"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. január 6., hétfő

Gyógyvízek Magyarországon

Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti melegvizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.

Az országban mintegy 150 melegvizes gyógyfürdő, köztük 36 speciális - többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó - fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest - évtizedek óta a világ "fürdőfővárosa" - egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van.


Hirös város az Alföldön Kecskemét..

A magyar költészet prófétikus alakja Petőfi Sándor már a XIX. században így örökítette meg Kecskemétet, s ez a jelző tovább él napjainkban is. De vajon miért őrizhette meg több évszázadon keresztül ez a Magyarország közepén található szép város ezt a kitüntető címet? Talán azért, mert sikerült harmóniát teremteni a múlt emlékei, a történelmi hagyományok, a jelen és a jövőbe mutató fejlesztések között.

Kecskemét Magyarország szívében, a Duna-Tisza közti homokhátságon, Budapesttől délre, 86 kilométerre, fekszik. A város ősi magját a kereskedelmi útvonalak találkozásánál létrejött település jelentette.

Történelme során írók, tudósok, híres utazók egyaránt rácsodálkoztak Kecskemétre.
Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. A hírös város neve a "kecske" szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerünkben is a kecske látható alatta városunk jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent."

Városháza

A Főterén található a szecesszió gyöngyszemeként nyilvántartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay majolika díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.


A szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalotát ( Márkus Géza 1902) hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény - és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.

Nagytemplom

A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 méter magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út.





 Kecskeméti Fürdő

Gyógyhatás
A termálmedencéket 1000 m mélységről feltörő, 49 C gyógyhatású víz táplálja, mely nagy sókoncentrációjú, nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, jodidion tartalma következtében a jódos gyógyvizek csoportjába sorolható, s emellett floridion tartalma is jelentős.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése