"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. október 31., péntek

Reformáció napja


A reformáció napja több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.


A reformációt eleinte különböző dátumokkal kapcsolatban ünnepelték: Luther születésnapján (november 10.) illetve halála napján (február 18.), az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napján (június 25.).
1667-ben, a 95 tétel kiszögezésének 150. évfordulóján a II. János György szász választófejedelem által vezetett szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék.


Ettől az időtől fogva lassanként más evangélikus egyházakban is szokásba jött ennek a napnak, vagy a rá következő vasárnapnak a megünneplése.

Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.

A történelemi protestáns felekezetek A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott prédikátorokról.
A magyar református egyház legfontosabb épülete a Debreceni Református Nagytemplom. A mögötte lévő téren szép emlékoszlop, a Gályarab Emlékmű örökíti meg a 17. sz. második felében gályarabságra ítélt református prédikátorok, és kiszabadítójuk, egy holland tengernagy  Michiel Adtiaenszoon De Ruyter admirális Hollandia nemzeti hőse, a magyar protestáns  gályarabok szabadítója emlékét.

A debreceni Gályarab Emlékmű - korabeli képeslapon




A Magyar Királyságban a 16. század közepére terjedtek el a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével. Kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A lakosság között hamar ismertté váltak Zwingli és Kálvin nézetei is. Elsősorban a magyar kisnemesség tért át hamar a kálvinista (református) hitre. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei a három részre szakadt ország valamennyi részén két külön egyházzá alakultak, és a 16. század második felére már a magyarság túlnyomó része református (kálvinista) lett. A szászok és a szlovákok megmaradtak az evangélikus vallás mellett. A magyarok közül csak a nyugat-dunántúli magyarok maradtak többségükben lutheránusok.
A Magyar Királyság három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a bigottan katolikus Hasburgok elnyomó politikájával szembeni „nemzeti üggyé” vált. 

A reformáció nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

Néhány evangélikus vallású nevezetes magyar: Thököly Imre, Tessedik Sámuel, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán. Külföldi: J. Bach, Albert Schweitzer.



"A protestáns lelkészek ügye

1674. március 5-én a pozsonyi rendkívüli bíróság mintegy 700 protestáns pap és tanító ellen kezdett pert - felségsértés és egyéb, kisebb jelentőségű vádak alapján. A papok elleni per április 4-én, a tanítók elleni 7-én ért véget.
Összesen 67 embert börtönöztek be. 1675 márciusában a kínzások ellenére is 41-en kitartottak hitük mellett. Őket a halálos ítéletek he­lyett Nápoly­ba és Buccariba hajtották, más forrás szerint gyalogosan Triesztbe, és ott gályarabnak adták el őket. A Magyarországról elindult lelkészek közül csak 30-an érkeztek meg élve Nápolyba. Ügyük hatalmas visszhangot keltett, és kiváltásukra megmozdult az egész protestáns világ.
Michiel de Ruyter 1676 elején indult utolsó tengeri megbízatására, amit már vonakodva fogadott el az akkor csaknem 70 éves admirális. A Földközi-tengeren, Szicília közelében kellett megütköznie a francia flottával. Közben az európai protestáns államok értesültek a magyar evangélikus és református lelkészek gályarabságáról, és a németalföldi államtanács utasította De Ruytert a már egy éve gályarabságban szenvedő magyar prédikátorok kiszabadítására is.
1676. február 11-12-én a holland flotta Ischia szigetére érkezett. De Ruyter több lépcsős diplomáciai egyeztetés után kiszabadította az 1675 márciusában gályarabnak eladott lelkészeket. A 30-ból már csak 25-en voltak életben a gályákon, ketten pedig a theate-i börtönben raboskodtak. A gályarabok közül egy, Tinkovitz János, nem fogadta el a szabadságot, mert a rabságot isteni akaratként fogta fel. Néhány hónap múlva az idős prédikátor elhunyt. Másnap a börtönben lévő két lelkészt is kiszabadították, így február 12-én összesen 26 magyar lelkész került De Ruyter hajójára, az Eendracht-ra („Egység”), ahol több hetet töltöttek. Új ruhákat kaptak és végre rendesen táplálkozhattak. Magyarországra nem térhettek vissza, így később egy angol hajóra szálltak át, ami Velencébe vitte őket.  "

Az Eendracht sorhajó korabeli ábrázolásokon – ez volt De Ruyter admirális utolsó zászlóshajója, amiről irányította a holland flottát a magyar gályarabok kiszabadításakor


Forrás :
Michiel Adtiaenszoon De Ruyter admirális Hollandia nemzeti hőse, a magyar protestáns  gályarabok szabadítója emlékére

2014. október 29., szerda

Virágok - krizantém

Az erényesség és előkelőség jelképe

 A krizantém régi magyar neve kerti margitvirág. Számtalan színben, méretben és alakban pompázó változatait nemesítették ki a kertészek – csak az őszi krizantémoknak több mint 5000 változata ismert. Egyes fajták termesztése több mint 2500 évvel ezelőtt kezdődött, a nagyüzemi termesztés és nemesítés 1930 körül indult be Franciaországban és Hollandiában.

A krizantémok az emberiség legrégebbi dísznövényei közé tartoznak s napjaink egyik legismertebb és legkedveltebb virágai közé sorolhatjuk őket.
 
A krizantém régóta a Japán Császár címervirága.



Őshazája egyébként Kína, ahol ma is az egyik legnagyobb becsben tartott kerti virág, hiszen az örök életen kívül az erényesség és az előkelőség jelképe. Kínában a krizantém virágával teát is ízesítenek, illetve üdítőitalt és illatszert is készítenek belőle. A növénytörténészek szerint az ősidőkben fiatalító hatása miatt ültették, borát a hosszú élet reményében kortyolták. Kínai eredete ellenére a krizantém Japánból került Európába 1700 táján.


Japánban és Kínában is krizantém a részvét virága 

Egy háromezer éves kínai legenda szerint a ma Japánhoz tartozó Szitakötő szigeten egy olyan gyógynövény termett, amely fiatalító hatású volt, ha ifjú lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indultak bár sok kalandot átéltek, a fiatalító gyógynövényt nem lelték meg. Helyette megtalálták a krizantémot, amivel kereskedni kezdtek. Kínában az ősz jelképe, de az idős kor erényét is neki ajánlják. Külön ünnepe van, a kilencedik holdhónap kilencedik napján.

Angliában – egyáltalán nem a halottak napjához kötődik. A vasárnapi ebédhez megterített asztalon éppúgy előfordulhat, mint egy születésnapi virágcsokorban. A hinduk és buddhisták számos szertartáshoz használják ma is, például fehér és sárga virágfejekből készített füzérrel díszítik a templomokat, szobrokat és oltárokat.

Sok nő megsértődik, ha egy őszi randevún „temetővirágot” kap, így hazánkban nem szerencsés krizantémmal szerelmet vallani. Annál is inkább, mivel a régi „virágnyelv szerint is az ajándékba adott krizantém üzenete: „csodálatos barát vagy”. A fehér virágú az igazságot, a sárga a mellőzött szerelmet, a vörös a szeretetet jelképezi. A kertbe kiültetett növény nem csak dekoratív, de sokáig virágzik, hosszan örülhetünk neki.

2014. október 28., kedd

Picinyke, szögre emlékeztető szárított bimbó a világ egyik legrégebbi és legnépszerűbb fűszere.

 


A sóhoz és a fekete borshoz hasonlóan egykor ez a fűszer is értékesebb volt az aranynál, ráadásul sokkal többet tud annál, hogy csak kompótba és mézeskalácsba tegyük. De tényleg olyan, mint egy gyógyszer, vagy ez csak egy népi hiedelem?

A szegfűszeg egy, a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjába tartozó örökzöld fáról származik, ennek is barnásvörös virágbimbóiból készül, amelyeket kézzel szednek le, majd pálmaleveleken szárítanak meg. A 1,5-3 centis fűszer a nevét szöghöz hasonlító alakjáról kapta (és semmi köze a szegfűhöz). Az indonéz Maluku-szigetekről (régebben: Fűszer-szigetek) származik, manapság főleg Indonéziában, Tanzániában, Madagaszkáron, Zanzibárban, Malajziában és Srí Lankán termesztik.

A legtöbb fűszerhez hasonlóan évszázadokkal ezelőtt nem csak ízesítésre használták, hanem a kereskedelemben is fontos szerepe volt, így például az ókori rómaiak (a fekete bors mellett) féltve őrzött kincse volt. A kínaiak is ismerték és használták már Kr. e. 200 körül, állítólag a császár elé járuló alattvalóknak a friss lehelet érdekében szegfűszeget kellett rágcsálniuk, a perzsák és a kínaiak pedig afrodiziákumnak tartották. A világ legöregebb szegfűszegfáját az indonéz Fűszer-szigeteken találták, 350-400 éves lehet, és Afónak nevezték el.

 
Gyógyhatás
A szegfűszeg bizonyítottan gyógyító hatással bír, köszönhető magas illóolaj- (15-20%), valamint eugenoltartalmának, amelynek antibakteriális, tartósító és gombaölő hatása ismert. Leginkább száj- és fogproblémák kezelésekor használják illóolajként, fogfájásra pedig elég elrágcsálni egy darab szegfűszeget, garantáltan enyhíti a fájdalmat. Használ a gyomor-, vesebántalmak, csuklás, hasmenés, hányinger, puffadás ellen is. Olajként, külsőleg használva gombás bőrbetegségek ellen, sebeknél fertőtlenítőként, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása miatt reuma és ízületi gyulladás ellen, a bőrbe dörzsölve alkalmazható. Télen érdemes egy-két szemet egy csésze teába dobni, ugyanis hatásos köhögésre, és enyhíti a fej- és a torokfájást. Nyáron szúrjanak bele pár szemet egy citromba, és tegyék az ablakba: elriasztja a szúnyogokat.

Mihez illik?
Rendkívül erőteljes, kifejezetten csípős ízű fűszer, elég belőle keveset használni, ugyanis nagyobb mennyiségben dominánssá válik, és szappanos-kesernyés ízt ad az ételnek. Az ázsiai konyha előszeretettel használja különböző fűszerkeverékekben (currypaszták, garam masala, kínai ötfűszer), a francia quatre épices (jelentése négy fűszer; szegfűszegből, fekete és fehér borsból, szerecsendióból és gyömbérből álló fűszerkeverék) alapja, az arab baharat és a Worcestershire-szósz egyik alkotóeleme.

Itthon többnyire édességek, kompótok fűszere, de vörös- és vadhúsokhoz, hasonlóan mély, karakteres ízekhez illik igazán. Gyömbérrel, kardamommal, fahéjjal, citrommal, korianderrel, esetleg egy kis csilivel is jól kiegészítik egymást. Leggyakrabban egészben használjuk, a minőségét úgy tudjuk ellenőrizni, hogy egy pohár vízbe dobjuk - ha fejjel lefelé süllyed, jó minőségű. Erőteljes íze miatt igen kellemetlen ráharapni, ezért ha az adott étel engedi, akkor érdemes főzés előtt egy hagymába, almába, zöldségbe szúrni, így könnyebben eltávolítható, nem kell kotorászni, és nem leszünk mindig mi azok a szerencsétlenek, akik ráharapnak.


 A sütemények, édességek, kompótok és gyümölcsös ételek mellett a szegfűszeg nagyon jól illik a szárnyasokhoz. A húsok pácolásához érdemes használni, illetve sütéskor a hasüregben elhelyezett néhány szem szegfűszeg is kellemesen illatossá és ízessé teszi a húst.A húsokon kívül zöldségekhez is adható. A sütőtöknek kifejezetten jól áll a szegfűszeg


Fűszerek

A fűszerek életünk fontos ízei

Amiért oly sok háborút indítottak, és oly sok kalandon keresztül jutott el a világ egyik szögletéből a másikba, azok a fűszerek. Csodálatos világa van a nemes fűszereknek, melyeknek jó része a gyógynövények közé tartozik.






A fűszerek viszonylag kis mennyiségben használt, főként a jellegzetes illatú vagy aromájú anyagok összefoglaló neve, melyek célja az ételek kellemes zamatának, színének és illatának alakítása, kiemelése és összhangba hozatala.

A megfelelő ízek elérésére mindig is különös gondot fordítottunk, a tökéletes ételek elkészítésében pedig nem csak a megfelelő fűszerek kiválasztása, hanem azok mértéke, időtartama is meghatározó szerepet játszott.

A gasztronómia sokszínűsége és a gazdag fűszerkínálat ma már annyira természetes számunkra, hogy az ínycsiklandozó pikáns ízek kapcsán nem is jut feltétlenül eszünkbe, hogy e fűszerek múltja nem csak az ízek, illatok és gasztronómia világában gyökerezik, de a világ- és földrajztörténelem kapuját is feltárja előttünk.

Ma már az élelmiszeripar is bőven ellát bennünket a fűszerek és fűszerkeverékek sokaságával – és sokszor a legkülönlegesebb indiai adalékokért sem kell a sarki fűszeresnél messzebb mennünk -, ám a koncentrátumok és szárított fűszerek ideje többségében leáldozóban van, mert a konyhában serénykedve sokkal szívesebben nyisszantunk le egy-egy levelet a cserépben zöldellő fűszernövények szárából, melyek frissen a legzamatosabbak. Azonban nem volt ez mindig így…

Ma már elképzelni sem könnyű, hogy egykoron az Európában élő nemzetek a ma természetesnek vett borsot, fahéjat, gyömbért, szegfűszeget, szerecsendiót nem is ismerték, mint ahogy az a gondolat is kissé nehézkes lehet számunkra, hogy volt idő, amikor a fűszerek beszerzéséért egyes kalandkeresők hosszú és veszedelmes felfedező utakra vállalkoztak, míg mások súlyos, véres háborúkat vívtak értük.

Az áhított fűszerek megléte pedig nem csak a kereskedők személyes jólétét, de egész országok felvirágzásának lehetőségét is jelentették, minek közvetett velejárója a szellemi élet, a tudomány, az irodalom és a művészetek fejlődése volt. A fűszer birtoklása az ókorban határozottan a gazdagság forrásának számított, és azt sem túlzás állítani, hogy a középkor sötétségéből épp a fűszerek vezettek át bennünket az újkor világosságába.
Akkor pedig már az sem lehet meglepő, hogy nem csupán ételek fűszerezésre, de a lakosság gyógyításra is használták, mágikus jelentőséget tulajdonítva nekik, sőt, azt is állítva, hogy a keleti fűszerek érzékeny teremtmények, melyekkel csak az tud igazán bánni, aki ismeri tüzes, titokzatos lelküket.

Az egyiptomiak már az i.e. 2. évezredben ismerni vélték titokzatos lelküket, mivel gyógynövényeik mellett fűszereket is használtak a különféle betegségek gyógyítására, Hérodotosztól pedig tudjuk, hogy a halottak mumifikálásánál is – a holt testüreg „átfüstölésére” – használtak mirhát, ánizst, majorannát, ceyloni fahéjat és római köményt, az egyéb titkos adalékok mellett.

A rómaiak még boraik készítéséhez is igénybe vették, de használták lámpaolajak, parfümök készítéséhez, füstölők előállítására is. E különleges növények titokzatosságukkal, csábító illatukkal és aromájukkal úgy elbűvölték az embereket, hogy a – gyakran halálbüntetéssel járó – hamisításuknak és lopásuknak sem tudtak ellenállni. (A XV. századi Nünbergben pl. nyilvános megégetés járt a sáfrány hamisításáért, és még háromszáz évvel később is teljes vagyonelkobzással és több évi kényszermunkával sújtották az ilyen bűnösöket.)

A véreskezű Néró pedig épp azzal tudta elnyerni a nép jóindulatát császárrá választásához, hogy – az addig kizárólag csak a nemesek konyháiban megtalálható – sáfránnyal ültette be Róma utcáit. De sáfránnyal színezték például hivatalos okirataikat is, hogy azok szebbek és illatosabbak legyenek.

Hasonlóan nagy becsben tartották az akkoriban ritkaságszámba menő borsot is, és aki akkoriban anyagi javaival akart dicsekedni, nem is volt más teendője, mint vendégeinek néhány szem egész borsot feltálaltatni desszert gyanánt. A borsnak varázserőt is tulajdonítottak, mert elűzte a tehetős polgárok nátháját. (Azért csak az övékét, mert kizárólag ez a réteg férhetett hozzá a kincshez.)

Hasonló módon volt mágikus a fahéj és a gyömbér is, melyek a szerelmi vágyak keltésében fejtették ki jótékony hatásukat, míg a szegfűszeg a hűtlen szeretőt térítette jobb belátásra, s vissza, epekedő kedveséhez. (A szegfűszeg gyógyító hatásának kárát pedig a franciaországi Toulouse városában élő kuruzslók látták 1630-ban, miután néhány lakost azzal a főzettel mentettek meg a hónapok óta dúló pestisjárványtól, melyet az arra járt kereskedőktől lopott szegfűszegekből készítettek. Miután titkukra fény derült, a felháborodott lakosok hála helyett bitófára juttatták őket. )
S bár Európa sem szégyenkezhetett fűszereivel, igazi kincsnek mégis azok a messzi földekről érkezettek számítottak, melyeket keleti, arab kereskedők ismertettek meg Európával az ókor második felében. A leggyakrabban Indiából és Kínából származó fűszereket tevekaravánokkal szállították az ázsiai síkságon keresztül a Perzsa-öbölig, ahol az arab kereskedők továbbadásával juttatták tovább a Földközi-tenger környékén élő görögökhöz és rómaiakhoz.

A nehéz utazási körülmények miatt ezek a szállítmányok gyakran odavesztek, ezért a sikeresen célba ért árucikkhez csak nagyon sok pénzért cserébe lehetett hozzájutni. A költségek emeléséért a kereskedők még borzalmas meséket sem voltak restek kieszelni, olyanokat, mint hogy a hiedelmekkel teli Arábiában termő fűszerek fáit félelmetes démonok és tengeri szörnyek őrzik, így csak a nagyon elszántak és bátrak juthatnak hozzájuk, de ők is csak életük kockáztatásával.
A rémtörténetek ellenére – vagy éppen azok hatására – az elképesztő árak egyáltalán nem csökkentették az érdeklődést, sőt, minél drágábbak voltak ezek a fűszerek, annál inkább sóvárogtak utánuk az emberek.

A borzalmas mesék csak akkor foszlottak széjjel, mikor a kor híres utazója, Marco Polo visszatért nagy ázsiai útjáról. Ő könyvben számolt be utazási élményeiről, mint ahogy arról is, hogy a kelendő fűszerek nem csupán Arábiában, de Indiában is léteznek, sőt, hogy fahéjat, borsot, gyömbért és kámfort még Kínában is látott.
Könyve sokakban ellenérzést váltott ki, s puszta fantáziálgatásnak tartották, amit a kínai nagyvárosokról, embertömegekről, pazar templomokról, aranytetejű palotákról írt, de legkevésbé az olcsó fűszerek híre tűnt valósnak. A tapasztalatok ugyanis éppen azt bizonyították, hogy a bors Dél-Európában olyan drága, hogy fizetőeszközként használják, azt pedig már valóban csak az utazók tudhatták, hogy a gyömbér ára is csak az itáliai kikötőben kerül éppen negyvenszer annyiba, mint a tenger túlpartján, ahonnan érkezett.

Másokban azonban épp az addig szunnyadó kalandvágyat ébresztette fel, kik fűszerekkel és kincsekkel megrakodott hajókról kezdtek álmodozni. Ilyen reményektől csillogó szemű ember volt a genovai Kolumbusz Kristóf is, aki épp Marco Polo hatására vágott neki három kis vitorlás hajóval az óceánnak, hogy aztán gazdag kereskedőként térhessen haza.

Azt ma már jól tudjuk, hogy az akkor kissé talán csalódott Kolumbusz nem fűszerekkel megrakott indiai útjával jegyezte be magát a történelembe, de az őt követő spanyol hódítók, valamint 1498-ban Vasco de Gama már igen, hiszen a portugál utazó csapata már vaníliával, kakaóval, szegfűborssal és más értékes keleti árucikkekkel megrakodva tért haza.

A fűszerek többségének árát ma már nem kell vagyonokban mérni, a legkülönfélébbek is könnyedén konyhapolcainkra kerülhetnek, hogy hosszú és viszontagságos múltjuk árán szinte észrevétlenül csempésszék asztalunkra a világot, valamint az eddigi útjukban rejlő történelmet bizonyosságot szerezve annak, hogy mit sem vesztettek népszerűségükből, s hogy mi még mindig annyira fontosnak tartjuk őket.

Arcunk, arcelemzés

Az arcelemzés egy komplex tudomány. Ahogy a világ, és benne minden változik, úgy a személyiségünk, a minket körülvevő környezet sem állandó.

A kínai filozófia szerint öt, energetikailag is összefüggő elem befolyásolja az életünket és testünk működését születésünktől kezdve egészen a halálunkig: a Fa, a Víz, a Tűz, a Föld és a Fém. Az arcunk is az öt alapelem keveréke és a domináns elem függvénye, hogy valójában milyen karakterek vagyunk.

A Föld arc

Jellemzői: széles állkapocs, széles homlok, kis orr, lapos, hosszú szemöldök, nagy szemek.A Föld arcúak életében elsődleges szempont a biztonság és a stabilitás. Fő jellemvonásaik a megbízhatóság, az empátia, az őszinteség, a figyelmesség és a kedvesség. Az ilyen típusú karakterek általában módszeresek, tudatosak, racionálisak, és két lábbal a földön járnak. Ugyanakkor félénkek is, így eltarthat egy ideig, amíg megnyílnak mások előtt, ám ha ez sikerül, hűségesek és kitartóak. Mélyérzésűek, szeretnek a dolgok mögé látni, ám rendkívül érzékenyek, így ha valaki megbántja őket, nehezen bocsátanak meg. Mivel erősen fejlett az igazságérzetük, nem kedvelik a csalókat, és pontosan meg tudják különböztetni az életben a jó és a rossz dolgokat. A szerelemben hűségesek, odaadóak, és legfőbb törekvésük a boldog családi háttér megteremtése.

A Tűz arc

Jellemzők: telt, kerek arc, ragyogó szemek, széles állkapocs, hegyes áll, széles ajkak,Alapvető érzelmeik közé tartozik a spontaneitás, a kalandvágyás és a szenvedély. Akinek az arcában a tűz elem uralkodik, rendkívül extrovertált személyiség, és szeret a figyelem középpontjában állni. Ezek a típusok gyakran művészi vénával megáldottak, és intenzíven vágynak a szereplésre. Életük nyitott könyv, élvezik az örömteli pillanatokat, ám ha a dolgok unalmassá válnak, azonnal továbbállnak, és új kihívásokat keresnek. A Tűz arcú személyiségek szerelmi életét drámai veszekedések és édes kibékülések jellemzik, szenvedélyes szeretők, akik hajlamosak a túlzott féltékenységre. Vezető típusok, céljaik elérése érdekében mindent megtesznek, és gyakran kockáztatnak, ám sokszor feleslegesen.

A Víz arc

Jellemzői: mélyen ülő, csillogó szemek, hosszú szempillák, magas homlok, vékony, kifejező szemöldök, széles száj, hegyes áll. Rugalmas, alkalmazkodó, jó társaság, aki élvezi a változatosságot, a változást, és rendkívül intuitív, figyelmes személyiség. A Víz arcúakat kreativitás, bölcsesség, határozottság és érzékenység jellemez, fontosak számukra a hagyományos értékek, csakúgy, mint az otthon és a család. Ugyanakkor hajlamosak túlgondolni a dolgokat, életük során sokszor szembesülnek a félelemmel, a bizonytalansággal, és emiatt gyakran megtorpannak. Fontos jellemvonásuk a szabadságvágy, a függetlenség, és bár nyitott, életvidám személyiségnek tűnnek, valójában titokzatosak és kiismerhetetlenek, akik nehezen mutatják ki az érzelmeiket.

A Fa arc

Jellemzői: magas homlok, erős állkapocs, közel fekvő szemek, hosszú, egyenes orr, keskeny száj. Impulzív, ambiciózus, optimista és magabiztos személyiségek. Akiknek az arcában a fa elem dominál, jellemzően törtető személyiségek, és ha akadályoztatva érzik magukat a céljaikban, ingerlékennyé, dühössé, sőt kegyetlenné is válhatnak. Jó döntéshozók, igazi vezető típusok, akik szeretnek parancsolgatni és másokat elnyomni, határozottságuk sokszor makacssággal is párosul. Idealisták, erős kritikai érzékkel rendelkeznek önmagukkal és másokkal szemben, emellett ösztönös és optimista emberek, akik igénylik a függetlenséget.

A Fém arc

Jellemzői: kicsi, mélyen ülő szemek, kiemelkedő felső arccsont, vékony ajkak, éles orrnyereg.Önálló, határozott, kitartó, spontán és erős személyiségek, ám másokkal szemben gyakran zárkózottak, hűvösek és tartózkodóak. A Fém arcú emberek jó üzleti érzékkel rendelkeznek, éles eszűek, döntéseikben józan ítélőképességűek, ám sokszor túl sokáig mérlegelnek. Munkájukat erős önfegyelem, kemény akaraterő és pontosság jellemzi. Érzelmeiket tekintve gyakran bizonytalanok, önértékelési gondokkal küszködnek, és sokszor képtelenek megfelelni az elvárásoknak, hisz a tökéletességre törekszenek. Nehéz közel férkőzni a szívükhöz, ám ha biztonságban érzik magukat, megnyílnak, és mélyebb érzésekről is tanúbizonyságot tesznek.



/forrás origo/

Ahány ember, annyi jellem - szól a mondás.


 Az emberi jellemre vonatkozó első könyv már az ókorban megszületett. Theophrasztosz, Platón és Arisztotelész tanítványa, az athéni Lükeion nagy tekintélyű vezetője volt az, aki "Jellemrajzok" c. könyvecskéjében elsőként tárgyalta a témát.

"A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepő, kiszámíthatatlan, mint a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátságait.

S mert a jellem maga az ember, hasztalan iparkodunk eltitkolni azt: jellemét éppen olyan kevéssé rejtegetheti az ember, mint ahogy testi lényét nem tudja elrejteni semmiféle ködsapka. Ideig-óráig viselhetünk az életben álszakállt és álruhákat, de egy pillanatban lehull rólunk minden jelmez és megmutatkozik a valóság. Egy mozdulat, egy szó, egy cselekedet végül is elárulja igazi jellemünket: az álarcosbál csak alkalmi lehet.  "
/Márai Sándor /


 Minden embernek két énje van, az egyik a valóságos, a másik, amit kifele mutat.  A kettő közötti különbség igazán érdekes, hiszen minél nagyobb a "hézag" a mutatott és a valós jellem között, annál kétesebb értékű az adott egyén jelleme. Van a tudományos, a becsületes, a szorgalmas típus, aki egy általa kitűzött cél érdekének rendeli alá magát, vagy egyszerűen csak végzi a dolgát és nem akar másnak látszani, mint ami.  A másik véglet , akinek tulajdonképpen egy szavát sem lehet elhinni vagy legalábbis fenntartásokkal.  E két különböző és az emberi jellem színes palettájának szélein lévő típus elég ritka, a többség a két határeset között helyezkedik el, a finom átmenetek hálójában. Van olyan ember, aki általában a valós képet mutatja magáról, de egy bizonyos, számára kiemelten fontos területen szeret , szeretne , többnek, jobbnak látszani. Vagy a megrögzött hazudozónak is lehetnek őszinte pillanatai, ha valami rendkívüli esemény miatt leveszi - elveszíti álarcát.

"Úgy tűnik, mintha mi emberek a természettől semmit sem tanultunk volna meg, vagy csak a dolgok egyik felét, a vetélkedést.."

" Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
 A szemünk sír , az ajkunk nevet.
 Azt hisszük másról, hogy boldog talán
 S irigykedünk egy-egy szaván.
 Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
 Gondolatai tiszták s szabadok,
 S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
 Hogy könnyek égnek csillogó szemébe.
 Oly furcsák vagyunk mi emberek,
 A szemünk sír ,az ajkunk nevet.
 Hazugság az egész életünk,
 Mert akkor is sírunk, amikor nevetünk"
(Dante)

Az emberek megítélésében három tulajdonság fontos: tisztesség, intelligencia és energia. Az első nélkül a másik kettő halálos.

Minden jó tulajdonság valami fogyatkozásba fajzik; a takarékos közel van a fösvényhez, a bőkezű a pazarlóval rokon, a derék majdnem párja a hencegőnek; a nagyon jámborban van már egy kis szenteskedés; éppen annyi bűn van az erényben, mint amennyi lyuk Diogenes köpenyén.

Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk, s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól, s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész, s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van.



"

A régi Budapest

1877.október 28.-  Megnyitották a Budapesti Nyugati pályaudvart.

 A Nyugati pályaudvar terveit az osztrák August de Serres és Gustave Eiffel tervezte,  aki  később a róla elnevezett párizsi toronyról várt világhírűvé.

 A mi létesítményünk leginkább vasszerkezetéről volt híres, legalábbis technikai bravúrnak számított abban a korban a megvalósulása

1846-ban erről a helyről indult el Magyarország első vasútvonala, amely Pest és Vác között közlekedett. Akkor még a mai épület közelében álló állomást Pesti indóháznak nevezték. A Nyugati pályaudvar építése szorosan összefüggött a Nagykörút fejlesztésével és végső formájának kialakításával. 

A régi Budapest




2014. október 26., vasárnap

Suba, guba, ködmön

Ruha teszi az embert – ennek a szólásnak az elmúlt századokban nagyon határozott jelentése volt. A népviseletek, kivált a későbbi változatos, színes viseletek tájanként, sőt községenként is különböztek, ruhájáról meg lehetett mondani, ki hová való.

A suba a juh szőrös bőréből készült, ujjatlan, hosszú palást. Készítéséhez a hosszabb, durvább szőrű magyar racka juhok bőrére volt szükség. Szűk subát lehetett készíteni már három és fél juhbőrből is, a bő, ünneplő subákba azonban néha 12-14 bőrt is beledolgoztak.

A suba a szabadban élő, dolgozó parasztemberek, pásztorok, hosszú utakra járó fuvarosok ruhadarabja volt. A szőrével befelé viselték hidegben, szőrével kifordítva eső ellen, mivel a zsíros, természetes gyapjúfürtökről lepergett az eső. Az egész nap a nyájat vigyázó pásztoroknak szinte háza volt a suba: benne vészelték át a vihart, esőt, belé burkolózva aludtak a földön, az összehajtott subára ültek, néha a kiterített suba volt az asztaluk.

A ködmön bőrből készült, viselték férfiak, nők, volt térdig érő változata, de gyakrabban derékig, csípőig ért. Általában szűcsmesterek készítették. A régi történeti feljegyzések nemesi viseletben sohasem említenek ködmönt, az kizárólag parasztemberek, mezővárosi polgárok öltözékéhez tartozott. Készítői is a “magyar szűcsök” voltak, míg a szövettel bevont, úri, polgári prémes ruhákat “német szűcsök” varrták.

A guba első rátekintésre szőrével kifordított subához hasonlít, valójában azonban durva szövésű gyapjúszövetből készült, amelynek szálai közé gyapjúfürtöket szorítottak szövés közben. A gyapjú természetes színében készült fekete, fehér és szürke guba is. Volt hosszú, lábszárközépig érő változata, ilyeneket használtak a szekerező, fuvarozó parasztemberek, pásztorok. A derékig érő rövid gubát fehér színben asszonyok viselték.

A guba olcsóbb volt, mint a suba, szegényebbeknek való. Ezért mondták egykor: “guba gubával – suba subával”, vagyis a szegény keressen szegény élettársat, a gazdag tehetőset.

/Nő-család-otthon/


Október 26 - Dömötör napja

A Demeter, Dömötör egy görög istennévből lett férfi keresztnevünk. Pedig a görög Demeter (pontos görög ejtés szerint: Démétér) női isten volt, ahogy a földet, a termést, a bőséget, az anyaságot kifejező közszavak is nőneműek a görög és a latin nyelvben.
Itt voltaképp az történt, hogy nem az istennő nevét kapta az újszülött, hanem az istennőnek ajánlották őt, s valójában az istennői „keresztanyja” nevét vette föl. Mivel pedig a földeken folyó munka elsősorban a férfiak dolga volt, érthető, ha elsősorban fiúgyermekek kapták ezt a nevet, amely elsősorban azt jelenti: ‘a föld istennőjének ajánlott‘. Találóan írja Ilosvai Selymes Péter a név eredetéről, hogy „az Demeter búzás és magvető.
 Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja. Az Alföldön és az ország észak-keleti részében főként a juhászok körében kedvelt a "dömötörözés", a juhászbál. Dömötör, azaz Szent Demeter napja, október 26-a, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt. Ekkor számoltak el a gazdáknak a rájuk bízott falkával, és ekkor szerződtek a következő évadra. A napot juhászújévként, nevezetes bálját juhászbál, juhásztor, juhbál és Dömötörözés néven emlegették.


Különösen híresek voltak az alföldi Dömötörözők több napon át tartó ünnepségei. Szegeden a tanyai pásztorok zászló alatt vonultak fel a Dömötör-templom búcsújába, ahol a mise utáni bürgepaprikás - lakomán ott voltak a város vezető emberei, és a csábító dudaszóra olykor bizony táncra perdültek még a tisztelendő urak is.
Ha ilyenkor - 26-a táján - a nyájat terelő juhászt a fagyos szelű Dömötör "táncoltatta", abból a tapasztalt pásztorok kemény telet jósoltak. 
A gyimesi legenda szerint Szent Demeter székely ember volt, Gyimes- bükkön született s ott nevelkedett. A havasi pásztorok az ő napján terelik le a nyájat a havasi legelőről a téli szállásra. Erdélyben Szent Demeter elsősorban a keleti, ortodox keresztény közösségek, a juhtartó románság igen kedvelt, népszerű szentje, a pásztorok patrónusa, akik ilyenkor a pappal bárányt szenteltettek    /Calendar/

2014. október 25., szombat

Az őszi Börzsöny


A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében, a Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja.
Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.
A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.


Sajátos mikrovilágot képvisel ebben a vulkáni koszorúban, hiszen kis területe mellett viszonylag magas volta, meredek oldalakkal védett medencéi, vadregényes tája, egy kis gyöngyszem,  melyet még nem fertőzött meg a civilizáció.


Valójában egy 14 millió éve halott, bonyolult fejlődésű ősvulkán, mely heves, robbanásos kitörésekkel, majd lávadóm-felnyomulással, végül újra heves működés során beszakadó kalderával létrejött központi kalderás vulkánrom.

Átlagos magassága 500-800 méter, melyet még magasabbnak érzünk, mivel alacsony környezetéből meredeken emelkedik ki. Fő tömege szinte kizárólag vulkáni kőzetből áll, ezek közül is az andezit, dacit és ezek változatai építik fel. Üledékes kőzetek a hegység aljzatában illetve a hegység peremén és a déli medencékben találhatók. Kristályos kőzeteket csak a mélyfúrásokból ismerünk, váltakozó mélységben 500-1200 méter mélyről kerültek elő.
Sok vita folyt a hegység szerkezetét illetően, de az újabb elméletek szerint mai formái máig megőrizték az ősvulkán valamikori szerkezetét.

Meglepő így említeni, de a Börzsöny „egy szépen korosodó vulkáni hegység, amely még elég jól tartja magát”.

2014. október 24., péntek

Vers - Reményik Sándor: Hegedű sír


Hegedű sír, magányos hegedű

A roppant csillag-kupola alatt.

Oly kristálytiszta üveghangokon

Jajdul a végtelenbe valaki;

Úgy ostromol Istent és éjszakát,

Könyörög, lázad, adja meg magát,

Hogy lehetetlen meg nem hallani.


És mennyi ilyen kristály-hegedű –

És mennyi ilyen harmat-tiszta hang –

És megváltásra méltó mennyi bánat

Az örök csillag-kupola alatt.


Ha ezeket nem hallja senki sem,

Ha ezeket nem bánja senki sem:

Mért hallaná meg az én hangomat?

Kolozsváron született, és 51 éves korában 1941. október 24-én  ugyanitt halt meg. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Temetésekor Bánffy Miklós  mondta a sírnál: „mindenütt ott lesz, és örökké, ahol él, küzd és szenved a magyar.”

2014. október 22., szerda

Erős hidegfront érte el hazánkat, kabát, sapka, sál elő!


A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-














A frontbetöréseket megakadályozni nem tudjuk, ezért nekünk kell hozzájuk alkalmazkodni és védekezni ellenük. Honfoglaló őseink a frontok szempontjából nem egy nyugodt területet választottak, hiszen a Kárpát-medencében évente körülbelül 120 front alakul ki.


Egy légköri front tulajdonképpen akkor alakul ki, amikor is két ellentétes tulajdonságú (hideg és meleg) légtömeg találkozik egymással. A több száz vagy akár ezer kilométerre elterülő frontok aztán ideiglenesen vagy tartósan megváltoztatják az adott térség időjárását. A hőmérséklet változásokon kívül szeleket, csapadékot hozhatnak magukkal, ráadásul a légnyomás komoly csökkenésével járnak együtt, a páratartalom változik, és ezekkel együtt más lesz a levegő ion-tartalma is.

A hidegfront hatásait legfőképpen a front átvonulása után lehet érzékelni.

 

Hidegfront betörésekor, főleg ha az viharos, csökken a levegő hőmérséklete és páratartalma. Viszont növekszik a levegő nyomása (a légnyomás). Fokozódik a paraszimpatikus idegrendszer izgalma, minek következtében csökken a vérnyomás, gyengül a szív működése, a reumatikus fájdalmak erősödnek, az arra hajlamosaknál gyakrabban alakul ki a migrén.
A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-
A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-
A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-

A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-
A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-

2014. október 21., kedd

Megalitikus építészeti formák, menhir, dolmen és a cromlech.

A megalitikus építészetben különböző formákat és típusokat különböztethetünk meg, melyeknek rendeltetési célja is más-más, valódi rendeltetésük azonban nem ismert. Ezek a formák a menhir, dolmen és a cromlech.

A menhirek (jelentése a kelta magányos kő szóból) függőlegesen felállított kövek. Többnyire magányosan állnak, olykor megdöbbentő adatokkal szolgáltatnak: egy Bretagne-ban álló menhir 22 méteres magasságú, becsült súlya 320 tonna. Rejtély, hogyan tudták felállítani. Ez a menhir mára sajnos romokban hever. Szintén Bretagne-ban, Carnac közelében több száz menhirt állítottak egyenes, egymással párhuzamos sorokba. Egyesek szerint fallikus szimbólumok, lehetnek azonban határjelző kövek, ősök lelkének szimbólumai, mások szerint annak kifejezései, hogy az ember függőleges testtartásával kiemelkedik az állatvilágból. Egy másik álláspont szerint csillagászati megfigyeléseket szolgáltak.

A dolmenek (szintén kelta szóból) leginkább asztalokhoz hasonlító építmények, három, négy vagy több lábra helyezett széles kőlapból épülnek fel. Valószínűleg temetkezési helyek voltak, amit az mutat, hogy néha a mind a négy oldalán kőlapok zárják le. A dolmen belső tere volt az ős lelkének titokzatos tartózkodási helye, s gyakran a falakba vágott kis kerek nyílásokkal összeköttetést teremtettek a belső tér és a külvilág között. Mesterséges barlangokként az ember legősibb lakóhelyét, a barlangot szimbolizálták.






A szakirodalom a sok kőtömbből kialakított, jellemzően kör alakú megalit építményeket cromlech szóval jelöli. Ilyen kőköröket találtak Angliában és Franciaországban. A leghíresebb ilyen építmény az angliai Salisbury síkságon elterülő Stonehenge.




"Kolumbia legszebb hegyvidékének egyik völgyében misztikus figurális szobrok százait tárták fel a régészek. A Szobrok Völgyében található sírszobrok egy letűnt civilizáció beszédes tanúi.

A Szobrok Völgyében 1800 méter magasságban 500 hatalmas embert és állatot mintázó szoborra bukkantak, de az őserdő valószínűleg még lelőhelyek egész sorát rejti magában. A szobrok eredete a Kr. e. VI. századig követhetők vissza, a tárgyak különböző korú és különböző szintű kultúrák beszédes tanúi.



Egy spanyol szerzetes, Fray Juan de Santa Gertrudis adott először hírt 1794-ben a szobrok létezéséről. A Szobrok Völgye San Augustín közelében található. Találgatások és megalapozottabb vélemények láttak napvilágot e civilizációval kapcsolatban, amelyet közvetlenül a spanyol hódítások előtt az inkák támadása rombolt szét. Egyetértés csupán annyiban van, hogy Kolumbusz előtt andokbeli kultúra maradványai és szobrai hasonlóságot mutatnak a húsvét szigetekiekkel."
/forrás: A világ csodái, Női portál/

„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek.

Népi megfigyelések:

- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

"Október, a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget.
Ecsetjét arany-tengerekbe mártva
Húzza hervadó világok felett. "
 /Reményik S. A nagy piktor/

október 21. - Orsolya napja:
  Névnapjuk időjárása a várható tél megmutatója, míg egy másik régi babonás hiedelem úgy vélte, hogy az Orsolya-napi szép idő Karácsonyig is eltarthat. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte

2014. október 19., vasárnap

Az emberi agy

A világon a legcsodálatraméltóbb szerkezet az emberi agy.  Görögül: encephalon, latinul: cerebrum.

Ebben a tekervényes felszínű masszában másodpercenként bonyolult elektrokémiai folyamtok játszódnak le. Agyunk gondoskodik arról, hogy belélegzéskor tüdőnk magába fogadja a beszívott levegőt, szívünk folyamatosan pumpálja a vért. Agyunk tárolja emlékeinket, elemzi az észlelt információkat, alakítja érzelmeink széles skáláját.

Az átlagosan 1330 grammnyi emberi agyban kvantitatív morfológiai vizsgálatok szerint legalább 200 milliárd nyúlványos idegsejt van, amelyek kisebb-nagyobb neuronhálózatokba rendeződve működnek. A hálózatokban lehet néhány tíz, de sokszor több tízezer idegsejt is, melyeket egymással jellegzetes ingerületátadó szerkezetek, az ún. szinapszisok kötnek össze, s teszik lehetővé a hálózatok változatos működését. A 200 milliárd idegsejtet legalább tízezerszer több (gátló vagy serkentő) szinapszis kapcsolja hálózatokká.

Lényegében ez a hihetetlenül nagyszámú idegsejt, s az ennél is nagyságrendekkel több információ-átadó szinapszis teszi lehetővé az olyan emberi tulajdonságok kialakulását és működését, mint az (emberi) beszéd, a szimbolikus, elvont gondolkodás, a múltba  látás képessége, vagy éppen a kételkedés, a kritikus gondolkodás,   vagy az ugyancsak egyedülálló emberi tulajdonság, a kreativitás, vagyis az alkotóképesség megjelenése, művészi alkotások létrehozása (és élvezete), hogy csak néhányat említsünk az emberi agy tulajdonságaiból.

Miként tárol az agy memórianyomokat, miként zajlik a tudatos érzékelés megannyi érzékszervünkön keresztül, miként keletkeznek eredeti, új gondolataink, érzelmeink, motviációink, mitől függ a kreativitásunk,
mi módon irányítja vegetatív idegrendszerünk különféle szerveink mükődését, az immunrendszert és a hornonháztartást is ideértve? Hogyan képes ez a közel 100 milliárd idegsejtből álló, rendkívül összetett
hálózat önnön létezésének tudatában lenni, és az élet értelmét keresni? Csupa lenyűgöző, a laikus számára is hallatlanul izgalmas kérdés. 

Vérünk nem kevesebb mint egyötöde agyunkat táplálja, frissiti.

Az agy pillanatról pillanatra újrahuzalozza magát -fizikai értelemben is folyamatosan változik. Sohasem pihen, naprólnapra átrostálja az új élményeket, tapasztalatokat, egyes információkat beépít a raktározott információk rendszerébe, másokat kiselejtez. Ha agyunkban valamilyen betegség folytán megszűnik az emlékezés, netán a beszéd képessége, azt veszítjük el, ami minden mástól megkülönböztet bennünket. 
 
Az idegsejtek jelei óránként legalább 10, de olykor 400 km-es sebességgel terjednek. 

Memória rövid és hosszú távra
Némelyik benyomás nagyon gyorsan elillan, más emlékek egész életünkön megmaradnak bennünk. A rövid
távú memória egyik típusa, az úgynevezett munkamemória csupán néhány másodpercig tárolja az emléknyomokat. Az utoljára kimondott néhány szóra, a főzés közben használt hozzávalókra vissza tudunk emlékezni, különben soha nem tudnánk befejezni, amibe belekezdünk. Munkamemóriánk azonban hamar törlődik, hisz mindig új feladatba kezdünk. 
Hosszú távú memóriánk inkább iratszekrényhez hasonlít. Ha fontosnak tartjuk, ha nagyon igyekszünk megjegyezni, ha erős érzelmekkel társítjuk, az információ nagy eséllyel átkerül a munkamemóriánkból a hosszú távú memóriába. 

Ahhoz, hogy idegsejtjeink jól teljesítsenek, agyunkat és testünket is rendszeresen karban kell tartanunk. Az agynak is szüksége van edzésre, mert az idegrendszerre is érvényes, amit nem használunk, az óhatatlanul elsorvad. 

Miként ösztökélhetjük agyunkat a már létrejött idegi kapcsolathálózatok megerősítésére, illetve újak létrehozására:

nyelvtanulás
zenehallgatás
rejtvényfejtés, agytornáztató szellemi játékok
egészséges étrend
kocogás,biciklizés, más sportok -keringési rendszerünk karbantartása

A zen meserei meditáció közben hatni tudnak agyhullámaikra.
Mozart kétszer meghallgatott, majd emlékezetből tökéletesen lejátszott egy 12 perces kórusművet.

A tajcsi rendszeres gyakorlásával  enyhíthető a depresszió.

Forrás: National Geographic
agyunk 100 titka,trükkje,talánya

Október 18 - Szent Lukács napja.

  Bár nem a 12 apostol egyike, de nagy idők nagy krónikása.
Ő a szerzője nemcsak a leghosszabb evangéliumnak, hanem az Apostolok Cselekedeteinek is.
 
A hagyomány szerint Lukács festő is volt. Egyesek neki tulajdonítják a római Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-ikont és a lateráni bazilika melletti Szent Lépcső-kápolnában őrzött, Jézus arcát ábrázoló festményt, valamint a czestochowai Fekete Madonna-ikont is. Mindennek csak annyi az alapja, hogy a Szűzanyáról a legtöbbet és a legszebben Lukács beszél, így, ha nem is ecsettel, de képet rajzolt róla.

Viszonylag kevés magyar templom védőszentje, de nevét őrzi a híres budai Szent Lukács fürdő, és a magyar katolikus orvosok egyesülete is az ő nevét viseli. A Madonnát festő Szent Lukács a reneszánsz mesterek kedvelt témája volt. Templomi szószékeken gyakran ábrázolják a négy evangélistát, akik saját attribútumukról ismerhetők fel. Lukács mellett mindig egy ökörfejet láthatunk. Ő az orvosok, a festők, a nótáriusok, vagyis a jegyzők, de még a mészárosok védőszentje is.


 A częstochowai Fekete Madonna

fekete-madonna-1-.jpg 

"A hagyomány szerint a kegyképet még Szent Lukács evangélista festette annak az asztalnak a lapjára, amelynél a Szent Család imádkozott, és étkezett. A Szent Lukács által festett két kép közül a Fekete Madonna az egyik.
Nagy Kázmér lengyel király, és Nagy Lajos magyar-lengyel király (valamint egyik fő embere, Opolei Ulászló lengyel herceg) nevéhez fűződik a Kegykép Lengyelországba kikerülése. Pálos szerzetesek vitték 1384-ben Jasna Góra (= Fényes Hegy) kiemelkedő helyére, és őrizték az akkor már híres, felbecsülhetetlen értékű kegyképet.
Más történeti források Szent Hedvignek is nagy szerepet tulajdonítanak a Fekete Madonna kegyképének kikerülésével kapcsolatban. - Hedvig, Nagy Lajos király lánya, (sz.: 1373-ban) az Árpád-házi vérvonalat magában hordozó királylány az akkori szokások szerint már fiatalon (4-5 évesen) elkerült otthonról, és kijelölt vőlegénye, Ulászló, Litván fejedelemmel együtt nevelkedett a lengyel királyi udvarban. A magyar királylány nagyon szerette az Úr Jézust, és a Szűzanyát, hozományához tartozott a híres Fekete Kereszt, ami mai napig is a Krakkói Bazilika egyik megbecsült értéke, és dísze is egyben.
Hedvig királylány gyakran látogatott haza, és meglehet, hogy az ő kérésére került ki a kegykép. Ezek a történeti források azt állítják, hogy nem egyenesen Ruténföldről, hanem Magyarországon áthaladva került ki a kép Czestochowába. Egyesek a Márianosztrán lévő, megint mások a Máriapócsi Segítő Szűz testvérképének tekintik a Fekete Madonnát.
Szent Hedvig rövid élete alatt hihetetlen sokat tett Lengyelországért. Nem csak „királynéként”, hanem „királynőként” is uralkodott, és ebben a minőségében minden (nem csekély) hozományát felhasználva a lengyel nép felvirágoztatására fordította. A Fekete Kereszten kívül semmit meg nem tartott magának, még királynői jogara is fából készült. (A Fekete Kereszt azért fekete, mert ébenfából készült, és így a szú nem támadja meg.)
Szent Hedvig életéből feljegyezték, hogy nagyon sokat imádkozott a Fekete Kereszt előtt, s volt, hogy erre csak éjszaka adódott alkalma. Egy ilyen elmélyült ima alatt egyszer csak lehajolt az Úr Jézus a Keresztről hozzá, és azt mondta: „Tégy, amit látsz!” – És Hedvig megértette az Úr kívánságát, megfogadta ezt az intelmet: tette, amit szívében dolgának érzett!
Monogramként két, szépen összefonódott „M” betűt használt, mert jelmondata volt: „Mária és Márta együtt”. És a Bibliai Lázár- testvérek mindkét típusát megtestesítette életében.
Korunk nagy, példamutató szentje ő ma is.
A lengyel nép nem felejtette el, hogy kedvenc királynőjük magyar honból származott."

Forrás:MARIANUS

2014. október 17., péntek

Rendkivűli csillagászati esemény lesz október 19.én

Vasárnap, október 19-én mindössze 139 500 kilométerre repül el a Mars mellett a Siding Spring (C/2013 A1) nevű üstökös.

 A Siding Spring a Naprendszer külső tartományából, az 50-100000 csillagászati egységnyire lévő, úgynevezett Oort-felhőből érkezik, ahol milliárdnyi üstökösmag kering. Ezek a jeges objektumok a 4,6 milliárd éve született Naprendszer “törmelékanyaga” – olvasható a NASA honlapján. Az üstökös október 19-én közép-európai idő szerint 20 óra 27 perckor közelíti meg a legkisebb távolságra a Marsot, amikor a vörös bolygól 139 500 kilométer választja el. Ez a Föld-Hold távolság fele, és alig egytizede annak a távolságnak, amelyre bolygónkat eddig az üstökösök megközelítették. Az égitest sebessége 56 kilométer másodpercenként. A NASA felkészült az egymillió évenként bekövetkező eseményre.
/Érdekes Világ/






Valószínűleg feltűnő vörös színe ihlette az ókor emberét, hogy a római hadistenről nevezze el. Noha csak feleakkora, mint a Föld, az összes égitest közül mégis ez hasonlít legjobban lakóhelyünkhöz. A Marson egy nap alig tart tovább, mint a mi bolygónkon, és hasonló tengelyferdeségének köszönhetően még évszakok is megfigyelhetők rajta. A felszíne is csaknem ugyanolyan változatos.

