"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. január 31., kedd

Eros kisbolygó

Harminchét éve nem volt olyan közel hozzánk az Eros kisbolygó, mint a héten kedden lesz. Aggodalomra azonban nincs ok, a Holdnál majdnem hetvenszer távolabb halad el mellettünk.

Az Eros kisbolygó 2012-ben január 31-én jár legközelebb a Földhöz. Az égitest egy sokat vizsgált, híres objektum, mert az egyik legnagyobb méretű a Földet becsapódással veszélyeztető kisbolygók között.

A 433 Eros kedden 26,7 millió kilométerre halad el a Föld mellett, az elmúlt 37 év során most lesz a legközelebb. A távolság azonban így is biztonságos, ugyanis közel hetvenszer lesz távolabb a Holdnál. "Legutóbb 1975-ben volt ilyen távolságra, legközelebb pedig 2056-ban lesz ilyen közel hozzánk" - olvasható a Universe Today csillagászati hírportálon.

A 34 kilométer átmérőjű aszteroida viszonylag fényes, így akár amatőr távcsövekkel is megfigyelhető lesz nagyjából február 10-ig, amint a Leo (Oroszlán), Sextans (Szextáns), majd a Hydra (Északi Vízikígyó) csillagképeken halad át az éjszakai égbolton. Egy apró fénypontnál azonban ekkor sem mutat többet magából.

forrás: kisalföld.h

Amikor "farkasordító hideg" van..

Fogyasszunk leveseket!


A leves az ember egyik legősibb és legalapvetőbb tápláléka. A legelső levest az ősember készítette el, természetesen a maga kezdetleges módján egy földbe vájt gödörben. A főzés folyamata i.e. 5000 évvel változott meg, amikor elkészültek az első kerámiaedények.

A leves az egyik legváltozatosabban és legízletesebben elkészíthető étel. Az utóbbi időkben azonban egy kicsit megfeledkezett a világ erről az egyszerű és fontos – a magyar étkezések során évszázadokon keresztül felszolgált – fogásról, mely a legtöbb nép konyhájának, így a magyar konyhának is jellemző, elmaradhatatlan étele. Gondoljunk csak gasztronómiánk híres leveseire: az Újházi-tyúkhúslevesre, a Jókai-bablevesre, a Mikszáth nevéhez kötődő palóclevesre, vagy a Krúdy írásokban szereplő különleges levesekre. Rengeteg leves létezik szerte a világon, hiszen sokféle alapanyagból, változatos konyhatechnikai módszerekkel készülhet. Lehet hideg vagy meleg egyaránt, és általában az étkezés legelső fogása. Európában leginkább a déli étkezéshez, más népeknél viszont a vacsorához kötődik.

A leves mindezek mellett értékes is szervezetünk számára, hiszen minél több zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, annál magasabb a rost-, vitamin- (B, E, béta-karotin) és ásványianyag-tartalma (K, Mg). Gazdag ízanyagokban, illata étvágygerjesztő, kedvező hatással van az emésztésünkre, és segít szervezetünk folyadékigényének kielégítésében.

A hozzávalók és a tüzetes elkészítés következtében a leves egy aromainfúzióvá alakul át.



A leves elkészítésekor kevés tápláló anyag vész kárba, mivel a főzés ideje alatt, mindezek a levesbe koncentrálódnak. Mégis a C- vitamin eltűnik a hőkezelés folyamán, ezért ajánlott minél később hozzáadni a leveshez a zöldségeket.

A rendszeres levesfogyasztás egyszerre jelent folyadékpótlást és táplálékfelvételt is.

Csülkös bableves

Régi, igazi és magyar, ízletes recept. Hozzávalók (10 személyre): 0.80 kg füstölt sertéscsülök, 0.5 kg tarkabab, (előtte beáztatva), 8-10 dkg kalocsai fűszerpaprika, 25-30 dkg házi készítésű csipetke, 40-50 dkg vegyes zöldség (sárgarépa, gyökér, burgonya, kelkáposzta), 2 csokor zellerzöld, 20 dkg vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2-3 db paprika és paradicsom, 2 db hegyes paprika egészben, fűszerek: só, fűszerkömény, bors, "Kalocsai paprikakrém, Kalocsai erős paprikakrém" Az apróra vágott vöröshagymát és a csíkokra darabolt vegyes zöldséget kevés zsíron megdinszteljük. A tűzről levéve fűszerpaprikával meghintjük, majd az előfőzött csülök levével felengedjük. Rövid forralás után beletesszük a beáztatott babot. A bab puhulását követően hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát, csülköt és a hazai készítésű csipetkét. A maradék kalocsai fűszerpaprikával és a finomra vágott zellerzölddel készre főzzük.

A Jókai-bableves egy finom, jellegzetesen magyar étel. Neve Jókai Mór 19-20. századi magyar írótól ered, aki ennek a finom ételnek nagy kedvelője volt. Így készítse: Áztassa a babot kb. 1 napot. A csülköt főzze puhára. Pirítsa az apróra vágott vöröshagymát egy kevés zsiradékon, majd párolja együtt a karikára vágott zöldségekkel együtt. Öntse hozzá a babot az áztatólével együtt, adjuk hozzá a füstölt csülök levét is, a feldara-bolt zöldpaprikát, paradicsomot és babérlevelet, ízlés szerint sózza. Süsse meg a kolbászt, majd vágja karikákra. A kisült kolbászzsírt felhasználva készítsen világos rántást, melyet pirospaprikával és petrezselyemzölddel hintsen meg, majd keverje hozzá az összezúzott fokhagymát...



Az Újházi tyúkhúsleves Újházi Edéről, a híres század eleji színészről kapta, aki "az érett tyúkdarabokkal, aprólékokkal, jóféle fehér húsdarabkákkal, tésztával és megfelelő zöldséggel párolt leves" nagy kedvelője volt. A figyelmes főszakács ezért a mai húsleves első változatával kedveskedett neki, amely Újházi, a Mester későbbi utasításai alapján nyerte el végül mai, tökéletes formáját. Sőt, ha a precizitásra törekszünk, be kell ismernünk, hogy eredetileg nem tyúk, hanem kakas levesről lehetett szó, hiszen Újházi Debrecenig is elment, hogy az alapanyagul szolgáló "vén kakasokat" beszerezze. Mivel azonban a tyúk jóval könnyebben beszerezhető és gyorsabban puhul, mint a kakas, mára ez vált a leves alapjává.

Festők..Van Gogh

Van Gogh élete egyike a legtragikusabb művészsorsoknak. Rengeteget dolgozott, kisérletezett, de soha egyetlen képét sem vásárolták meg. Minden kezdeményezése kudarcba fulladt, minden szerelme újabb szenvedést megaláztatást hozott számára. Végül elméje elborult, saját kezével vetett véget zaklatott életének. S alig néhány esztendővel halála után nevét szárnyra kapta a világhir, és a legnagyobbak sorába emelte.

Hírnevét igazából az utolsó három évben festett képeinek köszönheti. Valószínűleg még ő sem álmodott akkora népszerűségről, amekkora napjainkban övezi alkotásait.




.
Képeinek a színes japán nyomatok erős hatását kívánta kölcsönözni. Arra vágyott, hogy festményeit ne csak a tehetős művészetbarátok, hanem minden ember megértse és értékelje. Sokat tanult az impresszionizmus módszereiből, de műveinek igazi értékét az adja, hogy a tiszta színekkel felrakott pontok és rövid ecsetvonások nem csupán színeket és ecsetvonásokat jelentetik, hanem hűen visszaadják a művész lelkében dúló érzelmeket.
Nála tehát az ecsetkezelés nem a mesterségbeli tudásról árulkodott, mint Tintoretto, Hals vagy Manet esetében - hiszen Van Gogh szinte autodidakta módon tanult meg festeni -, hanem túlfűtött lelkiállapotának megnyilvánulása.



Éppen különleges látásmódjának, és kissé instabil lelkiállapotának köszönhetően az olyan egyszerű, közönséges témákat, amelyeket más művészek talán észre sem vettek, ő szinte belső kényszert érzett a szerény, békés, igénytelen témák megörökítésére.
Nem az volt számára a lényeg, hogy úgy fessen, ahogy a dolgokat látja, hanem úgy akarta rögzíteni a dolgokat, ahogy ő érzete. És azt akarta, hogy ezek az érzések a szemlélőben is ugyanazok legyenek, mint őbenne.
Ezzel tulajdonképpen – akarva akaratlanul – letért a „természet utánzásának” útjáról. Nem akart ő senki megbotránkoztatni, még csak szándékos újítónak sem nevezhető, hiszen nem tett mást, mint belső kényszertől vezérelve dolgozott – mert úgy érezte, dolgoznia kell. És azzal, hogy így gondolkodott és érzett, vagyis a látvány rovására az érzelmek intenzitására helyezte a hangsúlyt, tulajdonképpen megteremtette az expresszionizmus alapjait.

2012. január 30., hétfő

Feng shui

A kínai lakberendezés-művészet koncepciói szerint az embert befolyásolja az őt körülvevő környezete. Ahhoz, hogy a harmónia és a jólét (jóérzés) hassa át otthonunkat, ennek falai között is szabad áramlását kell biztosítani a világegyetemet is átható jótékony energiának (kínai nevén: chi).

A feng shui tanítása szerint, a házunk vagy szobánk minden egyes része az élet olyan ,,aspektusaival" hozható kapcsolatba, mint dicsőség, gazdagság, család, társadalmi kapcsolatok, házasság, gyerekek, ismerkedés, barátok. A titok abban áll, hogy a bútorokat egy meghatározott rend szerint helyezzük el, itt-ott kiegészítve egy-egy növénnyel, hegyi kristállyal, vagy felfüggesztett harangocskákkal, vagy akváriummal.


A tükröknek a kínaiak mágikus tulajdonságokat kölcsönöznek. Gyakran az ablakokba teszik a tükröket a gonosz szellemek elriasztására, de soha nem tesznek tükröt a hálószobába, mert ez megzavarná nyugodt álmukat. A takarítás nagyon fontos, nem csak a tisztaság miatt, hanem azért is, mert a por ,,lebénítja" a jótékony energiákat.

A fény tulajdonságainál fogva jót tesz a léleknek, ezért a feng shui nagy jelentőséget tulajdonít a világos (vagy jól, de nem neonnal megvilágított) háznak, illetve lakásnak. Arra is ügyeljünk, hogy a szoba sarkai legyenek sötétek! Másik jó tanács, hogy helyezzünk el minél több, lehetőleg virágzó növényt, mert ezek segítik a házban az energiamozgást. Próbáljuk ki mi is a módszert, hozzuk lendületbe életünket a feng shui pozitív energiáinak segítségével!


Gyűrű




Van egy monda, mely szerint az üveghegy belsejében a gyémánttóban egy hattyú úszik, csőrében egy gyűrűvel. Ha leejti, akkor vége a világnak. De a hattyú sosem ejti le, mert a gyűrű a hűség és szeretet legelső láncszeme.

E monda mellé még könnyűszerrel felsorakoztathatunk tíz-tizenöt világhíres mesét, melyben valamely gyűrű nagy szerepet játszik. Van olyan gyűrű, melynek alapján felismerik az igazi kiskirályfit, van olyan gyűrű, melyet csak kövével befele kell fordítani s viselője máris láthatatlan lesz. Hogy a gyűrűk így benne élnek minden kor meséiben, csak azt bizonyítja, hogy milyen réges-régen van jelen a gyűrű az ember életében. Valóban a legrégibb idők tárgyi emlékei között is ott találják a régészek a gyűrűket. Elsősorban ékességül, ékszerül szolgáltak mindig. Valamilyen nemes fémből, de gyakran csak bronzból, rézből készültek, sőt az ókorból ismeretesek az üveggyűrűk is. Rendszerint valamely követ is foglaltak a gyűrűkbe, és mindenféle jelképet vésettek reá. Réges-régi a gyűrű szerepe a házasságkötésben. De például azzal ellentétben, hogy ma a vőlegény is, a menyasszony is viseli, a középkor végéig csak a menyasszony kapott gyűrűt. Különböző szokások, babonák, hiedelmek is fűződnek a gyűrűhöz.

A régi kínaiak is gyakran mondogatták, hogy „a tíz ujj össze van kapcsolva a szívvel”.

A középkorban szerelmi talizmánnak használták a gyűrűt. Szerelmi varázsláshoz is használták, amikor különböző mágikus jeleket karcoltak bele. Egy marseille-i L. Gaufridi bérlőt többek között azért ítéltek máglyahalálra annak idején, mert ilyen módon igézett meg egy lányt.

Egyiptomban találjuk meg a ma használatos karikagyűrű, vagy jegygyűrű elődjét is. Természetesen, az akkor használt gyűrűk még nem aranyból készültek, hanem bármilyen, az ott található erősebb növényekből, nádból, sásból, és egyebekből.

Már akkor is ismerték a kör szimbolikáját, amely a soha el nem múló dolgok jelképe, vagyis az örökké valóságé. A körbe futó gyűrű vonala mutatja, hogy a két ember között lévő szerelem nem múlik el, mindig fenn áll, örökkön-örökké, legalább is addig amíg a gyűrűt viselik. A gyűrű közepén lévő lyuk mutatja a kaput, a jövőt, ami a pár előtt van.


A régi időkben a gyűrűk még növényekből készültek, és a technika fejlődésével egy időben változtatták anyagaikat is. Később már bőrből is készítettek gyűrűket, sőt csontokból is faragtak gyűrűket. Olaszországban készült talán az első gyűrű, ami már vasból volt, a görögöknél nem sokára megjelent az arany gyűrű is. A későbbiek folyamán Franciaországban már ezüstből is készítettek jegygyűrűket. Az 1200-as években már a püspökök is tiltották, hogy a férfiak viccből gyűrűzzék meg a lányokat, és valószínűleg ettől a korszaktól kezdve vettük nagyon komolyan a jegygyűrű jelentését.

Különös hatóerőt szereztek a gyűrűk akkor, ha az asztrológia szabályai szerint drágaköveket foglaltak beléjük. A drágakövekkel díszített gyűrűk a mondák szerint hatalmas erőt kölcsönöznek a viselőiknek. A végtelent jelző formáik miatt szolgáltak ezek az ékszerek a fogadalmak és az eljegyzések megerősítésére is.

Használták a gyűrűket gyógyító eszközként is. Görcsök és nyavalyatörés ellen is – ezek voltak az úgynevezett görcsgyűrűk. Ezeket használat előtt 9 napig a fecskefészekben tartották.

forrás: gyűrű története,
Lászlóffy Aladár,

A magyar népdal






"A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". (Kodály Zoltán)

A népdal a magyar népzene legősibb formája. Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről-nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk. A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt. A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött. A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink. Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink - nevéhez fűződik.


Magyar néptánc

Nemzeti értékeink egyik legnagyobb kincse a magyar néptánc. Népi táncaink eredete az ősi korba nyúlik vissza, amikor a tánc szertartások része volt. A ma is élő táncok sajátos mozgásformái, az átmenet nélküli, szakított mozgásváltozatok, a hangulatban, az erőben bővelkedő férfitáncok, valamint az a sajátság, hogy a magyar tánc főleg férfitánc, arra engednek következtetni, hogy az első magyar táncok harci táncok voltak. Erre utal a játékos táncok alakzata is, amelyeket, túlnyomórészt körben járnak. Ennek az lehetett a magyarázata, hogy a táncoknak tűz lehetett a középpontjuk. A harcos múlt emlékét ma is őrzik a ma élő botos táncok sokasága.


A magyar tánc sajátosságai
A magyar tánc tartásával, formáival, különös lelkületével messze kimagaslik más nemzetek táncai közül. Tánc közben a magyar ember szinte semmit sem tud a körülötte levő világról. Arca, tartása, egész lénye a tánc hatása alatt áll. A magyar táncban a férfinek uralkodó szerepe van; a nő mozgása a tánc közben nemesen egyszerű. A párok olyan összhangban vannak, ami szinte párbeszéd, a férfi kiállása, bátorság, magabiztosság, kitűnni akarás; a lány szerény, finom mozgása, elismerő arcjátéka szavak nélküli felelet. A magyar tánc lélekből eredésének tulajdoníthatjuk, hogy a táncfigurák annyifélék, ahány ember táncolja őket. Az igazán magyar táncnak csak a kötetlen táncokat fogadhatjuk el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar tánc rendszertelen, csakhogy belül való törvényszerűsége az egyén egész életét, érzéseit közli abban a rendben, ahogy az a táncosnál jelentkezik. Jellemző vonása a magyar táncnak a következetesség. Az ünnepi szokásban előforduló táncok mindig okszerű rendben következnek egymás után. Egyes tájak magyar tánca magán viseli a környező népek hatását



.

2012. január 29., vasárnap

Ki mint veti ágyát..

Igaz a mondás: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát! A régi, népi bölcsességet azóta az alváskutatók eredményei is visszaigazolják, íme hát, mit ajánlatos, illetve nem szerencsés alvás előtt enni, inni, tenni.



Egészségünk szervesen összefügg a megfelelő idejű, nyugodt és pihentető alvással, a betegség pedig az álmatlansággal. Mai stresszes életvitelünk káros hatásait leginkább az alvással enyhíthetjük, az idegrendszerünket ért legkülönfélébb behatásokat alvás alatt pihenhetjük ki a leghatékonyabban. Minél erősebb terhelés alatt álltunk a nap során, szervezetünk annál inkább igényli a mély, pihentető alvást.

Bár meglepően hangzik, de a sokak által kedvelt alvás előtti olvasás nem ajánlott, mert az olvasottakkal az agyunk tovább dolgozik, és azok az álmunkban tovább folytatódhatnak. Ez igaz a televíziózásra, mozizásra is.

Fontos szempont a minőségi alvás tekintetében, hogy a hálószobánkban, alvóhelyünkön ne legyen se túl hideg, se túl meleg. Gondoskodjunk friss levegőről. Lehetőleg feküdjünk le mindig nagyjából azonos időben, és legalább egy-két órával éjfél előtt. A vörösvérsejteket is az éjfél előtti alvás érleli, ilyenkor két óra alvás jobban frissíti és erősíti a szervezetünket, mint nyolc óra alvás éjfél után.
Ne feküdjünk le tele gyomorral és magas fejaljjal! A vacsora lefekvés előtt legalább 2-3 órával legyen. Magától értetődő, mégis ide kívánkozik, hogy ne igyunk izgató italokat: kávét, fekete teát, kólát, de a manapság oly divatos energiaitalok is rendkívül rossz hatással bírnak mind az elalvásra, mind pedig az alvás minőségére.
Ne forduljunk bal oldalunkra, mert akadályozzunk a szív normális működését, s alkalmat nyújtunk arra, hogy a máj által az emésztőszervek összenyomódjanak. A háton fekvésnél minden vegetatív szerv, a légzés, a vérkeringés akaratlanul és zavartalanul működhet.


Az álmodás jellegzetességei:

Az álmodás és a REM alvás kapcsolatának felismerése a modern alváskutatás egyik legjelentősebb felfedezése. A spontán felidézett álmaink döntő többsége az alvás REM fázisaiban keletkezik. A REM alvásban keletkező álomélmények hosszúak, beszédesek, érzelmi átélésekben gazdagok és általában kiemelkedően fantáziadúsak. Uralkodó érzékszervi módozatuk a vizuális. Kisebb mértékben hallási (részben beszédhangra vonatkozó) és a testünkkel kapcsolatos elemeket is tartalmaznak. Csak elenyésző mértékben építkeznek hőérzékelési, tapintásérzékelési, valamint szaglási és ízérzékelési szenzoros módozatokból. Sohasem tartalmaznak közvetlen fájdalomérzékelést. Változatos érzelmi színezetükben a negatív emóciók dominálnak. Leggyakoribbak a szorongás, a félelem és a meglepődés. Tartalmuk gazdag, változatos és jól összekapcsolódó jellegű, vagyis az egymással igen kevéssé kapcsolatos emlékek, képek, benyomások szokatlan, bizarr, sűrített kombinációját képezik.

Az álmok bizarrsága is elsősorban a szokatlan tartalmak kombinációjából illetve a cselekmény dramaturgiájából fakad. Az álmok tartalma azonban mégis követ egy lazán szerveződő következetességet abban az értelemben, hogy egyazon éjszaka ismétlődő NREM jelentéseiben és álmaiban egyes tartalmak bizarr kontextusuk ellenére, hajlamosak ismételten felbukkanni, mintha ezek kiemelkedő fontossággal bírnának az álmodó számára. Szinte minden, amit álmodunk, történetek formájában ölt testet.

A bioritmus

A bioritmus kifejezéssel nap mint nap egyre sűrűbben találkozunk, ám sokszor nem pontosan tudjuk, mit is rejt magában a kifejezés.

A magyar éghajlati viszonyok közt tapasztalható négy évszak közül a tavasz a megújulás, az élénkülés ideje, a nyár az aktivitás csúcspontja. Ősszel a betakarítás és a számba vétel következik, majd télen a befelé fordulás, a lelki élet mélyebb megélésének ideje jön el.

Ez tükröződik szervezetünk anyagcseréjének ritmusában is, hiszen az hűen követi az évszakok váltakozását. Tavasszal az anyagcsere élénkül, nyáron pedig magas fordulatszámon dolgozik. Ősszel lassulni kezd, majd télen a raktározás kerül előtérbe. Ezzel függ össze az a megfigyelés is, hogy a hidegebb időszakokban laktató ételeket kívánunk inkább, a melegebb időszakokban szívesebben nyúlunk a könnyű táplálékok után.

Az összefüggés minden bizonnyal evolúciós hagyaték, hiszen a szervezet az idők folyamán megtanulta, hogy a táplálékbőséget a tavasz hozza magával, ősszel fel kell készülni a téli időszak ínségére, amikor a szervezet a lassabb anyagcsere közreműködésével tartalékolja energiáit.

Cirkadián ritmusnak nevezzük azt a ritmust, ami naponta, azaz hozzávetőlegesen 24 óránként ismétlődik. Leginkább az alvás-ébrenlét váltakozása kapcsolatos a cirkadián kifejezéssel, ám számos fiziológiás jelenség is hozzávetőlegesen 24 órás ciklust mutat (például a vérnyomás, a pulzus és a vércukorszint is a kora hajnali órákban a legalacsonyabb, normál körülmények között).

A harvardi egyetemen végzett kutatások azt mutatják, hogy az ember „biológiai órája” 24 óra 11 perc + 16 perces napi ritmust generál, mely a Föld forgásával összhangban 24 óránként újraindul. A napi bioritmusunk eltérései jórészt környezeti hatásoknak köszönhetők . Az alvászavarok mindegyike a cirkadián ritmus eltéréseként is felfogható.

Ezen túlmenően az emberi szervezettel kapcsolatban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mint a modern kor egyik modulátora, a mindennapok körülményei sokszor nagyban befolyásolják szervezetünk egészséges bioritmusát. A különféle környezeti hatások enyhébb esetben csak módosítják természetes ritmusunkat, súlyosabb esetben annak átállításával vagy összezavarásával akár súlyos kórállapotok, betegségek is kialakulhatnak.

Az egyiptomi Szfinx


Az egyik legidőtállóbb, legősibb üzenethordozó az egyiptomi Szfinx. Ősidők óta tartja magát a hit: valamilyen rejtvényt takar. A mágiája jól működik, mert mindenkiben felébreszti a megfejtés vágyát. Vajon miért építették? Mit jelképezhet?

A nagy oroszlánt több rejtély is övezi. Valójában pontos bizonyítok nincsenek sem a koráról, sem építői személyéről és szándékáról, sem a módszerről, hogyan sikerült ilyen gigantikus szobrot létrehozni.

MIÉRT ÉPITETTÉK?

Egyre inkább ismert tény, hogy az egyiptomiak hitrendszerében nagyon fontos szerepet játszott a csillagos életbolt. A csillagmágia olyan erősen áthatotta mindennapjaikat és minden cselekedetüket, hogy ez számunkra már a hihetetlenség határát súrolja. Mindent tudni véltek kiolvasni az égitestek állásából. Hirdették, „ahogy fenn, úgy lenn”. Számukra a Tejút az égi Nílus volt. A mértékegységeiket is a csillagok, csillagképek arányai, méretei alapján számították ki, mert csak az adhat mértéket, amiben isten munkájának tökéletessége megmutatkozik. Építkezéseikhez igyekeztek égi törvényszerűségeket ellesni, mert hitték, hogy így meginvitálhatják az égi erőket, mintegy lehúzva őket a földre, hogy az embereket segítsék.

A Szfinx tájolása is üzenetet hordoz: pontosan keletre néz. Graham Hancock és Robert Bauval, korunk két elszánt Egyiptom kutatója bebizonyították, hogy i.e. 10.800-tól a Szfinx tekintete pontosan a felkelő Nap előtt az égen feltűnő Oroszlán csillagképre esett.

Az egyiptomi mitológia a Szfinxet az idővel hozza kapcsolatba, az Idő Urának tartja. Érdekes egyébként az egyiptomiaknak az időhöz fűződő viszonya. Kákosy László professzor, híres egyiptológusunk is megemlíti írásaiban, hogy mániákusan igyekeztek pontosan számolni az időt. Fennmaradt forrásokból kiderül, hogy valami miatt féltek attól, hogy elveszítik az idő fonalát. A pontos időszámolás nagyon nagy jelentőséggel bírt.


Az egyiptomiak jártak élen az asztrológia és asztronómia ismeretében, ami abban az időben még egy tudománynak számított. Az asztrológia sokkal összetettebb tudást takart, mint a mai horoszkópkészítők tudománya.

Vizsgálták azt is, hogy a világegyetemből Földre sugárzó erőhatásokat hogyan módosítják az adott korszakot uraló csillagképek.

Nézzünk néhány példát, mit tudtak csillagmágus papjaik az egyes korszakokról!

BIKA

Egyiptom történelmének általunk is leginkább ismert része a Bika korszakban játszódott. Nem véletlen, hogy a fő istenséget bika formában ábrázolták, ekkor terjedt el a szent Ápisz bika kultusza, szimbolizálva az általuk olyannyira fontosnak tartott kozmikus erőhatásokat.

A Bika föld jegy, ebben a korszakban elsősorban az anyagot felépítő és az anyagban ható erők hozzáférhetőek az emberek számára. Ennek pozitív eredménye lesz az anyagot alkotó és mozgató erők mind teljesebb megismerése, a földi létsík uralása. A korszak negatív hatása, hogy a szellem az anyaghoz bilincselődik, egyre mélyebb lesz testi kötődése.

KOS

A Kos korában a szellemi emelkedés megkezdődik. A Kos mindig az újjászületést hozza. Új eszmék, új értékrend születését. A Kos pozitív hatás, hogy a fejlődő, nyíló emberi tudat már tud elvonatkoztatni, absztrakciókra is képes. Mivel a Kos tüzes jegy, ha az újrakezdést motiváló energiák túltengnek, fellobbannak az indulatok. Így ez a korszak a bosszú, a háborúk, vérengzés kora. Gondoljunk csak a Biblia véres jeleneteire, az ószövetség számunkra idegen bosszúálló istenére és a nagy ókori birodalmak kegyetlen hódításaira, majd összeomlásukra.

HALAK

A Halak kora a Földön a Megváltó, Jézus kora volt. Az emberi szellem teljesen belesüllyed az anyagi világba, de már eszében sincs, hogy uralja azt, mint a Bika korszakban, hanem a fizikai világnak való teljes kiszolgáltatottságot éli meg. Minden spirituális jelenséget teljes értetlenséggel fogad, sőt retteg tőle. Ezért került isten fia a keresztfára és több százezer boszorkánynak, varázslónak kikiáltott ember máglyára! Ugyanakkor a Halak a nagy művészeti irányzatok kialakulásának és a társas szerveződésnek a kora. Rengeteg közösség szerveződik mind vallási, mind politikai, mind gazdasági alapon.

VÍZÖNTŐ

A Vízöntő korban a belső fejlődés során felfedezzük, hogy az életnek egyetlen teremtője, forrása van. Ez a vallások egyesüléséhez, és a vallásháborúk megszűnéséhez vezet. Közösségi élet helyett inkább az egyén kerül előtérbe. Ez nagyon nagy esélyt ad a személyes kibontakozásra, fejlődésre, ugyanakkor zárkózottá, önzővé is tehet. A tudomány a rezgések tanulmányozása felé fordul. Elektromágneses, hang- és fényhullámok használata terjed el. Az orvostudományban általánossá válik a rezgésekkel való gyógyítás. Mivel a Vízöntő levegő jegy, a levegőt hódítja meg az emberiség.

BAK

A Bak korszakban az emberiség figyelme ismét a Föld felé fordul. Új tipusú, az anyaghoz kapcsolódó, az anyag törvényeit, a gravitációt is legyőzni képes energiát fedeznek fel.


Forrás: ősi civilizációk

Kákosy László



Kákosy László (1932. augusztus 15. – 2003. január 29.) Széchenyi-díjas egyiptológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A magyar egyiptológia nemzetközi hírű kutatója Budapesten született 1932. augusztus 15-én. 1960-tól az ELTE-n tanított, 1972-től tanszékvezető, 1976-tól egyetemi tanár volt. Kutatási területe az ókori egyiptomi vallás, a kultúra, a régészet és az egyiptomi-görög kapcsolatok. 1964-ben az MTA núbiai expedíciójának tagja volt. 1983-ban az UNESCO megbízásából részt vett egy kairói múzeum tervezésében. Az 1980-as években kezdte kutatni Dzsehutimesz, II. Ramszesz fáraó gazdasági vezetőjének sírját Théba nyugati partján, az úgynevezett Nemesek temetőjében. A feltárások során nemcsak a gazdasági vezető, hanem feleségének gránit szarkofágját is megtalálták. Az ásatás 1997-ben zárult le, s a tudományos kutatás megkoronázásaként feltárhatták a sír piramisát is.

2012. január 28., szombat

A "Magyar tenger"-ről

A Balaton hatalmas méreteivel, 79 km-es hosszúságával, 1,3-14 km-es szélességével, legmélyebb területein 11-12 m-es, de átlagosan is 3 m-es vízmélységével és 594 km2-es felületével kiérdemelte, hogy Közép-Európa legnagyobb tavának nevezzük. A „magyar tenger” egész évben rengeteg látogatót vonz, így Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területéve már évtizedek óta.

A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, és 5.180 km2-es vízgyűjtő területével szinte az egészet behálózza. Partvonalát, úgy is mondhatnánk, hogy négy megye birtokolja: Veszprém, Zala, Somogy és Fejér. A tó vízmennyisége 1.800 millió m3, ami teljes egészében 2,2 év alatt képes kicserélődni.

Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, ÉNy irányból fúj és nem csupán a balatoni vitorlásokat és más extrém sportok szerelmeseit képes megmozgatni, hanem az egész tavat: az eddig megfigyelt legnagyobb víztömeg-mozgásra délnyugati szél esetén 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél, 37,5 cm-es növekedéssel Siófoknál. Ilyen szél mellett aqua-parki hullámmedencéket megszégyenítő vízoszlopok emelkedhetnek: az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték.

Azonban a napfürdőzés hívei sincsenek veszélyben. A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások. Ennek eredményeként a napos órák száma évente átlagosan 2.000 körül mozog. Mivel kis mélységű tóról van szó, ezért hőmérséklete gyorsan követi a levegő hőmérsékletét. Nyár közepén, tartósan forró napokon nem ritka, hogy a tó vize eléri a 24-27 Celsius-fokot.
Télen azonban, ha tartósan fagypont alatt van a hőmérséklet, akkor a part menti területek rendszerint befagynak, lehetőséget biztosítva a téli sportok, főként a korcsolyázás kedvelőinek. A jég 20-30, de akár 60 centiméteresre is megvastagodhat, fontos azonban, hogy csak akkor merészkedjünk a jégre, ha erre a hatóságok engedélyt adtak és biztonságosnak ítélik az azon való közlekedést.

Tihany különleges hely..




A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, avaskor és a római kor népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása.
A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg.
A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.


Tihanyi "Petyeg (halleves)"

Hozzávalók: 2 kanál sertészsír, 1 nagy fej vöröshagyma, só, 2 teáskanál őrölt pirospaprika, 2 nagyobb burgonya, egy szál sárgarépa és petrezselyem gyökér, 2 babérlevél.
Haldarabok: főleg keszeg feje, farka – kb. egy kg.
A haldarabokat besózzuk. A burgonyát megtisztítjuk, és kockákra vágjuk. A gyökérzöldségeket megtisztítjuk, és karikákra szeleteljük.
Egy nagyobb fazékban felolvasztjuk a zsírt. A vöröshagymát apró kockákra vágva a zsírra tesszük. Megsózzuk, és üvegesre pároljuk. A tűzről félrehúzva 2 teáskanál őrölt pirospaprikával összekeverjük. Hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát, a karikákra vágott petrezselymet és sárgarépát, és egy kicsit összepároljuk, megpörköljük.
Felöntjük egy liter vízzel, babérlevéllel ízesítjük, és a még hideg lébe rakjuk a haldarabokat, így nem fog szétesni. Enyhén megsózzuk, és lassú tűzön készre főzzük.

Hétvége, kiállítás

Immár harmadik alkalommal ad helyet Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikusművész kiállításának a Forrás Galéria. A közel 70 műtárgyat felvonultató tárlaton elsősorban a művész két grafikai sorozatát mutatják be, egyik, az Arany János Toldiját illusztráló tusrajzok, másik egy 50 darabból álló sorozat, mely Sebestyén Gyula Gesta Hungarorum című eposzához készült.

A XXI. században egyre ritkábban előforduló polihisztorok egyike: Jankovics Marcell. A lexikonokban - és ki ne hagyjuk - a világhálón úgy mutatják be, hogy: rajzfilmrendező, könyvillusztrátor, grafikus, művelődés- és kultúrtörténész, író, politikus.

Jankovics Marcell nevéhez olyan nagyszerű könyvek fűződnek, mint a Jelkép-kalendárium, A fa mitológiája, A Nap könyve, A szarvas könyve vagy A négy évszak szimbolikája. Szerzőjükről is sokat elárul az a gondolat, amelyet Mély a múltnak kútja című művéből idézünk:




"Az ember kultúrája nem a tudatra ébredéssel kezdődik, de - amitől pedig van miért tartanunk - civilizált emberré válásunkkal sem érhet véget. .Az ember az élettől való megkülönböztetés szándékával, az Isten felé közelítve teremtette meg a maga kultúráját, s bár jelen pillanatban úgy tűnik, ő maga az, aki ezt a csodát létében fenyegeti, tovább kell mennie a megkezdett úton. A kultúra magja ősi, genetikai; úgy, ahogy a növényi csíra a föld alatt is elindul fölfelé: a fényt keresi. Reményeim szerint nem áll meg növekedésében és égig érő fává cseperedik."

Benczúr Gyula

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. jan. 28. - Dolány, 1920. júl. 16.): festő, a 19. sz.-i magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja.



Kassán folytatott középiskolai tanulmányok mellett egyidejűleg festeni és rajzolni is tanult a Klimkovits testvérek magániskolájában. 1861-től Piloty növendéke volt. A Hunyadi László búcsúja c. történeti festményével 1866-ban nagy sikert aratott Pesten. Ábrázolókészségét, technikai tudását tanúsította 1869-ben készült II. Rákóczi Ferenc elfogatása c. műve is. Egyidejűleg több arcképet is készített Etelka nővéréről és Benczúr Gézáról. II. Lajos bajor király megrendelésére festett alkotásai közül jelentős XVI. Lajos és családja a versailles-i palota megrohanásakor, valamint XV. Lajos és Dubarry (1874) c. festménye (Magyar Nemzeti Galéria).

Olaszországi tanulmányútjának hatását tükrözi a Vajk megkeresztelése (1875) c. műve. 1873-ban Münchenben feleségül vette Gabriel Max müncheni festő nővérét, Linát.
1876-ban a müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett. 1883-ban hazatért, s haláláig a mester iskola igazgatójaként mint korának hivatalosan elismert művésze működött, akit megrendelésekkel, művészeti és közéleti kitüntetésekkel halmoztak el. A millenniumra 1896-ban festette meg a Budavár visszavétele c. művét. Művészetét mindinkább a pompás kosztümök, hatásos jelenetek külsőleges ábrázolása jellemezte. Számos reprezentatív, az arisztokrácia és a politikai élet alakjait ábrázoló portréja közül nevezetesebb Károlyiné, Ferenc József, gróf Tisza István, Trefort Ágoston stb. arcképe. Működése nyomán a reprezentatív portré a századforduló kedvelt s tanítványai által tovább művelt műfaja lett.
1906-ban a főrendiház örökös tagjává nevezték ki. Halála után Dolányt (Nógrád megye) Benczúrfalvának nevezték el. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint több vidéki és külföldi múzeum őrzi.

Időjárás

Apáink jól tudták, hogy a természet jeleit igenis figyelni kell. Tudni kell velük élni és használni őket. Az égitestek és különböző természeti jelenségek „viselkedéseinek” megfigyelései már régóta bevett szokások. Az eső közeledtének és a jó idő hozóinak rengeteg legendáját őrzik a népi mendemondák.

A fényhozó Nap egy központi csillag, amelyet a Föld minden pontjáról láthatunk bizonyos ideig 24 óra alatt. A gáznemű sugárzó gömb fénye más földi időjárási elemekkel való kölcsönhatása során színt, formát válthat. Ezek a változások sokszor fordultak elő, főként időjárás-változások előtt. Emiatt okot adtak különböző megállapítások széles körű elterjedésére, mint például, hogy ha a Nap körül gyűrűs alakzat látható, akkor eső várható. A jelenség oka, hogy a Nap körül jégkristályokból álló fátyolfelhő réteg alakul ki. Ezek a jégkristályok úgy viselkednek, mint valamiféle prizma. Fehér, néha színes jelenséget képeznek. Ez tipikus előrejelzője a közelgő melegfrontnak, ami az alacsony nyomással kapcsolódik össze. Hó nem mindig követi, de ha az említett jelenség tűnik fel valahol, biztos ami biztos, készítsük elő esernyőinket. Minél fényesebb a Nap körül kirajzolódó kör, annál nagyobb a valószínűsége a csapadéknak.

Az eső jövetelének előjelzésre nem csak a Nap kiváltsága. Lelkes követőjéhez, a Holdhoz is hasonló népi megfigyeléseket csatolhatunk. A Hold arca „elpirul” és hamarosan eső hull – szól a mondás. Az égitest körüli vörös szín a por megjelenésének köszönhető és megelőzi a frontot, ami nedvességet hoz. Ám ha a Hold fényes, akkor fagyot hoz, tartja a népi hiedelem. Ha a légkör tiszta, a földfelszín gyorsabban hűl le, mivel a hő kisugárzás révén távozik. Ha nincsen felhőtakaró, ami visszatartja a hőt, akkor a nap folyamán a talaj hője kisugárzódik az űrbe. Ha a hőmérséklet elég alacsony ezeken a derült éjszakákon és nincsen szél sem, fagy is kialakulhat.

A legfőbb égitesteken kívül a földi időjárási jelenségek is „jelzésértékűek”. Megjósolják a következő napok időjárását. Például a Szivárvány, mikor a Nap a keleti égbolton látható és a zápor nyugat felől érkezik, a szivárvány is a nyugati égbolton alakul ki. Mivel az északi félteke közepes szélességek időjárását meghatározó képződmények főleg nyugatról kelet felé mozognak, ezért a reggel kialakuló szivárvány közelgő esőt, míg a naplementekor kialakuló pedig az eső végét, tiszta időt jelez.

Ha a felhők magasabban szállnak, az emberek jobb időt várnak. Magasabb felhők szárazabb levegőt és magasabb légnyomást jeleznek. Mind a két dolog száraz időt jelent. Feloldódást jelenthet tehát ez a típusú felhős égbolt. Viszont ha köddel találkozunk, akkor sajnos ennek ellenkezőjét jósolhatjuk meg.

Nem maradhat ki a felsorolásból a szél sem. Róla talán a leginkább elterjedt népi hiedelem, hogy ha déli szél fúj, esős napok elé nézhetünk a közel jövőben.

A természet tehát kitűnően előrejelzi a napsütéses és az esős időt. A régi öregek, mindenféle időjárási berendezés és tudományos alap nélkül jósolták meg az időjárást és mint a fenti példákból kiderült, olyan dolgokat, melyeknek valóban még ma is érvényesek.

2012. január 27., péntek

A világ legmagasabban fekvő tava

Magyarok vizsgálják először az égben rejtőző tavat..

Akad még néhány fehér folt a térképen: ilyen például a világ legmagasabban fekvő tava, amelyet még senki nem tanulmányozott közelről. Három magyar kutató teheti meg ezt elsőként, ha leküzdik a tóhoz vezető brutális terepet. /január 23/

Ha valaki a földrajzi koordináták alapján próbálja megkeresni a tavat a Google Térképen - mivel neve még nincs -, tényleg csak fehér foltot talál. "Lehetséges, hogy amikor ez a kép készült, teljesen jég és hó borította a tavat. 6400 méteres magasságban fekszik, állandóan fagyott környezetben, ahol a nyári napokon is csak mínuszokat lehet mérni. Létezése már ezért is különleges" - mondja dr. Nagy Balázs geográfus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének adjunktusa 2010-ben már járt a tó környékén: magyaroknak ekkor sikerült először feljutni a Föld legmagasabb tűzhányójára.

Ez a tűzhányó a Chile és Argentína határán fekvő Ojos del Salado. A 6893 méteres vulkánóriás kopár lejtői marsbéli tájra emlékeztetnek: száraz, hideg, szeles vidék ez, az orosz tundrához és az antarktiszi fagysivatagokhoz hasonló.

A tó kialakulásáról, működéséről, jellemzőiről semmit sem tudnak ma a szakemberek. Ha a magyarok elérik a tavat, megmérik a tó hőmérsékletét, sótartalmát, vegyhatását és egyéb jellemzőit. Mintát is hoznak a vizéből. Nem kizárt, hogy a szélsőséges környezeti viszonyokat jól viselő, úgynevezett extremofil élőlények előfordulnak a vizében. Ezekhez hasonló életformák elvileg a Mars fagysivatagában is létezhetnek ott, ahol - ugyancsak valamilyen belső hőforrás miatt - időszakosan van folyékony víz.

Klímavizsgálatok rekordmagasságban

A január 23-án, hétfőn induló expedíció másik célja, hogy egy műszerparkot telepítsen a vulkánon, 4200 és 6800 méter közötti magasságon. Az adatgyűjtő berendezések főleg a hőmérsékletet és a páratartalmat mérik. A tervek szerint két év múlva, egy újabb expedíción fogják leolvasni őket.

Az adatokból arra szeretnének választ kapni, hogy változik-e a területen az örökké fagyott talaj (örökfagy, permafrost) kiterjedésének alsó határa a globális felmelegedés miatt. Ilyen magasságban még nem folyt hosszú távú környezeti méréssorozat a Földön. Az adatokat össze lehet majd hasonlítani az Antarktisz úgynevezett szárazvölgyeiben gyűjtött adatokkal, ahová Nagy Balázs már többször vezetett kutatócsoportot.

"A hely szélsőséges szárazsága és rendkívül alacsony hőmérséklete miatt földrajzilag olyan extrém terület, amely kiváló indikátorként is működhet: mind az esetleges melegedés, mind az ezzel járó további jégolvadás és nedvesedés dinamikusan megváltoztathatja környezeti viszonyait" - olvasható az expedíció honlapján, ahol követni lehet majd a magyar csoport útját.

Az Andok legszárazabb része, a Puna de Atacamának nevezett magasföld és az innen kiemelkedő, 6000 méternél magasabb tűzhányók a Föld egyik legextrémebb környezetét alkotják. Itt található bolygónk legmagasabb vulkánja, a 6893 méteres Ojos del Salado, amely a chilei-argentín határon, a rendkívül hideg és száraz területen jégsapka nélküli hegytömegként tornyosul.

forrás: origo



Kilátás az Ojos del Salado csúcsáról. A tó körülbelül ott van, ahol a sárga pont, kissé takarva a gerinc mögött (Nagy Balázs felvétele)

2012. január 26., csütörtök

Januári égbolt

A következő napokban-hetekben szép látvány lesz a Vénusz és a Jupiter, amelyek látszólag megközelítik majd egymást. Derült idő esetén érdemes egy pillantást vetni rájuk a következő estéken.

A Hold és a Vénusz bolygó csak látszólag mutatkoznak egymás mellett, a valóságban nagyságrendileg 100 millió kilométerrel van messzebb a Vénusz a Holdnál. Ennek megfelelően semmilyen hatása nem lesz a látszólagos égi helyzetnek bolygónkra, illetve bármi másra.

A Hold derült idő esetén naplemente után egyre feltűnőbb lesz, árnyékos oldalát halvány derengés formájában vehetjük észre. Ezt nevezik hamuszürke fénynek, ami a Földről a Holdra, majd onnan ismét a Földre verődött napfény.

forrás: origo
kép (Landy-Gyebnár Mónika)

Titokzatos helyek

A környezetünk tele van mágikus, misztikus, titokzatos helyekkel, melyekre semmiféle leírás nem illik igazán. Vannak még megtalálni való elveszett kincsek, megfejteni való feliratok a köveken, építészeti teljesítmények, amiket sehogy nem tudunk megmagyarázni még ma sem.

Hiába a miénk az eddigi legfejlettebb technológia és technika (legalábbis mi azt hisszük), egy csomó dologra így sincs magyarázatunk.

Az egyiptomi piramisok talán a Föld legrégebbi építményei, és noha próbálkoznak folyamatosan a tudósok olyan magyarázatokkal előállni, ami hihetővé tenné, hogy egy műszakilag nem nagyon fejlett nép hogyan is állíthatott elő ilyeneket, a végső kérdés még mindig ott motoszkál bennünk: hogyan és minek épültek? És miért olyan hatalmasra, hogy eredeti és fényes-kőburkolatos állapotukban még a Holdról is látni lehetett őket.

A maják is hihetetlen építményeket hagytak maguk után, hihetetlen csillagászati megfigyeléseket.


Ararát hegyén még mindig ott van felfedezetlenül az a valami, ami a légifényképek alapján akár Noé bárkájának maradványa is lehet.

Az Aras folyó zord völgye fölé emelkedő fehér hó süveges fenséges Ararátot a környékén élők "a fájdalom hegyé"-nek, törökül Agri Daginak hívják. Valójában két csúcsa van, egymástól 11 km távolságban, köztük csipkézett gerinccel. A Nagy-Ararát, amely Törökország legmagasabb pontja, és a Kis-Ararát, amely 3925 m-re emelkedik a tenger szintje fölé. Mindkettő vulkáni eredetű, és bár már egyik csúcson sincs nyoma kráternek, bazalt, illetve andezites láva és hamurétegekből állnak.
Az Ararát lejtői egyaránt kopárak, a magasabb részeken mindössze néhány nyírfa található rajta, lejjebb, 1500 és 3500 m között már dúsabb, de inkább csak legeltetésre alkalmas a növényzet. A múlt század elején James Morier angol diplomata erre élő medvékről, kisebb tigrisekről, hiúzokról és oroszlánokról számolt be. Nagy valószínűséggel vadmacska és kígyó is élt a középkorban a hegyen, innen eredhetnek a hegyet őrző sárkányokról szóló legendák. Valószínűleg ez utóbbiak táplálták a hitet, miszerint a csúcsot nem lehet megközelíteni.

A rémisztő titokzatosságok, a hegymászás kockázatai, lavinaveszély, sűrű köd, sziklaomlások vagy az időjárás hirtelen, szeszélyes változásai, miatt az Ararátot csak 1829-ben hódították meg. Ekkor egy 37 éves német professzor, Johann Jacob von Parrot - igaz, csak harmadik próbálkozásra - feljutott a csúcsra. Teljesítményének emlékére fakeresztet állított fel a hegytetőn.

Aztán jöttek mások is, például 1876-ban James Bryce brit politikus és tudós. Amikor a hegy ormáról lepillantott a síkságra, azokra a vidékekre, amelyek felett évszázadokon át cárok, sahok és szultánok uralkodtak, megérintve a történelem szelétől, így kiáltott fel, "Ha valóban ez az a hely, ahol először vetette meg a lábát az ember a lakatlan földön, könnyen elképzelhetjük, hogy az emberek innen, ezekről a szent magasságokról indultak el mindenfelé, hogy benépesítsék a Földet... Csakis egy ilyen fenséges hely lehet a világ közepe…"

Az Ararát misztikus tisztelete a bibliai történeten alapul, Istent felháborította az emberek gonoszsága, és özönvizet bocsátott rájuk. Mindenkit eltörölt a föld színéről, csak az erényes Noét és családját kímélte meg, s az ő segítő közreműködésével minden állatból kettőt-kettőt, egy hímet és egy nőstényt. Mindahányan egy bárkában húzódtak meg, "A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén" (lMóz 8,4). Amikor a vízözön visszahúzódott, valamennyien elhagyták a bárkát. A Biblia nem írja, hogy az ősi Ararát földjének melyik hegyén feneklett meg Noé bárkája. Ami különösen érdekessé teszi a történetet, hogy a kereszténység születését megelőzően már a mai Törökország keleti felében élő örmények és perzsák hagyománya szerint - mely szintén tartalmazza az özönvíz és a bárka sztoriját - egyértelműen az Agri Dagit jelöli meg a partraszállás helyeként. Az örmények szerint legelőször ők népesítették be a földet az özönvíz után A perzsák pedig éppen ezért az emberiség bölcsőjének nevezik az Ararát körüli vidéket.

A bárka nyomában

Már az i. e. V században lejegyezték, hogy látták a bárka maradványait a hegyen, a kaldeus (babilóniai) papok állítólag lekaparták a roncsokról az elszenesedett réteget. A középkori utazók szintén olyan mesékkel álltak elő, hogy a hegyen vannak a bárka maradványai. Maga Bryce is talált valamit, ami esetleg a bárkából maradhatott, "a lávatömbök között egy körülbelül 4 láb hosszú és 5 hüvelyk széles fadarabot, amelyet minden kétséget kizáróan emberi kéz alkotott…"


/forrás virtus.hu Lovas É.2008/

A híres Hope gyémánt

Mitől izzik vörösen a híres Hope gyémánt?

A kutatók megfejtették, miért parázslik kísérteties vörös színben a világ legnagyobb kék gyémántja. Azt is kiderítették, hogy ez egyáltalán nem egyedülálló és nem is furcsaság.

A Hope-gyémánt (amely nevét nem a reményről, hanem egyik tulajdonosáról kapta) a világ egyik leghíresebb és leghírhedtebb gyémántja.

A legendák, de a hiteles beszámolók szerint is szinte mindig balszerencsét hozott tulajdonosaira majdnem 400 éves története során. Olyan hírességek birtokolták, mint a Napkirály, XIV. Lajos, illetve szeretője, Montespan márkiné, akit a király, állítólagos hűtlensége miatt, kolostorba záratott; a francia forradalomban lefejezett Marie Antoinett.

Thomas Henry Hope, angol bankár, a kő névadója (talán neki hozott egyedül szerencsét – nemesi rangot kapott a kőért); IV. György, angol király; II. Abdul Hamid, az utolsó török szultán, aki száműzetésben halt meg; a görög milliomos, Onasszisz első felesége, Athina, akinek házassága a gyémánt megvásárlása után hamarosan tönkrement.

Az eredetileg 112, jelenleg 45,52 karátos (1 karát = 0,2 gramm), mélykék színű gyémánt 1958 óta az amerikai Smithsonian Intézet drágakőgyűjteményének központi darabja. Az évszázadokon át annyi viszályt szító gyémánt a közelmúltig a tudósoknak is fejtörést okozott: nem tudtak rájönni, miért izzik mélyvörös színben több másodpercig azután, hogy ultraibolya fénnyel megvilágítják. Azt gondolták erről a jelenségről, hogy meglehetősen ritka.

A magyarázatot Sally Magañának, a Tengerészeti Kutatólaboratórium drágakőkutatójának sikerült megtalálnia. A Magaña vezette kutatócsoport megvizsgálta a Hope-gyémánt és 66 másik ritka természetes kék gyémánt foszforeszkálását. A vizsgált ékkövek közt szerepelt a világ második legnagyobb kék gyémántja, a Kék Szív is. A kutatók szerencséjére a gyémántok rövid ideig egy helyen voltak az Aurora Heart és az Aurora Butterfly gyémántgyűjteményből.

A legmodernebb digitális színképelemző készülékek használatával mérték a gyémántok által kibocsátott fény hullámhosszát és a parázslás eltűnésének idejét. Eredményeiket a Geology folyóiratbn tették közzé. A kutatók fölfedezték, hogy egyedi módon bár, de valójában mindegyik kék gyémánt foszforeszkál vörös vagy kékeszöld fénnyel. Egyesek, mint a Hope-gyémánt jóval kevesebb zöldeskék fényt bocsátanak ki, ezért a vörös parázslás dominál. A foszforeszkálás oka elsődlegesen a bór elem jelenléte – de a vizuális hatás finomabb részleteinek kidolgozása még hátra van.

Tehát a Hope-gyémánt izzása egyáltalán nem ritkaság, jelentette ki Magaña egy nyilatkozatában. Ráadásul nem is a Hope-gyémánt „teljesít a legjobban” sem időtartamban, sem intenzitásban. Akadt olyan kék gyémánt is, amelyik 28 másodpercig foszforeszkált, a Hope-gyémánt 8,2 másodpercével szemben.

A mérete miatt viszont a Hope-gyémántnál sokkal látványosabb a jelenség. „Mivel olyan nagy, úgy tűnik, mintha egy izzó parazsat tartanánk a kezünkben” – nyilatkozta a sajtónak Magaña. Tudományos és egyéb szempontból azonban még fontosabb az, hogy a különböző egyedi gyémántok egyedi színkeveréket sugároznak ki, ami az elhalványulás egyedi sebességével kombinálva egyfajta ujjlenyomatként használható a kék gyémántoknál.

Forrás: National Geographi
2008.

2012. január 24., kedd

Mátyás király asztalánál

Különleges kulináris élményt jelenthetett minden ebéd Mátyás király udvarában.
Az egykori leírásokból tudható, hogy reneszánsz uralkodónk asztalánál nem volt ritka az egy tucatnyi fogás.


Nézzünk szét a korabeli krónikákban, mit írtak le a lelkes középkori tollforgatók: ugyan mit evett, és hozzá mit ivott Mátyás, az igazságos?

Mátyás idejében még szigorúan tartották a pénteki böjtöt, és a negyvennapi étel-italtól való megtartóztatást húsvét előtt, ilyenkor nem csak a hústól, hanem a tejtől, sajttól, tojástól is tartózkodtak mindenütt az országban - és ezt tartotta maga a király. Igen ám, csakhogy eszerint halat viszont lehet nyugodtan enni, a Duna pedig adott eleget, így hát kerülhetett jóféle elemózsia e szűkös időkben is az asztalra. Különösképpen, mint ahogy a kor krónikásai lelkiismeretesen feljegyezték, csuka került gyakran Mátyás és az alattvalók elé, ez a fehér húsú, tömör, nagy, emberes méretű hal, amelyik sokszor szinte beterítette az egész terítést. Valamiért azonban a király nem szívlelhette egyik legegészségesebb részét, a máját, pedig akkoriban ez fejedelmi éteknek számított. Mátyás soha nem vette ki az elébe tálalt csukamájat, aminek okát egyszer az egyik alattvaló nagy bátran meg is kérdezte. Ez a felelet érkezett: „Ne higgyétek, hogy ne volna kényes a kedvest a kelletlentől megválasztó ízlésem. Hogy pedig a csukamájhoz sosem nyúltam előttetek, az egy szilárd határozat következtetése, amit még gyermekül tevék fel magamban. Két ember ugyanis a szemem láttára ment a fogadóba, s a csaplár jókora csukát tett eléjük, a hal testéhez képest nagy és igen jó májjal. Egyikük, félretéve minden illedelmet, az egészet maga elé vette, hogy megegye, míg a másik haragra lobbant, s a maga részét követelte. Mocskolni kezdték egymást, a szitkok után a fegyverekhez nyúltak, megsebezték egymást, az egyik hamar, a másik mihamar reá kimúlt. Emiatt én, a gyermek a csukamájtól úgy elundorodtam, ami két ember halálának okozója lett, hogy később is irtóztam tőle, és bár tudom, hogy kellemes ízű, de e galád eset miatt belőle soha nem vennék."

De azért ne féltsük a királyt, hiszen a következők kerültek nap-nap után elé: lúd, kappan, kacsa, fácán, fogoly, seregély, marha, bárány, gödölye, házi- és vaddisznóhús, különféle halak, amelyeket mind megsütöttek, vagy saját levükben főztek vagy pároltak. Mindenki egy nagy közös tálból vett magának, villát, kést, kanalat senki nem használt, hanem ujjaikkal rakták a szájukba. A magyar királyi asztalnál nem volt szokás tálnokot alkalmazni - azaz olyan főt, aki a tállal, ruhával állt volna az asztalnál, tisztálkodás céljára. Miközben pedig folyt a lakoma, öntötték a kupákba a sok édes bort, közben költeményeket daloltak a királyi asztalnál a muzsikosok. Ráadásul ezek a költemények nem a más királyi udvaroknál megszokott olasz nyelven (amit a király természetesen értett volna), hanem, hogy mások is élvezhessék - magyar nyelven szólottak, hogy polgár, közép- és főrangú úr is egyaránt megértse az asztalnál.

Ahogy Bonfini mester, a király korabeli életrajzírója lejegyezte, a szószos, szaftos húsokat a következőképp ették a királyi asztalnál: Mátyás és az alattvalók egy nagyméretű lábosból kiemelték maguknak, fatányérukra tették, majd kenyérrel mártogatták a közös lábosból a szószt, a mártást. Azonban Beatrix megjelenésével a királyi udvarban némi változás állt be az étkezések során: már nem mehetett be boldog-boldogtalan a palotába (ahogy korábban megszokott volt), kidobáltatta a piszkos, pecsétes abroszokat, kimeszeltette a termeket, és a fatányérok használatát is megszüntette.

Franciaországból, Itáliából drága étkészleteket hozatott, és ettől kezdve művészi rajzolatú drága tányérokban szervírozták a vacsorát.

Beatrixnek köszönhetjük a pulykatenyésztés és a zsemlyesütés szokását,
és ugyancsak ő hozott az országba először különleges déligyümölcsöket és szelídgesztenyét.

Régi étkek..

Mivel még nem ismerték a rántást, a mártásokat jobb híján kenyérrel tömörítették.
Ekkortájt rengeteg sáfrányt és olasz fűszert fogyasztottak az előkelők,

Az első krumpliszemeket és paradicsommagokat 1760 körül ültették el hazánkban.
Az előbbiről egy kedves anekdota is megemlékezik: e szerint az egyik Esterházy-
birtokon a parasztok kényszer hatására sem óhajtottak burgonyával foglalkozni,
mert nem hitték el,hogy annak gumója ehető, a felső résztől pedig féltek, mert az korábban több ember halálát okozta.
Az érintett gróf végül egy eredeti megoldással rendezte a kérdést. Kidoboltatta,
hogy a gumókat fővesztés terhe mellett tilos kiásni és megenni. Ugyanakkor a
hajdúinak kiadta az ukázt,hogy ezért egy embert sem állíthatnak elő. Mivel akkor is a tiltott volt a vonzó,
nem kell nagyon magyarázni, mi lett az eredmény...

Bár a paprikát a török hozta hazánkba, valódi, „nagyüzemi” termesztése csak a XVIII. század elején indult meg,
őrölt változatának első használatáról pedig 1750 körül keletkezett az első adat.
Igaz, utána nagyon belelendültek eleink, mert az egykori utazók nem győznek
panaszkodni a magyar halászlevek és „gulashusok” frenetikus, torok- és szájpadláspörkölő erejéről.


Mátyás királlyá koronázása - mese, /Kóka Rozália/





Egyszer, régen, a magyarok kifogytak a királyukból. Újat kellett hát választani. Összehívták Budára az összes urakat, hogy maguk közül válasszanak királyt. Hát, össze is gyűltek az urak, de hamarosan nagy veszekedés tört ki, hatalmas lárma. Mindegyik úr nagyobb akart lenni a másiknál. Semmiképpen nem tudtak megegyezni. Akkor, hogy, hogy nem, üzenet érkezett az égből. Királyuk lesz Isten akaratából. Az lesz a magyarok királya, aki szeptember nyolcadikán vasasztalról eszik.

Na, lett dolguk a kovácsoknak! Az urak mind vasasztalokat rendeltek, hogy a megjelölt időben a vasasztalnál ebédelhessenek.

Szeptember nyolcadikán az urak mind kitelepedtek a szabadba, dúsan megterítették a vasasztalokat, s reggeltől estig ott falatoztak, várták, hogy hozzák az égből a koronát.

Mátyás szegény béresgyerek volt. Ezen a napon igen korán felébredt, mert különös álmot látott. Álmában megjelent neki egy angyal, s azt mondta, Mátyás lesz a magyarok királya.

Mátyás nem szólt senkinek az álomról, jó korán felkelt, felöltözött, aztán kiment a mezőre a gazdája ökreivel, s szántani kezdett.

Délben egy szolga ételt hozott neki, hát kifogta az eke elől az ökröket, megfordította az ekét, s az eke vasára tette a fazekat, úgy kezdte kanalazgatni a kását.

Egyszer csak az égen nagy fényesség támadt. A fényesség közepén repült két angyal, hozták a koronát, hogy Mátyás fejére tegyék. Mikor már egészen közel voltak, szegény Mátyás megijedt, felkapta az eketisztító vasat, olyant sújtott a koronára, hogy a korona tetején a kereszt mindjárt elferdült. Akárhogy hadonászott Mátyás, az angyalok mégiscsak a fejébe tették a koronát. Mátyás Magyarország királya lett, Isten akaratából. Nem is volt több olyan igazságos királya e hazának, se azelőtt, se azután.


A táltosgalamb


Valamikor, réges-régen, amikor a magyarok királyt akartak választani, összehívták a népeket. Szegényt, gazdagot, minden rendűt egyaránt. Amikor összegyűltek, elengedték a táltosgalambot. Akinek a vállára szállt a galamb, az lett a király.

Élt egyszer egy szegényember, volt annak egy jóravaló, suttyó fia. Ezt a legénykét úgy hívták, hogy Mátyás. Egy nap ez a Matykó gyerek megunta a nagy szegénységet, s azt mondta az édesapjának:

- Édesapám, nem ülök én itthon ebben a nagy szegénységben, elmegyek szerencsét próbálni.

- Eredj fiam, hátha megsegít a Jóisten!

Na, a legényke feltarisznyálódott, elindult szerencsét próbálni. Járt ide, járt oda, kereste, hogy mihez fogjon. Egyszer csak beérkezett egy nagyvárosba. Tolongott a nép, egyik percről a másikra egy nagy sokadalomban találta magát. Nem tudta elképzelni, miért tülekednek úgy az emberek, megszólított hát egy bácsit.

- Bácsikám, mi van itt? Mit csinál itt az a sok ember? Mért lármáznak, mért tülekednek?

- Hát, mi vóna, fiam? Hát, királyválasztás van!

Mátyás nézelődött, tekergette a nyakát, hátha meglátná ő is a királyt, de nem látta sehol. Akkor kapta magát, s felmászott egy kerítésre.

Egyszer csak elült a nagy lárma, nagy csendesség támadt. Kihozták a kalickát, s eleresztették a táltosgalambot.

A galamb vigyázkodott, erre-arra fordult, ide-oda repdesett, hirtelen aztán felreppent a Mátyás gyerek vállára. Mátyás úgy megijedt, hogy el akarta kergetni a galambot, de az nem akart leszállni a válláról semmiképp.

A népek kiáltozni kezdtek:

- Éljen az új király, éljen az új király!

Az urak megharagudtak, ordítoztak összevissza:

- Tévedett a galamb! Az nem lehet, hogy egy ilyen rongyos kölyök legyen a mi királyunk!

Mátyást elzavarták, a galambot megfogták, s újra beletették a kalitkába. Mátyás eloldalgott, elhúzódott a tömeg mellől egy fa alá. A galambot újra elengedték, hát az másodszor is csak megkereste. Szépen ráült Mátyás vállára. Az urak csak nem nyugodtak bele a dologba. Amikor aztán harmadszor is a Mátyás gyerek vállára szállt a galamb, a nép zúgni kezdett:

- Ez Isten akarata! Éljen Mátyás király, éljen az új király!

Mátyást megkoronázták, dicső, nagy király lett belőle, jó világ jött a szegényekre. Mióta meghalt, sokszor mondják: "Meghalt Mátyás király, oda az igazság!"


Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

Sarki fény

Különleges látványosság a sarkvidékek környékén s nagyon ritkán, télen, nálunk is az éjszakai égbolt pazar zöldes felfénylése.

A Napból érkezõ részecskesugárzás a Föld mágneses erõvonalai mentén haladva, elsõsorban a sarkvidékeken, már néhány száz kilométeres magasságban gerjeszti a gázmolekulákat (fõként a nitrogént), s ezek a rájuk jellemzõ hullámhosszokon fényt bocsátanak ki. A sarki fény (latinul aurora polaris) az északi és a déli féltekén egyaránt elõfordul. Északon északi fény, korábbi nevén erdei fény (latinul aurora borealis), délen dél-sarki fény (latinul aurora australis) a neve.

Naptevékenység és éghajlat-ingadozás

Idõnként a sarki vidékektõl távolabbi helyekrõl is érkeznek beszámolók sarkifény-jelenségekrõl, s azok még Egyiptomban és Indiában is elõfordulnak olykor. Magyarországon az elmúlt két évszázadban összesen tizenhat esetet írtak le. A legutolsó, az 1938 január 25-ei mind erõsségében, mind szépségében túltett az elõzõkõn.

Az ókori Rómáig visszanyúló megfigyelések szerint a sarki fény gyakorisága erõsen ingadozik. Eddig a sarki fény az 1870-1872 és az 1938-1941 közötti években volt a leggyakoribb. Gustav Spörer és Edward Maunder német csillagász a múlt század végén összegyűjtötte a sarki fényről szóló régebbi tudósításokat, és egybevetette õket a napfoltok számának ismert ciklusaival. Egyértelmű összefüggést találtak közöttük. Ez pedig annyit jelent, hogy a sarki fény gyakorisága (a napfoltok számának változása) és a földi éghajlat ingadozásai szintén kapcsolatba hozhatók egymással.
Magyar krónikások arról számoltak be a XV. század elsõ felében, hogy a Duna rendszeresen befagyott, és királyválasztó lovasokat is elbírt a hátán. Ez 1420 és 1500 között egybeesett a Spörer-minimumnak elnevezett csökkent naptevékenységgel. Hasonló hideg telekrõl szólnak a krónikák az 1290 és 1340 közötti Wolf-féle napfoltminimum idejéből.
Az 1645 és 1715 közötti évtizedekben a Temze is minden télen befagyott és fagyos vásároknak adott helyet. Azokban az évtizedekben a csillagászati megfigyelések szerint alig fordult elő napfolt, és a napfizikai paraméterek értéke is meglepõen alacsony volt. A csillagászok ezt a periódust a Nap történetének Maunder-minimumaként emlegetik.

A századunk elsõ felében kezdõdő fokozott naptevékenység és ezzel együtt a globális átlaghõmérséklet lassú emelkedése bizonyos becslések szerint 2010 és 2020 között ér véget, s akkor majd ismét hűvös nyarak és zord telek köszöntenek ránk.

Forrás: részlet/Dr. Gyuró György: Sarki fény
(ELTE, Meteorológiai Tanszék)

Január 23-án, magyar idő szerint hajnali 5 órakor hatalmas napkitörés zajlott le a Nap 1402-es számú napfoltcsoportja felett. Emiatt egy gyorsan mozgó anyagfelhő tart a Föld felé, amelynek érkezése kedden délután várható.

A napanyag érkezése geomágneses vihart okozhat. A rádiózavarok mellett látványos sarki fények is feltűnhetnek.

Forrás: origo


Sarki fény január 22-én Norvégiából. További képek a www.arcticphoto.no honlapon tekinthetők meg (Bjorn Jorgensen)

2012. január 23., hétfő

Kínai újév: Hozzon szerencsét a Sárkány éve

A kínai újév vagy holdújév az év legfontosabb ünnepe a kínai naptárban/2012.január 23/





A kínai újév kínaiul tavaszünnep-et jelent, azaz a tavasz kezdetét is ünnepli. A kínai újévet a világ népességének egynegyede ünnepli, és nem csupán Kínában az év legfontosabb ünnepe, hanem egyéb környező ázsiai országokban is (Japán, Taiwan stb) – továbbá azokban a világvárosokban is, ahol magas számú a kínai lakosság (pl London, San Francisco, Berlin, Sydney stb).

A készülődés hetekkel korábban kezdődik. Az európai karácsonyi előkészületekhez hasonlóan mindenki ajándékokkal készül, süt és főz a nagy napra – azonban legfontosabb a nagytakarítás. Újév előestéjére minden otthon ragyog a tisztaságtól, amit papírdíszek díszítenek. A családok ilyenkor összegyűlnek, esznek-isznak, majd megajándékozzák egymást. A kínai újévnek is van vallásos háttere, az isteneket és elődöket (elhalálozott rokonokat) is ünneplik ilyenkor. Az ünnepi vacsora a családi összetartás jelképe, a generációk tisztelete.

Íme néhány újévi babona és szokás:

Újévre mindennek ragyogó tisztának kell lennie – tisztasági festést, lakásfelújítást is be kell fejezni. A takarítás szimbolikusan elsöpri az óvév szerencsétlenségét, és lehetőséget biztosít az új, szerencsés energia fogadására. Azonban minden tisztítószert, söprűt el kell pakolni az újév első napján, különben elsöpörjük a szerencsét!
Az újévi dekoráció is nagyon fontos és szimbolikus. A legfontosabb szín a piros, amely bőséget és szerencsét reprezentál – minden dísz, lampion, zászló, kép legyen piros! Az ablakokat mini lampionakkal, papírlámpásokkal és kínai kézírással írt papírdíszekkel szokás díszíteni. Fontos tradíció a sárkánytánc, amit papírsárkánnyal lehet imitálni.

Ajándékokat piros színű papírba kell csomagolni – hagyományos a piros tasakba csomagolt pénz ajándékozása (de csakis páros számban).
A narancs és a mandarin az újév másik szimbóluma- szerencsét jelképez, mert a mandarin szó hasonlít a szerencse szóhoz, a narancs az arany szóhoz. Párosan szabad csak alkalmazni őket (ajándékként vagy díszként).
Kínai ételekből bőségesen kell készülni, hogy maradjon elég az új évre, különben nem lesz bőséges az új esztendő. Szerencsét hozó ételek: földimogyoró, rizslisztből készült ételek, tengeri hínár, lótuszmag, szárított tofu. Hagyományos a szerencsés batyuk, hal és csirkés ételek fogyasztása.
Éjfélkor ki kell nyitni az összes ajtót és ablakot, hogy az óév energiája távozni tudjon. Petárdákkal ezt elő lehet segíteni.
Újévre minden adósságot vissza kell fizetni, és újév napján nem szabad semmit kölcsön adni vagy venni.
Újév napján nem szabad negatív szavakat használni, különösen a 4-szám kiejtése tilos, amely a halál szóra hasonlít. Nem szabad az elmúlt évet emlegetni, káromkodni, vagy negatív dolgokra gondolni.
Újév napján nem szabad sírni, mert ha valaki sír, akkor egész évben sírni fog.
Újév napján tilos a takarítás – aki takarít, szerencsétlen lesz.
Újév napján nem szabad hajat mosni sem.
Újév napján vadonatúj ruhát kell viselni – az ünnepek alatt a piros szín viselete ajánlott.
Újév napján nem szokás húst enni, hagyományosan nem szabad se kést, se villát, se tüzet használni, azaz valójában csak maradék ételt lehet fogyasztani.


A sárkány éve:

A sárkány évében minden tízszeresére növekszik. Felfordulás, zűrzavar és felhajtás fogja jellemezni az előttünk álló évet. Január 23-án, azaz ma, érdemes felkészülni a gigantikus pörgésre, különben jobban járunk, ha inkább egy csendes, félreeső helyen próbáljuk meg túlélni a következő egy évet.

A víz sárkány évet úgy kell elképzelni, mint egy tizenkét hónapos rögös, huppanókkal teli utat, időközönként nagy löket vidámsággal és ünnepi hangulattal fűszerezve. Ritka intenzitással feltöltött események várnak ránk. Tömören, 2012 a vakmerőség, a bajkeverés és a mértéktelen jókedv és vidámság éve lesz.

Ez az időszak a vállalkozó kedvű, ambiciózus és elszánt embereknek kedvez a legjobban. Ha nagy terveket szeretnél megvalósítani, jobb, ha minél előbb nekiállsz dolgozni az ügyön. Ne add fel. Fejezd ki magad. Ne félj. Kínában az a mondás járja, hogy a sárkány év szerencsét hoz azoknak, akik ki merik nyitni a szájukat, akik felelősséget vállalnak vagy vezetői posztra törekszenek.

A sárkányok bátrak és a végtelenségig egyenesek – persze némi csel és fortély belefér. Megszerzik, amit akarnak és mindenből a legjobbat hozzák ki. Az élet minden területén brillírozni akarnak. Tehát a sárkány év azoknak kedvező, akik mernek kockázatokat vállalni, nem ijednek meg a veszélytől és határozott elképzeléseik, elveik vannak, amiktől nem tántorodnak el. Akik félénkek, inkább elbújnak a veszély elől, ahelyett, hogy szembenézzenek vele, akik félnek a kihívásoktól, valószínűleg egy elég nehéz és néha-néha akár ijesztő, nyomasztó időszaknak néznek elébe.

Persze a félénkebbeknek sem kell azonnal nyugtatókat szedni vagy bezárkózni egy egész évre. A víz sárkány senkit sem bánt. Csupán fel kell készülni, hogy a megszokottnál rögösebb utat kell bejárniuk. A sárkány uralkodó szellem, de odaadó, jószívű és érző is egyben.


Azért a Szív oldalát is nézzük! Kiemelkedő ez a Sárkány éve, hiszen 60 éve volt az utolsó Víz-Sárkány év. A Víz-Sárkány éve türelmesebb, nem annyira égető, mint a többi sárkány év. A Víz-Sárkány ébresztő, humánus is, és felébreszti az emberekben a hitet, a szív fontosságát, az érzelmeket. A víz hatalmas ereje és állandó mozgása is áthatja ezt az évet. A kínaiak szerint 5 áldást hoz magával: Harmónia, Erény, Gazdagság, Beteljesedés, Hosszú élet.

Kávé története

Számos legendát ismerhetünk a kávé élénkítő hatásának felfedezéséről. Az egyik legrégebbi történet szerint Etiópiában, Krisztus előtt 850 táján vette észre egy fiatal kecskepásztor, hogy az egyik növényfajta termését elfogyasztó kecskék rendkívül élénkké váltak.

Ez után szerzetesek kóstolták meg a termést, de csalódást okozott nekik a keserű íz, úgyhogy a maradékot tűzbe dobták. Hamarosan finom illatokat éreztek a levegőben. Az illat annyira felcsigázta kíváncsiságukat, hogy a pörkölt termést lefőzték. Az ilyenformán készített italt Isten ajándékának tekintették, mert elfogyasztása után szinte egész éjszaka ébren tudtak maradni.


2. A kávé felfedezése

A kávéivás kultúrája a XI. század táján alakult ki. Ekkoriban importálták először a kávét Arábiába a növény őshazájából, Etiópiából. A perzsákat elbűvölte az ital erőteljes stimuláló hatása, a kávét "iszlám borként" emlegették, hiszen a valódi bor fogyasztását a muzulmánoknak vallásuk szigorúan tiltotta. Innen ered a "kávé" szó is, amely a régi arab "kahua" névből származik.

A XV. század második felében a kávé elterjedt az Arábiai Királyság egész területén, majd Mekkán és Medinán keresztül 1510-ben már Kairóig is eljutott.

A XVI. század első felében az Oszmán Birodalom hatalma csúcspontjára érkezett. A kávé eközben az élet mind fontosabb részévé vált Arábiában, Kis-Ázsiában, Szíriában, Egyiptomban, valamint Dél-Kelet-Európában is. Az első kávéházak 1530-ban és 1532-ben nyíltak meg Damaszkuszban, illetve Aleppóban.


3. A kávé meghódítja Európát

1615-ben velencei kereskedők hozták el Nyugat-Európába az első kávét tartalmazó zsákokat. A kávét csodás aromája és élénkítő hatása hamar népszerűvé tette. Hamarosan Európa-szerte felbukkantak a kávéházak. A polgárság, amelynek gondolatai mindig az üzlet körül forogtak, valósággal magasztalta a kávéfogyasztás józanító hatását, hiszen a kávé még az iszákosokból is szorgos munkásokat csinált. A holland és angol telepesek a földkerekség legkülönfélébb tájain megszerzett gyarmatokra vitték el a növényt, hogy ültetvényeiken tovább termesszék.

Amikor a törökök 1683-ban Bécs ostromának befejezésére kényszerültek, távozásukkor 500 zsák kávét hagytak hátra. Egy vállalkozó szellemű lengyel üzletember ezt a készletet használta fel a város első kávéházának megnyitására.

A kávéfogyasztás terjedésével párhuzamosan növekedtek a kávéültetvények világszerte. Európában pedig már a XVII. század elején sikeres próbálkozásokat tettek az üvegházi kávétermeszre is. 1714-ben XIV. Lajos király ajándékba kapott egy kávécserjét Párizsban. Ez az egyetlen növény a közhiedelem szerint sok millió mai kávécserje őse.


4. A kávé a XX. században

A XX. század eleje óta Brazília a világ legnagyobb kávétermesztője. A teljes mennyiség körülbelül egynegyedét állítja elő ez biztosítja számára az első helyet. A világ kávétermelése körülbelül évi 100 millió zsák. Ennek legnagyobb része Közép-Amerikából, Brazíliából és Dél-Amerika trópusi övezeteiből származik.

A házi kávépörkölést idővel teljesen kiszorította az ipari késztermék-gyártás. 1901-ben a japán Dr. Sartori Kato bemutatta a nyilvánosságnak az első oldódó kávéport. 1938-ban a Nestlé társaság megteremtette az oldódó kávé (az ún. instant-kávé) kereskedelmi értékesítésének alapjait is.

A kávé felhasználásának alakulásáról érzékletes képet ad a statisztika azzal kapcsolatban, miként fejlődött a nyerskávé fogyasztása a legutóbbi 250 évben:

1750: 600.000 zsák, 1850: 4 millió zsák, 1950: 36 millió zsák, 1995: 94 millió zsák, 2000: 103 millió zsák.

A forró és élénkítő ital iránti kereslet hamarosan az olaj utáni második legfontosabb kereskedelmi termékké tette a kávét. A sikertörténetet persze tarkították túltermelési időszakok – melyek során hatalmas fölös készleteket égettek el – árzuhanások, a világgazdasági válság, fogyasztáscsökkenési periódusok a két világháború idején, és végül nemzetközi kávékereskedelmi megállapodások, amelyek célja a kávé árának stabilizálása volt.