E felfedezés forradalmasította az őskorról addig kialakult képet. Ugyanis a barlangrajzok fenséges, páratlan szépsége, a műből áradó szabadság, erő, egyensúly és hatalom érzése bizonyíték: a művészet ősidőktől fogva létezik, az ember sajátja.
Az 1870-es évek elején a műkedvelő régész, Sautuola a barlang előcsarnokában folytatta ásatásait. Kislánya unatkozván felfedezőútra indult a barlang belseje felé. Hamarosan - toros, toros! - kiáltásokkal futott vissza és kezdte maga után vonszolni a szűk folyosóba meglepett apját. Don Sautoula négykézláb mászott az alacsony mennyezetű folyosón lánya után, melynek végén a mennyezetet élénk színekben pompázó bölények, lovak, vaddisznók, szarvasok csodálatos festményei borították.
A freskók az úgynevezett magdalénien kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sötétszürke sziklafalát, mennyezetét jégkorvégi állatok, bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. Összesen 600 festmény és 1500 karcolat található a barlangban. 1985-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az Altamira-barlangot.
Tizenkét év szünet után ismét megnyitják a látogatók előtt a világhírű őskori sziklafestményeket rejtő észak-spanyolországi Altamira-barlangot.
A cantabriai Santillana del Mar illetékesei bejelentették, hogy hamarosan elkezdődik egy 2014 augusztusáig tartó kísérleti időszak, amely alatt egyszer egy héten öt látogató egy vezető kíséretében felkeresheti a barlangot.
Azt szeretnék ezzel felmérni, milyen hatással van az emberi jelenlét a barlangi sziklarajzok állapotára. Ezt követően döntenek arról, folytatódhatnak-e a látogatások - közölte José María Lasalle kulturális államtitkár.
A festmények rohamos pusztulása miatt 1982 és 2002 között naponta csak néhány látogatót engedtek be a barlangba, amit 2002-ben bezártak, mivel a szakemberek úgy vélték, hogy az emberek jelenlétéből eredő hőmérsékletemelkedés, magasabb páratartalom károsítja az őskori sziklafestményeket. /MTI/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése