"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. február 11., szombat

Pécsi gasztrofesztivál

Téli gasztrofesztivált szerveznek Pécsen. A füstölt húsoktól a sajtokon át a pálinkáig és a borokig mindenféle jót kóstolhatsz a Kossuth téren február 9-12. között.



A Szegeden már évek óta sikerrel futó fesztivál 2012-ben Pécs városának lakóit is megörvendezteti. A magyar vidék téli ízeit felvonultató program különleges gasztronómiai élményt kínál a pécsieknek: füstölt húsárukat, sajtokat, hagyományos kistermelői élelmiszereket, jóféle pálinkákat és remek borokat kóstolhatnak a Téli Ízek Fesztiválján.


Pécs megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye.A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven.

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett.
Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. V. Orbán pápa által kiadott alapító oklevele nagymértékben hasonlít a bécsi egyetemére, kijelenti, hogy az egyetemnek a teológia kivételével minden tudomány oktatásához joga van. A tanárok domonkos szerzetesek voltak, ám ennél több adat jóformán semennyi nem maradt fenn. Azt sem tudni, hogy pontosan hol állt az egyetem és pontosan mennyi ideig. Az utolsó hiteles adat az egyetemről 1464-ből való.
Kedves tartózkodási helye volt e város Mátyás királynak, s fia is, Korvin János herceg, a sárvári ütközet után a megmentett koronával Pécsre menekült Zsigmond püspökhöz. 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét.1476-ban itt ülésezett az országgyűlés is. 1485-ben II. Ulászló magyar király és a törtök porta között itt 3 évi fegyverszünetet kötött, a mohácsi vész után azonban a várost a törökök hamuvá égették.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése