"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. január 14., kedd

Huang Di, a Sárga Császár


 Megoszlanak a vélemények személyéről. Vannak, akik csak egy legendákban létező, nem valós személynek tartják, akinek alakját azért „találták ki”, hogy rajta keresztül tegyék hitelessé a régi korokból származó különböző hagyományokat, törvényeket, leírásokat az adott kor embere számára.

Mások viszont úgy vélik, hogy igenis valóságos személy volt, aki igen hosszú ideig  uralkodott, a „xia" hun nemzetség vezetőjeként. Őt tartják a kínai civilizáció megalapítójának. Népfelségjog alapján választott uralkodó, aki azzal a feltétellel fogadta el a királyságot, hogy a nép elmozdítja tisztségéből, ha nem a nép javára szolgál. Uralkodása alatt végig a nép felemelésén munkálkodott.

Szigorú, pártatlan uralkodó volt, amivel elérte, hogy országa felvirágzott. Elrendelte, hogy a férfiak és a nők különböző ruhát viseljenek. Országa népeinek egységéről hosszú távon is gondoskodott: megtiltotta az egy nemzetségen belüli házasságot, így a különböző népek összekeveredtek, és egy egységes nemzet alakult ki. Ezzel Huang Di az egyesített nép ősévé vált, és mivel a Xia hun nemzetségből származott, így ez az egyesített nép a „huaxia” nevet kapta. A mai kínaiak 90%-ának ez a huaxia törzs az őse. Csak a Han dinasztia uralkodásától nevezik magukat „han” néven.
Hunag Di nevéhez fűzik a következő találmányok elterjedését: a fejsze, a mozsár, az íj, a nyíl, dárda, a ruha, a cipő, a szekér, a csónak, a kútfúrás, a naptár, a harang és az áldozati edény. 


 

Huang-tit a mai napig a kínai kultúra megalapítójának tekintik. A legendákba vesző császár a tradíció szerint Krisztus előtt 2697-től 2597-ig, tehát pontosan 100 évig uralkodott, és 110 éves volt, amikor a sárkány felvitte a mennyekbe. Erről a korról nincs még írásos feljegyzés.    

Tőle eredeztetik a legendák a császárságot jelképező sárga színt is, feleségének, Lei Cunak tulajdonítják azt, hogy megtanította a népet, miként lehet a selyemhernyókból a selymet előállítani, minisztere, Cang Csie pedig a kínai írásjelek atyjának számít a történelmi mondavilágban.


A Sárga Császár Belső Könyve a legrégibb - mintegy 3000 éves - fennmaradt kínai orvosi mű, ami leírja az ősi Kína orvoslásban elért eredményeit.

Az elmúlt évezredek során a Sárga Császár Belső Könyve kijelölte út mentén fejlődött a hagyományos kínai orvoslás. A történelem során kifejlődött különböző hagyományos kínai orvoslási iskolák, irányzatok mind-mind a Sárga Császár Belső Könyvében lefektetett elméletek alapján jöttek létre. A régi dinasztiák orvosai sok figyelmet fordítottak a Sárga Császár Belső Könyve tanulmányozásának, magyarázatának, így téve lehetővé, hogy ez a remekmű nemzedékek során át megőrződött és életek millióit menthette meg. Még napjainkban is fontos szerepet játszik a Sárga Császár Belső Könyve a hagyományos kínai orvoslás elméletének elsajátításában illetve klinikai gyakorlatában.