"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. február 29., szerda

Szimbólumok

A szimbólumok mindig valami rejtett, megfejthetetlennek tűnő misztikus többletjelentéssel bírnak, amelyek a legtöbb ember számára vagy jelentéktelenek, vagy észrevétlenek, de leginkább megismerhetetlenek.

Különös képi nyelv a szimbólumok világa, ahol nem az érzékszervek, hanem a tudatos, elemző, bölcs emberi tudat a címzett.








A kör, (vagy nulla) jelenti a világmindenséget, a határtalan teret, a korlátlan időt a végtelenben.
A geometria legtisztább formáját, és a kiteljesedett tudatot szimbolizálja.

A háromszög az ember három fő összetevőjét szimbolizálja:
a testet, szellemet és a lelket.

A Négyzet kiemelt jelentőséggel bíró szimbólum.
Jelentése: A Föld.
A teremtett, érzékelhető világ teljessége, tökéletessége és harmóniája, a szilárdság.
A négyzet jelöli az összes teremtmény eredeti állapotát, állapota a tudatlanságnak, jelenti az elementáris Világot, - a kabbalisztikus Édent.
Jelenti a négy égtájat: Észak, Kelet, Dél, Nyugat.

Szfinx
Egyiptom földjét jelképezi, és mind azt a hatalmas titokzatosságot, ami ehhez kapcsolódik.
A szfinx isteni eredetű lény.
Időtlen idők óta figyeli és szemléli a nemzedékek vándorlását.

Hórusz szeme:
Más néven, Udzsat-szem mivel Hórusz Sólyomistennek, az Égi törvény, a Fény és a Szellemi hatalom Istenének, a fáraók példaképének szemét ábrázolja.
A mítosz szerint Hórusz a káosz Istenével, Széthtel vívott harcban vesztette el az egyik szemét, az Istenek azonban egy újat készíttettek neki.
Az udzsat-szemnek több jelentése is van, így aszerint, hogy jobbra vagy balra áll, a Napot vagy a Holdat jelképezheti.

Spirál, az emberi fejlődés és az örvénylés jele.
Ha jobbra irányul, akkor a teremtő, ha balra, akkor a romboló erőket szimbolizálja. A lélek evolúciója is ilyen spirális vonalban halad: körben mozog, ugyanakkor ciklusonként mindig egy szinttel feljebb lép. Fejlődésünk során ezért könnyű a visszaesés, vagy csúszás.

Főnix
Mitológiai madár, amely hamvaiból újraszületik.
A főnix a tűz jelképe,
Az égi kegyelem látható jele.
A mítosz szerint a Napban élt.
A madarat ezért a Nap egyik földi hasonmásaként tisztelték.
Ahányszor a főnixmadár uralma a világ felett végéhez ér, mindannyiszor meg is újul, fénylő ragyogásban.
Madárnak tartották az európaiak is, azzal a csodálatos tulajdonsággal, hogy ötszáz évenként fészkében elégeti magát, de hamvából megifjodva lép elő, hogy új életet kezdjen.

Lótuszvirág:
Az ezerszirmú lótuszvirág, Egyiptom szent virága, az ébredő ember szellemét szimbolizálja.
A lótusz a legrégebben ismert jelképe a kétnemű természet összhangba hozatalának, mivel magában hordja a két őselemet.
A Tűz a szellem, a pozitív teremtő elv, a Víz az anyag, negatív befogadó elv.
A teljes szépségében kinyílt virág a személytelen, szellemi, mindenki számára nyitott szeretettel tanító ember szimbóluma.

forrás: ősi szimbólumok

Időjárási frontok

Tegnap hóesés volt, ma napsütés..

A frontoknak az emberek egy része nem tulajdonít különösebb jelentőséget, mert jól elviselik, mások viszont nehezebben tűrik a változásokat.

Már Hippokratész (i.e. 460 - i.e. 375), az ókor híres görög orvosa, is megfigyelte, hogy a légköri viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre: "Aki orvoslással akar foglalkozni, tudnia kell, hogy az évszakok befolyásolják az ember egészségi állapotát. Az egyes emberek szervezete különbözőképpen viselkedik az évszakokkal szemben, némelyek számára a nyár, másoknál a tél a kedvező vagy hátrányos (…) Maguk a betegségek is eltérő módon viselkednek, jól vagy rosszul, az egyes évszakokban, de a kor, vidékek és életmód szerint is."

A 18. század vége felé - Volta és Galvani munkásságának köszönhetően - pedig az is bizonyítást nyert, hogy a levegő elektromos kisülései hatással vannak az idegrendszerre és az izomzatra.

Vannak, akik a langymeleg napsütést, a csodás tavaszt kedvelik a legjobban, amelytől jobb lesz közérzetünk. Egy közvélemény-kutatás alapján az emberek többsége tavasszal - amikor süt a nap, a hőmérséklet 20 C°, a páratartalom pedig 80% - érzi magát a legkellemesebben. Egy angol felmérés szerint a hormonháztartásra és a fogamzóképességre nem is a simogató langymeleg van hatással, sokkal inkább a hosszú, derült napok, a napsütéses órák hatnak serkentőleg. Állítólag a tavasszal fogant gyermekek életrevalóbbak, életigenlőbbek, egészségesebbek, mint a más időszakban születettek; felnőve az életben sokkal többre viszik, mert többre képesek. Sok híres ember fogant áprilisban, májusban, júniusban, és sokan ekkor jutottak el tevékenységük csúcsára. Például Torricelli májusban kezdett el foglalkozni a légnyomásmérővel, Victor Hugo és Byron legnagyobb írásai tavasszal születtek.

Sokan a tiszta levegőjű, csípős hidegben érzik jól magukat, ugyanakkor szenvednek a nyirkos hidegtől, némelyek pedig az esőt megelőző borongós időt viselik nehezen. Byron például nagyon utálta, ha hidegre fordult az idő, Napóleon ugyancsak ki nem állhatta a hideget, a meleget részesítette előnyben, még nyáron is befűttetett a lakásában.

Nem kevesen vannak, persze akik a napbarnító forróságot élvezik, de kimutatták, hogy a túlságosan nagy melegben romlik az emberek közérzete, hajlamosak eltompulni, szívesebben lustálkodnak.

Sok embert megvisel a szél, némelyeket a viharos erejű szél jötte teljesen kikészít, egyesek lehangoltakká válnak, mások a viharos időjárástól agresszívek lesznek. Diderotról feljegyezték, hogy a heves szélviharok idején úgy érezte, szétpattan a feje és elborul az elméje. Az angolok a nyugati szelektől irtóznak, rosszkedvűek lesznek tőle, az olaszok a déli szelet, a meleg, páratelt sirokkót utálják.

Eső közeledtével sok ember prüszköl, ásítozik vagy bágyadt, reggel fáradtan ébred, sokaknak fáj a feje, esetleg viszket a meggyógyult sebük vagy tyúkszemük, de nyilallhatnak a reumás ízületek, szárazzá válhatnak a tenyerek, számos ember szórakozottá válik, a zsörtölődős asszonyok pedig igen ingerültek lesznek. A csendes eső sok embert tesz búskomorrá, mint ahogy Heinét, Schillert és Miltont is annyira megviselte a szitáló, csepergő eső monotóniája, hogy ilyenkor képtelenek voltak alkotni.

Február 29.

Február 29-e csak szökőévekben fordul elő. A Gergely-naptár szerint az év 60. napja. Az évből 306 nap van még hátra.

Bár a közhiedelem úgy tartja négyévente február utolsó napja, vagyis 29-e a szökőnap, ez bizony nem így van.

Az évek és napok számítására használt kalendárium azonban bármilyen hasznos, némiképp eltér a csillagászati naptártól: a csillagászati események ugyanis nem 24 órás napokra lebontható ciklusonként ismétlődnek, így aztán a naptár, amiben minden évben pontosan ugyanannyi nap van, elcsúszik a csillagászati eseményekhez képest, szökőnapra pedig azért van szükség, hogy ezt a különbséget korrigáljuk.

Miért éppen február 24-e és nem 29?

Nos ennek magyarázata is egyszerű, a római naptárban keresendő. Julius Caesar ebben hirdette ki azt, hogy az elcsúszás korrigálása érdekében „a március kalandasa előtti hatodik nap kettőztessék meg”. Ez pedig a mai naptárunk szerint február 23-ának felel meg, amelyet az a bizonyos szökőnap követ.

Febuár 24-e négyévente úgy viselkedik, mintha nem is létezne: például Mátyás-napot, ami nem szökőévben rendszerint február 24-ére esik, ilyenkor február 25-én tartják és ennek megfelelően minden más is egy napot tolódik a hónap hátralevő részében.
Szökőnap Magyarországon:
Magyarországon 1587-ben vezették be a Gergely-naptárat, és ebben az évben október 21-e után, november 1-je következett, hogy szinkronba kerüljünk a legtöbb európai országgal.


2012. február 28., kedd

Miről mesélnek a csomók

Az inkák nem tudtak a mai hagyományos módon vett írástechnikákat alkalmazni, helyette zsinóron rögzítették azt, amit meg akartak örökíteni az utókor számára.

A kipu, vagy más néven zsinórírás egy különleges tízes számrendszerbeli információtárolási rendszer, egyszerre használták az Inka Birodalomban számolásra és szöveges információk tárolására.

A csomóírás lehetővé tette az aratási bevételek, kamatfizetések pontos regisztrálását, azaz az adminisztrációt. A tízes számrendszer alapján követték egymást a csomók, egy kihagyott csomó jelentette a nullát. A zsinórokat végül egy "összegzsinórral" kötözték össze, amely megmutatta az összefogott zsinórokon számolt összes mennyiséget.



1923-ban vetette föl Leland L. Locke tudománytörténész, hogy a kipuk - kecsuák nyelvén a csomók - valójában jelentést hordoznak.

A spanyol hódítók irataiból ismert, hogy az inkák a kiput fonálról-fonálra olvasták, de a kódot ők sem tudták megfejteni. A spanyol kolóniák szó szerint megsemmisítették a kipu írásokat, és elfeledtették a technikát is, mivel az ördög művének tartották.

1981-ig a tudomány emlékeztető csomóknak tartotta a kiput. Majd egy régész és matematikus házaspár, Robert és Marcia Aschper 200 kipu csomóinak helyzet, méret és szín szerinti elemzésével bebizonyította, hogy a csomók húsz százalékának nem aritmetikus sajátosságai vannak.

A kipuk megfejtése az egyiptomi hieroglifák értelmezésével egyenértékű tudománytörténeti lépés lenne, hiszen olyan információkat őriznek, melyeket nem ismerhetünk meg régészeti leletekből, vagy a spanyol hódítók leírásaiból.

Mindez idáig nem találtak használható kódrendszert teljes visszafejtésükhöz. Sabina Hyland antropológus, a Szent Norbert Főiskola kutatója olyan táblára bukkant egy apró faluban, mely a kipu-írás Rosetti-kövének feleltethető meg. /A Rosetti-kő volt az a tábla, mely alapján végül le tudták fordítani az egyiptomi hieroglifákat./

Az inka tábla 282 nevet tartalmaz, közülük 177 mellett megtalálható az adott névnek megfelelő kipu. A kutatónő közben még egy hasonló táblára bukkant. Hyland felfedezései fellendíthetik a csomóírás kutatást. Az inka történelem olyan epizódjai tárulhatnak fel a jövőben, amelyről a táblák ismerete nélkül lehet, hogy sohase tudnánk.

Forrás: Múlt-kor

Ezen a napon, 946 éve nyitották meg a Westminster Apátságot

946 éve nyitották meg a Westminster Apátságot, a Westminster Abbey, hivatalos nevén westminsteri Szent Péter társaskáptalani templomot. London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve. A székesegyház hagyományosan az angol királyok koronázási és temetkezési helye, funkciója alapján egy gyülekezet nélküli templom.
Helyén eredetileg egy 750 körül alapított bencés apátság preromán stílusú kolostortemploma állt. A templomot már akkor West Minsternek nevezték arról a városrészről, ahol áll. A westminsteri apátságot Hitvalló Eduárd, az egyik utolsó angolszász király építtette 1045 és 1065 között.



A Westminster-apátság rejtélyes emléke, a Cosmati-mozaik mintázata különlegesen bonyolult kirakós játék. A világ végére vonatkozó titokzatos jóslat szerepel benne: a világ 19 683 évig áll fent.



Az 1268-ban készült, ragyogó színekben pompázó padlózatot méltán tekintik az Alpoktól északra fekvő területeken valaha rakott legszebb mozaiknak.

A különleges márványból, színes üvegből, évezredes műemlékek újrahasznosított maradványaiból és ritka drágakövekből készült Cosmati-mozaik mintázata különlegesen bonyolult kirakós játék. A római márványműves Cosmati család négy generációja kísérletezte ki azt a technikát, amit a Westminster-székesegyház padlózatánál, a világon ma is egyedülálló műalkotás elkészítésénél alkalmaztak.

A titokzatos jóslat

III. Henrik az új westminsteri apátot 1260-ban Rómába küldte, hogy tárgyalásokat folytasson a pápával. A királyi követ figyelmét felkeltette a pápa nyári rezidenciáján akkortájt befejezett, kövekkel kirakott járda, amelynek egy továbbfejlesztett változatát az angol király a Hitvalló Szent Edvárd síremléke felett épített katedrális egyik legfőbb díszeként rendelt elkészíteni. Később III. Henriket is ide temették.

A szent és a király síremlékét az eltelt évszázadok során a zarándokok megrongálták, drágaköveket és üvegdarabokat törve le becses relikviaként a síremlékből. A mozaikból csak néhány réz levélminta maradt meg, az eredetileg hosszú feliratot időközben átírták. A világ végére vonatkozó titokzatos jóslat szerint a világ 19 683 évig áll fent: ezt a számot különböző állatok („kutyák, lovak, férfiak, bikák, hollók, sasok, hatalmas bálnák”) élettartamát összeadva adta meg a készítő.

A különleges mozaikpadlót az utóbbi 150 esztendőben vastag szőnyegek borították annak megóvásáért, ám ezzel csak tovább rontottak az állapotán. Vilmos herceg esküvőjére két év gondos munkálatai fejeződtek be, London és a világ nagyközönsége így végre eredeti szépségében csodálhatja meg a Cosmati család által megálmodott, rejtélyes mozaikpadlót.

Forrás: The Guardian

2012. február 27., hétfő

Haiku

Japán. Versforma; lírai műfaj.



Három sorból, tizenhét szótagból áll, rímtelen, hangsúlyos; az első sor 5, a második 7, a harmadik 5 szótag. Eredete a tanka XIII. századi kialakulásáig nyúlik vissza, de XVII. század végén Matsuo Basho dolgozta ki végleges formáját. Témához kötötte – tartalma természetábrázolás, mely filozófiai gondolatot közvetít. Jelképei között gyakori a vízen tükröződő Hold, mely a dolgok tudati tükröződését szimbolizálja, s általában a fent és lent viszonya, mely ellentét, párhuzam, megfelelés, kölcsönösség egyaránt lehet. A XX. század elején honosodott meg Európában. Kosztolányi a “szép hűtlenség” jegyében rímes, időmértékes formában fordította, a szótagszám megváltoztatásával:

/irodalmi fogalomtár/

Égi fény ölel
Sötét-mély folyómedret
Ősi szerelem

Sok ezer kagyló a tengerparton
– a csillagok nappal a
homokban otthonra találnak.

Február

Havas tisztáson
fehér a lehelletem,
mint hold az égen.


Március

Olvad és csepeg.
Utcaköveken folyik
messzire a tél.


Április

Levelek zúgnak.
Széllel szemben csak lassan
dőlök előre.


Május

Orgonavirág.
Illatfelhők az égen
s egy lány hajában.

/Antal Barnabás/

Viaszvirágok

Viaszvirág – az elfelejtett szépség

A viaszvirágok a legszebb szobanövények közé tartoznak, ennek ellenére létező, több mint 200 változatából csak néhányat találunk a virágüzletek polcain.

A viaszvirágok tartása egyszerű. Meleg, világos helyre tegyük, de ne érje közvetlen napfény. Ha kevés fény éri a növényt, hosszú, levél nélküli szárakat növeszt. A hőmérséklet télen se süllyedjen 15oC alá (a H. bella kicsit magasabbat 18oC -t kíván). Ha laza szerkezetű földben tartjuk, kisebb a veszélye, hogy a cserépben pangó víz károsítja gyökereit. A cserépalátétben ne álljon víz! Két öntözés között hagyjuk szinte teljesen kiszáradni a földjét. A levelek sápadt színét általában a pangó víz okozza. Nem nagyétvágyú növény, a növekedési időszakban is elegendő a Vitaflóra Virágos növény tápoldat „feles” töménységben, azaz hetente 3 ml tápoldatot adagoljunk 1 liter öntözővízhez. Télen megfelelő hőmérséklet mellett 2-3 hetente tápoldatozzuk. Ne adjunk magas nitrogéntartalmú tápoldatot, a nitrogén túladagolása a virágzás kimaradásához vezet.



(

Egészségünk

Az egészség hivatalos megfogalmazása a következőképpen hangzik: "a természettel harmonizáló testi (beleértve az energetikait is), lelki, szociális és életszemléleti (szellemi) dinamikus egyensúly állapota." Amikor ez az egyensúly huzamos időre megbomlik bármely területen, akkor annak bizony betegség lesz a következménye.

Testi egyensúlyunk megtartását legegyszerűbb módon a helyes táplálkozással érhetjük el.

Táplálkozási piramis


Mitől is piramis? A forma kiindulási alapját az képezte, hogy az emberi szervezetnek nem egyenlő mennyiségre van szüksége a különböző táplálékcsoportokba tartozó élelmiszerekből. A piramis alját a rostokban gazdag gabonafélék alkotják. Ide tartoznak a különböző kenyerek, teljes kiőrlésű gabonából készült péksütemények, a rizs, a müzlik. Ez egyben azt is jelenti, hogy ajánlatos a napi kalóriabevitel nagyobb részét ezekkel az étkekkel fedeznünk.

Erre épülnek a zöldség- és gyümölcsfélék, melyek nem csupán rostokban, de vitaminokban is gazdag élelmiszerek.

A piramison felfelé haladva következnek a fehérjében gazdag termékek. Ide értjük a kefír, joghurt, túró, sajt, és különböző tejtermékek mellett a tojást, a húsokat és egyéb húskészítményeket is.

A piramis csúcsán találjuk az édességeket és zsírokat, amelyekre a szervezetnek szintén szüksége van, csak amint azt a piramisforma látványosan érzékelteti, igen kis mennyiségben, tehát ajánlatos fogyasztásukat a többi táplálékhoz képest a minimálisra szorítani.

Ebben a rendszerben tehát minden helyet kap a magvaktól a csokiszeletig, csak éppen tisztában kell lenni azzal, hogy mikor és főleg mennyit fogyasszunk belőlük!


Forrás:
Szantál

2012. február 26., vasárnap

Madarak éneke


Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata,
amikor reggel felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat
vagy jól, egy biztos: aznap még bármi történhet velünk! És az sem
számít, ha az esetek többségében semmi különös nem történik

A lehetőség benne van a reggelekben."
(Monica Baldwin)

Jön a tavasz

Jégtörő Mátyás a szűre ujjából kénytelen volt szabadjára engedni a tavaszt, és kiosztotta a madaraknak a sípokat, hogy hozzáfogjanak az énekléshez.

Tudósok szerint napi öt perc, amelyet madárcsicsergés hallgatásával töltünk, segít felvidítani a napot.

A National Trust (Nemzeti Örökségvédelem) nevű brit szervezet magnóra vette az országukban élő madarak énekét, hogy az emberek a sötét, barátságtalan napokban se feledjék: hamarosan eljön a tavasz. A természetbúvárok is egyetértenek azzal, hogy ezek a hangok jótékony hatással vannak az egészségre.

Depresszió ellen madárcsicsergés

Peter Brash, a szervezet munkatársa azt mondja, a madárdal ?melengető érzésekkel tölt el mindenkit, és jótékony hatással lehet a közérzetünkre.? ? idézi a Telegraph. Télen azért lehet kevesebb csicsergést hallani, mert a madarak leginkább az élelem keresésével vannak elfoglalva. Néhány faj, mint például a vörösbegy azonban ilyenkor is énekel, hogy ezzel védje a területét.
Forrás: medipress.hu

Miért énekelnek a madarak?

Gyermekkorom olvasmányai között bájos kis mese igyekezett választ adni a címben feltett kérdésre. Miután a tojásain kotló tojó szörnyen unatkozik , párját kéri meg, ülne melléje és szórakoztassa énekével. Az pedig nyomban eleget is tesz a kérésnek, a fészek szélére ülve dalra nyitja a csőrét.

Eddig a mese, a valóság ezzel szemben az, hogy a madáréneknek két fontos biológiai funkciója van. Amikor a fülemülék, poszáták és a többiek hazaérkeznek Afrika felől, majd mindig a hímek azok, amelyek elsőnek jelennek meg a későbbi költőhelyen. Ott revirt, területet foglalnak, és miután kipihenték a hosszú és veszélyekkel teli út fáradalmait, énekelni kezdenek. Dalukkal a néhány nappal később érkező tojók közül igyekeznek egyet magukhoz csalogatni. Miután pedig általában ők vannak többségben, nagyon kell igyekezniük, minél szebben, hangosabban énekelniük, nehogy arra az évre hoppon, pár nélkül maradjanak. Ha aztán egy tojónak megtetszik a revir, és a benne szorgalmasan daloló hím, kialakul a pár, és rövidesen megkezdődik a fészek építése. Ez többnyire a tojó dolga, párja ezalatt a közelben folyamatosan tovább énekel. Mi semmi változást nem észlelünk a fülemüle bűbájos csattogásában vagy az énekes rigó ismételt szép strófáiban, pedig az ének ekkorra már egészen más jelentőséget kap. Párja megvan, éppen a családi otthont építi, a területtulajdonos hangja fenyegető hangsúllyal már a szomszéd riválisokhoz, az azonos fajú hímekhez szól. Ha emberi nyelvre fordítanánk, valahogy így hangzana: ez az én területem! Át ne lépd a határt, mert pórul jársz! És ha valamelyik szomszéd mégis megkísérli, hogy átlépje a láthatatlan, de nagyon is létező revirhatárt, a jogos tulajdonos nyomban nekitámad és visszaűzi saját birodalmába.
Schmidt Egon

A divat

Hogy ki találta fel a nadrágot, kinek volt először kabátja, mióta viselnek szandált – ma már kideríthetetlen.



Ám a ruházat igazi kialakulását attól számíthatjuk, mikor az emberek felfedezték a szövés mesterségét. Már az ókori egyiptomiak is tudtak nagyon finom gyapotszöveteket szőni. Az ő sok ezer éves „divatjuk” főképp a tarka mintákat, a csíkozásokat kedvelte. Nagyon ügyesen tudták már festeni is a ruhaanyagokat. A föníciaiak és asszírok öltözködése még pompázatosabb, a gazdagok drága, arany- és ezüstszegélyű kelmékbe öltözködtek.

A régi görögök viseletét a ruhák szabadon lehulló redőzete jellemezte. Könnyen magukra tekerhető leplek, köpenyszerű felső ruhák voltak e viselet fő darabjai – a
rómaiak majdnem változatlanul átvették tőlük ezt a divatot. Néhány jellegzetes akkori ruhadarab, például a férfi-viselet darabjai: a tóga, a tunika – az ő elnevezésükben ismeretes.

A népvándorlás korában kezdték viselni a lovas népektől átvett ruhadarabokat: a nadrágot és a kabátot. A középkor öltözködése nagyon változatos, évszázadonként más és más, de egy szempontból ugyanaz: nagyon csukott, egészségtelen viselet, túlzsúfolt, túlcicomázott. A férfiak is selyemholmikat, színes díszeket, szalagokat, piros harisnyákat viseltek.

Az ausztriai Hallstattban, a só konzerváló hatásának köszönhetően a leletekből sok ruházati cikk is napvilágra kerül. Az észak-európai lápos vidékek is megőriztek mocsárba süllyedt tárgyakat, de egész emberalakokat is, úgy, ahogy egykor ruhástól szerencsétlenül jártak. A tőzegtalajban viszonylag jó állapotban maradtak fenn gyapjúholmik és egyéb textíliák is. Így például Dániában került elő egy közel 4000 évesnek tekinthető kétrészes női ruha, rövid ujjal, s egy bronzkorongos – akkoriban bizonyára nagyon divatos – öv egészíti ki ezt az őstoalettet. Némely vonatkozásban a „divat vonala” nem sokban különbözik a mai nyári viseletektől.

/Lászlóffy Aladár/

Mindenki viseli..

A modern évtizedek egyik legemblematikusabb ruhadarabja a farmer.

Korra, stílusra és nemre való tekintet nélkül mindenki viseli, végtelen számú fazonban és színben.

1829.02.26. született Levi Strauss a farmer kitalálója.

Az első – ma már farmernadrágként ismert – ruhadarabot 1870-ben készítette el egy szabó, Jacob Davis. Egy favágó rendelte tőle a „speciális” nadrágot, mely fém szegecsekkel volt megerősítve a tartósság érdekében. A szabómester a bevándorló és méteráru-kereskedőtől, a San Franciscó-i Levi Strausstól vette meg a szükséges erős pamutszövetet. Ennek a nadrágnak az elkészítéséhez használt szövetet már a tizenhatodik században ismerték Franciaországban, Nimes városában. A speciális anyagot „serge de Nîmes” néven készítették, feltételezhetően innen ered a „denim” elnevezés.

A strapabíró munkásnadrág rövid idő alatt vált népszerűvé a fizikai munkát végző férfiak körében – az elkészítéshez szükséges fehér vitorlavászon-szövetet és kék színű erős vásznat Davis Strausstól vásárolta meg. Együttműködésük üzlettársi viszonnyá vált, amikor 1873- ban társultak és szabadalmaztatták nadrágjuk egyedi kialakítását, és a szegecselési technikát. Az eleinte Európából behozott pamutot egy amerikai beszállító váltotta fel. A cég neve „Levi Strauss & Co.” lett, a klasszikus kék farmerok pedig „Levi's” néven váltak közismertté. 1886-ban bevezették a barna bőrcímkét a farmerok hátsó derékrészére, majd 1936-tól a piros szövet címkét is alkalmazták. Külön érdekesség, és az akkori farmerok minőségét is mutatja, hogy a legrégebbi – bár ma már hordhatatlan – farmer egy 1880-as években készült darab, amit tíz éve Nevadában találtak meg egy ásatáson. A Levi Strauss & Co. másik alapanyaga a denim mellett egy Olaszországban készült, és Genovában hajóra tett szövet. Az innen Amerikába szállított anyag nevét a Genovából kialakulva nevezték „jean”-nek.

2012. február 25., szombat

Idegenvezető Világnap



2012. február 24-26.

A minden év február utolsó vasárnapján tartott Idegenvezető Világnap immár 11 éves hagyománnyal rendelkezik Budapesten. Idén 9. alkalommal szervezi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, ill. idegenvezetői ezt a főváros turisztikai életében kiemelkedő eseményt, amelyen idegenvezetőink bemutatják fővárosunk nevezetességeit, közúton, vízen, kerékpáron, valamint sétákon és tematikus vezetéseken keresztül.

A programsorozat ráirányítja figyelmünket Budapestre, a fővárosunkat megismerni vágyók számára pedig megmutatja azokat a szépségeket és titkokat, történelmi színhelyeket, amelyek mellet nap, mint nap elsietünk.

Venusz, Jupiter, Hold

A következő napokban három égitest tűnik fel egymás mellett a szürkületben, a nyugati látóhatár felett: a Vénusz, a Jupiter és a Hold. Míg a két fényes bolygó egymáshoz képest nem mozdul el látható mértékben, a sokkal gyorsabban haladó Hold változatossá teszi a képet.

Az együttállás megfigyelése szabad szemmel ideális. A sikeres megfigyelésre még a városokból is van esély, bár a lámpáktól mindenképpen érdemes eltávolodni. A másik feltétel a jó rálátás a nyugati horizontra: magas házak és fák közelében sajnos nem figyelhetjük meg az együttállást.

Szombaton este a keskeny holdsarló a Vénusz mellé araszol - talán ekkor lesz a legizgalmasabb az együttállás. Feltűnő lesz a Holdon a hamuszürke fény, amelynek révén az egész holdkorong halványan derengeni fog. Szerencsés esetben szabad szemmel, távcsővel pedig minden esetben láthatjuk rajta a tengereket, azaz a sötétebb lávasíkságokat. A hamuszürke fényt egyébként a Földről a Hold felé szórt napfény hozza létre.
Még vasárnap este is szép lesz a látvány: a Hold ekkorra már továbbhalad Föld körüli pályáján kelet felé, így a Jupiter és a Vénusz között mutatkozik, valamivel már fényesebb formában, mivel lassan "hízik", tehát a holdfázis növekszik. A következő napokban még jobban eltávolodik a két bolygótól az égen, Föld körüli keringését így könnyen nyomon követhetjük.

Forrás: Keresztúri Ákos

Kép:
/A Vénusz és a Hold egy korábbi együttállása
(Landy-Gyebnár Mónika)/

A 2000 éves város, Szombathely


Szombathely az Alpok lábánál, Pannónia nyugati peremén fekszik. Krisztus után 43-ban Claudius Római császár alapította Colonia Claudia Savaria néven


Neve a szombatonként tartott vásárokra utal. Latinul Sabaria (vagy ahogy ma mondják Savaria), ami a Sibaris névből származik. Sibaris a mai gyöngyös patak ókori neve, ami átszeli a várost.

A terület már az ősidőkben is lakott volt, erre régészeti leletek is utalnak. A római birodalom idején itt haladt át a borostyánkő út, ami fontos kereskedelmi útvonal volt. A település egyre növekedett, Kr. u. 43-ban Tiberius Claudius császár colonia rangra emelte, így neve Colonia Claudia Savariensum lett. Mivel római jogú város lett rohamos fejlődésnek indult. Virágzásának tetőpontját Nagy Konstantin császár uralkodása idején érte el, Savariát Pannónia Prima tartomány székhelyévé tette, a népesség egyre nőtt és nagyszabású építkezések folytak ( színház, bazilika, közfürdő, hivatali és középületek).

441-445 között Attila hun király elfoglalta a várost, majd 458 -ban bekövetkezett földrengés porig rombolta . Ezek után is mindvégig lakott maradt, bár a népesség mindig változott, gótok, longobárdok, avarok, szlávok, frankok, majd 900 körül a morva uralmat megtörve a magyarok elfoglalták a várost. 1042-1044 közötti harmadik Henrik és Aba Sámuel közötti harcokban sokat pusztult a város, ezt tetézve a tatárjárás alatt ismét teljesen elpusztult.

Az újjáépítés után 1407-ben városi rangot kapott. Majd harmadik Frigyes császár fiának Miksának a birtokába került. 1491- ben( pozsonyi szerződés) ismét Ulászlóé lett a város. 1578-ban vas vármegye székhelye lett és ismét fejlődésnek indult. 1605-ben Bocskai István hadjárata vetet véget ismét a virágzásnak. Majd a török seregek tartották rettegésben a várost.
A Rákóczi-szabadságharc alatt, többször más más kezére került. A későbbi pestis járvány csaknem kipusztította a várost. Az új betelepülők főleg német ajkú polgárok voltak, ismét virágzásnak indult.
1777-ben Mária Terézia megalapította a szombathelyi egyházmegyét. 1809- ben 110 napig Napóleon serege tartotta megszállva a várost. 1817- ben a város kétharmada leégett, 1831-ben kolera pusztított.
Az ismét fejlődésnek indult várost, Éhen Gyula polgármester fejlesztette tovább, majd Brenner Tóbiás polgármester folytatta. Majd az első világháború visszavetette a fejlődésben, csak az 1920-as évektől lendült fel újra az élet.

Szombathely legszebb késő-barokk palotája a XVIII. század végén épült Hefele Menyhért tervei alapján, az egykori középkori vártemplom közelében. A földszinti boltozott kocsibejárójából díszes lépcsőház vezet a palota legszebb termébe, melynek belső terét Anton Maulbertsch falképei és mennyezetfreskói díszítik. 1991-ben II. János Pál pápa a palota erkélyéről mondott áldást a hívőkre. A Püspöki Palota általában nem látogatható.


Kincstára - Sala Terrena
Sala Terrena A Püspöki Palota földszintjén látogatható a Sala Terrena, hazánk első múzeuma, ahol az egykori középkori várban, majd Szily János püspök által gyűjtött római korból származó feliratos kövek láthatók; a köveket valaha Mátyás király is megcsodálta. A terem falait Dorffmaister Savaria antik emlékeit megörökítő freskói díszítik.

Programok 2012-ben:

Agora Gyermek Művészeti Fesztivál
Nemzetközi Film és Zene Fesztivál
Quadrille Európai Táncfesztivál
Kulináris Majális
Savaria Nemzetközi Táncverseny
Szentivánéji Vigasságok

Evlija Cselebi, török világutazó

401 éve ezen a napon született Evlija Cselebi török világutazó



Apja a szultáni udvar ékszerésze volt, így ő is az udvarban nevelkedett. Kiváló neveltetést kapott, a feljegyzések szerint nagyon szépen énekelt, amivel kedvelt mulattatója lett IV. Murád szultánnak.

Sokfelé utazott és sok emberrel érintkezett, ezeket az élményeit írja le terjedelmes „Seyahatnâme” (Utazások könyve) című munkájában. Az első kötetben Isztambulról mesél, azonban útleírásának számunkra legfontosabb részét, az 1660 és 1666 közötti magyarországi utazásának leírását a hatodik kötetben találjuk.
Ebben Cselebi érdekes képet fest a XVIII. századi magyar közállapotokról, leírja többek között Budát, a Balatont, Esztergomot és érdekes ismertetéseket ad az 1664-es szentgotthárdi csatáról.

Cselebi a török történetírás hagyományait követve nem közöl pontos adatokat, erőteljes túlzásokkal írt, mégis igen értékes forrás, melyet megfelelő kritikával lehet értelmezni.


Szombathely esetében sem fukarkodott a kritikai észrevételekkel Evlia Cselebi, amikor megírta utazásainak történetét. A 17. századi híres török világutazó tízkötetes munkájából az ötödik vége és a hatodik teljes egészében Magyarországról szól. A történeti munka elôször 1904-ben jelent meg hazánkban, de a Vasvármegye már három évvel korábban közölt belôle részleteket (ebbôl idéztünk). Evlia Cselebi egészen pontosan 1069. Dsemazi-ül-akhir havának 17. napján, azaz május 24-én lépte át Szombathely kapuját, és ha jól számolunk, akkor minden bizonnyal az 1660-as évek elején tette tiszteletét a város bírójánál. A település elnevezésének eredetével nem sokat bíbelôdött. Arról viszont utálattal telve gyôzôdött meg, hogy a városban nincs meleg fürdô, sôt mélységesen felháborodott azon, hogy Daoud csauz beszámolója szerint az itteni nép csak nyáron fürdik a várost átszelô két patakban, az év többi részében pedig nem. A patakok vizének tisztaságával viszont elégedett volt, hiszen a lovai szívesen itták. A házakról azt írta: elég jól néznek ki, és van három templom is, melyben a pogányok utálatos babonáikat ûzik. A török utazó megemlítette azt is, hogy Zümbütel síkságon fekszik, de mögötte dombvidék emelkedik, amely sokkal alkalmasabb volna erôdítés építésére, hozzátéve, a szamár gyaurok köztudomás szerint mindig máshova építik erôdeiket, mint ahova kellene. Azt azonban jelezte, a környéken nagyon szép és erôs fákban gazdag tölgyerdôk vannak. Az Ejub bég kíséretében érkezô török utazónkat egyébként nagy szívességgel fogadta a város bírája. Négy hordó mézsört és olyan étkeket kínált fel, melyeket az igaz hit törvényei nem tiltottak. Cserébe a bég egy karamániai lovat, valamint egy értékes kardot adott át a bírónak, de 10 arany erejéig a koldusokról is gondoskodott.
Végül megajándékozta a bíró feleségét és lányát is egy-egy türkizes gyûrûvel. Róluk Evlia Cselebi annyit írt: „oly szemérmes és tiszta asszonyi állatok voltak, hogy hozzájuk hasonlókat nem is láttunk többé ezen idegen országokban”.


Forrás: (Savaria Fórum) SaFó

2012. február 24., péntek

2012. 02. 24. - 02. 26. Kocsonya Fesztivál .. Miskolc


2012-ben is várja vendégeit a Miskolci Kocsonyafesztivál.

Az a történet, amely megteremtette a legenda alapját a XIX. századra datálódik. Lényege pedig az, hogy egy borospincébe megdermedni lerakott kocsonyába beleugrott, majd benne is maradt egy béka. A figyelmetlen pincér így tálalta fel az étket - mint borkorcsolyát - a vendégnek, aki döbbenten, de mégis kellő humorral vette tudomásul, hogy a sertésköröm mellől egy pislogó béka néz vele farkasszemet. A történet híre így terjedt el képeslapok és ajándéktárgyak formájában.

A kocsonya legendája több mint fél évtizeddel ezelőtt újraéledt. Kocsonyabál, kocsonyafesztivál, kocsonyafőző verseny és kocsonyaüzlet is vonzza már a helyben lakókat, s azokat, akik az ország más tájairól érkeznek a rendezvénysorozatra.

Koncertekkel, filmvetítésekkel, könyvbemutatókkal, képzőművészeti kiállításokkal és persze ételkóstolóval színesíti az idei miskolci Kocsonyafesztivál programkínálatát Románia, a gasztronómiai és kulturális kavalkád díszvendége.

A kocsonya igazi hungaricum.

A régi magyar konyhában igen elterjedt étel volt. Művelői kínosan ügyeltek az esztétikumra is: az alaplét például tiszta fehér ruhán többször átszűrték, derítették, hogy kristálytiszta legyen.

2012. február 23., csütörtök

Gondolatok

- Elsősorban mi hát a szeretet?



- Biztonság. Ha szeretnek és szeretsz, mindig van szövetségesed.
- És mi a szeretet másodsorban?
- Erő. Feltöltődsz vele, könnyebbnek érzed a batyut, mit az élet
a válladra rakott.



„A csillagok voltak az első versek”

Szikrázó szavak keltek a lángból
Éjjel, mikor az arany Nap alszik
Álmában ezer csillag táncol.

A csillagok járják az első táncot,
áttetsző fátyolban fényleányok
Szaturnusz gyűrűin körbe lengnek
nyomukban gyúlnak délceg lángok.

Rejtve a mennyben, Vénusz ölén
Parázsló csókokból ábrándok kelnek
S mire az arany Nap, ébred álmából
Világra jönnek az első versek.
/Mészáros Ferenc/



Egy ősi város és 500 éves aranykincs

A Genezáreti-tó partján álló Hipposzt a Kr.e. 3. században alapították, s a Kr.u. 8 században, 749. január 18-án döntötte romba egy hatalmas erejű földrengés. A pusztítás oly nagy volt, hogy lakosai elhagyták a várost, ahová soha többé nem tértek vissza, de a későbbiekben sem telepedett meg itt senki.



A Haifai Egyetem régészei Artúr Szegal professzor és Mihael Eizenberg irányításával 2000-ben kezdték meg a feltárásokat. „A tizenkét ásatási szezon alatt rengeteg hellenisztikus, római, bizánci, valamint az Omajjádok uralkodásának idejéből származó leletet találtunk" - hangsúlyozták a régészek. Feltárták a 42 méterszer 42 méteres római fórum épületegyüttesét, az 55 méterszer 30 méteres római bazilikát, de napvilágra kerültek egy hellenisztikus szentély falai, egy kisebb színház, valamint két bizánci templom maradványai.

forrás:Múlt-kor



500 éves aranykincset találtak Namíbiában


Majdnem két évvel a felfedezését követően sikerült a felszínre hozni azt a 16. századi portugál hajóroncsot, amely vagyont érő arany- és műtárgyrakományával együtt mintegy 500 évig pihent a namíbiai Oranjemund város partjainak közelében.

A kiemelési munkálatokat irányító Webber Ndoro elmondása szerint a felszínre hozott 21 kilogrammnyi arany az utóbbi időkben világszerte előkerült elveszett kincsek legértékesebbjei közé tartozik. Az érmék mellett további értékes műtárgyakat, köztük fémrudakat, elefántagyarakat, ágyúkat és navigációs eszközöket is rejtett a Portugáliából Ázsia felé tartó hajó rakománya.

2012. február 22., szerda

Mit tud a citrom?

Illatosít és fertőtlenít



A citrom különleges, üde illata napokig belengi a szobát, és friss levegőt biztosít, fertőtlenítő hatásának köszönhetően ugyanis elpusztítja a szagokért felelős baktériumokat. Moss meg egy-két darab citromot, szeleteld fel őket, a szeleteket pedig helyezd egy tálba, esetleg egy dekoratív pohárba, tányérra vagy gyertyatartóba, majd a tartóval együtt tedd a radiátorra. A citromszeletek egy-két napig gondoskodnak a friss aromáról, ráadásul utána még mindig használhatod őket például a mikró tisztításához.

A mikrohullámú sütőben nehezen elérhető helyen is megtalálhatóak a szennyeződések, amelyek rászáradnak a falra vagy az ajtóra, radásul ezek tele vannak baktériummal is. Kitűnő fegyver ellenük a citrom, mely pillanatok alatt elpusztítja őket. Nem kell mást tenned, mint egy citromot nagyon vékony szeletekre vágni, egy mikrózható tálba tenni, és forró vizet önteni rá. Ezután a tálat tedd a mikrosütőbe, és két percig magas fokozaton melegítsd, majd töröld át a mikrót egy szivaccsal. A citromos, forró gőz hatására a rászáradt szennyeződések feloldódnak, a baktériumok pedig elpusztulnak.

A műanyagból készült vágódeszkákat is imádják a baktériumok, a késsel "okozott" vágások a kedvenc lakóhelyeik közé tartoznak. Citrommal azonban elzavarhatod a hívatlan vendégeket. Vágj félbe egy citromot, majd dörzsöld be vele a deszka mindkét oldalát, és hagyd állni legalább 10 percig, mielőtt lemosod. A citromsav tisztít és fertőtlenít, még a vágásokban is.

Ha esetleg elfogyott mosogatás közben a mosogatószered, akár citrommal is pótolhatod. A koszos edények tisztításához vágj félbe egy citromot, szórj szódabikarbónát a vágásra, majd mosogatószivacsként használd. A citromsavnak köszönhetően a porcelánok, kerámia- és üvegedények cseppmentesen tiszták, az evőeszközök, a serpenyők, lábasok és fazekak pedig zsírmentesek és csillogóak lesznek. Ráadásul a citrom a kezedet sem szárítja ki, mint egyes mosogatószerek.

A citrom mosószer- és öblítőadalékként is kiváló. Hogy tisztábbak és illatosabbak legyenek a frissen mosott ruháid, a szennyesruha áztatásánál adj az áztatóvízhez egy evőkanál citromlevet. Ha az öblítődet szeretnéd felturbózni, akkor az öblítőszerhez adj egy evőkanálnyit a citromos léből, de akár a mosószeredhez is adagolhatsz belőle. A citromsav áldásos hatásai mosásnál is remekül kamatoztathatók: eltávolítja a nehezen kezelhető szennyeződéseket, frissebbé és illatosabbá varázsolja a textíliákat, ráadásul a mosógépben lerakódott vízkövet is feloldja.

Ahogy az üvegedényeket, úgy az ablakokat is cseppmentessé és ragyogóvá varázsolja a citromlé. Önts négy evőkanál - lehetőleg frissen facsart - citromlevet fél liter vízhez, és már kész is van a garantáltan vegyszer- és adalékanyagmentes ablaktisztító folyadékod. Spricceld az üvegre, majd töröld le egy ablaktörlő kendővel vagy szivaccsal. A citromos víz sokkal szebbé, csillogóbbá teszi az üveget, eltünteti a port, az esőcseppeket és a koszt is, a hatása pedig lényegesen tartósabb.

A fémtárgyak fényesítéséhez és tisztításához sem kell vegyszereket használnod. Citromlével újjávarázsolhatod a különböző fémeket, rezet, krómot vagy bronzot, evőeszközöket és dísztárgyakat is. A citrom ugyanis magas savtartalmának köszönhetően képes a zsíros és más szennyeződéseket eltávolítani. A fényesítéshez és tisztításhoz nem kell mást tenned, mint félbevágni egy citromot, és azzal bedörzsölni a fémeket. Fokozhatod a hatást, ha a fél citromokat sóba mártod dörzsölés előtt.

/forrás: Life/

Tavaszváró képek




2012. február 21., kedd

Jóslás, babonák


játék... jóslás kövekkel

Az idő köveit Szaturnuszról, az idő uráról nevezték el, aki segít a jó időzítésben. Készítsünk saját Szaturnusz jósköveket! Használatuk segítségünkre lesz, amikor fontos döntéshelyzetek elé kerülünk az életünkben.

Keressünk húsz darab kavicsot vagy bármilyen követ, aminek elég nagy és sima a felülete ahhoz, hogy írhassunk rá. Nem elég, ha belemarkolunk egy sóderkupacba, hiszen olyan személyes jóseszközt készítünk, amit féltett kincsként őrzünk majd egy selyemkendőbe bugyolálva vagy egy zsinórral záródó bársonyzacskóban. Ezek a kis jóskövek segíteni fognak minket, amikor fontos döntéseket kell meghoznunk az életünkben.

Előkészületek

Mossuk meg a köveket meleg illóolajos vízben. A citrom és a zsálya kiváló erre a célra, mivel mindig érezni fogjuk az illatukat a köveken. Tisztítsunk le minden szennyeződést a felületükről, töröljük szárazra őket, aztán arany vagy ezüst színű filctollal számozzuk meg őket egytől húszig. Ha nincs zsinórral vagy szalaggal összeköthető zsákocskánk, akkor tároljuk a jósköveinket a kedvenc hímzett zsebkendőnkben vagy egy szép selyemsálban.

A jóslás menete

Azokban az időkben, amikor reménytelennek, elveszettnek vagy zavarodottnak érezzük magunkat, vegyük elő ezt a kis személyes „jósdát”! Csak kérnünk kell őszintén és egyszerűen, hogy a megfelelő minőségek lépjenek be a térbe, a megfelelő választ adva a kérdésünkre.

Amikor egy probléma felmerül, időre van szükségünk ahhoz, hogy elrendezzük a dolgokat. A jóskövek megmutatják, mennyi időnk van. Egyszerűen rázzuk meg a kis köveket a zacskóban, és húzzunk ki belőle egyet.

A 20 Szaturnusz jóskő jelentése

1 azt jelenti, várjunk egy napot;

2 azt jelenti, két percen belül megkapjuk a választ;

3 azt jelenti, hogy kérdezzünk meg három embert három hónap alatt;

4 azt jelenti, várjunk négy napot;

5 azt jelenti, a válasz világos lesz öt héten belül;

6 azt jelenti, adjunk ennek a helyzetnek hat hónapot;

7 azt jelenti, gondolkodjunk rajta egy hétig;

8 azt jelenti, csak nyolc óra kell, hogy megoldódjon a helyzet;

9 azt jelenti, kilenc hónap alatt megszületik a megoldás;

10 azt jelenti, várjunk tíz napot;

11 azt jelenti, várjunk tizenegy napot;

12 azt jelenti, ehhez a válaszhoz tizenkét nap kell;

13 azt jelenti, számítsunk a váratlanra;

14 azt jelenti, a válasz lassan jön, két hét múlva;

15 azt jelenti, tizenöt nap múlva tudni fogjuk, mit kell tennünk;

16 azt jelenti, tizenhatodikán választ kapunk a kérdésünkre;

17 azt jelenti, tizenhét napon belül megoldódik a helyzet;

18 azt jelenti, tizennyolcadika szerencsét hoz;

19 azt jelenti, a megoldásnak saját ritmusa van, nem köthető határidőhöz;

20 azt jelenti, hogy egész óra húszkor kapunk választ.

A babona ősidőktől fogva rémít, a babonás hit az emberi lélek ősi szorongásaira épül fel. Gyökerei sokkal mélyebbre fúrták magukat a hiszékenyek lelkületében, semhogy ki lehetne azokat onnan irtani. A tudomány teljes vértezetben vonult fel ellene, de hasztalanul. Egyetlen komoly ellenfélre talált az évszázadok során, s ez a fejlődő kultúra volt.

Ha hiszünk benne, ha nem, egyet bevallhatunk; mindnyájunknak jól jöhet, ha egy nehéz nap felénél, a húszforintosunk oldala, a fej-vagy írás dönt arról, hogy a következő dologba belevágjunk-e. Nos, amennyiben az érme úgy döntött, hogy „netovább” , máris hanyatt dőlhetünk, a problémánkat a babona segítségével másnapra tehetjük. Ha a pénzérme válasza: igen, akkor nincs vissza út, menni kell előre. Ebben az esetben a babonánk segített leheletvételnyi szünethez jutni.

forrás: ezo.. babonák,jóslások

Füves könyv Márai Sándor

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott.
1989. február 21.-én halt meg.

Füves könyv

Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni ez emberi élet alapigazságait illetően.


"Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen, becsesebb, mint a jóság. Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsőfoka. Az a fajta gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen, mint fertőzéses, járványos vidéken a forralt víz, mely nélkül szomjan pusztul, vagy beteg lesz az ember. Az a tapintat és gyöngédség, mely, mint valamilyen csodálatos zenei hallás, örökké figyelmeztet egy embert, mi sok és mi kevés az emberi dolgokban, mit szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak és mi olyan jó, hogy ellenségünk lesz, ha megajándékozzuk vele és nem tudja meghálálni? Ez a tapintat, mely nemcsak a megfelelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a hallgatás gyöngédségét is. Vannak ritka emberek, akik tudják ezt. Akik a jóságot, mely mindig önzés is, párolták és nemesítették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal vagy rokonszenvükkel, nem terhesek közeledésükkel, nem mondanak soha egy szóval többet, mint amit a másik el tud viselni, s mintha külön, nagyon finom hallószerveik lennének, úgy neszelik, mi az, ami a másiknak fájhat? S mindig tudnak másról beszélni. S oly élesen hallanak mindent, ami veszélyes az emberek között, mint az elektromos hallgató fülek érzékelik a nagy magasságban, felhők között közeledő, láthatatlan ellenséges gépmadarakat. A tapintat és a gyöngédség emberfölöttien érzékel. Igen, e két képesség emberfölötti."

2012. február 20., hétfő

Február 21. Húshagyókedd

A húshagyókedd a nagyböjt előtti utolsó nap a farsangi mulatságok csúcspontja. Dalolni, táncolni azonban csak éjfélig szabad. Az ilyenkor tartott vigalmakban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender. Húshagyókedden tanácsos lemorzsolni a vetni való kukoricát és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán.

Ma még mindenki jóllakhat farsangi fánkkal, kocsonyával.

A hamvazószerda a farsang és a Húsvét közti választónap, az előtte lévő vasárnap farsangvasárnap, ezt követi farsanghétfő, húshagyókedd és hamvazószerda. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie Húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét.

A 7. századtól vált szokásossá a bűnbánati felkészülés: az ókereszténység idején e napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma ez utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s avval rajzolja a keresztet a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel". A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A kereszténység elterjedése előtti korokban nemcsak a mulandóság jelképe volt, hanem mosószer és alapanyaga a szappannak is, ezért egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.

Farsang végi hiedelmek




A farsang végéhez számos hiedelem kapcsolódik:

Tilos kenyeret sütni (húshagyókedden és hamvazószerdán), mert betegséget okoz.
Tilos kútvizet meríteni, mert a kút kiszáradna.
Szokás megveregetni a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek.
Húshagyókedd éjjelén senki nem ment ki az utcára, nehogy a boszorkányok rosszra csábítsák.

Hamvazószerdát másként böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. Vatikáni Zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a keresztény katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart.

A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek", "zabálócsütörtöknek", amikor minden farsangi maradékot megettek, hogy elkezdhessék a böjtöt.

A farsang végén eltemették a nagybőgőt, s ezzel szimbolikusan eltemették a zenét.

Kassai aranyéremkincs



1935-ben Kassán a pénzügyigazgatóság épületét kezdték rendbe hozni, amikor az egykori Szepesi Kamara falából előkerült egy fedeles serpenyőre hasonlító réz tároló doboz – benne 2920 aranypénzzel, három emlékéremmel és egy 214 cm hosszú aranylánccal.

Ez utóbbi hasonló azokhoz a láncokhoz, amelyeket a Rembrandt-képeken a malomgalléros urak viselnek, többszörösen a nyakuk köré tekerve. Így szemléltethették gazdagságukat, és ha hordták az értéket, nem kellett attól tartaniuk, hogy az otthoni rejtekhelyről valaki ellopja.

A több mint háromnegyed századdal ezelőtt megtalált kassai lelet kalandos utat járt meg: tárolták a pozsonyi Központi Kincstárban, majd a Szlovák Helytörténeti Múzeumban, ahol a darabokat immár szakértők tisztították meg. Ott is maradt 1940-ig, amikor átszállították Prágába, és az ottani Nemzeti Múzeumban a muzeológusok részletesen elemezték, feldolgozták az anyagot.

A második világháború alatt elrejtették a kassai kincseket . A kassai aranykincs sértetlenül átvészelte világháborút, bár a múzeum épületét bombatalálat érte. Prágából a háború után visszaszállították Kassára, ahol 1969-ben páncéltermet építettek bemutatására. Ott nyílt meg 1970-ben a nagyközönség számára a „Kassai aranyéremkincs”- kiállítás.

A Kelet-szlovákiai Múzeum rekonstrukciója évek óta tart, a kassai kincseket így vendégkiállításokon „népszerűsítik”.

Az anyag Közép-Európa eddig fellelt legnagyobb újkori aranykincslelete.
A lelet túlnyomó többségét magyar, erdélyi és németalföldi pénzek teszik ki, de megtalálhatók köztük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol veretek, sőt egy antik Lysimachos-statér újkori hamisítványa is. A kincs legkorábbi pénzei Luxemburgi Zsigmond magyar királynak 1402-1404 között vert aranyforintjai, a legfiatalabbak I. Lipót 1679-ben Körmöcbányán vert dukátjai.

2012. február 19., vasárnap

Hangulat, vers, kép

"Úgy tekints az emberekre,
Hogy a föld se jó, se ferde;
Se gyönyör, se bú tanyája,
Csak magadnak képe, mása.
Ki sohajtoz, ki mulat.
A világ csak - hangulat."

(Reviczky Gyula)





A világ egyik legtitokzatosabb városa

Tiahuanaco - Az istenek városa



Keletkezésénél csak a pusztulása rejtélyesebb. Az egykori Tiahuanaco városa a Titicaca-tó körüli hegyekben, 3850 méter magasan uralkodott egy birodalom felett, majd minden előzmény nélkül omlott össze, bámulatos épületeket és megannyi kérdést hátrahagyva.

Az európai embernek szokatlan magasságnak, a kis légnyomásnak és a levegő alacsony oxigéntartalmának köszönhetően ott fenn még a járkálás is valósággal kínszenvedés, elképzelni is nehéz, miként mozgathatták meg itt azokat a roppant súlyú kőtömböket, melyek össztömege elérte a 20000 tonnát. Tiahuanaco és mellette Puma Punku városai virágkorukat Kr. u. 400-900 között élték, de építésük kora visszanyúlhat akár több ezer évet is.

Az ásatások felszínre hoztak olyan agyagedényeket, melyeket a régmúlt művészei őshüllő ábrázolásokkal díszítettek, rejtély honnan vették hozzá a modelleket, mert nyilvánvaló tényként fogadtuk el eddig: az ember és az ősállatok soha nem léteztek együtt a földön. Felbukkantak furcsa rajzok is, egyiken mintha egy szülés levezetése lenne, egy másikon pedig úgy tűnik, mintha különböző belső szerveket ültetnének át vérátömlesztéssel egybekötve!

Az archeológusok találtak egy 290 napos kalendáriumot, benne jól leolvasható a napéjegyenlőség, a csillagászati évszakváltások időpontjai, valamint a holdfázisok. A romok között világosan felismerhetők egy kikötő nyomai, a kőtörmelékeken pedig számos tengeri eredetű jel látható. Ma a Titicaca-tó 25km-re északra fekszik a várostól. Megállapítható, a víz mintegy 10000 éve nyaldosta az épületek partját. Számos olyan bronztárgy került elő, melyekről egyáltalán nem tudni hogyan készülhettek, hiszen a város virágzásának idején tudomásunk szerint még nem ismerték a fémfeldolgozást. Vagy mégis?

A legfigyelemreméltóbb épület a 15m magas és 180x140m területű Akapana-piramis hat T-alakú terasszal ellátott kultikus építménye. A kötőanyag nélküli összeillesztésénél a hatalmas kőkockák között hajszálnyi rés sincs. A tömböket rézkapcsokkal fogták össze. Fontos emlék még az egyetlen, nagy, zöldesszürke andezittömbből kifaragott, frízekkel borított Napkapu, mely 4m széles és 2.75m magas, a közepén egy széles nyílással, mely egy fal részeként funkcionálhatott egykoron.

Egyedülálló a „vízvezeték” is, mely csövek külső és belső felületei egyaránt simára csiszoltak, peremük pontosan egymásba illeszkedik, még derékszögű elemek is fennmaradtak, ám ezek ebben az állapotukban aligha szolgáltak vízvezetésre, ugyanis alsó részük hiányzik.

A világ egyik legtitokzatosabb városáról több szakértő is kinyilvánította véleményét, mely szerint ezek a páratlan épületmaradványok 10000 évesnél is régebbiek. A romantikus szemlélő teljesen tanácstalan ezen a nem emberi léptékű, gigantikus kőtömbök láttán, melyek még ebben a romos állapotukban is lenyűgözőek.

Forrás földrejtélyek,