"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. január 31., péntek

Pákózdi ingókövek

A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozdtól északra.

Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják.

Pákozdi-ingókövek 2.jpg
Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olybá hat, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra.
 
Keletkezésükre tudományos és mitikus-misztikus-történelmi magyarázat is létezik, így ki-ki kedvére válogathat, melyiket hiszi inkább. Egy azonban vitathatatlan: az óriási gránitkövek látványa lenyűgözi az arra járót.
Az ember hosszú évezredek óta vonzódik a különféle rejtélyes eredetű, furcsa alakú, hatalmas kövekhez. Őseink babonás félelemmel tekintettek rájuk, rituális tisztelettel viseltettek irántuk, és használták oltárkőként, dolmenként, felruházva természetfölötti, isteni erővel.

 Ma már széles körben elfogadott nézet, hogy a Földnek is vannak különleges kisugárzású pontjai, pontosabban pozitív kisugárzású energiapályái, energiavonalai (Sárkány-vonalak, Szent György-vonalak, Ley-vonalak). Bár tudományosan nehéz bizonyítani, ezen energiakiáradások jó hatással vannak a szervezetünkre, javítják a rossz kedélyállapotokat, betegségeket gyógyítanak azáltal, hogy e pozitív hatású, függőlegesen sugárzó energiavonalakban olyan rezgéstartományok jönnek felszínre, amelyek az agyunkon keresztül hatnak a testünkre is.

A Föld energiáját kisugárzó Szent György-vonalak találkozási pontjában fekszik például Dobogókő a Pilisben, sokan egyenesen úgy vélik, hogy itt található Európa szívcsakrája, vagyis - mint ahogy a Dobogókő név is utal rá - itt dobog bolygónk szíve. Hasonló energiapályák mentén és kereszteződéseiben állítottak korai elődeink szerte a világban úgynevezett megalitokat (eleink a Kárpát-medencében mén-híreket), jelezvén e helyek szakrális jelentőségét.

Megalitikus emlékek világszerte

E nézet szerint tehát a pákozdi ingókövek nem természetes képződmények, azokat egy korai civilizáció állította, csakúgy, mint hasonlókat szerte a világban, például Máltán a megalitikus templomokat, a franciaországi Bretagne-ban a megalitikus kőmezőket, vagy Angliában a Stonehenge-et. Ez utóbbi cirkuláris elrendezésben kialakított kőkör szintén nem egyedülálló jelenség: az olasz Piccolo San Bernardo-ban, vagy a skóciai Cullerlie-ben is találtak már ilyen, feltehetően csillagászati-vallási céllal alkotott építményeket. Persze Magyarországon is számos kőkört találhatunk, többek között Balatonmagyaródon, Hódmezővásárhely-Gorzsán vagy Endrődön.


A pákozdi, illetve a sukorói ingóköveknek egyébként van alföldi változata is, ezek a híres kunhalmok: a síkvidéki pozitív kisugárzású helyeken őseink halmokat emeltek, "kun-halmokat", ezek egyesek szerint öregebbek még az egyiptomi piramisoknál is.
 
Az őseink táltos vallását, szokásait ma is ápoló hagyományőrzők teliholdkor például égő nyilakat lőnek a Hold felé, hogy kívánságaik, vágyaik teljesülnek. S mielőtt azt gondolnánk, ez valami különös, téveszméken alapuló hóbort, jó tudni, hogy a világ más, hasonlóan rejtélyes építményeinek ugyanígy vannak "rajongói", akik e mai napig szakrális jelentőségűnek tartott helyeken szintén gondozzák, tisztelik, életben tartják elődeik vallási hagyományait.

Geológusok pro és kontra

Persze nem csak történészek állnak szembe egymással, ha a pákozdi vagy a sukorói ingókövek keletkezéséről esik szó: a geológusok éppígy eltérő nézeteket vallanak. Egyesek szerint majd száz kilométeres körzetben még csak hasonló összetételű kő sem található, tehát azokat vélhetően ide kellett szállítani valahonnan. Mások úgy gondolják, hogy az ingókövek lehettek ugyan ősi szakrális helyek, mindazonáltal kialakulásukra geológiai magyarázat is van.
A 300 millió éves, erősen lepusztult Velencei-hegység hazánk egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, így az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége: pirosas gránitkőzete a földtörténeti ókorban alakult ki. Később ezt az akkorra már lepusztult, mészkő és agyagpala által fedett rögrendszert andezitvulkánok törték át, s kitöltötték a repedéseket. A felaprózott gránit a földfelszín alatt tovább pusztult, mállott, s az óriási gránitrögök lekerekített, zsákformájú tömbökké formálódtak. Később a mállás termékeit, a puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők, az esővíz és a szél koptatták le a gránitalakzatokról.



 
Így kerültek napvilágra az izgalmas formavilágú, hatalmas, egymásra támaszkodó gránittuskók, melyek úgy hevernek szanaszét, mintha egy óriás szórta volna el markából a kavicsokat. Egyes darabok csak az élükkel támaszkodnak az alattuk lévő sziklákon, amelyeken el is mozdulhatnak anélkül, hogy eldőlnének, ezért nevezik őket ingóköveknek. Ilyen formációk csak egy bizonyos fajta, durvaszemű, minden irányban egyformán hasadó, tömbökben elmálló gránitból keletkeznek, és Magyarországon csak a Velencei-hegységben találhatók.

Akár hiszünk a csodákban, a legendákban, vagy hihetetlennek hangzó őstörténeti fejtegetésekben, akár nem, egy biztos: a pákozdi és a sukorói ingókövek lenyűgöző látványt nyújtanak. Az átlátható dombhátakon, az erdei tisztásokon, a gyalogutak fordulóiban, vagy a sűrű lombú facsoportok rejtekéből egyszer csak előttünk terem egy különös, valószerűtlen kompozícióba rendezett szikla-szobor, s úgy érezzük, elég egy gyenge szellő, s az éppen csak érintkező, gigantikus kövek hatalmas robajjal legurulnak egymásról. Nem csak keletkezésük csodája hihetetlen hát, hanem megmaradásuké is...

/Forrás: A magyar Stonehenge rejtélyei - A pákozdi  ingókövek nyomában/
Fotó:" Etédi Alexa,-Velencei-tó"

Nincsenek hallgatóbb kövek, mint Stonehenge tömbjei

"Stonehenge hatalmas kőtömbökből álló építészeti csoda, a modern világ számára örök rejtvény. Az álló kőcsoportot az angolszászok nevezték el Stonehenge-nek, illetve "Függő kövek"-nek, a középkori írók pedig az "Óriások táncának" hívták. A tudósokat évszázadok óta foglalkoztatja a kövek múltja, és bár a lelőhely misztikus vonatkozásait senki nem vitatja, a valódi rendeltetése máig tisztázatlan.
Vajon a kört alkotó emlékmű egykor temetkezési hely volt? Vagy éppen maga volt az élet forrása? Netán történelem előtti csillagda lehetett?

Stonehenge - a függő kövek megfejthetetlen rejtélye  Stonehenge az angliai Salisbury-fennsíkon látható, amelynek korát ötezer évre becsülik. Sajnos mára állóköveinek több mint fele eltűnt, ledőlt vagy betemetődött, de nagysága és misztikuma így is néma csodálatra kényszeríti látogatóit. A körkörösen elhelyezett köveket - amelyek között találni ún. trilitont, amely két függőleges kőből és egy rajtuk vízszintesen elhelyezett harmadikból áll - 1666-ban John Aubrey fedezte fel.

Az első tanulmányt Inigo Jones, a híres 17. századi régész írta a kövekről. Úgy tartotta, hogy valaha római kori templom lehetett. William Stukeley régiségkutató a 18. században meg volt győződve róla, hogy a druidák temploma volt egykoron, ahol az évszakokhoz kapcsolódó ünnepségeken állat- és emberáldozatokat mutattak be. Ezt azonban a 20. század régészei megcáfolták. A kövek valódi korát megállapítva egyértelművé vált, hogy az emlékmű mintegy 1000 évvel megelőzte a druida kultuszt. Ezzel viszont a csillagászok elméletének adtak szabad utat, miszerint a kövek elrendezése közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával.
Stonehenge - a függő kövek megfejthetetlen rejtélye
Az elemzések során kiderült, hogy a Stonehenge-et három fázisban építették. Az első szakaszban (kora 5000 évre tehető) épületfákból álló kört alakítottak ki, amit vizesárok és földsánc vett körül. A vizesárkot valószínűleg kézzel ásták ki, állati csontokból készült szerszámokkal. A körön kívül 56 lyuk található, ezeket ma "Aubrey Holes"-nak nevezik ("Aubrey-féle lyukak") felfedezőjük, John Aubrey után. Ezekben a mélyedésekben sírokat találtak, ezért látott napvilágot az elképzelés, miszerint vallási célzattal építhették az "objektumot". A külső gyűrű homokkőoszlopai 5 méter magasak és egyenként 26 tonnát nyomnak. Átmérője több, mint 30 méter.
Az építkezés második szakasza 4500 évvel ezelőtt zajlott. Ezúttal kisebb, kékkövet (bluestone) használtak, melyek ma is láthatók. A köveket a közel 400 kilométerre található Prescelli-hegyekben bányászták. A szikladarabokat legörgették a tengerhez, majd tutajokon felúsztatták az Avon folyón, végül szárazföldön elvonszolták a felállítási helyükre. Elképesztő mutatványt hajtottak ezzel végre, mivel egy-egy kő súlya nagyjából 5 tonna.
Stonehenge - a függő kövek megfejthetetlen rejtélye  Az építés harmadik, végső fázisa nagyjából 4300 évvel ezelőttre tehető. A kékköveknek lyukakat ástak és elrendezték őket. A köveket ezúttal Marlborough Downs bányájából hozták, mintegy 32 kilométeres távolságból. Az út ugyan rövidebb volt, de a szikladarabok a korábbiaknál is tetemesebbek. A köveket párosával állították fel, felül szemöldökfákkal fogták össze őket. Hogy a szemöldökfák a helyükön maradjanak, a köveken bevágást csináltak. Gondosan ügyeltek a kövek egymáshoz képesti pozíciójára és a pontos tájolásra.
Azt már tudjuk, mekkora erőfeszítéssel alakították ki a helyet, de a kérdés még mindig adott: vajon mi célból építették Stonehenge-t? Lehetséges funkciójára néhány apró jel utal. A legérdekesebb és legtöbb hívet maga mellé álltó nézetek közül ismeretünk néhányat.

Stonehenge - a függő kövek megfejthetetlen rejtélye   
Nyári napforduló idején a Nap a Sarokkő és egy másik kő között kel fel. Elképzelhető, hogy az első Stonehenge arra szolgált, hogy meghatározzák őseik maradványainak az éltető Naphoz viszonyított helyzetét. Gerald Hawkins, amerikai csillagász 1963-ban komputerrel próbálta megfejteni a csoport titkát. Arra jutott, hogy Stonehenge olyan megfigyelőállomás lehetett, ahonnan az égbolton lezajló eseményeket nyomon követhették, és a kövek elrendezése közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával, illetve szüntelenül változó konstellációikkal. Így nemcsak a nyári napforduló, hanem más fontos Nap- és Hold-jelenségek is megjósolhatók.
Stonehenge - a függő kövek megfejthetetlen rejtélye  Timothy Darvill professzor Bournemouth Egyetem régészeti tanszékének vezetője szerint Stonehenge maga volt az élet. "Kutatásaink a Preseli-hegyre irányították figyelmünket, hogy megfejtsük a rejtélyt: az ott található kék kövek miért voltak fontosak az ősi idők emberének." - írja tanulmányában, nem is véletlenül. A hiedelem szerint ezek a kövek ugyanis gyógyító erővel bírtak, mert a Preseli-hegyen rengeteg szent forrás található. Még a 18. században is tömegesen zarándokoltak az emberek Stonehenge-hez, hogy letörjenek a mágikus kövekből egy-egy darabot, amit aztán különböző módokon használtak fel a gyógyulás érdekében. Az építmény körül sírokat is találtak, az ezekbe eltemetett emberek nagy része valamilyen betegségben szenvedett. A különböző mozgásszervi bajok, a törött csontok is arra utalnak, hogy azért érkeztek ide, hogy meggyógyuljanak. Így a kőrengeteg akár az élet szimbóluma is lehetett.
Stonehenge - a függő kövek megfejthetetlen rejtélye  Egészen más nézetet vall Julian Thomas, a Manchester Egyetem régészeti tanszékének vezetője. Szerinte Stonehenge lakóhely is lehetett, ugyanis munkatársaival kilenc újkőkori lakásra emlékezettő épületet tárt fel a területen. A föld alól előkerült építmények korát az i.e. 3. évezred első felére datálják. A két legnagyobb talán kegyhely volt, illetve az egyik talán a csoport vezetőjének lakása volt. Mindkettőt árok veszi körül és a mellettük látható lyukak egy valamikori fa kerítésre engednek következtetni. A házak körül korabeli használati tárgyakat - agyagedényeket és kőeszközöket - is találtak. Bár az ásatások folytatódnak, de a leletek már önmagukban is kivételesek, hiszen olyan területen kerültek elő, ahol a hatalmas kőkörön kívül eddig semmi egyéb nyoma nem volt a hétköznapi életnek.

Úgy tűnik, minden viszonyítás kérdése. A hatalmas kőkolosszusok évezredek óta némán őrzik rejtélyüket, és néha, időről időre nagy kegyesen megengedik, hogy a kíváncsi ember megtalálja a valóság egy-egy fontos mozaikját, hogy végül összeállhasson a teljes kép. Addig pedig nekünk marad a találgatás."

Forrás 33 kihagyhatatlan
 építészeti csoda/Stonehenge

2014. január 30., csütörtök

Egy titokzatos nép

Kik voltak a kelták?

Erre a kérdésre ma sincs egyértelmű válasz. Amit tudunk, az az, hogy ezek a történelem előtti népcsoportok a Balkántól Írországig Európa nagy részén jelen voltak. A régészek a kontinens számos pontján feltárták településeiket, temetkezési helyeiket, s az itt talált leletekből sokat tudunk kultúrájukról, életmódjukról, társadalmukról.

Abban az időben, amikor Európa lassan átlépett a bronzkorból a vaskorszakba, a kelták számára a ló már nélkülözhetetlen volt a békében, a háborúban és a vallási életben is.
Azok a törzsek, melyek valószínűleg a száraz keleti sztyeppékről érkeztek a Duna völgyébe, nemcsak igavonásra használták ezeket az állatokat, hanem a lovaglás mesterei is voltak. A vas elterjedésével pedig fegyvereik is sokkal hatékonyabbá váltak. Ezzel elkerülhetetlenné vált, hogy megerősödjön a kelta társadalom harcos jellege.
A régészek először a 19. században, az ausztriai Hallstadtban bukkantak a közép-európai kelta társadalom első időszakának nyomaira. A Salzburg környéki hegyekben már a Kr. előtti 8. században sóbányászat folyt. A só akkoriban nagyon értékes volt, mert ezzel tartósították a húst. A kincset érő sót az Alpokon át szállították a mediterrán vidékekre.
A bányákból és környékükről számtalan lelet került elő. Ezek alátámasztják az ókori szerzők leírásait, melyek szerint a kelták világos hajú, magas és izmos emberek voltak, s erősen rétegezett társadalomban éltek. Legfelül az arisztokraták, a környék bányatulajdonosai álltak, ők jelentősen meggazdagodtak a kereskedelemből. Számos luxuscikk került elő a sírjaikból - ezeket görög kereskedőktől vásárolták. Egy Stuttgart környéki ásatáson a régészek megtalálták egy kelta törzsfőnök érintetlen sírját.
A lelet ritkaságnak számít, mivel a kelta sírokat a történelem során többször is kirabolták. Ebben a sírban azonban a holttest mellett ott voltak káprázatos ékszerei is: egy széles arany karperec, egy csodálatosan megmunkált tőr színarany hüvelyben, és a torque, ami a törzsfőnök hatalmát és tekintélyét szimbolizálta. Ezt a nyakpántot egyetlen darab aranyból kovácsolták ki. A régészek még a nyírfakéregből készített csúcsos süveget is rekonstruálni tudták. A cipőket pedig hibátlan ötvösmunkával domborított, vékony aranylemezek fedték
/origo/.




A nyomokat felemésztő idő és a történelem viharainak pusztítása nem könnyíti meg annak rekonstruálását, hogy az ősidőkben mely népek és mi módon álltak egymással kapcsolatban. Egy kevésbé ismert, ám számos logikus érvvel alátámasztott vélekedés szerint a keltákkal közös ősökkel rendelkezünk.

 
Az ír legendák szerint az első írországi telepesek Partholón és Nemed népe volt, akik Belső-Ázsiából származtak. Partholón és Nemed pedig Magóg fia volt. Több bizonyíték is arról tanúskodik, hogy a kelta egy belső-ázsiai, szkíta eredetű lovas nép, amely Európába érkezve letelepedett, és a Kárpát-medencében vált nemzetté. Az általuk tisztelt anyaistennőről, Danuról nevezték el a Dunát. Danu vagy Anu másik neve Panun volt, ebben a névben pedig nem nehéz felfedezni Pannóniát, vagyis az Istenanya, a Boldogasszony országát.
A pannon-kelták állandó ádáz harcot folytattak a római megszállók ellen, ez pedig arra késztette a rómaiakat, hogy egyre nagyobb számban telepítsenek hadsereget a kelta vidékekre, és egyre kíméletlenebbül rombolják a kelta civilizációt. Ezért kézenfekvő, hogy a közös ellenséggel szemben létrejött a hun-kelta együttműködés, ami még Attila korában is működött (Attila orvosa és tanácsadója például egy gall druida volt). A hunok győzelme után felépült Buda – a győzelem keltául bouda... A III. század végére azonban hanyatlás következett be, mert nem tudták államszövetséggé szervezni a szétszórt törzseket. Több oldalról szorongatták őket: északon a germánok, keleten a dákok, délen a rómaiak. A kelták kiszorultak Közép- és Kelet-Európából, és napjainkban elsősorban az Atlanti-óceán partjain élnek. Ők az írek, a skótok, a walesiek, a cornwalliak, a Man-szigetiek, a bretonok, és az Észak-Nyugat Spanyolországban élő galíciaiak.


Pentatón zene, rovásírás, nyelvi elemek


A téma elkötelezett kutatója Timaru Kast Sándor számos összefüggést fedezett fel a kelta és a magyar kultúra között. A kelták zenéje szintén pentatonikus, és nagyon hasonlít a magyarokéhoz. Egyik legszebb táncuk egy páros tánc, ami kelta elnevezéséből és felépítéséből kiindulva a magyar csárdásnak felelhet meg. A népművészet, a népviselet, a népszokások, a botos táncok vagy a lovas felvonulások a magyar párjukhoz nagyon közel állnak. Az is elgondolkodtató, hogy Írország ma Nyugat-Európa legnagyobb lótenyésztője.
Az ősi kelta írás a rovásírás volt. A kelta nyelvet rovásírással botokra és fatáblákra jegyezték föl, akár a magyart. Sajnos azonban Írországban is elégettek, elpusztítottak mindent, ami a régi idők emlékét őrizte. A kereszténység felvételekor ír földön megalakult az ír ókeresztény egyház, amely átmenetet képezett a druidák eszmevilágától a jézusi vallás felé. Működését azonban a római pápaság nem nézte jó szemmel, majd megerősödése után tűzzel-vassal irtotta. A nyelvészeti összehasonlítás részletes bemutatására ezúttal nincs lehetőség, de az tény, hogy rengeteg a hasonlóság az ír nyelv és a miénk között. Néhány példa: A hangsúly mindig az első szótagra esik. Hangharmónia van, tehát ha a szógyök mélyrendű, akkor a hozzá kötött rag is az, ugyanúgy, ha magasrendű. Ha páros szerveket írnak le, akkor a „fél” szót használják: pl. fél kar, fél kéz. Különvált az alanyi és a tárgyas ragozás, és a kelta nyelv is ugyanazzal a rag-, jel-, és képzőrendszerrel építi szavait, mint a magyar – és még rengeteg hasonlóságot lehetne felsorolni.


Hasonló monda- és hitvilág


A nyelv és a zene (vagyis a második anyanyelv) hasonlóságai mellett a két népnek hasonló mondáik vannak, hasonló meséket mesélnek, népművészetük, szokásaik is közeli rokonságra utalnak, és hasonló kultikus, illetve vallási világképpel rendelkeznek.
Catherine és John Matthews „A kelta sámánizmus” című könyvükben írják, hogy a kelta vallás alapja egy sámánisztikus világkép. A druidaság olyan vallást képvisel, olyan jellemvonásokkal bír, ami az indoeurópai hitvilág számára idegen. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a keltáknak egyisten-hitük volt, és – akárcsak nálunk – az „istenségek” csak Isten különböző megjelenési formái voltak. Már az alexandriai Oregenész (Kr.u. 185-250) elmondta, hogy a kelta druidák egy istenhez imádkoztak még Jézus eljövetele előtt. Az Attila- és az Artúr-mondakörnek is vannak közös motívumai. Az excalibur szó szerint elmerült kardot jelent (Attila kardja). Szent Kolumbán mondája is figyelemreméltó: Iona-szigetén templomot kezd építeni, de amit nappal fölépít, éjjel összeomlik. Szent Kolumbán rájön, hogy mindig kijön a partra egy félig nő, félig hal alakú lény, amely megrázza a pikkelyeit, ettől az egész sziget megremeg, és összeomlanak a falak. A megoldás, akárcsak Déva vára esetében: valakit élve be kell falazni. A magasan szálló sólyom Isten jelképe. A kelta mondákban is van egy király, akit a madarak nemzenek, és mikor a hím az anyára száll, elindulnak  . Ez ugyanaz, ami Emese mondájában is elhangzik.

 



 

Gondolatok

 
Életünk legnagyobb része úgy telik el, hogy rosszul cselekszünk, nagy része úgy, hogy semmit sem csinálunk, szinte egész életünk pedig úgy, hogy mást csinálunk, mint amit kellene. (Seneca)



"A napok sorát fűzd fel egy nyakékre. Minden egyes nap egy újabb gyöngyszem lesz ékszereden. A csiszolatlan gyöngyöket finoman illeszd egymáshoz, hogy kezed nyomán ragyogjanak csöndes, békés fénnyel. Mintha ékszerészmester volnál, aki különös gyöngysorok alkotására született - így éld az életed."

 Tatiosz



   A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.  (Abraham Lincoln)
 Ha egy kérdés megoldható, felesleges aggódni miatta. Ha nem lehet megoldani, az aggódás sem segít.  (Tibeti mondás)

  Ha semmi más nem adsz a gyermekednek, csak példát, akkor már sokat adtál. (Seneca) 
 Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem. (Kung Fu-Ce)
  Nem megbocsátani annyi, mint mérget inni és azt várni, hogy a másik hal meg tőle. 
 Az emberi melegség teszi lehetővé a nyitottságot. Rá fogtok jönni, hogy minden ember egyszerűen olyan, mint ti. (XIV. dalai láma)


 

2014. január 29., szerda

Téli estén - zene

Eljött a meghitt, meleg otthoni esték ideje, a jó könyv, a jó tea,  és főleg a jó zene ideje. ...

Ha a zene által épülni szeretnénk, akkor érdemes olyan zenét keresnünk, ami nem pusztán kiszolgál, hanem valóban képes önmagunk legbelsőbb rétegei felé fordítani minket (ilyen például a klasszikus zenék többsége).  

Ha hajlandóak vagyunk figyelmünket odaajándékozni a zenének,   a zene belső tartalma, üzenete képes a szívünkben, mint egy csendben megszólaló szimfónia felcsendülni.

Téli estén - forró puncs


  Forró puncs

A puncs Indiából származó forró alkoholos ital. A punch szó  eredetileg ötöt jelent, vagyis az öt hozzávalót: alapszesz, citrom, fűszerek, tea és víz.
 

A puncs az ősz és a tél jellegzetes itala, mert a hidegben jól esik kortyolgatni ezt a meleg, aromákban gazdag italt. Egyedül vagy társaságban,  ünnepekkor fogyasztva harmóniával, az otthonosság és az összetartozás érzésével tölti meg a légkört. Bárki hamar megkedvelheti, ha olyat kóstol, ami megfelel az ízlésének, ugyanis a puncs sokféle változatban elkészíthető: alkohollal vagy alkohol nélkül, fűszeresen, gyümölcslével.
A puncs nemcsak finom, hanem egészséges ital is, mert amellett, hogy gyorsítja az emésztést és felmelegíti a hideg időben átfázott testet, még torokfájás és köhögés ellen is alkalmazható, főleg ha egy kevés mézet is teszünk bele.
  /Influenza ellen - megelőzésként/

Alkohol nélkül:

2 evőkanál fekete tea
6,5 dl víz
3 evőkanál málnaszirup (málnából és cukorból főzött sűrű szirup)
2 dl narancslé
2 evőkanál citromlé
1 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék 

Főzz egy adag erős fekete teát. Pár perc múlva vedd ki belőle a teafiltert vagy a teatojást. Ha kihűlt, akkor egymás után, lassan keverd hozzá a málnaszirupot, a narancs- és a citromlevet. Végül rakd bele a mézeskalács fűszerkeveréket is, és öntsd az italt átlátszó csészékbe. 
 

 
Gyümölcsös puncs:

Hozzávalók: 
5 dl almalé
2 dl narancslé
4-5 darab szegfűszeg
1 darab fahéj

Vágd fel apróra a fahéjat, és keverd össze a szegfűszeggel. Add hozzá az almalevet, majd közepes hőfokon főzd körülbelül 10 percig. Ezután szűrd le, majd öntsd hozzá a narancslevet, és az egészet hevítsd fel. 

Fahéjas-rumos puncs

2 liter gyümölcstea
2 fahéjrúd
6 szem szegfűszeg
2 citromkarika
2 evőkanál méz
0,5 dl rum, 5 dl víz

A vízet felforraljuk, a teafilterekre öntjük. Lefedve hagyjuk néhány percet, majd a filtereket kivesszük. A citromszeletekbe beleszúrtunk 3-3 szegfűszeget, a teát mézzel ízesítjük, belekavarjuk a rumot, beletesszük a fűszeres citromkarikákat és a fahéjrudakat. Alaposan elkeverjük, poharakba töltjük, majd kortyonként megiszogatjuk..

Egészségünkre!
 

/Bien.hu-
Erdélyi Konyha/

Gyógyító illatok

 Az első feljegyzéseket a gyógynövényekről a sumérok készítették
 agyagtábláikra Kr.e .3000  környékén.

 Már az ősember megfigyelte, hogy az állatok ha megbetegszenek, füveket esznek. Az elődeinknek nem voltak laboratóriumaik, és mégis tudták, hogy egyes betegségeknél milyen gyógynövényeket adjanak. Így alakult ki a népi gyógyászat, amelynek alapján később szakmává alakult, és tudományos alapokon kezdték a gyógynövényeket alkalmazni.

 Az egyiptomi tudósoktól a titokzatos druidákon át, a középkor kínai orvosaitól a 18. század nagy tudósaiig az emberiség folyamatosan bővítette a tudásanyagot a gyógynövényekről és gyógyító hatásukról. Az ókor két legfontosabb "isteni illatosítója" a tömjén és a mirha volt: az előbbit a templomi szertartásokhoz használták, az utóbbival pedig halottat balzsamoztak,  illetve bőrt ápoltak.


 Az illóolajokat a növény életerejének tartják, és a növény különböző részeiből vonják ki: a virágból, a fából, a gyökérből, az éretlen és érett termésből, a gyantából, a magokból, a levelekből, vesszőből, stb.

Az illóolajok egyszerre több életfunkcióra is hatnak, de a fertőtlenítés, a hangulatjavítás mindegyikre jellemző.

Fürdő formájában is hatásosak az olajok. Egy mosdótál meleg vízben 3 csepp rozmaring, 2 csepp citrom, 3 csepp rózsafaolaj a fáradt kezeket és lábakat megfiatalítja.

Hatásosak az illatolajos borogatások. Allergiára kamilla- és levendulaolaj, álmatlanságra bazsalikom és levendulaolaj, fáradtságra bazsalikom-, szegfűszeg, rozmaring és kakukkfűolaj.

Nemcsak gyógyításra jók az illóolajok, a háztartásban is hasznukat vehetjük Automata mosógépbe az öblítőprogram előtt 1 csepp illatos olajat tehetünk, citromot,levendulát, fenyőfélét vagy borsmentát.

 Fahéjjal leginkább a hálószobát érdemes illatosítani… A jól ismert fűszert legelőször szerelmi bájitalok főzésére használták, később jöttek csak rá emésztést javító, náthát és megfázást gyógyító, fertőtlenítő és vérkeringést javító hatására. Mindezek mellett azonban afrodiziákumként tartják számon, akár masszázsolajban, akár párologtatóban használva.

Az illatok közvetlenül hatással vannak lelki egyensúlyunkra. Egy kellemes illat nagyon gyorsan javíthat a kedvünkön, viszont a nagyon intenzív, átható illat nyugtalanít, és rossz hatással van ránk. Bizonyára mindenkinek megvan a kedvenc illata: a frissen főzött kávé illatát általában még azok is szeretik, akik nem fogyasztják.  Vannak nehezen meghatározható illatok: ilyen például, amikor először megérezzük a tavasz illatát. Vagy ne feledkezzünk meg az eső utáni friss illatról sem.
A különböző szagok emlékképeket idéznek fel: a fenyőillatról asszociálhatunk a karácsonyra.    
 Ha egy bizonyos szag jelenlétében tanulunk meg valamit, akkor könnyebben visszaidézzük, ha ugyanaz csapja meg az orrunkat.








2014. január 27., hétfő

Ady Endre




A XX. század egyik legnagyobb hatású személyisége. Költészete, - melyben ugyanúgy megtalálható a Szilágyság történelmet õrzõ hagyománya, mint az apjától örökölt kisnemesi, kurucos, kálvinista öntudat és az anyja családjából hozott papos-deákos irodalmi érdeklõdés, mûveltség - híd a hagyományokat õrzõ magyar irodalom és a modern nyugat-európai irányzatok között..

1877. november 22. (Érmindszent) — 1919. január 27. (Budapest)

Az élet

Az élet a zsibárusok világa,
Egy hangos vásár, melynek vége nincs.
Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,
Megvehető akármi ritka kincs.
Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak
Kufár lélekkel hasznot, üzletet;
Itt alkusznak, amott már áll a vásár,
A jelszó mindig: eladok, veszek!...

Raktárra hordják mindenik portékát,
Eladó minden, hogyha van vevő:
Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,
Rajongás, hit, eszmény és szerető.
Aki bolond, holmiját olcsón adja,
Az okos mindig többet nyer vele,
A jelszó: egymást túl kell licitálni,
Ádáz versennyel egymást verve le!

A szív az üzlet leghitványabb tárgya
S eladják mégis minden szent hevét.
Akad vevő rá, egymást licitálja,
Hogy a holmit atomként szedje szét.
Folyik a vásár harsogó zsivajban,
Az egyik kinál, másik meg veszen,
Csak néhol egy-egy végképen kiárult,
Kifosztott lélek zokog csendesen.

Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,
Bolondok bizton, balgák szerfelett,
Eddig az ő példájukat követtem,
Ezután én is másképpen teszek,
Lelkem, szívem kitárom a piacra,
Túladok én is minden kincsemen...
...De nincs erőm ily nyomorulttá válni,
Óh, nincs erőm, én édes Istenem!...

Altamira-barlang

A múlt század végén Észak-Spanyolországban, a cantabriai mészkőhegy-vidéken fedezte fel Sautuola régész az Altamira-barlangot, a 15-18 ezer évvel ezelőtt keletkezett, ősember által rajzolt, freskókkal díszített barlangrendszert.
 E felfedezés forradalmasította az őskorról addig kialakult képet. Ugyanis a barlangrajzok fenséges, páratlan szépsége, a műből áradó szabadság, erő, egyensúly és hatalom érzése bizonyíték: a művészet ősidőktől fogva létezik, az ember sajátja.

 Az 1870-es évek elején a műkedvelő régész, Sautuola a barlang előcsarnokában folytatta ásatásait. Kislánya unatkozván felfedezőútra indult a barlang belseje felé. Hamarosan - toros, toros! - kiáltásokkal futott vissza és kezdte maga után vonszolni a szűk folyosóba meglepett apját. Don Sautoula négykézláb mászott az alacsony mennyezetű folyosón lánya után, melynek végén a mennyezetet élénk színekben pompázó bölények, lovak, vaddisznók, szarvasok csodálatos festményei borították.



A freskók az úgynevezett magdalénien kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sötétszürke sziklafalát, mennyezetét jégkorvégi állatok, bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. Összesen 600 festmény és 1500 karcolat található a barlangban. 1985-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az Altamira-barlangot. 
  
 Tizenkét év szünet után ismét megnyitják a látogatók előtt a világhírű őskori sziklafestményeket rejtő észak-spanyolországi Altamira-barlangot.

A cantabriai Santillana del Mar illetékesei bejelentették, hogy hamarosan elkezdődik egy 2014 augusztusáig tartó kísérleti időszak, amely alatt egyszer egy héten öt látogató egy vezető kíséretében felkeresheti a barlangot.
Azt szeretnék ezzel felmérni, milyen hatással van az emberi jelenlét a barlangi sziklarajzok állapotára. Ezt követően döntenek arról, folytatódhatnak-e a látogatások - közölte José María Lasalle kulturális államtitkár.
A festmények rohamos pusztulása miatt 1982 és 2002 között naponta csak néhány látogatót engedtek be a barlangba, amit 2002-ben bezártak, mivel a szakemberek úgy vélték, hogy az emberek jelenlétéből eredő hőmérsékletemelkedés, magasabb páratartalom károsítja az őskori sziklafestményeket.  /MTI/

2014. január 26., vasárnap

Gondolatok - idézetek

Emlékezz arra, hogy
színész vagy egy olyan drámában,
amilyet a betanítója akar:
ha rövidre szabja a szereped, rövid ideig,
ha hosszúra, sokáig játszol.
Ha a koldus szerepét osztja rád,
azt is a természethez hűen alakítsd.
Éppenúgy cselekedj,
ha nyomorék, uralkodó vagy polgár szerepét osztja rád,
mert a te kötelességed az, hogy
a rádbízott szerepet szépen eljátszd;
a szerep kiválasztása másra tartozik.

Ne kívánd, hogy
az események úgy alakuljanak,
ahogy te szeretnéd.
Inkább a kívánságaidat szabd hozzá
az események alakulásához,
meglátod, nyugodt lesz életed folytatása."


Sárosi Gyula  forditása
Epiktétos kézi könyvecskéje 


Ha visszamondják neked, hogy valaki rossz híreket terjeszt rólad, ne védekezz a rágalmakkal szemben, hanem ezt jegyezd meg: “Bizonyára nem ismeri a többi hibámat, mert különben nemcsak ezeket mondta volna.”



Epiktétos
(55 k., Hieropolis -135. Nikopolis)

Eredeti nevét sem ismerjük, hiszen az Epiktétosz görögül csak annyit jelent, hogy „kapott”, „szerzett”, és ez a rabszolga-neve volt. Ifjúságát Nero római császár testőrének rabszolgájaként töltötte Rómában, majd ura felszabadította és taníttatta. Sztoikus filozófiát tanult Musonius Rufustól Egyik lába béna volt gyermekkora óta

 89. után, amikor Domitianus kiűzi Rómából a filozófusokat, Nikopolisban alapít iskolát.
Tanításait nem foglalta írásba, az utókorra maradt Kézikönyvecskét és a részletekben ismert Epiktétos beszélgetéseit tanítványa, Arrianos jegyzetelte le. Népszerűségét annak köszönheti, hogy a Kézikönyvecske lapjain olyan tanácsokra bukkan a mindenkori olvasó, amelyek szinte minden nehezebb élethelyzetben megnyugvást adhatnak. Útbaigazítást ad baráti kapcsolatainkhoz, tanácsokkal segíti a félelem leküzdését, a betegség vagy a nyomorúság elviselését.