A sarkokat fehér, víz és szén-dioxid alkotta jeges pólussapkák fedik. Hegyeket, sőt óriási, régen kialudt tűzhányókat mászhatnánk meg a bolygón. A Marson található a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons, amely közel huszonhat kilométer magas (háromszor magasabb, mint a Föld legnagyobb hegyei) és a lába a Kárpát-medence egészét(!) betakarná. A Földön a hasonlóan nagy vulkánok a súlyuk miatt belesüllyednének a kéregbe, itt viszont a Mars gyenge gravitációja miatt a vulkáni hegyek kisebb súlyúak.
A viszonylag kis gravitáció egy nagyon ritka szén-dioxid légkört tart a bolygó körül, felszínén százszor kisebb a légnyomás, mint a Földön. Mégis, a Marsot övező gázréteg elegendő ahhoz, hogy időnként akár a fél bolygót is betakaró homokviharok söpörjenek végig a felszínen. Éghajlata kismértékben eltér a Földétől, a hőmérséklet a legtöbb helyen a fagyos -120 és a langyos +20 Celsius fok között változik.
Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars éghajlata sokkal melegebb volt, és a felszínén vízfolyások hömpölyögtek. Erre a kiszáradt folyómedrek utalnak. A víz kölcsönhatásba lépett a felszínt alkotó vassal, ami ennek következtében "elrozsdásodott". A rozsda jellegzetes vöröses színt ad a felszínnek.
Felülete ma száraz. Sok helyütt kövekkel borított száraz sivatagokat találunk. Két Viking-űrszonda is ilyen vidékre ereszkedett le. 1976-ban a Viking űrszondák életet is kerestek a Mars felszínén. Számos kísérletet végeztek az élet kimutatására, de nem jártak sikerrel. Találtak ugyan érdekes és gyanús gázcserére emlékeztető kémiai folyamatokat, de nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy azok élő vagy élettelen anyagtól származnak-e. (Azonban az Antarktisz jegében több, a Marsról származó kőzetre bukkantak, amelyekben - úgy tűnik - életnyomok is fellelhetőek.)


2014. október 15., szerda

A Hold

Az ember már ősidők óta próbálja megérteni a világegyetem összefüggéseit, különösen az élőlények és az égitestek kapcsolatát. A Napot és a Holdat mindig is kimagasló figyelem övezte, hiszen a két égitest minden ember életére hatást gyakorol. A Nap nélkül nem létezhetne élet a Földön, a Hold nélkül sötétek lennének az éjszakák. De a Hold a fény tükrözésén túl még számos feladatot is ellát, útmutatása, hatása nélkül nehezen élhetnénk a világban.
 
A Hold 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszerrel egy időben született, a Földnek egy hozzá hasonló méretű (kb. félakkora átmérőjű) égitesttel való ütközésekor. 


Égi kísérőnket vélték őseink égisten bal szemének, égi lámpásnak, istenek labdájának, hitték a Nap nővérének, feleségének, ellenségének, az éjszakai égboltot bejáró holdistennek.  

Az egyiptomi mitológiában a kampós  csőrű íbisz jelképezte a Holdat, és Thot, az írástudók, művészek, varázslók pártfogója volt a holdisten, de holdistennőként tisztelték Hathort is, a holdsarlóra emlékeztető szarvakkal ábrázolt szerelemistennőt. 

A görögök Szelénét, Héliosz napisten nővérét, a rómaiak Lunát tisztelték holdistennőként, de megszemélyesítette a Holdat Apollón húga, Artemisz (Diana), és az éjszaka háromtestű istennője, Hekaté is. 

Régen az egyszerű embereket a hold fogyatkozása, növekedése izgatta a legjobban, ennek megfelelően rengeteg népi magyarázat született a jelenségre. Egyes helyeken úgy vélték, néphitünk szerint a halott táltosnak a szájába kell tenni valamit, nehogy lerágja az égről a holdat, máshol úgy tartották, hogy farkasok laknak benne, akik addig eszik, amíg csak egy darabka marad belőle. Ezután megpihennek, majd az ismét kövér holdból falatozni kezdenek..
A természet ritmusa szerint élő emberek szellemiségét, fantáziáját tehát alaposan megmozgatta a ciklikusan fogyatkozó, majd növekvő hold. Az égitest kulturális, mitológiai vonatkozásai a világ összes népénél fellelhetők.




Hogy került a félhold a török zászlóra? 

A török zászlóra, a legenda szerint, azért került a félhold, mert I. Oszmán szultán, a török birodalom alapítója, egy éjszaka óriási félholdat látott álmában. Allah ezzel jelezte, hogy meg kell hódítania a hitetlenek világát, és félte is Európa évszázadokon át a török hódítókat jelképező félholdat. 

 


 
  

2014. október 14., kedd

Gondolkodjunk pozitívan!

 


Zúdul ránk a jó tanácsok tömkelege, de az élet kis csodáit nem is olyan könnyű észrevenni, hiába szövik át a mindennapjainkat.

/Azért nem lehetetlen vállalkozás.../

A gondolat nem más mint energia, amelynek hullámai hatnak ránk és  környezetünkre. A koncentrált gondolati energia úgy hat testünkre és lelkünkre, mint a nagyítóval összefogott fénysugár. Agyunk nem válogat a készen kapott jó és rossz gondolat között, az elképzelt és a tényleges valóság között.Ha például gondolatban beleharapunk egy citromba, elindul a nyálelválasztásunk, Minél érzékletesebben képzeljük el  az ízt, a testünk egyre inkább úgy reagál, mintha tényleg beleharapnánk a gyümölcsbe.

Ha jó érzésekkel és pozitív lelkülettel indulunk neki a napnak, kevesebb esélyünk lesz rosszul érezni magunkat.


Szánjunk időt a lelki és szellemi pihenésre, testünk karbantartására.

A meditáció során befelé, önmagunkra irányul a figyelmünk.

Relaxáció:
ez az egyik leghatékonyabb önsegítő tevékenység a testi és lelki egészség megőrzéséhez./ Relaxálhatunk  zene hallgatásával, vagy egy madárcsicsergéstől hangos erdőben sétálva./
A relaxáció rendszeres alkalmazásával erösődik immunrendszerünk, képesek lehetünk a a konfliktushelyzeteket nagyobb nyugalommal kezelni.


Sport:
A kitartóan végzett sport szerotonin, dopamin és endorfin hírvivő anyagokat szabadít fel, melyek hangulatunkat is jelentősen  javítják. Az edzés serkenti az agy emlékezetért felelős részét, és elősegíti új idegsejtek születését. Ezen túlmenően a mozgás hozzájárul a  kortizol és az adrenalin lebontásához, vagyis stresszoldó  hatású.





Kifejezetten jót tesz ha lelkünket zenével, költészettel kényeztetjük. A napfény is növeli jó közérzetünket.  ..

/Ha  azt gondolod rossz napod van, akkor  gondolj csak arra, hogy rosszabb is lehetne/