításokban élete értelmét kereső lovag több mint húsz éven át lett vissza-visszatérő hőse Krúdy novelláinak.      Szindbád életének lényege a szerelmi kaland, egy nagy kalandor, valójában az élet gyötrelmeitől távol akarja tartani magát… Számára a hódítás a fontos, s nem a folytatás… miután megkapja, amire vágyik, diszkréten továbbáll többnyire…      Érdekes, hogy élete a halálban is folytatódik, ugyanazt folytatja, víziószerű, túlvilági kalandokban… majd lassan-lassan ő is megöregszik, és már nem az a hős hódító… mégis, visszaemlékezve életére, és felkeresve rég elmúlt szerelmeket, utazása ráébreszti, hogy semmi nem is volt olyan szép, mint az emlékeiben, de arra is rájön, hogy egyetlen nő sem felejtette el…     "
     

Elõször is jó tudni: "nincsen rossz álom" -- mondja Krúdy Gyula. "Mert, amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. A halottak nem álmodnak, mert hiszen õk már mindent tudnak. Tehát a legrosszabb álom sem jelent egyebet, mint azt, hogy még nem léptük át a halál néma kapuját; tennivalónk, elfoglaltságunk van a földön."

Az Álmoskönyv Krúdy legkedvesebb mûvei közé tartozott. Bár csak egy részét írta -- az anyag jó részét gyûjtötte -- mégis jellegzetes Krúdy-mû jött létre ezáltal. Úgy érdemes olvasni ezeket az álomleírásokat, mint egy-egy szürrealista verset: gyönyörködni az ötletekben, megmosolyogni szellemi bukfenceit, de nem szabad túlságosan komolyan venni.

Idézetek:
""Az élet egy befejezett, kész feladat, amelynek elviselésétől senki sem kíván idő előtt megszabadulni. Végigélik az emberek az életüket, mint az esztendő különböző évszakai tökéletes bizonysággal következnek. Mindenkinek van tavasza, piros nyara, hosszadalmasan ásító ősze, megnyugtató tele. Élet, amely pontosan igazodik a kalendáriumhoz. Vannak fiatal napok, vannak öreg napok, jönnek és mennek ködök, szomorgó esők, májusok, novemberek, jó és rossz kedvek, ájtatosságok és káromkodások, betegségek és ropogó egészségek. Senki sem csodálkozik az életen, amint nem lep meg különösebben a tavasz áhítatos napsugara és nem váratlan az ősznek mogorvasága. Bolond az, akinek nem tetszik, hogy elmúlik a nyár. Okos ember megnyugszik a tél hótakarója alatt, az örökös némaságban, az emberhangtalan magányban.

Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük."





2017. október 20., péntek

A magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja Balassi Bálint


Balassi Bálint Zólyom várában (Szlovákia) született 1554. október  20-án, arisztokrata családban. Nevelője Bornemissza Péter volt, akitől kiváló nevelést kapott, művelt emberré vált, ezt bizonyítja, hogy nyolc nyelven beszélt. Tanulmányait Nürnbergben folytatta, de megfordult német egyetemen, sőt még Padovában is.
Édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, így a család Lengyelországba menekült. Apja, hogy bizonyítsa a bécsi udvarnak hűségét, fiát Báthory István, erdélyi fejedelem ellen küldte. Itt ugyan fogságba esett, de a körülmények ellenére kiválóan érezte magát az olasz műveltségű udvarban. A Habsburg udvar nagyon rossz szemmel nézte, s engesztelésükre, s főleg, hogy családját mentse visszatért Magyarországra. Édesapja ekkor már halott, ám a végzet ekkor hozta össze Losonczy Annával (akit verseiben Júliának nevezett). Igaz kapcsolatuk hat évig tartott, de szerelmük csak pár hónapig volt felhőtlen. Ez a sokévi, néha már reménytelen szerelem ihlette verseit, melyek az első magyar lírikussá tették.
Anyagi nehézségei miatt érdekházasságra kényszerült unokatestvérével, Dobó Krisztinával. A frigy maga után vonta a felségárulás vádját, s hiába tért át a katolikus hitre házasságát érvénytelenítették. Elvesztve ezt a reménysugarat is, a társadalmi ranglétrán egyre mélyebbre csúszva még időközben özveggyé vált „Júliája” is kikosarazta.
Nem maradt más választása, így a katonai szolgálatba menekült. A bujdosó Balassi barátjánál, Wesselényi Ferencnél vendégeskedett, amikor megismerte a házigazda feleségével, Szárkándi Annával, Céliával. Otthagyva szerelmes verseinek tárgyát, hazatért, ahol is elhatározta, hogy hírnevét visszaszerzi a csatatéren. Ám Esztergom ostrománál terve meghiúsult, s egy golyó vetett véget életének./1594. május 30/


Szerelmes versei: 

Művei három témakörbe oszthatóak a szerelem, vitézi élet és az Istenes versek. Szerelmi költészete három nő alakja köré csoportosul.

Verseinek címzettjei Losonczy Anna (Júlia), Szárkáni Anna (Célia), és Fulvia, kinek kiléte a mai napig ismeretlen. Feleségének egyetlen verset sem írt, holott egyedül hozzá tartozott igazán.
Balassi a szerelmet az élet legfontosabb dolgának tartotta. Versei középpontjában az imádott nő alakja állt. Valóságos nők hatottak rá, de verseiben nem rendelkeznek a hölgyek egyedi vonásokkal, csakis a szerző érzelmeiből utalhatunk arra, kihez is szólnak vesei. Júlia is eszményképpé válik, a szépsége, a beteljesülő boldogság az idő folyamán egyre elérhetetlenebbé válik.

Júlia:
Júlia verseit, Petrarca mintájára ciklusba gyűjtötte, témájuk az elérhetetlen boldogság utáni vágyakozás. A versek stílusa, tökéletes ritmikája, az újszerű strófaszerkezete (Balassi-strófa), reneszánsz kompozíciója ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja. A Júlia-versek születését kezdetben még egy-egy életrajzi vonatkozású elem motiválta, de a későbbiekben már kizárólag érzelmeinek kifejezése volt a cél. A legtöbb udvarló vers nem életrajzi vonatkozású, hanem tudós poézis. Egyetlen célja velük Balassinak Júlia meghódítása volt.
A Júlia-ciklus legismertebb darabja „Hogy Júliára talála, így köszöne neki” c. mű. A verset egy váratlan találkozás ihlette egy kapualjban, az egész vers elragadott, ujjongó bókok sora. Az első versszak egy boldog felkiáltás, Júliát meglátva első gondolata az, hogy nélküle nem tud élni, s csak ezután köszönti a kornak megfelelően: „egészséggel”.


Célia:
Szerelmes verseinek másik ihletője Szárkándi Anna, akit Dembróban ismert meg Wesselényi Ferenc feleségeként. A műveiben csak Céliaként emlegetett nő iránti szerelme már nem annyira indulatos, érzelmei sokkal higgadtabbak, mint Júlia iránt. Ezek a versek sokkal kimunkáltabbak, játékos könnyedség jellemzi őket.

Fulvia:
A Fulviához írt versek száma a legkevesebb, egy rövid epigramma mégis őrzi nevét: „Lettovább Júliát, s letinkább Céliát ez ideig szerettem,
Attól keservessen, s ettől szerelmessen vígan már búcsút vettem,
Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem.”

  Kora egyik legműveltebb embere volt. Nyolc idegen nyelven beszélt, fordította a klasszikusok és az újlatin költők műveit. Irodalmi munkásságával a legnagyobbat alkotta a magyar humanizmusban. 

2017. október 19., csütörtök

Ehető virágok

Az ehető virágok  nemcsak a szájnak, hanem a szemnek is ingerei. Gyönyörű látványt nyújt egy rózsa, egy levendula vagy akár egy pitypang a tányérunkon, vagy a poharunkban. Ezek kerülhetnek szószokba, édességekbe vagy akár az italokba is. Készíthetünk belőlük zseléket, dzsemeket, szörpöket, de szárítva, porított formában süteménybe is belesüthetjük, krémekbe belekeverhetjük. Az élénk színű virágok természetes ételszínezőként is funkcionálhatnak. Fagylaltokba tehetjük, jégkockába fagyaszthatjuk. A lehetőségek végtelenek...






Ne felejtsük el, hogy nem minden virág ehető. Mielőtt a tányérunkra tennénk 1-1 virágot, bizonyosodjunk meg arról, hogy nem mérgező-e (pl. nárcisz, gyűszűvirág, gyöngyvirág, trombitavirág, leander, kökörcsin, őszi kikerics... ezek fogyasztása tilos!). Valamint utak mentén nem érdemes virágokat gyűjteni, és virágboltból se vásároljunk étkezési célra virágot, mivel azok többnyire vegyszeresen kezeltek. Szénanáthásoknak, asztmásoknak érdemes kerülni a virágokat.

Érdekes....

Cikória- elrejti a keserűséget.   Aki megeszi, úgy érzi minden  rendben van. Leplező hatású virág.

Levendula -kedélyjavító hatású.
Megelőzi a fáradtság, vagy depresszió okozta rossz döntéseket.

Rózsaaszirom - szerelemserkentő.

Tök és cukkini virágzata - akkor tálald fel, ha arra van szükséged, hogy megértsenek. Tisztító hatású virág.

Ibolya - csodálatos desszert. Nyugalmat idéz elő, boldogságot hoz, és mindig jól alszik tőle az ember.


Őszi színek




2017. október 18., szerda

Haiku - versek

A haiku néhány szóból felépülő, sajátos szerkezetű, költői mondat. A költő élményének tizenhét szótagba foglalt eszenciája. A meghitt, bensőséges természetszeretet döntően meghatározta a haiku tartalmát. A haiku költői a természetben, az emberi létben az érdekeset, a furcsát, különöset igyekeztek megragadni és azt röviden, kevés szóval, sokat mondó és még többet sejtető költészetbe menteni.

Gondolatok

A haiku:

egy pillanat, melyet megfogunk az öröklét sodrában.....

egy ötlet, mely tizenhét morában valósítja meg

a GONDOLATOT,

egy komp, mely két irányban jár a szerző

és az olvasó között,

egy fa, melyet az író ültet el, de már

az olvasó pihen az árnyékában...

egy híd, amely biztos kapocs

két gondolkodásmód között...

egy szentjánosbogár, mely kicsi ugyan,

de tündöklően ragyog az éj fekete bársonyán,

egy lépés a megértés felé,
egy szivárvány, melyből Te választod ki
melyik a Te pillanatnyi színed...

A Haiku öröm, mely mosolyra fakaszt,
könnycsepp, melyet felvállalsz,
gyémánt, melyet te alakítsz véglegessé,
csiszolópapír, mely téged is finomít,
kincs, melyet mindenki megtalálhat,
madár, melynek a hátán szárnyalsz,
kalitka, melynek nincs ajtaja,
bolygó, mely lakható...
szikla, melyen te lehetsz a moha,
kagyló, melyből mindenki kivehet egy
igaz gyöngyöt,
/Petrik István/

Virág, víz, homok haikuk

Sok ezer kagyló a tengerparton
– a csillagok nappal a homokban otthonra találnak



".Ha könnyezel, mert eltűnt a nap,
eltűnnek a csillagok is.

 Föld könnye az, ami virágzó mosolyát megőrzi.

 Milyen nyelven beszélsz, ó, tenger?
- Az örökös kérdés nyelvén.
- És minő nyelven felelsz, ó, Ég-
 Az örök hallgatás szavával.

Isten a virágokért vár választ,
amiket küld nekünk,
nem a napért és földért. Mi, susogó falevelek felelünk a tomboló viharnak,
van hangunk,
 de kivagy te, oly szótalan?
- Én csak virág vagyok.



A madár kívánja, bár felhő volna.
A felhő kívánja, bár madár volna.


A hal a vízben néma, az állat a földön zajong,
 a madár a légben csicsereg.
De az emberben benne van a tenger némasága,

a föld zajongása és a levegő muzsikája.

 Mint ahogyan a sirály és a hullám találkoznak,
mi is úgy találkozunk és közeledünk egymáshoz.
A sirályok elszállnak, a hullámok tova hömpölyögnek,

 s mi búcsúzunk.

 A holddal elküldöd nekem szerelmes leveleidet,
 - szólt az éjszaka a Naphoz.
- Válaszom: könnyeim a füvön. "


 "Rabindranath Tagore   "

2017. október 16., hétfő

KENYÉR VILÁGNAPJA

A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA.



Az első kenyeret készítő civilizációnak a sumért és az egyiptomit tartják. A kenyér fogyasztása a mindennapi élethez tartozott; megmaradt falfestményeken jól láthatók a kenyérsütés egyes fázisai is. A kenyér misztikus volta már ekkor megjelenik: egyiptomi falképeken ovális és kúp alakú kenyeret ajánlanak fel az isteneknek. A Genezis könyvében Ábrahám fia Lót két angyalt lát vendégül, akiknek kovásztalan kenyeret sütöttek, másoknak kovászost. Jézus a csodálatos kenyérszaporítás alkalmával ötezer embert lakatott jól kovászos kenyérrel. Az utolsó vacsorán ugyanakkor kovásztalan kenyeret tört meg, amivel saját magát azonosítva mondta: „ez az én testem”. Ezzel a kenyér szakrális jelentését örökre ránk hagyta, megerősítve azt, hogy az emberiség számára ugyanolyan fontos a lelki táplálék, mint a testi. Ezzel az eseménnyel a kenyér még jobban kiemelkedett napi táplálékaink közül.

Belső-Ázsiában és Európában (Magyarországon is) a kenyér történetének minden fejlődési foka élő valóság; a lepényszerű lapos kenyértől a magas, finom, fehér kenyérig minden változatát készítik. Hiába ismerik a kenyérnek és összetevőinek minden titkát, mégis azt érzik: a kenyérben valami „természetfölötti” erő, a múlt és a jövő rejlik, az emberiség élete függ tőle.
A „kenyér” szó ugor eredetű (nem finnugor!), bolgár-török eredetű pedig az eke, árpa, búza, arat, sarló, boglya – tehát a legfontosabb, gabonatermesztésünkhöz tartozó szavak. Eleink annyira tisztelték a kenyeret, hogyha véletlenül leesett egy darabka a földre, azt fölvették és megcsókolták. Városainkban a megmaradt megszáradt kenyeret nem dobták ki, hátha használja még valaki étkezésre. (Sajnos a mai rossz technológiának és a különböző adalékanyagoknak köszönhetően a kenyér nem szárad, hanem penészedik, erjed, savanyodik).

Sokan emlékeznek még arra, hogy nagyszüleink mielőtt megszegték a kenyeret, késsel keresztet rajzoltak rá. A kenyérsütés napja ünnep volt, ami egy héten egyszer történt. A jól megkelesztett, kidagasztott kenyeret kerek vagy hosszúkás, lenvászon kenyérruhával kibélelt formába (szakajtóba) tették. Ha otthon nem volt kemence, elvitték a pékhez, és szép pirosra sütötték. Érdekes, hogy a Székelyföldön egészen sötétre, majdnem égettre sütik a kenyeret, és még melegen ütögetve leverik a sötét réteget. A vastagabb héjú kenyeret szívesebben fogyasztják, mint a vékonyat. A székelyeknél olyannyira fontos a mindennapi kenyér, hogy szinte minden főtt ételhez fogyasztanak: leveshez, főzelékhez, tésztához, pityókához.
Napjainkban is sokkal nagyobb becsülete van ott a kenyérnek, a szűkös történelmi idők megtanították rá a székelyeket. Ha ennyire fontos az élethez a kenyér, akkor bizonyára a halottnak is adtak útravalóul a túlvilágra. Hun fejedelmi temetőhelyeken a Góbi-sivatagban találtak a régészek kővé keményedett, lángosszerű kenyeret, illetve inkább lepényt (langallószerűt). Léteztek áldozati kenyerek is, amelyeket hitviláguk szerint formáztak: Nap, Hold, csillagok, állatok. Priszkosz rétor többször is megfordult a hun király, Atilla udvarában és leírta az étkezésüket: „…Először Atilla felszolgálója lépett be egy tállal és utána a többiek, akik mindannyiunknak felszolgáltak, kenyeret és különféle élelmet rakva az asztalokra… A hunok a húsételekkel szívesen fogyasztottak kenyeret…”
A honfoglaló kenyere valami olyasmi lehetett, mint a palócok ma is készített bodagja. Az érett rozskalászt megpörkölik, amíg a kalászból csak a szemek maradnak, megduzzadva. Kézzel kimorzsolják, fateknőbe vagy cserépedénybe teszik, megtisztítják, sóval behintik, famozsárban megtörik. Az ebből készített lepényt parázstűzben megsütik. Régebben átizzított kőlapon is sütöttek bodagot, „hamuban sült pogácsát”. Magyar népmesék gyakori szereplője ez a kenyér, amit útravalónak adnak a legkisebb fiúnak, amikor elindul szerencsét próbálni. Ebben a formában sem csupán étek a sajátos pogácsa, mert leggyakrabban meg sem eszi a fiú, inkább túlvilági segítőként számít rá. Csíkban és Háromszékben a lepényt még ma is „kőre leppencs”-nek nevezik, a Bodrogközben pedig kövönsültnek.

Az igazi magyar kenyeret kovásszal készítik, kemencében sütik. Akkor jó, ha szép magas lesz. Mátyás királyról feljegyezték, hogy „magyar módra”, kovásszal süttetett kenyeret. Mátyás király házassága – az olasz Beatrixszal – előtérbe hozta a fehér zsemlyék sütését. Híres mestere Zsemlyesütő Gáspár volt, aki olyan tekintélyre tett szert, hogy a főváros polgára, sőt tanácsúr is vált belőle.  Pékmesterek sütötték, és piacon árulták. A szegények eledele a fekete kenyér volt, amit nem piaci padokról árultak, hanem földre terített gyékényről.

A kenyérfogyasztás a XVI. századra jelentősen megnőtt, az alföldi búzakenyér a XVIII. századra fogalommá vált; kiváló minőségét, szokatlanul nagy méretét angol, francia, német utazók csodálták. A kenyér különleges helyzete mindennapjainkban kivívta magának a néphagyományban is betöltött fontos szerepét. Számos szokás és tilalom tartozik készítéséhez és fogyasztásához, a családi jólét biztosítása érdekében.



Magyarok, akikre büszkék vagyunk

Ezen a napon ..

 2003. október 16-án halt meg Papp László ökölvívó.  Háromszoros olimpiai, kétszeres Európa-bajnok, és a profik között is Európa elsőszámú öklözője volt. Angyalföldön született, és nőtt fel. Futballistának készült, majd mégis ökölvívó lett, édesapja intése ellenére: „Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!”

Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett. Három olimpia, két EB-, két főiskolai VB-, 6 magyar bajnokság kapcsolódik a nevéhez. 1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege, amit Chris Christiansentől szerzett meg 1962. május 16-án Bécsben. Hatszor sikerült megvédenie elsőségét.

1965-ben mérkőzhetett volna a VB-övért, de a kommunista vezetés nem engedte küzdeni. Ha kissé késve is, de kárpótlást kapott a boxvilágtól, 1990-ben megkapta a talán legjelentősebb profi boxszervezet, a WBC „A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának” járó övét. Papp László edzőként is nagyot alkotott. 1969 és 1992 között kisebb megszakításokkal a magyar amatőr ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánysága alatt a magyar boxolók megszámlálhatatlan ezüst és bronz mellett egy olimpiai, egy VB- és tíz EB-aranyérmet nyert. 2001-ben Puskás Ferenc és Balczó András mögött harmadik lett az évszázad magyar sportolója szavazáson.

forrás:
szegedma

2017. október 14., szombat

Szádelői völgy

A Szlovák Karszt sok látnivalója közt talán a legszebb gyöngyszem a Szádelői-szurdok-völgy.

Meredek sziklafalak,mély szakadékok,kristálytiszta vizű patak, sok növény, gazdag állat és rovarvilág teszi különlegessé ezt a látványosságot.

   


A Cukorsüveg

Őszi díszek a lakásban








Ilyenkor őszidőben a természet pompázatos színkavalkádja, a különféle formájú, fajtájú terméssel, a lehulló levelek és az ilyentájt nyíló  virágok egytől egyig otthonunk méltó díszeivé válhatnak.

Az őszi színeket kombinálva, cserepes, vagy vágott virággal, néhány terméssel igazán szép őszi hangulatunk lesz!

Repülés - hangsebesség

Minden egy nagy álommal kezdődött. A repülés álmával. Az első gondolat a madarak reptének utánzása volt. Az első feltaláló, akinek neve fennmaradt a festő óriás - Leonardo da Vinci volt. Sok vakmerő, sőt őrült próbálkozás, sok sikertelenség, sok emberáldozat előzte meg az első igazán sikeres akciót, amely a repülés két úttörőjének, Wilbur és Orville Wrightnak a nevéhez fűződik. Saját tervezésű és készítésű gépük nagy ujdonsága volt a motor. Ülésekkel nem rendelkezett, egy egyszerű csípőmozdulattal lehetett változtatni a szárnyak dőlésszögén. Gondos előkészületek után 1903 december 17-én Észak Karolinában a gép felszállt a levegőbe. Ez volt az első alkalom a világtörténelemben, hogy egy a levegőnél nehezebb szerkezet, pilótával a fedélzetén felszállt a földről. A Wright fivérek gépe, a Flyer azaz a "repülő" összesen 97 másodpercet repült, - de kiérdemelte a nevét.


1947. október  14-én először repültek a hangsebességnél gyorsabban.. Chuck Yeager amerikai berepülőpilóta lépte át a hangsebességet, X?1 kísérleti repülőgépével. 

1947-ben még viszonylag keveset tudtak a hangsebességről, a hangrobbanásról, a lökéshullámokról, ennek az egész jelenségkörnek a valóságos természetéről. Nemigen akadtak olyan szélcsatornák, amelyek modellezni tudták volna ezt a sebességtartományt és a benne uralkodó aerodinamikai viszonyokat. Komoly és félelmetes misztika vette körül a hangsebességet, amit az a korabeli kifejezés is jól jelez, hogy: hangfal, avagy ahogy az angol szlengben szerepelt: sound barrier. Egy fal, egy gát, amit át kell törni.

Chuck Yeager  egy seprűnyél segítségével volt képes végrehajtani az emberiség egyik legfontosabb repülését.

Előző este feleségével lovagoltak, amikor leesett a paciról és eltörte egy-két bordáját. Tudta, ha ez kiderül, nem engedik meg, hogy repüljön a géppel, úgyhogy egy állatorvossal tétette úgy-ahogy rendbe magát, jó barátja, Jack Ridley pedig seprűnyélből faragott egy egyszerű szerszámot, aminek segítségével úgy is be tudta csukni a kabintetőt, hogy ne kelljen felemelnie hozzá a karját, mert akkor nagyon fájtak az eltört bordái. Az X-1-et egy B-29-es bombakamrájához rögzítették, a nagy négymotoros emelte el a földtől, majd leoldották, aztán Yeager bekapcsolta a rakétahajtóművet. Elemelkedett, aztán viszonylag simán, és ami fontos: nem zuhanásban, hanem vízszintesen repülve 13 700 méteren lépte át a hangsebességet. Neki viszonylag egyszerű volt a repülés, a földön lévők azonban azt hitték, nagy baj van: előzőleg nemigen hallhatta emberfia a hangsebesség átlépésekor keletkező hangrobbanást. Yeager azonban a rakéták üzemanyagának kifogyása után siklásban megint csak simán leszállt a géppel.

Az X-1 vízszintesen is képes volt a hangsebességre

Bleriot óta talán nem is született olyan sztárpilóta, mint amilyenné Yeager lett, akiről könyvek, filmek készültek., A későbbiekben is sok rekordot felállított, ott volt a legfontosabb kísérleteknél, élő legenda, még az űrhajósok hírneve sem szorította háttérbe őt és azt a bizonyos repülést 1947. október 14-én.

Forrás IHO -Repülés
Márványi Péter

 

2017. október 12., csütörtök

Börzsöny - szép tájakon Magyarországon

Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja.
Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.
A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.

Rövid emberi léptékünkben szinte elképzelhetetlenül hosszú, a földtörténet időskáláján viszont alig pár pillanatnyi idő az a 16.5 millió év, amivel vissza kell forgatnunk az idő kerekét. Igen a Börzsöny tulajdonképpen fiatal hegység, életkora alig tizede a Mecsek, s alig huszada a Velencei hegységnek.
A hegység aljzatát a Diósjenő-Márianosztra vonaltól északra ősi kristályos palák, a vonaltól délre mészkő és dolomit alkotják. (E vonalat a geológusok Diósjenői ároknak nevezték el). Ezen 200 – 250 millió éves aljzatot a Nyugat-Börzsönyben 1200 m, míg Diósjenő térségében 5-700 m mélységben találták meg. Az ősi aljzatra a földtörténeti ókor végén több millió éves üledékes kőzetek települtek, majd 30 millió évvel ezelőtt az oligocén tenger, 25 millió évvel ezelőtt pedig a miocén tenger üledékei rakódtak.
Ez utóbbi üledékek az eróziós völgyek klasszikus példájának mondható „Honti szakadékban” jól tanulmányozhatók.
A lefolyó csapadék mélyen bevágta magát a Honttal szemközti hegyoldalba, feltárva az egykor erre kanyargó Ős-Ipoly kavicstakaróját és az alatta fekvő idősebb üledékes rétegeket.
A szurdokvölgy bejáratánál jégkori löszfalak fogadják az érkezőt. (Innen – különösen felázott időszakban – nehéz a feljutás). Feljebb szürke agyagrétegek, közötte finom vulkáni por lerakódásai figyelhetők meg.
A szakadék középső és felső szakaszának agyagos homokrétegeiben sok ősmaradvány található. Kagylóteknők, növényi maradványok, cápafogak, makkrák-töredékek. A szakadék egy tulajdonképpen ma is aktív mozgásban lévő (felső bevágódása felfelé „vándorol”, alul pedig feltöltődik) 25 – 35 millió éves felszíni földtani szelvény.
A Börzsöny „születésének” időszakában tágabb térségünkben, úgy Skandinávia déli szegélyétől Afrika északi pereméig egy – mai megítélésünk szerint - kellemes szubtrópusi tenger hullámzott. 
Mintegy 16.5 millió évvel ezelőtt a föld mélyén dúló erők hatására a tengerfenék vastagra ülepedett aljzatát felboltozva, majd áttörve füstoszlop, vízgőz, hamu és kőzettörmelék tört a felszínre.
A 16.5 millió ével ezelőtt elkezdődött és 13.7 millió évvel ezelőtt már be is fejeződött vulkáni tevékenység - a tudomány mai állása szerint - három szakaszban zajlott le.
A legelső – mindössze 500 ezer évig tartó szakaszában (16.5 -16.0 évvel ezelőtt) egy a későbbieknél nagyobb átmérőjű és magasságú vulkán jött létre, ezt lesüllyedés, ill. lepusztulás követte.
Ennek helyén tört ki és működött 16.0 – 14.5 millió évvel ezelőtt - az előbbihez hasonlóan - a Börzsönyi vulkánosság második szakasza.
Az újabb kori szakaszok az előzőeket rendre lefedték, de azok roncsolt maradványai a hegység peremterületein helyenként még kimutathatók.
Az egymás után működő tűzhányók mindig az előzők beszakadásos kalderájában épültek fel.
A mai, Központi-Börzsönyt létrehozó 14.5 – 13.7 millió évvel ezelőtti harmadik szakaszban létrejött rétegvulkáni kúp alapátmérője mintegy 12-14 km lehetett, relatív magassága pedig elérhette az 1200 métert. (Egyes kutatók ennél lényegesen magasabbnak gondolják).
Ennek kúpja az eltelt évmilliók alatt jelentősen lepusztult, eredeti kráterének helyén jött létre a 3.7 x 5.5 km átmérőjű, s közel 300 méter mély Fekete-pataki eróziós kaldera. E kaldera peremét a Jancsi hegy, a Hollókő (természetesen nem azonos a közel 100 km-re lévő Hollókő településsel), Kövirózsás, Várbükk, Nagyhideg-hegy, Csóványos, Magosfa, Miklós tető hegycsúcsok jelölik ki. (A Hollókő sziklacsúcsáról a kaldera tökéletesen beazonosítható). A harmadik szakasz elmúltával lecsendült a vulkánosság, így megszűnt a táj képét megváltoztató legjelentősebb erő. Az időközben visszahúzódó tenger ugyan a hegység lábait még elöntötte (ennek emlékét őrzik a Dél-Börzsönyben lévő Törökmezői, illetve az Észak-Nyugat Börzsönyben található Bernecebaráti és Perőcsényi Lajta-mészkő lerakodások), de lassan az egész terület szárazulattá vált.
Persze, ha kisebb mértékben is, de a terület képe ezt követően is folyamatosan változott. Vetődések mentén egyes területrészei lesüllyedtek, mások kiemelkedtek. Más részein törésvonalak jöttek létre, illetve a hegység nyugati irányban kibillent (ennek következtében az azonos korú és keletkezésű rétegek a hegység nyugati oldalán mélyebben találhatók).
Ezt követően a hegység mai arculatának alakításában egy másik erő – az erózió vette át a fő szerepet. Pár tektonikus völgytől eltekintve (Kemencevölgy) a hegység mai völgyhálózatának zöme eróziós lemosódás során alakult ki.
A lemosódások „eredménye”, hogy a Börzsöny eredeti vulkáni takarójából legalább 300 m vastagságú rész hiányzik.
Mindezek ellenére - s geomorfológiai vonatkozásban ez a Börzsöny legnagyobb értéke - a hegység az eredeti vulkáni formakincsének jelentős részét megőrizte. A hegység külső kúppalástján a vizek sugárirányban kifelé folynak, a kalderán belül pedig összefolynak, s vizüket a kalderaperemen átvágódó Csarna patak vezeti le.
A Börzsöny kalderája – létrejöttének kora és a reá ható külső felszínalkotó erők ellenére olyan jó állapotú,   amelyhez hasonlót a Kárpátokban is csak kettőt ismerünk:
 a Börzsönynél jóval fiatalabb Poljánát (érdemes egyszer felkeresni és megtekinteni, mert így nézhetett ki a Börzsöny úgy 5 millió évvel ezelőtt.) és a Görgényi- havasok legmagasabb kúpjának a 1777 m magas Mezőhavasnak szintén eléggé ép kalderáját. A hegység felszínének változása ma is tartó folyamat. A kőzetek aprózódása, fizikai, kémiai mállása kapcsán létrejön, vastagodik a termőtalaj, míg a csapadék e felhalmozott réteg lemosódását eredményezheti. (Napjaink éghajlatváltozása kapcsán lehullott özönvízszerű csapadékmennyiség olyan látványos átrendeződést okozhat némely területen, amihez átlagos körülmények között hosszú évtizedek kellenének).
Természetesen a térségbe érkező kevésbé avatott látogatókat inkább a kisebb részletek, a különös formák ragadják meg.
Ilyenek a hegygerincek kőtaréjai (Nagy Mána gerincéle, a Kövirózsás-Várbérc közötti sziklagerinc stb.), az ezekből létrejött, vagy „táplálkozó” kőfolyások, kőtengerek (Nagy Mána, Nagy-Pogányhegy déli oldala stb.), a hátrálva pusztuló krioplanációs lépcsők, illetve a kemény andezit alapkőzet különleges alakú képződményei (Szabó kövek, Viski kövek, Rend kövek, Boglyakő, Manókő, Asztalkő stb.).
A Börzsöny földtörténetének további érdekessége hogy a hegységképződés során, Nagybörzsönytől nyugatra hidrotermális úton létrejött, színesfémekben (arany, ezüst, bizmut stb.) gazdag terület keletkezett. Ennek bányászata a XIII.- XVI. században lecsengett, bár ezt követően többször is voltak rövid működései, ill. újraindítási törekvései. Sőt a kimerült bányák maradvány ásványvagyona iránt még napjainkban is tapasztalható némi érdeklődés.
Ugyancsak érdekes geológiai értékek a Szokolya térségben talált – a XVIII. században lebányászott vasérc telérek is.
Forrás:/ Teszáry Károly-Börzsöny/


  Bernecebaráti   a Börzsöny hegység nyugati lankái és az Ipoly folyó között terül el. Pest megye legészakibb települése, Nógrád megyével és Szlovákiával is határos.
Múltja sok ezer évre nyúlik vissza, hisz megtalálhatók a pattintott, csiszolt kőeszközöket használó emberek nyomai, valamint a bronzkor, a vaskor és a népvándorlás népeinek temetői, lakóhelyei.

Sisa Pista, az utolsó börzsönyi betyár – (anyakönyvezett nevén Benkó István, Zsunypuszta, 1846. augusztus 9. – Bernecebaráti, 1910. november 15.) juhász, betyár, majd élete alkonyán vadőr volt. Rablóból lett pandúr! 


A betyárok munkanélküli szegények voltak az 1800-as években, akik valamilyen okból (törvényszegés, Habsburg-ellenesség) bujdokoltak az ország területén. Nagy fekete kalapban fehér, bő ujjú ingben, fekete mellénnyel, fehér bő gatyában, csizmában jártak. Lovaikat onnan szerezték, ahonnan tudták. Legtöbbször nekik voltak a legszebb, leggyorsabb lovaik. Bujdostak a tanyákon, folyók nádasaiban, kocsmák padlásain. Nem egyszer elszegődtek csikósnak, őrizték az uradalmak méneseit, gulyáit, de hamar utolérték őket korábbi cselekményeikért, ezért sokszor kényszerültek visszatérni a kivert életmódhoz, a betyársághoz.

Kemence

A Börzsöny hegység egyik legszebb helyén fekvő kis falu Kemence. A települést festői környezet veszi körül. Az egész falu a Börzsöny oldalába simul, melyet a faluról elnevezett patak szel ketté, ami az Ipolyba torkollik.
A régészeti kutatások tanúsága szerint a terület már az őskorban lakott volt. A honfoglalást követően a területet a Hunt-Pázmány nemzetség kapta szolgálataiért.
A település nevét először egy 1156-os dézsmajegyzékben említik, mint esztergomi érsekség birtokát.
A község közelében két helynév utal arra, hogy Mátyás király és felesége Beatrix királynő szívesen vadászott a Börzsöny erdeiben.

A község 1751 és 1793 között a Honti megyegyűlések színhelye volt, s ez a falu felvirágzásához vezetett. Az egyemeletes barokk megyeházát 1751-ben építtette fel Esterházy Imre prímás, mint földesúr és Koháry András, mint főispán. A fejlődő település a 18. században éli virágkorát.
Képtalálat a következőre: „vármegyeháta kemence”





Holnap 13-a és péntek..


13
A 13-as számot már az ókori egyiptomiak és kínaiak is szerencsétlen számnak tartották. A szakértők elég érdekes magyarázattal szolgálnak erre: szerintük az emberek azért tartottak a 13-tól, mert számolásnál a tíz ujjukat és a két lábukat használták. Így azonban csak 12-ig tudtak eljutni, a 13 pedig már félelmetesnek tűnt, mert nem tudták leszámolni. Hmm... az ókoriaknak nem voltak tán lábujjaik? És akkor a 14-től vagy akár a 32-től miért nem féltek? Mindenesetre az okosok szerint innen ered a 13-tól való félelem, ami a mai napig fennáll.
A számok különös jelentőséggel bírnak -állítják a kabbalisták. Hitük szerint a számok útjelző táblák: egyes számok pozitív, mások negatív hatással vannak életünkre. A 3 a tűz, a víz és a levegő szimbóluma. A mesékben is mindig 3 királyfi, 3 kívánság, 3 próbatétel van. A 12-es szintén különleges szám, a tökéletességet jelenti:

Amikor a naptár péntek 13-át mutat, még azoknak is kellemetlen érzésük támad, akik nem babonásak. Nem szívesen időzítünk fontos találkozókat, elintéznivalókat erre a napra. Vajon miért lett mumus a péntek 13? És mi áll a többi, jól ismert babona hátterében?
Egy szakkönyv szerint a babona az egyes tárgyaknak, cselekményeknek természetfölötti hatást tulajdonító, és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásaként magyarázó tévhit. Nehéz meghúzni a határt a babona és az okkult tanok között.

Ami az egyik ember szemében babona, a másik számára vallás vagy tudomány. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi háttér nem döntő tényező a babonásságban, a diákok és szellemi foglalkozásúak között is szép számban akadnak olyanok, aki hisznek a csillagok emberi életet befolyásoló hatásában vagy a tenyérjóslásban.
A misztikus 13-as
Egyesek szerint péntek 13. szerencsétlen nap, mások szerint viszont ez is ugyanolyan, mint a többi.

 A pénteki nap "gonoszságát" azzal magyarázzák, hogy Jézust is aznap feszítették keresztre. Más megközelítések szerint a péntektől való rettegés gyökere lehet az is, hogy az 1800-as évekig ez a nap volt a hóhér napja, ekkor hajtották végre a nyilvános kivégzéseket.
A számok különös jelentőséggel bírnak -állítják a kabbalisták. Hitük szerint a számok útjelző táblák: egyes számok pozitív, mások negatív hatással vannak életünkre. A 3 a tűz, a víz és a levegő szimbóluma. A mesékben is mindig 3 királyfi, 3 kívánság, 3 próbatétel van. A 12-es szintén különleges szám, a tökéletességet jelenti: az év 12 hónapból áll, Jézusnak 12 apostola volt.
A 13-as talán éppen ezért rossz, mert a tökéletes után következik, tönkretéve ezzel az előtte lévő számban megtalálható egységet. A számmisztika más értelmezése szerint a 13-as szám jegyeit összeadva 4-et kapunk, amely egyes népeknél a halál száma. Nem véletlen, hogy Kínában például nem akasztanak egymás mellé 4 csengettyűt vagy 4 bambuszrudat.
Mitől őrizkedjünk, ha 13-a péntekre esik?
Állítólag az e napon beszedett orvosság nem használ, és ha ruhát varrunk, az rosszul sikerül. Amelyik állat ilyenkor ellik, annak a kicsinye valószínűleg beteges lesz. Az elvetett mag silány termést hoz, és a tizenharmadikán köttetett házasság csak válással végződhet. A babonás emberek lefekvés előtt 13 tárgyat érintenek meg, vagy 13 szót mondanak, hogy feloldják a rontást.

2017. október 11., szerda

Mesebeli kisváros - Selmecbánya

Festői környezet tárul elénk, ha Selmecbányára érkezünk.   A város egy valaha 4000 méteres – mára a földtörténeti korok kopásai miatt csak 600 méter magas – tűzhányó közepén fekszik.

A mai Szlovákia területén helyezkedik el,  ez a mesebeli kisváros, mely Trianon előtt Magyarországhoz tartozott. Mai néven Banska Stiavnica. Hírnevét a színes- és nemesfém érceiről kapta, melyet több mint ezer évig bányásztak itt.

 
Selmecbánya 1726.-ból


Selmecbánya egy ősi bányaváros, ahol főként ezüstöt bányásztak. A középkorban mesés gazdagság rejtőzött itt a vulkanikus hegyek mélyén. A legenda szerint egy pásztor erre sétálgatott, amikor észrevett két gyíkot, amelyek egy kő alól bújtak elő. Egyiknek a hátán ezüst-, másiknak a hátán aranypor volt. A pásztor felfordította a követ és alatta rátalált az első ezüst- ill. aranyércre. Ezen a helyen, a Glanzenberg hegy tetején alapították meg az új várost, Sebenitzet, amely nevét a pásztor után kapta, akit így hívtak.

 Selmecbánya története a kezdetektől fogva összefonódott a bányászattal. Környékét már egy 1156-os dokumentum is, mint a bányászok földjét említi. Szászországból és Tirolból már a 12. század első felében is érkeztek bányászati szakemberek, akik munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a település európai szinten is meghatározóvá tudott válni. Selmecbánya elsősorban az ezüstnek, valamint az aranynak volt kitűnő lelőhelye. 1328-ban a Magyar Királyságban elsőként lett hivatalosan is bányaváros, fantasztikus fejlődése a reneszánsz idején teljesedett ki. Ekkoriban évente több mint 20 tonna ezüstöt és fél tonna aranyat termeltek ki a környékbeli hegyekből. A bányászat Selmecbánya történetében korántsem csak iparágként volt meghatározó, de még az oktatást is befolyásolta. Itt alapították meg a világ első olyan egyetemét, ahol a bányászatot, mint tudományágat oktatták.  A város meggazdagodott polgárai gyönyörű épületekkel hirdették jómódjukat, önzetlenül támogatták az oktatást és a kultúrát. Az “Ezüstváros” a Habsburg Monarchia bányászati központja lett a 18. századra és az egyik legvirágzóbb települése Európa ezen részének. Selmecbánya híre messzire szállt, lakóinak száma egyre növekedett, a 18. században már több mint 20.000 ember élt itt. Számos technológiai újítást itt használtak és vezettek be először, nem csak a Magyar Királyságban, de közülük sok Európában, mi több, világviszonylatban is újdonságnak és egyedülállónak számított.  A város meseszerű fejlődése azonban nem tudta túlélni a 19. századot. A bányák lassan kimerültek, Selmecbánya gazdasága hanyatlani kezdett. Nagyjából 100 évvel ezelőtt a bányászat abbamaradt, de a város ma is sokat profitál ipari múltjából, hiszen a turisták szívesen töltik az időt Selmecbánya gyönyörű épületei között sétálva és keresik fel a ma már történelmi látványosságnak számító bányáit.

A Kálvária Közép-Európa talán legszebb templomát és stációit sorakoztatja fel a meredek hegyoldalban, a város fölött, a vulkán kráterének szélén. A 1744-től hét évig építtette a jezsuita szerzetesrend a város adományaiból.







   A Klopacska  egy bányászjelvénnyel díszített tornyos reneszánsz-barokk épület. Egykor a tornyában felfüggesztett keményfa deszkán való kalapácsütésekkel jelezték a bányászok számára a műszak kezdetét. Bányász temetések alkalmával pedig lassú gyászütemben szólaltatták meg. Hangja a város katlanában szétterjedve mindenhová elhallatszott, ezért a "bányászharang" évszázadokig hozzátartozott a város életének megszokott ritmusához.



A városháza épületének különlegessége az óratorony, amely Selmecbánya hét csodájának egyike: itt a kismutató jelzi a perceket, a nagymutató az órákat.


                                                   











/"Selmecbányán vagy fölfelé mászik az ember, vagy lefelé ereszkedik, tertium non datur /harmadik lehetőség nincs"  írtaMikszáth Kálmán.../