A 35-55 millió éve, a harmadkor eocén korszakában Skandinávia magaslati szárazföldjének és a hozzá csatlakozó sík vidéknek az erdőit alkotó tűlevelű fenyőknek a kéregből kifolyt és évmilliók alatt fosszíliává kövült gyantája, ez a törékeny, puha, több színben pompázó szerves eredetű ásvány ma is rabul ejti az emberek fantáziáját. A dörzsölésre mágnesessé váló anyagnak csodás varázserőt tulajdonítottak.
I. Frigyes porosz király olyan borostyánszobát
álmodott berlini kastélyába, ahol a falakat teljesen beborítják a borostyánkőből készített faragványok. Andreas Schlüter udvari főépítész tervei szerint kezdődtek meg a munkálatok, amelyeket Gottfried Wolffram, majd Gottfried Turau és Ernst Schacht mesterek folytattak. 1711-ben már készen állt a világ legdrágább tapétája. A tabacs-collegium falait díszítette, ahol az uralkodó késő estéig pipázott, kártyázott és bizalmas beszélgetéseket folytatott.
A művészet- és tudománypártoló Frigyes barokk pazarlása után azonban a katonakirály takarékosság és szigorú kötelességtudat által fémjelzett időszaka következett. I. Frigyes Vilmos az államháztartás hiányának csökkentésére minden feleslegesnek vélt ékszertől és műkincstől megszabadult. 1716-ban Nagy Péter orosz cárnak ajándékozta a későbbiekben csodás dekorációkkal, mozaikokkal és festményekkel díszített, állandóan bővített és így már mintegy száz négyzetméter nagyságú termet betöltő faldíszítést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése