"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. január 3., péntek

Mondani szoktuk..

0c581f00a7cf887e378077af693f08d7.png
Bonyolult, mint a gordiuszi csomó! Ezt szokták mondani, ha valami érthetetlen, kusza, zavaros. 

Kép

Az ókori frígiai város legendás királya, Gordiosz által azon a kocsin készített Csomó, amelyen utaztában egy jóslat alapján királlyá tették. A monda szerint, aki a csomót megoldja, Ázsiának az ura lesz. A csomót senki sem tudta kibogozni. Végül Nagy Sándor úgy oldotta meg a kérdést, hogy a csomót kardjával kettévágta s valóban a legnagyobb hódító, az akkor ismert Ázsia ura lett. Innen ered a mondás, amikor valaki a nehéz problémát egyszerűen, "egy vágással" megoldja.



Achilles-sarok
Valakinek a legsebezhetőbb,legérzékenyebb pontja. Achilleusz görög hősről kapta a nevét, aki Homérosz Iliászának a központi alakja. Anyja, a tenger istennője, Thebisz, megmártotta a Sztüx folyóban, így sebezhetetlenné tette testét, kivéve a sarkát, melynél fogva tartotta. Itt érte Parisz halálos nyílvesszője.

Drákói szigor
Draco Drakón arisztokrata származású athéni arkhón(törvényhozó). I.e. 621-ben készítet törvénykönyve a szokásjogot rögzítette, s rendkívül szigorúságáról vált híressé. "Vérrel írt" törvényeinek közmondássá  vált szigora a magántulajdon könyörtelen védelmezésével, elsősorban a szegényeket sújtotta. Innen erednek a drákói szigor, a drákói ítélet, stb.kifejezések, melyek közmondássá váltak.

Bálám szamara

KépBálám (Bileam) mezopotámiai próféta. A Bálám szamaráról szóló elbeszélés szerint, mikor Bálám az izraeliták elátkozása céljából Bálak királyhoz ment, útjában egy angyal feltartóztatta. A szamár látta az angyalt, de Bálám nem . A szamár nem tudván kitérni, megállt és emberi hangon szólalt meg. Bálám végül nem tudta megátkozni Izraelt, mert szája átok helyett áldásmondásra kényszerült. " Áll, mint Bálám szamara."- akkor mondjuk, ha valaki ismeretlen okból megmakacsolja magát.

Pandora szelencéje

 Azt szokták mondani „kinyitotta Pandóra szelencéjét”, amikor valaki olyat tesz, ami egy sor megállíthatatlan és visszafordíthatatlan folyamatot (legfőképp rossz dolgokat) idéz elő.


Kép 

Prométeusz, az igaszságot szerető és a haladásért küzdő titán szerette az embereket. Ő tanította meg őket mindarra, ami életüket széppé és boldoggá tette. A bajt, betegséget, bánatot csak akkor ismerték meg az emberek, amikor egy nő mindazt, amit az istenektől ajándékba kapott, a földi halandók nyakába zúdította. A nő, Pandora névre hallgatott.

Pandorát Hephaisztosz isten Zeusz parancsára agyagból készítette, a lelket pedig maga a legfőbb isten lehelte bele. Az ilyenképp teremtett lény annyira tetszett a többi istennek, hogy egymással vetélkedve ajándékozták meg mindennel, amire-nem volt szükségük, és amitől így meg tudtak szabadulni, bűnöktől, bajtól, betegségeiktől.
Pandora Epimetheusz felesége lett, aki nem volt más, mint Prometheusz testvére. Az ő házában őrizték azt a szelencét, amelyben az ajándékokat helyezték, és amelyet Zeusz parancsára tilos volt felnyitni. Pandorát azonban egyre csak kínozta a kíváncsiság és mit sem törődve a tilalommal, felnyitotta a dobozt. Abban a pillanatban kiröppent minden, ami csak bajt, szenvedést hozott az emberiségre. Pandora ijedtében rácsapta a fedelet a szelencére, de abból már kirepült minden, kivéve a-Reményt, ami pedig egyetlen orvossága minden bajnak és szenvedésnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése