"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. január 17., péntek

637 évvel ezelőtt ezen a napon a pápaság 1309 óta tartó avignoni fogsága végetért

637 évvel ezelőtt,  ezen a napon, a pápaság 1309 óta tartó avignoni fogsága végetért, XI. Gergely pápa Avignonból visszaköltözött Rómába, innentől a pápák székhelye a Laterán helyett a Vatikán lett.

Az avignoni pápai palota a legnagyobb középkori gótikus épület.

 A pápai székhely, amely egyidejűleg erődként és palotaként szolgált, a 14. században a nyugati kereszténység szimbóluma volt.

A palota hat konklávé színhelye volt: itt választották pápává XII. Benedeket 1335-ben ; VI. Kelement 1342-ben, VI. Incét 1352-ben, V. Orbánt 1362-ben, XI. Gergelyt 1370-ben és XIII. Benedek ellenpápát 1394-ben.

A palota két épületből áll, XII. Benedek régi palotájából, amely valódi erőd és VI. Kelemen új palotájából, amely a legfényűzőbb az avignoni pápai építmények közül. Nemcsak a legnagyobb gótikus épület, hanem a nemzetközi gótikus stílus kifejezője a maga teljességében. Az építület és a díszítés a legjobb francia építészek, Pierre Peysson és a de Loubières-nek nevezett Jean du Louvres, illetve a sienai iskola legnevesebb freskófestői, Simone Martini et Matteo Giovanetti együttműködésének gyümölcse.
Ráadásul az avignoni pápai könyvtár, amely a kor Európájának a legnagyobbja volt a 2000 kötetével, maga köré gyűjtötte a szépirodalomért rajongó klerikusok csoportját, köztük Petrarcát, a humanizmus megteremtőjét, míg a Kelemen-féle kápolna (Grande Chapelle) a zeneszerzőket, énekeseket és zenészeket vonzotta./Wikipédia/



Avignoni híd

A Pont d’Avignon, azaz az avignoni híd (franciául: Pont Saint-Bénezet) a legismertebb híd Franciaországban.   Valójában csak egy fél híd, mert annyiszor vitte el az áradat, hogy a XVII. században – miután egy áradás elsodorta a nagyobbik részét, de a városhoz közelebb eső fele megmaradt – már nem építették újra.



A híd eredetileg áthidalta a Rhône folyót, Avignon és Villeneuve-lès-Avignon között. Eredeti hosszát 1171 és 1185 között építették (900 m), de az árvizek miatt elszenvedett beomlások miatt sokszor újjá kellett építeni. Később ez egyre inkább veszélyessé vált, a pótlóanyagok, pl. rozoga fából készült szekciók miatt.
A hidat végül használhatatlanná tette egy 1668-as katasztrofális árvíz, ami sok mindent söpört el, többek közt ezt a szerkezetet is. Azután több kísérletet nem tettek arra, hogy megjavítsák. Azóta a 22 ívből már csak négy van.
A híd szerkezetét Saint Bénézet tervezte, egy helyi pásztorfiú, akinek a legenda szerint megparancsolták angyalok, hogy építsen egy hidat a folyón keresztül. Bár őt először kigúnyolták, drámaian bizonyította az isteni sugallatát azáltal, hogy csodálatosan megépítette a hidat. Munkájában befolyásos és gazdag támogatókat segítették. A halála után saját hídján temették el egy kicsi kápolnában, a négy, még létező ív egyikénél.
Szintén rajongtak a hídért a Rhône hajósai. A híd védőszentje Szent Miklós volt. Kezdetben magán a hídon imádkoztak a szent kápolnájában (ahol Saint Bénézet testét temették el szintén), de ez a híd növekvő rongálásához vezetett. Végül egy új kápolnát építettek a 18. században a szárazföldön, a híd lábánál.
A hídnak, mint folyami kereszteződésnek nagy stratégiai fontossága volt Lyon és a Földközi-tenger között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése