"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2018. december 30., vasárnap

Boldog Új Évet!

Adjon Isten új évet,
Az új évben egy új széket!
Adjon elé asztalt, nagyot,
Terítéket, szép gazdagot!
Mindennapi kenyerünket,
A székünkön a helyünket,
Asztal körül helyet másnak!
Helyet az egész Világnak!
Adjon Isten jó szándékot,
Tiszta szívből ajándékot!
Erőt, tudást, akaratot,
Fehér lelket, patyolatot!
Adjon néktek békességet,
Szorgalmat, jó egészséget!
Igaz társat, hű barátot,
Tiszta házat, jó kabátot!
Jó kabátban jó nagy szívet,
Jó nagy szívben igaz hitet!
Igaz hitben igaz éltet!

Adjon Isten boldog évet!

2018. december 24., hétfő

Jelképek és szimbólumok

Szimbólumok között élünk. Jelképek egész rendszere veszi körül mindennapjainkat és ünnepeinket egyaránt.

A szimbólum a görög „szümbolon” szóból ered, amelynek jelentése: összevetés, összehasonlítás, egybeesés.
A szimbólumalkotás egyidős az emberiséggel. Az ember azért hozott létre szimbólumokat, hogy kifejezze velük mindazt, amit tudatosan megtapasztalt, de másképpen nem tudott kifejezni, azaz az emberi tudat olyan állapotait és lehetőségeit, amelyekre nincs szó, legfeljebb kép. A jelképek egyetemes, örök érvényű törvényszerűségeket írnak le, a világmindenség és benne az ember tudatának természetét képezik le. 

Színes szimbólumok a karácsonyfán

A magyar karácsony szó szláv eredetű, ami lépőt, átlépőt jelent. A szó jelentése az újesztendőbe való átlépésre utal, tehát naptári eredetű. De vajon milyen jelentést hordoznak az ünnep nélkülözhetetlen kellékei? 

Fenyőfa = örök élet, áldozatkészség:
A zöld szín és az, hogy örökzöld fáról van szó, az új élet, sőt az örök élet reményét szimbolizálja.
Karácsonyfa = Életfa, világfa, a tudás fája:
Bibliai eredetű magyarázat szerint a fa Jézus családfáját is jelképezi. Mivel karácsony szenteste Ádám–Éva, az első emberpár neve napja, lehet összefüggés a bibliai tudás fájával is.

Csúcsdísz = a Megváltó, aki reményt hozott az embereknek:
Gyakran csillag formájú. Ez az a csillag, ami hírül hozta a keleti bölcseknek, hogy hol fog megszületni a Megváltó.
Csillag = a jó hír hozója:
A lángos csillag mutatta az utat Jézus születésének helyéig. Valószínűleg az asztrológusok előre kiszámolták, hogy pontosan mikor és hol fog megszületni a Megváltó. Az se kizárt, hogy üstökös, hulló csillag is megjelent az égen.

Gyertya = a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma:
A keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya megsemmisül, miközben fényt ad, ahogy a Megváltónak is meg kellett halnia. A viasz, a kanóc és a láng a Szentháromság szimbóluma. A hármasság más formában is megjelenik, mint test-lélek-szellem.
Gömb = a teljesség:
A bolygók, égitestek és a csillagok, amik az égbolton az univerzum végtelenségét, törvényeit és a mi életünk apróságát jelképezik. Ezek a gömbök törékenyek, mint a boldogság, ha külső dolgokban keressük.

Színek
Arany: a Nap mint férfi princípium, továbbá a gazdagság színe.
Ezüst: a Hold mint női princípium, továbbá az odaadó, tápláló anya színe.
Piros: a termékenység, az élet és halál, továbbá a bűn színe.
Fehér: a tisztaság, az ártatlanság színe.
Zöld: a remény, az élet színe.
http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTb7XS_pZCtJVS6Vwi96TgaunI_wY9nQJF0Sp8J_f4SiUfLcRnAhgAngyalhaj = a misztikum, a megfoghatatlan:
Az angyalhaj finomsága és fátyolszerű átlátszósága azt a misztikus hangulatot erősíti, ami karácsony misztériumát körbelengi. Azt jelképezi, hogy nem láthatunk, nem érthetünk meg mindent. Ehhez alázat és hit szükségeltetik.

Szaloncukor = az édes íz az égiek ajándéka. A szaloncukor fára aggatása igazi hungarikum, hogy eredetileg miért került oda, ma sem egyértelmű. A mézeskalács figurák egyféle mágikus bábok, elsősorban termékenységi szimbólumok.

Csillagszóró = a betlehemi csillag kicsinyített utánzata:
Az a fényes csillag, ami megmutatta a Megváltó születési helyét, olyan szimbólum, ami a reményt és a jó hírt testesíti meg. A csillagszóró által kilövellt csillagok ezt a reményt és derűt elevenítik fel.

Angyalkák = advent 4 angyala:
1. angyal kék köpenybe van öltözve. Ő az Igazság angyala.
2. angyal pirosba öltözik. Ő a Mértékletesség angyala.
3. angyal fehéren ragyog. Ő a Bátorság angyala.
4. angyal lila fényben úszik. Ő a Bölcsesség angyala.
Az angyalok olyan finom rezgésű lények, akik segítik az embereket ennek a 4 erénynek az elsajátításában, és másban is.

Dió =arannyal bevonva a fénylő bölcsesség  jelképe
A bölcsesség és a szerénység, a szeretet és a szolgálatkészség összefonódik karácsony misztériumával, amit a keleti bölcsek és a Háromkirályok testesítenek meg.
Alma = a tudás fájának gyümölcse:
Bibliai szimbólum szerint az a tudás, amit Isten eltiltott: bűn. „Semmit ne tegyél, amit Isten nem áldott meg!”


http://pctrs.network.hu/blogpicture/5/_/5992_66f597046a3f3872e4737eb072d690ed_big.jpg http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcR4OciDecu31cy6vg0cveppFPT26Q5nxDJOQ9SPncL44B8pYvXJ

Az sem mindegy, hová állítjuk a fánkat. Ha ablak elé helyezzük, pompát és gazdagságot hoz, ha sarokba, szerelmet, gyermekáldást. Fontos, hogy olyan helyet válasszunk, ahol érezzük állandó jelenlétét.

2018. december 13., csütörtök

December 13. - Luca napja


A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. 



A Gergely-naptár életbe lépése előtt december 13-a Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája,ezért sok néphit, babona, szokás tartozik hozzá. 

A hiedelem szerint a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. 




Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok.

A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. 




E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson.
Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. 

Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén.

 Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját.



Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. 
Decemberben Luca széke
miről híres, ki tudja?
Barkácsolj majd te is egyet,
s rálelhetsz a titokra.

Tizenhárom fajta fához
végy jó erős szerszámot,
kezdetnek az épp elég lesz,
ha a kérgét lehántod.

Drótot, szeget sose használj,
s tizenhárom darabból,
facsapokkal illeszd össze
– úgyis rájössz magadtól.

Minden este faragj rajta
tizenhárom napon át,
s meglátod, hogy valót mondok,
nem csak ósdi babonát.

Háromszöget formáljon majd
– s tudja, aki faragja –
jó erősen illeszkedjen
minden egyes darabja

Hogyha kész a Luca széke,
ami most jön, semmiség:
hogyha ráállsz, meglátod a
boszorkányt a szentmisén.

No de aztán fürgén iszkolj,
s hints egy zsáknyi mákszemet,
azzal a sok gonosz banyát
egész biztos, rászeded.

Amíg ők a mákot szedik,
szaladj haza vágtázva,
s ne tétovázz, égesd el a
székedet a kályhába’.

Luca napján ültették az úgynevezett luca-búzát. 




Cserépbe ültetett búza karácsonyig kizöldellt. 
A búzát az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek. 
Magát a búzát meg a jó termés reményében ültették.

Szokásban volt a “töltött” pogácsa sütése is. 




A sok pénz reményében sütötték, és aki megtalálta a pénnzel töltött pogácsát, annak a következő évben szerencséje és sok pénze lett.

Luca napjától karácsonyig minden nap harapjunk egyet egy előre e célra kiválasztott almába.

A csutkával, ami az almából karácsonyra megmarad, menjünk ki az utcára (vagy az éjféli misére), és az először elénk tévedő férfivel egyező nevű lesz a mátkánk.

Ugyanezen időszak alatt – Luca-napi kezdéssel – helyezzünk faágat vízbe, és ha kizöldül karácsonyra, garantáltan menyasszonyi sorba lépünk a közeli jövőben.

2018. december 6., csütörtök

Kik segítenek a Mikulásnak?

A MANÓK


A Mikulás ajándékait a Manók csomagolják össze, hozzájuk futnak be a levelek, kérések, modern időkben már az e-mailek is. A Manók ruházata piros-zöld, sapkájuk és cipőjük kunkori, fülük hegyes.


Krampusz
Nem szabad elfeledkeznünk a Mikulás állandó kísérőjéről, a Krampuszról sem. Ez az ördög formájú figura osztrák területről származik, neve is az ausztriai németből való. A gyermekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonságai és megjelenései, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket megbünteti. 
A Krampusz figurája minden bizonnyal a téli napforduló pogány kori hiedelemvilág szellemeinek „testet öltője”, ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör „gonosz”-elképzeléseire vezethető vissza. A „jó” megtestesítője mellett, aki a Mikulás, szükség volt a „rossz”, a büntetést osztó megformálására is.

A Mikulás

A Mikulást a Föld minden országában sok millió gyermek várja minden évben. Hazánkban kirakják az ablakba a kitisztított csizmákat, van ahol süteményekkel kedveskednek a hófehér szakállú Mikulásnak.
Spanyolország
Itt az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. Január 6-án pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek.

Anglia
A gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni.

Ausztria
A Mikulás (Heiliger Nikolaus) december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával. December 24-én pedig a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát.

Bizonyos kultúrákban, Szent Miklós a segítőjével utazik. Az öreg Sinterklass (Mikulás) december 6-án, fehér lovon érkezik Hollandiába, vörös, püspöki ruhájában. Az a monda járja, hogy Spanyolországból jön gőzhajón. Fekete Péter baktat mögötte, aki fekete zsákot cipel a hátán és kezében egy könyvet tart, amelyben fel van jegyezve, hogyan viselkedett minden holland gyermek egész évben. A jó gyerekek ajándékot kapnak a Mikulás püspöktől, míg a rossz gyerekeket elviszi Fekete Péter a zsákjában.

Németországban, Szent Miklós kísérőjével, az úgynevezett Knecht Ruprecht, Krampus, vagy Swarzer Péterrel szokott érkezni, aki hátán zsákot, kezében pedig virgácsot tart. Szent Miklós ajándékot osztogat a jó gyerekeknek, míg a rossz gyerekeket kísérője veszi kezelésbe, és büntetésből virgácsozást kapnak.

Svédországban a jó gyerekeknek a Mikulás, a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat. Szánján repülve érkezik, melyet Thor, a mennydörgés istenének kecskéi húznak. A Juul Nisse nevű manók, egész évben a családok padlásain rejtőzködnek és alig várják, hogy segíthessenek a Mikulásnak. A gyerekek tejet vagy rizsfelfújtat tesznek a padlásra a tündéknek, azt remélve, hogy reggelre megeszik.

Szinte minden országban másképp hívják a Mikulást.

A Mikulás szerepe, eljövetele és elnevezése az adott ország kulturális és vallásos hagyományaitól függ. Néhány Mikulás december 6-án jön, mások csak Karácsonykor, vagy Szilveszterkor/Újévkor, megint mások január 6-án Vízkeresztkor osztanak ajándékot, de olyanok is akadnak, akik telente több alkalommal, sőt Karácsonytól év végéig minden nap kedveskednek az apróságoknak. Vannak, akik a télhez kötik az Ajándékhozót, ezért adták a Fagy Apó, a Tél apó nevet, mások Karácsonyapónak, Karácsonymanónak, Szent Miklósnak hívják, s olyanok is, akik „ajándékhozó istennek” mondják. És milyen különös, de Olaszországban egy jó boszorkány, Marokkóban pedig Fekete Péter hozza a meglepetéseket.

A legtöbb Mikulás nem magányos, egyeseket krampuszok kísérnek, másokat manók és tündérek segítik, míg a piros és kék ruhában is meg-megjelenő orosz Fagy Apóval a gyönyörű Hóleányka vándorol a hómezőkön.

A Mikulás nevei


Amerikában és Kanadában: Santa Claus, Angliában: Father Christmas, Brazíliában és Peruban: Papa Noel, Dániában: Sinter Klaas, Finnországban: Joulu Pukki, Franciaországban: Pere Noel, Hollandiában: Kerstman, Japánban: Jizo, Kínában: Shengdan Laoren, Magyarországon: Mikulás, Télapó, Marokkóban: Black Peter, Németországban: Christindl, Norvégiában: Julenissen, Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale, Oroszországban: Gyed Moroz, Spanyolország: Papa Noel, Svédországban: Jultomten, Görögországban: Nikolausz.

2018. december 5., szerda

Karácsonyi virágok







A mikulásvirág a karácsony hírnöke

Az egyik legjellegzetesebb adventi növény a mikulásvirág. Szépsége elsősorban piros, rózsaszín, sárgabarack vagy éppen fehér felleveleiben rejlik, és akár két-három hónapig is gyönyörködhetünk benne. Szereti a fényt, ugyanakkor a túlságosan meleget nem kedveli. A fűtőtesttől tegyük távol, a földjét tartsuk nedvesen! Ám a túl sok víz hatására lehullatja a leveleit. Fontos tudni, hogy ez a növény a kutyatejfélék családjába tartozik, ezért mérgező.

A karácsonyi kaktusztól a fagyöngyig

Ebben az időszakban szintén nagyon kedvelt növény a karácsonyi kaktusz. Elsősorban fehér, rózsaszín, barack és pink árnyalatai népszerűek. Viszonylag kevés ápolást igényel. Tartsuk jól megvilágított helyen, 22 fok alatt.
A ciklámen is népszerű ilyenkor, számára a 15-16 fok az ideális. Óvatosan, hetente csak egyszer öntözzük. Arra figyeljünk, hogy virágait közvetlenül ne érje víz!

Karácsony nincs fagyöngy nélkül! -
a szerelem növényeként emlegetik. Az angolszász hagyomány szerint, ha valaki a fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, szerelme örökké tart.

2018. december 2., vasárnap

Vers vasárnapra



Dsida Jenő : Tanács

Ne legyen lelked soha vad, viharzó,
Ne legyen lelked nyugtalan soha,
Ne zúgjon rajta soha át
A szenvedélyek átkos vihara!
Mert lásd, a dühös, féktelen vihar
A tó vizét is csúnyán felkavarja
S felszínre kerül mélység-rejtekéből
A rút iszapos alja…
Legyen a lelked mindig csendes,
Fohászos, békés, altató;
Legyen lelkednek örök mintaképe
A napsütéses, tiszta tó!
Álmok tündére fürdik ott
Kora hajnaltól késő estig,
Éjjel pedig sugaras-szépre
A mennyországnak csillagai festik.

Advent

Az adventi négy hét az ünnepre való lelki ráhangolódást szolgálja.

Régen éjféli harangszó jelezte kezdetét, egyúttal pedig az egyházi év megnyitását is. Advent idején a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére jártak, amit - a középkorból eredeztetett kifejezésekkel - angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Máriának ajánlottak.

Az adventi koszorú története

A mai advent varázsos hangulatát, a karácsonyi várakozást hosszú évszázadok mitológiája alakította. Az adventi koszorú készítésének hagyománya is évszázadokra nyúlik vissza. A vesszőből, fűzfából, fenyőágakból font koszorút arany vagy piros színű szalaggal díszítettek. Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik. Úgy tartották, hogyha ilyen "szent" koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket...Aztán ezek a szimbólumok lassan feledésbe merültek...



Adventi koszorú négy gyertyával

Csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és az adventi időszakban minden nap az istentiszteletek alkalmával egy-egy gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. Évről-évre szebben és szebben díszítették fel ezeket a koszorúkat.
1860-ban Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Így végül elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét.

"A Karácsony éppen azt hirdeti nekünk, hogy minden külső változásnak lelki feltételei is vannak, s belső változás nélkül igazi eredményt várni nem lehet. A népek lelkületében kell jobb igazságnak fakadnia ahhoz, hogy jobb világrend születhessék."

/Makkai Sándor
erdélyi magyar író és református püspök
1890. május 13. — 1951. július 19./



Kapcsolódó képKéptalálat a következőre: „adventi koszorú”



2018. december 1., szombat

Az utolsó "ember"-es hónap : DECEMBER

December már igazi téli hónap, amelyet a karácsonyra való felkészülés jellemez. A mind rövidebbé váló nappalok, és a hosszabbodó, sötét éjszakák kedveznek a titokzatosságnak, a rejtelmes jóslatoknak, köztük az időjóslásnak is. A meteorológusok Télelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Álom havának nevezik, eleink az Istenfiak (Tárkányok) hava elnevezést használták decemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Karácsony hava.

 21-ével elkezdődik a csillagászati tél. A Nap a Bak jegyébe lép.




Népi megfigyelések:
- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér Karácsony, fekete Húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg Karácsony, hideg tél
- ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható.


Népi mondóka
A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Ha december elején és végén és egész januárban langy idő van, a tél március végéig betart. Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott engedni. Hideg december korai tavaszt és jó esztendőt jövendöl.

Ha ősszel sok köd volt, most sok havat lehet várni.

December, december,
a világ csilingel.
Hóember hófehér,
fazék a cilinder.

Kis bunda, nagy bunda,
kell már a szőr kucsma.
Hó paplant sző a tél
medvére, mókusra.

Kis csizma, nagy csizma
csikorgó hóban jár.
Piros kis orroddal
cinegét foghatnál.

December deret fúj,
december fagyot hoz.
A világ mégiscsak
ünnepre harangoz.

Hamvadó alkonyban
csillag gyúl fa ágon.
Meglátod, egyszer csak
itt lesz a Karácsony.

Pásztorok hirdették,
angyalok dalolták.
//:Meséknél szebb,
ez a tündöklő valóság.://

A Mars hónapja – az égi kalendáriumban

 A hónap virág:  a fehér nárcisz, a magyal, illetve a mikulásvirág.

A hónap köve:  a türkiz.

December 1. a meteorológiai tél kezdete. Ez a hónap tele van ünnepekkel, jeles napokkal. Nem csoda, hogy a keresztények „szent hónapnak” nevezik Jézus születése miatt.

Rögtön a hónap elején, december 6-án jön a Mikulás. Szent Miklós püspök egyben a gyermekek védőszentje. Európa több országában kisebb ajándékot kapnak a kicsik.

December 13-hoz, Luca napjához rengeteg hagyomány kapcsolódik. Termény- idő- és szerelmi jóslásra is kiváló a nap. Ekkor kezdik készíteni Luca székét, amit a karácsonyi éjféli misére fejeznek be.

December 21-re esik a téli napforduló. Ez az egyik legrégebbi jeles nap a világon. Ekkor a legrövidebb a nappal és leghosszabb az éjszaka. Ez a nap ad reményt és hitet, hogy hamarosan ismét visszatér a világosság. December 21-től egy tyúklépéssel hosszabbodnak a nappalok.

December 24-én, szenteste elsősorban családi körben ünnepeljük
 Jézus születést.

 December 26. és 27. Szent István és Szent János ünnepe. Előbbi még mindig a karácsonyhoz tartozik. Utóbbit korábban szintén megünnepelték. A fiatalok ekkor kántáltak vagy istvánoztak, azaz köszöntőkkel jártak házról házra.

December 28. aprószentek napja. Ekkor azokra a gyermekekre emlékezünk, akiket Heródes kivégeztetett Jézus keresésekor. Korábban a korbácsolás szokása is ehhez a naphoz kötődött.
A babonás emberek szerint december 28-án történik minden évben a legtöbb szerencsétlenség.

December 31-én az egész világ búcsúzik az óévtől és köszönti az újat.




2018. november 29., csütörtök

András nap - népszokások, babonák

Ha ezen napon egy lány a párnája alá egy gatyát szerez, megálmodja a jövendőbelijét!

ˇ Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján

ˇ Disznóvágás- és tor hagyományos időpontja, a disznóölések kezdete

ˇ Férjjósló és férjszerző leánynap varázslásokkal. 
Ha imádkozik és csak három szem búzát eszik és három korty vizet iszik egész nap a legény, vagy leány, éjszaka megálmodja, ki lesz a párja.

ˇ Fehér András - rossz év, Víg András - víg év.
Az év legjelentősebb házasságjósló és varázsló napjának Andrást tartották. 
Jósoltak is jóformán mindenből: ólomból,




 gombócból, disznóröffenésből, még a zsúpfedélből először a kötőbe pottyanó magból is.

„Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát iccakáján.”
András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük.

Hasonló jósló szokások fűződtek Katalin, Borbála és Luca napjához is.
András-napi népszokások

András napja ma vagyon

Az év jeles napjai közül a szentek ünnepei körébe tartozó november 30-i András-nap a télkezdő férfi névnap. 

Ehhez több népszokás, helyenként még ma is élő hagyomány fűződik.

A görögországi András apostol és vértanú „égi születésnapja" a 18. század végéig parancsolt ünnep volt vigíliával azaz böjti nappal. 

Az ünnep előtti böjti napnak a népi hitvilág mágikus erőt tulajdonított. 
A vélt varázserőt a fiatalság igyekezett is kihasználni minden vidéken etnikumtól, vallástól függetlenül. 

Magna János írja, hogy Szatmárban András-napkor a református lányok is böjtöltek. Este a favágó tőkére kendermagot vetettek s ez mondták: 
„András, neked kendert vetek, mondd meg nekem, kihez megyek!"

Az András-esti szerelmi jóslások ma már csak játék, tréfa formájában fordulnak elő. 

András napkor a lányok kitették cipőjüket az ágy végéhez szemben egymással, és azt kilencszer átlépték, miközben ezt mondták: 
Én cipőm léplek, Szent András kérlek, Én Istenem, mondd meg nékem, Ki lesz az én férjem."




András estéjén éjfélkor a lányok kimentek az udvarra a disznósóihoz, annak oldalát vagy ajtaját megrugdosták, s közben figyelték, hányat röffen a disznó, mert ahányat röffen, annyi év múlva megy férjhez a lány.

Lányok szokása volt a gombócfőzés. 



Kilenc fiúnevet papírszeletekre írtak, összehajtogatva, tésztába gyúrva gombóccá formálták. 
Egyszerre a forrásban lévő vízbe ejtették, s amelyik először jött a felszínre, azt kikapták, megnézték a bennelévő nevet, s olyan nevű lesz a lány jövendőbelije. 

Nem kevés ügyességet igénylő András-esti szerelmi jóslás volt az ólomöntés. 
Egy darabka ólmot kanálban tűz fölött megolvasztottak, amikor folyt, kulcs karikáján át hideg vízbe öntötték. 

Amit a megdermedt ólom ábrázolt, olyan lesz a lány jövendőbelijének a foglalkozása. Ugyanazt a jóslást ugyanannak a személynek ugyanazon az estén nem volt szabad megismételni, majd csak egy év múlva.

Jellemző a szatmári nép kedvességére, figyelmességére, hogy ha az utcán találkozik a nevenapját ünneplő ismerősével, így köszönti: 
„Sok neved napját érjél meg erőben egészségben, azt kívánom!" vagy „Sok András-estét érjél!" 
Az ünnepelt ezt feleli: „Köszönöm! Halgassa meg a jó Isten!" S közben kezet fognak.




A rokonok, közelebbi jóismerősök az otthonában köszöntik fel az ünnepeltet. 
Ez így volt régen is, ma is. 

Régen kisebb csoportokban az ablak alá álltak, s közösen köszöntő dalt mondtak vagy énekeltek. 
Ilyet: „Már megjöttünk ez helyre, András köszöntésedre, András, légy egészségben, Köszöntünk békességben!" 
Az előéneklés dalsorának végét a csoport visszhangszerűen megismételte. 
Az ilyen csoportos köszöntést mágyikázásnak, múzsázásnak, muzsákolásnak nevezik. 

Ez a szokás nem kifejezetten szatmári eredetű, más vidékről a Tiszahátra költözött családok hozták magukkal a századfordulón.

A férfiaknak, így az Andrásnak szóló köszöntőkben, akár férfi, akár gyermek mondta, sok volt a tréfás elem, a hangulatkeltő szándék.

„Valahányat ugrik életében a szarka, / Valahányat billen annak a farka, / Valahány szarkának farktolla tarka, / Oly sokáig tartsa a szerencse marka! / Szívemből kívánom!"




„András napja ma vagyon, / Kotlós tyúk ül a padon, / Ahányat ugrik féllábra, / Annyi áldás szálljon rája! / Nem volna kár felírni a nevét egy tönkre, / Felvinni a Tokaji hegyre, / Onnan lelökni Lökre, / Hogy híre¬ neve múljon el örökre! / Isten sokáig éltesse!"

„András napja ma vagyon, / Ugrik a bak a fagyon, / Azért ugrik a fagyon, András nekem pénzt adjon!"

Penyigén szokás volt, hogy András napján kezdődtek a disznóölések. 
Ilyenkor összejöttek a nagy családok, együtt ünnepeltek, örvendeztek.

Negyven napos hó?
Az északi részen élő palócok úgy tudják, hogyha András napkor hó vagy eső esik, akkor negyven napig abba sem hagyja. 



Másik hiedelem az, ha a libát megtartja a jég, akkor lucskos, sáros karácsonyra számíthatunk.


András-napi időjóslás:
A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik. 
Ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.
Egyes helyeken hagymakalendáriumot készítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. 

Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek. 
A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. 
Feltették a kemence tetejére. 
Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.
Hasonló célt szolgált a gyümölcsfaág virágoztatása. 



A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. 
Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. 
Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.
Népi mondókák:
  
"Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján."
"Ágyláb, léplek
Szent András kérlek,
mondd meg, hogy ki lesz férjem!"
„Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik”
November – András napi disznótorozás:



A tél hagyományos disznóölő s lakodalmazó időszak.
A ház minden lakója számára jelentős esemény volt ez.
Régen még a gyermekek se mentek iskolába ezen a napon.

Alig pitymallott, amikor megérkezett a disznóölő koma, vagy sógor, mert a maga disznaját nem szívesen vágta le a gazda.
Mindenkinek megvolt a maga feladta.

Az asszonyok készítették a reggelit (általában hagymás vért, pecsenyét), az ebédet (orjaleves, paprikás hús, toroskáposzta), tisztították a fokhagymát, a belet, amibe töltötték a hurkát, aprították a zsírnak való szalonnát. 

A böllér (hentes) bontotta fel a disznót, kavarta a kolbászt, sózta a szalonnát.
A gazdának legfontosabb feladata e napon a segítők ellátása volt, szíves szóval, tréfával és jó itókával.



A nap fénypontja a tor (vacsora), melyre a segítőkön kívül a rokonokat, szomszédokat, barátokat is meghívták.

A lakoma húslevessel kezdődött, ez után következett a töltött káposzta, sült hurka, kolbász, pecsenye.



A fogások sorát a hájas pogácsa és a rétes zárta.

Vacsora közben se vége, se hossza nem volt a tréfáknak, s közben gyakran emelgették a borospoharat azzal a céllal, hogy szerencséjük legyen a jövő évi disznóval.

A jó disznótor sokáig tartott, akár hajnali 2-3 óráig is elmulatoztak, nótáztak, táncoltak.

Végezetül pedig mindenki „kóstolóval” (kis csomag, amiben a készített hurka, kolbász volt) térhetett haza.
Szerte az országban jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, alakoskodó játékok bemutatására.

Több faluban járták a disznótoros házakat a kéregetők, a lesők, a kántálók. 
Erre fiúk vállalkoztak.
Többen összeverődtek, és az ablak alatt rákezdték:
"Eljöttem és kántálni, kántálni
ablak alatt fát vágni,
én is fogtam fülét, farkát,
adjanak egy darab hurkát."
(Forrás: Magyar Nyelv/Molnár Gizella/Jeles napok/alfahir)

2018. november 26., hétfő

Babits Mihály - A SZÖKEVÉNY SZERELEM






 

 
Annyi év, annyi év;
a szerelem tart-e még?
 
Azt hiszem, kedvesem,
ez már rég nem szerelem.
A szerelem meggyujtott,
meggyujtott és elfutott,
itthagyott,
itthagyott.
 
Mintha két szép fa ég
puszta környék közepén
és a lángjuk összecsap,
s most a két fa egy fa csak:
pirosak,
pirosak.
 
Nem is két fa, két olajkut
és a lángjuk összecsap -
mélyek, el nem alszanak.
A szerelem messze van már
és kacag,
és kacag.
 
Mit kell itt még szerelem,
kedvesem?
Úgy tudlak már csak szeretni
mint magamat szeretem,
égve s égetve, kegyetlen
 
s érzem, hogy kacag mögöttem
a szökevény szerelem.