Mi fénylett az égen?A csillagot a napkeleti bölcsek még a hazájukban, azaz Jeruzsálemtől mintegy ezer kilométeres távolságban lévő Mezopotámiában látták meg, és hetekig vándoroltak, mire Jeruzsálembe értek. Felmerült, hogy üstököst láthattak, hiszen annak van csóvája.
Ezekben az években csak i.e. 12-től találunk említést üstökösről - ezt nevezték el később Halley csillagászról -, ez az időpont azonban túlságosan távol esik a születéstől. Nemrég kiszámították, hogy i.e. 5-ben a Finsler üstökösnek is látszania kellett, erről azonban egyetlen forrásmunka sem tesz említést.
Az asztrológus szerint:
Az üstökös-elmélet ellen szól, hogy az üstököst mindig baljóslatú égi jelnek, szerencsétlenségek hírnökének tartották, hiszen már az alakja is véres kardra vagy tőrre emlékeztett. Az üstökös jelezte a véres háborúkat, neves emberek halálának bekövetkeztét, de örömhírt, uralkodók vagy nagy emberek születését soha. Ezért a betlehemi csillag nem lehetett üstökös.
Talán szupernova?
Ritka égi jelenség a csillagászatban az úgynevezett nova-fellángolás - a régiek úgy vélték, hogy ilyenkor új csillag jelenik meg az égen, innen a neve is. A szupernova fellángolás ezzel ellentétben egy óriási égi katasztrófa: egy idős csillag hirtelen halála. Robbanásakor sokmilliárdszorosra is megnövekedhet, és ilyenkor még hosszú hetekig, hónapokig látható marad.
Az utóbbi évezredben mindössze három szupernova-fellángolás tűnt fel: 1054-ben, 1572-ben és 1604-ben. A gondosan vezetett ókori csillagászati krónikák viszont semmiféle fényes jelenségről nem emlékeznek meg i.e. 134. és i.sz. 173. között.
A bolygók együttállása
Amikor két vagy több bolygó igen közel kerül egymáshoz az égen, az szabad szemmel is jól látható jelenséget produkál. A bolygók általában a legfényesebb csillagok fényével is vetekszenek, tehát két látszólag egymás mellé kerülő bolygó fénye feltűnően nagy lehet.
Érdekes, hogy i.e. 2-ben júniusban, a legfényesebben ragyogó Vénusz és a Jupiter került közel egymáshoz, és egy páratlanul fényes csillaggá olvadt össze az égen. Ez azonban Heródes halála után történt, így nem jöhet szóba, mint betlehemi csillag.
Kepler számításai szerint viszont i.e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz háromszor is együttállásba került az égen. A későbbi kutatások is megerősítették, hogy abban az évben június elején, szeptember végén és december első felében jött létre olyan együttállás, amelyben szinte egyetlen fényes, nagy csillagnak tűnt a két bolygó – decemberben pedig a Mars is csatlakozott az együttálláshoz.
A Jupiter és a Szaturnusz együttállása valóban rendkívüli égi jelenség, i. e. 7 után már csak 1603-ban történt hasonló, és ilyen legközelebb 2238-ban lesz.
A csillag : útmutatás. Régi utazók,
sivatagokat átszelő karavánok és tengereken közlekedő hajósok a
csillagok szerint tájékozódtak. A csillagok mutatták az utat, amelyen
haladniuk kellett, hogy célba érjenek.
A csillag – reménységet jelent, mert világosságot sugároz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése